Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugaton Időnként felszakadozó felhőzet, elsfl- - sorban éjszaka és reggel kOd. Keleten borult, kOdOs ldö, elszórtan kOdszltálással. Éjszaka gyenge, napköz­ben mérsékelt változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 1—6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 260. szám Ára 90 fillér 1975. november 5. szerda 1ÍZ ÉV ALATT HÁROMSZOROSÁRA NŐTT A FORGALOM Megnyitották a téli politikai könyvnapokat Az évenként sorra kerülő téli politikai könyvnapokat Bács- Kiskunban hagyományosan min­den alkalommal abban a nagy­községben nyitják meg ünne­pélyes keretek között, ahol az átlagosnál magasabb eredményt értek el a politikai és párt- irodalom terjesztésében. Az idén Ilyen megfontolásból esett a vá­lasztás Kiskunmajsára. Tegnap délután a majsai mű­velődési ház előcsarnokában a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének kiállítása fogadta az érkezőket. A vásárlással egy­bekötött bemutatón a kiadó több tucat frissen megjelentetett kö­tete is helyet kapott. A nagyteremben Kalmár Pál, a nagyközségi pártbizottság tit­kára köszöntötte a megnyitó kö­zönségét, majd átadta a szót Gera Sándornak, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjének, aki méltatta az esemény jelentősé­gét. Beszéde kezdetén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ra emlékezett, s elemezte az az­óta megtett hatalmas utat. A Kossuth Könyvkiadó három évtizedes munkáját méltatva el­mondotta, hogy ennyi idő alatt hétezer mű látott napvilágot, összesen százhatvan millió pél­dányban. S így ezzel a tevékeny, ségével a kiadó „az ideológiai harc első vonalában áll, segítsé­get nyújtva a pártmunkához, s növelve népünk marxista—leni­nista műveltségét”. Szűkebb ha­zánk terjesztési eredményeiről szólva kiemelte, hogy Bács- Kiskunban a pártszervezetek jó munkája következtében a leg­utóbbi tíz év alatt megháromszo­rozódott a politikai művek for­galma. Ma már ott tartunk, hogy egy esztendő alatt több mint hárommillió forint értékű kiadvány talál gazdára a megyei kirendeltség' tervszerű .és ala­pos munkája segítségével. „Bács. Kiskun megyében — hangsú­lyozta az előadó — ma már mintegy ezer propagandista fog­lalkozik a terjesztéssel. Eredmé­nyes munkájuk elismeréseként eddig heten vehették át a Ki­váló terjesztő, s harminchatan a Lenin-emlékpiakettet, hatan ré­szesültek a kulturális miniszter elismerő oklevelében, valamint több százan megkapták az öt- és tízéves terjesztői emlékjel­vényt.” A beszéd után Gera Sándor átadta a kiskunmajsai nagyköz­ségi pártbizottságnak a megyei pártbizottság elismerő okleve­lét, a pártirodalom terjesztésé­ben elért kimagasló eredménye­kért. Tóth Károly, a kiskunhala- lasi járási pártbizottság munka­társa a kiadó ezüstplakettjét, Vinek József dusnoki párttitkár pedig bronzplakettjét vette át átlagon felüli jó munkájáért, s további három propagandista ré­szesült még elismerő oklevélben. Huszonketten megkapták az öt-, illetve tízéves emlékjelvényt. A megyei megnyitó ünnepség után a helybeliek találkoztak Balázs Anna írónővel, akinek Éjjel című regényét ez alka­lommal több mint százötvenen megvásárolták. V. M. Befejezték a cukorrépaszedést • Az utolsó répafejeket szedték fel tegnap a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszö­vetkezetben. A szedőgépet az állampuszta! célgazdaságtól kapták kölcsön. A cukorrépát egyelőre a gazdaság kénytelen tárolni, mivel az Ercsi Cukor­gyár csak a beütemezés sze­rint tudja átvenni a termést. (Pásztor Zoltán felvétele) Ünnepség ÜJ TANMŰHELYT AVATTAK a szocialista szakmunkásképzés 25. évfordulóján A szocialista szakmunkásképzés 25. évfordulója alkalmá­ból tegnap Kecskeméten, a 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben ünnepséget rendeztek, amelyen a Munka­ügyi és az Oktatásügyi Minisztérium, valamint a megye és a város párt, állami társadalmi szerveinek, vállalatainak, in­tézményeinek képviselői vettek részt. Weither Vilmosnak, az intézet igazgatójának megnyitó szavai után Bodor Jenő, a megyei ta­nács művelődési osztályának ve­zetője mondott beszédet. — Az idén ünnepeljük a szo­cialista szakmunkásképzés ne- gyedszázados jubileumát — mon­dotta többek között a szánok. — 1950 óta hazánkban több mint egymillió szakmunkást képeztek, akik az ország társadalmi, gaz­dasági fejlődésében meghatározó szerepet töltenek be. A felsza­badulás utáni években Bács- Kiskun megyében is a háborús károk helyreállítása és a foglal­koztatottsági gondok megoldása volt a fő feladat. 1946—47-ben mindössze 894-en tanultak a me­gye néhány elhanyagolt tanonc­iskolájában. A fordulatot az 1949. évi IV. törvény jelentette, amely előírta, hogy a szakmun- , kástanuló-felvételhez a 8 álta­lános iskola elvégzése szükséges. Bács-Kiskun megye iparszerke­zete tulajdonképpen a III. ötéves tervben alakult ki. Ebben az idő­szakban fokozatosan emelkedett a szakmunkásképző iskolák nulólétszáma, és 1970-ben elérte a 11 ezret. Űj korszakot nyitott a szak­munkásképzésben az 1969: VI. törvény, amely bevezette az A, B és C tagozatú képzést. Ezen belül az elméleti és gyakor­lati képzés aránya megfelelően kifejezte a képzés színvonala iránt megnövekedett követelmé­nyeket. A szakmunkások ará­nyának növekedése a megye ipa­rában nemcsak gazdaságpoliti­kai, hanem társadalompolitikai szempontból is nagy jelentőségű előrelépés volt. A 70-es évek elejére már a megyében is korszerűbb feltéte­lek között folyt a szakmunkás- képzés. Üj iparitanulóintézetek létesültek Kecskeméten, Kiskun­halason, Kiskőrösön és Baján, • korszerű tanműhelyeivel. Az 1972, évi oktatáspolitikai párthatáro­zat a szakmunkásképzésben meg­kezdett folyamatot új elemekkel gazdagította. Ezt a célt szolgálja többek kőlött az egyeséges tago­zat bevezetése, a vállalatok sze­repének fokozása a képzésben, az • 1974-es közművelődési párthatá­rozat pedig a munkásművelődés fejlesztését mozdította elő. — Az V. ötéves terv kidolgo­zása közben nagy gondot kell fordítani az oktatáspolitikai és gazdasági terveink egyeztetésére — mondotta végül az előadó, majd rámutatott arra. hogy a szakmunkásképző intézetek fej­lesztése továbbra is feladat, hi­szen egyes iskolákban még mostohák a körülmények, s több diákotthoni helyre és tanműhely­re van szükség. Az ünnepi beszéd után dr. Ma­jor Imre, a megyei tanács elnök­• A tegnap felavatott tanműhelyben Bányai György oktató az első éves vasesztergályos tanulót, Varga Jánost vezeti be a szakma rejtelmeibe. helyettese harmincegy, a szak. munkásképzésben 25 éve részt vevő pedagógusnak és nevelőnek adta át a megyei tanács elnöke által adományozott emléklapot. Ezt követően a kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanműhelyének ünnepé­lyes átadására került sor. Gya­pot József, a városi tanács' vb- elnökhelyettese avató beszédé­ben hangsúlyozta, hogy jelenleg minden száz szakmunkás közül nyolcvan az elmúlt 25 év során szerzett szakmunkás-bizonyít­ványt. Az általános iskolákból kikerülő fiataloknak több mint fele szakmunkástanulónak je­lentkezik. A 60-as évektől kezd- gyorsult meg Kecskemét ipa­rosításának üteme. 1963-ban a 607-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulólétszáma már elérte a kétezret. A vállala­tok egymás után hozták létre a gyakorlati oktatást szolgáló tan­műhelyeket. A szakmunkásta­nulók száma azonban oly gyor­san emelkedett, hogy feltétlenül szükségessé vált ennek a mo­dern tanműhelynek felépítése, amelyet éppen a szocialista szakmunkásképzés negyedszáza­dos évfordulóján, november 7-e tiszteletére adhatunk át rendel­tetésének. Az avatóbeszéd után a vendé­gek megtekintették a 20 millió forintos költséggel létesített in­tézményt, amelyet a Bács-Kiskun megyei ÉPSZER Vállalat épített. N. O. KIÁLLÍTÁSOK — VETÉLKEDŐK — ELŐADÁSOK A szovjet kultúra napjai Bács-Kiskunban Hazánkban már hagyomány, hogy évente november 7-e tiszteletére megrendezik a szovjet kultúra napjait. Jó alkalom az ilyenkor szokásos rendezvénysorozat arra, hogy az Iro­dalom, a művészet és a tudomány iránt érdeklődő emberek közelebbről is megismerkedjenek a világ első szocialista álla­mának kulturális életével. • A szovjet kultúra napjainak tegnap elkezdődött idei prog­ramjáról V. Popov, a Szovjet­unió kulturális miniszterhelyet­tese azt mondta egy sajtótájé­koztatón, hogy abban valameny. nyi művészeti ág java termésé­ből igyekeznek a fővárosban és vidéken egyaránt ízelítőt adni. Bács-Kiskunban is elkészültek a. tervek, s ezekből az derül ki, hogy valamennyi városban és já­rásban változatos program kere­tében ismerkedhetnek az érdek­lődők a szovjet irodalommal és művészettel. Több helyen rendeznek kiál­lítást. Madarason, Soltvadkerten, Kunszentmiklóson és Szalkszent- mártonban, valamint Harkakö- tönyben képzőművészeti, Hajó­son, Nyárlőrincen és Fülöphá- zán fotókiállításon láthatják a szovjet művészek alkotásait. Bizonyára sikere lesz annak a bemutatónak is a kecskeméti 607. számú Szakmunkásképző Intézetben, amelynek keretében Ukrajna fejlődését szemléltetik, november 11-től kezdve. A kis­kunfélegyházi Petőfi moziban a szovjet filmplakátművészettel, Dunavecsén, Kalocsán és Kecs­keméten a szovjet könyvkiadás­sal ismerkedhetnek az érdeklő­dők. A megyeszékhelyen négy különböző helyen — Tudomány és Technika Háza, megyei könyv­tár, gyermekkönyvtár, megyei tanács — láthatják az irodalom­barátok a szovjet műveket. Az egész megyére kiterjedő eseménysorozat keletében több érdekesnek és színvonalasnak ígérkező műsoros rendezvényre is sor kerül. A megyei művelő­dési központban november 9-én lépnek színpadra a ZSOK népi­együttes tagjai. 10-én a bajai József Attila Művelődési Köz­pontban a szovjet líra gyöngy­szemeiből hallhatnak összeállí­tást a verskedvelők. Közremű­ködik Dobai Tamás zongoramű­vész. Kalocsán, Kiskunhalason, Kisszálláson és másutt ugyan­csak irodalmi est kerekében nép­szerűsítik a rangos szovjet köl­tészetet és prózát. Érdekesnek ígérkeznek azok az előadások is, amelyek azt cé­lozzák, hogy a világ legnagyobb szocialista országáról minél töb­bet megtudjanak a tanulni vá­gyó emberek. Orgoványon, Ma­darason, Jakabszáliáson, La- dánybenén, Garán, Bácsborsó- don, Nagybaracskán, Kömpö- cön és más helységekben szól­nak valamilyen kulturális té­máról. A kiskunhalasi tanya- Világban filmvetítéssel egybe­kötött élménybeszámolókon is­mertetik a szovjet kultúra ered­ményeit. Vetélkedők és szavalóverse­nyek gazdagítják a szovjet kul­túra napjainak idei megyei programját. A Szovjetunió és a szovjet emberek megismerését, a két nép közti barátság további elmélyítését célozzák azok a ta­lálkozók is, amelyeken a szovjet emberek beszélnek majd ön­magukról, életükről. V. M. Kedden a Duna menti gazda­ságok és a vízügyi szervek szak­emberei bemutatóval egybekötött öntözési tanácskozást tartottak a hartai Erdei Ferenc Termelőszö­vetkezetben. Az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság által rendezett eseményen az volt a cél, hogy az érdekelt egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek szak­emberei, oktatói és hallgatói előtt bemutassák a hazai gyártá­sú és fejlesztés alatt álló öntöző­berendezéseket.) Szenti János vízügyi igazgató üdvözlő szavai után Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Hiva­tal vízhasznosítási önálló osztá­lyának vezetője, az öntözőbe­rendezések műszaki fejlesztésé­ről tartott előadásában hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdaságban jelentkező munkaerőgondok mi­att az öntözésfejlesztés lehetősé­geinek alapja a korszerű, gépi áttelepítésű és önjáró, valamint a felületi berendezések. A tanácskozáson azt is meg­állapították, hogy a negyedik öt­éves tervidőszak alatt tovább fejlődött a szélsőséges éghajlatú Duna—Tisza közének öntözőhá­lózata. 1971 óta több mint 200 millió forintot költöttek bővítés­re, automatizálásra. Így összessé­gében 40 ezer hektáron lehet öntözni. Ezen a vidéken még a mosta­nihoz hasonló csapadékos esz­tendőben is, a több, biztonságo­sabb mezőgazdasági áruterme­lést segítik a folyóparti öntöző- berendezések, még akkor is, ha nincs rájuk állandóan szükség. Sokszor egyszeri üzemeltetésük is elég ahhoz, hogy megmentsék a termést, átsegítsék a fejlődés­ben levő növényt a kritikus idő­szakon. Annak ellenére, hogy az idén a Duna menti termelőszö­vetkezetekben csupán 32 száza­lékos volt az öntözőberendezé­sek kihasználtsága, az időszaki csapadékpótlás növelte a termés­hozamot. A hartai gazdaságokban az utóbbi években automatizálták az öntözést. A bemutatónak he­lyet adó Erdei Ferenc Termelő- szövetkezetben osztrák gyártmá­nyú, gépi vontatásé öntözőbe­rendezést üzemeltetnek, s ezzel megszüntették a felszíni csövek kézi erővel történő mozgatását. A szomszédos Lenin Tsz-ben pe­dig, ahol a kiskunsági öntöző­fürt egyik egységeként több mint ezer hektár szántóföldet látnak majd el éltető vízzel, 30 millió forintos költséggel korszerűsítet­tek: önjáró esőztető működik a földeken. ‘ A hartai tapasztalatokat és a bemutatott gépeket nagy érdek­lődéssel fogadták a résztvevők. Losonczi Pál hazaérkezett Hivatalos baráti látogatását be­fejezve kedden reggel elutazott Adenből, a Jemeni Népi Demok-» ratikus Köztársaság fővárosából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki kíséretével együtt négy napot töltött Dél-Jemen- ben. A magyar és dél-jemeni lobo­gókkal díszített repülőtéren sok százan gyűltek össze a magyar vendégek búcsúztatására. 21 lö- veg dísz-össztüze ‘dördült, felcsen­dültek a magyar és a dél-jemeni himnusz hangjai, majd a repülő­tér betonján felsorakozott dísz­egység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, aki Szalem Ali Rubiának, a JNDK államfőjének társaságában ellépett a katonák sorfala előtt. A magyar vendégek azután el­búcsúztak a dél-jemeni állam­férfiaktól — a JNDK nemzeti frontja politikai irodájának, köz­ponti bizottságának tagjaitól, a kormány tagjaitól, a megjelent katonai vezetőktől — és Aden lakosságának képviselőitől. Lo­sonczi Pál és Szalem Ali Rubia meleg, baráti kézszorítással bú­csúzott egymástól az egybegyűl­tek nagy tapsa, ünneplése köz­ben. Az Elnöki Tanács elnökének különgépét sugárhajtású vadász-; gépek kísérték a határig. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — kíséretének tag­jaival együtt — kedd délután.ha- zaérkezett Budapestre arról a hi­vatalos, baráti látogatásról, ame­lyet Mohammed Sziad Barré.- a Szomáli Demokratikus Köztársa­ság Legbelsőbb Forradalmi Taná­csának elnöke és Szalem Ali Ru­bia, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke meghívására tett Szo­máliában és Dél-Jemenben. A Losonczi Pált és kíséretét hozó IL—18-as különgép néhány perc­cel 16 óra után landolt a Feri­hegyi repülőtéren. A fogadtatá­son jelen volt dr. Trautmann Re­zső. az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint a kormány és az Elnöki Tanács több tagja. (MTI) • A Ferihegyi repülőtéren dr. Traut—w Inai, m fflelfcl Imám helyettes elnöke üdvözli Losonczi Pált. (Telefoto—MTI—Ki) Öntözőgépek bemutatója Hartán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom