Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
4 $ fÖFI NÉPE 9 1975. december 9. Marketingtevékenység mezőgazdasági üzemekben Népgazdaságunk szerkezeti ösz- szetételében — a gyors ütemű iparosodás mellett is — meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági ágazatnak Ez a megállapítás különösképpen vonatkozik Bács- Kiskun megyére, amit úgy emlegetünk, mint az ország éléskamráját. Sajátos talajadottságai miatt a gazdaságok, termelőszövetkezetek szakembereinek fontos feladata a megfelelő termelési struktúra kialakítása. Csakis a helyesen megválasztott termék- szerkezet, a szakszerűen alkalmazott agrokémia biztosíthatja a gazdaságoknak a jövedelmező termelést. Az évről évre örvendetesen emelkedő terméshozamok úgy tűnik, rentabilitást nyújtanak a gazdaságoknak. Az áru megtermelésével azonban még nem fejeződik be a gazdasági tevékenység, a termékeket ugyanis el kell adni. Sokszor viszont váratlan helyzet áll elő, amikoris a piacon derül ki, hogy a fogyasztó nem igényli vagy legjobb esetbn csak kényszeredetten fogadja a megtermelt árut. Ilyenkor azután csökkennek az árak, s a terméket nem lehet gazdaságosan értékesíteni. A piaci kapcsolatok ilyen alakulása ilyenkor szinte parancso- lóan szabja meg az igényeknek legmegfelelőbb termékszerkezet kialakítását. De vajon hogyan lehet mgfelelő döntést hozni? A válasz kézenfekvő: Meg kell ismerni a fogyasztók igényeit, s azok ismeretében termelni. Piackutatásra van tehát szükség, s arra, hogy a gondosan mérlegelt információk alapján kialakítsuk a megfelelő termékszerkezetet, szervezetten juttassuk a piacra a megtermelt árut, s nem utolsósorban arra is ügyelni érdemes, hogy a népgazdaság és a mezőgazdasági üzem érdekei összhangban legyenek. Nem hanyagolható el azonban a fogyasztói szokások egészséges befolyásolása, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra. Ilyen vonatkozásban fontos a ió értelemben vett reklám céltudatos alkalmazása. Amennyiben a mezőgazdaság valamennyi részterületén — gabona. zöldség, gyümölcs, szőlő, állattenyésztés stb. — megtermelt áruinkat elfoeadia a piac. úev a gazdasági döntések megfelelőek voltak, mert piacképes árut termeltünk. Ha pedig a termékekét nemcsak elfogadja, hanem keresi is a fogyasztó, az azt jelenti, hogy versenyképes áruval jelentkeztünk a piacon. A fogyasztói érdekekre érzékeny termelés — akár bel- akár külföldi értékesítésről van szó — új szemléletet, speciálisan mezőgazdásági ágazatban alkalmazandó marketingtevékenységet követel. Ez természetesen eltér a kereskedelemben vagy az iparban alkalmazott hasonló munkáktól. A mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetekben nem az áruforgalmi munka a fő feladat, — Nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági élet szinte valameny- nyi területén végbemenő egészséges korszerűsítési folyamatokra. Más, fejlettebb marketingszemléletre, illetve tevékenységre van szükség ott, ahol a termelés, feldolgozás és értékesítés teljes skálája alakult ki. Ott ugyanis a fejlettebb gazdálkodási formában a marketingmunkának . valamennyi fázisát a megváltozott körülményeknek megfelelően kell alkalmazni. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági ágazatában a marketing- szemlélet és -tevékenység területén még csak a kezdeti lépések történtek meg. Néhány tsz-ről, közös vállalkozásról van csupán szó. Ilyen többek között a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, amely kenyér- és péksütemény előállításával, a kunszállási Alkotmány, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a hartai Erdei Ferenc Tsz házitészta-termelésével, a kiskunmajsai Jonathán, a solt- szentimrei Ezerjó stb. szakszövetkezetek palackozott borok és pálinkák forgalomba hozásával foglalkozik. Igen fejlett formáját folytatja az ilyen jellegű tevékenységnek a nyolc téesz által alapított solti DUNATEJ Társulás. Emellett egy-két szövetkezet foglalkozik hús-, zöldség-gyümölcsfeldolgozással. Ezek a kezdeményezések biztatóak, s bár még csak kezdetlegesen, de már a gyakorlatban is vitathatatlanul bizonyítják, hogy a marketingtevékenység szakszerű és céltudatos alkalmazása nagymértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz. Vörös János az MKT tagja Lengyelországban 24 nagyáruház működik. Ezek a korszerű kereskedelmi központok legalább 2000 négyzetméter eladási térrel rendelkeznek. Az eladás legalább 4 alapvető árucsoportban törté: nik: az élelmiszer, az ipari fogyasztási cikkek, a konfekció és lakberendezés, illetve a sport- és turisztikai felszerelések csoportjában. • A 24 nagyáruházból 17 állami, 7 pedig a „Spolem” fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének kezelésében van. Az állami nagyáruházak közösen külkereskedelmi vállalattal is rendelkeznek, ez lehetővé teszi számukra, hogy külföldi árukkal gazdagítsák a belföldi választékot. A nagyáruházak némelyike — mint például a varsói Centrum Áruházak — szakosított jellegű. Az egymás mellett levő „Warsz” a férfiak részére, a „Sawa” a nők részére és a „Junior” a fiatalok részére árusít. Ez utóbbi bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Ezeknek az áruházaknak a forgalma évről évre emelkedik. így például 1972-ben az összforgalom 8,8 milliárd zloty volt, két évvel később már 13 milliárd zlotyra ugrott fel. A nagyáruházak egyre jobb szervezéssel tűnnek ki, különösen abban, hogy igen szemléltetően helyezik el pultjaikon az összetartozó árucsoportok cikkeit, s így könnyebbé teszik a választást a vásárlók részére. Különböző szolgáltatásokat is bevezettek, ilyen például az áruházakban levő mérték utáni szabóság, a háztartási gépek javítóműhelye és a helyben kapható szabásminták. Minden áruház vendéglátóipari egységgel is rendelkezik, ami- lehet étterem, büfé vagy eszpresszó. A következő években kiterjesztik a nagyáruházak hálózatát, és azt tervezik, hogy minden 50 000- nél több lakosú városban működjék legalább egy. A fejlesztés mellett természetszerűen a meglevő áruházak korszerűsítése is szerepel a tervekben, sőt, ahol a feltételek adottak, azok további szakosítása is. ra, azon belül a vendéglátásra is — adott gazdasági lehetőségek között elégíthető ki. Ennél fontosabb viszont azt elmondani, hogy az ilyen vendéglátóipari egységeket fenntartó, üzemeltető, vállalatok, szövetkezetek, azok tevékenységét összehangoló kereskedelmi igazgatási szervek, de a működésüket szabályozó utasítások, rendeletek és törvények összessége együttesen is olyan társadalmi cselekvési lehetőségek tereit alkotják, amely nem elsősorban pénzügyi-gazdaság, alapok, lehetőségek kérdése, hanem fogalmazzunk csak így — társadalmi, morális, s éppen ezért a politikai felelősségé. Arról van szó — a legegyszerűbb példát mondom —, hogy negyed- osztályú kocsmát nyitni ott, ahol háromszáz méteren belül kettő hasonló „intézmény” működik, azt engedélyezni már nem gazdasági és közellátási kérdés, hanem morális. Éppen amiatt, amit a kocsmák a köztudatban az egészséges társadalmi értékítélet számára jelentenek. De nézzük, valójában hogy is állunk a kocsmákkal? Csaló Károly Következik: „Vendéglátás” és vendéglátás Bevezető helyett egy kérdés: Miért fontos erről a témáról írni? Mert kocsmák voltak, vannak, s amíg a társadalmi, gazdasági, emberi viszonyok létezésük szükségszerűségét meg nem haladják, s ezzel meg nem tagadják, addig lesznek is. Hogy eltűnnek egyszer, s valami mássá alakulnak át, az biztos; törvényszerű, mint ahogy a régmúlt kocsmái, csapszékei is alig hasonlítanak a maiakra. S ha a társadalmi valóság részei voltak múltban és azok a jelenben — hát a jövő miatt fontos szólni róluk. A magyar nyelv Értelmező Szótára azt tartja a „kocsma” szóról (régiesen korcsma): „kisebb, egyszerűbb italmérés, ahol rendszerint ételek is kaphatók.” Beszédünkben, mint jelző — „kocsmai” —■ pejoratív értelemben, azt az egyéni és társadalmi értékítéletet is hordozza: rossz hírű kocsmában szokásos, arra jellemző. Folytatva: „kocsmatöltelék' az, aki folyamatosan kocsmázik, s ez utóbbi szó olyan emberre illő, aki „gyakran jár a kocsmába italozni”. Nem kívánok hosszú jelentéstani fejtegetésekbe bocsátkozni, de még egy szó valóságtartalmára fel kell hívnom a figyelmet, s ez a „söntés”: „kocsma, vendéglő helyisége, ahol a pultnál mérik az italokat.” — írja az értelmező szótár. Mindezt azért bocsátottam előre. hogy érzékeltessem, a kocsma és a vele kapcsolatos szavak jelentése — a köztudat szintjén is kiérződik — negiatív értékítéletek hordozója. Ami kocsmai — így értjük — az nem kívánatos szokás, tulajdonság, helyzet stb., amiből következik, hogy elitélendő, felszámolandó, szégyelni való... Ez már nem nyelvtan. Annál jóval több — ellentmondás, amely eleve feltételezi a társadalmi cselekvést; egyéni és közösségi szinten, gazdaságilag és politikailag egyaránt, s folyamatosan. De mégis; miért voltak, vannak, s még lesznek is egy ideig kocsmák? Mert funkciójuk nem csupán abból állt — s áll ma is, hogy ott alkoholt mérnek, esetleg esznek egy szendvicset, pogácsát, vagy egy tál ételt. A közellátási funkción túl egy sajátos életteret is jelentenek; emberi viszonyok színhelyei is, s ez iránt éppen úgy igény volt, van és' lesz, mint mondjuk a legkülönbözőbb szeszes italok iránt. A kocsmák tehát létüket nem kizárólag a szeszfogyasztásnak, a puszta közellátási feladatnak könzönhetik, hanem az emberi viszonyokból táplálkozó igényeknek is. Ha valaki szemügyre veszi elhelyezésüket — például a városokban, ahol a legtöbb kocsma és italbolt van — könnyen megállapíthatja, hogy egy-két kivételtől eltekintve a többségük nem a városközpontban kapott helyet, hanem attól távolabb. Számuk, közeledve a városszélekhez, mind több és több. Berendezésük, felszerelésük is egyre jellegzetesebben italbolt, söntés, talponálló büfé, harmadvagy negyedosztályú vendéglátó egység, A vendégek összetételét vizsgálva —■ úgy hiszem, nem kell tények és példák sorával bizonyítani — bárki megállapíthatja, hogy a kocsmák számban legtöbb és leggyakoribb vendégeinek túlnyomó többsége szellemileg nem magasan képzett ember. Az ő igényeik öltenek testet vajon a mai söntések, kocsmák, büfék, borozók hálózatában? Mondhatjuk, hogy igen, s mindjárt tegyük hozzá azt is, hogy nem, illetve: nem egészen! Mert tudjuk, minden igény — vonatkozik ez általában a közellátásKOCSMÁKRÓL SZÓLUNK: Ügy, általában... (1.) Növeli exportját a bajai LAKBÉR A Bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezet, főmérnökét, Brassói Jánost kértük meg a napokban arra, hogy adjon tájékoztatást a szövetkezet eddigi munkájáról, eredményeiről, s a jövő évi terveiről. A főmérnök a következőket mondotta: 22 milliós beruházás . Még 1971-ben kezdődött a kooperációs kapcsolat a bajai LAKBÉR és egy svéd cég között ágyvázak gyártására. Azóta tovább szilárdultak és bővültek e gyümölcsöző kapcsolatok. 1971—72- ben 22 milliós beruházással, öt évre szóló szerződés alapján ágyvázak gyártását vállalta a bajai LAKBÉR. Tavaly további 5 millió forintos bővítés és újabb három évre szóló kooperáció erősítette a külföldi kapcsolatokat. A bútoriparban elsőként valósult meg az országban, hogy egy nyugati cég átadja teljes technológiáját és gépi berendezéseit. A szövetkezet 64,5 millió forint értékű terméket exportált 1974- ben. Ebből a svédeknek 18,5 milliót, a szocialista országoknak 46 milliót. Ebben az évben a tőkés export a tavalyival azonos szintű A bajai LAKBÉR termékei iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Míg 1974-ben csupán egy ágytipust gyártottak, ebben az évben már nyolcféle típusból kaptak megrendelést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az újabb típusok korszerűbbek, munkaigényesebbek, s emellett nagyobb nyereséget adnak a szövetkezetnek. Súgó, Győző, Pepit» Az idén tovább bővítették a belföldi igényeknek megfelelő termékeket, főként az újonnan kifejlesztett típusokból. Alapvetően programositják a gyártmányokat, amelyek túlnyomó részét fenyőfából készítik. Ebben az évben a bajai LAKBÉR bútorgyártásból 75—80 millió forintot forgalmazott. Kárpitos garnitúrái közül a Súgó és a Győző típus a legkeresettebb. Az előbbiből 350, az utóbbiból 2000 garnitúra készül az idén. Nagy az érdeklődés a ne- rrtesnádudvari telepen gyártott Pepita gyerrhekbütor iránt is. Amellett, hogy most vezet a faipari részlegük, jelentős az építő- ér. vasipari tevékenységük is • Hálák Jánosné garnitúrák kárpitozását végzi. • Készül a svédek számára az új típusú franriaágy. Az idén 35 millió forintos termelési értéket állít elő az építőipari részleg, ötven lakás került átadásra, de közületek részére is végeznek építőipari munkát. A jövő évben 44 lakás átadását tervezik. A vasipari részleg termékei között megtalálható a saját gyártmányú szivattyú, terménydaráló, borsócséplő berendezés. Jelenleg tárgyalnak egy szolgáltató részleg beállításáról is. Új termékek 1976-ban A bajai LAKBÉR Tbiliszi nevű garnitúrája magára vonta a szakemberek érdeklődését a Budapesti Nemzetiközi Vásáron, ahol egyszerre két Kiváló díjjal jutalmazták. Igaz, hogy az új irodaházukban még csak a mintadarabok láthatók, de jövő évben már megkezdik a sorozatban való gyártást. Á nagy érdeklődésre számot tartó garnitúra már megjárta Brüsszel, Párizs és Moszkva kiállítótermeit. A szövetkezet 1976-ban új termékként jelentkezik a gyermek- ágyakkal, amelyből nagyobb mennyiségre kötöttek szerződést. Ugyancsak újdonság lesz a Viktória, a Royal és a Spirál kárpitosgarnitúra. Az utóbbi kettő a divatjamúlt garnitúrák felfrissítését szolgálja. Jelentős részt vállalnak a belföld ellátásából is. Termelési értékük 1976-ban valószínűleg eléri a 150 millió forintot. A bútorgyártás fejlesztésének elősegítése céljából a szövetkezet bővíti belföldi kooperációját, s 1976-ban már 12 millió forintos szerződéssel rendelkezik., A jó minőséget garantálják a szövetkezet szocialista brigádjai, melyeknek létszáma az 1974. évi háromról az idén tízre emelkedett. A Bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezet korszerű faipari termékeivel jelentős élismerést vívott ki mind a tőkés, mind a szocialista országokban. Szabó Ferenc FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK, FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉS Döntött a Legfelsőbb Bíróság Eladta a felesége sírját Több mint tízévi boldog háza seiet után az asszony meghalt. A férj vigasztalhatatlan volt és mindjárt kettős sírhelyet vásárolt. hogy majd felesége mellé temessék. De alig telt el egy év. a férfi ismét megnősült és első felesége sírjával annyira nem törődött. hogy egy éppen elhunyt férfi özvegyének eladta, anélkül, hogy az asszony koporsóját kl- hantolták volna. A fejfát eltávolították és a másik halottat a sírba helyezték. A példátlapul álló esetbe azonban az elhunyt asszony nővére nem nyugodott bele; kegyeletsértésnek tekintette és volt sógora ellen pert indított. A járásbíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el. hogy a sírhely fölötti rendelkezési jog a volt férjet illeti. Fellebbezésre. a megyei bíróság _ a férfit kötelezte, hogy felesége sírját, a síremlékkel együtt, állítsa helyre. Kimondta: a temetési költségek viselése és a sírhely- használati díj kifizetése nem ad jogot a sírhant és a síremlék megszüntetésére. Az egyik legdurvább kegyeletsértés, a személyhez fűződő jogok megsértése az, ami történt, az elhunyt testvére jogosult volt fellépni és az eredeti állapot helyreállítását követelni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új tárgyalásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a megyei bíróság ítélete törvény- sértő és megalapozatlan, mert a sír helyreállításának módját és a volt férj kötelezettsége végrehajtásának feltételeit nem állapította meg. A kegyeletsértést ugyanis nem egyedül a volt férj követte el. ő csupán jogsértően közreműködött azzal, hogy az elhunyt felesége sírját jogosulatlanul eladta. Abba a sírba, ahol az asszony nyugodott, a vevő helyeztette el férje koporsóját, ő állított neki új síremléket. Tehát újabb kegyeletsértés történt, amikor az asszony sírjának már a nyomát is eltüntették. Sem a volt férj, sem az özvegy nem volt jóhiszemű, mert tudták, hogy a sírban valaki nyugszik. A kettős jogsértés csak úgy tehető jóvá, ha a jogosulatlan betemetést megszüntetik és az eredeti állapot helyreállítására a férfi holttestét — a volt férj költségére — más sírba teszik. Ennek azonban Fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon, a terhes nők védelmében. Egy asszony az egyik járási kórház rendelő- intézetében határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján dolgozott. Gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot vett ki és gyermekgondozási segélyben részesült. Két évvel ezelőtt munkára jelentkezett, és ekkor újabb munkaszerződést írattak alá vele. amelv szerint korábbi határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakult át. A múlt év decemberében újabb gyermeke született és a határozott időtartamú szerződés lejártakor munkaviszonyát megszüntették. Ennek az intézkedésnek hatályon kívül helyezéséért az asz- szony pert indított. Törvényességi óvásra, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött: az asszony munkaviszonyát helyreállította, s kimondta: a felek között határozatlan időre szóló munkaviszony áll fenn. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása rámutat arra. hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek osszállamigazgatási feltételei is vannak. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is. hogy ebben az ügyben rendkívül körültekintően kell eljárni. A bírósági gyakorlat a kihantolást — jogsértés esetében is — csak egészen kivételesen alkalmazható jogvédelmi eszköznek tekinti. A megyei bíróságnak a döntésnél arra is tekintettel kell lennie, hogy' az eredeti állapot helyreállítására elrendelendő kihantolás nem jelent-e újabb kegyeletsértést, nem sérti-e indokolatianul a kihanto- landó személy emlékét és hozzátartozóinak kegyeleti érzéseit. hangjának biztosításával kell alkalmazni. A joggal nem szabad visszaélni! Aki mégis ezt teszi, az elhárítás következményeit, a felelősségrevonáson túlmenően is. viselni tartozik. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésekor a felek újabb ilyen megállapodást' köthetnek. Ez azonban érvénytelen, ha a dolgozó valamilyen jogának csorbításával jár. Amennyiben a határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződés a vállalat részéről kellő indok nélkül történik, és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesik — például felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől stb. — a jogoknak ilyen gyakorlása megengedhetetlen. Ilyen esetben a dolgozót hátrány nem" érheti, Ezért a megállapodás érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Miután az asszony terhessége alatt kötöttek újabb határozott idejű munkaviszonyt, ezt már emiatt is határozatlan idejűvé kell átalakítani. Hajdú F.ndre Gyermeke született — elbocsátották Áruházak és vásárlók
