Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

\

1975. december 25. • PETŐFI NÉPE • 5

A PÁR TTITKÁR - BÖLCSÉSZDOKTOR

Egy életút vázlata

A fajszi Kék Duna Termelő- szövetkezet irodaháza tágas szobákkal. központi fűtéssel ellátott épület. A berendezés nem fényűző, de modern, ízléses, tiszta es Kényelmes. íla „idegen téved az irodákoa ezekoen a napokban, bizony kétszer is köszönnie kell, amíg" valaki felügyel rá s megkérdezi. mi járatban van. Ez érthető, s rajtam sem futott át sem-' miteie nemtetsz.es, amikor nemi ácsorgás után vettek csak észre.

Mindenki dolgozik, könyvelnek, gepelnek jegyzőkönyvek, kimutatások. számlák, elszámolások születnek. Nem csodálkoztam tehát azon sem amikor végül is a tanácsterembe nyitva, a párttil- kárt is munkában találtam: jegyzőkönyvet diktált. Azon sem lepődtem volna meg ha azt mondja: elnézést, nem tudna délután, vagy holnap jönni?

De dr. Nagy Endre a sok munka ellenére Is ügy fogadott, mintha időmilliomos lenne, s éppen arra várna, hogy órákig beszélgessen egy újságíróval. Megválom, a bemutatkozási formaságok közben elhatároztam: megnézem magamnak ezt az embert, aki bölcsészek»<tor és magyar—történelem szakos tanárként itt, a termelőszövetkezetben dolgozik. Aztán ráébredtem, hogy hiba volna •ebben érdekességet látni, hiszen társadalmunk alapelveiből következik, hogy egyre több „kiművelt emberfő’' legyen a kis falvakban, községekben is. Persze a párttit- kár sem a tsz-ben, sem a faluban nem .,doktor úr”, hanem Nagy elv társ, Bandiként, Endre bácsi, vagy Bandi bácsi. A beszélgetés előtt meg azt tudom róla, hogy ■doktori disszertációját Fájsz község földrajzi neveiről írta és 1974-ben védte meg. Jelenleg ötvenéves.

— Abból a tényből, hogy Nagy elvtárs 4!) éves korában lelt bölcsészdoktor, szokatlan és kacska. ringós életpályára következtetek.

Helyes-e ez? ,

— Igen, helyes a következtetés,

Én mindig szerettem tanulni, de — tálán közhelynek , hangzik — a felszabadulás előtt csak négy polgáriig jutottam el. Aztán a vasas szakmát tanultam ki. Meg mozdonyvezető is voltam, majd itthon gazdálkodtam. később traktoros lettem, szerelő, a kalocsai Margit malomban főgépész.

Közben azonban tanultam görög nyelvet, latint. Tulajdonképpen,

195(j, után kezdtem módszeresen, tanulni.. Jelentkeztem a műszaki egyetemre. Fel is vettek, de rájöttem. hogy nekem a humán érdeklődésem az erősebb. így a szegedi egyetemen kötöttem ki, ahol magyar—történelem szakos tanári diplomát szereztem.

— Amikor egyetemre járt, hol dolgozott?

— Kimaradt a felsorolásból, hogy 10 évig az itteni iskolában tanítottam. De azt is el kell mondanom, hogy 1H éve vagyok párt titkár, a községi csúcsvezető ségnek pedig 13 éve vagyok titkára. Ezeken túl a megyei bonts mereti bizottságba is beválasztottak. vezetőképző tanfolyamat tartok előadásokra hívnak. Nem tagadom, hívtak már az egyetemre is, de nem birok elszakadni Fajsztol, évtizedek 'óla megszokott és szeretett környezetemlői, az itteni emberektől, barátaimtól, vagyis mindattól ami nekem az otthont jelenti. Fájsz kisközség. de meggyőződésem es úgyszólván naponkénti tapasztalatom. hogy énrám ilt van szükség, ha nyújtok valamit, az embereknek, akkor elégedett vagyok. Ha

NYITOTT KAPUK, BRIGÁDSZÜLÖK, ...

az ő segítségükkel, biztatásukkal megszerzett: tudásnak legalább egy töredékét nekik átadhatom, ha érdeklődést ébresztek egy-egy előadás alkalmával a történelem, a nyelvészet, a filozófia, a nép- ia.jz, -a gazdasági kérdések iránt, máris úgy érzem, hogy hasznosan cselekedtem.

Apüg beszél, arra gondolok, hogy ő testesíti meg azt a lokál- patriótát, >aki nem csupán szereti a környezetét jelentő községét, települést, hanem érti annak kialakulását. történetét, tudja az ott élő, dolgozó emberek gond- ját-baját. tiszteli szokásaikat, osztozik örömeikben. Tudományos igénnyel és szinten tartja számon ..az. istenadta nép’’ évszázados megpróbáltatásait, s így helyére tudja tenni az élő kérdéseket, talál azokra megoldást A fajszi Kék Duna Tsz párt titkára olyan ember, akihez minden kérdéssel fordulni lehet, s aki a lexikonok biztonságával ad választ.

— S ha most a termelőszövetkezet pártalapszervezetéröl, az ilt folyó pártmunkáról kérdezem, miben tudná jellemezni a lényégét?

— Egy mezőgazdasági üzemben elsődleges a termelés. Nekünk, kommunistáknak azokat a párt- határozatokat kell végrehajtanunk. amelyek a termelés minőségi erősítésére, a munkaszervezésre, a gépek kihasználására, a tagság életszínvonalának emelésere vonatkoznak. Ha ezt ne/./.ü \. elégedettek lehetünk. A Kék Du na jó termelőszövetkezet. Véle menyem szerint okosan használjuk ki lehetőségeinket. Ebben természetesen' sokat segít az üti tagú alaps/.ervezet. Talán nem hangzik ez dicsekvésnek.

Nem is dicsekvésnek fogom fel. hanem egy hozzáértő ember rest lis déleiének.

Régen elmúlt mar dél. amikéi elköszönünk egymástól. Jóleső érzés tudni, hogy a kisközségek ben ilyen emberekkel lehet halai kozni, s még inkább jólesik. huge otthon érzik magúival, nincs ben niik nosztalgia, nem érzik ..ran gon'' alulinak hogy diplomás le lükre falun éljenek. Vagyis olt ahol talán a legnagyobb szükség van rájuk. Nem az úgynevezett karriert nézik, hányni tanulnak, tanítanak, s csak egy-egy meg hittebb beszélgetés során derül ki. hogy tulajdonképpen karriert csináltak. Dr. Nagy Endre és a hozza hasonlók szellemi karriert Kitoltak oe, s ezzel — üa kimon datlanul is — magukkal húzzák a többieket, ösztönzik okét a több I udas megszerzésére.

Gál Sándor

Báes-Kiskun megye' öt állami nevelőotthonában közel félezer gyerek él. Ezekre az intézményekre hárul az a feladat, hogy pótolják a fiatalok számára az elveszett családot. A szülői szeretetet és gondoskodást, a mamák főztjét. a papák okos szavait, a tiszta ruhát és a testvéri kötelékeket; egyszóval meg kell teremteniük mindazt a feltételt, amely a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődéséhez szükséges. Az állami gondozásba került gyermekek nagyrésze emberi drámák szemtanúja vagy szereplője volt. A nevelőotthonok feladata olyan körülmények létrehozása, amelyek között lakóik kiheverhetik az őket ért megrázkódtatásokat és beilleszkedhetnek a társadalmi közösségbe.

Gyermekek állami otthonai

A megyei nevelőotthonok adottságai különbözőek. Van közöttük majd kétszáz éves vadászkastély (Hajós), felújításra váró egykori kollégium (Bácsalmás, Dunapa- taj), uradalmi központ (Kunfe- hértó) és néhány évvel ezelőtt elkészült, korszerű épület is (Fel- sőszentiván). Az óvodás kortól a 14—Ki. életévig, az általános iskolai tanulmányok befejezéséig laknak bennük a fiatalok.

Az intézetek legkissehbjei

A korszerű pedagógiai' elveket valló pedagógusok véleménye szerint a kedvezőtlen családi körülmények ' között hányódó1 gyermekeket célszerű állami gondozásba venni. A kollégiumi közösségbe való beilleszkedésük ígv gyorsabb, zökkenőmentesebb és viszonylag rövidebb idő alatl tanulmányi előmenetelükben is utolérik társaikat.

így az. óvodások az intézetek legkisebbjei. Általában külön telimben alszanak, de arra is van nélda, hogy a nagyobb gyerekek hálószobáiban helyezték el ágyaikat. Az. idősebbek megható szeretettel gondozzák az apróságokat : segítenek öltözködésükben

\ felsőszentiváni otthonban a fogmosás mindennapos program.

és betöltik a testvérek szerepét A nevelők tapasztalata az, hogy a bekerült kicsinyek gyorsan alkalmazkodnak az Önállóság követelményeihez. Néhány hét szoktatást követően már egyedül esznek, mosdanak és elfoglaljál! helyüket az. otthonok közösségeiben.

Napi foglalkoztatásukét a községi óvodák látják el. Az apróságok csoportja reggelente kézenfogva sétál át a közeli oviba, ahol a többi gyerekkel együtt játszanak. A déli étkezés idején térnek haza. Az ebédet alvás követi, majd kezdetét veszik a változatos délutáni programok, játékok. A televízió esti meséjét követően aztán elsőként ók búj nak az ágyba.

Iskolai

és kollégiumi szabad idő

A kollégiumok mindegyike „nyitott intézmény ", többségükéi fiúk és lányok közösen lakják. A nyitottság azt jelenti, hogy kapuin szabadon járhatnak ki és be az ott élő fiatalok. Mindenütt a „kinti", általános iskolákban tanulnak és szervesen beilleszkednek a községek diákságának 'mindennapi életébe. Mpzipiőadá- sokat néznek, részt vesznek az iskolai szakkörök munkájában, rendszeres látogatói a művelődési házak rendezvényeinek és az öntevékeny csoportok foglalkozásainak.

Az intézetek nevelői ugyanakkor arra is ügyelnek, hogy a tanulók „odabenn" is megtalálják hajlamaiknak és érdeklődésüknek megfelelő változatos időtöltést. Több televíziós készülék, számtalan játék, majd mindenütt könyvtár szolgálja szórakozásukat.

Képességeik fejlesztésére is változatos közösségeket szerveztek. A fiúk és lányok között' egyaránt nagy „divat" a kézimunka készítés, a bábozás, sok érdeklődőt vonzanak az irodalmi színpadok és képzőművész körök. A barkácsolást természetesen az „erősebb nem" képviselői kedvelik, míg a sütés-főzés ismereteit inkább a lányok kivonják elsajátítani.

Az otthonokban dolgozó nevelőtanárok nemcsak a tanulószobák délutáni csendjére ügyelnek.

o| 61 o| ©| ©|©|©|©|o|ol©I f>| ©| ©I o| ©| ©| ©|©| o|©|©| o| ©|©| í>Qo| ©|©|©|©| ©|©| ©|©| o| ©| ©| ©|©| ©|o| ©|ól ©

Gyógyszerészek - negyediziglen

Huszonöt esztendeje kerüli Bacsbokodra Lárencz László. Az elmúlt negyedszázadról, meg az az.t megelőző időkről beszélgetünk a (iá éves gyógyszerésszel, aki már túlhaladta ugyan a nyugdíjkorhatárt. de megkérték, hogy vezesse még egy darabig a palikat.

— (ebben a szakmában ugyanis

mondja kissé keserűen — alig van utánpótlás.

A Kecskeméti Patikamúzeum adattárából e látogatás elölt már sok információt gyűjtöttem a me gye egyik gyógyszerész-dinasztia- járói, a Lárencz családról. Beszélgetésünk során megelevenedik a múlt. szoba kerül a nagyapa, aki szintén gyógyszeres/. volt. Ot is Lászlónak hívtak, az. édesap jat szintén, aki HHIH-ban kapta meg diplomáját. Felesége révén rokonságba került dr. Augusztin Béla egyetemi tanárral, az akkori Kertészeti és Növénvkísérleti Állomás igazgatójával. Az ö buzdítására eredményes kísérleteket folytatott a ricinus magyarországi meghonosítására. Tompán először kisparcellákon foglalkoztak a gyógyszeripar számára fontos növény termesztésével, később mar nagyobb területen.

szereket is állítottunk elő. többek között az. akkor nagyon ke resell karbolineumot

Némi gondolkodás után így lol> tatja:

— Unokubátyam. dr. Gözsy Béla. aki tanársegédje és munkatársa. mondhatnám jó barátja is volt dr Szent györgyi Albcrtnek — a jelenleg Amerikában elő világhírű. magyar Nobel-díjas tudósnak — bejuttatott bennünket a Szegedi Biokémiai Intézetbe. A barátom a C-vitamin mester séges előállításának kísérleteihez, kapott beosztást, én a ferment- kisérlelekhez. Minden munkánkat megbeszéltük, értékeltük. A barátom jó kivitelezőkészseggel rí pdelkezelt, de állítólag nekem volt nagyobb képzelőerőm. Egy alkalommal a Szentgyörgyi pro fesszor • állal javasolt és kezdeményezett vegyi folyamat elvég zése során sikerült létrehoznunk az akkor annyira keresett mesterséges C-vitamint. Klösz.őr néni is tudtunk róla, hogy mi született munkánk nyomán. A kristályos anyagot azonosítva boldogan állapítottuk meg, hogy ez az. a régen várt készítmény. Alig bírtunk magunkkal, hiszen mi láttunk először a világon mesterséges ■ C-vitamint. Másnap a professzor osztozva örömünkben értesítette

— Sajnos édesapám a lels/.a. badulás évében. 1945. április ló-én meghall — emlékezik a baesbokodi gyógyszerész. — Örököltem nyughatatlan természetet. Elsősorban a kémia érdekelt ifjú koromban. A Földtani Intézetnek. az Alföld kutatóinak talaj- vizsgálatokat végeztünk, barátommal es évfolyamtársammal, Orendi Ilerberttel. Növényvédőa felfedezésről a világ különböző fajain élő kutatókat.

A másik érdekes kísérletsorozat a mákgubó morfiumtartalmával kapcsolatos. A már említett dr. Augusztin Béla professzor tanácsára végzett kutatásaink alaptan megallaoították. hogv a niák- szalmának hazánkban van a világon a legnagyobb morfiumtartalma.

— Ezzel, sajnos, be is fejeződött a kísérletezések sora számomra. Édesapám betegeskedése miatt haza kellett mennem, hogy segítsek a gvógvszertár vezetésében. Tovább tanultam és 1934 júniusában megkaptam a gyógyszerészi oklevelet.

A 25 éves jubileumra Katona '/ -igmopd emlékplakettel jutalmazták. A gyógyszertár vezetése melleit a helyi Vöröskereszt- szervezet elnöki tisztét is betölti.

— Munkámat többször elismerték. Kiváló dolgozó kitüntetést kaptam. A -kutatómunkái már a fiatalokra bízom — mondja némi nosztalgiával.

A fia. ifj. Lárencz László szintén gvogyszerész Pécseit. Ö a negyedik László a dinasztiában és t kutató munkál is végez. Gyógy- ■V-e r és z t ü r t ó n e l i adatok feldolgozásával foglalkozik.

K. S.

• A Télapó óvodásai.

ajándékainak örülnek

bácsalmási nevelőintézet

• A tréfás játékban mindenki részt vesz Dunapatajon.

hanem szakterületüknek megfelelően — ha kell egyénenként vagy kisebb csoportokban is — foglalkoznak azokkal, akik lemaradtak az. iskolában egyik vagy másik tantárgyban.

A társadalom figyelme

Az állami költségvetés kötött keretei között gazdálkodó intézmények nem oldhatnák meg sokrétű feladataikat a társadalom egészének figyelme és áldozatkész támogatása nélkül.

Az intézmények, vállalatok közösségeinek törődése a családi életet nélkülöző gyermekekkel sokféle módon megnyilvánul.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy egy-egv szocialista brigád felkeresi a közeli gyermekotthont. Látogatásuk során megismerkednek a/ intézet életével és védnökséget vállalnak egy-egy fiatal fölött. A • „brigádszülők" szerződésekben rögzítik elhatározásukat, hogy rendszeres juttatásban, gondoskodásban részesítik „gyermeküket". A takarékbetétekben szaporodó havi támogatást nagykorúsága elérésekor kapja meg a fiatal — ha méltónak mutatkozott rá. A brigád tagjai szünidőben, hétvégeken gyakorta látják őket vendégül otthonaikban, s ennek nyomán bensőséges kapcsolatok alakulnak ki a munkahelyi közösségek és az intézetek lakói között.

Emellett számos vállalat támogatja a közeli nevelőotthon intézményét is. Játékokat vásárolnak, ruházkodási cikkeket szereznek be, autóbusszal és társadalmi munkával segítenek a különféle gondok megoldásában. Nem feledkeznek meg a karácsonyi, húsvéti vagy más ünnepekről sem, ilyenkor ajándékcsomagokkal lepik meg a gyerekeket,

*

Az állami nevelőotthonok tanárai a pedagógia egyik legnehezebb, valóban makarenkói területén dolgoznak. Rajtuk múlik a legtöbb: az intézmények megértő emberi légkörének megteremtése. A kollégiumokban nevelkedő gyerekek ugyanis éppen úgy kötődnek az intézethez: társaikhoz és nevelőikhez, mint ahogyan iskolás társaik ragaszkodnak szüleikhez, családjaikhoz. Eltávozásukat követően is sokan járnak vissza egykori otthonukba, levélben értesítik tanáraikat életük alakulásáról.

A nevelőintézetek irattáraiban őrzött fényképek, és házassági értesítők bizonyítják legjobban az itt dolgozók munkájának tartalmasságát, elhivatottságuk értelmét és társadalmi hasznát.

Irta és fényképezte: Pavloviig Miklós.

Tanulószobai elmélyülés Kunfehértón.

1

I A hajósi kollégium lakóinak kedvtelése a „házépítés".