Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

4 $ fÖFI NÉPE 9 1975. december 9. Marketingtevékenység mezőgazdasági üzemekben Népgazdaságunk szerkezeti ösz- szetételében — a gyors ütemű ipa­rosodás mellett is — meghatáro­zó jelentősége van a mezőgazda­sági ágazatnak Ez a megállapítás különösképpen vonatkozik Bács- Kiskun megyére, amit úgy emle­getünk, mint az ország éléskam­ráját. Sajátos talajadottságai mi­att a gazdaságok, termelőszövet­kezetek szakembereinek fontos feladata a megfelelő termelési struktúra kialakítása. Csakis a helyesen megválasztott termék- szerkezet, a szakszerűen alkal­mazott agrokémia biztosíthatja a gazdaságoknak a jövedelmező termelést. Az évről évre örvendetesen emelkedő terméshozamok úgy tű­nik, rentabilitást nyújtanak a gazdaságoknak. Az áru megter­melésével azonban még nem fe­jeződik be a gazdasági tevékeny­ség, a termékeket ugyanis el kell adni. Sokszor viszont váratlan helyzet áll elő, amikoris a piacon derül ki, hogy a fogyasztó nem igényli vagy legjobb esetbn csak kényszeredetten fogadja a meg­termelt árut. Ilyenkor azután csökkennek az árak, s a termé­ket nem lehet gazdaságosan ér­tékesíteni. A piaci kapcsolatok ilyen ala­kulása ilyenkor szinte parancso- lóan szabja meg az igényeknek legmegfelelőbb termékszerkezet kialakítását. De vajon hogyan lehet mgfelelő döntést hozni? A válasz kézenfekvő: Meg kell is­merni a fogyasztók igényeit, s azok ismeretében termelni. Piac­kutatásra van tehát szükség, s ar­ra, hogy a gondosan mérlegelt információk alapján kialakítsuk a megfelelő termékszerkezetet, szervezetten juttassuk a piacra a megtermelt árut, s nem utolsó­sorban arra is ügyelni érdemes, hogy a népgazdaság és a mező­gazdasági üzem érdekei összhang­ban legyenek. Nem hanyagolható el azonban a fogyasztói szokások egészséges befolyásolása, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra. Ilyen vonatkozásban fontos a ió érte­lemben vett reklám céltudatos alkalmazása. Amennyiben a mezőgazdaság valamennyi részterületén — ga­bona. zöldség, gyümölcs, szőlő, állattenyésztés stb. — megtermelt áruinkat elfoeadia a piac. úev a gazdasági döntések megfelelő­ek voltak, mert piacképes árut termeltünk. Ha pedig a termé­kekét nemcsak elfogadja, hanem keresi is a fogyasztó, az azt je­lenti, hogy versenyképes áruval jelentkeztünk a piacon. A fogyasztói érdekekre érzé­keny termelés — akár bel- akár külföldi értékesítésről van szó — új szemléletet, speciálisan me­zőgazdásági ágazatban alkalma­zandó marketingtevékenységet követel. Ez természetesen eltér a kereskedelemben vagy az iparban alkalmazott hasonló munkáktól. A mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetekben nem az áruforgalmi munka a fő feladat, — Nagy figyelmet kell fordítani a gazdasági élet szinte valameny- nyi területén végbemenő egész­séges korszerűsítési folyamatokra. Más, fejlettebb marketingszem­léletre, illetve tevékenységre van szükség ott, ahol a termelés, fel­dolgozás és értékesítés teljes ská­lája alakult ki. Ott ugyanis a fejlettebb gazdálkodási formában a marketingmunkának . vala­mennyi fázisát a megváltozott körülményeknek megfelelően kell alkalmazni. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági ágazatában a marketing- szemlélet és -tevékenység terüle­tén még csak a kezdeti lépések történtek meg. Néhány tsz-ről, közös vállalkozásról van csupán szó. Ilyen többek között a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz, amely kenyér- és péksüte­mény előállításával, a kunszállási Alkotmány, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a hartai Erdei Fe­renc Tsz házitészta-termelésével, a kiskunmajsai Jonathán, a solt- szentimrei Ezerjó stb. szakszövet­kezetek palackozott borok és pá­linkák forgalomba hozásával foglalkozik. Igen fejlett formáját folytatja az ilyen jellegű tevé­kenységnek a nyolc téesz által alapított solti DUNATEJ Tár­sulás. Emellett egy-két szövetke­zet foglalkozik hús-, zöldség-gyü­mölcsfeldolgozással. Ezek a kezdeményezések bizta­tóak, s bár még csak kezdetlege­sen, de már a gyakorlatban is vitathatatlanul bizonyítják, hogy a marketingtevékenység szaksze­rű és céltudatos alkalmazása nagymértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz. Vörös János az MKT tagja Lengyelországban 24 nagyáru­ház működik. Ezek a korszerű kereskedelmi központok legalább 2000 négyzetméter eladási térrel rendelkeznek. Az eladás legalább 4 alapvető árucsoportban törté: nik: az élelmiszer, az ipari fo­gyasztási cikkek, a konfekció és lakberendezés, illetve a sport- és turisztikai felszerelések csoport­jában. • A 24 nagyáruházból 17 állami, 7 pedig a „Spolem” fogyasztási szövetkezetek központi szövetsé­gének kezelésében van. Az állami nagyáruházak közösen külkeres­kedelmi vállalattal is rendelkez­nek, ez lehetővé teszi számukra, hogy külföldi árukkal gazdagít­sák a belföldi választékot. A nagyáruházak némelyike — mint például a varsói Centrum Áru­házak — szakosított jellegű. Az egymás mellett levő „Warsz” a férfiak részére, a „Sawa” a nők részére és a „Junior” a fiatalok részére árusít. Ez utóbbi bonyo­lítja le a legnagyobb forgalmat. Ezeknek az áruházaknak a for­galma évről évre emelkedik. így például 1972-ben az összforgalom 8,8 milliárd zloty volt, két évvel később már 13 milliárd zlotyra ugrott fel. A nagyáruházak egyre jobb szervezéssel tűnnek ki, különösen abban, hogy igen szemléltetően helyezik el pultjaikon az össze­tartozó árucsoportok cikkeit, s így könnyebbé teszik a válasz­tást a vásárlók részére. Külön­böző szolgáltatásokat is bevezet­tek, ilyen például az áruházak­ban levő mérték utáni szabóság, a háztartási gépek javítóműhe­lye és a helyben kapható szabás­minták. Minden áruház vendég­látóipari egységgel is rendelkezik, ami- lehet étterem, büfé vagy esz­presszó. A következő években kiterjesz­tik a nagyáruházak hálózatát, és azt tervezik, hogy minden 50 000- nél több lakosú városban működ­jék legalább egy. A fejlesztés mellett természetszerűen a meg­levő áruházak korszerűsítése is szerepel a tervekben, sőt, ahol a feltételek adottak, azok további szakosítása is. ra, azon belül a vendéglátásra is — adott gazdasági lehetőségek között elégíthető ki. Ennél fontosabb viszont azt el­mondani, hogy az ilyen vendég­látóipari egységeket fenntartó, üzemeltető, vállalatok, szövetke­zetek, azok tevékenységét össze­hangoló kereskedelmi igazgatási szervek, de a működésüket szabá­lyozó utasítások, rendeletek és törvények összessége együttesen is olyan társadalmi cselekvési le­hetőségek tereit alkotják, amely nem elsősorban pénzügyi-gazda­ság, alapok, lehetőségek kérdése, hanem fogalmazzunk csak így — társadalmi, morális, s éppen ezért a politikai felelősségé. Ar­ról van szó — a legegyszerűbb példát mondom —, hogy negyed- osztályú kocsmát nyitni ott, ahol háromszáz méteren belül kettő hasonló „intézmény” működik, azt engedélyezni már nem gaz­dasági és közellátási kérdés, ha­nem morális. Éppen amiatt, amit a kocsmák a köztudatban az egészséges társadalmi értékítélet számára jelentenek. De nézzük, valójában hogy is állunk a kocsmákkal? Csaló Károly Következik: „Vendéglátás” és vendéglátás Bevezető helyett egy kérdés: Miért fontos erről a témáról írni? Mert kocsmák voltak, vannak, s amíg a társadalmi, gazdasági, emberi viszonyok lé­tezésük szükségszerűségét meg nem halad­ják, s ezzel meg nem tagadják, addig lesz­nek is. Hogy eltűnnek egyszer, s valami más­sá alakulnak át, az biztos; törvényszerű, mint ahogy a régmúlt kocsmái, csapszékei is alig hasonlítanak a maiakra. S ha a társadalmi valóság részei voltak múltban és azok a je­lenben — hát a jövő miatt fontos szólni ró­luk. A magyar nyelv Értelmező Szótára azt tartja a „kocsma” szóról (régiesen korcsma): „kisebb, egy­szerűbb italmérés, ahol rendszerint ételek is kap­hatók.” Beszédünkben, mint jelző — „kocsmai” —■ pejoratív értelemben, azt az egyéni és társadalmi értékítéletet is hordozza: rossz hírű kocsmában szokásos, arra jellemző. Folytatva: „kocsmatölte­lék' az, aki folyamatosan kocsmázik, s ez utóbbi szó olyan emberre illő, aki „gyakran jár a kocs­mába italozni”. Nem kívánok hosszú jelentéstani fejtegetésekbe bocsátkozni, de még egy szó va­lóságtartalmára fel kell hívnom a figyelmet, s ez a „söntés”: „kocsma, vendéglő helyisége, ahol a pultnál mérik az italokat.” — írja az értelmező szótár. Mindezt azért bocsátottam elő­re. hogy érzékeltessem, a kocs­ma és a vele kapcsolatos szavak jelentése — a köztudat szint­jén is kiérződik — negiatív ér­tékítéletek hordozója. Ami kocs­mai — így értjük — az nem kí­vánatos szokás, tulajdonság, helyzet stb., amiből következik, hogy elitélendő, felszámolandó, szégyelni való... Ez már nem nyelvtan. Annál jóval több — ellentmondás, amely eleve feltételezi a társa­dalmi cselekvést; egyéni és kö­zösségi szinten, gazdaságilag és politikailag egyaránt, s folyama­tosan. De mégis; miért voltak, van­nak, s még lesznek is egy ideig kocsmák? Mert funkciójuk nem csupán abból állt — s áll ma is, hogy ott alkoholt mérnek, esetleg esznek egy szendvicset, pogácsát, vagy egy tál ételt. A közellátási funkción túl egy sa­játos életteret is jelentenek; emberi viszonyok színhelyei is, s ez iránt éppen úgy igény volt, van és' lesz, mint mondjuk a legkülönbözőbb szeszes italok iránt. A kocsmák tehát létüket nem kizárólag a szeszfogyasz­tásnak, a puszta közellátási fe­ladatnak könzönhetik, hanem az emberi viszonyokból táplál­kozó igényeknek is. Ha valaki szemügyre veszi el­helyezésüket — például a váro­sokban, ahol a legtöbb kocsma és italbolt van — könnyen meg­állapíthatja, hogy egy-két kivé­teltől eltekintve a többségük nem a városközpontban kapott helyet, hanem attól távolabb. Számuk, közeledve a városszé­lekhez, mind több és több. Be­rendezésük, felszerelésük is egy­re jellegzetesebben italbolt, sön­tés, talponálló büfé, harmad­vagy negyedosztályú vendéglá­tó egység, A vendégek összetételét vizs­gálva —■ úgy hiszem, nem kell tények és példák sorával bizo­nyítani — bárki megállapíthatja, hogy a kocsmák számban leg­több és leggyakoribb vendégei­nek túlnyomó többsége szellemi­leg nem magasan képzett ember. Az ő igényeik öltenek testet va­jon a mai söntések, kocsmák, büfék, borozók hálózatában? Mondhatjuk, hogy igen, s mind­járt tegyük hozzá azt is, hogy nem, illetve: nem egészen! Mert tudjuk, minden igény — vonat­kozik ez általában a közellátás­KOCSMÁKRÓL SZÓLUNK: Ügy, általában... (1.) Növeli exportját a bajai LAKBÉR A Bajai Lakberendező és Épí­tőipari Szövetkezet, főmérnökét, Brassói Jánost kértük meg a na­pokban arra, hogy adjon tájé­koztatást a szövetkezet eddigi munkájáról, eredményeiről, s a jövő évi terveiről. A főmérnök a következőket mondotta: 22 milliós beruházás . Még 1971-ben kezdődött a koo­perációs kapcsolat a bajai LAK­BÉR és egy svéd cég között ágy­vázak gyártására. Azóta tovább szilárdultak és bővültek e gyü­mölcsöző kapcsolatok. 1971—72- ben 22 milliós beruházással, öt évre szóló szerződés alapján ágy­vázak gyártását vállalta a bajai LAKBÉR. Tavaly további 5 mil­lió forintos bővítés és újabb há­rom évre szóló kooperáció erősí­tette a külföldi kapcsolatokat. A bútoriparban elsőként való­sult meg az országban, hogy egy nyugati cég átadja teljes tech­nológiáját és gépi berendezéseit. A szövetkezet 64,5 millió forint értékű terméket exportált 1974- ben. Ebből a svédeknek 18,5 mil­liót, a szocialista országoknak 46 milliót. Ebben az évben a tőkés export a tavalyival azonos szintű A bajai LAKBÉR termékei iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés. Míg 1974-ben csupán egy ágytipust gyártottak, ebben az évben már nyolcféle típusból kaptak megrendelést. Az sem el­hanyagolható szempont, hogy az újabb típusok korszerűbbek, munkaigényesebbek, s emellett nagyobb nyereséget adnak a szö­vetkezetnek. Súgó, Győző, Pepit» Az idén tovább bővítették a belföldi igényeknek megfelelő termékeket, főként az újonnan kifejlesztett típusokból. Alapvető­en programositják a gyártmányo­kat, amelyek túlnyomó részét fe­nyőfából készítik. Ebben az év­ben a bajai LAKBÉR bútorgyár­tásból 75—80 millió forintot for­galmazott. Kárpitos garnitúrái közül a Sú­gó és a Győző típus a legkere­settebb. Az előbbiből 350, az utób­biból 2000 garnitúra készül az idén. Nagy az érdeklődés a ne- rrtesnádudvari telepen gyártott Pepita gyerrhekbütor iránt is. Amellett, hogy most vezet a fa­ipari részlegük, jelentős az építő- ér. vasipari tevékenységük is • Hálák Jánosné garnitúrák kárpitozását végzi. • Készül a svédek számára az új típusú franriaágy. Az idén 35 millió forintos termelési értéket állít elő az épí­tőipari részleg, ötven lakás ke­rült átadásra, de közületek ré­szére is végeznek építőipari mun­kát. A jövő évben 44 lakás át­adását tervezik. A vasipari részleg termékei kö­zött megtalálható a saját gyárt­mányú szivattyú, terménydaráló, borsócséplő berendezés. Jelenleg tárgyalnak egy szolgáltató részleg beállításáról is. Új termékek 1976-ban A bajai LAKBÉR Tbiliszi nevű garnitúrája magára vonta a szak­emberek érdeklődését a Buda­pesti Nemzetiközi Vásáron, ahol egyszerre két Kiváló díjjal ju­talmazták. Igaz, hogy az új iro­daházukban még csak a minta­darabok láthatók, de jövő évben már megkezdik a sorozatban való gyártást. Á nagy érdeklődésre számot tartó garnitúra már meg­járta Brüsszel, Párizs és Moszkva kiállítótermeit. A szövetkezet 1976-ban új ter­mékként jelentkezik a gyermek- ágyakkal, amelyből nagyobb mennyiségre kötöttek szerződést. Ugyancsak újdonság lesz a Viktó­ria, a Royal és a Spirál kárpitos­garnitúra. Az utóbbi kettő a di­vatjamúlt garnitúrák felfrissíté­sét szolgálja. Jelentős részt vál­lalnak a belföld ellátásából is. Termelési értékük 1976-ban valószínűleg eléri a 150 millió fo­rintot. A bútorgyártás fejleszté­sének elősegítése céljából a szö­vetkezet bővíti belföldi kooperá­cióját, s 1976-ban már 12 millió forintos szerződéssel rendelkezik., A jó minőséget garantálják a szövetkezet szocialista brigádjai, melyeknek létszáma az 1974. évi háromról az idén tízre emelke­dett. A Bajai Lakberendező és Épí­tőipari Szövetkezet korszerű fa­ipari termékeivel jelentős élisme­rést vívott ki mind a tőkés, mind a szocialista országokban. Szabó Ferenc FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK, FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉS Döntött a Legfelsőbb Bíróság Eladta a felesége sírját Több mint tízévi boldog há­za seiet után az asszony meghalt. A férj vigasztalhatatlan volt és mindjárt kettős sírhelyet vásá­rolt. hogy majd felesége mellé temessék. De alig telt el egy év. a férfi ismét megnősült és első felesége sírjával annyira nem tö­rődött. hogy egy éppen elhunyt férfi özvegyének eladta, anélkül, hogy az asszony koporsóját kl- hantolták volna. A fejfát eltávo­lították és a másik halottat a sírba helyezték. A példátlapul álló esetbe azonban az elhunyt asszony nővére nem nyugodott bele; kegyeletsértésnek tekintet­te és volt sógora ellen pert in­dított. A járásbíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el. hogy a sírhely fölötti rendel­kezési jog a volt férjet illeti. Fel­lebbezésre. a megyei bíróság _ a férfit kötelezte, hogy felesége sír­ját, a síremlékkel együtt, állít­sa helyre. Kimondta: a temetési költségek viselése és a sírhely- használati díj kifizetése nem ad jogot a sírhant és a síremlék megszüntetésére. Az egyik legdur­vább kegyeletsértés, a személy­hez fűződő jogok megsértése az, ami történt, az elhunyt testvére jogosult volt fellépni és az eredeti állapot helyreállítását követelni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbírósá­got új tárgyalásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a megyei bíróság ítélete törvény- sértő és megalapozatlan, mert a sír helyreállításának módját és a volt férj kötelezettsége végre­hajtásának feltételeit nem álla­pította meg. A kegyeletsértést ugyanis nem egyedül a volt férj követte el. ő csupán jogsértően közreműködött azzal, hogy az el­hunyt felesége sírját jogosulatla­nul eladta. Abba a sírba, ahol az asszony nyugodott, a vevő he­lyeztette el férje koporsóját, ő állított neki új síremléket. Tehát újabb kegyeletsértés történt, ami­kor az asszony sírjának már a nyomát is eltüntették. Sem a volt férj, sem az özvegy nem volt jóhiszemű, mert tudták, hogy a sírban valaki nyugszik. A kettős jogsértés csak úgy tehető jóvá, ha a jogosulatlan betemetést meg­szüntetik és az eredeti állapot helyreállítására a férfi holttes­tét — a volt férj költségére — más sírba teszik. Ennek azonban Fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon, a ter­hes nők védelmében. Egy asszony az egyik járási kórház rendelő- intézetében határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján dolgozott. Gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot vett ki és gyermekgondozási se­gélyben részesült. Két évvel ez­előtt munkára jelentkezett, és ekkor újabb munkaszerződést írattak alá vele. amelv szerint korábbi határozatlan idejű mun­kaviszonya határozottá alakult át. A múlt év decemberében újabb gyermeke született és a határo­zott időtartamú szerződés lejárta­kor munkaviszonyát megszüntet­ték. Ennek az intézkedésnek ha­tályon kívül helyezéséért az asz- szony pert indított. Törvényes­ségi óvásra, az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság döntött: az asszony munkaviszonyát helyreállította, s kimondta: a felek között hatá­rozatlan időre szóló munkavi­szony áll fenn. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása rámutat ar­ra. hogy a Munka Törvényköny­vének rendelkezéseit a társadal­mi és az egyéni érdekek ossz­államigazgatási feltételei is van­nak. A Legfelsőbb Bíróság még rá­mutatott arra is. hogy ebben az ügyben rendkívül körültekintően kell eljárni. A bírósági gyakorlat a kihantolást — jogsértés eseté­ben is — csak egészen kivétele­sen alkalmazható jogvédelmi esz­köznek tekinti. A megyei bíró­ságnak a döntésnél arra is te­kintettel kell lennie, hogy' az ere­deti állapot helyreállítására el­rendelendő kihantolás nem je­lent-e újabb kegyeletsértést, nem sérti-e indokolatianul a kihanto- landó személy emlékét és hozzá­tartozóinak kegyeleti érzéseit. hangjának biztosításával kell al­kalmazni. A joggal nem szabad visszaélni! Aki mégis ezt teszi, az elhárítás következményeit, a felelősségrevonáson túlmenően is. viselni tartozik. A határozott idő­re létesített munkaviszony meg­szűnésekor a felek újabb ilyen megállapodást' köthetnek. Ez azonban érvénytelen, ha a dolgo­zó valamilyen jogának csorbítá­sával jár. Amennyiben a hatá­rozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munka­szerződés a vállalat részéről kel­lő indok nélkül történik, és ez­által a dolgozó valamilyen jogá­tól elesik — például felmondási időtől, a terhes nő az őt megille­tő védelemtől stb. — a jogok­nak ilyen gyakorlása megenged­hetetlen. Ilyen esetben a dolgo­zót hátrány nem" érheti, Ezért a megállapodás érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan idő­re létesítettnek kell tekinteni. Miután az asszony terhessége alatt kötöttek újabb határozott idejű munkaviszonyt, ezt már emiatt is határozatlan idejűvé kell átalakítani. Hajdú F.ndre Gyermeke született — elbocsátották Áruházak és vásárlók

Next

/
Oldalképek
Tartalom