Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

1975. október 9. • PETŐFI NEPE • * Őszi hangulat (Pásztor Zoltán felvétele.) Diórázás helikopterrel A dió, rendkívül értékes gyü­mölcs. Friss levele, zöldhúsos tér. mésfala a gyógyászatban haszno­sítható anyagokat tartalmaz. A termés belső részét, az úgyneve­zett dióbelet sokféleképpen fo­gyasztják. A diófa jó minősége, szép rajzolata miatt értékes bú- torfa is. Mindezek miatt telepítéséhez teljes támogatást ad jelenleg is az állam. Megyénkben az állami gazdaságok létesítettek jelentő­sebb dióst. Összesen 274 hektár ültetvény van, pnelyből 168 a Bajai Állami Gazdaságé, 76 hek­tár a Kiskunhalasi Állami Gaz­daságé. Ez utóbbit 13 évvel ez­előtt ültették. Seres Franciska, a gazdaság Bzaktanácsadója elmondja, hogy a mai dióültetvény területén vala­mikor parlagon levő sivár ho­mokterület volt, amelyet nagy költséggel egyengettek el és tet­tek értékessé. Valóságos termé- szetáfralakító munka folyt itt, melynek most aratják a gyü­mölcsét a szó szoros értelmében, hiszen a dió rendkívül drága a nemzetközi piacon is. A gazdasá­gok általában nem szívesen fog­lalkoznak új ültetvények létesíté. sével, mert a teljes termőre vá­lásra 15—16 évig kell várni. Bodor '• László, a tajói kerület vezetője' hozzáteszi: — Az idén még csak 6—7 má­ma termésre számíthatunk hek­táronként, de a • következő • esz­tendőkben a teljes termőre for­dulás után ennek többszörösét, szüreteljük majd. A legnagyobb gond a szedés. Az idén kísérletképpen helikop­terrel rázták le a gyümölcsöt. A gép által kevert erős légörvény hatására lepotyogott a dió. Ennél nagyobb gond a termés összesze. dése, tisztítása, ami egyelőre kéz­zel történik. E munkafolyamatok gépesítését a közeljövőben pró­bálják majd megoldani. A dió iránti nagy keresletet bizonyítja, hogy a gazdaság a termés jelem tős részét exportálja. K. S. MEGTALÁLHATÓ-E A TŰ A SZÉNAKAZALBAN? , HOGYAN LEHET IDEJÉBEN FELISMERNI A RÁKOT? Legjobb orvos - az állam „Még sokmindent nem tudunk a rák természetéről, kifejlődésé­nek mélyen rejlő mechanizmu- 'sairól, a mai orvostudomány mégis képes szembeszállni ezzel a súlyos betegséggel, abban az országban, ahol az állam létre­hozta az egész lakosság szakor­vosi ellátására alkalmas specia­lizált szolgálatot.” Alekszej Szaíonov, a Szovjet­unió egészségügyi miniszterhe­lyettese, mint az egészségvéde­lem szervezője, 35 éves tapasz­talattal rendelkezik, ő irányítja a szovjet gyógyító-megelőző szol­gálatot. A tapasztalat teszi szá­mára lehetővé a fenti következ­tetést. KÉRDÉS: Ez azt jelenti, hogy most szervezési problé­máktól függ a betegségek, töb­bek között a rosszindulatú da­ganatok elleni harc sikere? — Jelentős, ha ugyan nem döntő mértékben ettől függ. Meg­említek egy példát. Az orvostu­domány a rák több féle — se­bészeti, sugárterápiás, kemoterá­piás gyógymódjaival rendelkezik. Ezek a gyógymódok nem mindig bizonyulnak hatékonynak. Miétf ? A betegek gyakorta a betegség utolsó stádiumában kerülnek a klinikára. De a gyógymódoknak ugyanez a komplexuma haté­konnyá válik, ha a rák kezdeti stádiumában van a beteg. A következtetés egyszerű: a betegséget korai fejlődési szaka­szában kell felismerni, azaz a magukat egészségesnek tartó em­berek millióit . állandóan vizs­gálni kell. Az orvosok egész se­rege, a gyógyintézmények kiter­jedt hálózata, olyan specializált szolgálat szükséges ehhez, -mely­nek sikeres működése, megszer­vezésének módjától függ. KÉRDÉS: A Szovjetunió 250 millió főnyi lakossága oly nagykiterjedésű területen él, melyen nemcsak a specializált, hanem az általános terápiás szolgálat megszervezése is — nem könnyű probléma. A Szovjetunióban hogyan oldják meg ezt a problémát? — 30—50 ezer fő lakosú kör­zetekre osztottuk fel a Szovjet­unió egész területét. Minden kör­zet rendelkezik a maga poliklí- nikai rendelőintézetével, melyek­ben különböző szakorvosok dol­goznak, köztük onkológusok is. Ez a rákellenes szolgálat első előretolt hadállása. A lakosság­gal a legközvetlenebb kapcsolat­ban levő poliklinikai rendelőin­tézetek onkológusainak az a fel­adatuk, hogy jpninden orvosi el Iá. tást kérő jelentkezést felhasznál­janak a betegség legelső, a beteg számára még észrevétlen tüne­teinek feltárására. Ha megállapí­tanak ilyen tüneteket, vagy az or­vosnak gyanúja támad, alapos megvizsgálás és gyógykezelés céljából gondozóintézetbe küli- dik a beteget Az onkológiai gondozóintéze­tek, számuk kb. 300, sebészeti, sugár- és kemoterápiái osztályok­kal, modem technikával felsze­relt laboratóriumokkal rendelkez. nek. De ezek nemcsak nagy gyógyászati központok. A gondo­zóintézetek, együttműködve a poliklinikai rendelőintézetek on­kológiai rendelőinek orvosaival, köztársaságuk, vidékük, közigaz­gatási területük, városuk terü­letén megszervezik a rák elleni harcot. A gondozóintézetek vi­szont alárendelték az egészség- ügyi minisztériumnak. Ez or­szágosan tervezi a rák megelőzé­sére, korai felismerésére, gyógyí­tására, a betegek rehabilitálására irányuló intézkedéseket, irányít­ja az onkológiai szolgálatot vala­mennyi intézetének munkáját. A minisztérium huszonkét spe­cializált tudományos-kutatóinté­zet tudósai által előterjesztett ja. ^vasiatokra támaszkodik, ellen­őrzi a tudományos vívmányok gyakorlati alkalmazásába vételét. KÉRDÉS: Egy beteg kimu­tatása sok száz ember között — hasonló egy tű kereséséhez a szalmakazalban. A tömeges szűrővizsgálatok roppant mér­vű állami támogatást igényel­nek. Indokolt-e ez a támogatás? ■ — A gyógyászatban nem lehet összemérni az eredményeket és a költségeket — a siker minden század-százaléka mögött emberi élet áll. . Persze, a tömeges szűrő- vizsgálatok még nem annyira ha­tékonyak, mint szeretnénk, — a rák korai tüneteit nehéz felis­merni. De éppen a szűrővizsgá­latoknak köszönhető az, hogy ma kétszer ritkábban van dolgunk az utolsó stádiumban levő és ne­hezen gyógyítható betegségekkel, mint tíz évvel ezelőtt. A lakosság tömeges szűrővizs­gálata lehetővé teszi azt, hogy minden százezer ember között, — hangsúlyozni kívánom, min­den százezer, magát egészséges­nek tartó ember között kb. negy­vennél ismerjük fel a rosszindu­latú daganatot. Es, ami nem ke­vésbé fontos, — a tömeges szű­rővizsgálatok lehetővé teszik azoknak a rákot megelőző álla­potban levő embereknek a fel­derítését, akiknél* jóval nagyobb a megbetegedési veszély. Felté­telezzük, hogy a vizsgálatok megszervezési rendszerének tö­kéletesítése, révén, a legközelehbi években sága másfél, kétszeresével meg­növekszik. Az onkológusorvosok műszaki felszerelésének tovább­fejlesztésére. a poliklinikai ren­delőintézetekben dolgozó vala­mennyi orvos „onkológiai jártas­ságának” növelésére, a fokozot­tan veszélyeztetett népességcso­portok tüzetesebb ellenőrzésére gondolok. Elsősorban azoknak a fokozott ellenőrzésére, akik olyan krónikus betegségekben szenved­nek, melyek hátterében kifejlőd­het a rák. Ezeket külön nyilván­tartásba veszik a poliklinikai rendelőintézeti orvosok. KÉRDÉS: A vizsgálatok, amelyeknek száma növekedni fog, továbbá a gyógykezelésen átesett emberek egészségi ál­lapotának ellenőrzése szüksé­gessé teszi a szolgálat állandó utánpótlását specialistákkal, méghozzá „szűk” szakterületű specialistákkal. Vajon az orvo­si főiskolák képeznek ilyen on­kológus-szakorvosokat ? — A szovjet főiskolákon az utóbbi években létesülnek onko­lógiai tanszékek. Ez az első sza- kosz, amely lehetővé teszi a le­endő orvos számára azt, hogy megismerkedjék az onkológiai problémákkal. A második sza­kasz — az orvostovábbképző in­tézetek tanfolyamai, ahol az ál- ■tettiános gyógyászati munkata­pasztalattal bíró orvos szakkép­zettséget szerez az onkológia te­rületén. Most a zországban kb. 5000 onkológus és több mint 2000 radiológus működik. A poliklini­kai rendelőintézetben 500 rákos betegre egy orvos jut. KEkDES: Osztja-e azt a vé­leményt, hegy korunkban nö­vekszik a rákban való megbe­tegedés veszélye és a rák okoz­ta halálozás? — A rákmegbetegedések száma valóban világszerte növekszik. Ennek több oka van. Többek kö. zött, az élettartam hosszabbodik, következésképpen azoknak az idős embereknek kontingense is növekszik, akiknél sokkal gyak­rabban fejlődnek ki a rosszindu­latú megbetegedések. Mindazon­által az utóbbi 8—10 évben a Szovjetunióban a megbetegedési arányszám növekedési ütemének lassulási tendenciája figyelhető meg, sőt, a rák egynémely for­májának, például a gyomorrák­nak, nyelőcsőráknak csökkenési tendenciája is. Ez a körülmény azzal magyarázható, hogy a rosszindulatú daganatok koráb­ban ismerhetők fel, hatékonyab­ban gyógyíthatók, dinamikusan folyik a rákot megelőző állapotú betegek megfigyelése, közérthe­tőbbé vált a lakosság körében végzett egészségügyi ismeretter­jesztés. Manapság a Szovjetunióban, a rosszindulatú daganatban való megbetegedések arányszáma jó­val alacsonyabb, mint sok gazda­ságilag fejlett és viszonylag azo­nos népességstruktúrájú ország­ban. A halálozási mutatószámok is alacsonyabbak. Gyógykezelésen sikerrel. átesett, több 1 mint más­fél mMiő embert tai^nákhjdlván a' szovjet mikológiái gondozóinté­zetek. A gyógykezelésen áteset­teknek csaknem a fele. több mint öt évig él, azaz teljes gyó­gyulásukról beszélhetünk. Es ez az egészségvédelmi szolgálat leg­jobb eredménye. hatékonysági mutatója a rákellenes állami küz­delem rendszerének. Természetesen az állam szere­pe nem korlátozódik egy spe­cializált szolgálat létrehozására. A rák problémája — bonyolul­tan összetett probléma. A beteg­ség megelőzése céljából szigo­rúan ellenőrizni kell a környezet­ben levő rákokozó anyagokat, az iparvállalatok üzemmódját — mindent, amivel az ember érint­kezik. Es ezt az ellenőrzést, csak­is az állam kénes megvalósítani. Eleonora Gorbunova, az APN tudományos szemleírója Vendégünk Costea Gheorghe Olvasóink előtt már ismeretes, hogy megyénkbe látogatott a testvéri Román Szocialista Köztársaság Álba megyei Párt­bizottságának titkára Costea Gheorghe. fiatalos külsejű férfi aki gépészmérnöki diplomát szerzett, s a jelentős iparral és mezőgazdasággal rendelkező megye gazdaságpolitikájával fog­lalkozik, de egyben a megyei néptanács elnökhelyettese is. A két nép, a két megye barátságáról a következőket mondta. — A személyes találkozások, a tapasztalatok kicserélése mindkét nép, mindkét megye vezetői szá­mára jók, hasznosak. Tanulhatunk egymástól a gazdasági építésben, a módszerekben, az anyagi esz­közök felhasználását illetően, hi­szen mindannyiunkat egyetlen cél, a szocializmus felépítése vezérli. Önök is, mi is a jobb, a gazda­gabb élet megteremtésén dolgo­zunk, barátok vagyunk, s bará­toktól jó tanulni. Ha ezt tesszük, akkor jót cselekszünk, megvaló­sítjuk pártjaink politikáját. A két megye kapcsolata már-már ha­gyományos, amelyet szeretnénk még jobban kiszélesíteni. Az önök első titkára, Horváth István elv. társ nagyon sok szép és bizako­dást keltő eredményről beszélt, amelynek mi szívből