Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
1915. október 1. • PETŐFI NEPF • 5 Megújul a Feszty-körkép NYELVŐR Az ősmagyar kor Néhány évvel ezelőtt, amikor újra megkezdődtek a templomrom ásatásai Pusztaszeren, dr. Tromayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, nemcsak a frissen előkerült csontokat, köveket mutatta meg látogatóinak, hanem kezükbe adott egy érdekes könyvet is. A kötet Feszty Árpádnak, akadémikus festészetünk nevezetes alakjának „A magyarok bejövetele” című híres körképét mutatta be, nemcsak szóban, hanem kihajtogatható, négy méter hosszú metszeten is, amelyet egy bizonyos Ma- relli Gusztáv örökített meg a fényképek pontosságával. ip Azt tervezzük, hogy a második világháborúban, Budapest ostromakor erősen megsérült körképet ide hozzuk, az első országgyűlés és az első földosztás színhelyére — mondotta akkor a múzeumigazgató. — Nemzeti emlékparkot létesítünk: annak lesz majd az egyik látványossága a Feszty-körkép. A néhány évvel ezelőtti tervekből lassan valóság lesz. Befejezés előtt állnak a pusztaszeri ásatások — a több hajós templom romjai mellett egy kisebb kastély maradványai is előkerültek —, s időközben megérkezett Szegedre a nevezetes Feszty-mű is, amelynek restaurálása megkezdődött s rendben folyik. Jókai tanácsára A hatalmas tekercsben Szeged, re szállított körkép darabjai ott sorakoznak most a Közművelődési Palota mögötti várromban. Fiatal restaurátorok bontogatják le a szakadozott vásznakat, s fényképezik minden négyzetcentiméterét. A helyreállítók nagy munkára vállalkoztak. Feszty Árpád — aki eredetileg bibliai özönvíz látomását akarta megfesteni — apó• Részlet a Feszty-körképből. sa, Jókai Mór tanácsára 1800 négyzetméternyi falfelületen idézte meg a magyarok bejövetelét. Munkájához egy 115X15 méter nagyságú vászonfelületre volt szüksége, amelynek „benépesítése” évekig tartott. Természetesen nem egyedül dolgozott. Munkács. környékén, Kendereske falu mellett — ahol végre megtalálta a háttérül szánt hegyesdombos természeti környezetet — .ott; segített neki korabeli festészetünk több ismert alakja. A lovasok rohamait Újváry Ignác, a fénylő dombokat Mednyánszky László, a kép előterében húzódó utakat Mihalik Dániel, az itt-ott felvillanó tüzéket, izzó parazsakat pedig a művész felesége, Jókai Rózsa — Jókai Mór unokája — festette. Rajtuk kívül Vágó Pál, Spányi Béla, Olgyai Ferenc, Pállya Celestin is jókora vászondarabokat festett meg a Fesztytől kapót utasítások szerint. Maga az óriás kép kiötlője és első számú gazdája a főbb alakokat ké• Az eredeti műről készült metszet nyomán mérik fel a körképet. szítette el, így többek között a honfoglaló Árpádot is, akinek arcához saját vonásait kölcsönöz- te... A hatalmas munka — néha jó néhányan és óriási igyekezettel dolgoztak rajta —, nem készült el az ezeréves honfoglalást köszöntő millenniumi ünnepségek idejére: csak féléves késéssel állították fel a Szépművészeti Múzeum helyén. Talán ez is magyarázza, hogy szenzáció lett belőle. A körben futó festmény meg az elébe épített dioráma-szerű díszletek üszkös fadarabjai, bábui, szekerei sok ezer látogatót vonzottak a nagy ünnepségeket követő csendben. Ötévi munka Most, hogy a fahengerekről újabb és újabb tekercsek kerülnek le, már nagyjából tudni lehet, hogy mi is maradt meg az 1800 négyzetméteres óriás képből. A becslések szerint egyharmada teljesen elpusztult, s a megmaradt részek is többé-kevésbé 9 Konzerválják az épségben maradt darabokat (Acs S. Sándor felvételei.) megrongálódtak, újrafestésre, kiegészítésre szorulnak. Kistoronyéi Ervinnek, a restaurátor-csoport vezetőjének a véleménye szerint négy-öt évi munka kell ahhoz, hogy a Feszty-mű ismét felállítható legyen. A helyreállítását három állandó restaurátor végzi, de segítik a munkát á budapesti Képzőművészeti Egyetem restaurátor hallgatói is. Képzőművészeti alkotás ! ? A jelenlegi felmérést a konzerválás követi. Ha minden jól megy, a rossz idő beálltáig kétszáz négyzetméternyi felületet rögzítenek, mégpedig az úgynevezett viaszbevasalásos módszerrel. Ennek lényege: a festményt japánpapír-réteggel vonják be, amelyet aztán átvasalnak; a por- lódó, töredező festék így a vászonra tapad. A körkép a konzerválás után természetesen új vászonra kerüL Ennek 10x4 méteres darabjai lesznek, és alumínium keret feszíti ki valamennyit. A hiányzó részeket ezekre az új vásznakra festik majd rá. Ha mindennel végeznek. „A magyarok bejövetele” a pusztaszeri emlékpark körcsarnokába kerül — de az egykor úgy megcsodált dioráma-díszletek nélkül. Ez is mutatja: mint a honfoglalást megidéző képzőművészeti alkotást akarják ismét bemutatni. Pontosabban: egy művészcsoport száz évvel ezelőtti elképzelését, vízióját történelmünk nagy eseményéről. Akácz László A Kecskemét környéki dalok kutatója Dr. Kálmán Lajos, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanára, mint tanár-karmester, folklórista és népdalgyűjtő régóta összeforrt a hírős várossal. Neve elválaszthatatlan a „homok metropolisától”; attól a településtől, amely őrzi múltjának emlékeit, haladó hagyományait. Amikor életéről és munkásságáról 'beszélgetünk, felidézzük a legutóbbi népzenei találkozón szerzett friss benyomásokat. □ □ □ — Nehéz volt az idei népzenei találkozó lebonyolítása? — Kár, hogy vége van. Mert egyre inkább öröm ez a magamfajta embernek. — Ügy érzi, hogy eredményes Volt a találkozó? — Nem vagyok hivatva ezt eldönteni ... De ez a véleményem, hogy igen. Sőt, minden számításon felül jól sikerült. Én legalább így látom. Különösen nagy dolog ez, ha meggondolom, hogy egyesek — az idősebbek —’ talán az utolsó éveiket tapossák. Kitudja, felléphetnek-e még valaha is? — Milyennek látja a színpadra lépő időseket? — Ha közönség elé lépnek, megfiatalodnak... Fiatalosak és frissek lesznek. — Mi volt a találkozó legfőbb jellegzetessége ? — Az. hogy sikerült elindítani igazi hódító útjára a népi zenét. Az Alföld-kutatást és a népdaléneklési kultuszt erősítettük. Külön is megrázott, hogy mi mindent tud például az olyan népi hangszer, mint a citera. — Mire gondol ezzel kapcsolatban? — Mondjuk Bozzay Attila művére, amelynek a címe: Improvizációk a citerára. Igazi élmény volt hallgatni. Ez a mű népi és avantgarde egyben. — Más. egyéb dolog is gazdagította a találkozót? — Sok minden. Például, hogy az ország legkitűnőbb népi előadói jöttek el Kecskemétre. A legtöbben az első hívó szóra megjelentek. — Itt^ voltak nem magyar anyanyelvű' kutatók is. Jelentett ez valami új színt? — Természetesen. S amit láttunk, hallottunk tőlük: a magyar népművészettel való szoros rokonságot mutatta. — Volt valami különös élménye? — Nekem az egész találkozó az volt; ahogyan lezajlott. Vére együtt láthattam azokat, akik a népi ' kultúra ápolását szolgálják. Örülök, hogy Bállá Péter és Vass Lajos például egymás után mutatták be népdaltanító módszereiket. S a költők is tovább erősítették bennünk a népi művészet iránti érdeklődést. — Volt új vonása a rendezvénynek? — Talán az, hogy jobban kifejezésre jutott a tudományos és esztétikai szempont. — Szerepelt a kecskeméti népzenei találkozón? — Tartottam néhány előadást: ez az egész. — Ezek közül melyik volt a legérdekesebb? — Az, amikor végre elmondhattam a Kecskemét környéki népzene fejlődéstörténetét. S méghozzá értő közönség előtt! — Mikor kezdte a népzene- kutatást? — 1947-ben. — Ügy tudom, hogy bölcsész- doktori disszertációjának témája is ez volt. — Igen. A címe: Kecskemét néprajza és népművészete. — Igaz, hogy a kitűnő Bálint Sándor professzornál védte meg ezt a dolgozatát? > — Bálint professzor a néprajztudomány nagy tekintélyű személyisége. Büszke vagyok rá, hogy mesteremnek mondhatom. □ □ □ — Érdekes lehne arról hallani, hogy mi-minden jellemzi a kecskeméti népdalt? — Az például, hogy sok az átmeneti forma. A népdalközeli nóta. S ezek tulaj dóriképpen torz formák. De ne akarjunk megsérteni senkit: ugyanis néha nehéz elválasztani az ocsút a tiszta búzától. Ami itt van, a mi vidékünkön, ez az úgynevezett „kun-hozomány”. — Talált-e eredeti kecskeméti népdalt? — Vikár Béla és mások elkezdték a kutatást. Már ők is látták, hogy igenis van ilyen. Áz általam gyűjtött mintegy ezer dal, úgy érzem,* olyan mértékben járult hozzá az itteni népi kultúra felfedezéséhez, hogy lelkiismeretem nyugodt lehet — Lehetne ezeket al gyűjtéseket látni egyszer sokszorosítva? — Az igazság az, hogy többször is nekifogtam a nyomdai előkészítésnek. De, sajnos, ehhez sokminden kellene. Például több idő, mint amennyi van. — Folytatja a gyűjtést? — Ha nem is úgy, mint azelőtt, a hősi korszakban, de... igen. — Ide kívánkozik az a kérdés, hogy van-e tulajdonképpen sajátosan kecskeméti születésű népdal? — Alig. Legfeljebb az a néhány pásztori dal, amelyet eddig felleltünk, mutat valami itteni sajátosságot. Pe ez nem eléggé bizonyított. — Ha mindent egybe veszünk, mit gondol: a város, és a megye eléggé aktívan és hozzáértően' ápolja a népdalkultuszt? Az ősmagyarság, vagyis a fiiw nugarsággaL, később az ugorok^ kai együtt élő nép az ugorságtól elválva önálló életet kezdett élni. Ez a kor kb. 1500 évig tartott. Sokai a honfoglalásig, mások az első magyar nyelvű írásos emlékekig számítják. Nyelvünk fejlődése szempontjából nagyon fontos időszak volt ez. Az ősi eleméket továbbfejlesztve alakult ki az a magyar nyelv, amely a honfoglalás után az új hazában az új viszonyok között a megváltozott műveltségi körben is nyomon tudta követni a gazdasági, politikai és ’ műveltségbeli változásokat. Több ezer év után nehéz eldönteni, hogyan folyt le a magyarság elszakadása testvérnépeitől. De valószínű, hogy egy idegen nép, a törökség közbeékelődése folytán. Az ugoirság közös török jövevényszava volt a haty- lyú és a hód. De a három ugor nép ugyanabból a török nyelvből külön-küiön is átvett szavakat. Az obi ugorok észak felé tairtva az Urálon átszivárogva jutottak el Nyugat-Szibériába, ahol ma is élnek. Feltétlenül emlékezzünk meg azokról a kutatókról, akik fáradságot nem kímélve keresték fel a múlt században az obi ugorok leszármazottjait. Elsősorban Re- guly Antalról, aki egéiszségét sem kímélve gyűjtött össze felbecsülhetetlen értékű anyagot költészetükből és nyelvükről, de feldolgozni már nem tudta.Munkócsi Bernátra várt a vogul népköltési gyűjtemény összeállításának feladata. Pápay József pedig egye- i bek között az osztják népköltési gyűjtemény kiadásával segítette a további kutatásokat. Az obi ugorok népköltészetében jelentős szerepük volt a hősi daloknak és a medve ősi kultuszából eredő énekeknek. Az ő hagyományaik fényt derítenek a magyarság ősi életmódjára, szokásaira, gondolatvilágára is. Az ősmagyarok az elszakadás után déli irányba vándoroltak el, de egy ideig feltehetően egy helyen maradtak. Ezt a területet nevezzük Űréi-vidéki őshazának. (Ne tévesszük össze az „uráli” őshazával, amelyben, a finnugorok a szamojédokkal éltek együtt. Az „uráli” az ősi nyelvcsalád jelző-’* je, az Urál-vidéki őshazában pedig az Urál földrajzi fogalom.) E körül az Urál-vidéki terület körül szinte hullámoztak a különféle eredetű népek, törökök, irániak, paleoszibériaiak és mások, melyeknek ma már a nevű- , két sem ismerjük. A magyarság-' nak érintkeznie kellett ezekkel a népekkel, akár akart, akár nem . és ez az érintkezés nyomot hagyott állandóan alakuló, fejlődő nyelvében is. Őseink ebből a hazából mind délebbre tartva az erdők övezetéből a ligetes sztyeppék területére vándorolnak. (Ady Endrét is mintha ez az Alföldre „lenyar- galás” ihlette volna tragikusan- őszinte Gőzösről az Alföld C. versében.) A délorosz síkság lovasnomád népi közé jutnak. És török, iráni és kaukázusi népek közé. ékelődve, a törökökkel1 többnyire szövetségben vagy ellenük harcolva alakulnak át vérkeve- redéssel is törökös jellegű törzsi szervezetté. Az első történeti híradásokban már mint harcias népről emlékeznek meg róluk. Főméltóságaikat török módra nevezik (gyula, kündü, karhasz). Két törzsüknek török neve volt: Tarján és Jenő. A legrégibb forrásokban is törköknek, szabitoknak, onoguroknak nevezik őket. Még a .görög császártól küldött korona is a türkök királyának nevezi I. Gézát. Az onogur szó jelentése tíz törzs. Ez az onogur az óoroszban ongr-nak hangzott, majd később ugr, ugri alakra változott. Ebből származik mai idegen nevünk egy csoportja, az Ungar, hungarus, hongrois, húngaro, ungherese, sőt még a venger is. Mi azonban az uralkodó magyar törzs nevével nevezzük magunkat. Ebből a szóból ered pl. cseh, szerb, albán elnevezésünk. Az e korszakban átvett idegen szavak nyelvünk fejlődésében nagyon fontosak. Kiss István • Az amerikai alakítja. szakértő szerepét Yves Montand — Nem vagyok elégedett De a fejlődés tényei bizonyíthattak. — ön énektanár és karmester, nemcsak gyűjtő. Milyennek látja a hírős város zenei életét? — Sok a biztató jel. (Kodály Intézet stb.) de a közönség még meglehetősen gyér és kiforratlan. □ □ □ Dr. Kálmán Lajos e táj szülötte. Nem is lett és nem is lesz a jelek szerint hűtlen megyéjéhez, városához. Eddigi munkájáért megkapta a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést, a megyei művészeti díjat és a Kodály-érmet. Az elismerés tehát nem maradt el. Sokszorosan megérdemelte Őket. Varga Mihály I MMJI (A/I I Ostromállapot Vajon miféle szerepet töltenek be az amerikai származású szakértő urak a kontinens, de bízvást hozzátehetjük, a nyugati és * fejlődő országok majdmindegyiké- nek politikai életében? A hírügynökségek által világgá röpített kommentárok szűkszavúak, amikor egy-egy konzul, követ- ségi másodtitkár, vagy más Szürke eminenciás” elleni merényletről tudósítanak. A hírek mögött azonban a legtöbb esetben véres és könyörtelen összecsapások tényei lappangónak. Az áldozatok tevékenységéről gyakran kideríthető, hogy szerepük tisztaságához igen sok kétség fér. Az amerikai titkosszolgálat embereinek egyik fedőszerve a fejlesztési segélyszervezet. Az itt alkalmazott számos szakértő küldetése látszólag nem más, mint az USA hatalmi érdekterületébe tartozó államok gazdasági támogatása. Ezen az ürügyön viszont bepillantást nyernek a legfontosabb termelőüzemek és társadalmi intézmények belső ügyeibe is. A gazdasági élet szoros kapcsolatban áll a mindennapok politikájával, így munkájuk már az első pillanatban kételyeket ébreszt. Az értékes információk eltulajdonítása és továbbítása azonban még nem több „egyszerű" kémkedésnél. Ez a tény nem is indokolná az illegalitásban dolgozó baloldali szervezeteknek az ügynökök elleni fellépését. A küzdelem oka az, hogy feladatuk majd minden esetben jóval több a hírszerzésnél; a szakértők ténylegesen be is avatkoznak az illető államok belső életébe. Philip Michael Santore, az Ostromállapot című film hősének szakterülete a távközlés. A közlekedés, a forgalom fejlesztéséhez adott „tanácsokat" Uru- guayban. A társadalmi átalakulásért kűsdő tupamarók mégis elrabolják. A közvélemény nem tudja miről van szó, de Gosta Gavras rendező a felvevőgép segítségével elkíséri a békés amerikai urat fogságába. Itt ugyanis az ellenállók, akár egy bírósági tárgyaláson, szembesítik a férfit múltjával és leleplezik igazi arcát. Ez az arc pedig kevés hétköznapi vonást mutat. Santore „tanácsaival” végigutazta a latin-amerikai országokat. Tartózkodási helyein — s e2 több mint véletlen — jobboldali fegyveres felkelések robbanták ki. A rendőrség mindenütt új eszközök birtokába jutott, tökélesítette .a vallatást módszereket, titkos fasiszta klubok alakultak a „nem kívánatos” elemek eltüntetésére. A tupamarók vallomásra bírják az egykori rendőrfőnököti A városban ostromállapotot hirdetnek ki, de a rendőrség minden brutalitás ellenére sem találja meg Santoret. Csupán holtteste kerül elő. Hazaszállításával egy- időben azonban új, sötét öltönyös amerikai szákértő érkezik ■Uruguayba. Gavras érzékletes hatásossággal elegyíti egymással a dokumentum- és játékfilmelemeket. Alkotásának legnagyobb érdeme, hogy leleplezi és bemutatja az amerikai titkosszolgálat megszokott hétköznapjait, mindennapos tízeiméit. William Glenn kamerája és a két kitűnő főszereplő; Yves Montand és Renato Salvatori sokban hozzájárulnak a film feszültségének és hitelének megteremtéséhez. Pavlovit! Bükiét
