Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-15 / 268. szám

í'íí 9 1975. november 15. Ezer dollár egy szülésért Hivatalos bejelentés szerint az elmúlt két és fél év alatt az Egyesült Államokban az orvosi ellátás általános költségei több mint 20 százalékkal emelkedtek. Egynapi kórházi tartózkodás átlagos költségei már meghalad­ják a 110 dollárt, a szülés és a szülés utáni rövid kórházi ápo­lás költségei már az 1000 dollár­hoz köziednek. Egy komoly be­tegség még egy közepes jövedel­mű amerikai csaaládban is ka­tasztrofális következményekhez vezet. Egy átlag amerikainak be­tegség esetén jelenleg a költsé­gek fő részét magának kell fi­zetnie. I • Török Ferenc határőr. • Turi-Kiss István rádiós. • Fodor Gábor zászlós. Kutatóintézet a Rózsadombon A Rózsadomb tetején, gyönyörű környezetben épült fel 1962-ben a Magyar Tudományos Akadé­mia Központi Kémiai Kutatóintézete. Már koráb­ban, 1952-ben létesült az intézet, az alapvető ké­miai kutatások végzésére, különös tekintettel azok­% ra, a kémiai kutatási feladatokra, amelyek na­gyobb felszerelést igényelnek. Az intézet olyan fontos területek megismerésére koncentrálja az erőit, mint a biológiailag aktív vegyületek, a szén- hidrogének, makromolekuláris anyagok kutatása. Az intézetben számos nagy kísérleti berendezés áll a kutatók rendelkezésére. A nők a közutakon A statisztika azt bizonyítja, hogy a nők ugyanúgy képesek a gép­járművek vezetésére, mint a fér­fiak, noha a férfiak mindig va­lamiféle elnéző jóindulattal nyi­latkoztak a gépkocsivezető nőkről. Elég gyakran hangoztatják, hogy a nők túlságosan, óvatosak, nem tartják be a KKESZ-előírásokat, és gyakran hibáztathatok a gép­kocsi műszaki állapotának rom­lásáért. Ám a nőket indokolatlanul tá­madják. Franciaországban pl. 1960 és 1973 között a közúti bal­eset következtében előállt munka- képtelenség a férfiak esetében 17,3 százalékról 14,5 százalékra, a nők esetében 16,5 százalékról 12,5 százalékra csökkent. A nők javára lehet írnunk azt is, hogv a közúti balesetet köve­tően általában 24 órán belül je­lentik a balesetet a biztosító tár­saságnak. és a lehető legaprólé­kosabb leírással megkönnyítik a kárbecslők munkáját. Egy felmérés során megállapí­tották azt is, hogy a nők sok­kal hamarabb felszereltetik a gépkocsijukra a riasztóberende­zéseket, mint a férfiak. A bizto­sító társaságok véleménye szerint egyáltalán nem jelent könnyű fel­adatot a balesetet szenvedett nők­kel tárgyalni. A kártérítést köve­telő nő semmitől sem riad visz- sza, hogy az utolsó fillérig „be­vasalja” a neki járó összeget. A PETŐFI NÉPE !\KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR FIGYELMEZTETŐ JELZÉST HASZNÁLÓ GÉPJÁRMÜVEK (44.) Bugaci tüskék mmmmmmmmmmm. Könyvek a vásári ponyván BUGACRÓL mondta egy kana­dai turista, hogy „kincs ez a pusz­ta”. „Csodálatos!” — ismételte többször is egymás után. majd felsőfokban méltatta a szíves ven­déglátást. a kitűnő ételeket, sőt azt is igen értékelte, hogy az ajándékboltban még kedvenc skót whiskyjéhez, svájci cigaret­tájához is hozzájuthatott. „Ez az­tán az ellátás” — áradozott és joggal. Ám a kedves kanadai ven­dég. csakúgy, mint a puszta, többi külföldi látogatója megállás nél­kül suhan át Bugacon. a közsé­gen. ahol nemcsak skót whisky nem kapható, hanem az alapvető fogyasztási cikkek ellátásával is komoly bajok vannak. Asszonyokkal beszélgetek a kül­sőre kifogástalan vegyesbolt előtt. A pultok roskadnak a konzervek- től, de nincs semmilyen felvágott, desodor többféle is van. viszont állandó hiánycikk a szappan és a hipó. „Ez így megy állandóan és képzeljem el. milyen méreg, ami­kor esőben, szélben begyalogol­nak a« tanyáról és kénytelenek üres kézzel hazatérni.” — Van egy maszek trafikos — újságolják puskaporos hangulat­ban, — az abból él, hogy csak azt tart a boltjában, ami a faluban hiánycikk. Kár. hogy felvágottat nem árusít. Nem tudjuk, miért gondolják azt. hogy nálunk nem ennék meg az emberek a panzert, vagy a virslit? A disznóölések még csak ezután kezdődnek és akkor sem árt egy kis változatosság. A hurkát, kolbászt is meg lehet un­ni, ha más nincs. ANNYIT beszélünk az evésről, hogy megéhezünk. Bugacon két vendéglő van. az egyik a tsz, a másik az ÁFÉSZ kezelésében, mi az utóbbiba nyitunk be. de mint megtudjuk, az ellátás tekintetében a kettő között nincs különbség. — Na, akkor lássuk az étlapot — fordulunk a szolgálatkész fel- szglgálóhoz. — Étlap az nincs — rázza a fe­jét. mosolyogva. — Hát akkor mi van? — Zöldségleves és székelyká­poszta. Az is csak délben, még éppen jókor tetszettek jönni. A szomszéd asztalnál öreg ta­nyai házaspár kanalazza a levest, itt ebédelnek a tanácsi dolgozók, a pedagógusok, telt ház van. A konyhán naponta 40—50 személy­re főznek, vacsora nincs és délben is mindenki azt eszi, amit elébe tálalnak. A felszolgálók azt állít­ják. így kifizetődő az üzlet. Ha többféle ételt készítenének, a nya­kukon maradna. Ennek ellent­mond a fiatal, dolgozó házaspá­rok panasza. Qk már többször fel­vetették. hogy bővíteni kellene a választékot, vagy jó lenne az elő­fizetéses menürendszer bevezeté­se, akkor nem fenyegetne az a veszély, hogy elfogy az étel, ha később jönnek. — Sok minden kellene nekünk is! — sóhajt a fürge szolgáló. — Most például hetek óta nem kap­tunk likőrt. Előtte meg hosszú ideig nem küldtek palackos bort. Mióta az elosztóban kicserélték a vezetőket, akadozik az áruellátás, amit nagyon megérzünk. mert két hetenként érkezik friss szállít­mány. És ha akkor se az jön, amit rendeltünk!?.,. A rádió érzelmes spanyol tangót szállít a székelykáposzta mellé. A fiatal pincérfiú ábrándosán meg­jegyzi: — Zenekarunk sincs. Hiányzik, mert esténként, szombatonként idejárnak szórakozni a környék­ről. Valami modem, de azért szo­lid együttes kellene. — Azelőtt mi volt? Ijdedten felkapja a fejét: — Járt itt néhány beatzenekar, én is azóta hallok rosszul. Azt . hittem összedöntik a vendéglőt, olyan hangerővel játszottak. Köz­vetlenül a pult előtt úgy, hogy a zajártalomból nekem jutott ki a legtöbb. Eleinte elvágtam néhány drótot, hogy kisebb legyen a lár­ma. nem sokat használt. Most pe­dig túl nagy a csendesség. Ne­künk ez se jó... OTT KINT. a bugaci pusztán már minden csendes. Levonult az idegenforgalmi hullám, pihenőre tértek a fogatosok, de a köz­ségben. amelynek jelenleg se kö­ze nincs a nagy nevű pusztához, se haszna nincs belőle — most is élnek, dolgoznak, vásárolni, szóra­kozni szeretnének a lakók. Zavar­talan ellátásuk nem kevésbé fon­tos, mint az idegeneké, ök nem félórát töltenek ezen a tájon, ha­nem egy egész életet. Senki sem vitatja, hogy a fejlődés Bugacon sem állt meg. sőt éppen ezzel ma­gyarázható, hogy ma már az itt élők is jobb ellátást, bőségesebb árukészletet igényelnek. Nem vitás, számunkra az sem lehet közömbös, hogy a külföldi vendégek jól érezzék magukat a bugaci pusztán. De van egy má­sik Bugac is. ahol ugyanúgy dol­gozó emberek élnek, mint bárhol az országban, valamivel mosto­hább körülmények között. AZ ö KÖZÉRZETÜK is fontos. Ráadásul ezen költséges be­ruházások nélkül is lehetne ja­vítani, mégpedig jobb, rugalma­sabb szervezéssel. Mert az a szap­pan, ami Bugacon hiánycikk, más­hol bizonyára fölösleg vagy a raktárban porosodik. A vendéglők is tehetnének egy merész kísérle­tet. Hátha sikere lenne a meleg tepertős pogácsának, vagy a fris- sensülteknek! Meg kellene pró­bálni! Szerintem, nem győznék a sütést-főzést. V. Zs. Kunszentmiklós, 1975. október 19., vasárnap. „Szabályos” vagy ahogy hivatalosan nyilvántart­ják: országos állat- és kirakodó- vásár. Hajtanak föl szarvasmar­hát, lovat, sertést számolatlan. A sikeres alku után egyebet is „hajthatnak föl” a felek: erről gondoskodnak a lacikonyhák mellé települt „ponyvacsárdák”. A sátorutcákban kapható gu­micsizma, cájgnadrág, suba, bics­ka, kunkalap, fataliga, konyha- kredenc, mézeskalács, vattacu­kor. Lehet .bádogdobozokra cél- badobálni, légpuskával, célbalőni, nyerhető (és kapható) tájkép hattyúval és csodaszarvassal, fal­védő turbékoló vadgerlicékkel és hamiskásan kacsintó huszárral. Egyszóval vaí itt minden, ámi nélkül „nem vásár a vásár”. Két sátor között szégyenlős- szerényen kis asztalka álldogál. Mögötte fiatalasszony, rögtön meglátni rajta, hogy nem szak­mabeli, mert szótlan figyeli az asztalon túli tömeget: kit érde­kel vajon a térítőre rakott por­téka. S ez a „portéka” aztán nem megszokott vásári cikklKéktáb- iás könyvek sorakoznak ott, raj­tuk a fölírás:: Kiskunsági króni­ka. Irta: Illyés Bálint. Megjelent Kunszentmiklóson”. Néhányan megállnak, többen melléjük sodródnak, s kézbe ve­szik, forgatják a könyveket. Va­laki szól, hogy hallott már róla. Más azt mondja, hogy van már otthon, biztatja a szomszédját, hogy vegye csak meg. Dicsérik a „Bálintot”: „en- göm tanított”, húzza ki magát egy jó ötvenes „kun embör”, „ne- küm az onokámat egypár éve” — toldja meg a szomszédja. Aztán lassan csak indul az üz­let, nyolc órától tízig még csak húsz kötet fogyott el, a déli ha­rangszókor már a százharminca­dik talál gazdát. A vásár közben bomlik, szé­lednek a vásározók, indulnak ha­za az autósok, szekeresek. Indul az alkalmi krónikás is, és haj­danvolt vásárok emléke kísérti, amikor ponyván árulták Rinaldo Rinaldinit, a híres betyárok „vi­selt dolgait”, de árulták — ol­csón — A helység kalapácsát, meg a Toldit is. És a krónikásban íölsejlik, hogy egy friss, egészséges ötlet (ha merik is megvalósítani), ta­lán többet ér, mint sok, fölösle­gesen papírra vetett, elvont okoskodás. Ilyen ötletekért érde­mes visszanyúlni a múlt hagyo­mányaihoz is. Azok hasznos ta­pasztalataihoz, akikről Illyés Bá­lint, a kunszentmiklósi könyvtá­ros a krónikáját írta. b. m. A megkülönböztető jelzések­től élesen meg kell különböztet­ni a figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzés sárga villo­gó (forgó) lámpa, amelyet a rendőrség engedélyével lehet a járműre felszerelni. Ez a jelzés felhívja a forgalomban résztve­vők figyelmét arra. hogy olyan járműről van szó. amely felépí­tésére, mozgására, működésére nézve eltér a forgalomban részt­vevő többi járműtől. A figyel­meztető jelzéssel felszerelt és azt használó járműnek elsőbbsé­ge nincs, s részükre a tovább­haladást — az általános udva­riassági követelményeken túl — külön biztosítani nem kell. Az ilyen jelzés észlelése azonban óvatosságra inti a forgalom résztvevőit, mert az ilyen jár­művek részéről olyan közleke­dési magatartásra lehet számíta­ni, ami más járművek részére nem megengedett, „(1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működ­tetni a következő esetekben sza­bad: a) az út vagy közmű épí­tésére, fenntartására (javításá­ra), illetőleg tisztítására szolgá­ló járművön ha munkát végez; b) a megengedett hosszúsági, vagy szélességi méretet lényege­sen meghaaldó járművön, me­netközben; c) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az Járművet tény­legesen vontat.” Mondani sem kell. hogy az út. vagy közmű építésére, fenntar­tására, vagy tisztítására szolgáló jármű, ha munkát végez, akkor használhatja jelzését, de a for­galmat nem veszélyeztetheti és nem akadályozhatja, Ennek a járműnek éppen a munkavég­zést elősegítő okoknál fogva nem kötelessége a jobbra-tartás. Hangsúlyozni szeretnénk, ez csak a munka elvégzésére vonatko­zik, a telephelyről, vagy telep­helyre történő közlekedés alkal­mával azonban számukra is kö­telező a job'bratartás. A jogszabály lehetővé teszi, hogy este 10 és reggel 6 óra kö­zött megfelelő biztonsági intéz­kedések (pl. jelzőőr állítása) meg­tétele mellett, de legfeljebb 10 km/óra sebességgel egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menet­iránnyal szemben is közleked­hetnek. Ez természetes, hiszen más módon sem az út javítását, sem pedig tisztítását nem tud­nák elvégezni. Az útügyi ható­ság engedélyével — legfeljebb 10 km/óra sebességgel — ezek a járművek a járdán is közleked­hetnek, s olyan helyen is meg­állhatnak, ahol egyébként tilos. Ismételen felhívjuk a figyelmet, hogy ezekben az esetekben is működtetniük kell a figyelmez­tető jelzést adó berendezéseket. Néhány, a közlekedésben való részvétel külön feltételeivel kap­csolatos részkérdésre is érdemes kitérni: Olyan gépjárművel, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha az ilyen ülésen tartózkodó személy biztonsági öve be van csatolva. Ehhez kap­csolódik, hogy motorkerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és va­lamennyi utas becsatolt bukósi­sakot visel, Rögzíti a szabály, hogy olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műsza­ki megvizsgálás során az általá­nosnál alacsonyabban 'állapítot­ták meg, abban az esetben sza­bad közlekedni, ha a jármű hát­só oldalán a megengedett leg­nagyobb sebesség számértékét — kör alakú, 15 cm átmérőjű. 2 cm piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyek­kel — feltüntették. Űj műszaki berendezés a ta- chográf, sebességíró műszer. Az­zal a gépjárművel, amelyet ilyen készülékkel felszereltek, csak ab. ban az esetben szabad közle­kedni, ha a sebességíró műszer üzemképes, lezárt állapotban van és az írólapot, szalagot ab­ban elhelyezték. Tulajdonképpen ez az úgynevezett „fekete doboz”, amely a gépjármű valamennyi manőveréről, sebességéről pon­tos információkat szolgáltat. A kőműves, a háziasszony és az allergia A kőműveseket és a háziasz- szonyokat hivatásuknál fogva kü­lönösen erősen veszélyeztetik az allergiák. Mindkét csoport gyak­ran szenved a kromátok által ki­váltott allergiában. A férfiak az építkezésen a cementtel végzett munka, a háziasszonyok pedig a mosó- és tisztítószerek révén ke­rülnek kapcsolatba a krómsa­vakkal. Ezt. G. Forck profesz­szor, a münsteri egyetemi bőr­klinika vezetője fedezte fel. A Német Szövetségi Köztársa­ságban az utóbbi húsz évben a szakmai megbetegedések száma csaknem felére csökkent. A fog­lalkozás okozta bőrbetegségek azonban Forck adatai szerint ugyanakkor megháromszorozód­tak. Híradók a határon Rádiós, géptávírász, vezetékes, központkezelő. gépkocsivezető. Sokfajta „szakmában” dolgozó ha­tárőr tölti tényleges katonai szol­gálatát Fodor Gábor híradópa- rancsnpk alegységénél. A szakbe­osztású katonákkal folytatott be­szélgetésből joggal vonhatunk le olyan következtetést, hogy a hír­adó szolgálatban elkövetett hiba az alárendelt alegységek irányí­tására is bénító hatással lehet. Túri Kiss István rádiós 200 ki­lométeres körzetbe — ha szüksé­ges, persze távolabb is — továb­bítja az elöljárók parancsait. Ahogyan ő fogalmaz: „vesz és ad”, vagyis közléseket fogad és továbbít. És különösen „éles” helyzetben, bűnözők, vagy határ­sértők kutatása, üldözése közben nélkülözhetetlen a gyors lebonyo­lítás. Túri határőr, az egység két­szeres élenjáró katonája a határ­őrségnél ismerkedett, majd barát­kozott meg a rádiós szakmával. Civilben a vízmű vállalatnál me­chanikai műszerész volt. Tibor László határőr, a Kiskun- halasi Vegyesipari Vállalat elekt­roműszerésze pedig a városban levő határőr-parancsnokságon géptávírász. Bevonulása előtt egy­általán nem tudott gépelni. A ki­képzés során még valósággal rá­tapadtak ujjai a billentyűkre, s azt hitte, soha nem tudja meg­tanulni a vakírást. Az újonckikép­zés és szakkiképzés befejezése után azonban bőven van lehető­sége a gyakorlása. A harci fel­adatot ellátó egységnél ugyanis egész szolgálati ideje alatt for­galmaznia, kell. Nagyon sokat kö­szönhet persze géptávirász kollé­gáinak: Bellák Lajos kiváló ha­tárőrnek és Völgyesi Gábor ha­tárőrnek. az Egység élenjáró ka-, tonájának, akik mesterien Kezelik a géptávírót, s leszerelésükhöz kö­zeledve fiatal harcostársuknak is önzetlenül segítenek, átadják ta­pasztalataikat. Török Ferenc határőr, kiváló és kétszeres egység élenjáró ka­tona. a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat villanyszere­lője a híradó alegység egyik te­hetséges vezetékese. Hidegben, vagy forró napsütésben, szélvi­harban és jégesőben megbízha­tóan végzi a vonalkarbantartást. A határőrség kiváló katonája a Dunától a Tiszáig járja a határt, s harcostársaival együtt pontosan és gyorsan végzi a beméréseket, felderíti és elhárítja a hibákat A vezetékesek nélkülözhetetlen segítőtársa Kárpl Dezső gépko­csivezető, aki a legrosszabb idő- és terepviszonyok között is biz- tonságosan szállítja a híradó al­egység katonáit és a híreszközö­ket, A Volán ügyes gépkocsive­zetője — aki egyébként szintén a határőrség kiváló katonája — pél­dául a telefonoszlopok föl db« építését daru helyett csőrlővel se­gíti. Rendkívül idegfeszítő munkát végeznek a telefonközpontok ke­zelői is — jegyezte meg Fodyf Gábor zászlós —. akik nagy for­galom esetén percenként 35—40 kapcsolást végeznek és egy-egy szolgálati időszakban több ezer hívót kapcsolnák be a csapat „vér­keringésébe”. Szellemileg és fizi­kailag fárasztó, felelősségteljes munkát végeznek tehát a híradók. Nélkülük olyan a csapat, mint a megvénült gerinces. A korszerű hírtechnikai eszközöket megbíz­hatóan kezelő határőrök ebben az évben is jeleskedtek, s a szo­cialista versenymozgalomban élen­járó alegység címet nyertek. Gazsó Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom