Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

1975. november 5. • PETŐFI KEPE • 3 Előbbre léptünk a tervidőszakban A kommunális ellátást tekintve Bács-Kiskun megye a fel- szabadulás időszakában az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozott. A mai értelemben vett kommunális ellátás még a városiasodé településeken, sőt a városokban is igen kezdetleges volt. A tervszerű közművesítés és az átfogó város- gazdálkodás csupán a felszabadulás után kezdődött meg. Az 5Ö-es évek elején épültek az első vízművek, a következő év­tizedben kezdődött a települések szennyvízcsatornázása, s az első jelentősebbjtommunális szervezetek mintegy 20—25 éve alakultak. A'fejlődés az elmúlt negyedszázadban folyamatos volt, s mindenek előtt a közműves vízellátást illetően volt jelentős. Tizenkilenc új községi vízmű A IV. ötéves tervidőszak leg­főbb céljai a vízellátás, csator­názás, gáz- és villamosenergia­ellátás további erőteljes fejlesz­tésére, s az egyéb feladatok szer­vezettebb, minőségben is javuló ellátására irányultak. Ami a jelenlegi tervszakasz befejeztéig várható teljesítéseket közelebbről és részleteiben illeti, a közműves vízellátásban része­sülők száma 110 ezerrel növeke­dett. így a megye egész népes­ségéhez viszonyítva az ellátottak aránya a korábbi 37,5 százalék­kal szemben jelenleg 57 száza­lékot tesz ki. Részlegesen — csökkentett ka­pacitással — üzembe helyezték a kalocsai regionális vízmüvet, a Kalocsa—Bátya között, a község ellátására, kiépült az összekötő ivóvíz főnyomóvezeték, AII. szá­mú telep építésével folytatódott a kecskeméti vízmű-rekonstruk­ció. Terven felül elkészült a ti­szai regionális vízmű, amely Ti- szakécske—Tiszabög, Kerek­domb, Lakitelek—Tőserdő, s Ti- szaalpár községeik, illetve üdülő- területek ellátásáról gondosko­dik. Az eredeti eképzeléseket lé­nyegesen felülmúlva, 650 kilo­méter ivóvíz-nyomóvezeték épült ki a tervidőszakban. Emellett 19 új községi vízmű létesült, ame­lyek közül a keceli, a hajósi és a mélykúti a legjelentősebbek. A fejlesztés eredményeként a me­gye 113 települése közül 94-ben vannak meg a közműves vízellá­tás feltételei, s ez a települések összességéhez viszonyítva 31 százalékos ellátási szintet jelent. A közműves vízellátásban része­sülők száma megfelel a terve­zettnek. Megjegyzendő azonban, hogy az ellátás csak részben közvetlen, mert 281 ezer lakos köziül hozzávetőleg 96 ezer köz­kifolyóról mintegy 80 ezer pedig udvari kifolyóról nyeri a vizet. Mindent egybevetve, a vízellátás a tervidőszakban jelentős mér­tékben fejlődött, a szándékok túlnyomórészt megvalósultak. A települések vízellátásának fej­lesztésére mintegy 360 millió fo­rintot használtak fel. Csatornázás A vízellátás mellett a csatorná­zás kiépítése is a kommunális ellátás fő feladatai közé tartozik. Tájékoztató az egyetemi és főiskolai bölcsész-szakok változásairól A következő tanévtől kezdő­dően a tudományegyetemeken és a főiskolákon — a bölcsész­szakok vonatkozásában — né­hány változtatást terveznek. Er­ről tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban az MTI mun­katársát. Elmondották, hogy néhány ta­nári és nem tanári szakon már az elmúlt esztendőben bevezet­ték a kettős — tudományegye­temi és tanárképző főiskolai — jelentkezést, az átirányítás meg­könnyítése és az egységesebb elbírálás érdekében. Ezt a be­vált módszert tovább kívánják fejleszteni. Ezért az 1976—77. tanévben mind a tanárképző fő­iskolára, mind a bölcsésztudo­mányi karokra jelentkezők a magyar, a történelem, az orosz, az angol, a könyvtár- és a nép­művelés szakon ugyanazt a kö­zös írásbeli tételt fogják kidol- -gozni. A népművelés és a könyvtár­szakon a kedvezőtlen tapaszta­latok miatt megszüntették a spe­ciális írásbeli feladatlapokat. Ezek helyett a jövőben — a fa­iskolákon és az egyetemeken egyaránt — a könyvtár-szakra Jelentkezők a magyar nyelvi és Irodalmi írásbeli tételeket, nép­művelés—történelem szakpár esetén a magyar nyelv és iro­dalom írásbeli tételeket oldják meg. Ez a jelentkezők számára jelentős könnyítést jelent. Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem és a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem bölcsészkarain nőtt azoknak a szakoknak a szá­ma, amelyekre az érettségi vizs­gák után közvetlenül lehet je­lentkezni. Ezek a szakok: a néprajz, magyar, történelem, művészettörténet, régészet sza­kokkal párosítva), a művészet- történet (történelem, régészet szakokkal párosítva), a régészet MIRŐL ÍRNAK MEGYEI LAPTÁRSAINK? Gazdag Madách-kiállítás Győrött Győr-Sopron megye napilapja, a KISALFÖLD közöl tudósítást arról, hogy a Rába-parti város Kantus János Múzeumában meg. nyílt a Madách Imre életét, munkásságát bemutató kiállítás i A páratlanul gazdag gyűjte­ményt Szabó József irodalomtör­ténésztől vásárolta meg a Győri Városi Tanács és adományozta a múzeumnak. A nagyközönség elé tárt Ma. dách-anyagban megtalálható a K1X. századi magyar irodalom ma már világhírű alkotójának valamennyi munkája, szinte minden papírra vetett sora. Ver­tek prózák, drámai kísérletek, vázlatok, az írások idegen nyel­vű fordításai és a szellemóriás Említsük meg, hogy szennyvíz­csatorna vagy tisztítótelep a fel- szabadulás előtt a megye egyet­len településén sem létesült. A tervszerű szennyvíz-csator­názás nálunk a III. ötéves terv idején kezdődött el. A kecske­méti csatornamű építésének foly­tatása mellett elkészült Baján a szennyvíztisztító telep. Üzembe helyezték a lajosmizsei és kis­kőrösi szennyvízmű első létesít­ményeit is. A csatornázás elma­radottsága, s a magas beruházá­si költségek nagy gondot jelen­tettek a IV. ötéves tervidőszak­ban. A lakótelepszerű lakásépí­tés, az ipari és egyéb jelentős lé­tesítmények telepítse megköve­telte a rendelkezésre álló össze­geknek elsősorban a városok te­rületére való koncentrálását. A 62,6 kilométert kitevő kiépí­tett szennyvízcsatorna-hálózat a tervezetnek mintegy a kétszere­se. A fejlesztésnek köszönhető­en az idén már 7 szennyvízmű van a megyében. Viilamosenergia-ellátás A felszabadulás idején me­gyénkben összesen 37 ezer la­kásban volt villany, s ez 24 szá­zalékos ellátottsággal volt egyen­lő. A íeszabadulás után nyom­ban megkezdődött a tervszerű villamosítás. Központi és lakos­sági erőforrásokból elértük, hogy 1966-ban befejeződött a faluvil­lamosítás programja. A jelenlegi és a következő évek feladata most már a külterületi lakott helyek villamosítása. A DÉMÁSZ által összeállított program távlatilag 25 ezer tanya vilamosítását tartalmazza. A leg­utóbbi két évben négy és félezer tanyát villamosítottak, míg a kö­vetkező tervciklusban 10 500 sze­repel a tervekben. Befejeződött a tanyai iskolák villamosítása: 43 iskolában a hálózatról, míg 38-ban helyi fejlesztéssel kapnak áramot. A villamosenergia-szolgáltatás fejlesztésére a tervszakaszban több mint félmilliárd forintot használtak fel. A háztartási fo­gyasztók száma közel 30 ezerrel nőtt, ezenkívül 1500 közületi fo­gyasztót kapcsoltak a hálózatba. Az áramszolgáltató vállalat a fogyasztói igények kielégítése ér­dekében 572 kilométer közép- és 854 kilométer kisfeszültségű há­lózatot épített. Ezen túl 405 fo­gyasztói transzformátor-állomás is készült. A városok és közsé­gek közvilágítása mintegy 5 ezer új lámpatest felszerelésével ja­vult. Vezetékes gázellátás A földgázellátást Bács-Kiskun megyében a Kardoskút-dunaúj- városi gáztávvezeték kiépítése, majd a szanki földgázvagyon feltárása tette lehetővé. Kecske­mét város bekapcsolódására 1967-ben került sor. A jelenlegi tervidőszakban gyors ütemben nőtt a földgázzal ellátott háztar­tások száma. Az előirányzott 4 ezerrel szemben mintegy 6 ezer lakást kapcsoltak a hálózatba. Jelenleg 13 500 körüli felhaszná­lót tartanak számon. A megye kis híján 200 ezres lakásállomá­nyának a 6,8 százaléka részesül vezetékes gázellátásban. A kommunális szolgáltatás feladatainak ellátásához haté­kony szervezeti formát jelente­nek a 6—7 évvel ezelőtt létreho­zott költségvetési üzemek, ame­lyekből a megyében jelenleg 23 működik. Termelésük egyenletes fejlődést mutat, s az 1970-es 150 millióval szemben idén várható­an eléri a 280 millió forintot. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának novemberi programjából (történelem, latin szakokkal pá­rosítva), a levéltár (történelem szakkal párosítva), pedagógia (magyar, történelem, angol, francia, német, orosz szakokkal párosítva). Ezzel — a képzés ja­vítása mellett — elsősorban a vidéki szakemberhiányon kíván­nak enyhíteni. Az írásbeli vizs­ga tárgya a néprajz szakon a magyar nyelv és irodalom (nép­rajz—magyar szakpárosítás ese­tén a történelem). A művészet­történet, a régészet, a pedagó­gia szakon a történelem (törté­nelemmel való. szakpárosítás esetén a magyar nyelv és iro­dalom); a levéltár szakra jelent­kezők írásbeli vizsga keretében egy középkori nyelvezetű szöve­get fogalmaznak át a mai nyelv­re. A szóbeli vizsga témaköreit az Oktatási Minisztérium tájé­koztatója tartalmazza majd. A tanítóképző főiskolákon megszüntették az alkalmassági vizsgát, és áttértek a differenci­ált tanítóképzésre. Ez azt je­lenti, hogy minden hallgató egy szakkollégiumot köteles válasz­tani az orosz nyelv, az ének—ze­ne, a rajz, vagy a testnevelés tantárgyakból, és egy szakkollé­giumot a pedagógia, a közmű­velődés vagy a könyvtár-szak­ból. A tanítójelöltek a harma­dik év végén államvizsgát tesz­nek, sikeres álamvizsga után ta­nítói oklevelet és az elvégzett szakkollégiumról oklevél bcttjét-' lapot kapnak. Azok az óvóhői szakközépis­kolát végzett fiatalok, akik 1976 szeptember elejéig óvónői mun­kakört vállalnak — munkaadói igazolással, felvételi vizsga nél­kül — azonnal folytathatják ta­nulmányaikat a felsőfokú óvó­nőképző intézetek levelező tago­zatán. A jelentkezési iratokat 1976. szeptember 15-ig kell meg­küldeni az óvónőképző intéze­tek címére. (MTI) Kiállítás és tudományos kon­ferencia, filmvetítés és zeneest, nyelvtanfolyam és brigádklub — csak kiragadott példák abból a gazdag programból, amelyet novemberre kínál látogatóinak, s mind nagyobb számú törzskö­zönségének a Szovjet Kultúra és Tudam^.m*> smssssm® A vasárnapok már hagyomá­nyos rendje: a délelőtt a gyer­mekeké, kora délután „Az ember és a haladás” összefoglaló cím­mel tudományos ismeretterjesz­tő filmeket vetítenek, este pe­dig egy-egy nagy játékfilmre várják a közönséget. Néhány érdekes műsor idő­rendi sorrendben: november 5- én az olvasóteremben kiállítást nyitnak a tudományos és mű­szaki könyvtár új szerzeményei­ből, november 6-án a szovjet kultúra napjai alkalmából do­kumentumfilmeket vetítenek, november 8-án a volt szovjet ösztöndíjasok klubjának meghí­vására a moszkvai Szovremeny- nyik Színház művészet adnak műsort, november 10-én szovjet művészek előadóestjére kerül sor, november 11-én pedig egy érdekes előadás: szovjet írók az SZKP 25. kongresszusa előtt. Rá­következő nap tudományos kon­ferencia kezdődik a mestersé­ges gyémántok népgazdasági al­kalmazásáról — e témában ki- , _______ -jtr nyílik ytfNMzban. No­v ember 13-án a szocialista bri­gádok klubja köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 58. évfordulóját. Este az előadóteremben L. I. Szavva- tyevna, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Kijevi Építész­mérnöki Egyetem marxizmus— leninizmus tanszékének docense tart előadást „A személyiség problémái a jelenkori ideológiai harcban” címmel. November 20- án — segítségül az oroszul tanu­lóknak — Csajkovszkij életéről és művészetéről hangzik el elő­adás. November 24-én vendég­játékra várják a Mikroszkóp Színpad társulatát, november 27-én orosz és szovjet zeneszer­zők müvei hangzanak el a Vándor-kórus előadásában. MŰLTUNKAT A JÖVŐNEK! Megáll a malom... Várni, vagy kezdeményezni? • A gazdálkodáshoz mindig hozzátartoztak a biztonytaiansá- gi tényezők is. Árak, kereslet, költségtényezők, technológiák vál­toznak. s ezért gazdálkodni, ter­melni csak előrelátással és ész­szerű kockázatváilaiással lehet. Hogyan viselkedhet ma — a bi­zonytalansági tényezők növekedé­sét tapasztalva — a gazdasági ve­zető és tanácsadói törzse? Elvi­leg két módon. Óvatosabbá válik, visszahúzódik, vár, megpróbálja passzivitással átlábolni a kocká­zatos időszakot. Vagy körültekin­tően ugyan — ahogyan az ész­szerű gazdasági magatartás köve­teli —, de fokozza aktivitását, számbavesz minden lehetőséget, és éppen a kezdeményező maga­tartással szilárdítja meg vállalata vagy gazdasága helyzetét. Eseteket mindenki tud monda­ni. ilyet is. olyat is. Az Agárdi Állami Gazdaság például, az enyingi és a sárszentmiklósi gaz­daságokkal közösen, Agrokomp- lex néven, társulást hozott létre, amelynek évi termelési értéke csaknem négyszáz millió forint. Állattenyésztő telepeket építenek és rendeznek be, majd szervező­ként működnek együtt ezekkel a telepekkel. Saját maguk verti- kumszerűen építették fel gazda­ságukat. azaz növénytermesztés-, takarmánytápkészítés-. állatte­nyésztés ciklusokban maguk dol­gozzák fel termékeiket. Az egy tehénre jutó tejhozam náluk csaknem duplája az országos át­lagnak, s a máshol nem jövedel­mező, vagy egyenesen veszteséges tejtermelés nekik évi 2,2 millió tiszta nyereséget hoz. Agárd, ma egyike azoknak a gazdaságoknak, amelyek hatáso­san közreműködnek abban, hogy az ország szarvasmarha-tenyész­tése a legkorszerűbb színvonalra emelkedjék. Merészség és körül­tekintés kellett ehhez, amikor so­kan olyan könnyen gazdaságta­lannak kiáltották ki a tejterme­lést? Bizonyára. • Aminthogy a Borsodi Vegyi­kombinátban is vállalkozó szel­lem kellett ahhoz, hogy a 30 ezer tonnás gyártóképességet egyetlen esztendő alatt — új beruházás és bővítés nélkül — 40 ezer tonna PVC gyártóképességre növeljék. Üj eljárást dolgoztak ki, lerövidí­tették a kémiai folyamatokhoz szükséges időt, a PVC-gyártásban, s mindezt megelőzve, piackuta­tással kiderítették, hogy a több­letet megfelelő haszonnal tud­ják-e exporálni. Példának lehet­ne állítani a Chinoin termékszer­kezetének bővítését is a gyártási melléktermékek ügyes felhaszná­lásával, a kutatási irányok gyors* átgondolt betájolásával. Már az eddigiekben is lehet te­hát tapasztalni, hogy „nincs olyan kár. amely ne járna haszonnal”. Másképpen szóivá: a gazdasági környezet változásai, a nemzet­közi kereskedelem bizonytalan- sági tényezői, a hazai gyártási-ter­melési viszonyok változásai ösz­tönző módon hatottak a legjob- bakra. • Ugyanakkor éppen az olyan időszak, mint a jelenlegi, job­ban csábít átmeneti, rövid távú, gyorsan jelentkező, de éppoly gyorsan megváltozó előnyök meg­ragadására is, mint a nyugodtabb gazdasági periódusok. Ez az út azonban egyetlen kollektívának sem igazi érdeke. Annak is meg­van a veszélye, hogy a miniszté­riumok. a gazdasági irányítószer­vek fokozott várakozásainak — éppen a kezdeményezések síkján — inkább formaüag tesznek ele­get. Most, hogy a vállalati szer­vezés korszerűsítése mindenütt napirendre került, például sok vállalat nagy energiával lát hoz­zá belső apparátusának vizsgála­tához. Könnyű engedni a tetsze­tős dolgok csábításának —, mond­juk —, gyorsan szervezési osztá­lyokat és főosztályokat szervez­ni, anélkül, hogy magát a válla­lati szervezőmunkát helyeznék) szilárd alapokra. Világos, hogy ilyen esetekben a korszerűség kül­ső látszatai mit sem változtatnak azon. ami az irányító törzs gon­dolkozásában, felfogásában és módszereiben elnyúlt. Nálunk — sajnos —. szinte szállóigévé vált, hogy „csak azért vonhatnak felelősségre, amit tet­tél. Amit tehettél volna, de elmu­lasztottad. azért senki nem vesz elő”. Hasonlóképpen: azt jól ki lehet számítani, hogy milyen vesz­teségek származnak az olyan dön­tés nyomán, ami nem igazolódik be. vagy nem rögtön igazolódik be. Azt viszont kiszámítani se le­hetne, hogy a döntéshalogatás, a kezdeményezés hiánya, az alkal­mak elszalasztása, a túlhaladott módszerek változatlanul hagyá­sa mibe kerül. • Azok a tervezett és folya­matban levő intézkedések, ame­lyek a gazdasági szabályozók és ösztönzések megjavítását céloz­zák, igazságosabb és méltányo- sabb helyzetet teremtenek majd ezen a téren is, hogy a jövőben az is számítson, ha valaki nem tette meg, amit megtehetett vol­na, ha kezdeményezés, képzelő­erő és hasznos aktivitás nélkül dolgozik. R. L. Jubilál az Almásfüzitői Timföldgyár Jubileumi ünnepséget tartottak tegnap délelőtt az ? Almásfüzitői Timföldgyárban abból az alka­lomból, hogy 25 évvel ezelőtt kezdődött meg a termelés a Du- na-parti üzemben. A gyár fennál­lása óta több mint 4 millió tonna timföldet állított elő, s a jó mun­ka elismeréseként többször ka­pott kitüntetéseket. Délután szakmai tanácskozásra kerül sor. Ezen dr. Juhász Adám államtitkár, dr. Dózsa La­jos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója és dr. Zámbó János, a Fémipari Kuta- tóintézet igazgatója tartott elő­adást a magyar alumíniumipa* távlati fejlesztési terveiről. (MTI) műveiről eddig készült tanuL mányok, kritikák. összesen 2500 kötet, s ezen kívül egy kü­lön könyvtárra való anyag: Az ember tragédiájának hazai és külföldi kiadásai. A gyűjtemény különös értéke — a kutatók szemszögéből felbecsülhetetlen — az íróval kapcsolatos 500 kéz­irat, fénykép, a mintegy 2500 nyomtatvány, újságcikk, plakát, valamint az őt ábrázoló 70 kép­zőművészeti alkotás. Az országosan egyedülálló ki. állítás, a meghatározhatatlan ér­tékű dokumentumok miliője ki­tűnő alkalom arra, hogy az ér­deklődök az eddiginél jobban megismerjék, megértsék a ma­dáchi életmű lényegét. Negyedszázada őröltek utoljá­ra a jánoshalmi szélmalomban. Ügy emlékez­nek, hogy jó lisztet adott a hatalmas vi­torláktól haj­tott szerkezet, mégis alulma­radt a korsze­rűbb gépekkel vívott küzde­lemben. El­csendesedett az 1892-ben épített, erős falú malom. Galambok fészkelnek a pókhálós he­lyiségeiben, szélhajtotta növénymagvak találtak ké­nyelmes fész­ket a téglák hasadékaiban. A rontó idő konok követ­kezetességgel málasztja a nem is olyan régen büszkén hivalkodó épü­letet. Hatal­mas vihar bé­nította meg vitorláját, hosszú őszi esők pusz­títják vakolatát. Néhány évtized, s használhatatlanná silányul a most még ép szerkezet, meg­roppannak a gerendák, s meg­kezdődik az utolsó hírmondók közé tartozó jánoshalmi szélma­lom végső pusztulása, ha a kö­zösség óvó figyelme ellankad. Biztató, hogy a műemlékvé­delmi felügyelőség most már nyilvántartja a jellegzetes épü­letet, s némi anyagi támogatást ajánlott fel — ahogyan mondani szokás — állagának megóvásá­hoz. Tulajdonosától, Bognár Jó- zsefnétől azt remélik, hogy se­gít a becses és a fogyó idővel egyre értékesebb emlék megőr­zésében. Heltai—Pásstor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom