Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 22. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Kecskemét demográfiai sajátosságai (í.) A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságá­nak szakemberei rendszeresen készítenek olyan vizsgálati anyagokat és résztanulmányokat, melyek tájékoztatásul szol­gálnak az irányító szervek számára. Ezek egy része a KSII kiadványaiban jut el az érdekeltekhez, de a szélesebb köz­vélemény nem mindig szerez róluk tudomást. Az utóbbi időben a megyei sajtóban egyre gyakrabban igyekszünk helyet adni a közérdekű elemzéseknek, mivel meggyőződésünk, hogy ezek az információk ma már a nagy- közönségnek is egyre szélesebb rétegét érdeklik. A követ­kezőkben Kőczián Zoltánnak, a KSH megyei igazgatósága vezetőjének tanulmányából közlünk részleteket Kecskemét város főbb demográfiai sajátosságairól. A népességszám alakulásit Kecskemét város területe a különféle közigazgatási rendezé­sek miatt az idők folyamán igen sok esetben változott. Jelenleg a- város területe 257 négyzetkilo­méter, ebből a központi belterü­let mindössze 22 négyzetkilomé­ter. Kecskemét 1950. február 1-e óta Bács-Kiskun megye székhe­lye ezt megelőzően törvényható­sági jogú város volt. A második világháborút köve­tő első népszámlálás alkalmával 1949. január 1-én a város jelen­levő népessége (a jelenlegi ál­lamigazgatási beosztás szerint) 56 800 fő volt, míg 1975. január 1-én már 88 500-an laktak a vá­rosban. 20 év alatt tehát több mint másfélszeresére (155 száza­lékra) nőtt a város lakóinak szá­ma, de a növekedés üteme nem volt egyenletes. Az első évtized­ben átlagosan 1,5, a másodikban 1,8, míg 1970—75. között 2,1 szá­zalék volt a népességnövekedés évi üteme. Népességszámát tekintve Kecs­kemét jelenleg a magyar városok között a nyolcadik helyet foglal­ja el, míg másfél évtizeddel ko­rábban a befedik helyet mond­hatta magáénak. Időközben azon­ban Székesfehérvár dinamiku­sabb népességfejlődésével meg­előzte. A számítások szerint, éven­te átlagosan 1,5—2 százalékos népességnövekedést feltételezve, 1982-re Kecskemét százezer la­kosú város lesz és ezzel belép a nagyvárosok sorába. A város meglevő ipara 1950- től indult erőteljesebb fejlődés­nek. Az 1950-es években Kecs­kemét ipari fejlődése — sok ma­gyar várost megelőzve — igen erőteljes volt. 1949—60 között az iparban és építőiparban foglal­koztatott aktív keresők száma megduplázódott, 1961—70 kö­zött 70 százalékkal nőtt, 1970— 74 között 45 százalékos volt a gyarapodás, és ma már több mint 28 ezren tevékenykednek ebben a két fő népgazdasági ágban, az 1949. évi 5700-zal szemben. Kecskemét népességszaporodá­sának összetevőit vizsgálva az állapítható meg, hogy 1949—74 között a természetes szaporodás 42 százalékkal, a városba törté­nő bevándorlás 58 százalékkal növelte a város lakóinak számát. Míg azonban 1960 előtt több mint. háromnegyed részben a termé­szetes szaporodás növelte a né­pességet, azóta főként a beván­dorlás okozta a lélekszámgyara- podást. A Kecskemétre történő vándor­lás adatai azt a folyamatot tük­rözik, hogy amíg a város ipari és egyéb munkahelyei egyre bővülő munkalehetőséget kínáltak, a beköltözés üteme is fokozódott. Az utóbbi években azonban — amióta általában mindenütt az intenzív fejlesztés került előtérbe — a bevándorlás aránya csökke­nő. A be- és elvándorlások szá­ma alapján jelentős népességcse­rére lehet következtetni. 1960— 1975 között a Kecskemétre be­vándorlók száma 86 ezer fő, a Kecskemétről elvándorlók száma pedig 70 100 fő volt. Az állandó jellegű be- és elköltözések kö­vetkeztében az elmúlt 15 eszten­dő alatt a város lakosságának 35 százaléka kicserélődött. A népesség összetétele Az életkor a népesség isme­retének egyik igen fontos szem­pontja, mert a népesség korösz- szetétele a gazdasági és általá­ban mindenféle tervezésnek alap­vető tényezője. A .korösszetétel meghatározza a munkaerő-gaz­dálkodás kereteit, kiindulópontja az oktatással, egészségüggyel kapcsolatos igények kielégítésé­nek, hatással van a fogyasztás és elosztás alakulására és még számos egyéb területre. Kecskemét lakosságának kor- összetétele viszonylag nem ked­vezőtlen, bár bizonyos országos tendenciák — mint a gyermek­kornak arányának csökkenése és az öregkorúak arányának növe­kedése — itt is jelentkeznek. 1970-ben az ország városaiban (Budapest nélkül) 21,3 százalék volt a gyermekkorúak és 15,2 szá­zalék az öregkorúak aránya, Kecskeméten mindkét adat en­nél valamivel jobb. A népesség össze! ét elében a férfi- és nőarány alakulására or­szágosan jellemző a nőtöbblet. Magyarországon 1970. január 1- én ezer férfira ezerhatvanhárom nő jutott, a városokban ezerhet- ven, a községekben ezerharminc. Kecskeméten a nőtöbblet valami­vel az ország városainak átlaga alatt volt (1037), és a két utolsó népszámlálás között alig válto­zott. A nemek aránya azonban az egyes korcsoportokban erősen el­térő. Az idősebb korosztályokban jelentős nőtöbbletet találunk, míg a fiatalabbra a férfitöbblet a jel­lemző. Mivel a nők halandósága minden életkorban kedvezőbb a férfiakénál, a népesség öregedé­sének folyamata a nőtöbblet ki­alakulását. segíti elő. (Folytatjuk.) CIKKÜNK NYOMÁN ! Meddig szolgálnak ki az< étkezőkocsiban ? i.iT IRO : rmobrrm u!\,irn Lapuk október 9-i számában. „Csak Ceglédig ..kedves" az utas?” — címmel, cikket, közöltünk a szegedi vasútvonalon közlekedő étkezökocsikban tapasztalt hiá­nyosságokról. Az Utasellátó Vál­lalat az alábbiakat válaszolta a cikkben foglaltakra: ,.A . megállapított hiányosság megszüntetése érdekében szigorú intézkedéseket tettunk. Az érde­kelt dolgozókat parancskönyv ut­ján felszólítottuk a nyitvatartasi idő pontos betartására. .4 Moz­gószolgálati Igazgatóság ellen­őrei, valamint a 10. sz Mozgó- szolgálati üzem vezető beosztású dolgozói több alkalommal ellen­őrzést végeznek a szegedi vasút­vonalon. Tájékoztatásul közüljük, hogy vállalatunk rendelkezése szerint. Budapestre való visszaérkezés előtt az étkezőkocsi személyzeti- c melegétel-kiszolgálást 30 per­cei, az ital- és egyeli áruk kiszol­gálását pedig érkezés előtt lő perccel szüntetheti meg. Erre nz időre azért ran szükség, hogy a végállomásra való visszaérkezés­kor a kocsin levő árut és gön­gyöleget a pályaudvaron rövid ideig tartózkodó étkezőkocsiból leadhassák. Dolgozóinknak Buda pestre visszaérkezése után 30 percei munkaidőként felszántó lünk azért, hogy adminisztratív és egyéb teendőiket elláthassák.' Amennyiben az utasok azt tapasz- t alják, hogy a/ étkező kocsi személy­zete nem tartja be a válaszlevélben foglalt utasításokat, panaszukkal for­duljanak az Utasellátó Vállalni ve/.e- i őségéhez. i 1 lelve szerkesztőségim ki­hoz. Vetőmagrögzítő mii hab Az új autópályák építése Ko­ván olykor igen magas .öltéseket kell emelni. A talaj rögzítésére a töltés oldalai gyepszőnyeggel kell bevonni. Csakhogy a mere­dek töltésoldalról az első viha­ros eső lemossa a föld egy tú­szét. és vele együtt az erózió megakadályozására ültetett vető­magul is. Mi lenne a megoldás? Egy Franciaországban ''.'dolgozott eljárás szerint a verőmagot a helyszínen előállított műgyanta- habba ágyazva vetik el. A mi- anyaghab tartalmaz ureát. for­rnod. habképző anyagokat és ter­mészetesen trágyát. A habot az­után motoros szivattyú segítsé­gével terítik el a talajon. A mű­gyantahab kettős féladatot tölt be: egyrészt megtartja a vető­magot, másrészt afféle „szivacs­ként" megőrzi a csírázáshoz szük­séges nedvességet. Nem búcsúzom az üzemtől Varga Imrét a kecskeméti városi pártbizottság hangulatos ünnepségén ismertem meg. A Kossuth Könyvkiadó legered­ményesebb terjesztőinek meg jutalmazása alkalmával ő is oklevelet és értékes könyvjutalmat vett át. Beszélgetésünk során elmond­ta, hogy a politikai irodalom propagandistáinak munkáját el­ismerő szinte valamennyi okle­vél már a „birtokában van’-. Két esztendeje kapta meg a tízéves terjesztői aranyérmet, tavaly a kiváló terjesztő emlékplakettet, idén pedig ismét kitüntető elis­merésben részesült. Büszkeséggel beszélt a politi­kai kiadványok évről évre nö­vekvő forgalmáról az üzemük­ben : — A Szerszámgépi pari Művek kecskeméti gyárában dolgozom, és valami részem talán nekem is volt abban, hogy az üzem dol­gozói megszerették a könyveket 1973-ban több mint huszonötezer forint értékű irodalmi művet ad­tam el. ami az idei évre csak­nem megduplázódott. Ez azt je­lenti. hogy a gyár minden dol­gozója évente átlagosan mintegy nyolcvan forint értékű könyvet, politikai kiadványt vásárol. Imre bácsi karbantartó villany- szerelő. Terjesztői eredményeinek titka egyszerűen a rendszeres ön­művelődés iránti igény: a köny­vek nagy szeretete. — A harmincas években vál­tam „igazi” olvasóvá. Otthon több mint háromszáz köteles könyv­táram van. Megtalálhatók benne képzőművészeti kiadványok, is­meretterjesztő művek, verses kö­tetek és — mi sem természete­sebb — a politikai irodalom. Csaknem mindig elolvasom azo­kat a könyveket, amelyeket mun­katársaimnak ajánlok. Ez nagy könnyebbséget ad, mert minden­kinek el tudom magyarázni a tartalmát, s meg tudom indokol­ni, miért ajánlom ezt vagy azt a művet. A vállalat dolgozóinak könyv- szeretetéhez az üzem légköre is hozzájárul. — A műhelyek dolgozói, köz­tük a fiatalok gyakran rendeznek szellemi vetélkedőket és a szoci­alista brigádok is komolyan ve­szik a kulturális vállalások tel­jesítését — magyarázta. — Mind­ez a könyvek iránti érdeklődés növekedését eredményezi. Akad például olyan munkásközössé­günk. amelynek a tagjai tavaly átlagosan ötszáz forint értékű könyvet vásároltak. Azután itt vannak a „mini-kötetek" gyűj­tői ... Néhány évvel ezelőtt szó­ba hoztam, hogy miért érdekes ez a „hobby", és sikerült megsze­rettetni ezeket az ízléses kiad­ványokat. Azóta már ók keres­nek engem az újdonságokért. Varga Imre nemsokára nyug­díjba megy. — Több mint negyven év telt el az életemből munkában, s re­mélem nem kell végleg elsza­kadnom az üzemtől — jegyezte meg búcsúzóul. — Mostanában otthon is dolgozom, fai n tat z iá­kat készítek. Ezekkel majd a munkatársaimat szeretném meg­lepni. De nagyon örülnek, ha a • „A Szerszámgépipari Míívék kecskeméti gyárában nagy az érdeklődés az UMVT.ilSUM- sorozat kötetei, a történelmi művek, a lexikonok és az em­lékiratok iránt” — mondja a kitüntetett terjesztő. búcsúztatás csak viszonylagos lenne, és továbbra is visszajár­hatnék a műhelybe dolgozni — és ez is természetes — könyve­ket árulni. Hiszen ha uz ember teljesen elszakad attól a közös­ségtől, amelyben évtizedeken ke­resztül barátokra talált, talán meg is hal. S ki ne késleltetné ezt a pillanatot, ameddig csak lehet ? P. M. A KOSSUTH Könyvkiadó u.i donságai közül fontos kézikönyv a Magyarország megyéi és váro­sai. A dr. Kulcsár Viktor és dr. Laczkó László szerkesztette kötet sorra veszi az ország megyéit, vá­rosait. bemutatja gazdasági fejlő­désünket. s e fejlődés távlatait is. Az amerikai és az afrikai négerek felszabadulásáról szóló új polgári teóriák bírálatát tartalmazza Hen­ry Winston tanulmánykötete, a Fekete stratégia. Az irányítás és tervezés kérdései címmel jelent meg A. V. Bacsurin műve. A Napjaink kérdései sorozatban lá­tott napvilágot Arnoldov könyve. A kultúra és korunk címmel Fontos jogi ismereteket tesz köz­kinccsé Farkas Gyula, Gáspárdv László és Holló András közös munkája. A család jogi védelme. Írók munkásokról szóló vallomá­sait. magas-művészi színvonalú írásait tartalmazza az Órák. na­pok, évek című válogatás. AZ EURÓPA Könyvkiadó nép­szerű Modern Könyvtár sorozata is több újdonsággal gazdagodott. A verseiről is ismert Hans Mag­nus Enzensberger eszméinek kö­tete a Honatyák és ponyvahősök. Valentyin Tublin regénye a Bizo­nyítékok. Viktor Woroszylski élet­rajzi regénye — Álmok a hó alatt — az orosz irodalom rendkívül érdekes egyinéségnek, Szaltikov Scsedrinnek életútjával ismertet meg. Végül a Modern Könyvtár napokban megjelent negyedik kö­tete mai NDK-költők verseiből közel egy csokorra valót. Az ün­nep eszményképei címmel. Az Európa-zsebkönyvek sorozatában látott napvilágot Anna Seghers válogatott elbeszéléseinek kötete, a Regék Artemiszről. Ugyancsak ebben a sorozatban jelent meg Gábriel Garda Márquez kisregé­nyeket tartalmazó kötele, u Baljós óra. Ismét kapható Mihsiil Bulga­kov: A Mester és Margarita cí­mű híres legénye, immár negye­dik kiadásban. Jugoszlávia népei­nek egyik legnehezebb időszaká­ba. a fasiszta német megszállás idejére kalauzol el Mihailo Lalié már sok nyelvre lefordított regé­nye. a Gonosz tavasz. Bűnügyi regény Rose MacDonald írása, A csontkctrec. A GONDOLAT Könyvkiadó a Szemtől szembe sorozatban két új kötetet jelentetett meg. Az egyikben a modern festőművészet kimagasló egyénisége. Matisse éle­te és életműve tárul elénk. Román József tolmácsolásában, míg á másikban — Székely György jó­voltából a modei'n színházkul- túra egyik legnagyobb alakja. Edward Gordon Craig kerül em­berközelbe. A rész és az egész címmel most megjelent kötet . világhírű tudós. Werner Heisen­berg visszaemlékezéseit tartalmaz­za. Beszélgetések az atomfizikáról alcímmel. Marx György kisebb ta­nulmányszámba beillő utószavá­val. Rejtett dimenziók a cím« Edward T, Hall könyvének. A KÉPZÖMÜ VESZETI Alap Kiadóvállalata megjelentette Pe- reházy Károly hangulatos írásai­nak kötetét A régi Óbuda címmel. Kása Gábor nem kevésbé hangú, latos színes akvarelljeivel. A ki­adó már a télre készülve három kedves kifestőkönyvet is megje­lentetett. kisiskolások, a színek­kel ismerkedő apróságok szirmá­ra; a Télapó kopogtat és az Erdei. Iskola Sóti Klári munkája, a Téli mulatságok című kifestőkönyv pedig Szabó Éváé. A MÓRA FERENC Ifjúsági Könyvkiadó új kiadványai között találjuk Lev Kasszil: Drága fiaim című ifjúsági regényét. Wells- Hegner meséjét — Tomi és az elefánt, illetve gyermekdalait. Kari Mai' A medveölő fia című ifjúsági regényét. Fehér Klára: Gillv. a halacska című meséjét (Würtz Adám kedves illusztrációi­val.) (KS) fj Életkora: 18 (5.) Sajnáltuk, hogy az ötlet már csak az utcán jutott eszünk­be. Tipikus esete az „esprit de l’éscalier" című francia kifejezé­seknek. amikor az embernek valójában csak távozás után, a lépcsöházban jut, eszébe, hogy mivel kellett volna visszavágnia annak áz illetőnek, akitől kijött. Például mégis meg kellett vol­na hallgatni a telefonban Tamást, nem levágni a kagylót, hanem végighallgatni, hogy gondoljak a szerelmünkre és méltassam figye­lemre a szerencsétlen helyzetét. Íriszen ö szere! engem es kínló­dik miattam. Végighallgatni és odavágni: — Na és. most sirassalak. — Es amikor erre azi rebegi szem­rehányóan. hogy ne legyek cini kus. igv folytatni: — Oké, igazad van. én cinikus vagyok, de ez nekem nregeroltetesembe kerül. Te viszont érzelgős vagy. hazug érzelgős, neked az lenne a meg­erőltető. ha kísérletet tennél, hogy ne légy hazug. De ez a szöveg is csak most állt össze a fejemben. Esprit de l'éscalier. Ízes magyar fordítás­ban: késő bánat — eb gondolái De a bölcsességemmel legfeljebb az egyetemi felvételin szerezhe lek jó pontot. Mindegy. o — Szia. Bogár. — Szia. Kozári Imre. Hazatalál tál? — Meló után még elugroltam egy kuncsaftomhoz. Kelenföldre — Mennyit, kerestél? — Harmincat kertem, a szivar adott egv ötvenest. A gyönyörtől, hogy délután nézheti a meccset. Azt is közölte, hogy műfajombeli tévészerelővel még nem volt dől ga. Szombatra ígértem, hogy ki megyek, es tényleg ki is mentein. Ráadásul alkatrész, is volt nálam, malomkeréktekercs, és rögtön ki is cseréltem. El volt ájulva. Mit csinálsz? — Látod. — Látom, hogy bikiniben ülsz a szőnyegen, köiiilrakva nyitott könyvekkel. De ebből a látszatból meg nem következik, hogy tanulsz. is. Elvileg nem kizárt, hogy egy fotóriporterre vársz, aki majd sztárfotót csinál rólad. — Éppen rólam. — Te mondtad, hogy téged sza­vaztak meg legjobb alakúnak az osztályban. Mégpedi a kis csa­jok. Hátha neszét vette valame­lyik képes magazin. Például a Stein, vagy a Playboy megkívánt a címoldalara. — Bizonyara így lesz. Ha te mondod. De addig is agyon kell csapnom Valamivel az időt. Tehát lége erős: tanulok. Ks hányszor mondtam már. hogy a ronda bu­kósisakodnak nem az apu író­asztaléin a helye. — AtmeneU állapot. Mindjárt elvonulok. — I lóvéi mész? — Csak a szobámba. Ma itt­hon mélázok, végezni akarok az­zal a kél készülékkel. — Mar cg' hete kínlódsz velük. — Az állami és i szövetkezeti javítószolgálat egv hónapig kín­lódott mégse Indiák megcsinálni. — Majd te megtudod . , . Oké, ha estére in lesz mind a kettő, ju­talmul levihelsz lagvlaltozni, —; Nincs programod? Szombat esi ere ? Ugv éljek, éreztem, hogy ma meg rendkívüli meglepetés fog érni. I(ledobod a gyufát? Kösz. — Ebédeltél? — Vettem magamhoz egy sze­ren',- üzemi ebédet, de ha tarta­lékoltál valamit. Bogár, nem fogsz csalódni Ix'nnem. — Ott van a hűtőben fél lábas pörkölt, melegítsd meg magadnak. Tied az. egesz. az, apu nem volt éhes, — Hol a főosztályvezető? — Kiment a piacra. Felvennéd a telefont ? — Ott van melletted. — Bocsáss meg. hogy leszállíta­lak az íróasztalról, de szeretném, ha te vennéd fel. — Rejtélyes. Oda leszed a ke­zed ügyébe, de én vegyem fel. Jjó . . . Halló. Koz.éiri-lakás. Kez.it. csókolom . .. Nem. kérem. Kozári elvtárs még nincs itthon ... A fiával tetszik beszélni. Talán léi óra múlva. Hívja vissza önt ? .. . Kérem. Tessék fél óra múlva hív ni. Kézit csókolom. — Ki volt? — Egy női hölgy. A főosztály, vezető hölgyt iszlelőinek egyike. Érzéki hang. de hivatalos tónus. Festeti széke. Vagy vörös, szin­ten festve, lluszonöles harmincöt közölt. — Új hang. Ks egyáltalán nem biztos, hogy lesieti s*ökc; Az. apunak* nem esetei a szőkék. — Az idők változnak, es mi is megváltozunk bennük, mint mar a régi romaiak meg: d.lanitut léik. Ugyanezen forrás szerint a válto­zatosság gyönyörködtet. — Engem az. gyönyörködtetne, ha legalább kezet mosnál. Csupa olaj... — A motorkerékpár szerves \;e lejárója. Egyébként az. a benyo­másom. hogy harapós kedvedben vagy. Bogár. Kinek a telefon iát vártad1 — Senkiét. Megszokásból tettem magam mellé. Elfelejtettem, bog', ma nem vagyok ügyeletes neked De aztán eszembe jutott, hogy szabadnapos vagyok. — Fel se vélted volna, ha csöng. — Kihűl a szád. Moss kezet, egyél és (unj el termelni . . . Ola­jos kézzel ne nyúlj u könyveim­hez! — Mit húztál alá itt? Ez. a két sor ... — Kopjál le. mondtam. — Ha lefordítod. — Az ember nem változtathatja meg az eletet anélkül, hogy maga meg ne változna. Simone de Beauvoir, — Ilyen bölcsességek is kelle­nek az. egyetemi felvételihez? — Hülye. Nyomás, ebédelni. o Mindig tudtomra adja. hogy ha senki más. de ö belelát fiz. ese- ménynaqtárumba. De mindig meg­elégszik a leleplezés kinyilvánítá­sával, nem firtatja tovább az, ügyel, amit alkalmasint kifigyelt, az. életem alakulásában. Csak ép pen mindig finoman érezteti, hogy jegyezte az újabb zűrömet. Olyan vagyok neki. mint egv radio, vagy egy telex izió. aminek levették a hátlapját. Klőbb-utóbb kiszúrja a zűrt a szerkezetemben. Félelme­tes érzéké van az emberekhez. Kelemen Bandi bácsi csak egyszer bcszélgett'l I vele - huzamosabban, de rögtön kitapintotta Ixnnt- ezt. a képességet és megjegyezte, hogy belőled, ifjú ember, élvo­nalbeli pszichiáter válnék. Imre viszont röhögött és kijelentette, hogy más baja sines, mint bego­lyózni a mások ideg betegségeitől, egyébként is bőven elég volt neki a tanulásból gimnáziumi évei alatt. Ez iga/, is. állation utált művelődni, vagyis nem a tanulást utálta, mert ami érdekelte, azt egyszeri olvasásra vagy egyszeri hallásra életre szóló hatállyal konzerválta magában, de amely tárgyakat nem tüntetett ki érdek­lődéssel. azokat nagyvonalú fö­lénnyel mellőzte. Átengedtek min­denből szegény tanárai. Elfogad­ták. hogy a gimi után úgyse akar továbbtanulni, hanem elektro­műszerész lesz. Tudták, hogy a szavára, legalább is az. ilyen jel­legű nyilatkozataira úgy lehet épí­teni. mini a kősziklára. Az apu pedig abból a megfontolásból ki­indulva nem szorgalmazta a to­vábbtanulási. hogy többét er egy jókedvű iparos, mint huszonöt botcsinálta értelmiségi, aki pené­szes utálattal vesz. részt a tár­sadalmi munkamegosztásban. Im­re történelmének későbbi alaku­lása teljes mértékben igazolta az apu elméletét. Valamikor régen, tizennégy eves koromban az en agyamat se fűtötte se az apu. se az. anyu. hogy ne legyek manöken, biztosan megállapítottak egymás közt. hogy laisser faire. Iaisser passer hadd fantá/.iáljak hülyéket, majd elmúlik, ahogy a gyerekkori kancsalságom is elmúlt, és igazuk is lett. lassankint elhittem az ok­tatásommal megbízott pedagógu­soknak. hogy nyelvtehetség va­gyok és nem akartam tovább, hogy én legyek az ú.i Twiggy. (Folytaljuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom