Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-10 / 263. szám
1975. november 10. • PETŐFI NEPE • S' 1 Űj utakon a fűszerpaprikatermesztés és a -feldolgozás Fűszerpaprikából az országban a legnagyobb termést takarították be október végére a fajszi Kék Duna Tsz-ben. Igaz, 401 hektáron vetették el a magot, de csak 326 hektáron termett, a többit a bel- és talajvíz teljesen kipusztította. Az összes termés csaknem 545 vagon, a hektáronkénti átlag pedig 166 mázsa. Évtizedek óta termelik a fű- szerpaprikát? a Duna mentén. Nagy szakértelmet és gondosságot kívánt már akkor, amikor palántáról nevelték a növényt. A kisüzemben még jó volt ez a módszer, annak ellenére, hogy fele sem termett, mint most, a helybevetéses eljárással. A nagyüzemi termesztés kezdetén, 1965-ben a Kék Dunában válaszút előtt álltak. Ha a palán- tázásos módszert alkalmazzák, 16 millióért palántanevelőt kellett volna építeni és gondoskodni a jelenleginél több munkaerőről. A helybevetés mellett döntöttek. A kísérleteket dr. Berta, Jenő téesz-elnök kezdte el, és azóta is mindig azt kutatja, miként lehetne a termesztési technológián javítani. Tíz évvel ezelőtt még az elnök sem gondolt arra, hogy aj a rengeteg munka, tanulás — mert ez is kellett ahhoz^ hogy a tudomány eredményeit a gyakorlatban alkalmazza — olyan sikert hoz, hogy a híres szegedi termelők a fajszi gazdaságba jönnek tapasztalatért, csudájára járnak a nagy termésnek, a gépesítettségnek, a feldolgozásba bevezetett új elárásoknak. Ma már egyszerűnek látszik: kísérletezés, utána termeszteni az új módszerek szerint mind nagyobb területen. De a gyökerek, amelyek a régihez kötötték a téesz-gazdákat, nem olyan gyöngék, hogy egyik napról a másikra elpattanjanak. És a vezetői felelősség, az a tudat, hogy több száz ember pénze forog kockán, Berta Jenő a gondos gazda útján járt, s a tagság hallgatott szavára, mellé álltak, segítették, s ebben a szorgalmas nagy családban nem maradhatott el a siker. Ma már ott tartanak, hogy a háztáji gazdaságok földjén sincs palánta, ott is helybevetve termesztik a paprikát. Az új módszer az első lépés volt, igaz a legnagyobb, amely alapjául szolgált a többi termesztéstechnológiai változtatásnak. Jó fajta is kellett, A téeszben a K—57231-es fűszerpaprikát tartják a legmegfelelőbbnek. Svéd precíziós vetőgéppel kerül a mag a talajba. Sok vegyszert használnak. A nagy termés eléréséhez nagy adagú műtrágya is kell, s hogy a mechanikai gyomirtást — kézikapával, lóval, vagy géppel vontatott sorközművelővel történik — csökkentsék, szelektív és szuperszelektív gyomirtószereket alkalmaznak. Növényvédő szerekre nem volt szükség, betegségekkel szemben ellenálló fajtákat termesztenek. Hat év alatt a téeszben 250- nel csökkent a növénytermesztésben dolgozók száma. Alapos felmérés, elemzés után kiszámították, hogy 1980-ig a jelenlegi munkaerőnek csaknem fele, mintegy 180 téesz-gazda vállal majd munkát a növénytermesztésben. Ezek a számok elgondolkodtatok, s méginkább sürgetővé teszik a termesztés teljes gépesítését. A már elmondottakból is kitűnik, hogy a fajszi Kék Duna Tsz-ben a gépek és vegyszerek használatával sok ember munkáját tudják helyettesíteni, ha úgy tetszik „felszabadítani”. Az idén vásárolt ARVSZ-típusú vontatható öntözőberendezés telepítéséhez is lényegesen kevesebb dolgozó kell, mint a korábban használthoz. Legnagyobb gond a szedés gépesítése. Az idén is a község apraja-nagyja a paprikatáblákon görnyedt, hiszen a termés 96 százalékát még kézzel szedték. De mi van azzal a kicsi területtel, ahol a mennyiség 4 százaléka termett? Ott már a jövő bontakozik, gép szedte a paprikacsöveket. Évek óta gondolkodnak a szakemberek, kísérleteznek a gépi betakarítás megoldásával. Mindig kiderítették: a gép nem megfelelő. Ügy is mondhatnék, egyoldalú munka folyt, mivel csak a géppel szemben volták „elvárások”. Ahhoz viszont, hogy a gépi betakarítás megoldódjék, a termesztésben is változtatásokra van szükség. Gondoljuk meg milyen egyszerű dolga van a kombájnnak a búzában, amikor a növényfalnak ütközik a vágószerkezet. Emlékezzünk a borsó- kombájnnal történő betakarításának kezdetére. Ott is a bokros vetés helyett a sűrű állományt kellett létrehozni; hogy a kombájn dolgozni tudjon. S a fű- szerpaprikánál? Vajon követhető-e a sűrű vetés, a tőszámnöve- lés módszere? Tavaly egy, az idén már tíz hektáron kísérletezett Berta Jenő, fantasztikus növényszám- maL A palántázásos termesztéskor 300 ezer, a helybevetésnél — kézi szedéshez — 800 ezer, s most, a kombájnbetakarításhoz másfél millió növényt nevelnek fel egy-egy hektáron. Ezzel létrehozták a kombájn munkáját segítő növényfalat. Azonban még nem tekinthető megoldottnak minden. Ugyanis sok a levél, s ez nehezíti a gép munkáját, valamint a paprikacsövek nem egyformán érettek, ami végül is a minőségben okozhat gondot. A érés gyorsítását és a lombtala- nítást nagyon egyszerűen oldotta meg a téeszelnök, s ami még lényeges, ez nem jelentett többletköltséget. Műtrágyát — mégpedig kálisót — használt erre a célra, ami egyben a következő évi talajerő-utánpótlást is jelentette. A MEZŐGÉP által készített zöldbabfelszerő kombájnt alakította át a gyártó vállalat fűszerpaprika-szedővé. Nem mondható, hogy a gép már tökéletes, de így is kitűnő munkát végzett a sűrű állományú, lombtalan paprikában, amelyek egyöntetűen pirosak, érettek voltak. A gép szórási vesztesége 5 százaléknál nem volt több (a korábbi kísérleteknél vis/:> .t 25 százalékos volt). A pjprikacsö- veknek pedig csak 10 százaléka sérült, a régebbi hasonló betakarításkor tapasztalt 70 százalékos sérüléssel szemben. A termésmennyiség pedig minden várakozást felülmúlt, hektáronként ugyanis 250 mázsát takarítottak be erről a területről első osztályú minőségben. Az érésgyorsííó (kálisó) alkalmazásának még két nagy előnye van: csökken a paprika víztartalma, s ebből adódik, hogy kisebb fagyra nem érzékeny, így • Másfél millió növényt neveltek egy-egy hektáron. a betakarítási időt meg lehet hosszabbítani. A gépi szedés után nem kell az embereknek a paprikához nyúlni. Billenőplatós pótkocsikon szállítják a kombájntól a szikkasztóba. Az idén hét, úgynevezett szikkasztó padozatot vásároltak, ahol 30 Cel- sius-fokos levegő behívással utóérlelik a paprikát. E kezeléskor lebomlik a növényben levő cukor és az őrlés előtti 70 fokos szárításkor nem fordul elő kara- mellizálódás, ami rontaná a minőséget. Jócskán van még tennivaló, amíg a paprikacsövek az őrlőgépekbe kerülek. Egyet említünk: a csövek alján levő csészeleveleket és szárat el kell távolítani. Ezt a munkát tavaly kézzel végezték, minden paprikáról külön-külön lecsípték. Négyszáz asszony kezemunkájá- ra volt szükség két hónapon át. Most harminchatan „helyettesítik” őket. Pata Józsefnek, a téesz műszaki vezetőjének tervei alapján egy feldolgozógépet átalakítottak, amelyik eltávolítja a szárrészt. Az asszonyoknak csupán az a feladatuk, hogy amit a gép mégis átengedett, a szállítószalagon szétterülő paprikaszeletek közül kiszedjék. Sorolhatnánk ndég, mennyi változást történt az idén Fajszon a fűszerpaprika-termesztés, feldolgozás érdekében. Nyolcmillió forintot költöttek különböző gépek, berendezések vásárlására, s épületek készítésére. A termelés megnövekedett költségei azonban megtérülnek, sőt, a korábbi éveknél is nagyobb nyereség elérését teszik lehetővé A végtermék, a „piros arany” az idei termésből 80—82 vagonnyi lesz, s 90 százalékban csemege, vagy ennél jobb minőségű. A fajszi Kék Duna Tsz-ben azzal a felelősséggel munkálkodnak a népgazdaságilag nagyon fontos ipari növény termesztésének fellendítésén, amelyet elvár tőlük az egész ország. A fajszi, miskei és bátyai téesz — egyszerű társulást alkotva — engedélyt kapott arra, hogy megalakítsa a fajszi fűszerpaprikatermesztési rendszert. Ha meggondoljuk, hogy tavaly az országos hektáronkénti termésátlag 63 mázsa volt, a fűszerpaprika termőterülete évről évre — többek között a gépek hiánya miatt — csökken, viszont a paprika nemcsak a belföldi ellátásban, de exportként is igen jelentős, akkor elmondhatjuk, a fajszi téeszben olyan munka folyik, amely az egész országnak fontos. Csabai István • Négyszáz asszony munkáját helyettesit! az űj gép. • A paprikaszeleteket megszárítják és tartályokba gyűjtik. (Szilágyi Mihály felvételei) A szőlőkre és a dinnyefélékre is ható új stimulátor Szovjet kémikusok a gyapotcserje leveleiből olyan oldatot állítottak elő, mely a terméshozam növelésére kiválóan alkalmas. A kivonat egy cseppje is jelentősen fokozza a csírázóképességet, és az átlagosnál sokkal erősebb szálú toktermést biztosít. A kísérletek igazolták, hogy a stimulátor kedvezően hat más növényekre is. A szőlők és diny. nyefélék cukortartalmát nagymértékben növeli. FEJLŐDÉSÜNK FELTÉTELE: az exportnövelés KÉPERNYŐ Emberek és lakások Moszkvában magam is tapasztalhattam, hogy naponként egész épületcsoportokat adnak át a lakosságának. Autókaravánok szállítják a félkész szobákat, daruerdők röpítik a magasba, illesztik a helyükre ezer és ezer család új otthonát. A nagyság, az emberi munka különleges teljesítményei iránt érzéketlenek szemlélhetik csak közömbösen a lelkesítő látványt. A ' szovjet fővárosba látogató újságírók szinte kivétel nélkül dicsérő jelzők seregével méltatják a jól szervezett építkezést. „... Az emberiség alapvető élet- szükséglete ...” című dokumentumfilm készítői ügyesen érzékeltették a sok milliós város gyors, átgondolt fejlesztését. A képsorok, a nyilatkozatok meggyőzően beszéltek a gigantikus építkezés méreteiről. a kivitelezők, erőfeszítéseiről. Az ünnepi műsorba szánt tudósítás legnagyobb erényét mégis néhány félmondatban látom. A képernyőn szereplő moszkvaiak napestig sorolhatták volna az adatokat, az önmagukban is dicséretnek, indokolt büszkeségnek ható tényeket. A rövid műsorban a gondok, a bajok is hangot kaptak. Szóltak arról is az érdekeltek, hogy miként lehetnének még jobbak, szebbek a moszkvai lakónegyedek. Ez az igényesség, a végzett munka higgadt elemzése, a követelmények állandó növelése a további sikerek biztosítéka, a most csodált eredmények forrása. Ezek a színek is. hozzátartoznak a gyors építkezéshez, így reális a szovjet emberekről kialakított kép, így vált különösen hasznossá ez a film. Számunkra is tanulságos, hogy a mennyiség mellett mind nagyobb szerepet kap az esztétikum és a célszerűség. * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szovjet kultúra hete alkalmából sugárzott műsorok közül a Kék rénszarvasok című tv-film (rendezte Szőnyi G. Sándor) szelíd szépsége, tiszta' embersége sokáig emlékezetünkben marad. A Vendégek voltunk... sajnos, unalmasan sematikussá sikeredett. A rendező a felszín felszínét láttatta csupán, s közhelyekkel pótolta a témában rejlő mondandót. H. N. • Az anyagi termelésnek három ösztönzője, előrelendítő je van: a fogyasztás, a felhalmozás-beruházás és az export. Az elkövetkezendő tervidőszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előzetes számítások szerint — nem követheti azonos ütemben a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértékét, a termelés bővítése, növelése szempontjából szükségképpen növekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy a népgazdasági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a termelés növekményének várhatóan több mint a felét a külső piacokon kell értékesíteni. Vetítsük ki ezt a követelményt az iparra, amely exportunk több mint négyötödét szolgáltatja. Az ipar termelését 1976 —1980 között évente mintegy 6 százalékkal szükséges növelni. Amennyiben az ipar nem tudná az évi k'ó. 6 százalékos termelés, fejlesztés nagyobbik részét versenyképes és exportálható termékek formájában előállítani, csupán a belső piac felvevőképességére építve alig bővíthetné termelését. • Az exportkövetelmények eddigi népgazdasági terveinkben is középpontba álltak. Éppen ezért hangsúlyozzuk és kívánjuk érzékeltetni, hogy ezúttal sokkal többről van szó. 1971—1975 között importunk értéke — és nem természetes mértékegységben számított mennyisége — várhatóan megkétszereződik. 1975. évi exportunk devizaértéke 85—90 százalékkal lesz magasabb az 1970. évinél. Közben, s ez köztudott külkereskedelmünk cserearány-mutatója nagy mértékben — 1974-ig mintegy 10 százalékkal romlott. Ennek ellensúlyozásához és a külgazdasági egyensúly fenntartásához ebben a tervidőszakoan exportunkat legalább 120 százalékkal kellett vol. na „növelnünk”. A mérték is kifejezi s ezért az idézőjelek, most már nem elegendő bővíteni, növelni a kivitelt, ez már gazdaság-, termelésfejlesztési feladat. Az 1976. január elsejétől érvényesülő közgazdasági szabályozó rendszer koncepcióját már ismerjük. Tudjuk, hogy milyen lesz az exportértdekeltség és ösztönzés, a kivitel és a külgazdasági egyensúly kritikus szektorában — a tőkés exportban — a termelők az átlagosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az exportnövelést emellett egyéb előnyök, kedvezmények is segítik, amelyek egyebek között a termelés, a forgóeszköz-hitelezés problémáit enyhítik, oldják meg. Számolhatunk a gazdasági kényszer hatásával is: amennyiben a belső vásárlóerőt a tervcélokkal összhangban szabályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irányába való átterelését serkenti. • Helyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztönözni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben újabb és újabb export, kapacitásokat hozzunk létre, növeljük termelési-műszaki oldalról is a gazdaság, az ipar export-teljesítőképességét. Ennek érdekében az új tervidőszakban olyan tekintélyes összegű elkülönített hitelkeret áll majd rendel, kezésre, amely némi vállalati hozzájárulást is feltételezve, jelentős értékű és méretű fejlesztésre, beruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást növelő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidőszakban tőkés exportot produkáló — vállalati fejlesztések végezhetők. Az exportfejlesztésre elkülönített hitelkeret több tízmilliárd forintos összege is érzékelteti, hogy e lehetőségek kihasználásával a feldolgozóiparokban olyan gép- és technológiarekonStru^ciók is végrehajthatók, ameljfek nemcsak egy-egy termék, hanem teljes gyártási ágazatok kiviteli teljesítményét növelik, a termelési struktúrát is alakítják. A Magyar Nemzeti Bank már felhívta a vállalatok figyelmét e fejlesztési-beruházási lehetőségre, s javaslatokat kért új exportárualapokat létrehozó fejlesztésekre. • Túlzás lenne azt várni, hogy az exportfejlesztére elkülönitett és felhasználható hitelkeret min. dent megold, ennek eredményeképpen a magyar népgazdaság exportteljesítménye máris eléri a szükséges szintet. A legtöbb vállalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fejleszteni — mennyiségoen, értékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vállalati szinten is érvényesül majd, hogy növekedés és fejlődés elsősorban az export- termékek termelésének korszerűsítésével és bővítésével érhető el. G. I. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa Szombaton és vasárnap a SZOT Központi Iskolájában tartotta meg XXIX. kongresszusát a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. A meghívott vendégek között volt Borbély Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, s ott volt Debkumar Ganguli, a Szállítási. Kikötői és Halászati Dolgozók Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkára. Maróthy Károly elnöki megnyitója után Tóth István főtitkár adott szóbeli kiegészítést, a központi vezetőség korábban kiadott Megszűnt az idegenkedés A növényvédő eljárások és a növényvédelmi szervezet korszerűsítésével sikerült jelentősen csökkenteni a növényi betegségek és. a kártevő rovarok miátti károkat a IV. ötéves terv időszakában. A tervidőszak legnagyobb eredményének a növény- védelmi szakemberek — amint a MÉM-ben elmondották — azt tartják, hogy a vegyszeres növényvédelem a 70-es évek közepén már éppen úgy hozzá tartozik a termelési műveletekhez, mint például a vetés. Tehát az üzemek, szakemberek szemlélete megváltozott, korábbi tartózkodásuk a kémiai anyagokkal szemben megszűnt. A tervidőszak növekvő terméshozamainak hätte, rét részben a növényvédő szerek jelentették, számítások szerint 1975-ben a növénytermesztési költségek hozzávetőleg egynegyedét a kémiai anyagok — ide sorolva a műtrágyát is — tették ki, és az ilyen irányú összes anyagi ráfordításnak több mint egyharmadát a növényvédő anyagok kötötték le. A IV. ötéves terv során meg kétszereződött a felhasznált szerek értéke, ez az összeg 1975-ben elérte az ötmilliárd forintot. írásos jelentéséhez. Elmondotta: a legutóbbi kongresszus óta javult a szakma dolgozóinak helyzete. A korábbi 280—300 órás havi munkaidőt sikerült 210 órára csökkenteni, szakmának ismerik már el a járművezetést és karbantartást, s 1976. január 1-től a Volán valamennyi dolgozója saját megyéje területére ingyenes autóbuszbérletet kap. A szóbeli kiegészítés után megkezdődött a küldöttek tanácskozása. A vasárnapi vitában felszólalt Debkumar Ganguli, átadva a nemzetközi szakszervezet üdvözletét. A további rövid, tömör felszólalások helyi tapasztalatokkal, s Csaknem ugyanilyen arányban bővült a vegyszerek választéka, idén mintegy 400 anyag és termék közül választhatták ki a termelők a számukra legmegfelelőbbeket. A fejlődést a nemzetközi Ösz- szehasonlítás is jelzi, amennyiben például az egy hektárra fordított növényvédő szerek értéke elérte az évi 19 dollárt, ami a világranglistán a hatodik-hetedik helyet jelenti. A mezőgazdaságnak ez a speciális ágazata úgy érte el a nemzetközi mércével mérve is rangos eredményt, hogy a szakemberek mindenkor érvényt szerez, tek az ország — s egyben Európa — első növényvédelmi kódexe előírásainak; ez a szabályozás maximális biztosítékot nyújtott arra, hogy ne gyűljenek fel az emberi és az állati szervezetben egészségre ártalmas anyagok. A tervek szerint 1980-ig nagyobb arányban nem növelik a vegyszerekkel védett mezőgazda, sági területeket, ellenben még hatékonyabban, úgynevezett komplex védekezésre kerül sora termőterület mintegy háromnegyed részem (MTI) újabb reális követelményekkel, az egész közlekedés ügyét szolgáló hasznos javaslatokkal egészítették ki a kongresszusi beszámolót Foglalkoztak a közlekedés általános fejlődésétől elmaradt ágazatok problémáival, s kérték például, hogy a légiforgalomban a világszínvonalon álló gépekhez javítsák tovább a légiközlekedés földi, műszaki és technikai, valamint személyi feltételeit is. A tanácskozás befejeztével a kongresszus megválasztotta a szakszervezet vezető testületéit, 8 az ágazat küldötteit a magyar Szakszervezetek decemberi kongresszusára. (MTI) Megkezdődött a Bőripari Dolgozók Szaks/ ervezetének XIX. kongresszusa Csaknem 47 000 szervezett dől. gozó képviseletében 198 küldött részvételével vasárnap az Építők Székházában összeült a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XIX. kongresszusa. A tanácskozáson részt vesz Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Tim- mer József, a SZOT titkára és dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes is. Móczi András elnöki megnyitója után Turzó László főtitkár szóbeli beszámolója egészítette ki a központi vezetőség írásos jelentését. Az eredmények elismerése mellett a központi vezetőség jelentése olyan megoldásra váró problémákat is elemzett, mint a kereseti arányok további javítása, az egyes helyeken még szűkös szociális létesítmények bővítése, korszerűsítése. Szorgalmazta továbbá az üzemi demokrácia. a szakmai képzés, továbbképzés, a kulturális nevelőmunka szélesítését, amihez javaslatok egész sorával kíván hozzájárulni. (MTI) Vegyszeres növényvédelem
