Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 253. szám Ára: 90 fillér 1975. október 28. kedd Losonczi Pál Szomáliában rs Losonczi Pál, a Magyar Nép. köztársaság' Elnöki Tanácsának elnöke ' Mohammed Sziad Bátrá­nak, a Szórnál! Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Fórra, dalmi Tanácsa elnökének és Szalem Ali Bubiénak, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meg. hívására vasárnap hivatalos, ba­ráti látogatásra Szomáliába, il. letve Dél-Jemenbe utazott. Tár­saságában van dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Török István küljcereskedeűini miniszter he. lyettes, Lakatos Ernő, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnökhelyettese, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnökhelyettese, és Kiss Sándor vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött tehát az egyik leg- fontosabb őszi munka, amely az^ idén a kezdeti kedvezőtlen időjá­rás miatt jóval előbb kezdődött, mint máskor. A sok eső követkéz- tében ugyanis az érzékeny fajták rothadni kezdtek. Később az idő­járás javult, a rothadás megállt, a cukorfok emelkedett. A Közép­magyarországi Pincegazdaság ki­mutatásai szerint míg kezdetben alig érték el a 10 cukorfokot a mustok, addig az utóbbi hetekben 14,1—17 fokos átlagok alakultak ki. Természetesen volt ennél ma­gasabb is. Mivel mintegy 350 ezer mázsa szőlőt ilyen cukorfokkal vettek át. az idei átlagfok maga­sabb a tavalyinál. Ez nem jelenti azt. hogy a minőség is jobb. Sok feladat vár tehát a borászokra. Még nincs végleges összesítés, de a legutóbb becsült mintegy 2 és fél millió mázsa termés meglett, és biztonságba került a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályától kapott tájékozta­tás szerint. A legutóbbi átlagter­més értékelések óta ugyanis ‘a szőlőt nem érte károsodás. . A Közép-magyarországi Pince- gazdaság. amely a legnagyobb fel­vásárló, eddig 520 ezer mázsa sző­lőt, megközelítőleg 100 ezer hek­toli tér mustot és 16 ezer hektoli­ter újbort vett át. A terméseredmények összesíté­se még nem készült el. A megyéi átlag — az előzetes étékelések szerint — mintegy 50 mázsa kö­rül alakul hektáronként. A megye szőlőtermesztő állami gazdaságai által kezdeményezett korszerű termelési rendszerekhez számos termelőszövetkezet csatlakozott már. A tapasztalatok szerint ezek­ben a gazdaságokban a termés- eredmények valamivel magasab­bak az átlagnál. K. S. • Ez a kép a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban készült az utolsó • Ezekkel a Német Demokratikus Köztársaságban és Svédországban szüreti napok egyikén. A gazdaságban hektáronként 75 mázsa körül gyártott szeparátorokkal gyorsítják a borkezelést a gazdaságban, alakult a termés. • A Ferihegyi repülőtéren dr. Trautmann Kezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke búcsúzik Losonczi PáltóL (MTI.fotó — Petrovits László felv. — KS) Arcok a földekről 3. oldal Álló állóeszközök 3. oldal Őszi csúcsforgalom a vasútnál 4« oldal Kisközség a megyehatár szélén 4. oldal KRESZ-iskola 4. oldal ’’Elsőrendű feladat az általános iskola és a .. 1 * szakmunkásképzés fejlesztése...,, JTI | 5. oldal Sport C—7., oldal A gazdasági és műszaki együttműködést egyeztetik Hétfőn reggel magyar küldött, ség utazott Moszkvába a ma­gyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság 16. ülésszákára. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, .az együttműkö­dési bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti. Tagjai: Ne. . meslaki Tivadar kohó- és gép­ipari, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Hetényi István or­szágos tervhivatalt és dr. Szá­lai Béla külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár, vala­mint a szaktárcák több vezető beosztású munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Szurdi István belke­reskedelmi miniszter és dr. Gát Tivadar, a Minisztertanács tit- kárságának vezetője búcsúztat, ta. Ott volt B. D. Sevikin kö­vettanácsos, a Szovjetunó buda. pesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. (MTI) • Szúrd! István (balról) belkereskedelmi miniszter búcsúzik Szekér Gyulától a repülőtéren. (MTI-fotó — Petrovits László felv. — KS) gSSIF Az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat kecskeméti gyá­rának régóta egyik fő terméke a másológép. Ezek kétharmad ré­szét exportra gyártják, az idén' 500 darab másológépet készítenek, sőt megkezdték az új típusú — az SC—20 Staticop elektroszta­tikus — másológépek szerelését is. Ebből az idén hetvenet értéke­sítenek, jövőre pedig már csak ezt az új típust gyártják. Képünkön > az SC—20 Staticop másológép sze­relése látható. (Pásztor Zoltán fel­vétele.! Palackozzák az újbort Izsákon Az Izsáki Állami Gazdaságban, ahol több. mint 95 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, megkezdték az újborok palackozását. A mi­nőség megfelelő, a mustok cukor­fokát 2—3 fokkal növelte az aránylag kedvező őszi napsütés. A pincészet többségében az ol­csóbb. alacsony szesztartalmú ita­lokat forgalmazza. Az izsáki fe­hérből ebben az évben mintegy egymillió üveget töltenek, ezen­kívül még 20 ezer hektoliter bort kezelnek, aminek majdnem' felét exportálják, a többit pedig a jövő évi pezsgő alapanyagnak készítik elő. Az" Izsáki Állami Gazdaság pincészetében feldolgozott szőlő­ből csaknem 80 ezer hektoliter egyszer fejtett bort nyernek az idén. amihez még hozzájön a Jász­sági Állami Gazdaságból szállított 24—25 ezer hektoliter. Így több, mint 100 ezer hektoliter italt kell palackozni a pincészetben, a kö­vetkező szüretig, ami óriási meny- nyiség. Ezt a régi gépsorokon már csak nehezen tudnák üvegbe töl­teni. Ezért a gazdaság szakembe­rei elhatározták, hogy építenek egy új palackozóüzemet, ahol na­gyobb teljesítményű töltőgépsoro­kat állítanak fel. Az építkezés már túljott a félidején, a gépek is megérkeztek, most már csak a ki­vitelezőkön múlik, mikor veheti használatba az új üzemet a gaz­daság. B. Z. Több műszak Vannak dolgok — például képek, dísztárgyak —, amelye­ket azért veszünk meg, hogy gyönyörködjünk bennük. Hasz­nálati tárgyakat viszont azért vásárolunk, hogy használjuk, sőt elhasználjuk azokat. Az utóbbiaknak egyébként van egy olyan tulajdonságuk, hogy ha üvegszekrénybe rakjuk, vagy a sarokba állítjuk őket, akkor is értéktelenednek, mert elavulnak. Közgazdasági nyel­ven ezt nevezzük erkölcsi ko­pásnak. Így vagyunk a> gazdasági életben is a termelőeszközök­kel. A gépek általában drá­gák, van olyan termelő be­rendezés, — mint például az ÉPFA kecskeméti gyárában a szalagparketta-gyártó gépsor —, amely 100 millió forintba kerül. A vállalatnak és a nép­gazdaságnak egyaránt az az érdeke, hogy a gépek — meg­felelő karbantartás mellett —•, minél többet legyenek üzem­ben és termeljenek. Csakis igy térül meg gyorsan a beléjük fektetett összeg, hoznak hasz­not a vállalatnak, s járulnak hozzá népünk jólétének emel­kedéséhez. Bács-Kiskun megye ipará­ban a termelőeszközök tekin­télyes része elavult. Éppen ezért erőteljes törekvések ta­pasztal hatók az üzemek gép­parkjának korszerűsítésére. Igen fontos ez, hiszen elavult gépekkel hatékonyan termelni nem lehet, túl sok munkaerőt kötnek le, és kevés termelési értéket hoznak létre. Am — ismételten hangsú­lyozom — az sem közömbös, hogy a meglevő gépeket, ter­melő berendezéseket milyen mértékben hasznosítjuk. Ipari üzemeinkben az átlagos mű­szakszám mindössze 1,4, a korszerű gépeknél pedig csu­pán 0,8—1, s ez együttesen a rendelkezésre álló időalap alig 35 százalékát teszi ki. A szá­mokat tekintve ugyan némi javulás mutatkozik az egy év­vel ezelőtti helyzethez viszo­nyítva. Ez a javuló tendencia azonban lassú, sürgősen to­vább kell erősíteni, hiszen a meglevő gépi kapacitás hasz­nosításában nagy tartalékok rejlenek. Az ezzel kapcsolatos számítások szerint a termelő berendezések kihasználásának csupán 1 százalékos növelése 10 százalékos beruházásmeg­takarítást jelentene. S ha te­kintetbe vesszük azt, hogy az V. ötéves tervben milliárdo- kat szándékozunk gépek be­szerzésére fordítani, akkor máris érzékelhetjük, hogy itt komoly összegekről van szó. Az üzemeknél, vállalatoknál olyin méréseket, hogy milyen a gépkihasználtság foka. saj­nos csak kevés helyen végez­nek. Ha pedig szóba kerül a téma, általában inkább az anyagellátás nehézségeire hi­vatkoznak, ahelyett, hogy a belső lehetőségeket keresnék a probléma megoldására. Pedig ahol idejében rájöttek arra, hogy a termelőeszközök kapa­citásának maximális kihaszná­lása előnyös, ott előbbre, is ju­tottak. A kalocsai Müanyag- és (jumtfeldolgozó Vállalat — amely igen jo gazdálkodási eredményeket ér el évek óta —, a gépek állásidejét 27 szá­zalékkal csökkentette. Két mű­szakban üzemelteti termelő ■ berendezéseit a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat, a Szer- számgépipari Müvek, a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyára, két fél műsmkban a Dunavecsei Vegyesipari Vál­lalat, a Petőfi Nyomda pedig nagy teljesítményű gépeivel áttért a három műszakra. Ugyanakkor Kiskunfélegyháza üzemei hosszú ideje az 1,3 műszaknál stagnálnak, sőt romlott a helyzet a Villamos­szigetelő és Műanyaggyárban és a Vegyipari Gépgyárban. A fenti felsorolás a teljes­ség igénye nélkül történt. A jó példák azonban azt igazol­ják, hogy van mód a gépek több műszakban való üzemel­tetésére, a rossz példák pedig arra intenek, hogy ilyen vo­natkozásban van még bőven tennivaló. A megye iparának eszközállománya átlagosan el­maradott, korszerűtlen. Igen fontos ezért, hogy az elavult berendezéseket korszerűek váltsák fel. Kihasználásukhoz több műszakban váló üzemel­tetésükhöz azonban folyama­tosan gondoskodni kell a jó termelésszervezésről, a meg­felelően képzett szakmunká­sokról, a termelési feladatok és a gépi kapacitások össz­hangjáról. A gép nem dísz­tárgy, ha áll, többet art neki a múló idő vakrozsdája, mint­ha karbantartás mellett éjjel­nappal dolgozik. N. O. Befejeződött a szüret V ö' * *vy A kedvező időjárás lehető­vé tette a szőlőszüret meg­gyorsítását. Vasárnap is dol­goztak az ültetvényeken. Hétfőn pedig a verőfényes« kellemes időjárásnak köszön­hetoen mar az utolsó fürtöket szedtek a megye gazdasagai­ban. Estig befejeződött a munka, kivéve egy-két kisebb terü­letet. Munkások, katonák, diákok ezrei vettek részt a szüret­ben, az állami gazdaságokban tizenhat kombájn dolgozott. A termés mintegy 20 százalékát már ezek a gépék szedték Te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom