Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r György hazaérkezett PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 268. szám Ára: 90 fillér 1975. november 15. szombat Lázár György, a Minisztertanács elnöke és kísérete olaszországi látogatásának utolsó napján Firenze idegenforgalmi nevezetességeivel ismerkedett. Délben Giovanni Spadolini kulturális miniszter ebédet adott a magyar kormányfő tiszteletére. Az ebéden részt vett Elio Ga_ buggiani, Firenze polgármetsere és más helyi vezetők is. Délután Lázár György a Nuovo Pignone gépgyárban tett látogatást, majd Pisába utazott. A Minisztertanács elnöke és kísérete délután a pisai repülőtérről a magyar kormány külön- gépén hazautazott Olaszország, ból. A magyar küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr Ábrahám Kálmán közlekedés és postaügyi minisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács Titkárságának vezetője. Jelen volt a fogadásnál Énzo Montano, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Lázár György olaszországi tárgyalásairól tegnap közös közle ményt adtak ki. Lázár György miniszterelnök tolmácsolta Giovanni Leone köztársasági elnöknek Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívását, hivatalos magyarországi látogatásra. Leone elnök a meghívást köszönettel elfogadta. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos látogatásra hívta meg az Olasz Köztársaság kormányának elnökét. Aldo Moro a meghí. vást köszönettel elfogadta. (MTI) Teljesítette tervét a gabonaipar 3, oldal Kalapkálvária 3. oldal A nők a közutakon 1. oldal Bugaci tüskék t. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora i. oldal SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS, JAVULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Üzemorvosi rendelők a szövetkezetekben Elutazott a szovjet kulturális delegáció Z. N. Bagirov, az Azerbajdzsáni SZSZK kulturális minisztere vezetésével pénteken elutazott hazánkból az a delegáció, amely a szovjet kultúra napjainak eseményein, illetve záróünnepségén vett részt. A küldöttség tagjai: A. Sz. Konsztantyinov. a Moldvai SZSZK kulturális minisztere. T. T. Szalahov festőművész, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének első titkára, a Szovjetunió népművésze, Sz. A. Szvetlicsnaja filmszínésznő, az OSZSZSZK érdemes művésze. O. T. Ivanov, az SZKP KB kulturális osztályának munkatársa. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes. Nagy Mária. az MSZBT főtitkára, a Külügyminisztérium és a kulturális minisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. (MTI) számítástechnika a gyakorlatban Országos rendezvénysorozat kezdődik Kecskeméten Tegnap az MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezetének számítás- technikai bizottsága ülést tartott. Megtárgyalta azokat a feladatoka, amelyek a Számítástechnika a gyakorlatban című országos rendezvénysorozattal kapcsolatban a bizottságra hárul. November 17-én kiállítás nyílik Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában, amelynek védnökei: az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a KISZ Központi Bizottsága, a Számítástechnikai Szervező Bizottság, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Bács-Kiskun megyei Tanács, az MTESZ Országos Elnöksége és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Ebből az alkalomból kerül sor arra a kétnapos országos konferenciára. amelynek az Automatizált irányítási rendszerek a témája. November 19-től szakmai napokat rendeznek. Az első napon a Számítástechnika alkalmazása az iparban és az építőiparban, 20-án pedig ugyanez a mezőgazdaságban című témák megvitatására kerül sor. Ugyancsak 20-án tartják a KISZ-védnökségi napot, valamint alakítják meg a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezetét. A november 21-i szakmai napon a Számítástechnika alkalmazása a szállításban, a belkereskedelemben, a közlekedésben és a hírközlésben című témákat vitatják meg, 22-én pedig, a számítástechnikai oktatás, kutatás. fejlesztés, gyártás hazai helyzete kerül napirendre. A zárónapon tartja rendezvényeit az Országos Számítástechnikai Vállalat. A nagyszabású rendezvénysorozaton a számítástechnika legtekintélyesebb hazai szakemberei tartanak előadásokat, s természetesen több referátumot hallhatunk a Bács-Kiskun megyei szakelőadóktól is. A megyei számítástechnikai bizottság a továbbiakban a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság megyei szervezetének megalakításával kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg. N. O. 40 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ TÁRSADALMI SEGÍTSÉG Településfejlesztés a kiskőrösi járásban — Csaknem negyvenmillió forint értékű társadalmi munkával segítette a községek fejlődését a járás lakossága az elmúlt négy és fél évben. Ez az eredmény jól érzékelteti, hogy a helyi tanácsok valóban olyan közérdekű településfejlesztési célok megvalósítására törekedtek, amelyeket szívesen támogatott a lakosság — említette még nemrégiben Lobovits Károly, a kiskőrösi járási hivatal pénzügyi osztályvezetője. S máris a járás községeiben 1971 óta történt fejlesztés eredményeinél időztünk. Az év végéig még megvalósítható feladatok számbavétele, s nemkülönben az 1976. évi fejlesztési lehetőségek tisztán látása céljából a pénzügyi osztály — mintegy előzetes mérlegként — összesítette a településfejlesztésben négy és fél év alatt elért já. rási eredményeket. Az így kapott helyzetkép — amelyet némileg módosíthatnak az év vé- jgéig még elvégezhető feladatok — mérvadóan tükrözi a kiskőrösi járásban a IV. ötéves tervidőszak alatt végbement fejlődést. Mindenekelőtt figyelmet érdemel, hogy a fejlesztési célú be vételeiket együttesen 115,4 százalékra teljesítették a járás községei. Az eredeti bevételi előirányzat túlteljesítése nem a községfejlesztési hozzájárulásból ered, hanem részint a helyi tanácsok úgynevezett egyéb bevételeinek növekedéséből, részint a lakosság önkéntes befizetéseiből, s nem utolsósorban a különböző gazdasági egységektől fejlesztési célokra terven felül átvett anyagi hozzájárulásaiból adódik. Ez utóbbi anyagi támogatás például meghaladta a 27,5 mii. lió forintot, a járás termelőüzemei ennyivel támogatták a helyi tanácsokat a közérdekű célok megvalósításában, vagy éppen a közintézmények üzemeltetésében. A járás 13 községében az elmúlt 4 és fél év alatt megvalósított létesítmény-összegezést tanulmányozva, az első néhány terv- és tényadat összehasonlításából rögtön kiviláglik, hogy a teljesítés elég jelentősen elmarad a tervezettől. A tervidőszak kezdetén megcélzott 7 ezer köbméterrel szem. ben például csupán 700 köbméterrel bővült a járásban a napi víztermelés. Nyilván ezzel az elmaradással függ össze, hogy a megvalósított 42,8 kilométer vízhálózat is mintegy 30 kilométer, rel kevesebb a tervezettnél. Hasonlóan van elmaradás az út-és járdaépítésben is, mégha a több mint 3,6 kilométer kiépített út és csaknem 5,3 kilométer járda sem lebecsülendő eredmény. S itt szükséges megjegyezni, hogy a szóbanforgó összegezéshez képest az év végéig főleg a járdaépítésben várható további előrehaladás. Ellenben a következő két adat szinte megmagyarázza, miért az elmaradás a vízhálózat-, az ütés járdaépítésben. A tervidőszak négy és fél éve alatt kiépített 42,5 kilométer villanyhálózat ugyanis csaknem ötszöröse a tér. vezettnek, ami — bárhogy nézzük is —, bizony, tisztes eredmény! A jelentőségéről szólva, talán elegendő megemlíteni, hogy a Bócsához tartozó, nagy kiterjedésű tanyavilágban — Fischer- bócsán, Katzenbach-faluban és Kisbócsán — együttvéve 14 kilométer hálózat épült ki az utóbbi időben, s juttatja el a villanyenergia megannyi áldását a külterületi lakott helyekre. Akik eladdig nélkülözni kény. szerültek, azok az emberek a legjobb megmondói, milyen óriási változást hozott életükbe a településfejlesztésnek ez az eredménye. A járás fejlesztési eredménye, it összesítő kimutatás — az el nem ért. s a túlteljesített célok — például orvosi rendelő is 9 épült az eredetileg tervezett egy- gyel szemben — mellett feltüntetett terven kívül megvalósított létesítményeket is. Némelyütt az óvodai konyha bővült, másutt a belsőségi vízelvezetést, vagy például az öregek napközi otthona létrehozását tartották fontosnak, olyan feladatokat valósítottak meg, amelyeknek a szükségesség diktált elsőbbséget, a fedezetüket is sikerült előteremteni. Ezekben a napokban a kiskőrösi járás községeiben — csakúgy, mint a megye valamennyi helyi tanácsánál, az év végéig megvalósítható feladatok végrehajtásán való fáradozás mellett — a következő tervciklus első évének feladataira összpontosítják a figyelmet. Hiszen maradt településfejlesztési tennivaló bőven az előttünk álló esztendőkre, tervidőszakokra is. P. I. Megyeszerte tapasztalható, hogy milyen gyors ütemben váltja fel a hagyományos növénytermesztést az iparszerű termelés, a vegyi anyagokat növekvő mértékben felhasználó gépesített nagyüzemi gazdálkodás. Azok a szövetkezetek, amelyek öt vagy tíz éve mindössze 14—18 mázsa kukoricát termesztettek hektáronként, ebben az esztendőben ugyanekkora területről 45—65 mázsás termést takarítottak be. A termelőerők ilyen arányú fejlődésével sajnos, nem tudnak lépést tartani a gazdaságok a biztonságos munka feltételeinek a megteremtésében. A munkakörülmények javítására, szociális létesítményekre, a homokhátsági szövetkezetek az összjövedelemnek 1,8 százalékát fordították, még sem volt ez elegendő, hiszen olyan nagy az elmaradás. Annak ellenére, hogy az elavult gépeket a legtöbb helyen felváltották a munkavédelmi követelményeknek megfelelő korszerűbb munkaeszközök, a kedvezőtlen időjárás változatlanul próbára teszi az embereket. Az esőben, sárban végz(ett tavaly őszi betakarításkor számos csonkulásos, sőt halállal végződött baleset történt. A Homokhátság harminchatezer szövetkezeti gazdájának 40 százaléka hatvan éven felüli. Az idősebb emberek már nehezebben tudnak alkalmazkodni a korszerű technológia, a gépesített termelés által támasztott követelményekhez. A szakképzettség hiánya, a veszélyhelyzet fel nem ismerése számos balesetet idézett elő. Ügy tűnik, hogy a mezőgazda- sági üzemek okultak ebből. Munkavédelmi megbízottakat foglalkoztatnak és rendszeres szemlé- lékep vizsgálják, hogy eleget tet- tcK-e minden munkahelyen a védelmi előírásoknak. A munkakörülmények javításán kívül a szakszervezetek megyei tanácsa, a Vöröskereszt és az érdekképviseleti szervek közreműködésével tanfolyamokat, vetélkedőket rendeztek. A kecskeméti körzeti vetélkedőn 20 szövetkezet ötszáz dolgozója számolt be arról, miként sajátította el a szükséges ismereteket. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz-ben olyan szervezetten oktatják a balesetvédelmet, hogy a megyei vetélkedőn első lett, az országos versenyen pedig igen jó helyezést kapott a termelőszövetkezet csapata. Az egészség megóvására, az ellátás fejlesztésére szolgál az az együttműködés, amelyet a homokhátsági területi szövetség egészségügyi intézménnyel szocialista szerződésben rögzített. Eszerint az intézmény a gépekkel, növényvédő eszközökkel dolgozó szövetkezeti tagság rendszeres vizsgálatát, szaktanácsadását látja el. A külterületen dolgozó és ott lakó szövetkezeti gazdák számára több közös gazdaság állított fel üzemorvosi rendelőt. A kecs• A munkafeltételeket könnyítik a esély ospálosi Kunsági Szakszövetkezet műhelyfelszerelései. Fodor Sándor, a TMK vezetője kezeli a gépjárművillamossági ellenőrző, beállító padot. • A kecskeméti Törekvés Tsz fogászati rendelőjét tavaly szerelték fel korszerű berendezésekkel. Ifjú Ludányl Mihályné mutatja a fúrógépet és a hőlég- sterilizátort. keméti Törekvés Tsz talfáji tanyaközpontjában, ahol a szövetkezet lakótelepe van, már nyolc éve működik a belgyógyászati rendelő, mellette a házipatika, amelyben a legszükségesebb gyógyszerek megtalálhatók. Azóta a közös gazdaság mindhárom üzemegységében megnyílt a belgyógyászati rendelő, a legnépesebb tanyaközpontjában pedig a fogászati rendelő is, ahová a távoleső helyekről a Törekvés Tsz járművén utaznak a betegek. A szociális gondoskodás lehetősége ezzel még korántsem merült ki. A Homokhátság 35 szövetkezete nyugdíj-kiegészítést fizet tagjainak, 17 közös gazdaság az öregek napközi otthonát támogatja. 25 szövetkezetben működik állandó és 15 gazdaságban idénykonyha a tagság étkeztetésére, 47 tsz és szakszövetkezet a községi napközik, bölcsődék fenntartásához járul hozzá, hogy a dolgozó anyák gyermeknevelési gondján könnyítsen. K. A. Üzemek és iskolák Az országos mozgalom — a címmel ellentétben — „egy üzem — egy iskola” elnevezéssel indult el évekkel ezelőtt hódító, a szocialista brigádok sorát megmozgató út-' iára. Hozzájárult ahhoz, hogy valóban társadalmi üggyé váljon a nevelés. Az országos összesítés azt mutatja, hogy különösen az óvodák -fejlesztése, az intézmények, ifjúsági szervezetek támogatása volt elismerésre méltó. S azóta is •egyre-másra érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe, telefonhívások csöngenek, hogy írjuk meg, mekkora segítséget kaptak egy-egy helyen. Igen, ezek az akciók terven felüli hasznot hoztak, olyan felújításokat, bővítéseket és szemléltető eszköz-gyarapodást eredményeztek, amire egyébként nem futotta volna az állami költségvetésből ilyen rövid idő alatt. Bács-Kiskun sajátos, nagy kiterjedésű tanyai területeit figyelembe véve ilyen módon is csökkentek a hátrányos helyzet kényszerű béklyói. Tovább javulhattak az ismeretszerzés esélyei. De vajon csak a népszerűsítő újságcikkekkel, tévé- és rádióriportokkal vagy a munkások tiszteletére szervezett házi ünnepséggel lehet megköszönni a nagyon jóleső és jól jövő felajánlásokat? Nem hisszük és nem is ez az általános. Az eddig kialakult jó kapcsolatok biztató alapot adnak a mozgalom továbbfejlesztésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Oktatási Minisztérium közös irányelveket dolgozott ki, amelyekben a kölcsönösség érvényesül. Az üzemek és iskolák újabb közeledő lépései a korábbiakhoz képest számottevő nevelési többletet tartogatnak, amit feltétlenül ki kellene használni. Az együttműködés feladatait hosszútávú szerződésekben érdemes rögzíteni, a helyi körülmények és lehetőségek figyelembevételével. Ily módon érzékelhetőbbé válik a munka alkotó, társadalmi értékmérő szerepe, közelebb kerülnek mindekihez a választható és kevésbé ismert pályák. A társadalmi, tanulmányi szerződések is számottevően segíthetik a hátrányos helyzetű tanulókat. Ugyanakkor a támogatás szép viszonzása lehet például az üzemekben jelentkező, pedagógiai tudást igénylő feladatok elvégzése, a munkásfiatalok továbbtanulásának segítése. A közös kulturális rendezvények — a nevelőtestületek és a tanulók közreműködésével — kiteljesíthetik az üzemi dolgozók kulturális és közművelődési programjait. Sokat vár a társadalom az oktatási, továbbképzési feladatok közös megoldásától is. Az iskolán kívüli eszközök „bevetése” növeli a nevelési folyamat hatékonyságát, s a jövőről való gondoskodás szerves részét jelenti. Az „egy üzem — egy iskola" mozgalma így érinthet mind több, vaalóban igazán sok üzemet és iskolát. H. F.