örülünk. Tudjuk, hogy vannak nehézségek a gazdasági életben de azért va­gyunk, hogy ezeket áthidaljuk. A romániai Álba megye párt- bizottságának titkára ezdtán az ö megyéjük • helyzetéről, fejlődésé­ről adott képet. — Ezelőtt hét esztendővel, 1968-ban jelentős átszervezés tör­tént, amely a megyéket is érin­tette. Az átszervezés óta folytat­juk a népgazdaság minden ágá­nak fejlesztését, amelynek alapja a nehézipar, ezen belül pedig a gépipar. Fejlődik mezőgazdasá­gunk is. Az átszervezés óta az ipari termelés volumene három­szorosára növekedett. Az ipari termelés jelenleg 8 milliárd lei, a mezőgazdasági termelés pedig 2 milliárd lei. Az olvasók bizonyá­ra kíváncsiak Álba megye né­hány jellemző adatára. Területe 6200 négyzetkilométer és 400 ezer lakosa van. Megyénkben minden ipar megtalálható a gépipartól a vegyiparon keresztül a fafeldol­gozó iparig és az élelmiszeriparig. A mezőgazdaságban 99 termelő- szövetkezet, 7 állami gazdaság és egy kísérleti állomás működik. Akad nálunk is, akárcsak önök­nél tanyarendszer, de főleg a hegyvidékeken. Costea Gheorghe nem tagad­hatta meg önmagát, mert ismét a termelésről, a népgazdasági ter­vek teljesítéséről szólt. “f Megyénkben a népgazdasá­gi tervet eddig már 14 vállalat teljesítette, s a közeli napokban várható, hogy az egész megye je­lentheti a terv teljesítését. A kö­vetkező ötéves tervben Álba me­gye azt a feladatot kapta, hogy meg kell duplássnia a termelését. A közeljövőben 8 ezer lakást épí­tünk állami segítséggel, s 4 ezer családi ház épül fel saját erőből. Ehhez természetesen kapcsolód­nak az iskolai, óvodai és bölcsö­déi, illetve kollégiumi beruházá­sok. Mi úgy értékeljük, hogy si­kerül majd teljesítenünk pár­tunk, határozatait, s ezt kívánjuk tiszta szívből önöknek is. Gémes Gábor Molnár Frigyes Kecskeméten Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, Kecskemét ország- gyűlési képviselője, tegnap láto­gatást tett a megyeszékhelyen. Elkísérte dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára. A BRG kecskeméti gyárában a párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetőkkel, vala­mint a szocialista brigádok veze­tőivel folytatott megbeszélést. Ezt követően a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán dr. Filiusz István, az intézmény fő­igazgatója | adott tájékoztatást a tanulmányi munkáról. Ez alka­lommal Molnár Frigyes találko­zott a diákönkormányzat vezetői­vel is. A hunyadivárosi ABC-áruház- nál Ispánovits Márton, a MÉ­SZÖV elnöke, országgyűlési kép­viselő és Hordós Lajos, az UNI- VER szövetkezet elnöke mutatta be az új áruházat. A délután folyamán dr. Molnár Frigyes a Hazafias Népfront Kecskemét Városi Elnökségének tagjaival beszélgetett, áttekintet­ték a város fejlődésének legfri- sebb eredményeit és megbeszél­ték azokat a feladatokat, melye­ket az országgyűlési képviselő és a választott testület dolgozói vé­geznek majd el közösen. A Kodály Intézet megtekintése után elismeréssel nyilatkozott a város törekvéseiről, melyeknek eredményeképpen ez a nemzet­közi jelentőségű kulturális in­tézmény is létesült. ymv/. % Befejezés előtt állnak a pécsi székesegyház környékén felyé ásatá­si munkák. Dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazga­tója vezetésével a munkások Európában egyedülálló régészeti lele­tet, egy római ókeresztény mauzóleumot tártak teL A sír kamrában a képen látható faragott márvány szarkofágot is találtak. (MTI- fotó: T-. Kálmándy Ferenc felv. — KS.) Csak Ceglédig „kedves” az utas? Utazó nemzet vagyunk, s el­várhatnánk, hogy ezt azok is. számításba vegyék, akik az uta­zóközönség kényelméről, kultu­rált ellátásáról hivatottak gon­doskodni. Az étkezőkocsikat üze­meltető Utasellátó Vállalat pél­dául, fényképes reklámjain min­den szépet és földi jót helyez kilátásba, csakhogy erről éppen a legilletékesebbeket, a pincére­ket nem értesíti! Feltehetően ez- ze magyarázható, hogy az étke­zőkocsikban tapasztalható való­ság mélyen alatta marad a rek­lámszövegek által felfokozott vá­rakozásnak. Mert mi a helyzet, például a Szeged expressz étkezőkocsijá­ban? A gyanútlan utas felszáll Kecskeméten, szépen megkeresi a számozott helyét, lepakolja a cső. magjait, kifújja magát és elha­tározza, hogy bekap valamit. Mi­re odáig jut, hogy leülhet a te­rített asztal mellé,' a vonat el­hagyta Nagykőröst, Ettől kezdve különös dolgokat észlel, mintha áramot vezettek volna a pincé­rekbe, pattognak, de nem az asz­talok körül, hanem a vendégek­kel. Sültet hiábá kér — nincs — hangzik a tömör elutasítás, egyen az utas rántottát, az percek alatt elkészíthető és lenyomható, vagy hajtson fel jó sok pohár alko­holt, minél gyorsabban. Ha valaki mégis félreértené a „szíves" kínálást és tartós ita­lozásra, mulatozásra kívánna be­rendezkedni, Ceglédnél „észreté­rítenék”. Mert idáig valahogy csak eltűrik az utast, az étkező- kocsiban, a felszolgálók jobb pil­lanataiban még olyat is érezhet, hogy ő azért kedves vendég, fő­leg, ha sokat rendel, bőséges bor­ravalót ad és Nagykőrösön túl már nem fogyaszt semmit. Ceg­lédnél azonban fagypont alásüly- lyed a pincérek mosolya, s min­den tevékenységük egyetlen do­logra összpontosul, hogyan le­hetne a „kedves” vendégtől mi­előbb megszabadulni? Először jön a szóbeli kirámolás, ha ez sem használ, elkapkodják a vendégek arra elől a hamutála­kat, lerángatják az abroszokat, a legvégén pedig erélyes, nyugod­tan mondhatjuk, udvariatlan han. got ütnek meg, a fülke pániksze­rű kiürítése érdekében. Mire ez a nagy sietség? Az adminisztrá­lásra. Ceglédtől a Nyugati pá­lyaudvarig ugyanis a felszolgálók egyebet sem tesznek, mint oszta. nak, szoroznak, kivonnak, össze­adnak, könyvelnek, elszámolnak, bélyegeznek, összesítenek, kimu­tatnák, aláírnak. Az ő érdekük úgy kívádja, hogy ne a megérke­zés utáni szabad idejüket töltsék ezzel a temérdek papírmunkával, s bizonyos tekintetben ezt meg is lehet érteni. Elvégre a pincérek is emberek, amiből viszont az is következik, hogy az utazó és fo­gyasztó ..közönség se kutya! Jog­gal elvárhatja tehát, hogy az ő érdekeit is méltányolják! Vagyis, ne dobják ki az étkező­kocsiból, amikor a legjobban ér­zi magát. £s ahová mint utas és mint fogyasztó vendég nem Ceg­lédig váltotta csak meg a belé­pőjegyét. Mert ha ez így folyta­tódik tovább, még azt is megér­hetjük, hogy az étkezőkocsikat csak mutogatni fogják a kedves vendégeknek, természetesen be. lépti díjért és üvegen keresztül. Az utas bedobja egy perselybe a pénzét, a felszolgálók pedig a tiszta bevételt kényelmesen be- seprik, számfejtik* és elkönyvelik. Ezzel tulajdonképpen ők is meg lennének kímélve az utasok­tól, azok pedig egy csomó kelle­metlenségtől. Persze, ha az utas. ellátónak valami jobb megoldás jutna az eszébe, valamennyi uta­zóvendég nevében élőre is meg­köszönnénk. Vadas Bmiza Utazik a must t A Járási gsékhely, valamint Kaskantyú és Akasztó termelőitől napjában átlag másfél ezer hekto­liter must érkezik a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság kiskő­rösi pincészetébe. Alig két hét le­forgása alatt az idei szőlő levéből 16 ezer hektónyit vásároltak fél, amelyet újborként a HUNGARO- VTN Vállalathoz továbbítanak majd, ahonnan a kezelés után a bor túlnyomórészt exportra kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom