Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

1915. október 31. • PETŐFI NEPE • 5 BEMUTATÓ A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN Ray Henderson: Diákszerelem főiskola rögbi- csapata a sorsdöntő mérkőzés előtt A darab jnűsorfüzetében Bo- zóky István rendező megfogal­mazta a Diákszerelem színreál- litásának célját és az előadás mondanivalóját. A nyilatkozat szerint a közreműködők úgy kép­zelik el. hogy valamennyien élet­re keltik tanulmányaik idősza­kának emlékeit, és mai életérzé­sekkel gondolnak vissza ötven évvel ezelőtti diákságukra. A színpadon szinte egy önképző- köri évzáró díszelőadás elevene­dik meg... A darab ezek szerint korszerű, mai tükörben láttatja múltukat. Igaz ugyan, hogy a szövegkönyv a két világháború közötti, pon­tosabban a nagy gazdasági világ­válságot megelőző évek amerikai ifjúságának életérzéséről szól. A színpad díszletképének leg­hangsúlyosabb egysége a kék uniformisba öltöztetett dzsessz- zenekar. Jelenléte pódiumszerűvé változtatja a játékteret, és ezál­tal feleslegessé teszi a valóságos környezetre utaló jelzéseket, a nyitó jelenet a Broadway pazar, de talmi színpompáját idézi — szegényebb kiadásban. A színes kosztümök, a lila, zöld, narancs és vörös fények kavargása, a táncosok és énekesek kara ame­rikai kiadású nagyoperett vagy musical látványára készíti elő a nézőket. A rendezés azonban „mai élet­érzések” tükrében kívánja felvá­zolni ezt a kort. Miben mutatko­zik meg a színpadra állítás kor­szerűsége? ... Különböző felira­tokban és papírelemekben ame­lyek jól időzített vezényszavak­ra ereszkednek le a háttér feke­te körfüggönyén. Ezek elolvasá­sával a nézők mindig megtudhat­ják. hol és milyen helyszínen éneklik-táncolják a soványka cselekmény váltakozó jeleneteit. A színpad a feliratok segítségé- vei „repked” a bostoni kollégium udvara, fiú- és lányszobái, a vá­rosi park, a strand és a többi színtér között. A rendező egy pillanatra sem hagyja bizonytalankodni kedves közönségét. Ha a szövegben tör­ténetesen kerítéslyukról van szó, amelyen át megleshető a fiúk sorsdöntő rögbi-mérkőzése, azt éppen úgy a színpadra varázsol­ja egy csinos táncosnő közremű­ködésével, mint a lila fényekben úszó holdkorongot. Ez utóbbi is a feliratok kötélrendszerével köz­lekedik és és föld között a fő­szereplő kívánságára megjelenő papírmasé repülőgéphez hasonló, an. Korszerűnek ítélhető még ezenkívül a színek változatos or­giája — köszönhető ez a szín­ház modern világítási berende­zéseinek — és a zenészek időn­kénti dzsesszes játéka. „Modern” kifejezéssel élve: a giccs áradata az, ami a stílusok és elképzelések összevisszasága következtében az előadást jel­lemzi. A darab érdektelen történeté­nek és viszonylag jó zenei anya­gának egyetlen lehetséges „mai” színpadra állítása az ifjúság való­ságos életérzéseinek felszabadí­tása útján lett volna megoldható. Ha a rendezés a mű-kellékek és mű modernkedés kalodájának szorítója helyett a színészeket kötöttség nélküli, játékos bolon­dozásra készteti, hogy azok va­lóban átélhessék az elmúlt diák­évek felelőtlen és bohém korsza­kát, a színpad élettel telt volna meg az alakítások kliséi helyett. Ezt tette a kaposvári társulat a múlt' évben a Csíky Gergely Színház színpadán, és sikerükre jellemző, hogy a „színészet tün­dökléseként” méltatták a kriti­kusok a Diákszerelem előádását. A Boadway stílusa ugyanis hi­hetetlenül szívós, a smink által izzadtságréteget takaró, feszült munkával jön létre a színpadon. A szereplők túlnyomó része csu­pán báb a rendezés kezében. Mi­vel erre az erőfeszítésre Kecske­méten — szerencsére — nincs mód, sem szükség, a húszas évek Amerikáját csak az eredetivel ellentétes, azt inkább ironizáló, mint utánzó játékkal lett volna célszerű ábrázolni. A Diákszerelem közreműködői legjobb képességeiket igyekeztek összhangba hozni a rendezés el­képzeléseivel. Sikeres alakításra leginkább azoknak nyílt módjuk, akiknek szerepe lehetőséget adott a felszabadulásra. A friss főiskolai diplomával bemutatkozó Soproni Ágnes tem­peramentuma, tánckészsége és természetes bája jól érvényesült a vadóc Baby szerepében. Part­nerével. az ugyancsak rokonszen­ves tehetséget felmutató Hídvégi Miklóssal (Bobbyt alakította) az előadás legszínesebb, legsikerül­tebb jeleneteit teremtették meg. A premier „bonviván” szerep­köre Géczv Józsefre hárult, aki ezt a feladatot — a módszer egyébként figyelemre méltó —, Szendrő Ivánnal váltakozva lát­ja el. Alakításában kényszerű operettelemek érződtek, de eze­ket mintha szívesen elhagyta vol­na egy kötetlenebb stílus kedvé­ért. Monyók Ildikó Hamupipőké­ről mintázott Connie-je bájos és részletekben gazdag volt. Albert Éva (Patrícia) és Tornyai Magda (Millie) alakításának sok mozza­nata árulkodott vérbő játékkedv­ről. diákos hangvételről. Az „idősek” rutinjának kibon­takoztatására Lakky Józsefnek és Juhász Tibornak nyílt lehetősége az intézet tanárainak szerepé­ben. Egy jól sikerült epizódban, Hetényi Pál Öreg diákjának jó­voltából, rövidke időre derű árasztotta el a színpadot. A kadét fanyarra sikerült figuráját Szend­rő Iván, az esetlen gólyát Szilár- ' dy István formálta meg hitele­sen. A népes szereplőgárda — az említetteken kívül — tagjainak alakítását is szemmel láthatóan zavarta a széttöredezett jelene- tezés, a folyamatos játék hiánya. Az együttes dicséretes törekvése volt az a buzgóság, amellyel Veöreös Boldizsár koreográfiái eL- képzeléseit kecskeméti—holly­woodi stílusban megvalósították. A zenekar a szving-korszak felfogásában — talán egy kissé az éneklők hangjának rovására — kísérte az előadást Hevesi András vezényletével. A színpadképek összhatásának létrejöttében nagy szerepet, kap­tak Poós Éva. a húszas évek vi­lágát ízlésesen idéző jelmezei is. Pavlovits Miklós A felnőttoktatás fejlődésünk egyik kulcskérdése A művelődéspolitikai párthatározatok megjelenése óta el­telt időszakban közügy lett a művelődés. A közérdeklődés előterébe került á munkásművelődés is. Az SZMT VII. kül­döttértekezletének 18 felszólalója közül egy sem volt, aki — ha fejtegetése részleteként is — ne foglalkozott volna jelen­legi fejlődésünknek ezzel a kulcskérdésével. Dr. Búzás János, a kecskeméti Dolgozók Gimnáziumának igaz­gatója az említett küldöttérte­kezleten az SZMT jelentésének a munkásművelődésre, s azon belül is a felnőttoktatásra vonat­kozó megállapításaira reflektált. Elmondotta, hogy a párthatáro­zat nyomán tett intézkedések eredményeképpen megyénkben is nőtt a munka melletti tanulás társadalmi megbecsülése, az üze­mek, vállalatok nagyobb gondot fordítanak dolgozóik továbbtanu. lására. Néhány számadat előrehaladá­sunk érzékeltetésére egyfelől, s a további erőfeszítések szüksé­gességére másfelől. A megye 140 000 szervezett dolgozója közül 39 000-nek nincs meg az alapműveltsége. A hiá­nyos alapműveltséggel rendelke­zők közül — az 1970-ben tanult 1281-ből 540 tett eredményes vizs­gát. A résztvevők száma évről évre emelkedett, és 1974-ben már 1165-en vizsgáztak sikeresen. Hangsúlyozzuk, itt a szervezett dolgozókról van szó. Teljesebb — és kedvezőbb képet kapunk, ha a nem szervezett továbbtanu. lók számát is figyelembevesszük. 1970-ben, általános iskolában 1284, míg a múlt tanévben 3562 felnőtt tanult. A számuk tehát csaknem megháromszorozódott. Jelentős létszámemelkedés a 160 órás tanfolyamok megszer­vezése után történt. Ma is ezt tekinthetjük egyik legcélraveze­tőbb útnak. Üzemi tagozatok módján szívesen választják ezt az oktatási formát a felnőtt dolgo­zók. 1972-ben 600-an tanultak így, tavaly pedig már 1335-en. A dolgozók általános iskolájá­nak alapvető feladata a hiányzó alapok mielőbbi pótlása. Ezt kö­veteli az üzemek szakemberszük­ségletének, szakmunkások iránti igényének növekedése. Ám ott sincs megállás. Az egész társadalom érdeke a ma­gasabban kvalifikált szakmunká­sok számának emelése. Nem aka­runk itt kitérni a technika hal­latlan ütemű fejlődéséből követ­kező követelményekre, ezek számtalan vonzatúra. A hagyományos középfokú ok­tatási formák mellett az elmúlt tanévben nyitották meg a szak. munkások szakközépiskoláját. Több ezren kezdték itt el tanul­mányaikat, hogy 3 év után érett­ségi bizonyítványt szerezhesse­nek. Míg 1970-ben 4230 volt a középfokú oktatási intézmények­ben továbtanuló dolgozók száma, az 1974—75-ös tanévben már há­romezerrel több. A pedagógusok szakszervezeté­nek megyei bizottsága és a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Bács- Kiskun megyei tagozata sokol­dalúan segítette a felnőttokta­tást. Felnőttoktatási intézménye, ink nemcsak hazai, hanem a nemzetközi tapasztalatcsere láto­gatások során is hírnevet szerez­tek a megyében folyó munkának. Nem választhatók el azonban az eredmények az üzemek, vál­lalatok törekvéseitől sem. Elis­merés illeti a Habselyem Kötött, árugyár, a Fémmunkás Vállalat, a Konzervgyár, a Törekvés Tsz lelkes igyekezetét a közoktatási­közművelődési tevékenységben. Az oktat..;: miniszter az elmúlt években a Fémmunkás Vállalat és a Habselyem Kötöttárugyár oktatási felelősét részesítette di­cséretben a felnőttoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkájáért. Ugyanakkor ma még nem ala­kultak ki minden üzemben a felnőttoktatást segítő jó munka- módszerek. Holott — a jelentős fejlődés, az eredmények ellenére — nem csökkentek feladataink például az általános iskolát sem végzettek továbbtanulásának szorgalmazásában. Mert van el­gondolkozni való azon is, hogy megyékben, a 16 évesnél idő­sebb összlakosságon belül 9 szá­zalékkal alacsonyabb az általá­nos iskolát végzettek aránya az országos átlagnál. Középiskolai végzettség dolgában pedig 6,2 százalékkal maradtunk el az or­szágos átlagtól. E folyamat megváltoztatásáért sokat kell lennie a szakszerve­zetnek is. Hármas funkciót kell betöltenie a felnőttoktatást segítő munkában: az előkészítésben, be­iskolázásban; — a segítő, meg­tartó, a lemorzsolódást megaka­dályozó tevékenységben, a tanul­mányi nehézségek elhárításában, a korrepetálás, tanulókörök szer. vezésével, igényelve a műszaki értelmiség segítségét is —; vala­mint a továbbtanulás munkahe­lyi presztízsének kialakításában, a végzettek támogatásában. T. I. * Űj természetvédelmi terület Csongrádion A Szegeden megjelenő DÉL- MAGYARÖRSZÁG tájékoztat arról, hogy a közelmúltban nyil­vánították hivatalosan is termé­szetvédelmi területté a zsombói határban levő nyolc hektáros fislápot, és körülötte az erdőt. A láp, a hajdani alföldi nagy mocsarak megyebeli utolsó ma. vadványa és számos olyan nö. vényt, állatot őriz, ami másutt már ismeretlen. A rekonstrukciós terv szerint újratelepítik, visszahonosítják a szinte hazai ritkaságnak számi tó olyan növényeket, mint a mo. csári tölgy, a mézgás éger, a kutyabeng, a tőzepáfrány, a pár­kányom bangó, a tarka nőszirom, a telepes máj moha, a gyömbér­gyökér, a Salamon pecsétje, a borzas ibolya és a pimpós so- ványcsenkesz. Az állatok sorá­ban a szintén egyedi fajtának minősülő mocsári teknős, vala­mint a csíkos hátú vízisikló to- vábbtenyésztésére törekednek. Szomszédmegyénk legújabb természetvédelmi területét a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gondozza, tudományos szakfelügyeletét pedig a Szegedi Móra Ferenc Múzeum látja el. Bűvésztalálkozó • A Budapesti Bűvészklub meg­rendezte az első magyar bű­vésztalálkozót. A képen: Ungár Anikó bemutatója a gálaesten. (Telefoto — KS — MTI-fotó Benkő Imre felvétele) Nagy terjedelmű cikkben oszt­ja meg Kecskeméten szerzett él­ményeit olvasóival E. Pokrovsz. kij, az UKP Szimferopol városi bizottságának titkára, aki a test­vérvárosi pártküldöttséget ve­zette. „Valahányszor magyar testvérvárosunkban, Kecskemé- ten járunk, láthatjuk a kedvező változásokat a városképben, a dolgozó kollektívák eredményei, ben.” Meleg szavakkal emléke­zik a BÁÉV munkásszálláson tartott barátsági nagygyűlés lel­kes hangulatára. „Kétségtelen, hogy Szimferopol küldöttségének kecskeméti látogatása jól szol­gálta a szovjet—magyar barát­ság további erősítését...” — összegezi a látogatás tapasztala­Visszatekintés Dunaújvárosra Az elmúlt napokban első szo­cialista varosunkban befejezte munkáját az Üttörővezetők VI. konferenciája. Megyénket Csányi Anikó megyei úttörőelnök vezeté­sével tizenketten képviselték. A város legrégibb (25 éves fennál­lását ünneplő) iskola úttörőcsa­pata látta vendégül, fogadta őket. majd tartott nekik Békés- és Ba­ranya megye küldötteinek torna­bemutatót. Hála a megye külön­böző szakköreiben dolgozó úttö­rőknek, mind az öt ven pajtásnak jutott apró ajándék, emléktárgy Bács-Kiskunból. A Brtók Béla Művelődési Köz­pontban tartott konferencia kez­detét fanfárok jelezték. A Him­nusz után Nemes Péter, a Ma­gyar Űttörők Szövetségének tit­kára köszöntötte a résztvevőket. Az elhangzott beszámolók mind a mozgalmi munka még tartal­masabbá tételének fontosságát hangsúlyozták. Másnap a szekció­üléseken szót kapott megyénk delegációjának négy tagja A záró plenáris ülés első hozzá­szólója Bács-Kiskun megye út­törőelnöke volt. Értékes gondola­tai között hangsúlyozta a kisegí­tő iskolákban végzett mozgalmi munka fontosságát, a táborozás nyújtotta lehetőségek jobb ki­használását. A konferencia résztvevőinek ju­tott idejük a Központi Űttörő Ének. és Táncegyüttes műsorának megtekintésére, a tavalyi úttörő- parlamentről készült film levetí- tésére is. • A jól végzett munka örömével tértek haza, munkájukat folytat­ni a megye úttörő vezető-küldöt­tei. A kispáhi Mókus őrsének kró­nikása Wilmann Tünde őrsvezető örömmel számol be arról, hogy úttörőszobát létesítettek az elmúlt napokban. A szépen kitakarított szobát — ők maguk végezték a takarítást (!) — november 8-án avatják fel. meghívják erre az alkalomra a fiúőrs tagjait is. * i Az NDK-beli Wölfisből érke­zett úttörőket láttak vendégül az elmúlt napokban Kiskunhalason, a Szűts József úttörőcsapatnál, — írja Kutasi Klára. A német paj­tások városuk művelődési házá­ban énekelnek esztendők óta együtt. Kórusuk bemutatója Ha­lason nagy sikert aratott, alig győzték a ráadást énekelni, ^ sok tapsot fogadni. A nyár folya­mán’ — ezt már megbeszélték — több kiskunhalasi úttörő indul thüringiai táborba, illetve wölfisi pajtás Kunfehértóra. Nemesnádudvarról két tudósí­tást kaptunk. (Agócs Teri, aki már évek óta rendszeresen je­lentkezik, úgy látszik az utánpót­lás neveléséről is gondoskodik Schauer Magdi személyében. Ez ügyes dolog, Teri!). Az elmúlt napokban ünnepi csapatgyűlést tartottak Nádudvaron. A résztve­vő felnőtt vezetők és a pajtások elhatározták, hogy a „30 év — 30 tett” akcióban vesznek részt ai idén. Megválasztották a csapat­tanács tagjait is. Sok hozzászó­lás hangzott el, valamennyien azon fáradoznak, hogy az idei emlékezetes úttörőévet nagyon tartalmassá tegyék. A csapatnál lezajlott énekver- senyről Magdi írt néhány sort. Kilenc kisdobos és tizenöt úttö­rő nevezett be erre a nemes ve­télkedőre. Az első helyezettnek könyvjutalmat adtak. * Panasszal fordultak az Úttörő, élethez a szabadszállási pajtások. Mint írják, a solti MÉH-kiren- deltségen átdott fémhulladék át­vételi ára körül vannak problé­máik. Pajtások! Panaszotokat a MÉH budapesti központjához to­vábbítottuk, kivizsgálást kérve. Megértjük, hogy a kirándulásra szánt pénz összege mennyire fon­tos számotokra, őszintén remél­jük, hogy sikerül megoldani a gondot. * ' Köszönettel nyugtázzuk a tom­pái Losoncz Jutka riportját, me­lyet az Úttörőélet felhívására egy zászlóbontó pedagógussal készí­tett. Várjuk a többi pajtás levelét, hogy Jutka írása ne legyen so­káig ,első fecske”. * Pajtások! A jövő héten tábo­rozási tervekről. lehéxoÉégekről szól majd az Úttörőélet. Termé­szetesen folyamatosan közöljük a krónikások leveleit is. Selmeci Katalin eúf FÖL YÓ1R A TSZEMLE Kecskeméti alkotások a Magyar Építőmüvészetben A Magyar Építőművészet cí­mű tekintélyes orgánumot vi­lágszerte terjesztik. Egyes szá­mai Venezuelától Japánig. Svéd­országtól a Szovjetunióig és Finnországtól Kínáig mindenfe­lé elviszik a hírét a hazánkban folyó építészeti tevékenységnek. Éppen ezért láttuk jóleső öröm­mel, hogy a legújabb számnak több kecskeméti, illetve Bács- Kiskun megyei vonatkozása is van. A folyóirat címlapján a hírős város központjának madártáv­latból készített fényképe áll. Belül, az első oldalon az Álla­mi-díjas és Ybl-díjas építészek arcképei között ott találjuk Ke- rényi Józsefét is, akinek alkotá­sai — kollégái munkáival együtt — az utóbbi esztendők­ben tovább gazdagították szű- kebb hazánk építészeti térké­pét. A nagyformátumú kiadvány tíz teljes oldalt szentel Keré- nyi három jellegzetes alkotásá­nak részletes bemutatására és elemzésére. A kecskeméti Tudr». mény és Technika Házát, a Bu­gaci Pásztormúzeumot és a la­kiteleki Mártírok Emlékművét összesen harminckilenc fotón és hat rajzon szemléletesen mutat­ja be az alkotó, saját kísérőszö­vegével. Soraiból világosan ki­derülnek az építész eredeti el­képzelései és a megvalósítás mintaképei. Idézünk az egyilfc ismertető szövegből: „így tör. tént meg, hogy az öröm-munka, ként, szabad időben készített előtervek nem váltak utópiává- Így történt meg, hogy a terve., ző alkotó társa lett az építés, hez pénz gyűjtő, a jóváhagyd, sokat szorgalmazó, a megye tu- dományos életéért nyughatatlan társadalmi, államigazgatási dől. gozóknak, vezetőknek, s azok­nak a kőműveseknek, akik min­den legyintgető hitetlenre rácá­foltak, és nagy szakértelemmelf szeretettel vakolták, varázsolták újjá a bonyolult íves felületeket, boltozatokat. Akik részesei le.t hettünk ennek az építésnek, meg kell tanulnunk többet ten. ni, jobban hinni mindennapi közös mukánkban." A fentieket a Tudomány és Technika Háza elkészítésével kapcsolatosan írta le Kerényi! József. A másik két alkotás be­mutatószövegéből is szívesen idéznénk; olyan világos, érthe-1 tő és meggyőző a szerző minden egyes szava. Mint azok az épü­letek, objektumok, amelyeknek a tervei nevéhez és az újért- szépért dolgozó társai nevéhez fűződnek. V. M. Testvérlapunk, a Krimszkaja Pravda írja tait Pokrovszkij elvtárs. ♦ A krími statisztikai hivatalt összegezte a terület építőipará­nak az év első kilenc hónapjá­ban elért eredményeit. Megál­lapítja a jelentés, hogy az épí­tőipari trösztök ütemesen tel­jesítik tervüket. Új munkaszer­vezési módszerekkel csökkentet­ték az építkezések önköltségét, lerövidítették az átadási határ­időket, javították a munka mi­nőségét. A beszámolási időszak­ban került átadásra az 5,7 ezer tonna tárolóterületű szevaszto- poli hűtőház, elkészítették 9,4 eze>- hektár föld öntözőberende­zéseit, felépítettek 143 ezer négyzetméter alapterületű lakó­teret és összesen tízezer tanuló foglalkoztatására alkalma* több iskolát. * Jaltáról, a déli partvidék üdü- lőközpontjának fejlődéséről kö­zöl egészoldalas összeállítást aj Krimszkaja Pravda. A IX. öt­éves terv időszakában több mint 7 millió ember üdült g városban. A folyamatban levő ötéves terv időszakában 230 millió rubelt költöttek építkezésre, természet- védelemre. Nagy figyelmet for­dítanak a közlekedés fejlesztéséi re, 8,3 kilométer utat, 11,7;* ezer négyzetméter járdát építettek a belterületen. 77,4 kilométer hosz- szúságú utcahálózat kapott új közvilágítást. S. B. [

Next

/
Oldalképek
Tartalom