Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
Pénteken dr. Szűcs Kálmán MÉM-főosztályvezető az Állator- . vostudományi Egyetemen a mezőgazdasági, élelmiszeripari’ erdészeti és faipari szakoktatás helyzetéről és időszerű feladatairól tá- tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta. hogy a tárca szakoktatása teljesítette a negyedik ötéves terv előirányzatait. Az elmúlt öt évben 11 ezer hallgató végzett az egyetemeken és a főiskolákon. 16 ezren érettségiztek a szakközépiskolákban. 39 ezren kaptak szakmunkásbizonyítványt és csaknem 50 ezren vettek részt a betanított- munkás-képzésben. Mindent egybevetve hozzávetőleg 50 ezren szereztek a MÉM oktatási intézményeiben magasabb fokú végzettséget. Nem okozott gondot a végzett hallgatóknak az elhelyezkedés; a gazdaságok, vállalatok nagy számú munkahelyet ajánlottak fel nekik. A végzett mérnökök 98 százaléka a szakmában vállalt állást, mintegy 70 százalékuk termelőüzemben helyezkedett el és ily módon közvetlenül segíti az ágazat munkáját, korszerűsítését. A felsőoktatási intézményekben gyakorlatiasabbá tették az oktatást. A gyakorló gazdaságok száma tovább bővült. 1975-ben a tárcának két tangazdasága és 74 gyakorló gazdasága van. közöttük 22 mezőgazdasági tsz. Újdonság, hogy bevezették és általánosabbá tették a környezetvédelmi oktatást. Jó eredményeket érnek el a szakmérnökök képzésénél; 15 év alatt 25 szakmérnöki és 4 szakállatorvosi szakon több mint négyezren kaptak oklevelet. 1976-bun 14 szakon indultak új évfolyamok 600 hallgatóval. Miután az ágazatokban a termelés szinte évről évre fejlődik, átalakul, ennek megfelelően folyamatos továbbképzésre van szükség. A negyedik ötéves terv időszakában mintegy 70 ezer fizikai munkás továbbképzésére került sor. A következő tervidőszakban újabb feladatok várnak az oktatási intézményekre; amíg az iparban ezer dolgozóra több mint 90 felső- és középfokú képzettségű szakember jut, addig a mezőgazdaságban alig több mint 50. és ezen a helyzeten változtatni kell. Ötvenezren szereztek magasabb fokú végzettséget a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A SZÉLES KÖRŰ DEMOKRATIZMUS JEGYÉBEN Az új tanterv vitái az iskolában Az Izraeli Kommunista ‘ Párt küldöttsége Kecskeméten • Az EPFA kiskunhalasi telepén az elmúlt években is készült két házgyárnak erkélyfal és ajtó. Január elsejétől már hét házgyár, köztük a kecskeméti részére évente 11 ezer darabot csinálnak. Vidner István, Mackó László és Mészáros István a Kilián György hatszoros szocialista brigád tagjai műszakonként száz ajtó összeszerelését végzik el. (Pásztor Zoltán felvétele) „Az állami oktatásban szélesebb rétegek számára kell megteremteni a feltételeket az általános és a szakmai ismeretek magas fokú elsajátításához, a rendszeres továbbképzéshez." A XI. pártkongresszus idézett határozatának megvalósítását szolgálják az általános és középiskolákban az évtized végén bevezetésre kerülő új tantervek. Az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei gyakorló pedagógusok bevonásával már hosz- szabb ideje dolgoznak az új tantervek kialakításán. Az elkészült tervezetet széles körű vitára bocsátották, hogy minél több tanító és szaktanár véleményét összesíthessék a végleges megfogalmazás előtt. A különböző országrészek szakemberei kiemelten is foglalkoznak egy-egy iskolai tantárggyal. Bács-Kiskun megye pedagógusai az általános és középiskolai magyar nyelv és irodalom tantervét vitatták meg. A szakfelügyelők és a munkaközösségek vezetői áttanulmányozták a tantárgyi tervezetet, és november utolsó hetében összegzik kialakult véleményüket. Az alsó-, a felső tagozatos és a gimnáziumi pedagógusok szakmai megbeszéléséről jegyzőkönyvek készülnek, és összegzett állásfoglalásukat a pedagógiai intézet munkatársai ligyelembe vpszik a tanterv végleges megfogalmazásakor. Az eddigieknél jobban ügyelnek az oktatási rendszer különböző fokozatainak szerves egy- másraépülésére. Az iskolai -közösségekben megrendezett tantervi vitákon minden alkalommal részt vettek a társintézmények képvisélői is. Így az alsótagozatos megbeszéléseken például óvónők, és felsőtagozatos tanárok, majd a gimnáziumok szakemberei is elmondták véleményüket. A tanterveknek az iskola egészére vonatkozó általános rendszerét pedig négy község: Bácsszőlős, Géderlak, Ladánybene és Pirtó pedagógusai vitatták meg. Állásfoglalásukat, ugyanúgy, mint a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium tantestületének a középiskolai oktatásról alkotott véleményét, ugyancsak figyelembe veszik a szövegezéskor. A viták, a sokrétű szakmai megbeszélések széles körű demokratizmus jegyében zajlanak országszerte. Az előzetes véleményezés megkönnyíti a tankönyvpályázatokon részt vevő pedagógusok munkáját is, akiknek pályaművük vázlatát és egy kidolgozott fejezetet kell bekül- deniük a bíráló bizottságnak. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint a vélemények összegzését követően sor kerül a dokumentumokban rögzítettek gyakorlati kipróbálására is. |A kísérletben részt vevő tanintézetekben nemcsak a részletes tapasztala-1 tok összegyűjtésére lesz mód, hanem a tudományos igényű teljesítményértékelések elvégzésére is. P. M. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vendégeként hazánkban tartózkodó Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának háromtagú küldöttsége Ghazi Shbeta-nak. a központi bizottság tagjának vezetésével tegnap egynapos látogatásra Kecskemétre érkezett.* A pártmunkásküldöttséget . elkísérte Dobos István, az MSZMP KB külügyj osztályának munkatársa. A vendégeket a megyei párt- bizottság játékhazában Horváth István első titkár fogadta, s rövid tájékoztatást adott a megye helyzetéről, majd Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára a párt- és tömegszervezeti munkáról informálta az izraeli kommunistákat. Ebéd után a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben tettek látogatást, ahová elkísérte őket Horváth István, Terbe Dezső és Dobos István is. A tsz-ben először Tóth Jenő elnökhelyettes ismertette a vendégekkel a gazdaság felépítését, működését és gazdálkodási eredményeit, majd a küldöttek es a kíséretükben levő vezetők megtekintették a közös gazdaság különböző létesítményeit, s lovas- bemutatón vettek részt. A program további részében kecskeméti városnézésre került sor, amelynek keretében ellátogattak a megyei művelődési központba, a Kodály Intézetbe, a Tudomány és Technika Házába. A késő délutáni órákban érkezett n\eg a delegáció a Szőlészeti és Eorasz.au Kutatóintézet miklós- telepi egységébe, ahol dr. Szegedi Sándor igazgató adott tájékoztatást az ott folyó munkáról, s kalauzolta a vendégeket a borászati múzeumban. Az Izraeli Kommunista Párt küldöttei ezt követően Budapestre utaztak. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten ülést tartott, amelyen részt vett S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, és dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke. Dr. Bodóczky Lászlónak, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitója után sor került a napirend megtárgyalására, amelynek témája az ötödik ötéves - terv általános és megyei célkitűzései voltak. Az előző előadója Tóth László, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese, a következőé pedig Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt. Tóth László előadásában ismertette az ötödik ötéves terv előkészületeinek jelenlegi helyzetét és azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe vettek az ötéves terv kidolgozásánál. Szót ejtett arról, hogy melyek voltak azek a legfontosabb tényezők, amelyeket mérlegelni kellett a tervtörvény előkészületeinek folyamatában. Ennek keretében felmerült a munkaerőhelyzet. Ezzel kapcsolatosan megállapította, hogy a következő tervidőszakban minimális lesz a munkába vonhatók száma. Az ipari termelésben a foglalkoztatottság növekedése egyáltalán nem biztosítható, az ipari termélés növekedését úgyszólván változatlan létszámmal kell megoldani. Előadá»1111 «II sóban foglalkozött áz Intenzitás nagyon fontos kérdéseivel. Ezt is azönban, mint mondotta, szelektív módon kell megoldani, hiszen valamennyi ágazat nem fejlődhet egyformán. A demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatosan foglalkozott azzal az ötödik ötéves tervben majd erőteljesen megmutatkozó jelenséggel, amely szerint megnövekszik az idősek aránya. Ezért fontos lesz a nyugdíjasok munkába vonása. Az előadás nagy figyelmet fordított a nemzeti jövedelem, a termelés és a felhasználás közötti összhangra, amelyeket a külső és belső okok jelentős mértékben meghatároznak. Szó esett még az energiahelyzetről, mivel az ezzel kapcsolatos beruházásokra eddig ke- . Vesebb figyelmet forurloUnk. Az előadás nem kei ülte el a koltsóá- és árváltozás kérdéseit sem. Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének előadása az ötéves terv megyei célkitűzéseit taglalta a népgazdaság valamennyi ágazatának számbavételével. Részletezte a demográfiai és a munkaerőhelyzet megyei sajátosságait, az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, kereskedelem, áruszállítás, közlekedés. hírközlés egyes kérdéseivel, foglalkozott a tanácsi tervezés olyan fontos feladataival, mint a lakásépítés, a közművesítés. a szociális ellátás (kórházi ellátás, bölcsődei férőhely, szociális otthon), oktatás, közművelődés (óvodahálózat). , Kézenfekvő, hogy a kérdésre azt feleljük: mindenki. Mert való igaz, nincs olyan emberi foglalatosság, melyet ne lehetne jobban, tökéletesebben, a korábbinál célszerűbben csinálni. S napjainkban ezt külső és belső okok egyaránt sürgetik, hiszen a'' külkereskedelmi forgalom egyensúlyának jaintása, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, seregnyi más, hasonló teendő mindenkitől jobb munkát követel. Mégis, óvakodjunk a hamari általánosításoktól, könnyen tévútra terelhet. Sűrű eset ugyanis, hogy azoknak szól, azokhoz jut el elsőként a biztatás, akik húzzák a szekeret — hol a kátyúból, hol a sima úton —, s akik csak nézik, azok az ösztökélésre rá sem hederítenek. Nyersebben fogalmazva: javítani az tud a munkáján, aki már ma is hasznosan cselekszik. Aki mímeli a munkát, aki lázas igyekezettel palástolja a semmittevést, azt először nem a jobbra, hanem magára a munkára kell rávenni. Közösségek sora, egyének nagy tábora bizonyítja napról napra, hogy érzi, s érti a társadalmi követelményeket. a tisztességes, teljes szívvel, tudással megoldott •feladatok egymásutánjának jelentőségét. Jogos a feltételezés: az ilyen közösségeket, embereket különösebben nem kell sarkallni,, maguktól is kutatják a hatékonyabbat,» az össztársadalmi és a helyi érdekekhez közelebb állót. Mégis, mintha napjainkban nekik szólna elsősorban a társadalmi érdekek megfogalmazásából született figyelmeztetés: jobban kell dolgozni. Rendben van, hisz' ezekben a közösségekben — környezetükben — is rejlenek tartalékok, még feltáratlan források, s teremtődnek újak a munka során. Indokolt azonban megkérdezni, mi lesz azokkal a közösségekkel és egyénekkel,, amelyek, akik a keveset sem érzik kötelességüknek. azt nézik, miként bújhatnak ki a terhek alól, hogyan érvényesíthetik a gyakorlatban azt a felfogást, hogy fogjuk meg és vigyétek. Mert ha mindenkitől többet, jobbat vár a társadalom — s okkal, joggal teszi ezt *— akkor e követelményt nagy hiba úgy értelmezni, hogy a jók hágnak majd magasabbra, s a restek maradnak ott, ahol voltak. S ha lépnek is aprócskát, semmit sem csökken a közöttük, s a törekvők közötti távolság! Évezredek bölcsességét summázza a hinduk egyik közmondása: ügyetlen munkás a szerszámait szidja. Mitagadás. szűkebb és topább környezetünkben nem nehéz fölfedezni ezeket a „munkásokat". Azokat, akik — legyen beosztásuk, munkakörük bármi — mindenért másokat hibáztatnak, gondjaik forrását külső okokban keresik, akik úgy hiszik, rajtuk nem múlt, múlik semmi sem. Tévedés lenne valamennyiüket egy kalap alá venni, s azt mondani, lógósok, lusták, az a közös bennük, hogy elmennének a munka temetésére. Igen, ilyenek is vannak, ám olyanok szintén, akik igyekeznek, de annak eredménye, haszna nincsen, mert helyet tévesztettek, nem ott vannak, ahol képességeik szerint lenniük kellene. A lógós, a lusta fülöncsipe- se az egyszerűbb. Nehezebb földeríteni azokat, akik mintha dolgoznának, mintha nagyon is sok nehezednék a vál- lukra, de ténylegesen nem gyarapítják közös eredményeinket. Nehezebb a meglelésük, de távolról sem elképzelhetetlen. Ehhez azonban kisebb és nagyobb kollektívák öntudatos fegyelme, szigorúsága szükségeltetik. Az, hogy ne általában biztassák tagjaikat a munka jaintására, hanem — mint azt a dicséretnél, elismerésnél teszik — névre szólóan. Bár igaz, mindannyian dolgozhatunk jobban, javíthatunk munkánkon, ám elérkezett az ideje,''hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami mások részére nemes biztatás, az számukra — mivel a kevesebbnél is kevesebbet kap tőlük a társadalom — most már parancs. M, O. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGANAK NAPILAPJA XXX. évf. 274. szám Ára: 90 fillér 1975. november 22. szombat Rövidesen hét házgyárnak dolgoznak Megállapodás négyszáz lakás építésére A MÉSZÖV és a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat vezetősége megállapodást írt alá, miszerint az V. ötéves terv időszakában az ÉPSZER 400 félkész lakást épít a lakásépítő szövetkezetek részére. Ebből Kiskőrösön 100, Tiszaalpáron 60, Tiszakécskén 50, Kerekegyházán 50, Lajosmizsén 40, Solton pedig 100 lakást szerel össze a Bács megyei Állami Építőipari Vállalattól vásárolt blokkokból. Az ÉPSZER Vállalat végzi el az épületek alapozását, a szerkezetszerelést, a tetőfedést, szigetelést, a szellőző kémények építését, beszereli a fűtést, legyártja és beépíti a nyílászáró szerkezeteket, a lépcsőházi korlátokat, a loggia mellvédeket, elvégzi a lépcsőházak burkolását, műköves munkáit, a homlokzatvakolást és kőporozást. A lakásépítő szövetkezetek tagjai a lakáson belüli munkákat maguk végzik el, vagy csináltatják meg szakiparossal. A kivitelezési szerződéseket a megalakult lakásszövetkezetek kötik meg az ÉPSZER Vállalati,,1. A MÉSZÖV biztosítja, hogy a szövetkezetek a jogszabályoknak megfelelően az. építkezéshez, szükséges pénzügyi fedezettel rendelkezzenek. A MÉSZÖV és az ÉPSZER Vállalat által aláírt megállapodás szerint az építkezést Solton és Tiszaalpáron 1976 második felében, a többi településen pedig 1977 első félévében kezdik meg. Az új ötéves terv célkitűzéseiről tárgyalt a Hazafias Népfront megyei bizottsága Vendégünk volt 3. oldal Nem búcsúzom az üzemtől 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal
