Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

2 ft PETŐFI NÉPE ® 1975. december 19. Lázadás Mozambikhan A Lourenco Marques-i rádió csütörtökön bejelentette, hogy egy reakciós elemekből álló fegy_ veres csoport szerdán megpró­bálta hatalmába keríteni a mo­zambiki fővárost. Mint a rádió­közleményből kitűnik, a Mo­zambiki Felszabadítási Front (Frelimo) fegyveres erői az éj­szaka folyamán leverték a kö­rülbelül 40(1 rendőrből és kato­nából álló csoport lázadását. A* * * fegyveres összeütközésben a fel­kelők jelentős veszteségeket szenvedtek. A bejelentés szerint a kormánycsapatok urai a hely­zetnek és kezükben tartják a fő­várost. (TASZSZ) Ellentétek a párizsi konferencián Az eredeti tervek szerint már •csütörtökön délben be kellett vol­na fejezni a fejlődő és a tőkés országok képviselőinek párizsi konferenciáját. Csütörtök délelőtt azonban elmaradt a konferencia plenáris ülése. Ehelyett lázas tár­gyalások folytak a színfalak mö­gött, hogy valamilyen komprom misszummal hidalják át a szerda este felmerült éles ellentéte. Szerda este ugyanis az algériai küldöttség, a fejlődő országok többségének álláspontját képvi­selve. azt javasolta, hogy a kon­ferencia pontosan meghatározott irányelveket adjon az érdemi tár­gyalások folytatására kiküldendő bizottságoknak. Ezt a javaslatot azonban a tőkés országok eluta­sították, A színfalak mögött most folyó tárgyalásokon egyrészt áthidaló megoldást keresnék ebben a kér­désben, másrészt vita folyik a kiadandó záróközlgmény szövegé­ről is. Az értekezlet köreiből ki- szivárgott értesülések szerint ugyanis az amerikai küldöttség egy olyan mondatot is be akar iktatni a záróközleménybe, amely leszögezné, hogy a további tár­gyalásokon feltétlenül meg kell állapodni az olajár csökkentésé­ben, s ezt az olajtermelő orszá­gok ellenzik. PORTUGÁLIA Csak jövőre döntenek az alkotmánymódosításról Portugáliában a Fegyveres Erők Mozgalma és a politikai pártok csak jövőre döntenek a jelenleg érvényben levő alkot­mány módosításáról. Erről hatá­roztak a tárgyaláson részt vevő öt párt és a Fegyveres Erők Mozgalmának képviselői ma vé­get ért tanácskozásukon. Megál­lapodtak abban is, hogy az öt párt legkésőbb az év végéig a Legfelsőbb Forradalmi Tanács elé terjeszti elképzeléseit az ed­dig kidolgozott alkotmánytervezet felülvizsgálatáról. Januárban a Legfelsőbb Forradalmi Tanács érintett pártokkal külön-külön fogja megtárgyalni a javaslato­kat. Fokozódik az elnyomás Chilében „A chilei fasiszta junta fokozza a nép elnyomását” — jelentette ki szerdán Rómában Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szö­vetség főtitkára. Márin, aki az Olasz Kommunista Ifjúsági Szö­vetség 20. kongresszusán részt vevő chilei küldöttséget vezeti, sajtóértekezleten válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Chilében több ezer politikai foglyot tartanak bebörtönözve — mondotta. A terror az ország vezetésének mindenapi eszközévé vált. A közvetlenül Pinochet irá. nyitása alá tartozó titkosrend­őrség mintegy 10 ezer ügynöke nyomoz az ellenzékiek után, ter­rorizálja és megsemmisíti az el­lenállás vezető személyiségeit. Gladys Marin beszélt Chile rend­kívül súlyos gazdasági helyzeté­ről. A reakciós katonatisztek in­tézkedései nyomán az infláció az idén 365 százalékos volt, a la­kosság egynegyede munkanélkü­li, éhezik és nyomorog. Napirenden a múzeumi szervezet munkája Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács közművelődési bizottsága. A megbeszélés témá­ja a Bács-Kiskun megyei múzeu­mi szervezet tevékenységének elemzése volt. Horváth Attila igazgató tájé­koztatta a bizottságot a Katona József Múzeum és az irányítá­sa alá tartozó intézmények mű­ködéséről, fejlődéséről és gond­jairól. Beszámolójában elmondot­ta, hogy a tizenhárom múzeumi egységet működtető megyei in­tézményhálózat éves költségveté­se megközelíti a négymillió fo­rintot, de a rendelkezésre álló anyagiak összege nem teszi le­hetővé feladataik maradéktalan ellátását. A CUMANIA tanulmánygyűj­temény rendszeres közrebocsátá­sával Bács-Kiskun % régészeti, néprajzi, település- és művelő­déstörténeti kutatói kaptak érté­kes publikációs lehetőséget. A kiadványnak is nagy szerepe volt abban, hogy a szakemberek ér­deklődése egyre inkább megyei témák felé fordul, a sorozat ta­nulmányainak igényessége pedig több országos tekintélyű kutató­figyelmét is felkeltette. Az elmúlt évben csökkent a» múzeumokban rendezett kiállítá­sok száma, de ennek következ­ményeként nagyobb tudományos ■ felkészültséggel és alapossággal készítették elő a rendezvényeket. A kiállításokat 1974-ben mintegy száznyolcvanezer látogató kereste- fel. A múzeumi szervezet több te­lepülésen küzd elhelyezési gon­dokkal, de a legégetőbb vala­mennyi között a megyeszékhely intézményeinek problémája. En­nek megoldása — mint ezt dr. Major Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese. a bizottság elnöke összefoglalójában elmondotta — csak az ötödik ötéves terv má­sodik felére várható. 42 milliárd vasútfejlesztésre Demokratikus fejlesztésről beszélt az új spanyol külügyminiszter Jósé Maria de Areilza, Spa­nyolország új külügyminisztere, szerdán Párizsban — ahol részt vett a nemzetközi gazdasági együttműködési értekezleten — újságíróknak nyilatkozva kilátás­ba helyezte hazájának „demokra­tikus fejlesztését", amely lehető­vé leszi majd Spanyolország kö­zeledését az európai közösséghez. I. János Károly trónralépése — a külügyminiszter megfogalmazá­sa szerint — „oldódást váltott kFj, A korszerű államok tartozéka a demokratikus fejlődés, az emberi jogok elismerése — fűzte hozzá. A külügyminiszter egyidejűleg hangoztatta, hogy hazája vissza­utasít „minden külső beavatko­zást”. Jósé Maria de,Areilza külpoli­tikai vonatkozásban síkra szállt Spanyolországnak a kelet-európai országokkal való kapcsolatai „teljes normalizálásáért”. A spanyol diplomácia vezetője végül bejelentette: Párizsban megbeszélést folytatott Francois- Xavier Ortolival. az európai kö­zösségek bizottságának elnökével, s szándékában áll ellátogatni Brüsszelbe, az EGK székhelyére. * A spanyol rendőrség szerdán este szétoszlatta a madridi tájé­koztatás- és idegenforgalomügyi minisztérium épülete előtt tünte­tő tömeget. A több száz tüntető — köztük ügyvédek, építészmér­nökök. újságírók, színművészek és állami tisztviselők — demokra­tikus szabadságjogokat, az összes politikai foglyoknak szabadságot követelt. Letartóztatásokról nem érkez­tek jelentések. Az ENSZ-közgyölés 30. ülésszakának mérlege Az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szaka szerdán a késő efiti órák­ban befejezte munkáját. A háromhónapos ülésszak alatt a közgyűlés hatalmas munkát végzett. A volt portugál gyarma­tok — Mozambik, Sao Tómé és Principe és a Zöldfoki-szigetek, valamint Pápua-Üj-Guinea, Co- more-szigetek és Suriname felvé­telével 144-re emelkedett a világ- szervezet tagjainak száma. Az ülésszak napirendje 126 pontot tartalmazott, s kiterjedt az emberi tevékenység és a nem­zetközi kapcsolatok valamennyi területére. Több megvitatott kér­désben igen jelentős határozatok születtek, megvalósításuk a békét és a nemzetközi biztonságot, a politikai enyhülés kiterjesztését és katonai enyhüléssel való ki­egészítését fogja szolgálni. A legfontosabb határozatok alapjá­ul szolgáló javaslatok a Szovjet­uniótól és a többi szocialista or­szágtól származtak. A közgyűlés határozatot hozott a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáról, arról, hogy a vegyi íegyverfajtákat vonják ki a fegy­vertárakból. Támogatta a köz­gyűlés azt a szovjet javaslatot, amely a nukleáris fegyverkísér­letek teljes és maradéktalan be­tiltásáról szóló konvekciókra vo­natkozott. 'Íovábbí, a fegyverke­zés korlátozására és a leszerelés­re vonatkozó határozatok meg­erősítették annak a szükségessé­gét, hogy mielőbb össze kell hívni a leszerelési világértekezle- tet. , A közgyűlés további határoza­tai támogatják a palesztinai probléma és a közel-keleti kon­fliktus igazságos rendezését, a tartós béke megteremtését a Kö­zel-Keleten. Fontos határozatok születtek a gyarmati rendszer, az apartheid és a faji megkülönböz­tetés elleni harc kérdéseiben. A nemzetközi gazdasági életre vonatkozó határozat kimondja, hogy kutatni kell a világgazda­ság távlati tendenciáit. Az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakát 1376. szeptemberében hívják össze, Hamilton Shirley Amerasinghe ceyloni födelegátus lesz a 31. ülésszak elnöke. (TASZSZ, ADN, PAP, DP A) Egy tanú és egy elítélt # Bal oldali képünkön: televíziós sajtókonferenciát tartott a kali­forniai San Diego-ban Judith Campbell Exner, aki a meggyilkolt J. F. Kennedy elnök közeli, személyes barátjának vallotta magát. Azt állította, hogy részleteket ismer az elnök dallasi meggyilkolá­sára szőtt összeesküvésből. A jobb oldali képen: életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a sacramentói körzeti bíróság Lynette Fromme-t, aki 1975. szeptember 5-én merényletet kísérelt meg Gerald Ford elnök ellen, flelefptó—AV) Baráti találkozó Moszkvában Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete (csütörtökön baráti találkozót rendezett abból az al­kalomból, hogy a szovjet fővá­rosban aláírták a Magyar—Szov_ jet Baráti Társaság és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság 1976—1977. évi együttműködési tervét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón ott volt az MSZBT cjelegációja, amely az együttműködési terv aláírására és az SZMBT negyedik országos konferenciájára érkezett Moszk­vába. A delegációt Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára vezeti. Szovjet részről jelen volt Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szov­jet—Magyar Baráti Társasági központi vezetőségének elnöke, valamint a központi vezetőség tagjai. Szovjet teherautók az MPLA-nak • Az Olga Varencsova szovjet áruszállító hajó az angolai főváros, Luanda kikötőjébe érkezett, szállítmánya teherautókból áll. A Szovjetunió gazdasági segítséget nyújt a baloldali MPLA-mozga- lomnak, amely jelenleg az országra támadó intervenciós csapatok és az angolai jobboldali erők ellen harcol. (Telefotó—AP) LISSZABONI JEGYZETEK 1. Milyenek a portugálok? „Terra incognita” — ismeretlen föld volt számunkra Portugália. A fasizmus másfél évvel ezelőtti megdöntése óta kapcsolataink alap­vetően megváltoztak. Azóta egyre több magyar diplomata, újságíró, külkereskedő, sportoló — jut el a Pireneusi-félsziget nyugati orszá­gába. A turistaforgalom azonban még nem indult meg, így hiányoz­nak a személyes élmények arról, milyen ország is Portugália? Cikk­sorozatomban erről szeretnék beszámolni. Mindjárt pontosítanom kell magam: két alkalommal jártam itt, de — az idő rövidsége miatt és mert politikailag természetesen ez a legérdekesebb — mindkétszer csak a fővárost és közvetlen környékét kereshettem fel. így főleg Lisszabonról írok. (A szerző.) • Portugália az Ibériai-félszi­get, nyugati partján, az északi szélesség 37. és 42. foka között terül el. Ez Dél-Olaszország fek­vésével egymagasságú. Nyugaton és délen az Alanti-óceán. Észa­kon és keleten Spanyolország ha­tárolja. Területe valamivel ki­sebb, mint Magyarországé. 90 ezer négyzetkilométer. Lakosainak száma 9 millió körül mozog — tehát valamivel ritkább lakossá­gú hazánknál. Pontos számot nem lehet mondani, hiszen a munkaképes lakosság mintegy negyede, több mint 1.2 millió ember külföldön, vendégmunkás­ként él. Másrészt az elmúlt hó­napok során mintegy 300 ezer ember tért haza a volt gyarmat­ról. Angoláról. Mindkét tényező sok problémát rejt magában. Portugália története a messzi múltba, a csiszolatlan kőkorszak­ba nyúlik vissza. A mai lakosok elődei, az ibérek, az 1. e. 2. és 1. évezredben telepedtek át Afriká­ból. Az i. e. 6. évszázadban kel­ták nyomultak be a területre, akik az ibérekkel keveredve az orszáá őslakosságát, a lúzitáno- kat hozták létre. Karthágói, majd római hódítók után a népván­dorlás során nyugati gőtok ala­pítottak itt birodalmat, akiket később a mórok kiszorítottak.! 1072-ben VI. Alfonzo kasztíliai uralkodó elűzi a mórokat, s (Por­tus Cale vára után elnevezve, ma: Portó) megalapítja Portuca- lia grófságot. A XV. század vé­gén, XVI. század elején megin­dulnak a portugál hajósok, felfe­dezik Indiát és Brazíliát: meg­alakul a portugál világbirodalom. Később 60 évig spanyol uralom alá kerülnek. A XIX. század ele­jén előbb francia, majd angol fennhatóság alá kerül Portugália. 1821-től, 1910-ig önálló királyság, 1910-ben kikiáltják a köztársasá­got. 1926-ban fasiszta diktatúra szakad az országra, amelyet csak majdnem fél évszázaddal később, 1974-ben a katonák mozgalma döntötte meg. Ez azonban már napjaink története. • Salazar, az egykori véreske­zű fasiszta diktátor „betegesen fatalistának” nevezte a portugál népet. Ennek a fatalizmusnak lenne kifejezője a „Szaudade”, a romantikus szomorúságot kifeje­ző népkarakter, amelyet a „Fa- dó”. a különösen Lisszabonban kedvelt bánatos dalok tükröz­nek. Ez persze az igazság eltorzí­tása. Valahogy úgy, mint egy­A MÁV IV. ötéves tervének eredményeit összegezte, s a kö­vetkező tervidőszak főbb felada­tait körvonalazta tegnap Urbán Lajos vezérigazgató a Vasutasok Szakszervezetének központi ve­zetőségi ülésén. Elmondotta egyebek között, hogy az áruszállításban a vasút már tavaly elérte az 1980-ra ter­vezett szintet. Idei teljesítmé­nyével együtt a tervidőszakban 30 millió tonnával több árut szál­lított az előírtnál. Az elmúlt öt évben 31,7 milliárd forintot for­dítottak a vasút rekonstrukciójá­ra, fejlesztésére. A MÁV. V. ötéves tervkon­cepciójáról szólva elmondotta, hogy javítják a vasúti közlekedés kulturáltságát, gyorsaságát, ké­nyelmét. Az áruszállításban mér­sékeltebb növekedéssel, 1980-ra 14U—146 millió tonna áru fuvaro­zásával számolnak. Fejlesztésre várhatóan 42 milliárd forintot fordít a tervidőszakban. A központi vezetőség kialakí­totta a munkaverseny-mozgulom továbbfejlesztésének irányelveit is. (MTI) A/ országos nobizoüság tanácskozása — Az MSZMP Központi rv- zottsága nőpolitikái határozatá­nak szellemében fokozódott a közéletben tevékenykedő nők száma, szélesedett azok köre, akik a mozgalmi munka kereteit fel­használva bekapcsolódtak a nép­front tevékenységébe — állapí­tották meg az országos nőbizott­ság csütörtöki kibővített tanács­kozásán, melyen a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége mellett muL'dő un-M a—kabizoVsag lqépvw'IA?« i.s haMntia sznVat. Elmondták. l;ogy egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a nők minél szélesebb rétegeivel ismertessék meg a legfontosabb párthatározatokat, állami dönté­seket, törvényeket, rendeleteket. Hajdú megyében például évek óla jól működik a „Nők fóruma" előadássorozat, amely szinte az egész megyét átfogja. (MTI) niA decemberi és januári fizetések rendje A karácsonyi és az év végi, illetve az újévi munkaszüneti napokra való tekintettel a Ma­gyar Nemzeti Bank szabályozta a decemberi és a januári munka­bér kifizetésének rendjét. Esze­rint a december 23-án, 24-én és 25-én esedékes béreket december 22- én; a december 26-án, 27-én és 28-án esedékes béreket december 23- án; a december 30-án és 31­én és 1976. január 1-én esedé­kes béreket december 29-én, va­lamint a január 2-án, 3-án és 4-én esedékes béreket december 30-án fizetik ki az állami és a szövetkezeti vállalatoknál. Ugyanaki« r az állami és a szö­vetkezeti építőiparban érvényes december 23-i és a leisoroltakon kívüli bérlizetési napok nem vál­toznak. (MTI) kor a „Sírva vigad a magyar!” hazug jellemzése a magyar nép­iéleknek. Hogy a Szaudade mennyire nem jellemzei a portugálokat, ar­ról már első látogatásom alkal­mával, a múlt év szeptember 28-i napok alkalmával meggyő­ződhettem. Akkor aratta a portu­gál demokrácia első nagy győ­zelmét az ellenforradalmi puccs- ra készülő Spinola és követői fe­lett. Láttam a plakátragasztó lel­kes fiatalokat a lisszaboni Aveni­da Liberdade-n, a fasizmus, a reakció, a gyarmatosítás ellen tüntető elszánt, fegyelmezett munkásokat és diákokat -a Praza Rossio-n. Most, 1975, november végi má­sodik látogatásomkor az utcák képén már korántsem látszott az a mozgalmasság, bár felvonulá­sokban, tüntetésekben most sem volt hiány. De a forgalom válto­zatlanul nagy, az üzletekben ha­talmas árukészletek, választék és sok vásárló. Az árak talán vala­mivel magasabbak, mint egv esz­tendeje. de még így is viszony­lag nincs drágaság. A színházak, mozik látogátottak. Ami bizo­nyos mértékig új; tavaly is sok volt az utcai árus. de most az egész város tele van velük. Desz­kaasztalokon, vagy földre terített vászonlapokon ezerféle portéka: háztartási cikkek, rádiók, magne­tofonok. cipők, kötöttáruk, no és persze bizsuk és népművészeti cikkek. Áraik olcsóbbak, mint a boltokban, ami érthető, hiszen sem adót. sem üzletbért nem fi­zetnek. Az autóforgalom óriási; csúcs­forgalmi órákban sokszor negyed­órás dugók keletkeznek, amit sok gépkocsivezető hangos dudálás- ‘ sál próbál megszüntetni —, per­sze eredménytelenül. Az autók számának növekedésében — Állí­tások szerint — az is jelentős szerepet játszik, hogy az Ango­lából hazatelepülök közül nagyon sokan vásároltak maguknak gép­kocsit. méghozzá drága márkájú autókat. Angolából hazatért csa­ládok népesítik be a szállodákat is. Költségeiket — elhelyezkedé­sükig. vagy továbbutazásukig —- az állam viseli. Lakhelyem, a Florida Szálló is tele van velük, a lift, a folyosók, a hall csak úgy hemzseg a gyerekektől. • S valamit még Lisszabonról. A Tejo-parti város — akárcsak Róma — hét dombra épül. Épít­kezésében keverednek a világha­talmi múltra emlékeztető, a Tejo- torkolat kikötői mentén emelkedő palotasorok, a 18. és a 19. szá­zadban. az 1755. katasztrofális földrengés után főleg szecessziós stílusban, nyílegyenes utcákkal újjáépült Alsóváros (Baixa). a Szent György vár alatt épült, Nápolyra emlékeztető, a 16. szá- ?.adban épült Óváros (Alfama) és az Atlanti-óceán felé néző mo­numentális kormányépületek. Az egész város tele van parkokkal, terekkel. Mindenütt emlékoszlo­pok. .szobrok, diadalívek emlé­keztetnek a nagy felfedezőkre, a hódítókra, a történelem nagyjaira. A Tejo fölött a 70 méter ma­gasban épült egykori Salazar-híd, amelvet a forradalom győzelme emlékére Április 25-e hídnak ne­veztek el. A híd 2278 méteres hosszúságával Európa legnagyobb függőhídja. A hídról pazar ki­látás nyílik a part mentén 17 km hosszúságban elterülő városra. Az utcákat, a parkokat min­denütt pálmák és más délszaki növények díszítik. S most, novem­ber végén is millió virág. Míg hazulról —10 fokos fagyokat je­lentettek. ott felhőtlen kék volt az égbolt, ragyogó napsütés és a 22— 25 fokos meleg. Gáti István (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom