Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxx. «vf. 235. szám Ára 90 fillér 1975. október 1. kedd A VIETNAMI PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG HÉTFŐI PROGRAMJA Gyárlátogatás Ajkán és Székesfehérváron • Le Duón, • VDP Központi Bizottságának első titkára és a Vietnami Dolgozók Pártja, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai vasárnap a Zánkal Üttőrővárosba látogattak. A képen: Le Dnan beszél az úttörőkhöz. Hétfőn Ajkára és Székesfehérvárra látogatott el a Vietnami Dolgozók Pártja és á Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége, amely Le Duannak, a VDP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik Magyarországon. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban tett látogatáson a vendégekkel együtt részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rácz Pál killügyminiszter-he- lyettes. Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, dr. Radnóti István, a Veszprém megyei Tanács elnöke és Némety Béla, a Magyar Népköztársaság hanoi nagyköve, te. A vendégeket megérkezésükkor dr. Simon Pál nehézipari* miniszter, valamint Ajka város vezetői fogadták. Dr. Tóth Béla. a gyár igazgatója tájékoztatójában szólt a hosszú múltra visszatekintő üzem termelési eredményeiről,' felszabadulás utáni nagy arányú fejlődéséről. Le Duan elismeréssel szólt a látottakról, s elmondotta: régi tervük, hogy megkezdik a hazájukban található bauxitvagyon feldolgozását, ám ebben mind-, eddig megakadályozta őket a rójuk kényszerített háború. Most már hozzálátnak a terv való- raváltásához. s ebben a munkában együtt kívánnak majd működni a Szovjetunióval és Magyarországgal, amely nagy ta(Folytatás a 2. oldaton.) Román pártdelegáció érkezett a megyébe Héttőn délután háromtagú pártdelegáció érkezett a megyébe Costea Gheorghe, a Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottsága gazdaságpolitikai titkárának, a megyei néptanács elnökhelyettesének vezetésével. Tágjai: -Pipos loan, a Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottságának osztályvezetője és Bradu Traian, a szászsebesi városi pártbizottság első titkára, a városi tanács elnöke. A megyei pártbizottságon a vendégeket Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Erdélyi' Ignác és Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Gajdó- esi Istvána megyei tanács elnöke fogadta. A megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a testvérmegye küldöttségét, s kijelentette, e kapcsolat fontos szerepet tölt be a két nép barátságának elmélyítésében. Horváth István annak a reménynek adott kifejezést. hogy a román pártdelegáció itt-tartózkodása során megismeri a megye eredményeit, gondjait, Bács-Kiskun gazdasági és kulturális vívmányait. Horváth István ezután a megye fejlődéséről tájékoztatta a vendégeket. A delegáció vezetője, Cos^ tea Gheorghe átadta az Álba megyei pártbizottság és a néptanács üdvözletét, s romániai látogatásra hívta meg a megyei pártbizottság első titkárát. Horváth István a meghívást köszönettel elfogadta. A román pártdelegáció a késő délutáni órákban a város vezetőivel, dr. Kőrös Gáspárral, a városi pártbizottság első titkárával, és Gádor József tanácselnökkel találkozott, majd városnézésre indultak. Megtekintették a Katona József Múzeum kiállítását, ezután a Katona József Színházban _az. .Alföld Aruház m űsoros divatbemutatóján nézték meg a legújabb őszi és téli modelleket. A delegáció a mai nap folyamán a Budapesti Rádiótechnikai Gyár magnetofon-gyáregységébe és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz látogatott. Délután az Izsáki Állami Gazda, ságban ismerkednek az állattenyésztéssel, a szőlő- és gyümölcs- feldolgozással és a szedőgépes szüreteléssel. 6. G. Honfoglaláskor! kiállítás Kecskeméten A múzeumi és műemléki hónap Bács-KJskun megyei eseménysorozata — „A honfoglaló magyarok művészié te” című, nagyszabású kiállítás megnyitásával — vasárnap kezdődött meg a kecskeméti Katona József Múzeumban. A nem mindennapi kultúrtörténeti rendezvény igen sok érdeklődőt vonzott. Ott volt a megye és a Város társadalmi életének több vezetője, köztük dr. Major Imre, a megyei tanácselnökhelyettese. A közönséget Horváth Attila, megyei múzeumigazgató köszöntötte, majd felkérte dr. Fiilep Ferencet, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját a rangos kiállítás megnyitására. — A bemutatott anyag, a X. századi magyar pogány művészet értékeinek zöme már szerepelt a világ sok nagy múzeumában, hazai közönség előtt viszont Kecskeméten tették először közszemlére — mondotta a főigazgató. A tárgyakat a Nemzeti Múzeum országos anyagából, az utóbbi tíz évben előkerült Bács-Kiskun megyei leletekből és az ország más honfoglaláskori gyűjteményeiből válogatták ösz- sze. Szólt arról is, hogy a kor kutatásának megkezdése lényegében Bócs-Kiskunból indult el azzal, hogy 141 éve, 1834 nyarán La- dánybene-Benepusztán a pásztorok rábukkantak az első honfoglaláskori sírra. Sokat köszönhetünk a Duna—Tisza közi kutatás folytatóinak, főként Kada Eleknek, Szabó Kálmánnak, s nem utolsósorban a megye mai muzeológusainak, akik feltárták az írásos emlékekben oly szegényes kor történelmét. A rendezők a teljességre törekedhettek, amikor az 1100 éves művészet bemutatására vállalkoztak. Az összeállítás jól tükrözi a 870 táján kelt, mohamedán leírás megállapítását: „A magyarok csinosak és jó kül- sejüek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak.” A megnyitón a szakemberek, elsősorban a rendezők — dr. Dienes István kandidátus, a Nemzeti Múzeum és H. Tóth Elvira, a kecskeméti múzeum tudományos főmunkatársa — válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A háromtermes bemutatón A múzeumi és műemlékvédelmi hónap vidéki megnyitójának szombat délután, a szalkszent- mártoni Petőfi Sándor-Emlékmúzeum adott otthont. Az intézményben ebből az alkalomból új kiállítás látható: Koltai Károly fotói művészi hitelességgel vallanak a községről. A felvételekhez Matics Púi tanácselnök, Maj- sai Károly múzeumigazgató és Hatolkay Árpád fűzött magyarázatot. Ismertették Szalkszentanárion három kiemelkedő műemlékének — a klasszicista tanácsháza, a Petőfi-ház, s a barokk református templom — történetét, építészeti jelentőségét. Az ünnepség a megyében egyedülálló, százötven ügyszerető tagot számláló múzeumi baráti kör nagyméretű fotók rajzos és képes tablók szemléltetik a honfoglalók útját az uráli őshazától a Kárpát-medencéig továbbá művészetüket, hiedelemvilágukat. Látványosság az úgynevezett At- tila-kard másolata is, amelynek az eredetije 1063-ban a német udvarba került, és ma is Bécs- ben őrzik. A fegyver a trónörökös jelvénye lehetett, akit mint a kalandozó hadak gyakori vezérét, a rettegett hun király, Attila utódának véltek. Az üvegvitrinekben korabeli férfi és női viseleti tárgyak, tarsolylemezek, veretek, ékszerek sorakoznak. A kiállítás kitűnő ismeretszerzési lehetőségeket kínál mindenki számára. Különösen az oktatási intézményeknek érdemes rá felfigyelni. R. M. műsoros díszülésével folytatódott. Az összejövetelre értékes ajándékokat hoztak azok a távolban élő Petőfi-hívek, akik ma is oda- adóan támogatják a költő emlékét őrző, helybeli gyűjtő-feltáró munkát. Nagy Kálmán, a település általános iskolájának egykori igazgatója például Petőfi versidézeteket tartalmazó, 48 nyelvű minikönyvet, Szappanos Balázs, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője pedig az Europe című francia lap Petőfi születésének 150. évfordulójára megjelentetett különkiadványát nyújtotta át K. F. Petőf [-ajándékok Szalkszentmártonnak ' 9. őszi csúcsforgalom a 9-es Volánnál • indulás előtt a kecskeméti Volán-telepen. A 9-es Volán ez évre 3 millió 891 ezer tonna áru szállítását vette tervbe. A műszaki felkészülés alapján azonban előreláthatóan 4 millió 312 ezer tonna szállítására vállalkozhatnak, amiből több, mint 1 millió 700 ezer tonna jut az őszi csúcsforgalom időszakára. A gépkocsipark nagyarányú rekonstrukciója során 130 teherautót cseréltek ki újra. Ugyanakkor tovább növelték a gépkocsik számát, mégpedig az ( élőirányzottnál nagyobb mértékben. A csúcsforgalom idején a vállalatnak 641 teherautója vesz részt a szállításokon. Műszaki állapotuk jó, megbízhatóbbak mint tavaly. A rakodógépekről ugyanezt sajnos nem lehet elmondani. A rossz alkatrészellátás miatt nem sikerült valamennyit megfelelően kijavítani. A Volán már korábban elkészítette intézkedési tervét a csúcsforgalmi munkák zökkenő- mentes elvégzésére. A belső munka- és üzemszervezés révén csökkentik a kocsik állásidejét és növelik a kihasználtságukat. A fuvarokat úgy állítják össze, hogy minél több járat indulhasson rakott .pótkocsival. Az alkatrészkészletezés javításával és az éjszakai szerelő- műszakok megerősítésével elérték, hogy a kocsiknak csak minimális százaléka esik ki a nappali munkából. A legdinamikusabban fejlődő tevékenység a vasútról való, illetve az oda történő áruszállítás. Tavaly még 65 ezer vagon rakomány . továbbításában vett részt a megyei Volán, az idén már 100 ezer vagon áru elszállításáról kell gondoskodniuk, jó részt az őszi időszakban. A lehetőségekhez mérten gondoskodtak a zavartalan munka előfeltételéiről. A forgalmasabb állomásokon végzett felmérések megmutatták a legsürgősebb tennivalókat. A Szegedi MÁV Igazgatóság a rakodóterületek rendbehozásával a világítás javításával könnyíti a munkafeltételeket. A másik jelentős partner a mezőgazdaság. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság megrendelésére állandóul 40—47 pótkocsis Skoda teherautó viszi a törkölyt a szőlőfeldolgozókból a kunfehértói borkősavüzembe. A Volán 84 ezer 700 tonna cukorrépa elfuvarozására kötött szerződést az idén. A fűszerpaprikát Kalocsa környékén 13 gépkocsival szállítják. A MEZÖTERMÉK-nek 40 teherautót bocsátanak rendelkezésére a zöldség- és gyümölcs- szállítások lebonyolítására. Természetesen az elszállításra váró áru mennyisége a mező- gazdaságban napról napra változik. Ehhez a vállalat a főnökségek és kirendeltségek koca- parkjának rugalmas átcsoportosításával igazodik. A 9-es Volán 650 tehergépkocsivezetője, 389 szállítómunkása és 537 szerelője, kisegítője dolgozik azon. hogy a mezőgazdaság terményed, az építőanyagok, a kereskedelmi áruk időben eljussanak oda, ahol már várják őket. Dolgoznak nappal és éjszaka, s ha a szükség úgy kívánja, rendkívüli műszakot is vállalnak. Zs. A. endito erő A into akkor robbant igazán, amikor a mühelyértekez_ létén egy középkorú esztergályos a kővetkezőképpen fogalmazott az üzemi demokráciával kapcsolatban: „A kisebb jelentőségű kérdésekben meghallgatják a véleményünket, de a vállalatot érintő na- ' gyobb ügyekben a gazdasági vezetők maguk döntenek. Mi csak teljesítjük a különböző igazgatói határozatokat, utasításokat, rendelkezéseket, s gyakran nem is tudjuk mit miért csinálunk...” E témához szinte mindenki hozzászólt a résztvevők közül. Ki így, ki úgy magyarázta, hol, s milyen fejlettségi szinten tart jelenleg az üzemi demokrácia. Többen az úgynevezett négyszöget említették, vagyis azt, hogy a termeléssel, a munkások helyzetével kapcsolatos kérdések eldöntésénél mindig ott van a szakszervezett bizottság, a pártszervezet titkára, > s az ifjúsági szövetség vezetője is. Ez való igaz, de mi a helyzet abban az esetben, ha néhány munkás történetesen nem ért egyet a vállalati belső rendelkezéssel, helytelennek, vagy megvalósithatatlannak tartják az utasítást. Egy példával közelítsünk a fenti témához. Mielőt az országgyűlés elfogad egy törvényt, vitára bocsátják a jogszabálytervezetet. A Hazafias Népfront által szervezett tanácskozásokon mindenki részt vehet, elmondhatja véleményét. A törvénytervezetet előkészítő bizottság figyelembe véve a lakosság ésszerű javaslatait:, tovább alakítja, módosítja a paragrafusokat, s ezután teszi az országgyűlés asztalára. Miután azonban a képviselők elfogadták a törvényt, a végrehajtáson a sor, s nem a vitán, hogy az új jogszabály egyes rendelkezései mennyiben helyesek vagy sem, hiszen az egész ország lakosságának véleménye, akarata tükröződik a törvényben. A demokratikus centralizmus elve érvényesül a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál, közös gazdaságokban, vagyis minden munkahelyen. A rendszeresen megtartott szocialista brigádértekezletek, műhelygyűlések, szakszervezeti tanácskozások, a kommunisták megbeszélései, a negyedévenként sorra kerülő termelési tanácskozások nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy minden dolgozó, a segédmunkás éppúgy mint a műhelyvezető, a technikus, vagy a főmérnök, elmondja a termeléssel, a feladatokkal, a munkások helyzetével kapcsolatos véleményét, javaslatát. Ezeken a csatornákon keresztül a vállalat gazdasági vezetői, valamint a társadalmi és politikai vezetők., rendszeresen részletes információt kapnak a műhelyekben, csarnokokban, a gépek mellett dolgozóktól, s véleményeiket figyelembe véve alkotják meg a vállalat belső életét meghatározó rendelkezéseket, utasításokat. De a határozatok kiadása utáni vita már nem a közösségi, hanem csupán az egyéni érdekeket szolgálja, ami gátja a fejlődésnek, továbbhaladásnak. Nem a vállalati rendelkezések megjelenésekor kell szót emelni, hanem akkor, amikor azt a témát vitára bocsátja a vállalat vezetősége és kéri a dolgozókat, mondják el a véleményüket, javaslatukat. Az üzemi demokráciának nagyon lényeges eleme ez. Saját közösségüknek, igy maguknak is kárt okoznak azok, akik a műhelyértekezleteken, vagy a termelési tanácskozásokon nem kérnek szót, s elhallgatják az ésszerű, helyes javaslatokat, mondván, úgysem veszik figyelembe. Nagyon helytelenül, rosszul gondolkodnak ők, hiszen csakis a kollektív elhatározás, a közösség döntése lehet a további munka ipazi hajtóereje. T. L.
