Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

1975. november 4. • PETŐFI NEPE • 5 Köszöntjük a szovjet kultúra napjait „Rokonság, mégpedig egyre közelibb: ki tudná pontosan meghatározni viszonyukat? Nem ásom bele magamat a történelembe, nem megyek vissza oda, ahol először talál­koztak — vagy ahogyan a kutatók monda­nák: érintkeztek — a mi szláv őseink a ma­gyarok őseivel... Illyés Gyula például a múlt század embereiről és eseményeiről szól­va Petőfi-könyvében, egyáltalán nem afféle paradoxonként jegyzi fel, hogy a magyar ud­varházak életéről a legmegbízhatóbb leírást Goncsarovnál és Gogolnál lehet megtalálni, s hogy a nagy Petőfinek nem egy verse érintkezik rejtélyes, kapilláris módon a nagy orosz klasszikusok műveivel.” i ff, H • «* *; M: MM / /Hí U V , i \ * )*.y • A szovjet kultúra ünnepi napjain Bács-Kiskun megyében is be­mutatja műsorát a moldáviai ZSOK Állami Népi Együttes. WFIAÖK Az idézőjel használata Leonyid Martinov, a kiváló szovjet költő, a magyar irodalom fordítója és népszerűsítője cik­kéből ragadtam ki a fenti idé­zetet, amely ugyan régi rokon­ságról regél, ám nyugodtan rá­építhetjük, mint előzményre, a magyar-szovjet kulturális kap­csolatok jelenét is. S mindjárt előtolakodnak a múltból a személyes élmények is: ha jól emlékszem, a felszaba­dulás után elsőként Alekszandr Beck, Volokalamszki országútját olvastam el — egyetlen éjszaka — a szovjet könyvek közül. Az­után Gorkij, Solohov, Tolsztoj, Gajdár, Fagyejev következtek — s a kíváncsiság és lélek olyan emelkedése, amit nemzedékem valószínűleg minden tagja ismer, egy új irodalommal-világgal is­merkedvén, amelynek minden sorából a humanizmus, az ember szeretete, az emberi méltóság be­csülete áradt. Hivatásomnál fogva azután földrajzilag is sok helyen — Moszkvában, Leningrádban, Tal- linban, Kijevben, Odesszában, másutt — lehettem tanúja a kul­túra kölcsönös áramlásának-befo- gadásának; annak is. hogy mi­lyen szeretettel és kíváncsisággal fogadták-fogadják a Szovjetunió­ban a magyar kultúra alkotásait, művészetünk képviselőit. Mert azt hiszem, a magyar— szovjet kulturális kapcsolatok alakulásában is ez a kölcsönös­ség a legfőbb mozgató-fejlesztő erő; a kultúrának az az inter­nacionalista felfogása, amely azt a népek barátságának, egymás Imegismerésének fontos tényező­vé avatja. Idézhetném most a számok- adatok sokaságát. — de szükség van-e rá? Mindenki — aki im­már életkorilag is a tudatos be­fogadás állapotában él — sorol­hatná a saját élményeit: könyve­ket, fiimeket, színdarabokat, ba­lett- és zenei esteket, kiállítások- tárlatok megkapó pillanatait — mindazt, ami a legnagyobb ha­tást váltotta ki a szovjet kultúrá­val való találkozáskor. Mert bár ismét a szoyjet kul­túra napjait köszönthetjük ha­zánkban, ma már a szovjet kul­túra ünnepi eseményei nem sű­ríthetek egyetlen hétbe nálunk. Egyre rendszeresebben üdvözöl­hetünk kiváló együtteseket — alkotásokat, világhírű művésze­ket a Szovjetunió népeinek kép­viseletében. a kultúra ünnepnap­jaivá avatták ilyen módon a hét­köznapokat is. Mégis a szovjet kultúra nap­jainak Magyarországon immár visszatérően ereje-értelme van. Az átlagosnál is nagyobb közfi­gyelem fókuszába emeli a sok- nemzetiségű. szocialista Szovje­tunió kultúráját, választékban is nagyobb szélességeket-mélysége- ket kínálva. A mostani — november 4. és 13. között rendezendő kulturális napokon meghallhatjuk a Jurij Temirkanov vezényelte Lenin- grádi Filharmónia Szimfonikus Zenekarának koncertjét, megte­kintjük az ugyancsak leningrádi Kirov Operaház balettművészei­nek műsorát, vagy a moszkvai Szovremennyik Színház előadá­sait. S folytathatnám a sort a kiváló operaénekes és hangszeres szólisták fellépéseivel, a kiállítá­sok és tárlatok felsorolásával csakúgy, mint a szovjet filmek fesztiváljával, amelyen olyan nagyon várt filmeket nézhetünk meg, mint Solohov „A hazáért harcoltak” című elbeszélésének filmváltozatát, (Szergej Bondar- csuk rendezésében), vagy Vaszilij Suksin immár híres filmjét A vö­rös kányafát. Mindez csak része az idei szovjet kulturális napok változa­tos műsorának. Azzal a meggyő­ződéssel várjuk és köszöntjük, hogy még többet megtudunk a szovjet népek életéről, hogy újabb élményekkel gazdagodva tágítjuk magunkban azt a képet, amit — ki-ki életkorától függően —kialakított magának a baráti népek kultúrájáról. H. E. EGY PERC TUDOMÁNY Az üveg biológiája Az üvegről kiderült, hogy a fizikai és vegyi hatásokkal szem­beni állóképessége, állandósága, közel sem olyan magas fokú, mint amilyennek hittük. Tudva­levő, hogy az üveg szilícium-és oxigénatomok hálózatából áll. Felülete nem teljesen sima, fizi­kai hatások következtében ér­dessé válik. Az üvegfelület, sza­bad sziliciumatomjai olykor hid­roxilgyökökkel, vagy melilgyö- kökkel lépnek kapcsolatba. Az ionkicserélődés esetenként odáig mehet, hogy az üveg atomjait a környezetből származó atomok helyettesítik (így pl. a savak H. ionjai az üveg nátriumionjának a helyébe léphet, a bázisok pe. dig megbonthatják a szilíciumot és az oxigén közötti kötést.) A biológiai rendszerek is hat­nak az üvegre, úgynevezett bio. lógiai korróziót idézvén elő. Pél­dául a gombák okozta korrózió a meleg égövben ■viszonylag rö­vid idő alatt használhatatlanná teszi a mikroszkópot vagy a táv­csövet, miután a gombatelep le­nyomata belemaródik az üveg­felületbe (e vonatkozásban eL lenállóbbnak bizonyulnak a nyo­mokban nehézfémet tartalmazó üvegfajtákJ Az ellenkező irányú hatásra jó példa az üveglombik, kémcsőbe helyezett vér gyors olvadása, va­lamint az a megfigyelés is, hogy bórszilikát üvegcsében kicsapó­dik a Bi-vitamin. A kölcsönhatások megítélése még nem teljesen egyértelmű. Egy régebbi feltevés szerint a sejteket a két pozitív töltéssel rendelkező, kalciumhidak kötik az üvegfalhoz (a sejt a maga és az üvegfal felülete ugyanis ne­gatív töltésű). Angol kutatók ez­zel szemben a káliumsók visel­kedésében látják a kiváltó okot, annak feltételezésével, hogy a káliumionok a sejthártyán ke­resztül kiáramlónak és kötésbe lépnek az üveg anyagával (a ká­lium koncentrációja ugyanis a sejtben > magasabb, mint a kör­nyezetben). Kimutatták, hogy élő sejtek akkor is rátapadnak az üveglapra és folytatják növeke­désüket, ’ha közben a kálciumot megkötik. Az üveg biológiájának kuta­tása még kezdeténél tart, de rö­videsen nem kevésbé lesz jelen­tős, mint a fizikai és vegyi' tu­lajdonságának vizsgálata:***'’s9* Amikor nyelvünkkel foglalko­zunk, nemcsak a beszélt nyelv, hanem az írott nyelv kérdéséit is figyelembe kell vennünk. Az írott, nyomtatott szövegben az írásjeleknek is fontos szerepük van. Az élő beszéd gyors meg­értését a hangsúly, a hanglejtés is segíti. Írásban ezeknek a sze­repét az írásjelek veszik át. He­lyesírási szabályzatunk haszná­latukat is pontosan meghatároz­za. Mégis foglalkoznunk kell ve­lük, mert használati körük nem a szabályzat szerinti. Az idézőjel használatát he­lyesírási szabályzatunk nyolc pontba foglalva tárgyalja. Min­ket most csak a 389. paragrafus érdekel. E szerint: Írásjelek kö­zé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos, vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: A gyarmatosítás „áldá­saitól” Afrika öntudatára ébre­dő népei szabadulni igyekeznek. Megkaptam „kedves” soraidat. A példák alapján tehát hasz­nálhatjuk. sőt kell Is használ­nunk őket minden olyan eset­ben, amikor az idézójeles szó nem eredeti jelentése szerint ér­tendő. Használatával tehát stílu­sunkat színesíthetjük, mondani­valónkat hangsúlyozhatjuk, ötle­tesen, tömören fejezhetjük ki magunkat. Néhány további példát idé­zünk. Jubilál Alfréd Hitchcock „a hideglelés királya”. Egy ren­dezőről van szó, aki 1925-ben forgatta első fümjét, amelynek a címe A hideglelés királya volt. „Súlyos” boríték — olvastuk egy közlemény címét. Ha a boríté­kos sportsorsjegyekre gondo­lunk, máris megértjük a boríték „súlyosságát” (egy diáklány 20 ezer forintot éró sorsjegyet hú­zott). Rajt az „alsóházban”. Ezt a sportrovatban olvastuk, tehát az NB II. és az NB III. csapatai­ról van szó. Rém község Dózsa Tsz-ében az idősek, betegek gyá- molításával bíztak meg valakit. Ezért helyes a riporter hozzá in­tézett kérdése: Kik az „ügyfe­lei”? Pásztorék „családi” válla­latáról tudósított egy cikk. Ez arra utal, hogy egy család több tagja, vagy talán nemzedéke dolgozik ugyanott. A tőserdei „ősemberek” sem a szó szoros értelmében vett ősemberek, ha­nem egyszerűen csak régóta ott lakók. Most már az is könnyen ért­hető, miért hiányoljuk az idéző­jelet a kővetkező címekben: Moszkvában nem úsztuk meg. (Egy úszóversenyen rosszul sze­repeltünk. Milyen ötletes lett volna a kiemelés: „nem úsztuk meg”. (Három aranyat begyűj­tött egy sportoló egy versenyen). Itt a begyűjt igét használták szo­katlan új jelentésben. Edzők ke- ringője. Ez a cím megtévesztő. Ha azt jelenti, hogy az edzők keringőt táncoltak, akkor jó. de ha azt fejezi ki, hogy sűrűn vál­tották egymást egy csapatban, akkor nem jó. Pedig nyilván er­re utal a cím. De megemlíthet­jük a „nehézkesztyűsök” hideg­háborúját is (Muhammad Ali és Joe Frazer öklözőkről van szó), ötletes elnevezés. Elfogadjuk az idézőjelet a kö­vetkező mondatokban is: A dél­európai országok igen rossz sző­lőtermésére van szükség ahhoz, hogy „labdába rúgjunk” (a ma­gyar szőlő kiviteléről van szó). Az avatóünnep a város bölcsődei programjának csupán „feltételes megállója”. Mindkét mondatban távol van a mondat tartalmától az idézett rész, azért van szük­ség a kiemelésre. Ugyanígy nem kifogásolhatjuk a kiemelést a következő címben sem: „Üzemi baleset” érte Marlene Dietricnet. (Felvétel közben megbotlott, és combtörést szenvedett) Egy filmszínésznőnek a filmstúdió valóban üzeme. így balesete va­lóban üzemi baleset, de a hír közlője nyilván arra utalt hogy ritkán ugyan, de azért érheti baleset a filmcsillagokat a stú­dióban is. Felesleges a kiemelés a Kli­ment Györgyről szóló megemlé­kezésben: Ez volt a KAC „fény­kora”. A cikkíró nyüván nem gúnyolódni akart. Ugyanígy fe­lesleges ezekben a mondatokban is: jól sikerült a „kísérleti” ser­dülő III. osztályú verseny is. (A mondat hibája, hogy nem serdü­lők versenyéről, hanem a ser­dülő korú versenyről tudósít.) A hazai csapatnak minden pont „aranyat” ér. A listavezető pé­csieknek már csak egy pont az előnye az „üldöző” boly előtt. „Gyorsfényképek” a rangadóról. E példákban valóban helytelen a kiemelés, hiszen a fénykor, kísérleti (bajnokság), aranyat ér, üldöző (boly), gyorsfénykép gyakran használt kifejezések. Kiss István BEFEJEZŐDÖTT AZ EGER A MARSON, CTON A BOBINSON, KÉSZÜL A TRÓJA A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében VALLANAK A SÍROK ÉS A HOMOKBÁNYÁK Üjabb régészeti kincsek A Bács-Kiskun megyei mú­zeumok az idén is számos ása­tást fejeztek be, vagy kezdtek meg, s további jelentős értéke­ket mentettek meg a letűnt korok kincseiből. Egyidejűleg folytat­ták a korábban feltárt régé­szeti anyagok tudományos fel­dolgozását. Szabadszálláson, Kozma Sán­dor Batthyány utcai kertjében például több mint 60 avarkori sírt tárt fel. H. Tóth Elvira, a. kecskeméti megyei múzeum tu­dományos főmunkatársa. A VIII. századbeli temetőben ér­tékes leletek, egyebek között na­gyon szép bronz tárgyak, szür­ke korongolt kerámiák, úgyne­vezett kiöntős edények kerül­tek felszínre. A lelőhelyre a kerttulajdonos hívta fel a mú­zeum figyelmét, miután egy arany fülbevalót talált a helyszí­nen. Kiskunfélegyházára kétszer is hívták a szakembereket. A Csongrádi úti homokbányában X—XI. századi temető tárult fel a régészeti munka során. A sí­rokból öntött bronz állatfejes karkötők, gyűrűk, ezüst hajkari­kák, korongolt edények kerültek a múzeumba. A leletek között van egy fontos kormeghatározó tárgy is: I. András király 1069- ben vert pénze. A kiskun város kővágóéri ré­szén új homokbányát nyitottak, amely nyomban régészeti cseme. gével is szolgált. Szarmatákon temetőt fedett a vastag homok­réteg. Az eddig feltárt nyolc sír bronz fibulákat, gyöngyöket, s egy vaskést rejtegetett. A fél­egyházi ásatásokat tovább foly­tatják. Az idén fejezte be a kecske­méti múzeum az izsák-balázs pusztai honfoglaláskori sír teljes feltárását és anyagának hitelesí­tését is. A sír a honfoglaló ősök faragott, csontos nyergével, ezüst tarsolylemezével és más ezüst­tárgyaival lepte meg a múzeu­mot. A 900 éves Tiszaalpár bronzkori földvárának feltárásán Bóna Ist­ván, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem professzora és Horváth Attila megyei múzeum- igazgató dolgozott Itt jövőre sánckutatókkal folytatják a mun­kát. Kiskunhalason! Biczó Pi­roska, a Thorma Múzeum régé­sze középkori település feltárá­sát kezdte meg, Kunfehértón pedig ugyancsak középkori sírok értékeit mentette meg. Madara­son a késő szarmata kori — ro- xolán — sírmezőben folytatta az immár maratoni kutatást a bajai múzeum. Az újabb régészeti leletekkel a közeljövő múzeumi kiállításai lesznek majd gazdagabbak. R. M. A televízió nézői különféleképpen véleked­tek a hétről hétre szombatonként sugárzott Fejvízvédelmi Kutatóintézet jelentése című műsorról. Egy azonban bizonyos volt, az em­bereket érdekelte az adás, és sokfelé kicse­rélték véleményüket a látottakról, hallottak­ról. A tizenhárom részes sorozatot, miként ez a képernyőn is olvasható volt, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében gyártot­ták. A fiatal rajzolóeárda első nagyobb sza­bású produkcióját jelentette a múlt évből Szabó Sipos Tamás rendező alkotása. A Já­nos vitéz kifestői munkálatai és a tévé esti meséi után a kecskeméti stúdióban egyre több önálló művet készítenek. • Egy kocka a megndvekedett kisegér kalandjairól készült filmből. Egér az űrhajóban Az alacsony, földszintes ház­ban összezsúfolt rajzolóasztalo­kon leéltek életre a nyári hóna­pokban egy NSZK televíziós tár­saság által megrendelt tizenhá­rom részes film jelenetei is. Az Egér <a Marson című oroduketo gyermekek számára kiírt pályá­zat során született. Az indulás előtt álló űrhajóba véletlenül bekerül egy kisegér. Miután a ra­kéta sikerrel megérkezett a Mars­ra, az állat kiszabadul, és a kü­lönleges környezeti hatások miatt eredeti méreteinek többszörösére növekszik. Ez volt az alapszto­ri, amelyet folytatva a fiatalok­nak kellett kitalálni a történet újabb epizódjait; az óriási egér kalandjait az ismeretlen bolygó felszínén. A beérkezett negyvenezer pá­lyamunkát nemzetközi rajzfilmes szakemberekből álló zsűri vizs­gálta át. és választotta ki azt a kétszáz ötletet, amelyek a készí­tendő filmek alapjául szolgáltak. A tervezett két sorozat elkészí­tésére jugoszláv rajzfilmesek mellett a Bács-megyeiek kaptak megbízást. Áprilistól augusztusig megfeszí­tett tempóban dolgoztak a rajzo­lók a szükséges, mintegy huszon­egyezer filmkocka elkészítésén. A produkció menetét Temesi Miklós, a pesti stúdió rendezőié irányította, de valamennyi lénye­ges feladat már a helybeliekre hárult. A Magyar Televízióban is levetítésre kerülő alkotás hát­terei Hegedűs László tehetségét dicsérik, a mozdulattervek, a ki­húzások és kifestések pedig a kollektíva többi tagjainak ötle­tességét, Pólyák Sándor, a film operatőre ugyancsak a kecskemé­ti műterem munkatársa. Szórakoztató ismeretterjesztés A fiatal alkotói közösség másik külföldi munkája spanyol meg­rendelésre készül. A szerkesztők célja, hogy Noétól napjainkig, szórakoztató módon mutassák be az emberiség történelmének legérdekesebb alakjait, alkotása­it és kiemelkedő korszakait A hat pierces részekből álló nem­zetközi produkció több egysébe Magyarországon készül el. A kecskeméti „stáb” Robinson kalandjait eleveníti meg Defoe regénye nyomán, és ugyancsak ók keltik életre a nagyhírű Tróját, Homérosz halhatatlan eposzai­nak városát. A műterem történetében az ön­álló, nagyobb produkciók gyártá­sa új fejlődési szakasz kezdetét jelzi. A tavaly elkészült tévé-so­rozat, a „Kispolgári jelenségek” sikere bizonyította a fiatalok te­hetségét és képességeit. Ennek nyomán egyre szebb és nagyobb megbízásokat kapnak a budapesti stúdió közvetítésével. A műterem közössége egyre szervesebben illeszkedik be a vá­ros közművelődési életébe is. Az Alföld Áruház számára készített egyperces reklámfilmet sokan lát­ták a mozikban, és ugyancsak szép számú közönsége volt a me­gyei művelődési köznontban meg­rendezett filmgrafikai kiállítás­nak Az elkövetkező évek gyártási programja mind nagyobb felada­tokat hárít a kecskeméti rajzfil­mesekre. .Szabó Sipos Tamás eddigi politikus sorozatainak foly­tatásaként két. egyenként huszon­öt perces rajzfilmet kíván rendez­ni a stúdió alkotóinak közremű­ködésével „Mi van a zsebünk­ben ?” és „ Mi van a kamránk­ban?” címen. Új stúdió épül a Széchenyi városban Több szerzői film önálló elké­szítésére is gondolnak — ezek ki­vitelezése azonban egyre inkább sürgeti a jelenlegi szűk kedvezőt­len adottságú műteremben doleo- zók megfelelő munkakörülmé­nyeinek megteremtését. A Bács- Kiskun megyei Tanács már meg­rendelte a stúdió új épületének terveit, amelyet az elképzelések szerint a Széchenyivárosban ki-, vánnak felépiteni. A budapesti Pannónia Filmstúdióval közösen* megvalósítandó beruházás azt eredményezi, hogy a többi szoci­alista országhoz hasonlóan az egyes tájegységek sajátos képző- művészeti kultúrája is megtermé­kenyítheti a rajzfilm korszerű és az élet egyre több területén hasz­nosítható művészetét. Pavlovit« Miklós # Szovjet népművészek. OtvMk... • ...és remekek. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom