Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

Kecskemét „A város di­namikus fejlő­dése folytató­dott...” olva­som égy IV. ötéves tervet értékelő párt­bizottsági beszámolóban. Elsiklottam volna az általánosításnak ható megállapítás mellett, ha a véletlen folytán nem kerül a kezembe egy 15 évvel ezelőtti útikalauz. Meglepődve olvasgattam, hiszen a barack- pálinkán, a városi tanács épületén, a Katona József Színházon és egy bugaci kiránduláson kívül nem sokat ajánlott Kecskemétből az uta­zók figyelmébe. Ekkor döbbentem rá. hogy rövid másfél évtized alatt r mennyi minden változott körülöttünk, A / A D í~\ O f A 1/ s visszavonhatatlanul elavult az úti— V fx tv U t3 U IS kalauz. Sőt. még egy újabb megálla­pításra is jutottam: arra, hogy egy öt __, r évvel ezelőtt szer­A TERVIDŐSZAK Xsss^TíC a hírős város" ide­genforgalmát. S azt, hogy miérd — ne in­tézzük el az űjabb látnivalók puszta felso­rolásával. Mélyedjünk el inkább Ja 607 éves város legutóbbi öt esztendejének történeté­ben. Mert a dinamikus fejlődés valóban folytatódott... VÉGÉN Az MSZMP X. kongresszusa meghatározta hazánk szocialista fejlődésének irányát. A helyi párt- és állami szervek pedig ennek alapján dolgozták ki Kecskemét IV. ötéves tervét. A nagy arányú fejlesztési célkitű­zések azóta meg is valósultak. Ahhoz, hogy Bács-Kiskun me­gye székhelyének új létesítmé­nyeivel, jelenlegi gazdasági és társadalmi életével megismer­kedhessünk, legjobb „idegenve­zetőnek" az említett pártbízott- ságj, .jelentés, kínálkozik. A földrajzi fekvés leírása ez­úttal elhagyható, kezdjük mind­járt azzal, hogy az 1007/1971. Mt. határozattal felsőfokú központ szerepkörbe kijelölt Kecskemét intézményei továbbfejlődtek. A város lakóinak száma 1971—1975 között évente 1500-zal gyarapo­dott, és ma már meghaladja a 90 ezret, A gyors ütemű gazda­sági fejlődés Bács-Kiskun me­gyében ugyanis azt eredményez­te hogy megszűnt a lakosság el­vándorlása. Megyén belül vi­szont jelentősen meggyorsult a népesség városokba való áram­lása. Ez a folyamat tartósnak ígérkezik és a város párt- és ta­nácsi vezetőinek számítása sze­rint Kecskemét 1980. ra százezer lakosú várossá fejlődik. 4700 laka* Az urbanizációs folyamat nap­jainkban világjelenség, s ezt a IV. ötéves terv kidolgozásakor fi­gyelembe vették. Ezért határozták el 4500 új lakás építését, amit most már bizonyos, hogy két­százzal túl is teljesítenek. Ezzel azonban a lakásgondok nem szűntek meg. Gödör József, a városi tanács elnöke a 2500., széchenyivárosi lakás ünnepélyes átadásakor . mondott beszédében éppen ezzel a kérdéssel foglal­kozott. Elmondta, hogy Kecske­méten jelenleg 30 ezer lakás van. Ezeknek azonban csaknem két­harmada vert falból és vályog­ból épült még a felszabadulás előtt. Súlyos örökség ez, hiszen egy-egv belvíz vagy nagy zi­vatar idején tucatszám dőlnek össze a régi házak. A következő ötéves tervidő­szakban 6150 lakást építenek. Ez sem oldja meg azonban végleg a gondokat, a város vezetőinek emiatt még hosszú távon felada­ta lesz a lakáskérdéssel való foglalkozás. Éppen ezért csak a legnagyobb megelégedéssel lehet szólni arról, hogy gyorsan tért hódít a korszerű építéstechnika, arról, hogy megkezdte üzemelését a több mint félmilliárd forintos beruházással épült Kecskeméti Házgyár. Egy város azonban nemcsak lakóházakból áll, s a IV. ötéves tervben ezt is számításba vették Nem is olyan régen, még fúrt *utak szolgáltatták az ivóvizet. Az ötvenes években kezdték ki- építeni Kecskemét vízmüvét, amely ma már 273 kilométer és csatornahálózattal ren­delkezik. Csupán az elmúlt öt év­ben 10 ezer köbméter napi ka­pacitással és 29 kilométer vízve­zetékkel bővítették a vízműháló- zatot. Az ellátásba bekapcsolt lakások aránya 49-rql 66,5 szá­zalékra növekedett, A .villamosítás a korábbi kö­zéptávú tervék feladata volt. Kecskemét azonban jelentős kül­területtel rendelkező ; város és nem kis erőfeszítésre! volt szük­ség, hogy ma már -4- a tanyás településeket is ide Számítva — a lakások 90 százalékában a kul­turált. a kényelmesebb életei je­lentő villany ég. A város egyébként abba a sze­rencsés helyzetbe került, hogy itt halad át az álgyő-szankt földgázvezeték. A SIV. ötéves terv időszakában megkétszerez.- dött a földgázvezetékbe bekap­csolt lakások száma, amely ma már meghaladja a 8 ezret. Ha­sonló mértékben fejlőtlöít a táv­fűtő hálózat. A bekapcsolt la­kások száma 997-ről 2 ezerre növekedett. Jelenleg még hő­konténerek szolgáltatják a me. leget a széchenyiváropi lakótele­pen. Épül azonban már a 4 ezer lakás ellátására alkalmas fűtőmű, és készül a városközpont táv­fűtőrendszerének térve. Bács-Kiskun székhelyének la­kossága természetesen nemcsak a külterületekről és a környező falvakból bevándorlókkal gyara­podik. hiszen az emelkedő élet­színvonal. a javuló lakáshelyzet és az utóbbi évekbén hozott .szociálpolitikai kedvezmények a megnövekedett gyermekáldásban is éreztetik hatásukat. Város­szerte sokkal több gyermekkocsit toló ifjú mama sétál mint az. előtt, jó érzés látni az új lakó­telepek házai között a sok-sok sütkérező, játszadozó legifjabb állampolgárt Óvodák, iskolák Az örömök egyben gondokkal járnak, amelyek nem utolsósor­ban érintik a város vezetőit is. Még égetőbbé vált ugyanis az óvodai helyhiány. Ä tervidő­szakban 360 gyermek elhelyezé­sét lehetővé tevő óvodabővítést irányoztak elő. Széles körű tár­sadalmi összefogás bontakozott ki, az üzemek dolgozói körében szinte magától értetődővé vált, hogy kommunista szombatokon végzett munkabérüket a dolgo­zók a tanács óvodai ’«lapjára utalják át. Az óvodák befogadó- képessege ily módon nem 300- nal, hanem 818-cal növekedett, sőt 1976 első hónapjaiban újabb 175-öt adnak át. A probléma azonban nem oldódott meg, csak enyhült, mert ezek után is még 500 gyermek rekedt az óvo­dák kapuin kívül. A továbbra is növekvő igényeket, figyelembe véve a városi pártbizottság je­lentése szerint az elkövetkező öt évben kiemelt feladat lesz újabb ezer óvodai hely építése. Eredmények és gondok jel­lemzik az általános iskolai há­lózat fejlesztését is. A IV. öt­éves terv időszakában épült fel a méhesfalui négy-, a hunyadi- városi 12 és a széchenyivárosi 16 tantermes általános iskola. Ezzel azonban korántsem szűnt meg a tanteremhiány. A gyors ütemben fejlődő Széchenyivárós- ban, valamint a több száz lakás­sal gazdagodó városközpontban újabb 32 tanteremmel bővítik az általános iskolai hálózatot; a követ kező terviüőszakban. Az elmúlt években Kecskemé­ten is nagy gondot fordítottak a külterületen élő gyermekek meg­felelő színvonalú oktatására, ezért létrehozták a tanyai kollé­giumot. Megkezdődött egy 240 személyes középiskolái diákott­hon építése, befejezés előtt, áll az óvónőképző 300 személyes kollégiuma, 20 új tanteremmel és 135 munkahelyes tanműhely­ivel bővül rövidesen a szakmun­kásképzés intézménye. Azt is el­mondhatjuk, hogy ez a tervidő­szak volt az. amelyben megfele­lő otthont adott a város a fel. sőoktatásnak. Modern, új épüle­tekbe költözött a Gépipari, Auto­matizálási és Műszaki Főiskola és a Kertészeti Egyetem Főisko­lai Kara. Tudomány, kultúra Amit. eddig felsoroltam, már az is alaposan megváltoztatta a vá­ros képét. Az új kecskeméti bae- deker íróinak azonban minden bizonnyal kedvenc témájuk lesz a kívül-belül megú.jhodotl zsi­nagóga, amelyet ma már a Tu­domány és Technika Házának neveznek, a kolostor, amit műér- tő kezeik újítottak fel, benne a Kodály Zoltpn Zenepedagógiai Intézet kapott helyet. Gyöngy­szem Kecskemét közepén az épí­tészeti stílusát megőrző, új kön­tösbe öltözött Kéttemplom köz. kellemes látvány a Kossuth té­ri romkert. Szemben vele régi szépségében kitatarozva áll Lech- ner Ödön és Pártos Gusztáv alkotása, a városi tanács épülete A Nagytemplom mögött is ói kép tárul elénk. Két;, magasba törő modern épület, a megyei párt- és tanácsszékház, s ec;v komplexumot alkotva velük, a megyei művelődési központ. Ter­vezető!. építői büszkék lehetnek művükre, mint ahogy a háttérben magasodó szalagházak építésze is, aki nívó-díjat, kapott alkotásáért Szemben, a Kadn Elek utca másik oldalán most folyik a nagy építkezés. Hat lakóház építői íi»ár a tizedik szinten dolgoz­nak. s mire a néhány nap múl­va kezdődő új ötéves tervidő­szaknak is vége lesz, az ide lá­togató idegenek már a teljes szépségében pompázó új város- központban gyönyörködhetnek. És ha már az idegenforgalom­nál tartunk, érdemes azt is el­mondani, hogy évente 150 ezer belföldi és 50 ezer külföldi ke­resi fel Kecskemétet. Az imént említett új tudományos és kul­turális intézményekben pedig országos és nemzetközi rendez­vényekre is sor került már. Ha csak röviden, de szót kell ejtenünk a .sportról is. A korsze­rű Széktó; Stadion és a fedett uszoda mellett a tervidőszakban felépült a 2100 négyzetméterje» sportcsarnok. A városi pályán és a lakótelepeken társadalmi összefogással .14 kispályát léte­sített, a város sportszerető kö­zönsége. Kecskemét 34 iskolája közül 21-nek van tornaterme, néhánynál sportudvart építettek. Mindez nagyban hozzájárul ah­hoz. hogy a megye minőségi sportjának kétharmadát ez a vá­ros adja. Társadalmi-gazdasági változások ; A tervidőszak alatt természe­tesen az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztését sem hanyagolták el. A körzeti orvosok száma ket­tővel. a gyérmek-körzetiorvo- soké 'hárommal növekedett. Új orvosi rendelő és gyógyszertár épült a Hunyadivárosban, bőví­tették a rendelőintézetet, amely­ben napi 427 órával emelték a betegellátást. Kétszeresére növe­kedett az üzemi orvosi rendelé­sek óraszáma. A SzéchenyIváros- ban újabb nyolcvan gyermek el­helyezését lehetővé tevő bölcsőde létesült. Az idősebbekről sem fe­ledkeztek meg. A Jókai utcában rövidesen elkészül a harminc- személyes öregek napközi ottho­na. Mindezek ellenére van még mit javítani az egészségügyi el­látáson. Elsősorban a kórház túl­zsúfoltsága okoz gondot. Az új megyei kórház alapjait már le­rakták és a 660 ágyas modem egészségügyi létesítményt az V. ötéves tervben át is adják ren­deltetésének. A város történetében bizonyá­ra sok nyoma marad annak a 4,8 milliard forintnak, amelyet a IV. # llangfrek. vcncia-mérést végeznek a BRG-ben az MK 41-cs magnetofonon. • Romantikus sétálóutca a megifjodoit Kéttemplom köz. • A volt zsinagóga jelenleg a Tudomány és Technika Háza. ötéves tervben használtak fel be­ruházásokra. Az összeg 47 száza­lékát. az ipar és az építőipar, 5,8 százalékát a mezőgazdaság, 10,3 százalékát a közlekedés és hír­közlés, 33,7 százalékát pedig a már említett, szociális, kulturális és lakás-kommunális ágazat fej­lesztésére fordították. A gazdasági életben végbemenő fejlődés a társadalom szerkeze­tében is jelentős változásokat idé­zett elő. A foglalkoztatottak szá­ma 4 ezerrel növekedett, s a ke­resők létszáma ma már megha­ladja az 50 ezret. Az iparban dolgozók száma csaknem 5 ezer­rel nőtt, ugyanakkor tovább csök­kent a mezőgazdasági foglalkozó, súak aránya. Jelenleg az iparban és építőiparban dolgozik a fog­lalkoztatottak 51,5 százaléka, a mezőgazdaságban 11,9 százaléka, u közlekedésben 6 százaléka, a kereskedelemben 12. százaléka, 18,6 százaléka pedig egyéb te­rületen. Az ipar és az építőipar terme­lésének évenkénti növekedési üteme a tervidőszakban megkö­zelítette a 10 százalékot, s az idén már. mintegy 7 milliárd forint ér­tékű árut. ad a népgazdaságnak. A városban 60 vállalat, gyáregy­ség, üzem működik 102 telep­hellyel. Hét vállalatnál a foglal­koztatottak száma meghaladja az ezret, három vállalat, termelési értéke pedig az 1 milliárd forin­tot. A megye jellegéből adódóan természetesen az élelmiszeripar a legkifejlettebb (konzervgyártás. baromfi-, tej-, bérfeldolgozás), és az ipari termelés értékének több mint. 50 százalékát adja.- Utána a kohó- és gépipari tárca vállalatai következnek 10 százalékkal. Ha­zánk határain tül is jól ismertek a Kecskeméten készült fürdőká­dak, magnetofonok, pénztárgépek, járműalkatrészek stb. A város iparában eszközölt beruházások gyümölcsözőek voltak, hiszen az évi közel 10 százalékos termelés- növekedés 70—80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipar fejlődése nemcsak az árutermelésben, hanem a lakos­sági szolgáltató, tevékenységben is kifejezésre jut. Az egy lakosra jutó szolgáltatások értéke az 1970. évi 901 forintról 1377 forintra emelkedett. Dicsekvésre mégsincs ok. mert az igények ennél jóval nagyobbak. A kiemelt szolgálta­tások közül kielégítő az ellátás a gépkocsijavításban, de mar gyenge az elektromos háztartási készülékek javítása és még min­dig elmaradott a mosás vegytisz- títás, lakáskarbantartás terüle­tén. A mezőgazdaságban ugyancsak jelentős változások történtek az elmúlt öt évben. Az- egyesülések folytán a termelőszövetkezetek száma tízről ötre, a szakszövetke­zeteké ötről háromra csökkent. Ez a folyamat, előnyösen hatott a termelésre, mert létrejöttek a mezőgazdaságban is a vállalat- szerű gazdálkodás feltételei. Meg­gyorsult a gépesítés, a kemizálás, a szakosodás. Tért hódítottak a termelési rendszerek, megoldó­dott a kenyérgabona, a kukorica, a zöldborsó, a burgonya és a ta­karmánynövények komplex gépe­sítése. Ezáltal jelentősen növe­kedtek a termésátlagok, búzából például 81. rozsból 91 százalék­kal termett több hektáronként, mint 1970-bon. Az eredmények SáfXü,. . közül figyelemre méltó meg, hogy n szarvasmarha-állomány több- mint ezer darabbal nőtt. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése nyomán tér. mészetesen a lakosság életszínvo­nala is emelkedett. Ha csupán a. Kiskereskedelmi forgalmat tekint jülc, az is az 1979. évi 1.4 milli- árfcl forintról négy év alatt 2,3- milliárd forintra emelkedett. A kulturáltabb ellátás érdekében a bolthálózatot 50 százalékkal nö­velték. A tervidőszakban nyílt meg például az Altöld Áruház és. több ABC-áru'náz. Egyébként a nagyobb boltegységek építése vált jellemzőbbé, ugyanakkor fejlő­dött a peremkerületi és teljessé vált a külterületi bolthálózat. A város mindennapos életéhez tartozik a közlekedés. Javította a helyzetet az E—5-ös út átkelő szakaszának, a felüljárónak, * Rákóczi út - burkolatának elkészí­tése, a villanyrendőrök létesítése a város forgalmasabb pontjain, valamint; a keramitos burkolatok egv részének aszfaltszőnyeggel, való ellátása. A helyi buszjára­tok évi utasforgalma elérte a 17,5 milliót. A közlekedés javítása, újabb vasúti átjárók létesítése a városi autóbuszjáratok utas­szállító kapacitásának 20 millióra való növekedése stb., azonban a to­vábbi sürgős feladatok közé tar­tozik. Hasonló a helyzet a hír­közlés területén is. A postai tele­fonközpont kapacitása ugyan 50' százalékkal növekedett, de meg­felelő színvonalú szolgáltatást csak az 1980-rá felépülő új fű­posta és távbeszélő központ nyújt majd. Pillantás a jövőbe Most pedig bízzuk magunkat ismét útikalauzunkra — a párt- bizottsági jelentésre — amelynek olvasása nyomán elénk tárul az 1980-as kecskeméti városkép: A már említett 615(1 lakás 80 százaléka lakótelepeken épül többszintes házakban. Kétszere­sére növekszik a Széchenyi város, terebélyesedik a Hunyadiváros, a .Műkertváros, felépül a város- központ. ú.i, modern lakóházak díszelegnek majd a Batthyányi utcában, a Marx téren, a Hor­vath Döme Utcában, sorházak lé­tesülnek Katonatelepen. Ménte­lekén. Ballószögben, Alsó- és Felsőszék tón. Nem hiányzik a tervekből a közművesítés sem. A vízmű napi kapacitását például 13 ezer köb­méterrel növelik. 20 kilométer .újabb vízvezetékhálózat, 3000 köbméteres tárólóképességű víz­torony . épül, bővül a csapadék^ és szennyvízcsatorna-hálózat. A villamosenergia-ellátást új. 120 kilowattos alállomás biztosít­ja majd. A földgázellátás­ba bekapcsolt lakások száma 8 ezerről 15 ezerre, a távfűtéssel ellátott lakásoké pedig a jelen­legi 2 ezerről 6 ezerre nő. Természetesen mindezt a gaz­dasági élet további dinamikus fejlesztésével lehet megalapozni. Ipari beruházásokra 68 százalék­kal többet terveznek, mint a IV, ötéves tervben. Ugyanakkor a termelést 40 százalékkal kíván­ják növelni létszámemelés nél­kül. A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növekszik. A A cél az. hogy a lakosság fo­gyasztási igényeinek kielégítése mellett az exportlehetőségeket is jobban kihasználják. Ezért a be­ruházásokat a termelőszövetke­zetekben 20 százalékkal, az élel­miszeriparban 60 százalékkal nö­velik a jelenlegi tervidőszakhoz mérten. A város lakosságának életszín­vonala tovább emelkedik ezért a kereskedelmi forgalom 56 száza­lékos növekedésével számolnak. Ennek megfelelően 28—29 száza­lékkal bővítik a bolthálózatot is. Csupán egv kis ízelítő a jövő­ből, hiszen a terveket még hosz- szan lehetne sorolni, részleteseb­ben érzékeltetni. Erről azonban még sokat írunk menetközben, az eredményeket pedig úgyis ösz- szegezzük majd öt év múlva. Nagy Ottó Képek: Pásztor Zoltán t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom