Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

# 4 • PETŐFI NÉPE • 1975. november 12. iu 3ÉC Y £0 Zt )3 [ii ÍJÍ bi £Í-iß 2i L Bt Ár A STATISZTIKA TÜKRÉBEN „Aprófalvak” Bács-Kiskun megyében (Hl.) Lakáshelyzet, felszereltség A települések népességszámá­nak alakulása és összetétele szoros kapcsolatban van azzal, hogy számukra a lakóhely mi­lyen életvitelt, ellátottságot tud biztosítani. A Bács-Kiskun me­gyei csoportos településeken kö­zelít a településnek a munka­hely és lakóhely funkciója. Ez úgy realizálódik, hogy a mező- gazdaságnak szüksége van hely­ben lakó fizikai és szellemi dol­gozókra, azok pedig a jelen kornak megfelelő lakásviszonyo­kat és egyéb ellátottságot igé­nyelnek. A megfigyelt száz főnél né­pesebb csoportos településeken 1970 és 1975 között — az épí­tési korlátozások ellenére is —, mintegy 6 százalékkal nőtt a la­kóházállomány. jobban mint a népességszám. így a száz lakó­házra jutó lakosok száma 5 szá­zalékkal, ezen belül a kalocsai és a kecskeméti járásban is 3 százalékkal csökkent. Az 1970-es népszámlálás ide­jén a csoportos települések la­kóházainak több mint kilencti­zedé földszintes volt, nyolctize­de vályog, sár és vertföld fa­lazatú. A lakóházak többsége egylakásos és több mint fele egyszobás. A lakások felszereltsége kissé eltérő képet mutat. Villannyal a lakások több mint kétharmada ellátott. Ennél lényegesen ked­vezőbb a kalocsai szállásokon, ahol 86 százalék, viszont a kecs­keméti járásban csak 60 száza­lék volt 1970-ben a villannyal ellátott lakások aránya. Azóta helyi és központi alapból, me­gyei és országos társadalmi hoz­zájárulással széles körű tanya­villamosítási program folyik, amely a tartósan fennmaradó tanyás térségek villamosítását megoldja. Ma már a csoportos települések szinte mindegyike villannyal ellátott, tehát a la­kásokba való további beköté­seknek is megvan a lehetősége. Sokkal nagyobb gondot jelent a vízellátás. A csoportos tele­pülések lakásainak még 6 száza­lékában sincs vízvezeték, csak 10 százalék rendelkezik fürdő­szobával vagy mosdófülkével. Az átlagtól jelentősen eltér a kecs­keméti járás, ahol az üzemi, la­kótelep jellegű csoportos tele­püléseket már közművel látják el. Probléma, hogy nemcsak a lakásokban nincs vízvezeték, de a csoportos településeknek csak egy tizedén található közhaszná­latú ártézi kút, és még egyhar- madát sem éri el azok aránya, ahol egészséges ivóvizet biztosí­tó közös fúrt kút lenne. Kedvező a gázellátás, rész­ben az alföldi gázmezők hasz­nosítása, részben a propán-bu- tángáz-cseretelep hálózatának kiépítése révén. A lakások 41 százalékban, de a fejlesztendő külterületeken 46 százalékban használnak főzéshez, fűtéshez gázt. A legalapvetőbb ellátási funkciókról A Bács-Kiskun megyei cso­portos települések demográfiai jellemzői — a túlnyomóan me­zőgazdasági jelleg és környezet miatt — nem mutatnak szélső­séges eltérést egymástól. A ki­emelt két tájegység — a Duna- mellék és a Homokhátság egy- egy része — csoportos települé­seinek alapvető különbsége, hogy az előbbiek korábban ki­alakult, funkcionáló települések, népességük stagnáló vagy las­san csökkenő, az utóbbiak vi- .jszont többségükben a tanyás térségek területrendezési folya­matában kialakulóban, fejlődő­ben levő települések. Sok körülményt figyelembe -kell venni annak megítéléséhez, hogy a csoportos települések differenciáltsága szerint lakói­nak jelenleg és a jövőben mi­lyen ellátottságot tud társadal­munk biztosítani, amely termé­szetesen távlatokban ismét visz- szahat a demográfiai jellemzők alakulására. A száz főnél népesebb cso­portos települések szinte mind­egyike már most is villannyal ellátott, mintegy kilenctized a vegyes élelmiszerbolttal és hét­tized az italbolttal ellátottak aránya. Mintegy háromnegyed részben megoldott az orvosi ren­delés hetenként meghatározott órákban, de kevés helyen van még kézi gyógyszertár. A cso­portos települések 80—90 száza­lékában a lakóházaktól megkö­zelíthető telefonkészülék, he­lyenként segélykérő, illétve éj­szakai telefonálási lehetőség van. Ez utóbbiak száma még nem elegendő. Általános iskola a csoportos települések több mint 60 százalékában van, amely a felnőtt művelődés elősegítője is. A postai kézbesítést a taliyai körzetékben 1972. július 1-től az utak mentén kihelyezett levél- szekrények segítik, illetve gyor­sítják, emellett pedig a posta autója meghatározott helyeken és időben küldeményeket is vesz fel és ad át. A csoportos települések la­kosságának ellátottsági színvo­nalát az útviszonyok és a köz­lekedési lehetőségek javítása nagyban elősegítené. A megfi­gyelt települések központi belte­rülettől való átlagos távolsága 5,4 kilométer, ami járásonkénti átlagban alig változik, egységen­ként viszont 1 kilométertől 16 kilométeres távolság fordul elő. A vasúti megállóhelyek igen tá­vol vannak, átlagosan 8 kilo­méterre, ezen belül a kalocsai járásban 11, a kecskeméti járás­ban pedig 4 kilométerre. A köz­lekedést autóbusz-hálózatba való bekapcsolással — nagy erőfeszí­tések árán — igyekeznek meg­oldani. Az autóbusz-megállóhe­lyek átlagos távolsága már csak 1 kilométer, viszont a csoportos települések több mint egytize- dében meghaladja a 2 kilomé­tert. Az autóbusz-közlekedésben akadályt jelent a korszerűtlen úthálózat. Szinte valamennyi csoportos településhez vezet úgynevezett pormentes bekötő­út, de ezek általában keskenyek, rossz minőségűek. Az „aprófalvak” jövője A tanyás térségek területren­dezési terve külön kezeli a tar­tósan és a nem tartósan fenn­maradó területeket. Az előbbiek rendezése újabb csoportos tele­pülések kialakulását és a meg­levő magok tudatos fejlesztését eredményezi. Mindennek az ér­dekek összehangolásával kell történnie: a településhálózat arányos fejlesztését, a nagyüze­mek érdekeit és a területen la­kók legalább alapfokú ellátását kell biztosítani. A tartósan fennmaradó tanyás területeken a csoportos telepü­lések ellátásának fejlesztése a tervek szerint, differenciáltan történik, — a lakóházak közötti távol­ság, — az egy csoportba tartozó lakóházak száma, — a csoportos településnek a belterülettől való távosága és — a közlekedési lehetőségek mértéke szerint. E területeken a csoportos te­lepülések bizonyos határokon be­lüli terjeszkedését elősegíti a szigorú adminisztratív építési tilalom feloldása. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1975. április 24-én megjelent 6. számú rendelete lehetőséget biztosít a tartósan fennmaradó tanyás te­rületeken — bizonyos korlátozá­sok mellett — új lakóépület és melléképítmény létesítésére, a tartósan fenn nem maradó te­rületeken pedig korszerűsítésre, továbbá a lakóépület alapterü­letének 25 négyzetméterrel tör­ténő bővítésére. A csoportos települések egy részének fennmaradása, néme­lyek, valamint az újabbak to­vábbfejlődése tehát várható. Az országos településhálózat fej­lesztési keretterv ugyan nem kategorizálta ezeket a települé­sek hierarchiájába és nem álla­pította meg, hogy hosszabb tá­von milyen ellátottságot kell biztosítani, de a tanyák léte, vagy nem léte kérdésének el­döntése után szükségszerűvé vált a tanyás térségek terület- rendezési tervének elkészítése. Ez a munka még folyamatban van, annak szem előtt tartásá­val, hogy az itt élő és dolgozó emberek — ha közigazgatásilag nem elhatárolt községekben 1 is laknak — a minimálisan szük­séges alapfokú közösségi ellá­tásban részesüljenek. Dr. Sántha Jőzsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese Vége. Megkezdték a betelepítést • Ersekcsanádon a Búzakalász Termelőszövetkezetben megkezdték hazánk legnagyobb tyúkfarmjának betelepítését. Az újonnan épü­lő telep 153 ezer férőhelyes lesz. A 40 millió forintba keyülő lé­tesítmény a teljes betelepítés után 37 millió tojlsí ad a ITeres- kedelemnek, illetve az élelmiszeriparnak. A Vlagyimirec műszaki jellem- - zői kitűnőek — állapította meg nemrég egy mexikói licenc-átve- vő bizottság a szovjet traktorról. A próbákon számos ország 25 —30 lóerős gépei vettek részt. A feltételek nem voltak könnyűek: egy hónapon keresztül, napi 10 órás munka mellett, köves dom­bos, egyenetlen terepen kellett dolgozni. A győztes vlagyimiri traktor megbízható, gazdaságos és moz­gékony. Ez az univerzális gép 80 cserélhető munkagéppel dolgoz­hat — ekékkel, vetőgépekkel, kultivátorokkal. kaszálógépekkel és sok egyébbel. Az üzemi konstruktőrök a gép továbbfejlesztésén dolgoznak. Már gyártásra is előkészítették a tökéletesített kormányművet és a műszerfalat. Körülbelül 70 ország vásárol szovjet gyártmányú traktorokat, köztük olyan, e téren nagy ha­gyományokkal rendelkező orszá­gok is. mint Anglia, Franciaor­szág. Olaszország. Dánia és Ka­nada. 1974 óta Amerikába is szál­lítanak szovjet traktorokat. Je­lenleg a vlagyimiri üzem futósza­lagjáról legördülő minden ötödik traktor exportra kerül. (BUDA- PRESS—APN) Értékes kígyóméreg Kalinyin városának közelében egy festői nyírfaligetben van az a kigyófarm, mely messziről néz­ve békésnek és teljesen veszély­telennek tűnik. A sűrű acélháló mögött azonban veszélyes csúszó­mászók élnek. A mérgeskígyókat Oroszország központi részein fog­ták. és a kígyófarmra telepítették. A kutatók a viperafélék te­nyésztésével foglalkoznak, mivel a gyógyszeripar számára ez a faj­ta biztosítja a legértékesebb alap­anyagot. Kígyóméreg az alapja számos olyan készítménynek, melyet kró­nikus érbetegségek, izomfájdal­mak esetén alkalmaznak, gyulla­dások és fájdalmak csökkentésé­re használnak fel. A kígyófarm évi termelése mindössze 500 gramm kígyómé­reg. Az értékes alapanyag meg­szerzéséhez azonban megfeszített munka, tudományos kutatás szük­séges naponta ismétlődő kocká­zattal jár. • Borisz Gindin, a Kalinyin mel­letti kígyófarm egyik tudomá­nyos munkatársának kisfia — úgy tűnik — édesapja nyom­dokaiba kíván lépni. A PETŐFI NEPE ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR A GYALOGOSOKRA ÉS UTASOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (41.) Cooptourist-mérleg November-december az egész évi teljesítményre, gazdálkodásra való visszatekintések időszaka az idegenforgalmi és utazási iro­dáknál is. A napokban a Coop- tourist kecskeméti kirendeltsé­gen jártunk, ahol Tóth István iro­davezető szolgált néhány fon­tos információval. Örömmel újságolta, hogy 1974- es forgalmukat az idén 100 szá­zalékkal múlták felül, s ezzel az eredménnyel — tudniillik, hogy országosan a legnagyobb töme­get utaztatták, üdültették — a vidéki irodák versengésében az első helyen végeztek. Kissé rész­letesebben: az Ismerd meg ha­zádat mozgalom keretében az elmúlt szezonban 138 országjáró különautóbuszt indítottak, össze­sen több mint 6 ezer érdeklődő­vel. A résztvevők 90 százaléka — s ez elsősorban a hivatal sa­játos jellegéből fakad — szövet­kezeti dolgozó volt. Jól ment emellett a belföldi nyaraltatás is. Leginkább az ismert gyógy­fürdők közelében —' Hévízen, Harkányban és Hajdúszoboszlón —, valamint Budapesten és Sop­ronban üdültették egyikét hetes turnusokban 120 Bács-Kiskun megyei vendégüket. Másik jelentős üzletágukra, az egyéni és csoportos külföldi tár- sasutak szervezésére, lebonyolí­tására is kitért Tóth István. Ez­zel kapcsolatban két nagy, po­litikai értelemben is számottevő akciójukról tett említést. Július­ban Bulgáriába, az Aranypartra indítottak egy barátságvonatot, néhány nap múlva, november 10-én pedig szovjetunióbeli test­vérterületre, a Krímbe látogat különrepülővel száz szakszerve­zeti aktivista, illetve szövetke­zeti vezető. Több, kimondottan szakmai programot is vezettek a nyáron, majd mindegyik szo­cialista országba. Különösen ki­emelkedőnek tartják a prágai nőnapi ünnepi delegációt. Ami a Nyugatot illeti, úgyszólván Európa valamennyi államában megfordultak az általuk küldött— ellátott turisták. A legkereset­tebbek az ausztriai utak voltak, de sikert aratott Görögország is. A fizetővendég-szolgálatról és á valutaváltásról — mint kiegé­szítő tevékenységről — csupán néhány szót ejtett az irodaveze­tő. Az előbbivel ez évben, az utóbbival 1976. január 1-től kezdtek, illetve kezdenek foglal­kozni, Ennek ellenére csaknem ezer Kecskemétre érkező bel- és külföldi szállásáról, kulturált el-' helyezéséről gondoskodtak a kö­zelmúltban. Januárig vár még néhány fontos feladat rájuk, mint például a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK-ba és Tunéziába irányuló szilveszteri túrák előkészítése. K. F. A gyalogosokra vonatkozó jog­szabály teljes egészében és szó szerint nem ismertetjük, ám a leglényegesebb szabályokat sze­retnénk elmondani. A szabály az, hogy ahol nincs járda, a gyalo­gosnak a leállósávon, az útpad­kán, vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Tilos azonban a gya­logosnak az autópálya, illetve az autóút útpadkáján tartózkodnia. Ha egyéb úton annak csak e®”ik oldalán van kiépített \ leállósáv, útpadka vagy kerékpárút, mind­két irányban haladó gyalogosok­nak azon kell közlekedniük és ebben az esetben nem érvényes az a szabály, hogy a gyalogosok­nak lakott területen kívül — ha az úttesten kénytelenek haladni — a menetirány szerint bal olda­lon kell közlekedniük. Itt jegyez­nénk meg. hogy más esetben a gyalogosoknak mindig a menet­iránnyal szemben, vagyis a bal oldalon kell közlekedniük. Az emberi erővel tolt, vagy hajtott betegszállító kocsival, va­lamint tolt segédmotoros-kerék­párral és kerékpárral az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kell közlekedni, ebből következik, hogy az ilyen módon haladó gya­logosokra az általános szabály e kivétellel vonatkozik. Szeretnénk kiemelni, hogy éjszaka és korlá­tozott látási viszonyok között nagyméretű tárggyal az úttest szélén közlekedő gyalogosnak lámpát kell vinnie. Mondani sem kell. hogy a segédmotoros-kerék­párt vagy kerékpárt az úttesten toló gyalogosnak ki kell világíta­nia. Nagyon lényeges változás, hogy ezentúl minden úttesten csak a kijelölt átkelőhelyen mehet át a gyalogos, ha ilyen gyalogosátke­lőhely van a közelben. A „közel­ben” megjelölés itt 50—60 méter­nél nem nagyobb távolságot je­lent. A gyalogosátkelőhely hiá­nyában az úttesten való átkelés szabályai nem változtak. A jár­dasziget teljes hosszában akkor is megengedett az átkelés, ha an­nak mentén egy- vagy több ki­jelölt gyalogodétkelőhely is van. Nem lehet félreérteni azt az ál- talános szabályt, hogy a gyalogos a kijelölt gyalögosátkelŐhelyen és. minden olyan helyen, ahol a járműforgalommal szemben el­sőbbsége van, saját biztonságá­nak megóvása érdekében kötele­zettségek terhelik. Előírás, hogy a kijelölt gyalogosétkelőhelyre, az úttestre a gyalogos akkor lép­het le. ha meggyőződött annak veszélytelenségéről, és a lelépése a szabályosan közlekedő jármű­vezetők számára nem lehet ratlan. Olyan helyen azonban, ahol a gyalogosnak elsőbbségé nincs, a járműforgalmat nem za­varhatja és lelépés előtt köteles meggyőződni, hogy áthaladásá­val nem zavarja-e a járműforgal­mat. A gyalogosokra vonatkozó köz­lekedési tilalmak a ma érvény­ben levő rendelkezéshez képest lényeges eltérést nem tartalmaz­nak. A félreértése’^ elkerülése céljából szeretnénk megjegyezni, hogy híd. alagút, aluljáró vagy felüljáró úttestjén is áthaladhat a gyalogos, ha e helyeken kije­lölt gyalogósátkelőhely. van. En­nek hiányában azonban tilos át­haladni. A gyalogosok zárt csoportjának közlekedésére vonatkozó szabá­lyok változatlanok, azonban a gyermekek zárt csoportjának át­haladásával kapcsolatban kiemel­nénk. hogyha ilyen csoport a jár­dán halad, nem zavarhatja indo­kolatlanul a többi gyalogos köz­lekedését. s ezért általában nem megengedhető egy sorban három­nál több gyermek egymás mel­lett való haladása. A járművek utasaira vonatko­zó szabályok tulajdonképpen nem változtak, csak tartalmuk módo­sult. Tulajdonképpen a jármű utasa is elkövetheti a zavarás vét­ségét, s bizonyos esetekben a be­következett balesetért az utast is felelősség terhelheti. Ezzel kap­csolatosan azonban szeretnénk felhívni a figyelmet, hogv a me­netrend szerint közlekedő jármű­re a megállóhelyen kívül felszáll­ni csak akkor szabad, ha énre a jármű személyzeté előzetesen, szóban vagy a vezető áltál mű­ködtetett ajtó kinyitásával enge­délyt adott. Olyan megállóhely­nél. ahol a fel- és leszállás, köz­vetlenül az úttestről, illetve az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos, s az ebből eredő bal­esetért természetesen a szülőt, il­letve gondviselőt terheli a fele­lősség. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Módosult a hagyatéki eljárás! Az igazságügyi miniszter 1/1975. számú rendeletével mó­dosította a hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseit. A módosító rendelkezések számos területen hoztak válto­zást. így érintik a hagyatéki leltározást, magát a hagyatéki eljárást, egyes határidőket és új jogintézmények is beveze­tésre kerültek. A korábbi rendelkezéstől elté­rően belföldön maradt ingóságo­kat — az egyéb feltételek mellett — csak akkor kell leltározni, ha azok értéke az eZfer forintot meg­haladja. Ezzel függ össze, hogy a közjegyző az eljárást megszünteti, ha a hagyatékhoz tartozó ingó­ság értéke az ezer forintot nem éri el, feltéve, hogy öröklési bi­zonyítvány kiadását senki sem kérte. Az öröklési bizonyítvány A közjegyző az örökösként ér­dekelt személy, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hite­lező kérelmére a hagyatéki eljá­rás lefolytatása, illetőleg a ha­gyaték átadása nélkül öröklési bi­zonyítványt állít ki. Erre akkor kerülhet sor. ha a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke az ezer fo­rintot nem éri el; a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki va­gyon. de az örökös vagy más ér­dekelt az eljárás lefolytatásához fűződő, jogi érdekét valószínűsíti. Öröklési bizonyítványt állít ki a közjegyző akkor is, ha csak az örökhagyót megillető társadalom- biztosítási ellátás (nyugdíj, se­gély, járadék stb.) a hagyaték tárgya. Az öröklési bizonyítvány ta­núsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, továbbá, hogy mennyi a bejelentett hagyatéki teher. A bi­zonyítvány sem a hagyaték álla­gát, sem annak értékét nem ta­núsítja, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését nem igazolja. A bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagyaték kezelésére nem jogosítja fel. Az öröklési bizonyítványt csak akkor lehet kiadni, ha a kérelme­ző igazolja, hogy az általa meg­jelölt személy az örökös, illető­leg több örökös esetében az örö­kösök között az örökléssel kap­csolatos kérdésekben nincs vita. A közjegyző által kiállított örök­lési bizonyítvány, vagy annak ki­állítását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Örökség átruházása Az új rendelkezés szerint ha az örökös a tárgyaláson az öröksé­gét, vagy annak egy részét örö­köstársa. a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökös­re, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyi­latkozatot egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől. Amennyiben az örökös a ha­gyatékhoz tartozó, ingatlant kí­vánja, ilyen eljárás keretében az említett személyek valamelyikére átruházni, legkésőbb az első tár­gyaláson az illetékés szakigazga­tási szerv által záradékolt nyilat­kozatot köteles csatolni arra vo­natkozóan, hogy a másik fél tu­lajdonkorlátozás alá nem esik, illetőleg a korlátozás alól fel­mentést kapott. Ennek hiányá­ban a közjegyző az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot figyel­men kívül hagyja. A vitás hagyaték átadása A korábbi jogszabályi rendel­kezés szerint a vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal a birtokban levő örökösnek kellett átadni. Az új miniszteri rendelet itt lénye­ges változást hozott. Az új ren­delkezés szerint a vitás hagyaté­kot — függetlenül attól, hogy ki­nek a birtokában van — ideigle­nes hatállyal a szerződéses örö­kösnek. ha ilyen nincs, a végren­deleti örökösnek, írásbeli és szó­beli végrendelet esetén az írásbe­li végrendeletben megnevezett örö­kösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni. Változatlan az a rendelkezés, hogy az érdekelt a hagyaték ideig-1 lenes átadásánál az ideiglenes ha­tályú átadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit perrel érvénye­sítheti, azonban a perindítási ha­táridő hatvan napról harminc napra változott. Hagyaték átadása tárgyalás nélkül Eddig is volt mód a hagyaték tárgyalás nélkül való átadására, azonban a szabályok itt is változ­tak. _A jövőben például ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, tárgyalás nélkül ke­rül átadásra a hagyaték, ha az örökhagyó után csak ötezer forin. tot meg nem haladó ingóság ma­radt. Bármilyen okból is kerül sor a hagyaték tárgyalás nélkül való átadására az örökös a hagyaték­adóvégzés jogerőre emelkedése előtt kérheti a hagyatéki tárgya­lás kitűzését. Erre csak akkor ke­rülhet sor. ha a jogszabályban írt i külön jog fennáll, erre a hagya­tékátadó-végzés figyelmeztetést tartalmaz. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész i Szovjet traktorok a világ minden táján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom