Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 234. szám
"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 234. szám Ara: 90 fillér 1975. október 5. vasárnap A vietnami párt- és kormányküldöttség látogatása a balatonszabadi tsz-ben A Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttsége — élén T.e Duannal, a VDP Központi Bizottságának első titkárával — szombaton a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetbe látogatott. A delegációt a látogatásra elkísérte Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. A küldöttséget megérkezésekor dr. Romány Pál mezőgazda- sági- és élelmezésügyi miniszter valamint a megyei, járási és községi vezetők fogadták. Valter Imre, a termelőszövletkezet Kos- suth-díjas elnöke a közös gazdaság életéről, munkájáról tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően üzemlátogatásra indultak. Javult az ellátás színvonala, bővült az áruválaszték a KGST-együttmüködés keretében Meggyorsult a talaj-előkészítés A tavalyi csapadékos ősz számos rossz tapasztalata arra serkenti a mezőgazdaság dolgozóit, hogy az agrotechnikai követelményeknek eleget tegyenek. Ez látszik abból az igyekezetből, amellyel a szövetkezetek és az állami gazdaságok a szőlő- és gyümölcsszüret, valamint a terménybetakarítás mellett a talajelőkészítést végzik. Az előirányzott 122,3 ezer hektárból 72,3 ezer hektáron elkészült a kalászosok magágya, sőt 18,5 ezer hektáron a tavaszi vetésű növények alá is szántottak. A rozs, az őszi árpa, a búza október elejéig 24,5 ezer hektáron került a földbe Bács-Kiskun megyében. A tanulság, hogy sokat kell még fáradozni Bács-Kiskun megyében a kenyérgabona-termesztés színvonalának tartós emelése érdekében. A bajai Augusztus 20. Tsz-ben búzavrtés előtt - minden földterületet külön-külön megvizsgáltak és a talaj fertő- zöttsége szerint végezték el a kártevők elleni ' védekezést. Ugyanígy megállapították azt is, hogy az ^előirányzott búzatermés eléréséhez mennyi Ős milyen hatóanyagú műtrágyát használjanak fel, ennek mégfelelően végezték el a talajerőpótlást. Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag és a Petőfi, valamint az Egyesült Lenin Tsz-ben ugyancsak alkalmazzák ezt a módszert. Igen jó eredménnyel.. A fülöpszállási Vörös Csillag Térmelőszövetkezet gazdái jövőre több búzát szeretnének betakarítani, mint 1975- ben. Ezért úgy szervezték meg a gabona’ vetését, hogy anyagilag érdekeltté tették a traktorosokat, vetőgép-kezelőket és mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek. Tavaly ugyanis ' az időjárás okozta nagy sietségben az agrotechnikai feltételeknek csak részben tettek eleget, s ezért kevesebb.-gabonájuk termett- az előirányzottnál. K. A. A szeptember eleji vetésű kalászosok egyrésze már kikelt, sajnos elég hiányosan, mert kevés volt a talaj nedvessége. Éppen emiatt nem gyarapodott számottevően a búzavetés. Még várnak a kedvezőbb időre a szövetkezetek; Ámbár akad olyan, amelyik már 70 százalékát földbe tette a kenyérgabonájának. Kétségtelen, hogy a jó gabonatermést a talajerőpótlással, gondos magágykészítéssel, vetéssel és megfelelő minőségű vetőmaggal lehel megalapozni. Bács-Kiskun megye termésátlagai búzával jobbak az országosnál, és a megye lényegében elérte a negyedik ötéves terv időszakára előirányzott hozamot. Csakhogy a többi megyében a búza termésátlagai gyorsabb ütemben növekedtek, sőt a kedvezőtlen időjárás okozta csökkenés sem volt olyan magas,, mint Bács-Kiskún megyében. íme a példa; • Felsőszen ti vánon kétszáz hektáron termesztettek silókukoricát. Képünkön: a három betakarítógép egyike munka közben.- A negyedik ötéves terv kezdetén 1971-ben, Bács-Kiskun megye búzatermés átlaga 34,1 mázsa volt hektáronként, az országos átlag 30,3 mázsá. 1972-ben 36,2 mázsa lett a megyei átlagtermés, •-a'z országos pedig 31 mázsa. 1973-ban 39 mázsás átlagtermés fizetek a Bács-Kiskun megyei búzaföldek, az országos 34,7 mázsával szemben. Tavaly 40,1 mázsa lett a ,rr,egye búzatermés átlaga, az országos 37,3 mázsa hektáronként. Az idén 34,2 mázsa búza termett hektáronként a megyében, az országban 32 mázsa. Az összehasonlításból az is kitűnik, hogy az előző évhez képest Bács-Kiskún megyében az idén is .hektáronként 6 mázsával kevesebb búzát takarítottak be. Országos átlagban pedig 5 mázsa volt a csökkenés, az 1974-es esztendő betakarítási eredményeihez viszonyítva. Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Szurdi István belkereske. delmi miniszter vezette delegáció, amfcly a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozásán vett részt. Szurdi István az MTI munka- /társának elmondotta: a tanácskozás résztvevői sikeresnek értékelték az utóbbi négy év közös munkáját. Ez idő alatt 500 millió rubel értékű áruforgalmat bonyolítottak le egymással a tagországok belkereskedelmi szervei, vállalatai a lakosság áruellátásának bővítésére. A magyar vásárlóközönség is érezhet^ ennek kedvező hatását, hiszen az üzletekben nagy mennyiségben jelentek meg egyebek között az NDK-beli kötöttáruk, a lengyel cipők és a különféle bolgár élelmiszerek. A magyar ipar termékei közül főleg a ruházati, a háztartási cikkek és porcelánáruk keresettek a többi KGST- országban. A mostani, hetedik ülésszakon kötött megállapodás alapján — utalt rá a miniszter — a következő években különös gondot fordítanak a tagországok a fogyasztási cikkek gyártásának szakosítására és a közvetlen árucsere nagyobb arányú növelésére. (MTI) Szeptember harmadika óta Rombájnólják ’es szá rítják a kukoricát a hajai Augusztus 20. Tsz- ben. Képünk a terményszárítóban készült. • PäppLajös társaival együtt augusztus eleje óta szántja a földet a kenyérgabona alá a kiskunfélegyházi. Petőfi Tsz-ben. Hatékony együttműködés Néhány százhektáros szövetkezetek alakultak a hatvanas évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével. A terület- nagyságok az akkori gazdál- .kodási színvonalnak megfeleltek. Az évtized utolsó harmadától a tudományos és technikai vívmányok alkalmazása, az intenzív szakosított termelés bevezetése azonban szükségessé ■ tette a nagyobb egységek létrehozását. E koncentrálódási folyamát napjainkban is tart. Olyan méretű üzemek alakultak ki, amelyekben megteremtődtek a hatékony intenzív termelés feltételei. Az elmúlt tizenkét év' alatt- az országban több mint •felére csökkent a szövetkezetek száma, ugyanis 1963-ban 3611 tsz volt és átlagosan másfélezer hektáron gazdálkodtak, ez év első felében már 1620 közös gazdaság átlagosan 3500 hektár területet művel. A párthatározatok is támogatták az egyesülési, törekvése két, hpzzátéve, hogy az ésszerű legyen, ne pedig mechanikus jellegű területösszevonás. A koncentráció a magasabb színvonalú gazdálkodásért történjék, s az is igen fontos, hogy a vezetők képesek legyenek ellátni a nagyobb gazdaságban adódó feladatokat és a szövetkezeti demokrácia ne szenvedjen csorbát. A párt helyes, következetes politikáját bizonyítja, hogy e tekintetben az elvek változatlanok, a mai helyzetben "is útmutatók. A XI. kongresszuson Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, felszólalásában ismertette a párt álláspontját:. „A jövőben is támogatjuk egyes termelő- szövetkezetek indokolt, ésszerű egyesülései, de figyelembe kéll venni, hogy már országosan kialakult a szövetkezeti gazdaságoknak az a mérete, amely a mai viszonyaink között! megfelelőnek tekinthető A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a termelés fokozása általában már nem indokolja az üzemméretek további növelését.” itt természetesen , nem lehet pontot tenni. Németh Károly hozzászólásában erre is rámutatott: „A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervek között, terjedjenek az erők ésszerű egyesítését. a gazdaságosabb termeiéül segítő együttműködési formák.'’ Napjainkban egyre, jobban -tért hódítanak a különböző együttműködési formák. Az iparszerű termelési rendszerek nyitották meg a sort, s ma már elvitathatatlan ezek haszna, akár a műszaki előrehaladás. vagy a hatékonyabb gazdálkodás szemszögéből Vizsgáljuk is. Kibontakozóban van az állami vállalatok, és gazdaságok, valamint a szövetkezetek közötti együttműködés, az úgynevezett agráripari■ egységek létesítésével. Megyénkben ennek szép példája a Baján épülő Heti kommentár 80 ezer vagon cukor Szolnokról 4. oldal KRESZ-iskola 1. oldal Irodalom, művészet 5. oldal serlésliizlaló és- húsfeldolgozó üzem, amely több mint húsz állami és szövetkezeti partner összefogásával készül. De példaként említhető a kis- kunmajsai Jonatán Szakszövetkezet, amely a Magyar Édesiparral közös beruházásban meggy-telepítésbe kezdett, s együtt végzik majd a gyümölcs feldolgozását is. Találhatunk azonban olyan gazdaságokat, ahol elzárkóznak — előrelátás híján, vagy személyi okokból — a legegyszerűbb együttműködéstől is. Még a szomszéd gazdasággal sem hajlandók úgymond, közösködni. Nem akarják tudomásul venni, hogy ezzel nemcsak a saját, de a leendő parínerszövetkezet fejlődését . is gátolják, ugyanakkor egyik okozói a pénzpocsékolásnak, a párhuzamos beruházásnak (például két sertéstelephez egy nagy teljesítményű keverő és tápkészítő üzem elegendő lehet) és az alacsonyabb szinx'onalú gazdálkodásnak. Az sem közömbös: cselekedetükkel a gazdaságok kollektívája jólétének emelését hátráltatják. Az egyesülések' helyett a hangsúly az együttműködésekre tevődött. Az ebben rejlő lehetőségek feltárása vi-i szont nagyobb tudást, szakmai felkészültséget igényel — elsősorban a vezetőktől. Ezzel párhuzamosan szükség tian arra is, hogy az együttműködésben vállaltak teljesítéséhez alkalmassá formálják a gazdaságokat. Elsősorban az üzem- és munkaszervezés javuljon és a munkafegyelem, valamint kialakuljon a helyi és népgazdasági érdekeknek egyaránt megfelelő termelés- szerkezet. . Cs. I. Két és félszeresére növeli termelését a Kismotor- és Gyépgyár bajai gyáregysége Mint ismeretes, a jármű- program hosszútávú terv alapján valósul meg. Végrehajtásából több Bács-Kiskun megyei üzem veszi ki a részét. A közúti járműprogram megvalósításában a Kismotor- és Gépgyár 5. számú bajai gyáregysége vállalt fontos szerepet. Ahogy növekednek ;lz igények, úgy emlekedik üzeni termelése is. Az idén például már 400 millió forint értékű szerelvényt gyárt, ami 32 százalékkal több az elmúlt évinél. A gyáregység dolgozóinak. jó munkáját dicséri, hogy ennek a lermelésiérték- növekedésnek í!4 százaléka ;l termelékenység emelkedéséből szármázik és csak 16 százaléka létszámnövelésből. A termelési érlek ily en nagy - arányú felfuttatásához természetesen egy sor műszaki intézkedésre, korszerű gépek beszerzésére, gondos üzem és munkaszervezésre, nem utolsósorban normakarbantartásra volt szükség. Mindehhez nagy segítségül nyújtottak a szocialista munka versenyben résztvevő brigádok. /\& elért eredményekből .csupán két • Sok új gép érkezett az idén a gyáregységbe. A nemrég beállított batorsós automata esztergapadon Gayer László, a háromszoros szocialista Kossuth brigád tagja dolgozik. (Pásztor Zoltán felvételei) adat: 140 ezer normaóra-megtakarítást értek el az év eleje óta és 14 millió forint önköltség- csökkentést. Ugyanakkor a gyáregység 12,5 millió forint új, korszerű gépet, berendezést vásárit. 1 Az épülő új, 2200 négyzetméteres üzem csarnokra már szerelik födémszerkezetet. Az üzem egyébként kiveszi részét a KGST közúti járműprog- ramjánák végrehajtásából is. Egyedül a Szovjetunióba az idén 100 millió forint értékű szerelvényt szállít. Exportra közvetett módon, is gyártanak, hiszen az Ikarusz külföldi megrendelésre készülő autóbuszaihoz 50 millió forint értékű alkatrészt készítenek. A gyáregység gazdasági vezetői, műszaki gárdája és munkásai részére jó erőpróba volt az idei termelésfelfuttatás, mert az V. ötéves tervben még . nagyobb feladatok várnak a bajai üzem kollektívájára. Hetvenhat millió forintos beruházással épül már, s rövidesen átadásra kerül egy 2200 négyzetméteres műhelycsarnok. Üzembe lépésével 500 millió forint fölé emelkedik majd a termelési érték. Mindez azonban csak a kezdet, mert a tervidőszak végéig — 1980-ra — el kell émiök az egymilliárdot. mégpedig a termelékenység további jelentős növelésévé!. A tervek szerint ugyanis a gyáregység jelenlegi 1300 fős létszáma nem haladhatja meg a kétezret. N. O.
