Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

r 2 • PETŐFI NÉPE • 1975. november 11. A budapesti DlVSZ-iroda ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tívan és alkotó módon járuljon hozzá a DÍVSZ fejlesztéséhez, befolyásának és nemzetközi te­kintélyének fokozásához. Mun­kánk, de egyben hazánk, a szo­cializmust építő magyar nép si­kereinek elismerését látjuk ab­ban, hogy a DÍVSZ irodájának immár 25 esztendeje Budapes­ten adhatunk otthont. Az ülésen a Béke-világtanács jókívánságait tolmácsolta dr. Vályi Gábor, majd a DÍVSZ szo­lidaritásáért mondott köszönetét Nguyen Manh Cam és Pedro Pablo Fernandez. A DÍVSZ iro­dája végezetül felhívást fogadott el a világ ifjúságához, kérve: újítsák meg a 30 esztendeje tett esküt, hogy tovább erősödjék az ifjúságnak az imperializmus el­len, a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harca. * Nagygyűléssel köszöntötte a jubiláló Demikratikus Ifjúsági Világszövetséget Budapest, fia­talsága: az évforduló alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendeztek tegnap délután a Magyar Hajó- és Darugyár Váci úti gyáregysé­gében. Pietro Lapiccirelia, a DÍVSZ elnöke emlékezett meg a világszövetség 30 esztendejéről, a magyar fiatalok üdvözletét pe­dig Borbély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tol­mácsolta. A világszervezet meg­alakulása évfordulójának ünne­pe egyben a' haladó és demokra­tikus ifjúsági mozgalom ' ünnepe is— mondotta. Napjainkban kü­lönösen kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a DÍVSZ — alap­okmánya szellemében — fokozza tevékenységét, az enyhülés elmé­lyítéséért, a leszerelés megvaló­sításáért, az igazságos és tartós béke megteremtéséért. (MTI) Tanácskozás a két Vietnam újraegyesítéséről Kékesdi Gyula, az MTI tudó­sítója jelenti: A hétfői hanoi lapok az első oldalon közlik a hírt, hogy a VDK nemzetgyűlésének állandó bizottsága, valamint ezzel pár­huzamosan a Dél-vietnami Népi Felszabadítási Front Központi Bizottságának, a békeszerető és demokratikus erők szervezeté­nek, az ideiglenes forradalmi kormánynak, a tanácsadó testü­letnek és az értelmiség képvise­lőinek együttes ülése tanácsko­zott a kél országrész állami ve­zetésének egyesítéséről. A VDK nemzetgyűlésének állandó bi­zottsága és a déli tanácskozó testület is megválasztotta azt a bizottságot, amely hamarosan megkezdi a közös tennivalók megbeszélését és dönt az egész országra kiterjedő általános vá­lasztásokról is. A VDK nemzetgyűlésének ál­landó bizottsága ele Pham Van Dong miniszterelnök terjesztette a két országrész egyesítéserői és a szocializmus építésének az egész ország területén való meg­gyorsításáról szóló programot, majd Truong Chinh, a nemzet- gyűlés állandó bizottságának el­nöke az egyesítés konkrét teen­dőit ismertette. Mind az északi, mind a déli bizottságba 25—25 tagot válasz­tottak be. A VDK bizottságát Truong Chinh, a politikai bi­zottság tagja, a VDK nemzet- gyűlése állandó bizottságának elnöke vezeti. A déli országrész bizottságá­ban Pham Hung, a poitikai bi­zottság tagja, a VDP déli szek­ciójának titkára elnököl. A bejelentéssel kapcsolatos kommentárok egyértelműen hangsúlyozzák, hogy az ameri­kai imperializmus lelett ara­tott győzelem új korszaki! nyi­tott Vietnam életében. Megte­remtette az ország teljes egy­ségének feltételeit. Most megérett az idő a régi egység helyreállítására, hiszen az imperializmus és a reakció erőinek megsemmisítése utón a déli országrész is a szocialista társadalom építésének útjára lé­pett. a teljes egyséfe megterem­tése az egész vietnami nép kö­zös akarata, A Nhan Dan, a párt központi lapja az egész országot foglal­koztató bejelentés alkalmából adatokat üközői Vietnamról. Az egységes ország területe (szige­tek nélkül) 329 600 négyzetkilo­méter, lakosainak száma 45 mil­lió. Szárazföldi határainak hossza 3730 kilométer (Kínával 1150, Laosszal 1650, Kambodzsával 930 kilométeren határos). Ten­gerparti határa 3260 kilométer. Folyómenti termékeny síkságai 9,5 millió hektárt, erdőségei tíz és fél millió hektárt foglalnak el. (MTI) Hasszán király vasárnap esti bejelentésének megfelelően hét­főn megkezdődött a Spanyol- Szahara határmenti sávjába be­özönlött több mint százezer ma­rokkói visszavonulása. A menet leállítását kihirdető beszédében a király jelezte, hogy tárgyalá­sok útján kívánja rendezni Spanyolországgal a nyugat-sza- harai problémát. A terület felszabadításáért küzdő Frente Plisario köreiben a beszéd alapján feltételezik, hogy Marokkó és Spanyolor­szág között máris titkos megál­lapodás született a terület ma­rokkói annektálására. II. Hasszán bejelentését Mad­ridban a spanyol diplomácia győzelmeként értékelték. A spa­nyol rádió és televízió vasárnap este üdvözölte a marokkói dön­tést, s emlékeztetett rá, hogy a szaharai „incidens’ idején Spa­nyolországnak és a spanyol had­seregnek „sikerült megőriznie tekintélyét és becsületét". Algírban egyelőre nem kom­mentálták hivatalosan a vasár­nap bekövetkezett fejleményt, de hivatalos körökben nem titkol­ják az elégedettséget. Várakozó álláspontra helyezkednek az ENSZ székhelyén is, bár Kurt Waldheim, a világszervezet fő­titkára a hír vételekor elége­dettségének adott hangot, s ki­fejezte azt a reményét is, hogy a marokkói király döntése utat nyit majd a tárgyalásokhoz, s ezekben az ENSZ is megfelelő szerephez jut. A marokkói Iéaés pozitív fogadtatása ellenére az ENSZ főtitkára hivatalos nyilat­kozatban nem foglalt állást. A FAO közgyűlése Rómában — a szombati ün­nepélyes megnyitó után — meg­kezdődött az érdemi tanácskozás a FAO, az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezetének 18. közgyűlésén. (A FAO két­évenként rendezi közgyűléseit.) A fontos nemzetközi szervezet 131 tagországát miniszterek ve­zette kormányküldöttségek kép­viselik a tanácskozáson, amely­nek napirendjén szerepel többek között a FAO elkövetkező két­évi költségvetésének elfogadása. A költségvetés lényegében az a program, amellyel a FAO a rá­szoruló országok mezőgazdasá­gának fejlesztéséhez hozzájárul. A FAO jövőre 170 millió dollárt fordít erre a célra. A FAO-közgyűlésen részt vevő magyar küldöttséget dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter vezeti. (MTI) Halász István, az MTI főmun­katársa írja: A magyar—olasz kapcsolatok fejlődése hosszú ideig elmaradt a lehetőségektől, bár a két or­szág érdekei a gazdaság, a kul­túra és az élet egyéb területein az együttműködés bővítését indo­kolták volna. A legalapvetőbb nemzeközi kérdésekben az olasz kormány a NATO és a Közös Piac országainak egyeztetett ál­láspontját képviseli. A nemzet­közi enyhülés azonban az olasz politikában is érezteti hatását, s erősödik az a felismerés, hogy politikai és gazdasági megfonto­lások egyaránt indokolják az Olaszország és a szocialista or­szágok, így hazánk közötti kap­csolatának fejlesztését. A ked­vező külpolitikai irányzat külö­nösed a 60-as évek végétől kez­dett érvényre jutni, s éppen Al­do Moro kormányfő nevéhez fű­ződik, aki 1968-ban vette át is­mét a külügyek irányítását és jelenleg miniszterelnökként is kezében tartja a külpolitika ve­zetését. Az országaink közötti politikai érintkezés — az általános nem­zetközi enyhülés hatására is — gyorsabb ütemben fejlődött, rendszersebbé vált. Kölcsönös lá­togatások jelzik — különösen 1970-től — a-politikai érintkezés élénkülését. A külkereskedelmi miniszterek megbeszélései nyi­tották meg a sort, majd 18 mi­niszteri szintű találkozó, illetve miniszterelnök-helyettesi látoga­tás következett. A külügyminisz- j terek három ízben tárgyaltak, e maga Aldo Moro külügyminisz­terként tavaly járt Budapesten. Mindkét részről egyöntetű a vé­lemény, hogy a külügyminiszteri , találkozások, s a szakminiszterek kölcsönös látogatásai kedvező irányban befolyásolják a politi­kai légkört, a két ország közöt­ti kapcsolatok további fejlődését. Ami a magyar—olasz gazdasá­gi együttműködést illeti, fejlett tőkés gazdasági partnereink kö­zött Olaszország hosszabb idő óta a második helyet foglalja el. Az Olaszországba irányuló ma­gyar export áruszerkezetére ki­váltképp a mezőgazdasági ter­mékek kivitele volt mindig a jellemző. Az ismeretes importzárlat be­vezetéséig olaszországi kivitelünk­nek több mint felét a vágómar­ha és a marhahús tette ki. Az Olaszországból származó cikkek listáján főleg vegyipari, textil- és gépipari, valamint mezőgazda- sági termékek, továbbá henge­reltáruk szerepelnek. A kétolda­lú gazdasági kapcsolatok tovább­fejlesztése szempontjából válto­zatlanul alapvető fontosságú meglevő nehézségek — főleg az élőmarha- és a marhahúsexpor­tunk tilalmából eredő problémák — áthidalása. Ez elsősorban a mezőgazdasági területen fennál­ló kooperációkkal oldható meg. Külön említést érdemel a gaz­dasági kapcsolataink kétoldalú fejlesztéséhez alapot nyújtó tíz­éves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amelyet az elmúlt év májusában írtunk alá. A két ország kulturális, vala­mint műszaki-tudományos kap­csolatai a tíz évvel ezelőtt meg­kötött államközi egyezmények alapján fejlődnek. Az egyezmé­nyek és a végrehajtásukat szol­gáló két-, illetve hároméves munkatervek megfelelő keretet adnak az említett területeken folytatott együttműködéshez. Az egyezmények megújítására eb­ben az évben kerül sor. Az ered­mények közé sorolható, hogy va­lamelyest emelkedett az Olasz­országban kiadott magyar irodal­mi alkotások, bemutatott szín­padi művek, filmek, televíziós programok, képzőművészeti ki­állítások száma, bár arányaiban alatta^ marad az olasz irodalom és művészeti élet magyarországi bemutatásának. A tudományos együttműködés egyik leggyümöl­csözőbb formája a kölcsönös ku­tatási témák kijelölése* s ezek alapján az együttes munkálko­dás. Jelenleg hat konkrét kuta­tást folytatnak közösen, s a kö­vetkező témákban dolgoznak együtt magyar és olasz kutatóin­tézetek: szilárdtestfizika, sugár­biológia, vízgazdálkodás, villa- mosenergia-gazdálkodás, gabona- termesztés, szőlészet, korrózió- védelem, geotechnika, posta- és hírközlés, méréstechnika. A kölcsönös együttműködésre irányuló törekvést dokumentál­ják az utóbbi években létesített különféle államközi egyezmények is. Ezek egyebek között közúti, személy- és árufuvarozási, va­gyonjogi, gazdasági, ipari együtt­működési kérdéseket szabályoz­nak. A legfrissebbek közé tarto­zik az 1974-ben megkötött pol­gári légiforgalmi egyezmény, s tárgyalások folynak jogsegély-, egészségügyi, állategészségügyi, tengerhajózási, idegenforgalmi és filmegyezmények megkötéséről. (MTI) A független Angola gondjai PRAGA A CSKP KB meghívására hét­főn Prágába érkezett az MSZMP KB küldöttsége, élén dr. Szlame- niczki Istvánnal, a’ KB osztályve­zető. helyettesével. (CTK) BUDAPEST MAFILM-forgatócsoport indult Athénba, a chilei világszolidaritá­si hét eseménysorozatára. A stáb onnan a Szovjetunióba utazik, ahol a Szocsiban sorra kerülő chilei protest-dalfesztiválon for­gat. (MTI) OJ-DELHI Szvaran Szingh indiai hadügy­miniszter meghívására hétfőn öt­napos látogatásra Indiába érke­zett Martin Dzur hadseregtábor­nok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter. (TASZSZ) BARCELONA Hétfőre virradó éjjel Barcelo­nában kigyulladt a város egyik ismert színháza, a Teatro Romen. Bár a tűzoltóság haladéktalanul megkezdte az oltást, az épület mégis súlyosan megrongálódott. A tűz oka egyelőre ismeretlen. Né­hány héttel korábban Madridban égett le a spanyol főváros nemze­ti színháza, a Teatro Espanol. (MTI) LISSZABON „Felszólítunk mindenkit, aki harcolni akar a fasizmus vissza­térése ellen és a forradalom vív­mányainak megszilárdításáért, hogy fogjanak össze a kommunis­tákkal. és a harc élét fordítsák a reakciós jobboldal ellen” — jelen­tette ki Alvaro Cunhal. a PKP főtitkára vasárnap este Lissza­bonban egy ifjúsági gyűlésen. Rögtönzött beszédében Cunhal óva intett „bizonyos erőket attól, hogy a demokratikus szabadság- jogok veszélyeztetettségének eb­ben a súlyos pillanatában á fa­sisztákkal szövetkezve harcolja­nak a baloldal és a munkásosz­tály ellen”. Cunhal elítélte a PSZP. a PPD és a CDS „szent szövetségét”, hangsúlyozva, hogy az a haladó erők ellen irányul. (MTI) BEJRÜT Egy tizenöt fős izraeli alakulat hétfőn hajnalban Mardzsejun vá­ros körzetében behatolt Dél-Li- banon területére, elzárta az egyik utat. leállította és átkutatta az ar­ra haladó libanoniakat. Egy bejrú­ti katonai közlemény szerint a libanoni tüzérség visszavonulás­ra kényszerítette a betolakodókat, ők azonban magukkal hurcoltak két libahoni állampolgárt. Simó Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: Mára virradóra új, független állam jelent meg a világ térké­pén: november 11-én éjfélkor kikiáltották Angola függetlensé­gét Kétséges azonban, hogy a délnyugat-afrikai ország népe el- n.veri-e önrendelkezési jogát. Az afrikai országot 1482-ben fedezték fel Indiába vezető ha- jóutat kereső portugál kereske­dők. A XVI. században gyarma­tosítottak: 1951 óta volt Portu­gália „tengerentúli tartománya”. „Angola az volt Portugáliá­nak, mint India Nagy-Britanniá- nak — mondják Lisszabonban. A gyémántban, rézben, cinkben, nikkelben, foszfátban. kőolaj­ban és kiváló termőföldekben bő­velkedő ország természeti kin­cseit az elmúlt évtizedekben a portugál gyarmati tökével össze­fonódott multinacionális mono­póliumok aknázták ki. A gyar­mati kizsákmányolást az Ango­lában tartott 50 0()0-es portugál fasiszta hadsereg biztosította. Az amerikai, dél-afrikai, japán, nyugatnémet és francia-belga trösztök óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megtartsák ottani érdekeltsé­geiket és az egykori portugál gyarmatosítókkal együtt meg­akadályozzák, hogy november 11-én az Agostinho Neto vezet­te Angolai Népi Felszabadítási Mozgalomra (MPLA) ruházzák a hatalmat. Külföldi zsoldosokat pénzelnek és támogatják az MPLA ellen küzdő neokolonia- lista érdekeket védő Holden Ro­berto vezette Angolai Nemzeti Felszabadítási Frontot (FNLA), meg a Jonas Salimbi irányítása alatt álló Nemzeti Unió .Angola Teljes Függetlenségéért (UNI- TA) nevű szervezetet. A nem­zetközi tőke és a portugál reak­ció megpróbálja elérni, hogy a hatalmat a három mozgalom kö­zött osszák meg, és ezzel meg­akadályozzák, hogy az afrikai ország népe valóban maga ren­delkezzék sorsa fölött. Mindez azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy a három angolai mozgalom között dúló katonai konfrontáció nemzetközi mére­teket ölt. Nem lehet kizárni, sem a külföldi intervenció, sem az ENSZ-csapatok igénybevéte­lének lehetőségét — vélik jól tá­jékozott lisszaboni forrásból. Az angolai nép leghaladóbb pártjaiból és szervezeteiből 1956- ban megalakult MPLA 19Gl-ben hirdette meg a fegyveres harcot az ország teljes felszabadításá­ért. Harcában mindvégig tá­maszkodott az Afrikai Egység­szervezet, a szocialista orszá­gok, és haladó nyugati szerve­zetek politikai, s fegyveres tá­mogatására. Az MPLA jelenleg ellenőrzése alatt tartja Luandát, az ország fővárosát és számos vidéki tar­tományát. A mozgalom katonái sok helyütt harcolnak még az FNLA nyugati imperialista, il­letve kínai támogatást élvező tíz-tizenötezer fegyverese ellen, akiknek Mobutu Zaire-Kongója nyújt hátországot. Scheel moszkvai útja Mint ismeretes, hétfőn egyhe­tes hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett Walter Scheel, az • Pillanatkép 24 órával a függetlenség kikiáltása előtt Angola fő­városában, Luandában; az előtérben az MPLA harcosai. (Telefotó — AP—MTI—KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NSZK elnöke. Scheel személyében első ízben utazott nyugatnémet elnök a Szovjetunióba, s látogatásának jelentőségét az a körülmény is fokozza, hogy a helsinki bizton­sági értekezlet befejezése óta a Szovjetunió és az NSZK vezetői még nem találkoztak egymással. A moszkvai televízió bonni tudósítója vasárnap esti kom­mentárjában megemlítette, hogy az NSZK politikai köreiben „fontosnak és jelentőségteljes­nek" tartják Scheel moszkvai látogatását. A szovjet főváros politikai kö­reiben ehhez hozzáfűzik, hogy Scheel látogatásának meghatáro­zott gyakorlati jelentőséget is kell tulajdonítani, elsősorban a helsinki záróokmány megvalósí­tásának konkrét kérdéseit illető­en, nemkülönben a két ország közötti nagyarányú gazdasági együttműködés problémái miatt. A Szovjetunió és az NSZK ke­reskedelmi forgalma az idén el­éri a tízmilliátd márkát. Az NSZK tehát változatlanul a Szovjetunió legnagyobb tőkés üz­lettársa és abszolút értelemben is legnagyobb kereskedelmi partnereinek egyike. A forgalom további bővítésének azonban a moszkvai kommentárok szerint akadályai is vannak, elsősorban a nyugatnémet jobboldali sajtó, mely bizonyos üzleti körök su­gallatára azt igyekszik bebizo­nyítani, hogy ebből a kereskede­lemből a Szovjetunió húzza a nagyobb hasznot. Moszkvában elutasítják ezt a propagandaszó­lamot, s kimutatják, hogy nem­csak kölcsönös érdekről van szó, hanem arról is, hogy a szovjet megrendelések jelentősen hozzá­járulnak a tőkés gazdasági vál­ság következményeinek enyhí­téséhez az NSZK-ban, különö­sen a munkanélküliség csökken­téséhez, mivel e megrendelések 200 ezer nyugatnémet munkás foglalkoztatását biztosítják. A szovjet emberek — mint a hétfői Pravda hangoztatja — a látogatás küszöbén kifejezik re­ményüket, hogy ez a találkozó hozzájárul majd a két ország közötti kapcsolatok, a kölcsönö­sen előnyös együttműködés el­mélyítéséhez, a bizalom, a köl­csönös megértés erősítéséhez az európai és a világbéke javára. • A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizott­sága 1975. novemberében, Prágában tartja soron következő ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés katonai szerveiben folyó tevékenység egyes kérdéseit. (MTI) • Scheel Moszkvában Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Képünkön: a nyugatnémet állam­fő Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke társaságában a vnukovói repülőtéren. (Telefoto — AP—MTI—KS) • Gyáravatás N^ergesújfaluban Hétfőn délután ünnepélyes külsőségek között felavatták Nyerges­újfaluban az új eternitJemez-gyárat. Az ünnepségen Bondor József építésügyi és városfej lejtési miniszter mondott beszédet és méltat­ta az új ipari létesítmény népgazdasági jelentőségét. Az ország egyetlen eternitgyára — a régi nyergesújfalui gyár — már nem tud­ta olyan mértékben növelni a kapacitást, ahogyan azt a piaci igé­nyek megkívánták. A népgazdaság jelentős importra szorult. Több országból is vásároltunk eternittermékeket. A hétfőn felavatott új gyárral több mint háromszorosára — évi 22 millió négyzetméterre — növekedett az eternitlemezek hazai gyártása, s ezzel feleslegessé vált e fontos építőanyag importja. (MTI) • Nyereménydömping a totóban A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közleménye szerint a nye­remények: 13 plusz egy találatos 197 db, 5753 Tt 13 találatos 305 db, 2659 Ft 12 találatos 5137 db, 105.Ft 11 találatos 37 067 db, 18 Ft 10 találatos 147 817 db, 7 Ft Az 1000 Ft-on aluli nyereményeket november 15-től, az 1000 fo­rint felettieket november 20-tól fizetik ki. (MTI) k \ Visszavonulás a Szaharában Magyar-olasz kapcsolatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom