Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPá AZ MSZMP BÁCS-KISKUN BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évt. 839. szám Árat 90 fillér 1915. október ÍL szombat Hat pavilonban, 9000 négyzet­méternyi területen, 69 miniszté­riumi, 22 "tanácsi vállalat és 57 szövetkezet termékeit vonultatja lel a hazai könnyűipar a jövő héten nyíló őszi BNV-n. A könnyűipar kiállításai az Öl­tözködés, az Otthon, a Ruházat, a Szabadidő-szektorokban az „A”, a 17-es, a 18-as, a 24-es és 25- ös pavilonokban láthatók majd, ahol a legkülönfélébb árucikkek tízezreit vonultatják feL A köz­ponti rendezvények és 9 tár­gyalások, továbbá a legújabb irányzatokat szemléltető napi nyolc divatbemutató színhelye a 28-as pavilon lesz. Ugyanitt di­vat-, illetve árukezelési tanács­adással állnak az érdeklődők rendelkezésére, míg az Otthon- kiállításon a lakberendezéshez, az otthonok szépítéséhez adnak szaktanácsokat. As Kecskeméti Asztalosipart Szövetkezet két évvel ezelőtt állított ld először termékeiből az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. 1973- ban második dijat, tavaly pedig emlékplakettet kaptak részvételü­kért. A jövő héten nyíló idei vásáron egy kolóniái lakószobát ma­tatnak be, amely egy szekrénysorból, egy rekamléből, két fotelból, egy asztalból, egy ülőkéből és egy állólámpából áll. Ä szekrénysor új terméknek számít, s valószínűleg nagy sikere lesz a vásáron. Felvételünkön Szmilkó László, a szövetkezet műszaki vezetője el­lenőrzi a szállításra kész szekrénysort. (Opaoszky László felvétele.) Tizennégy vagon libamáj Félmillió libát hoz forgalomba a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat egyik igen keresett exportcikke' a libamáj. Arató Sándortól, a vállalat mezőgazda­sági főosztályának vezetőjétől a napokban arról kértünk tájékoz­tatást, milyen eredményeket ér­tek el eddig ennék a fontos ter­méknek a feldolgozásában. — A múlt évihez viszonyítva jelentős fejlődésről adhatunk számot — mondotta a főosztály- vezető. — Januárban új premi­zálási rendszert vezettünk be, s ennék nyomán az első félévben — a tavalyi év azonos időszaká­hoz'mérten — mintegy 10 szá­zalékos a minőségi javulás. Ko­rábban ugyanis a máj nagysága döntötte el a prémium mértékét A tenyésztők ezért igyekeztek minél előtt túladni a tömött li­bákon. Emiatt azután a jókorára növekedett máj sok vonatkozás­ban nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Az új feltételek szerint nemcsak a nagyság, hanem a mi­nőség is döntő az osztályozás­nál.- — Hogyan lehet a máj minő­ségét javítani? — Elsősorban úgy, hogy a li­bákat legalább öt hétig kell tómni. Ha ezt betartják, akkor a máj a növekedés mellett meg­érlelődik, egyenletesebb lesz a színe és Jobban megfélel a kü­lönböző minőségi követelmények­nek. A gondosabb tömés megéri a fáradságot, mert az első osz- lyú májért kilónként 500, a má­sodosztályúért 400, míg a har­madosztályúért 80 forintot kap a tenyésztő. — Honnan érkezik a legtöbb hízott liba? — Az idén a tervek szerint 14 vagon libamájat értékesítünk. Ez azt jelenti, hogy mintegy fél­millió hízott libát dolgozunk féL Ennek a felét a kiskunfélegyházi tenyésztők — az Egyesült Lenin • Tsz Kiskunság Kisállattenyésztő szakcsoportja, a Vörös Csillag Tsz és az ÁFÉSZ hozzák. Sok hí­zott liba érkezik még a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ből, Kiskunmaj sáról, Bugac­iról és Lajosmizséről. Körzeti agronómusunk sok se­gítséget nyújt a libatömőknek, ezenkívül tőlünk kapják a nyolc­hetes sovány libákat. Rácalmás! telepünkön néhány éve eredmé­nyes keresztezést kísérleteket végzünk annak megállapítására, hogy melyik liba ad nagyobb és jobb minőségű májat Jelenleg igen kedvéit a Rajnai és Lan- dessi fajta keresztezése, amely a többinél alkalmasabb a tömésre, és májának nagysága és minősé­ge is Jobb. A VÉGREHAÍíÓ^lSlZOTTSÁG ÜLÉSE ELŐTT Megbeszélés. Moszkvában a KGST-tagállamok együttműködéséről Egy kis séta Kiskőrösön 3. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora 5. oldal Sport 6. oldal Moszkvában találkozót tartottak a KGST-országok kommunista-és munkáspártjainak KB-titkárai és miniszterelnök-helyettesei. A találkozón részt vett Bulgária részéről Q, Filipov, a Bolgár KP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Magyarország ré­széről Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Sze­kér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az NDK részéről P. Vertier, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra és G. Weiss, a minisztertanács elnökhelyettese, Kuba részéről A. Perez Herrero, a Kubai KP Köz­ponti Bizottságának titkársági tagja és B. Castilla, a kubai for­radalmi kormány elnökhelyettese, Mongólia részéről D. Mólóm- zsamc, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti- Bizottság titkára és D. Gombozsav, a minisztertanács elnökhelyettese. Lengyelország részéről J. Szydlak, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és K. Olszewski, a minisztertanács elnökhelyettese, Románia részéről S. Andrei, a Román KP Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bizott­ság titkára, és M. Marineseu, a kormány elnökének helyettese, a Szovjetunió részéről K. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Csehszlovákia részéről J. Kempny, a CSKP Központi Bir. zottságának elnökségi _tagja, a Központi Bizottság titkára és R. Rohlicek miniszterelnök-helyettes. A találkozó részvevői megvitat­ták a KGST-országok gazdasági, tudományos és műszaki együtt­működésének időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését előmozdító intéz­kedésekről. A találkozót, amely szívélyes, elvtársias légkörben folyt le, a széles körű kölcsönös megértés jellemezte. Vlagyimir Dolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára pénteken fogadta Németh Ká­rolyt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát és Szekér Gyulát, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a Minisztertanács el­nökhelyettesét. A felek közötti beszélgetés szí­vélyes és baráti légkörben folyt le. A megbeszélésen részt vett Rapai Gyula, a Magyar Népköz­társaság moszkvai nagykövete. • Hétfőn kezdődik Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülése. Az ülés munkájában magyar részről dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselő- je vesz részt. (MTI) VÁLTOZATOS PROGRAM A KETTŐS ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Megnyitották a KPVDSZ kulturális napokat Tizenötödik alkalommal rendezik meg az immár hagyomá- nyosssá vált KPVDSZ kulturális napokat. A kereskedelem­ben, a pénzügyi intézetekben és a vendéglátóiparban dolgo­zók ennek keretében évről évre több és változatosabb prog­ramon gyarapíthatják tudásukat, fejleszthetik ízlésüket. A mostani eseménysorozat jelentőségét növeli, hogy egybeesik a szakszervezet fennállásának hetvenötödik évfordulójával. A kettős megemlékezés jegyében igyekeztek minden eddigi­nél szélesebb körben bekapcsolni a dolgozókat a kulturális napok szervezők " Tegnap délután a MEZŐTER­MÉK Vállalat kecskeméti kiren­deltségének. klubtermében ünne­pélyes ' keretek között, több száz helybeli érdeklődő jelenlétében megnyitották a megyei kulturá­lis napokat Urbán Pálné. az SZMT kulturális bizottságának vezetője méltatta az esemény je­lentőségét. Hangsúlyozta, hogy az idei eseménysorozat több vonat­kozásban is eltér az eddigiektől. Ilyen nagy számú rendezvény egyetlen esztendőben sem volt még. Bács-Kiskunban összesen százhatvan alkalommal tanulhat­nak, művelődhetnek szórakozás közben, csoportosan a dolgozók. S az ad még különös súlyt a KPVDSZ kulturális napoknak, hogy egy kivételével valamennyi tervezett esemény a munkahelye, ken történk, A közművelődési párthatározat szellemében járnak el, amikor a munkahelyi műve­lődés gyakorlati megvalósításáról ilyen sokoldalúan és széles kör­ben gondoskodnak. Ezután került sor a helyszínen annak a kiállításnak a megnyitá­sára. amelynek keretében a nép­művészet barátai megismerkedhet­nek a kalocsai porcelánüzem né­pi motívumokkal díszített, művé­szi kivitelezésű termékeivel, s a Tiszakécskén élő Kovács Miklós kékfestőmester munkáival. A tár. lat anyagát dr. Nagy Györgyné, az SZMT Művelődési Központ munkatársa ismertette a jelenle­vőkkel. A megnyitó ünnepség nép. rajzi és népművészeti kisfilmek vetítésével ért végét. A következő két hét alatt Bács- Kiskun megye legkülönbözőbb községeiben, városaiban lesznek a tegnapihoz hasonló, tartalmas kul. turális események, irodalmi anké­tok, író—olvasó találkozók, kiállí­tások, szellemi vetélkedők és is­meretterjesztő előadások. Több helyen szerveznek vásárlással egy­bekötött könyvkiállítást is. V. M. O. L. • Egy rémiét a kecskeméti kiállításból. (Tóth Sándor felvétele.) .ette a hatását. S ez a hatás dsugárzott a nemzetiségi la- cossag közéleti, politikai tevé­kenységben való — tartóz­kodó — részvételére is. Az öröklött ellentétek azonban ilapvetően feloldódtak a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése során. Az együttes érdekeltség, a 'közös munka közelebb hozta •gymáshoz az idősebb nemze- iéket is. Az ifjúság szemléle­tében ugyanis az együvé tar­tozás érzése már természet- izerűen megvolt az óvodai, is­kolai nevelés Jóvoltából. Mint, ihogyan ma már az élet min­ien területén — az egyesült tzövetkezetekben, a. .vegyes házasságokban, a családi, ro­koni kapcsolatokban, s szocia­lista brigádokban, a közösségi életben a választott testületek­ben, és közéleti tevékeny­ségben — magától értetődő zz együvé tartozás, az együtt­működés. örvendetes, hogy nemzeti­ségi helységeink lakossága megőrizte hagyományait, ősi kultúráját, szokásait, népmű­vészetét a varrásban, szö­vésben. dalban, táncban és. ki­sebb mértékben a zenei, élet­ben is. Bár népviseletben már. csak a korosabbak’ jár­nak, a kultúr csoport ok híven őrzik, fellépéseiken büszkén viselik a hagyományos öltö­zetet. Kiemelkedően tényked­nek, és minden elismerést megérdemelnek a bajai, her­cegszántói, garai és csávolyi délszláv, s a nemesnádudvari német táncegyüttesek. Nem­különben a bajai, felsgszent- iváni, bácsalmási és garai tamburazenekarok. Nagy jelentőségű nemzetisé­gi községeinkben a honismere. ti . tevékenység továbbfejlesz­tése, valamint a tárgyi emlé­kek megőrzése érdekében végzett munka, A csávolyi és hercegszántói falumúzeum pél­dául igen gazdag délszláv gyűjteménnyel rendelkezik, s a gyűjtés jelenleg is nagy ügyszeretettel történik. Az ismeretterjesztésről szól­va; a TIT járási szerveze­tében 1969 óta működik nem­zetiségi munkacsoport. Öröm­mel hozzátehetjük, hogy eb­ben az évben Bgján megala­kult a TIT nemzetiségi szak­osztálya. A járás községeiben, Bácsalmáson, Csátalján, Ga- rán, Hercegszántón és Katy- máron évenként csaknem 50, nemzetiségi anyanyelven meg­tartott- ismeretterjesztő elő­adás, nyelvművelő foglalkozás tanúsítja ennek szükségessé­gét, életrevalóságát. Nincs szégyenkezni valónk a sportban sem. Az országos bajnoki csapatokban csakúgy, mint a magyar válogatottban ott vannak, ismertek a terüle­tünkről származó délszláv nemzetiségű kiváló sportolók,- Gazdaságpolitikai feladata­ink végrehajtását érintve is bátran elmondhatjuk: nincs különbség a lakosság életszín­vonalát, ~ gazdasági helyzetét illetően. Területünk lakossága — függetlenül nemzetiségétől — egységes a feladatok vég­rehajtásában, kimagaslóan szorgalmas, példamutató a kö­zös munkában. Mint ahogyan egységes a szemlélet a politi­kai kérdések megítélésében, s ugyanez jellemzi a társa­dalmi aktivitást. Mindezek tanúsítják, hogy nemzetiségi lakosságunkban él a szocialista hazaszeretet, tár­sadalmunkhoz való ragaszko­dás, s egyben élősegitöi — mintegy természetes híd alko­tói — a szomszédos szocialista országokkal való testvéri, ba­ráti kapcsolatainknak, nem­zetközi együttműködésünknek. Pártunk nemzetiségi politi­káját végrehajtó tevékenysé­günk csak egy kicsi része a megyei és az országos egész­nek. Saját tapasztalataink és ismereteink azonban arra en­gednek következtetni, hogy eredményes munkát, és igen sok jó tapasztalatot összegez­het a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsége a ma, Baján sorra kerülő ju­bileumi ünnepi tanácskozá­sán. Szabó Imre az MSZMP Bajai Járási Bizottságának első titkára A Magyarországon élő nem- letiségi lakosság demokrati­kus szövetségei létrejöttének 10. évfordulóját köszöntjük e napokban. A jubileumi ünnepi rendezvényeken rendkívül je­lentős történelmi évfordulóról emlékezünk meg. S az Ünnep Igazi tartalmát nemzetiségi politikánk érvényesülésének eredményei adják meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi poli­tikája megyénkben is a lenini elvek alapján jut érvényre. Pártunk XI. kongresszu­sa is hangsúlyozta: „... a nemzeti összefogás fontos ele­me a hazánkban élő nemzeti­légiek állampolgári egyenjo­gúsága. A hazánkban élő nemzetiségiek egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népet átfogó építő­munkában. Pártunk azt vall­ja, hogy a nemzetiségi politi­ka érvényesítése nélkülözhe­tetlen feltétele a szocialista ország belső szilárdságának, ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottságának, a népek barátságának." Bács-Kiskun megyében, így Baján és a bajai járásban, ahol a többnemzetiségű lakos­ság döntő többsége él, külö­nösen fontos a nemzetiségi politika helyes értelmezése és gyakorlati megvalósítása. A nemzetiségi politikával össze­függő széles körű munkát — amely eddig is szüntelen fel­adatunk volt — segítette a Politikai Bizottság 1968-as ha­tározata, amelyet még abban az évben kormányintézkedé­sek is követtek. A megyei pártbizottság és irányításával a megyei válasz­tott testületek csakúgy, mint az érdekelt városok és járások választott testületéi — a párt, tanács, népfront, KISZ — egy. egy ciklusban többszőr is el­lenőrzik a határozat végrehaj­tását, megjelölik az újabb időszerű feladatokat. Ezt a munkát rendszerint gondos felmérés és helyzetelemzés előzi meg. Es a következte­tés: eredményes a nemzeti­ségi lakosság körében vég­zett politikai munka, a gaz­dasági, kulturális feladatok végrehajtása; a párt nemze­tiségi politikája jól érvényesül területünkön. Ennek személyi feltételei a közélet minden területén meg­találhatók. A nemzetiségi la­kosság képviselete számará­nyának megfelelően biztosított a megyei, városi, járási és községi vezető testületekben. A bajai járás lakosságának 12 százaléka délszláv, 10 százalé­ka német, 2 százaléka pedig egyéb nemzetiségű. Közülük való kilenc pártbizottsági tag, tizenegy párttitkár. Hat köz­ségben az MSZMP községi vezetőség titkára, 3 községben tanácselnök, hétben a tanács- titkár, ötben pedig az iskola- igazgató délszláv, vagy né­met nemzetiségű. A 19 tsz közül négynek az élén nemze­tiségi elnök áll. A járás or­szággyűlési képviselői közül az egyiket minden ciklusban — de többször volt már rá példa, hogy mindkét képvise­lőt — a nemzetiségi lakosság köréből választották. Járásunkban Hercegszántón, Garán és Katymáron délszláv iskola működik. Emellett S község iskolájában tanulhat­nak a gyerekek szerb-horvál vagy német nyelven. Ezek az iskolák 200—300 kötetes, sa­ját nyelvű könyvtárral ren­delkeznek, s a könyvállományi csere révén is bővíthetik. A lakosságot 12 könyvtárban több nyelvű irodalom szolgál. ja. Baján működik délszláv báziskönyvtár, amely csere­könyvekkel áll a terüleí könyvtárainak rendelkezésé­re, s így a lakosság szolgála­tára. Ahol megvolt rá az igény, létrejöttek a nemzetiségi nyelv, művelő klubok. Ilyenek mű­ködnek Baján, Bácsalmáson, Garán. Csávolyon és Herceg- szántón. Ugyancsak Bácsal­máson és Garán, illetve Káty. máron irodalmi körök is lé­tesültek. A Hórty-rendszer gyűlölkö­dést vető, a nemzetiségeket elkülönítő és egymással szem. beállító soviniszta, fasiszta po­litikája egy ideig a felsza­badulást kővetően is érez­\ könnyűipar az őszi BNV-n Nemzetiségi politika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom