Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1975. december 3. • A külföldi és a hazai szakiro­dalom ma már rendszeresen fog­lalkozik a számítástechnikának az élet különböző területein való ;Ékalmazásavai. Gyakran állapít­ja meg egy-egy szakcikk szerző­je. hogy a második ipari forra­dalom jelképe a számítógép. A jelenkor ipari forradalmában pe­dig a fő szerepet a tudomány és u technika játssza, amely okos gépeket adott az ember kezébe, amelyek megsokszorozzák agyá­nak és erejének teljesítőképessé­gét. Jelenleg a világ 200 ezer szá­mítógép működik, s nem vélet­len, hogy éppen a technikailag legfejlettebb országokban — az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban — van belőlük a legtöbb. A szocialista országok hogy még hatékonyabbá tegyék alkalmazásukat, létrehozták egy­séges számítógéprendszerünket (ESZR), amely egyetlen olyan számítógéprendszer a földkerek­ségen, amit több állam egysége­sen és következetesen alkalmaz. És ez hatalmas előny, amit egy amerikai szakember úgy jellem­zett, hogy ez „kihívás” a nyugat számára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1971 decemberi határozata, ezt követően pedig kormányhatározat intézkedett, hogy hazánkban is kezdődjön el a vállalatok, gazdaságok, intéz­mények adatfeldolgozásának szá­mítógépesítése. A kormány anya- ' gilag is támogatja az ilyen irá­nyú • törekvéseket, kedvezményes állami hiteleket nyújt a berende­zések beszerzésére. • Bács-Kiskun megyében sem most esik. szó élőször a számítás- technika alkalmazásáról. A me­gyei pártbizottság intézkedésére négy évvel ezelőtt a MTESZ megyei szervezete mellett számí­tástechnikai bizottság kezdte meg működését. Lapunk pedig rendszeresen figyelemmel kísérte a számítógépek alkalmazására tett erőfeszítéseket. Számítás- technika tanfolyamokat, előadás- sorozatokat tartottak. Több vál­lalat, intézmény — közöttük első­sorban a Kecskeméti Konzerv­gyár, a Mezőgép Vállalat, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet stb. már végez­tet számítógépes adatfeldolgo­zást. Közben a megyei számítás- technikai bizottság felmérést végzett a különböző vállalatok, gazdaságok, intézmények köré­ben. A jelzett igények alapján a Számítástechnikai Ügyvitel- szervező Vállalat a megyei, vala­mint a Kecskeméti Városi Ta­náccsal szerződést kötött arra, hogy Kecskemétre telepít egy számítógépközpontot, amely 1977 januárjában kezdi meg működé­sét. A számítástechnikai kultúra elterjesztésére a legnagyobb lé­pést az elmúlt héten tettük Bács- Kiskunban. Az MTESZ megyei szervezete, megrendezte Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában a Számítástechnika a gyakorlatban «ímű egyhetes ren­dezvénysorozatát. Az érdeklődők 44 előadást hallhattak, zömében az ország legjobb szakemberei­tői a számítástechnika fejlődé­sének jelenlegi helyzetéről. Ugyanakkor a számítógépek gyártásával, valamint az azok alkalmazásával foglalkozó válla­latok kutatóintézetek pedig ki­állítást rendeztek megyénk szék­helyén. Sőt, országos rendez­vényre is sor került, kétnapos konferenciáját nálunk tartotta az Automatizált Irányítási Rend­szerek Bizottsága. • Ma még nehéz lemérni a jól szervezett, s a látnivalókban gazdag kiállítással egybekötött rendezvénysorozat hatását. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy mind a vállalati vezető szakemberek — akik arra hiva­tottak, hogy a közeljövőben már alkalmazzák is a számítógépeket — mind pedig azok; akik csupán kíváncsiságból igyekeztek többet megérteni korunk nagyszerű, új tudományágáról, közelebb kerül­tek a számítástechnikához. A számítógépek világában a fiatalabb korosztály érzi magát a legotthonosabban. Még a felső­szintű oktatógárda is zömmel kö­zülük kerül ki a főiskolákon, egyetemeken. Természetesen ez a gazdasági vezetők körében már nem törvényszerű, hiszen egy vállalatvezető, közel a hatvan­hoz éppúgy segítségül hívhatja az okos gépeket például a dön­téselőkészítés, a termelésszerve­zés meggyorsításához, az admi­nisztrációs feladatok ellátásához, mint egy fiatal. Mégis örvendetes volt látni, hogy a KISZ-védnökségi napon a megye minden részéből össze- sereglett fiatalok alig .fértek be a Tudomány és Technika Házá­nak kongresszusi termébé. Több, mint százan a széksorokon kívül, áliva -hallgatták az előadásokat.' A számítástechnika a gyakorlat­ban című kiállítás látogatóinak többsége is a fiatalok köréből került ki. És ez biztató a jövőt • illetően . arra, hogy a párt és a kormány számítástechnikára vo­natkozó határozatának mégvaló- sítását olyan erők is segítik, amelynek tartalékai az ifjúság­ban rejlenek. • Nagy előnye Bács-Kiskun megyének, hogy a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola már rendelkezik számítógépekkel, s folyik is ott ilyen jellegű oktatás. A Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság megyei szervezetének meg­alakulása pétiig segíti májd a szá­mítástechnikai kuft'á'rá minél szé­lesebb körű elterjesztésében. Re­mélhetően mindez előmozdítja majd a számítógépek alkalmazá­sát is. hiszen fő törekvésünk, hogv Bács-Kiskun megye gazda­sági életét korunk követelmé­nyeinek megfelelő színvonal­ra emeljük. Ez pedig nem megy másként, csak úgy. ha a termelés szervezettségének javí­tásához. hatékonyságának növe­léséhez a tudomány és technika modern eszközeit is igénybe vesszük. ífa nem ezt tennénk, versenyképességünk forogna koc­kán. s e tekintetben pedig nem szabad lemaradni. . . ’. Nagy Ottó Négy éve rendezett először fórumot Baja város tanácsa, a pártalapszervezetek és a népfront bizottság a lakosság bevo­násával. A nyílt várospolitikának ezt a jól bevált módszerét azóta minden évben alkalmazzák. Az idei fórumra a napokban a városi pártbizottság tanács­termében került sor, ahol mintegy százötvenen gyűltek ösz- sze, hogy az illetékesektől választ kapjanak közérdekű kér­désekre. A vitavezető dr. Kárpáti Antal, a városi tanács vb-titkára volt. De ott láthattuk a víz- és gázművek, a DÉMÁSZ, a közlekedés és egyéb közérdekű intézmény igaz­gatóit, főmérnökeit, a városi tanács valamennyi osztályának vezetőjét. Dombi Istvánnénak, az I. sz. körzet pártalapszer vezet- ti tkárá- nak üdvözlő szavai után meg­kezdődtek a választások. Hat­vannyolc kérdés ugyanis már előre beérkezett. A legtöbbet Gáspár Imre, a városi tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályának főmérnöke kapta. De nem sokkal jutott kevesebb a vízmű vállalat főmérnökének, Makkai Gézának sem. Egy a sok közül, amelyre dr. Vány a Kata­lin, a KÖJÁL bajai felügyelősé­gének vezetője válaszolt. — Mi az. oká, hogy Baján az. ivóvíz gyakran piszkos, fogyasz­tásra nem alkalmas? — Minden hónapban megvizs­gáljuk. Bakteorológiailag nem szennyezett. Az elszíneződés a magas vastartalom miatt Van, an\i csak a jvastalhnitó' ’ meg- é-pítése után szűnik .rpeg. Egész­ségre így sem ártalmas. . • ■ A választ Makrai Géza a követ­kezőkkel egészítette ' ki: " ■ Ebben az évben elkészül a vastalanító tervezése, néhány év.múlva pe­dig megkezdi, működését. Többen kérték a helyi busz­járat kibővítését Ba'ja-Üjvános- ba is, dé arra — a Volán Vál­lalat tájékoztatása szerint — .nincs lehetőség. ' . Hosszan lehetne felsorolni ai * előre írásban beadottakhoz még szóban elhangzott kérdéseket • és a válaszokat is. Néhányat azon­ban mégis közreadunk. Mit tesz a tanács, hogy meg­szűnjön a még tapasztalható ha- rácsolás? Nem lehetne-e a la­kókat kötelezni a járdák tisztán . t.agtására? Sok. kutya szaladgál 1^87." utcain,V.ílM hgm „"biíptetik . még:, á- gazdáikat, vagy azokht, akik póráz nélkül viszik sétálni a kutyáikat. Meddig húzódik még az új MÁVAUT-állomás építése? Mikor lesz kolumbáriurn a temetőben? Miért nincs kan­natej a tejbárban? Mikor épí­tenek fűtőolaj-árusító helyet Ba­ja-Újvárosban? Mikor nyílik meg Baja-Üjvárosban az élelmi­szer-pavilon? Mikorra várható a Duna-híd megépítése? Mikor kezdik el az uszoda építését? Várható-e a közeljövőben a je­lenlegi túlterhelt telefonhálózat bővítése? Miért megy az új fő­útvonal a városon keresztül? A sok-sok kérdésre rövid, de közérthető és nem kiférő választ adtak az illetékesek. Voltak olyan kérdések, amelyék teljest- • tésére egyelőre nincs lehetőség. Mind a feltett kérdések,’ mihd a válaszok azt bizonyították, hogy a • várospolitikai célkitűzések el­égése nemcsak a tanácsi vézetők feladata. .Ebben nagy segítséget nyújthat a. lakosság is, hasz'nos javaslatával, s nem utolsó sor­ban közreműködő tevékenységé­vel, társadalmi munkájával. ’ •• Ez utóbbi. nem. egy esetben ' konkrét felajánlásként is el­hangzott a’ fórumoft, akár az eső áltál lehordott homok elszállítá­sát, vagy a szemétel takarítást illetően. Érdemes. Volt felfigyelni ■arra a szeretetre, -amellyel a fel-_ szólalok a’város tisztaságát, szép.’ ségét, értékeinek megóvását hangsúlyozták. Dr. Kárpáti Antal összefoglaló­jában mindezeket elismeréssel köszönte meg és biztosította a fórum résztvevői útján a város lakosságát, hogy a városi tanács a tőle telhető minden intézkedést megtesz a várospolitikai felada­tok megoldására. Ehhez, tovább- , !ra: fs kéri m lakosság legszéle­sebb körű. eddigiekhez hasonló támogatását. Szabó Ferenc Az erőmű­veknek olyan nagy a hűtővíz­igényük, hogy azt természetes forrásokból — kutakból, fo_ lyókból, tavak­ból nem lehet folyamatosan fedezni (s ter­mészetesen a vízvezetéki há­lózatból sem). De az is gon­dot jelent, hogy a felmelegedett vizet nem lehet közvetlenül visszaengedni a folyó- és álló­vizekbe. Ezért kell hatalmas méretű hűtő­tornyokat épí­teni az erőmüvek mellé, ame­lyek segítségével megoldható egy bizonyos mennyiségű víz körfor­gásban tartása. A gőzzel működő erőművek alapelve az, hogy vizet forralnak fel, illetve túlhevített gőzt állí­tanak elő, aminek a hőmérsékle­te messze a víz „normális” (lég- ,köri nyomású) _ forráspontja fö­lött’ van. Az ilyen gőznek meg­felelőén nagy nyomása van. ezt engedik keresztül a turbinán. *A gőz forgásba hozza a turbinát, s voltaképptjn azáltal végez mun­kát, hóg.v kiterjed, expandál. A’ turbinát elhagyó ritka es vi­szonylag alacsony hőmérsékletű gőzt hűtéssel újból cseppfolyósí­tani kell, hogy így juttassák visz- sza a kazánba. A' kondenzáció hőfoka attól függ, hogy van-e elég és eléggé hideg víz. A hatalmas méretű hűtőtor­nyok sejteni engedik. hogy egy:egy erőműben milyen tekin-. télyes mértékű vízforgalmat kell lebonyolítani/ Dg érzékelhető "tó. a -hűtővizet szállító cső rhéretéből is, - amelyet két 200; megawattos turbina, ellátására, szerelnek ősz-, sz.e, a- képen látható módon. Körgyűrűszámlapos óra 55 Aranyhintó” egy grúz halász zsákmányában Nem közönséges trófejh akadt az egyik grúz halász zsákmányá­ban. A halász mostanában tért vissza az Indiai-óceánról-, s a „nagy” fogás két, mintegy 25 milliméter átmérőjű teknősbéka volt. Szovjet tudósok megállapí­tották, hogy a két parányi tek- nőc igen ritkán előforduló ten- .•gcri teknösfaj, ‘áltudományban' aranyhintó néven ismerik. El­nevezését páncéljának sajátos színezéséről kapta. A napfény­ben úgy ragyog, mintha arany­nyal lenne futtatva. A teknőc- kéket a batumi állatkert akvá­riumánál? ajándékozták. Az át­telepítettek hamarosan.-' hozzá­szoktak új környezetükhöz és Rohamosan gyarapodásnak in­dultak. * . • Egyre inkább divatba jönnek -• á hagyományos számlapok és • mutatók nélküli órák.’ Ma . már . • sok olyan időmérő van forga­* lomban, amelynek- semmiféle • ’mozgó szerkezete ninfcs. Nerh tiktakól, még zümmögése • sem hallható. A homlokfeilületén megjelenő számok, felvillanó fényjelek alapján figyelhető meg, hogy jár. • Kvarckristállyal vezé­relt, .folyékony kristályos kijel­ző rendszerű órák váltják fél a hagyományos kivitelűeket. Ügy látszik, a nagy méretű időmérő szerkezetek konstruk­tőrei is új utakat keresnek. Az ú amerikai Bulova-gyár a képén látható típussal jelentkezett. amely két fő részből áll: a ti­zenkét egyenlő részre osztott (azonban belül negyedes osztá­sokkal ellátott) számlap-gyűrű­ből és a „fekete doboz”-ból. Az utóbbiban egy rendkívül egyen­letes járású szinkronmotor ta­lálható, amely áttételeken ke­resztül • a dobozból kinyúló ten­gelyvégen levő dörzskereket.. for­gatja. Arra fekszik rá a. szám­lap-gyűrű belső íve, s e kény- . szerkapcsolat rév.én a gyűrű las­sú forgásba jön, a számjegyek egymás után — időarányosan — elhaladnak a dobozból kinyúló nyílhegy mögött. A szinkronmo- tort egy éves élettartamú telep árama forgatja. Ennek az óra­típusnak túl sok gyakorlati je­lentősége nincs, csupán egyfajta érdekesség, ezzel hívja fel ma­gára a figyelmet. Vidramentés Európában CÉL: AZ OKTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELESE 2500 járművezetőt képeznek ki az ATI-nál A motorizáció egyre szélesebb körű elterjedése igen jelen­tős feladatokat ró az Autóközlekedési Tanintézetre. Ma már nemcsak azok szeretnének vezetői engedélyhez jutni, akik rendelkeznek valamilyen gépjárművel, de azok is, akik csu­pán barátkoznak azzal a gondolattal: személygépkocsit vagy motorkerékpárt vásárolnak. Ez azonban csak a magángép- jármű-vezetők csoportját képezi, de rajtuk kívül nagyon so­kan vannak olyanok, akik hivatásul, szakmául választják a gépkocsivezetést, s ezek kiképzése is a tanintézetre hárul. Az ez évi eredményekről és a jövő év várható terveiről kér­deztük ifj. Sohajda Józsefet, az Autóközlekedési Tanintézet kecskeméti iskolájának vezetőjét. Az Autóközlekedési Tanintézet kecskeméti iskolája sikeresen tel­jesítette az első háromnegyed évi oktatási tervet. Magángépjármű­vezetőből 1564-et, hivatásos gép­járművezetőből 20<)-at, motorke­rékpár-vezetőből 218-at képeztek ki, vizsgáztattak le. Ebben az év­ben még mintegy száz magán- gépjármű-vezető és mbtorkerék- pár-vezető tesztvizsgát. Köztudo­mású, hogy az Autóközlekedési Tanintézetnél bonyolódik le a se­géd-motorkerékpárosok és lovas- kocsihajtók vizsgáztatása is. Ezek­ről pontos statisztika nem készül, de ebben az esztendőben több ez­ren tettek sikeres vizsgát. A tan­intézetnél gondot jelentett az új KRESZ oktatására történő átál­lás, ugyanis a jelenleg érvény­ben levő jogszabállyal párhuza­mosan megkezdték az új oktatá­sát. Szerencsére sikerült ezt zök­kenőmentesen megoldani, s ma már a tanfolyamon résztvevőket az új KRESZ-re oktatják. A tan­intézet természetesen részt vál­lal abból a nagy kampányfeladat­ból, amely most minden gépjár­művezetőt érint, s a jövő év már­cius 31-ig a tanintézet oktatói 860 fő kiképzését vállalták. A kecskeméti iskola 21 gyakor­lati szakoktatóval, mintegy 25 be­hívott elméleti előadóval, 17 sze­mély- és 3 tehergépkocsival ren­delkezik. Évente 2300—2500 új járművezetőt képeznek ki, de 1976-ban a kiképzendők számát 15 százalékkal megemelik.' Az is­kola oktatói gárdája azonban en­nél többre is vállalkozott. Alap­elvként azt a feladatot tűzték ma­guk elé, hogy emelik az oktatás színvonalát. Ezt nemcsak az élet követeli tőlük, de maguk is ér­zik, hogy a gyakorlati kiképzés­ben akadnak még hiányosságok. A 30 órás gyakorlati vezetés — s ezt a tapasztalat igazolja — főleg a 20—30 év közötti személyek számára elegendő. Az ennél idő­sebb jelöltek kevésbé tudnak al­kalmazkodni a forgalomhoz, s ezért számukra nyilván több gya­korlati órát kell adni. Ezek a jár­művezető-jelöltek a gyakorlati oktatás pluszóráit megvásárol hatják. Nagyon sok embert érdekel, s ezért erre is rákérdeztünk; Az Autóközlekedési Tanintézet kecs­keméti iskolájánál nem kell vár­ni árra, hogy beiratkozhasson va­laki, hiszen minden héten indíta­nak tanfolyamot. Az oktatás és a vizsga díja — a híresztelések el­lenére — nem emelkedik, s csu­pán tájékoztatásul közöljük, hogy az úrvezetői tanfolyam és a vizs­ga díja együttesen 2500 forint, a motorkerékpár-vezetőké pedig 750 forint. Miután a nemhivatásos gépkocsivezetők összesen 80 órá­ban — 30 óra KRESZ, 20 óra mű­szaki és 30 óra vezetés — sajá­títják el a tananyagot, két hónap alatt szerezhetik meg a vezetői engedélyt. Az oktatás idejét — tekintve, hogy dolgozókról van szó — nem lehet lerövidíteni. Az Autóközlekedési Tanintézet Kecskeméti iskolája már ebben az esztendőben szerződést kötött a kiskőrösi és a kunszentmiklósi gimnáziumokkal, ahol az elméle­ti kiképzést megbízott pedagógu­sok végzik. Az érettségi előtt álló fiatalok a bizonyítvány kiosztása előtt, mindössze 1800 forintért megszerezhetik a vezetői enge­délyt. A jövő év feladata, hogy a megyeszékhelyen a szakmun­kásképző intézettel és a főisko­lákkal szerződést kössenek a fia­talok KRESZ-oktatására. Ehhez nyújt segítséget a jelenleg is meglevő, a tanintézetnél folyó pe­dagógusoktatás. Az iskolai KRESZ-oktatáshoz rajtuk kívül még jelentős segítséget nyújt a megyei KBT és természetesen a megyei tanács oktatási osztálya is. Gémes Gábor Medvefóka- nyaraló A Szovjetunió keleti részén Parancsnok-szigeteket az egész világon ismerik. Itt van ugyanis a medvefókák kedvenc tenyész- helye. Ezek az állatok, akár a ván­dormadarak, nyáron visszatérnek szülőföldjükre, ahol felnőttek és ahol először ismerkedtek meg a' tengerrel. A melegvizű tengerek­ről hosszú utat tesznek meg: máig sem, sikerült kideríteni, ho­gyan tudják megialálni az óceán végtelen térségein a Parancsnok­szigethez vehető utat. Először mindig a hímek térnek vissza a szigetekre. A nőstények itt szü­lik meg kicsinyeiket. Prémjükéit kíméletlenül irtot­ták őket. És a század elején ki­pusztulás veszélye fenyegette az értékes tengeri állatokat.. A va­dászati korlátozások nem vehet­tek eredményre. A fókák meg­mentése érdekében 1957-ben a Szovjetunió, Kanada és Japán szerződést írt alá, amelyben kö­telezte magát, hogy a Csendes­óceán északi részében beszünte­ti a medvefóKa-vadászatot. Ijesztően megritkult ‘ Európá­ban .a vidrák száma. A vidra .vi­selkedésében leginkább a fóká­hoz hasonlít. Hosszúra nyúlt kar­csú testű ragadozó, hossza néha eléri az 1.30 métert is. Igen ügyes úszó, lábának ujjai között úszó­hártya van. Percekig képes a víz alatt maradni. Közép-Euró- pában évszázadok óta üldözik, részben ezért ritkult meg szá­muk. Egy angol természetvédel­mi jelentés szerint a vidra rit­kulása más tényezőkre is vissza­vezethető, így a csatornázások­ra, vízierőművek, gátak építésé­re, a folyami hajózás fejlődésé­re, vizek szennyeződésére stb. Angliában a múlt században ido- mításnál még vidrákra uszítot­ták a vadászkutyákat. Francia- országban régóta a horgászok „el­ső tftámú közellenségének” szá­mított a vidra. Kétségtelen, hogy halakkal, rákokkal, vízimadarak tojásaival, vízipockokkal táplál­kozik. Az újabb kutatások sze­rint azonban el kell vetni azt a nézetet, hogy a vidra a halas­tavak állományát ijeszt“ mér­tékben meg tudja tizedelni. Üjabb kutatási eredmények azt tükrözik, hogy a vidra inkább csak a beteg, tehát a járványo­kat terjesztő halakat pusztítja.' Egyes zoológusok szerint a. vid­ra a halaknak így nem ellensé­ge, hanem barátja, mert egész­ségügyi szempontból szelektív és hasznos munkát végez a hal po­pulációkban. A svédek, lengye­lek, csehek ezt meg is értették, amikor védelem alá helyezték Hordozható táskaszauna A harkovi elektromos készü­lékekkel foglalkozó kutatóinté­zetben elektromos melegítővel működő, hordozható szaunát ké­szítettek. A hordozható szauna mindössze 11 kilogramm, s elfér egy bőröndben, amely egyúttal ezt az értékes életmódot folyta­tó , állatot. , . • ’ Angliában napjainkban .vidra- mentő akció folyik, társadalmi’ munkában. Elsősorban iskolások vidrafészkeket keresnek és igye­keznek a vidrák tartózkodási he­lyeit, útvonalait feltérképezni. Vidra-védő őrjáratokat szervez­nek az angol iskolákban és dia­vetítések segítségével mutatják be életmódját. Vidra-rezervátu­mok létesítésének gondolatával is foglalkoznak az angol hatóságok. Franciaországban a vidrák száma még jobban megfogyatko­zott, mint Angliában. A vidrák tíbben az országban a folyótor­kolatokba húzódtak vissza. A tengert tekintik utolsó mentsvá­ruknak. itt jobban meg tudnak húzódni és el tudnak tűnni az emberek szeme elől. A kisebb mélységű folyók nem jelentenek oly biztonságot számukra, mint a tengerpart. A vidra természetes környe­zete azok a kisebb-nagyobb ta­vak, amelyeket széles nádasok szegélyeznek, vagy a sűrű nö­vényzettel körülvett folyópart. Egyre szűkülő és háborgatott élethelye miatt húzódik a ten­gerpartra Franciaországban. Utol­só paradicsomuk’ a' Nancy mel-' lelti tavak partján található. Francia természetvédelmi szer­veik a vidrát most Haute-Savoie vidékén kezdik újratelepíteni. A vidramentési akciót Franciaor­szágban a briere-i természetvé­delmi rezervátumból irányítják. H. M. a szauna alapjául is szolgál. Eh­hez van hozzáerősítve a textilsá­tor, melyben a „páciens” helyet foglal. Az elektromos melegítő 90 fokra képes felhevíteni a le­vegőt a sátorban. (BUDAPRESS -APN) Nem szabad lemaradni Fórum Baján Kérdések - válaszok a városfejlesztésről Hűtőtornyok az erőműben

Next

/
Oldalképek
Tartalom