Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-21 / 273. szám

1975. november 21. • PETŐFI NEPE • 3 Kiskunfélegyháza Az elmúlt évben ün­nepelték a várossá nyil­vánítás 200. évforduló­ját. Fiatal város tehát Kiskunfélegyháza. Pe­dig nevét már 1389-ben említették Zsigmond ki­rály egyik oklevelében. Település volt itt évszázadokon át a Pestről Szegedre vezető főútvonal mentén, a Halas, Csongrád, Alpár, Izsák felől betorkolló utak találkozásánál. A török kiűzése után is hama­rosan újra kialakult az élet nyoma, posta- állomás, kocsma, s egy-egy utcanév is talál­ható a régi térképen. A jászsági telepesek te­hát nem véletlenül éppen itt vertek tanyát 1743-ban, s az sem lehet véletlen, hogy 31 ev múlva — 1774. február 4-i keltezéssel — mezővárosi jogot kap ez a helység. De ne menjünk bele túlságosan a törté­nelmi visszaemlékezésbe, habár ez igazán csábító téma. A félegyháziak ugyanis lelkes patrióták és gondos hagyományápolók. Nincs olyan ünnepi alkalom, ahol ne hivatkoznának a jeles elődökre, a város kiválóságaira, Petőfi Sándorra, Móra Ferencre, a képeinek igen értékes részét szülőhelyének ajándékozó, s a 200. évfordulón díszpolgárságot nyert Kossuth-díjas festőművészre. Holló Lászlóra. Szerencsés az a város, ahol ilyen szépen öt­vöződik az új és régi, ahol úgy formálódik át minden, hogy érezni a folytonosságot az emberek gondolkodásában és az egymáshoz kapcsolódó épületsorokon egyaránt. VAROSOK A TERVIDŐSZAK VÉGÉN Lakni és otthont teremteni Aki négy-öt. év óta nem járt Félegyházán, és most a vasúttól jövet végigsétál a Kossuth ut­ca százados iái alatt, az út, kö­zepetáján megáll, s azt. hiszi, más városba jutott. Jobbra is, balra is új magas, korszerű la­kóházak emelkednek a régi, hét. ven-nyolcvan éves vályogfalú épületek helyén. Az álsó szinte­ken, s különállóan is üzletek ABC-áruház, hentesáru-minta­bolt, s a régi emeletes házak ut­cai részén is megfiatalodott üz­lethelyiségek. A városközpont újjáépítése még tovább tart, anélkül, hogy Kiskunfélegyháza jellegzetes arculatát feladná. A legnagyobb gondot, mint mindenütt az országban, itt is a lakáshelyzet okozza. Számon tar'tífüft/ hogy''á meglevő házak- . rni,rit 80 százaléka komfort nélküli, 60 százaléka egyszobás, csak nyolc százaléka szilárd falazatú, több százat élet- veszélyessé kellett nyilvánítani. Érthető, hogy a tanácsi testület a negyedik ötéves tervben a la­kásépítés gyorsítását helyezte fő feladatként előtérbe. A tervek szerint 1500—1600 lakásnak kel­lett volna felépülnie, de kissé el­maradtak a tervtől; elkészül 1450, a többi áthúzódik a jövő esztendőre. Az arányok sem a tervek sze­rint alakultak. Mint a megyében másutt, itt is a tervezettnél jó­val nagyobb számú családi ház épült és kevesebb a többszintes lakóépület. Ebben közrejátszot­tak a területelőkészités nehéz­ségei épp úgy, mint az építőipa­ri kapacitás hiánya. De a nehéz­ségektől, úgy vélték a város ve­zetői, nem szabad meghátrálni. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban kétezer lakás építését céloz­zák meg, beleszámítva természe­tesen a mostanról áthúzódókat is. A nagyszabású terv végrehajtá­sa igen körültekintő előkészítést igényei. A városközpont tovább­építése mellett ugyanis új lakó­telep létesül. Az erre kijelölt te­rületre — a város északi részén — házgyári lakások épülnek. Itt még nincs közművesítés, a talaj is feltöltésre szorul, s amivel ilyenkor szintén számolni kell: a járulékos beruházásokkal sem lehet elmaradni. (Iskola, óvoda, bölcsőde, szolgáltató és bevásár­ló helyiségek szükségesek.) Mindenesetre, ha a tervezett mennyiségű lakás felépítése si­kerül— s minden remény meg­van rá —, akkor 1980-ban, az ötödik ötéves terv végén a csa­ládoknak mintegy fele a felsza­badulás után épült házakban fog lakni. Ellátás 80 ezer főre A város középfokú központ „besorolást" kapott az országos települési rendszerben, s ez azt jelenti, hogy a 35 ezer főnyi sa­ját lakossága mellett, az igen ki­terjedt vonzáskörzetében lakó emberek igényeivel, ellátásával is számolni kell. Beletartoznak ebbe még Csongrád megyei tele­pülések is, mint. Csanvtelek, Tö­mörkény, Bokros. Legfőképpen pedig az 1970-ben, a járás meg­szűnése után a városhoz kap­csolt négy község: Kunszállás, Gátér, PetőliszáLlás és Pálmo- nostora, amelyekkel a lélekszám is 45 ezerre tehető. Az ellátandó körzet, lakosságát pedig 80 ezer főre becsülik. Lehet, hogy van ebben némi túlzás, de a félegy­háziak ehhez szabjuk a fejlesz­tési igényeket, s ami a jövőt il­leti, bizonyára nem is alaptala­nul. Mert a lakosság beáramlá­sa a tanyákról tovább tart. A bel­területen élők száma az utóbbi tíz évben 12,8 százalékkal nőtt, a kül­területieké pedig 19.6 százalékkal csökkent, de még így is a lakos­ság 23 százaléka a külterületen él Ott él. de legtöbbször — fő­leg piacnapokon — a városban szerzi be a szükségleteit. A la­káshelyzet mellett tehát a másik feszítő gond nyilvánvalóan a nö­vekvő igényekhez igazodó kor­szerű ellátás megteremtése. Az ötéves terv folyamán csak­nem ötezer négyzetméterrel nö­vekedett a korszerű eladótér, s mivel 1970-ben mindössze 11 ezer négyzetméter területű volt, a fejlődés valóban dinamikus­nak mondható. Hasonlóan a kis­kereskedelmi forgalom is, amely­nek növekedése előreláthatólag az ötéves tervben megközelíti a 80 százalékot. Ez nagyobb, mint a megye városainak az átlaga. De a félegyházi vezetők — gyak­ran végeznek ilyen összehason­lítást — azt is számon tartják, hogy a városban az ezer lakos­ra jutó bolti eladótér — a fej­lődés ellenére — száz négyzet- méterrel alacsonyabb, mint a megyében levő városi átlag. Az ipari szolgáltatás is elmarad az igényektől. Most épül egy szolgál­tatóház, amit várhatóan a jövő év első felében adnak át rendel­tetésének. . Akad persze türelmetlenség is; s nem könnyű az igények növe­kedése láttán a tényszámokra, a fejlődés gyorsuló ütemére hivat­kozni. De azért nem szabad el­felejteni, hogy a növekvő kere­set, tehát az emberek szorgos munkája volt az alapja az ered­ményeknek. S ha nem is min­denki rakja még pénzét a taka­rékba, az is sokat mond, hogy a betétállomány 150 millió forint­tal növekedett a tervidőszakban. 985 gépkocsival és kétezer tele­víziós készülékkel több van a családok birtokában, mint öt. év­vel korábban. Magyarán szólva a fogyasztás ■ gyorsuló üteme csakis az évente tíz százalékkal növekvő pénzjövedelem kiáram­lása révén volt lehetséges. Új rendelőintézet után kórházbővítés A legutóbbi országgyűlési kép­viselőválasztáskor is sok helyen kellett válaszolni a város veze­tőinek az egészségügyi helyzet­tel kapcsolatos kérdésekre. Akadt tárgyilagos elismerés is, de — ahogy az ilyenkor lenni szokott — inkább az igényekről esett SZÓ. » A válasz természetesen a té­nyékhez kötődött, s a tények ezen a területen is jelentős elő­rehaladásról tanúskodnak. Hi­szen éppen a tervidőszakban épült fel 16 millió forint költ­séggel az új, tíz munkahelyes, korszerű rendelőintézet, amely a járóbetegek ellátása színvona­lának javítását tette lehetővé. Fejlődött a/ körzeti orvosi ellá­tás, különösen az öt gyermek­körzeti orvos munkába állásá­val. Négy üzemben van már egészségügyi szolgálat, s most van folyamatban a szervezése a Lenin Tsz-ben is. Kétségtelen tény, hogy ebben az időszakban az egészségügyre fordított fenn­tartási kiadások 25 százalékkal meghaladták a tervezettet. A félegyháziak azonban joggal felvetik a kórház túlzsúfoltságát, a fekvőbeteg-ellátás egyáltalán nem rózsás helyzetét. A felsza­badulás után épült 120 ágyas kórházban jelenleg 257 ágy van elhelyezve, az épület állaga is megromlott, vízellátó és derítő rendszere elöregedett, a fűtése is labilis, „Feltétlenül szükséges­nek tartjuk a közeljövőben az az épület felújítását és a zsúfolt­ság megszüntetésére egy 92 ágyas pavilon építését" — szö­gezi le a tanácsi állásfoglalás. Hadd tegyük hozzá, hogy a kis­kunfélegyházi gondok nem isme­retlenek a megyei vezető szervek előtt sem, s örömmel hallottuk a tanácsok megalakulásának ne­gyedszázados megyei ünnepségén elhangzott beszédben, hogv a következő tervidőszakban sor ke­rül a leiegyházi kórház bővíté­sére is. És a művelődési ház ? Már nem ilyen könnyű meg­nyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy mikor lesz a vá­rosban új, az igényeknek meg­felelő művelődési ház. Baja és Kiskunfélegyháza a megyei el­képzelésekben az első helyen szerepel, s joggal. De manapság egy í.minden igényt kielégítő" művelődési komplexum felépíté­se csillagászati összegbe kerül. S bár kezdeményezésben nincs hiány — pénzt, társadalmi mun­kát is sokán felajánlottak már —, erre a létesítményre még egy kicsit: valószínűleg vár­ni kell. A közoktatás ügye a városban egyébként nagyon sokat, lépett előre. Felépült a megye legkor­szerűbb általános iskolája 16 tanteremmel. Igaz, hogy még ez­zel együtt is az iskolás létszám­hoz viszonyítva nyomasztóan ke­vés a tanterem, örvendetes vi­szont — nem mindenütt, mond­ható ez el —, hogy valamennyi belterületi általános iskola ren­delkezik tornateremmel. Felé­pült a külterületi iskolások el­helyezésére égy városi kollégi­um. Alig nyolc hónap alatt ké­szült el — hétmillió forint költ­séggel, sok társadalmi segítség­gel — a 152 gyermek elhelyezé­sére ..alkalmas kollégium. Befe­jeződött a még meglevő tanyai iskolák villamosítása. Sajnálatos viszont, hogy az általános isko­lai napközis igényt még mindig nem tudják kielégíteni. Szépen fejlődik a „két szom­széd vár", a Petőfi Gépipari Szakközépiskola és a szakmun­kásképző intézet. Az előbbinek korszerű tanműhelye van, az utóbbinál pedig rövidesen el­készül a kétszáz tanuló befoga­dására alkalmas diákotthon és a 600 adagos konyha. Az ipari szakmunkás- és középkáderkép- zés bázisa lehet, a jövőben ez a két intézmény. Megint csak a közművelődés lehetőségeire térve vissza, túlha­ladták már az igények a szűkre- szabott könyvtár lehetőségeit, A mozi rendkívül elavult, örven­detes viszont, hogy nyolc ifjú­sági klub működik a városban, s a kedvezőtlen körülmények kö­zött: is igen tevékeny munkát fejt ki , a művelődési központ. Sókat fejlődött a patinás épület­ben elhelyezett Kiskun Múzeum. A fiatalok — ne felejtsük, a középiskolák nagy létszámú ifjú­ságával is számolni kell! — azt, panaszolják, hogy kevés a szóra­kozási lehetőség, nincs hol eltöl­teni a szabad időt, elvégre min­dig a klubban sem üldögélhet­nek. Hiányzik a szeszmentes szórakozóhely, s igen szegényes a tömegsportolási lehetőség. A bérházak körül nincs elég ..grund”, kislabdapálya. az isko­lák udvarait is jócskán beépítet­ték. Egy kis kocogásért nem me­hetnek a távoli sporttelepekre a város központjában tanuló diá­kok. Ilyen és ehhez hasonló pana­szokat. igényeket jegyeztem fel a fiatalokkal beszélgetve. Akad tehát bőven tennivaló a követ­kező ötéves terv alatt is a kul­turális és testedzési igények ki­elégítésére. Nem lehet említés 'nélkül hagyni — soroljuk a szociális vagy a kulturális tényezőkhöz — az óvodai ellátottságot. Ebben az időszakban a legnagyobb gon­dot az. óvodai helyek elégtelen­sége okozta. Az óvodáskorú gyer­mekeknek csak mintegy 30 szá­zaléka juthatott óvodába. Ezen a helyzeten kívántak javítani nagy­arányú összefogással. A termelő vállalatok hat és fél millió forin­tot adtak össze a fejlesztésre, s a lakosság társadalmi munkával segített. Jellemző a társadalmi összefogás méreteire, hogy a pe- tőfivárosi óvoda 6—7 millió he­lyett 2,9 millió forintba került. Áz előrelépést jelzi, hogy a terv­időszak elején meglevő 520 óvo­dai helyet négyszázzal akarták megnövelni, de ezt sikerült túl­teljesíteni, s ma már 950 gyer­meket lehet* elhelyezni a város 'óvodáiban. A fejlődés tehát Wnden korábbinál nagyobb, de az ellátottsági szint még így is csak 70 százalékos. Tegyük hoz­zá, Kiskunfélegyháza ebben nem áll a legroszabb helyen a megye városai közt. Úgy véljük, hogy ez is nagyban hozzájárul a la­kosság javuló közérzetéhez, a ta­nácsi munka iránti elégedettség­hez. Városiasodás Kiskunfélegyháza az alföldi olaj- és földgázlelőhelyekhez va­ló közelsége miatt különlegesen kedvező helyzetbe került: bekö­tést nyert az országos gázelosztó hálózatba. Eddig megépült 13 ki­lométer hosszú városi vezeték, amely lehetővé tette, hogy csak­nem 1500 lakásban már földgáz, zal lűtsenek a lakók. Az év végéig mintegy 20 km járda készül el. de még ezzel együtt is csak fele lesz szilárd burkolatú a járdahálózatnak. Útkorszerűsítésre 16 millió fo­rintot költöttek. Megtörténi a városon áthaladó E 5-ös út. kor­szerűsítése is, ami több mint 15 millióba került. A vízhálózat fejlesztésével el­érték a 80 százalékos ellátottsá­got. Folytatódott a villanyháló­zat. korszerűsítése, bővítése. Az ötéves terv alatt 27 km vezeté­ket építettek ki. nagyrészt a kül­területen-. Évről évre növekszik a gon­dozott parkfelület, s az év vé­gére elkészül a felszabadulási emlékpark. Megkezdődött a tisztasági für­dő felújítása 14 millió forint költséggel. Megépült a napi 2300 köbméter kapacitású tisztítómű és 7 és fél kilométer főgyűjtő vezeték, az értéke 45 millió fo­rint, amiből -tízmillió vállalati hozzájárulás. A gazdálkodás forrásai A városfejlesztéshez, a lakos­ság egyre korszerűbb ellátásához anyagi eszközök szükségesek, méghozzá egyre növekvő meny- nyiségben. Ennek forrása a mun­ka. az üzemek, ipari és mező- gazdasági szövetkezetek.-a terme­lő egységek és szolgáltató ágaza­tok célszerű tevékenysége. A vá­ros ipaj’a a negyedik ötéves terv folyamán is dinamikusan fejlő­dött, a termelési érték az első négy évben — 49,8 százalékkal nőtt. Az ipar termelési értéke vár- hatóan az év végére meghaladja a kétmilliárd forintot. A beru­házások értéke a tervidőszak vé­gére eléri a 350 millió forintot, mintegy százmillióval lépi túl az előző tervidőszakét — bár a ter­vezettet nem fogja elérni. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek a negyedik ötéves terv­ben 18—20 százalékos termelés- növekedést irányoztak elő, melyet jóval túlteljesítenek. A termelés évi növekedési üteme meghaladja a 12 százalékot, az árbevételek ennél is magasabbak lesznek. A tervidőszakban több szövetkezet egyesült. így ma a városban mindössze öt tsz tnűködik, átla­gos" területül-: négyezer hektár körül van. de a Lenin és a Vörös Csillag Tsz-eké eléri, illetve meg­haladja a nyolcezer hektárt. A tsz-ek az év végéig megvalósítják a negyedik ötéves terv időszaká­ra előirányzott 344 millió fo­rintos beruházási tervüket. Az. iparban, a mezőgazdaság­ban elért eredmények és a terv­szerű tanácsi gazdálkodás tette lehetővé azt a nagyarányú fej­lődést, amelyet felsorolni is ne­héz volna. Sikerült a tanácsi be­vételi tervet jelentősen túlteljesí­teni. A költségvetési bevétel a ter­vezett ,304,5 millióval szemben el­éri a-419 milliót. A költségvetési bevételekkel arányosan nőtt az egészségügyi, művelődési és gaz­dasági ágazatok fenntartási és kiadási színvonala. A kulturális ágazat 43, a szociális és egészség- ügyi 25 százalékkal gyorsabban nőtt a tervezettnél. Az eredetileg (élvezett 45 mil­lióval szemben várhatóan 113 milliót tesz ki az úgynevezett koordinációs közös beruházások értéke, ami mintegy 251 száza­lékos teljesítést jelent. Az óvo­dákra. mint már említettük 6 és léi. a lakásépítésre 60 millió, a közművekre 15 millió forintot adtak a vállalatok. A társadalmi munka értéke meghaladja a 20 millió forintot: A fejlesztési alap kiadásainál jelentősen növekedett a kommu­nális ágazat, a negyven és fél millió tervezettel szemben elérte a 140 milliót. Kiskunfélegyháza a település­fejlesztési versenyben a megye városai között egyszer az. első, két alkalommal pedig a második helyet szerezte meg. A fejlődés minden eddigi öt- /éves terv ütemét meghaladja. □ □ □ A tervek már készülnek a kö­vetkező ötéves időszakra. Kérdés, hogy a jelenlegi ütemet lehet-e még tartani. A tanácsi szervek mindenesetre okos és célszerű, takarékos gazdálkodásra óhajta­nak berendezkedni, számolva a megye és az ország lehetőségeivel. Méginkább építenek a gazdasági egységek, s a lakosság támogatá­sára, amely eddig is jelentős erő­forrása volt az előrehaladásnak. F. Tóth Pál • Az Április 4. Müvek kiskunfélegyházi gyárában tartályok csiszolá­sát végzik. (Pásztor Zoltán felvételei) • Kollégium létesült a tanyai kisdiákoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom