Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1975. december 4. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti üzemében A csővezeték üzembiztonságá­ról tervszerű és folyamatos kar­bantartással a gépészrészleg dol­gozói gondoskodnak. Az acélcsö­vek épségének védelmében állan­dó küzdelmet folytatnak a korró­zió ellen, tisztítják a vezetékeket, s elvégzik az öt évenként köte­lező minőségi alkalmassági vizs­gálatokat. Rájuk hárulnak a fes­tési, az olajozó és zsírozó mun­kák, és ők javítják ki a várat­lan hibákat. Reggelente gépko­csikkal indulnak a távvezeték- rendszer egyes szakaszaihoz. A csöveket a beépítéskor al­kalmazott szigetelőanyagokon kí­vül a galvanizáción alapuló ka­tódvédelemmel is óvják a rozs- dásodástól. E védekezési forma hatékonyságának és folyamatos­ságának megőrzése a villamossá­gi részleg feladata. Emellett szak­emberei tartják működőképes ál­lapotban az üzem területén levő elektromos berendezéseket, vi­lágítóeszközöket. A Gáz- és Olajszállító Vállalat 3. számú távvezetéki üzemének Kardoskúton és Algyőn telephe­lye található. A kardoskúti telep a földgázvezetéknek a község közelében levő szakaszát tartja karban, az algyői pedig üzemel­teti a helyi olajszivattyú-állo- mást. — Az országban termelt föld­gáznak mintegy 50—60, az olaj­nak pedig körülbelül 80 száza­lékát szállítjuk a rendeltetési helyére — érzékeltette a GOV kecskeméti üzemének jelentősé­gét Bárdy Géza. — A földgázel­látás biztonságának növelésére Városföldön nyomásfokozó komp­resszorállomást építünk, amely elősegíti az energiahordozó opti­mális nyomás alatt való továbbí­tását. A kecskemétieknek külön egy őket érintő jó hírt is mondhatok: itt, az üzem mellett elkészült egy új gázátadó állomás, amely a ré­ginek segítve lehetővé teszi a vá­ros növekvő igényeinek kielégí­tését. Az állomást még az idén üzembe helyezzük. A. T. S. — Úgy szervezték meg ezt az üzemet, hogy alkalmas legyen a földgáz és az olaj folyamatos és biztonságos szállítására — mond­ta Bárdy Géza. — A szállításért felelős részlegünk dolgozói a szol­gáltató vállalatnak történő átadás állomásain állandóan ellenőrzik a gáz nyomását, hőmérsékletét és mennyiségét. A mért adatokat időről időre telefonon közlik a kecskeméti diszpécserközponttal. Mivel a földgáz szagtalan, a fo­gyasztói hálózatba juttatáskor szagosítani kell merkaptánnal, hogy szivárgás esetén könnyen észlelhető legyen. Ezt a munkát szintén a szállító részleg munká­sai végzik. Ugyancsak az ő köte­lességük, hogy a szállítórendszer valamelyik szakaszának hibája esetén értesítsék az érdekelt szol­gáltató vállalatot, és a diszpé­cserközpontot, hogy a javításról azonnal intézkedhessünk. Egyébként a több száz kilomé­teres vezetékrendszer minden egyes szakaszát naponta bejárják a szakmai nyelven nyomvonal- ellenőrnek nevezett dolgozók. Ahol szökik a gáz, ott a növény­zet elsárgul, s vannak olyan he­lyek, ahol a vezeték fölött levő víz bugyborékolása árulja el a hi­bát. A felszínre szivárgó olajat még könnyebb észrevenni. A nyomvonalellenőrök naponta kül­denek telefonjelentést a diszpé­cserközpontba, ahol mindent, pon­tosan feljegyeznek. A Gáz- és Olajszállító Vállalat 3. számú távvezetéki üzemének kecskeméti központja szerényen húzódik meg a városból kivezető békéscsabai út mellett. Az arra járóknak ál­talában csak az ideiglenes műhelyekül és irodákul szolgáló barakkok kettős sora tűnik a szemükbe, pedig azokon túl épül már a korszerű irodaház és a leendő tágas műhely- épület. Bizonyára csak kevesen tudják Kecs­kemét lakói közül, hogy a kényelmes, a la­kást nem piszkoló gázfűtést és -tüzelést első­sorban ennek a tábori viszonyok közt dolgozó üzemnek köszönhetik. • Épül az új műhelyépület. (Opauszky László felvételei) — Három éve, hogy a GOV a korábbi kardoskúti és kecskeméti egységéből létrehozta a 3.. számú üzemet — adott egy kis történeti tájékoztatást Bárdy Géza üzem­vezető. — Az irányító apparátust azért telepítették Kecskemétre, mert ez a város központi fekvésű az üzemhez tartozó gáz- és olaj­vezetékrendszer mellett. Az üzem 320 dolgozójának az a feladata, hogy a szanki földgázt, az algyői olajat és földgázt, va­lamint az Orosháza környéki földgázt a lelőhelyekről részben a környékbeli fogyasztókhoz, részben pedig az országos veze­tékhálózatba eljuttassa. A szállí­tás földbe lefektetett csővezeté­keken történik, s ebből adódik, hogy a GOV 3. számú üzemének területe négy megyére: Békés­re, Csongrádra, Bács-Kiskunra és Pestre terjed ki. — A Duna—Tisza közén és a Tiszántúl déli részén a fogyasz­tók a Délmagyarországi, illetve a Tiszántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat közvetítésével kap­ják az üzem vezetékeiben áramló földgázt — tudtuk meg Bárdy Gézától. — Kecskeméten kívül többek közt Szeged, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kiskunfél­egyháza, Nagykőrös és Gyula la­kóházainak konvektoraiban ad meleget az általunk szállított gáz, s ezt az energiahordozót használ­ják jó néhány ipari létesítmény­ben is. A távvezetékben magas nyomáson érkező földgázt az úgy­nevezett átadó állomásokon a • Bárdy Géza üzemvezető és Kertész János diszpécser bemutatják az új gázátadó állomást. amely Kecskemét ellátását teszi még biztonságosabbá 0 A diszpécser- központban Benkő Pál és Szűcs Lászlóné jegyzik a beérkező adatokat. DÉGÁZ és a TIGÁZ dolgozói ala­csonyabb nyomásúra mérsékelik, hogy háztartási és ipari fogyasz­tásra alkalmas legyen. Az algyői olajat Százhalombatta felé to­vábbítjuk. Ilyenkor, decemberben sokan dideregnének a lakásukban és egy sor gyár termelése is fenn­akadhatna, ha a gázszállítás szak­emberei rosszul látnák el a fel­adatukat. Ez a munkaterület kü­lönösen nagy figyelmet és fegyel­met követel meg a dolgozóktól, mivel tűz- és robbanásveszélyes, s a szokásosnál is szigorúbban kell venni az élet- és vagyonbiz­tonsági rendszabályokat. Gyerekek a tanácsülésen A kecskeméti járási népfront­bizottság egyik jelentéséből ol­vastam, hogy a községek vezetői lehetővé tették középiskolás diá­koknak egy-egy tanácsülés vé­gighallgatását. „Figyelemre méltó kísérletinek tudja be a jelentés­író ezt a módszert. Valóban az is. (Jóllehet, a megye más részéből is hallottunk hasonlóról — felső­tagozatos általános iskolásokkal.) Minden „felmérés" nélkül el tudjuk képzelni azt a gondolat­ébresztő hatást, amit a tanács­ülésen való részvétel nyújt a diá­koknak. Nemcsak emlékezetes, hanem fogalmakat tisztázó él­mény is, amikor a gyerekek köz­vetlenül tapasztalhatják, hogyan vesznek részt szüleik, ismerőse­ik a község életének alakításá­ban, mi az, hogy közélet, község­politika, végrehajtó bizottság, ta­nácsülés, előterjesztés, vétó és így tovább. * * • Igaz, hogy a mai gyerekek már úttörő korukban kapnak ízelítőt „közszereplésből”, hiszen nem­egyszer maguk is aktív részesei a legifjabbak rendezvényeinek — de más „szféra" már a felnőttek város- és községpolitikai munkás­sága. — Még a KISZ-életben szerzett sokrétű tájékozottságon túl is számtalan újonnan felfede­zett „földrészre” nyit ablakot a fiataloknak. Igaz azonban, hogy a mai ifjú­ság számára már megközelítőleg sem olyan mértékben ismeretlen terület a közélet, mint volt an­nakidején például e sorok írójá­nak nemzedékéé. Akkor, az ele­mi iskola legfelső osztályában, a hatodikban volt ilyen tantárgy, hogy — ha ugyan jól emlékszem a pontos nevére, mert az is rém zordonul hangzott — „Állampol­gári jogok és kötelezettségek”. Esküszöm, az égvilágon semmi­re sem emlékszem belőle. Rég benőtt már a fejem lágya, ami­kor a mi rendszerünkben kapott ismeretek alapján kezdtem meg­érteni, mi is volt régen az a bi­zonyos képviselőtestület, és ami hozzá tartozott. Ott, az iskola­padban, abból, a fedőlapját te­kintve is mogorva színű könyvből óbesemmit-sem értettünk. Ma­gyarázhatta szegény Szilágyi ta­nító úr, a fülünknél tovább sem­mi sem hatolt a tudnivalókból. Csak majd még a szemünkig, amikor a „könyvnélkül” feladott 10—15 sort bemagoltuk. Szorgal­mas biflázok ragyogóan fel is mondták a legközelebbi felelte- téskor. De biz’ olyan volt csak az a számadás, mint a papagaj szövegmondása. Jaj volt a sze­rencsétlen tanítónak is, ha egy­két fogalomnál, mint „szabály- rendelet” vagy „halasztó hatályú” (ma se tudom, jól mondom-e), félbeszakította a nebulót. — Mit értessz ezen, kisfiam? Kivörösödött arc, verejték, he- begés, hallgatás volt a válasz. És legtöbbször kárbaveszett fárad- ság volt a továbbfaggatózás is. — Na, ki tudja? Mert ugyan húsz-harmincónk közül hányónknak az apja, plá­ne anyja! ült a város- vagy köz­ségháza tanácstermében, mint vá­lasztott tisztségviselő? Legfeljebb egy-két nagygazda-gyereké. Azoknak meg a feje nemigen volt alkalmas ily tudomány be­fogadására. Mert hatodik elemibe a jómódú parasztok szerény szel­lemi képességű csemetéi jutottak el. Az okosabbja már a negye­dikből kivált, hogy már csak a renomé kedvéért is — gimnázi­umba iratkozzon. Hol vannak közéleti tájékozott­ságban — akkori mitőlünk a mai gyerekek! Akik többek közt klub­életet élnek, s természetesnek ve­szik, hogy a tanácselnök vagy vb-titkár tiszteletét teszi náluk. S még olyan komoly „játékba" is belemegy, hogy a fiatalok felves­sék, mit tennének ők ebben vagy abban a kérdésben a tanácselnök helyében. ‘ Tóth István LUCAS MÁRKÁJÚ ANGOL VILLAMOSTAXI • A londoni autó- kiállításon mutatták he a környezet- védelmi célokból szerkesztett elektromos taxit, óránként 80 km-es sebességet érhet el cs 150 km-t tehet meg egyszeri akkumulátor- fcltöltéssel. IJjjUlUUtlll Két majsai ipari szövetkezet erőfeszítései a lakosság jobb ellátásáért • A Vegyes és építőipari Szövetkezet gázpalackjavító telepén nem könnyű a munka. Az itt dolgozók sokat tartózkodnak a szabadban, jelenleg még helyhiánnyal küzdenek. Hamarosan azonban meg­változik a helyzet, mert egy raktárépületet műhellyé alakítanak át. Ezáltal lehetővé válik a harmadik műszak bevezetése is. (Opauszky László felvételei) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kiskunmajsa nagyközség gaz­dasági életében jelentős helyet foglal el a Cipőipari, valamint a Vegyes és Építőipari Szövetke­zet. Mindkét termelő kollektívá­nak van olyan terméke, illetve te­vékenysége, mellyel a helybeli lakosság szolgálatán túl az egész országban hírnevet szerzett. A Cipőipari Szövetkezet fő ter­méke a női szandál és női csiz­ma. Az előbbiből az idén 37, az utóbbiból pedig 29 ezret készítet­tek. A női csizmák sikerére jel­lemző, hogy a napokban újabb 6 ezer párra kaptak megrendelést, s mindent elkövetnek azért, hogy az év végéig le is szállítsák. A szövetkezet fiatal szakembe­rei már a múlt évben részt vet­tek az Alkotó ifjúság pályázaton és szebbnél szebb cipőkkel, szan­dálokkal és csizmákkal bizonyí­tották szaktudásukat. Az idén is meghirdették a pályázatot, mely­nek díjazására a szövetkezet ve­zetősége több ezer forintot fordít. A Vegyes és Építőipari Szövet­kezet fennállása óta jelentős részt vállalt a nagyközség lakáshelyze­tének javításában. Már eddig 11 több emeletes házat építettek. A Béke tér környékén kialakított lakótelep épületei jórészt a szö­vetkezet dolgozóinak munkáját dicsérik. Napjainkban pedig két, egyenként 8 lakásos kétemeletes ház befejezésén fáradoznak. Régi megrendelőjük a Kőolaj­ipari Vállalat, amelynek tankállo­másokat építenek. December kö­zepén Ásotthalom községben ad­nak ót egy ilyen létesítményt, amelyet 3 millió forintért építet­tek. A szövetkezet másik egyedül-, álló tevékenysége a propán-bu­tán gázpalackok nyomáspróbája, illetve javítása. Ezt a tevékenysé­get 1968-ban kezdték 8 dolgozó­val, ma pedig már 76-an dolgoz­nak a palackokkal. Ebben az év­ben 200 ezer palack érkezett ide, illetve hagyta el üzemképesen a telepet. A tervek szerint jövőre ezt a mennyiséget 100 ezerrel növelik. O. L. Egy palack formalin Egy községi vágóhíd vezetője és munkatársai a helybeli tsz négy marháját levágták, másnap pedig — a szövetkezet által fi­zetett díjazás ellenében — fel­darabolták, hogy a tagok részére kimérhessék. A tsz a vágóhídi dolgozók részére jutalmul, fona- tos palackokban 5 liter bort kül­dött. A vágóhíd vezetője, abban a hiszemben, hogy az egyik bo­rosüveget megtalálta, ivott be­lőle. Rögtön rosszul lett. Kór­házba szállították, és másnap meghalt. Mint kiderült, forma­iint tartalmazó üvegből ivott. A SZOT Társadalombiztosítási Igaz­gatóságának illetékes kiren­deltsége az elhunyt özvegye és árvája részére megállapított nyugdíj 8 évi összegének: 350 ezer forintnak megtérítéséért a községi tanács ellen fizetési meg­hagyást bocsátott ki. Döntését azzal indokolta, hogy a baleset a tanács óvórendszabány-mulasztó. sa miatt következett be. A ha­tározat hatályon kívül helyezé­séért a tanács pert indított. Ar­ra hivatkozott, hogy az elhunyt a baleset idején nem munka- viszonyból származó munkáját végezte, mert az állatok feldara­bolásáért a tsz-től kapott díja­zást. ezenkívül a balesetet ki­zárólag az illető vétkes maga­tartása idézte elő. A járásbíróság, majd fellebe- zésre a megyei bíróság ellenté­tes ítéletei után, törvényességi óvásra, az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé került, amely a taná­csot 175 ezer forint megfizeté­sére kötelezte. A határozat indo­kolása szerint tény. hogy a bal­eset nem az elhúnyt munkavi­szonyából származó kötelezettsé­Kei teljesítése közben történt. El­lenben a tanács az általa fenn­tartott vágóhídon súlyos mulasz­tásokat követett el, amelyekkel a baleset összefüggésben van. Az ott dolgozók ugyanis balesetvé­delmi oktatásban nem részesül­tek, nem magyarázták meg ne­kik a vegyi anyagok kezelését és tárolásának módját. A formaiint tartalmazó palackon nem volt feltüntetve a benne levő anyag megnevezése és mérgező hatása. Nem lezárt • helyen (szekrény­ben vagy ládában) tartották. Megfelelő ellenőrzés sem volt. Tehát a balesetért a tanácsot fe­lelősség terheli, és így a fizetési meghagyás kibocsátásának tör­vényes alapja van. A munkál­tató óvórendszabály-mulasztása miatt fennálló felelőssége ese­tén nincs jelentősége annak, hogy a dolgozó nem az utasítá­soknak, előírásoknak és az óvó­rendszabályok rendelkezéseinek megfelelően végezte munkáját, és ezzel maga is közrehatott • a bal­eset bekövetkeztében. Jelentősége van azonban annak, hogy az el­hunyt súlyos mulasztást követett el. mert mint a vágóhíd vezető­jének, kötelessége lett volna a mérgező hatású, tehát veszélyes vegyszer tárolására vonatkozó óvórendszabályok és -intézkedé­sek betartása. Ezért felróható közrehatása miatt, ami 50 szá­zalékra tehető, a tanács csak a fizetési meghagyásban kibocsá­tott összeg felét köteles megtérí­teni. Az Elnökségi Tanács iránymuta­tóul szolgáló döntésének indo­kolása szerint a tanulmányok végzésének elősegítése érdeké­ben adományozott ösztöndíj men­tes a végrehajtás alól. Ennek az az indoka, hogy az ösztöndíjnak meghatározott céljuttatás jellege van. Rendeltetése annak elősegí­tése, hogy a tanuló a kitűzött célt: a tanulmányok végzését és sikeres befejezését elérje. _ Az, ösztöndíjnak végrehajtás útján való lefoglalása ennek a megha­tározott célnak az elérését _ aka­dályozná, vagy meghiúsítaná. Ezért minden tanulmányi ösz­töndíj — összegére való tekintet nélkül — mentes a végrehajtás alól. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az ösz­töndíj a tanuló megélhetésének teljes, vagy részbeni költséget fedezi-e. H. E. Gyermektartás ösztöndíjból ? Egy lány egy főiskolai hallga­tó ellen gyermektartásdíj fize­téséért, pert indított. Az apaság nem volt vitás, és tekintettel, hogy a fiatalember havi 1300 fo­rint ösztöndíjat kap. a járásbíró­ság ennek 20 százaléka, vagyis havi 260 forint gyermektartás­díj fizetésére kötelezte, egyben a megítélt összegre a letiltást el­rendelte. Ezt a döntését a me­gyei bíróság jogerőre emelte. Az ez ell?n emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság el­utasította. E határozat, újabb törvényességi óvásra, a Legfel­sőbb Bíróság hét tagú Elnökségi Tanácsa elé került, amely vala-' mennyi korábbi ítéletet, illetve a legfelsőbb bírósági törvényes­ségi határozatot, valamint az ösztöndíjra történt letiltó rendel­kezést hatályon kívül helyezte és a letiltást mellőzte. • A Cipőipari Szövetkezet fiatal dolgozóinak egy csoportja, az Alkotó Ifjúság pályázat részt vevői közűi, az általuk készített szebbnél szebb termékekkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom