Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

Félmillió mázsa szőlőt dolgozott fel a Közép-magyarországi Pincegazdaság Megteltek a Közép-magyaror­szági Pincegazdaság hordói. Az ország legnagyobb vállalati pincészete a kiskunsági homok­vidék 106 szőlőtermelő gazdasá­gából és több ezer kisüzemi ül­tetvényről fogadta az idei ter­mést. Szerdán átvették a fél- miUiomodik mázsa szőlőt, must­ból pedig mintegy százezer hektoliternyit. Ez megfelel az előzetesen lekötött mennyiség-, nek és minőségi' kívánalmak­nak. Annak ellenére, hogy a nyárutó nem kedvezett a szőlő cukrosodásának — amit később részben pótolt az ősz — tiszta, és idegen anyagoktól mentes must érkezett a felvásárló te­lepekre. A homoki borok minő­ségét vigyázva az ellenőrzést is szigorították a pincegazdaságok: az előző éveknél jóval több minta került vegyelemzésre. A már bevált gyakorlat szerint felárat kapnak a termelők a minőségi nyersáruért és a kü­lönleges fajták terméséért. Ilyen például a Tisza mentén termelt pozsonyi fehér, és pezsgő alapanyaga, az izsáki sárfehér. A minőségi termelés­re való ösztönzés közös érdeket szolgál, azt, hogy a rangot szer­zett homoki borok megtartsák és növeljék versenyképességü­ket itthon és külföldön. V.! E. • Tarcali kádba gyűjtik a ládába szedett szőlőt a kunszállás! Alkotmány Tsz ültetvényén. 9. Szőlőszállító fogatok sorakoznak Kecelen, a Közép- magyarországi Pincegazdaság felvásárló­telepének udvarán. m Negyvenmilliós terméktöbblet A szimferopoli egyetem rektora Kecskeméten A budapesti Kertészeti Egye­tem vendégeként hazánkban tar­tózkodik A. Lukjancsenko pro­fesszor, Krím testvérmegye szim­feropoli egyetemének rektora. A szovjet vendég dr. Gasztonyi Kálmán rektorhelyettes kíséreté­ben tegnap Kecskemétre láto­gatott. A vendéget ás kíséretét teg­nap délelőtt a megyei pártbizott­ság székházában fogadta Kata- nics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei bizottságának tit­kára. Tájékoaúttfca a szimferopoli egyetem rektóiát a megye gazda­sági, táfsSHarml' és kulturális életéről, a felsőoktatási intézmé­nyek tevékenységéről. A pro­fesszor ezután a Kertészeti Egye­tem Főiskolai Karán ismerkedett az üzemmérnökképzés eredmé­nyeivel. a kertészeti szakemberek továbbképzésének módjával, majd dr. Filius István kandidátus, a főiskolai kar igazgatójának kísé­retében a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézetbe és a Szikrai Álla­mi Gazdaságba látogatott a szov­jet professzor. Látogatásának a célja többek között a krími és a kecskeméti felsőfokú oktatási intézmények közötti kapcsolat erősítése, amiről a szovjet testvérmegyéből közel­múltban itt járt pártküldöttség elveikben megállapodott. A Kalocsai Műanyag- és Gumi-* feldolgozó Vállalat október 10-én teljesítette IV. ötéves tervét. Ter­melési értékük 1971. január 1-e óta elérte a 611,6 millió forintot. A hátralevő két és fél hónap munkájának eredménye tehát már terven felüli termékmennyi­séget jelent. A vállalat eredménye dicsére­tes. különösen annak tükrében, hogy hol tartottak a tervidőszak kezdetén. Az 1971-ben még mind­össze 62 millióífíkitevő termelési érték alapjá^^finóxidbaió. 'hogy az utóbbi öt év óriási fejlődést jelentett az üzem történetében. Termelésüket megháromszoroz­ták. Gémeiket folyamatosan újabb, termelékenyebb berende­zésekre cserélték ki, s új üzem­részeket is létesítettek. Ma már a termelés zömmel automata gépeken folyik, és az egyes munkaműveletek közötti idő megrövidítésére kis célgépe­ket szereztek be. A vállalat 1971 óta 66 0011110 forintot' költött fej­lesztésre, kizárólag saját alap­jaiból, s az összeg közel kéthar­madát gépek, berendezések vásár­lására fordították. Így vált lehe­tővé. hogy a termelékenység az 1970. évinek 2,3-szorosára növe­kedett. A műszaki fejlesztés során nem hanyagolták el a karbantartó részleg bővítését sem, és jól fel­szerelt szerszámkészítő üzemet hoztak létre. Enélkül ugyanis aligha tudnának rövid néhány hónap alatt felkészülni egy új cikk gyártására. A csaknem két­ezer féle termék közül pedig év­ről évre mintegy 150—200 új megrendelés alapján gyártanak. A műanyag- és gumitermékek felhasználási területe, s ezen ke­resztül kereslete, egyre szélese­dik. Ennek előnyeit azonban ki is kell tudni használni. A ked­vező értékesítési feltételek ugyan­is a termelés bővítéséhez, kor­szerűsítéséhez teremtenek felté­teleket. A kalocsaiak felismerték ezt és komplex fejlesztéssel igyekeznek megalapozni a termelést műsza­kilag és a szakmai képzettség növelésével egyaránt. Bővüld ka­pacitásukat is le tudják kötni, mert vásárló partnereikkel szi­lárd kapcsolatokat építettek ki. Állandó megerendelőjük a textil­ipar, amely többek között csóvá­két vásárol. Szintén régi vevő az Ikarusz-gyár és a Hajdúsági Ipar­művek. Néhány év alatt tehát átalakult a KALOPLASZTIK Vállalat. A fejlesztés azonban nem zárult le. Megkezdték a gumiüzem re­konstrukcióját és tovább bővítik a fröccsöntő kapacitást. Az ötéves terv teljesítése után sem tétlenkednek a vállalat dol­gozói. Ez év végéig még mint­egy 40 millió forint értékű gu­mi- és műanyagcikket gyártanak. Zs. Á. Balesetveszélyes burkolat Kecskemét és Ladánybene között egy úgynevezett egypá­lyás portalanított makadámúton bonyolódik az egyre nagyobb forgalom. Az út burkolt része nincs különösebben rossz álla. pótban, azonban az útpadka és a burkolt út között meglehető­sen mély, árokszerű képződ­mény keletkezett a gépjármű­vek kitérése, előzése következ- tébén. (Az történik ugyanis, hogy a szilárd burkolatról lefu. tó járművek a homokot —mert ez, az alap — szétfröcskölik az útpadkára.) Feltehetően ezt már az illetékesek is észreve- hették, mert nem is olyan ré­gen megkezdődött egy javítási kísérlet, amely abból állt, hogy 9 A letöredezett burkolat, s mellette az árokszerű mélyedés. eltekintve— nem lát semmit, képtelen tájékozódni. Nyilvánvaló, hogy a már em­lített módszer semmiképpen sem eredményes, sőt kifejezet­ten káros a közúti közlekedés­ben résztvevők számára. Két­ségtelen tény!, • hogy az út ja­vításának költségei jelentősek, de a1 közlekedési balesetek elhá­rítása érdekében jó lenne meg­nyugtató miódon, valamifajta olcsóbb megoldással rendezni ennek az útnak a burkolatút.' Eh­hez természetesen a pénzen kí­vül jóindulat is kell, s erre apellálunk, amikor szóvá tesz. szűk a Kecskemét—Ladánybene közötti’ út sorsát. G. G. 9 Porfelhőben az út, a személygépkocsi vezetője képtelen tájékozódni. egy hóekével ‘ felszerelt vőnta- tó végighaladt a padkán, fella­zítva annak taláját. Ezt követő­en a homokot ráborították a kitöredezett burkolat szélére. Ezzel a módszerrel tulajdon­képpen nem csináltak semmit, csupán eltakarták az út hibáit, megteremtve a balesetek újabb lehetőségeit, ugyanis a laza ho­mok a szilárd burkolatról leha­ladni kényszerülő. járműveket — különösen nagy sebességnél — a haladási iránytól eltéríti. Emellett a padkára kényszerült jármű száraz időben olyan por­felhőt produkál maga mögött, hogy a másik jármű vezetője — a fulladásig nyelhető portól 1975. október 24. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 S Kapuzárás a BNV-n Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár utolsó r'v.kmai s egyben befejező napján hivatalos köz­ponti program már nem foglalta le a szakembereket. Az üzleti megbeszélése'; többségének a végére évtel-, már csak néhány helyen pecsételték meg aláírá­sokkal a tárgyalásokat. Azt tették egyebek között a nagykövetség kereskedelmi ta­nácsosának vezetésével a lengyel kiállítók, akik sikeresnek ítélték vásári részvételüket. Az „Otthon ’76” kiállítás rende­zősége ünnepélyesen adta át a minden eddigit felülmúló, vá­lasztékos árubemutatón legjobb eredményt elért gyárak képvise­lőinek a megérdemelt díjakat. A vásárigazgatóság mérlege szerint a szerdai 70 ezer vendég­gel együtt nyolc nap alatt 526 ezren tekintették meg a fogyasz­tási cikkek őszi vásárát. Az esti ünnepélyes zászlólevonás után megkezdődött a kiállítás bontása, a több száz vagonnyi áru elszállí­tása, majd tovább folytatják a kőbányai vásárközpont fejleszté­sét, bővítését, hogy tavaszra még kedvezőbb körülményeket teremt­senek a hazai és a külföldi kiál­lítóknak. (MTI) Házgyár), konyha Az új lakásnak mindenki örül. Annak kevésbé, h9gy rendezke- dés közben semminek nem ta­lálni benne a helyét Különösen a konyha okoz sok gondot a há­ziasszonyoknak. Ha nincs beépít­ve szekrény, akkor törhetik a fejüket, honnét kerítsenek meg­felelő méretű konyhabútort? Ha pedig van, akkor vagy az edé­nyek nem i férnek bele, vagy a hűtőszekrénynek nem tudnak he­lyet szorítani és sorolhatnánk a jól ismert gondokat. Ezen az áldatlan helyzeten kí­vántak' segíteni a szakemberek, összefogtak az ipari formater­vezők, tudományos kutatók, az ipar és a kereskedelem képvise­lői, hogy kidolgozzanak egy kö­zös és minden apróságra kiter­jedő programot, a házgyári la­kások konyháinak az eddiginél kedvezőbb kialakítására. Közös munkájuk eredménye máris nagy sikert aratott az őszi az új lakásban ■ vásáron. A látogatók megismer­kedhettek a házgyári konyhák­ba tervezett edényekkel — mirit- egy 300 félét állítottak ki belő­lük, — a három berendezett konyha pedig a lakástér adott­ságainak ügyes kihasználására hívja fel a figyelmet. A tervezőfej segítőkészsége annyira nyilvánM való, hogy állandó ügyeletet tapú tottak a kiállításon, igyekeztek/ megtudni a látogatók vélemé^’ nyét, javaslatait. A háziasszof-; nyok részéről mindeddig igen ke-^ vés ellenvetés hangzott el, sőt,1 valamennyien azt kívánták, hogy1 a konyhakiál'lítás szép, ízléses modelljei, konyhakiállítási tér-1 vei mielőbb a gyakorlatban *s megvalósuljanak. Számunkra’ azért is érdekes volt ez a kiállí- ■ tás, mert megkezdte termelését/ a Kecskeméti Házgyár. Remél-’ jük, a jól hasznosítható típuso-, kát figyelembe veszik a konyhák^ beépítésénél. V. Zs. a Ékszíjgondok Mostanában számos panasz ér­kezett hozzánk egyes gépalkat­részek minőségi romlása miatt. Legtöbb reklamáció az ékszíjak­kal kapcsolatban hangzik el. A hartai Erdei Ferenc Termelő­szövetkezetben elmondták, hogy a statisztika szerint az elmúlt év­hez képest — azonos géppark­hoz — hatszor annyi ékszíjat használtak el. Ez nemcsak sok bosszúságot okoz a gépek keze­lőinek, hanem növeli a költsé­geket is. Az egyik MTZ-traktor kétórai kínlódás után tudott csak elindulni, közben öt ékszíjat „fo­gyasztott el”, a hatodik végre be­vált. Nemcsak rosszak az ékszíjak,, haneiß. j?iány is-van egyes mére­tekből. Az Erdei Ferenc Terme­lőszövetkezetnek a megyei AG- ROKER Vállalat nem tudott ad­ni 31x3670-es és 50x2850-es ék­szíjat, aminek hiánya kukorica- betakarásukat veszélyezteti. Pálfi Páltól, az AGROKER Vállalat igazgatójától érdeklőd­tünk, mi várható az éksnj-ellá- tásban. Elmondta, hogy hozzá­juk is számos reklamáció érke­zik, egyes ékszíjak minősége va­lóban nagyon rossz. Az import- szíjak tartósak, de a hazai gyár- tásúakkal sok baj van. — A hi­bás, elszakadt szíjakat térítés nél­kül kicseréljük — tájékoztatott bennünket az igazgató. — Sajnos a termelőszövetkezetek nagyobb része nem él ezzel a lehetőség­gel. . Némileg megértjük a szövetke­zetek áUáspóntját. Néhány elsza­kadt ékszíj miatt nagy távolságo­kat beutazni elég költséges és időt rabló. Ilyenkor, amikor sür- get a munka, nem szívesen utaz­gatnak. Inkább arról kellene gon­doskodni a Taurus Gumiipari Vállalatnak, amely forgalomba hozza az ékszíjat, hogy jobban ellenőrizze a minőséget. Sok fe­lesleges kiadástól, költségtől, bosszúságtól mentené meg a gaz­daságokat. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a rossz minőség a vállalat hitelét is rontja. Másik feladat: gondoskodni kellene vég­re arról, hogy ne legyen hiány­cikk az ékszíj. Ehhez persze az is hozzájárulna, ha kevesebb fogyna belőle. Ezzel ismét visszakanyarodtunk a minőséghez. _ * ' K. S. 9 A konyhaprogram egyik típusa: az étkezővel kombinált főzőfülke.' Az átszervezés hatása az AFIT kalocsai vállalatánál A megyei pártbizottság és a megyei tanács gazdaságfejlesztési törekvéseinek körétében az egyes;s alacsonyabb eszközállományú ta­nácsi vállalatok a tárcaiparhoz kerültek át továbbfejlesztésre. Ez év januárjától a Kalocsai Fém­es Villamosipari Vállalat műkö­dik új szervezeti formában 'az AFIT-tröszt 10-es vállalataként. A volt tanácsi vállalathoz csa­tolták a kecskeméti, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi AFIT-autó- szervizeket is. Azokról a tapasz­talatokról érdeklődtünk a kalo­csai vállalatnál, amelyeket az első háromnegyed évben szerez­tek. — A helyzetünk itt Kalocsán ma még felemás, mert a válla­lat termelésének 70 százaléka készáru — válaszolta Kovács László főmérnök — és csak a maradék 30 százalék a gépjár­műjavítás. Felügyeleti szervünk, a tröszt, viszont szolgáltató vál­lalatokat tömörít Ebbe a hely­zetbe kell beilleszkedni a gyárt­mányszerkezet jellegének meg­változtatásával. Ez természete­sen hosszútávú profiltisztítást igénylő feladat, melynek első lé­péseit az idén máj megtettük. Nullszériák készülnek kiUön- böző autójavító berendezésekből a kalocsai üzemben. Megemlíthe­tem a csúszólapos futóműellenőr­zőt amelyet az autójavító vál­lalatok eddig csak nyugati im­portból szerezhettek be. Ebből a berendezésből az idén négy da­rabot gyártunk. Készítünk ezen­kívül . alkatrészmosókat is. Ter­melési együttműködést alakítot­tunk ki a kifejezetten gyártó profilú sopr.onS AFIT-tal, ga­rázsberendezések gyártására. Ed­dig is gyártottunk kapcsolószek­rényeket, most ezt a termeltet az' autójavító állomások számára ké­szítjük. Jól hasznosítjuk így a korábbi ‘termelési tapasztalatain­kat. A gyártmányok megváltoztatá­sának folyamata — az autójavító^ iparba való teljes beilleszkedés — 1980-ban fejeződik be. Sok * még a tennivaló, de a Kalocsánb gyártásra kerülő berendező sekreß az AFIT Trösztnek szüksége leszúr ezért i jók a lehetőségeink. — Milyen közvetlen hatása vaiel az átszervezésnek? ^ — Ez a hatás ma még nem mérhető. Kétségtelen előnyhöz jutottunk azzal az anyagi biz­tonsággal, melyet a tröszt nyújtn számunkra. Jól járnak dolgozó31 ink is, mert jelentős bérfejlesz^ tési keretet kapunk. Ez lehetővéjf teszi, hogy az éves átlagbér a ta-yr valyi 27 ezerről J)0 ezer forint fölé emelkedjék. 9{ — Mekkora anyagi segítséget nyújtott eddig a fejlesztésekhez^ új vállalatának az AFIT Tröszt?' — A beruházások támogatása számunkra igen jelentős. A féljfe egyházi szerviz rekonstrukciója: az idén már a tröszt segítségévéi fejeződik be. A kalocsai szervig 750 ezer forintért diagnosztika^' berendezéseket kapott. Félmillióéi] költséggel pedig nemrég autó»! bolt létesült. Ugyancsak KaloL csán 3 milliót használtunk fel al hő- és villamosenergiai berendelj zések — kazánház, transzformáJ torállomás stb. bővítésére. Az új szervezeti forma meg-: született. A lehetőségek feltárása, az új feltételekhez való alkaü_ mazkodás azonban még javába« tart a 10-es AFIT-vállalatnáL továbbfejlesztésre átadott vállalat így hozzájárul majd . a megye- iparszerkezetének egészséges áV 3 alakulásához. ii/ii Irányelvek a főiskolai könyvtárak fejlesztésére A főiskolai könyvtárak fej­lesztésére irányuló törekvések egybehangjolása céljából a Kul­turális Minisztérium — az ok­tatási miniszterrel, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terrel, az egészségügyi minisz­terrel, az Országos Test­neveié. és Sporthivatallal, továbbá a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­iéi — irányelveket adott ki. Az irányelvek célja az, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök, illetőleg a biztosított si keretek hatékony és gazda­ságos felhasználását segítse elő. A dokumentum a főiskolai könyvtár elsőrendű feladataként ä főiskolán folyó oktatási és ta­nulmányi munka szakirodalmi és tájékoztatási igényeinek szolgá­latát jelöli, meg. Az irányelvekben nagy hang­súllyal szerepel a hallgatók és oktatók idegennyelv-tanulását segítő, céltudatosan válogatott könyvtári állományrész létreho­zása. Azokon a tanárképző fő­iskolákon, ahol nemzetiségi nyelvet oktató tanszék műkö­dik, szükség van 'a hallgatók és az oktatók nemzetiségi nyelvű Szak- és szépirodalommal, segéd­könyvekkel való ellátására- is. A dokumentum kitér a főis­kola nevelési feladataira is; ez. zel kapcsolatban elengedhetet­lennek tartja, hogy a könyv­tár színvonalas. i állományrész­szel támogassa a világnézeti-po. l’Hkai nevelőmunkát. Kívánatos — fűzi hozzá —, hogy a könyv- ^ tár a marxizmus—leninizmus oktatás közvetlen szakirodalmi * szükségletén túl is szerezzen , be olyan könyveket és kiadvá- ! nyokat, amelyek sokoldalúbbá í teszik az . oktatási anyag körét. 3 Adnák érdekében, hogy' a fő- j iskoláról kikerülő, fiatal szak­emberek szakmai tovább fejlő- ** dése, önképzése biztosítható le- gyen, lényeges, hogy még főist’^ kólái tanulmányaik során elsa-' J játítsák az önálló kutatómunka».! az irodalomkutatás é* -feldol-í gozás módszereit. & -iskolaii könyvtár feladata, hogy a főis- d kólái oktatókkal együttműköd- •" ve forrásismereti, kutatás-mód­szertani bevezetés’ - J:-»n * hallgató1^-’ lú*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom