Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

• Junlform sportingek. 9 Változatosak a gyermek­es felnőtt sportingeik. • Jobb oldali két képünkön rövidujjú sportingek. tó, megfelelő kezelés mellett nem igényel vasalást, szellős, elegáns, ünnepi alkalmakra kiválóan megfelel. Ugyancsak közkedvelt terméke a gyárnak a Fékonfix férfi- és gyermeking, amely előnyös fazonjával is magára vonja a figyelmet. Mosása semmilyen különleges el­járást nem igényel. A Juniform az ingek slágere A sportos öltözéket kedvelők ruhadarabja. Könnyen mosható, vasalást egyáltalán nem igényel. Rendkívül nagy iránta az export­igény. Részben egyszínű, illetve csíkos, koc­kás anyagból készül. Jelentős mennyiségben gyártanak külön­böző színű és fazonú leányka-, serdülő- és női blúzokat Nemcsak belföldön, de határainkon túl is jól ismerik a Férfifehérneműgyár Bajai Gyá­rában készült gyermek és férfi pizsamákat. A gyár termékeit az ország valamennyi RÖVIKÖT vállalata vásárolja. Kaphatók a megye minden városában, különböző ke­reskedelmi boltjaiban. a Férfifehérneműgyár Bajai Gyárából # Baloldalt: fekete tulipános Kékon press. A Férfifehérneműgyár Bajai Gyárának termékei' közkedveltek, keresettek nemcsak a belföldi, de a külföldi üzletekben is. Nép­szerűségét a nagy versenytársak mellett is elsősorban azzal tudja hosszú távon fenn­tartani, hogy a divattal lépést tart, sőt nem egy esetben termékeivel új divatot teremt. A divatigénynek megfelelő tarka, széles és hagyományos nyakkal pamut és pamut­típusú férfi- és gyermekingei nagy szériák­ban készülnek. Ugyanezek megtalálhatók pasztellszínekben, férfiak és gyermekek szá­mára. A gyár törekszik arra is, hogy min­den korosztály megtalálja termékei között a megfelelő fazont és méretei. Már sok olyan közismert termékük van, amelyből a leg­kényesebb bel- és külföldi igényeket is ki­elégítik. Egyik ilyen gyártmányuk a fekete tulipán márkás Fékonpress férfiing, amelynek számos jó tulajdonsága közül csak néhányat említünk meg: könnyen tisztítha­Ha egy új dolgozó ma belép a Bajai Férfifehérnemű- gyárba, hosszú varrógépsorokat, szalagsorokat, készáruval teli raktárakat és zeneszó mellett dolgozó nőket láthat. A varrógépek mellett sokasodó félkésztermékek, amelyek ja­varésze külföldre, egy része pedig belföldi felhasználásra készül. Az ízléses, modern fazonú férfiingek, női blúzok önmagu­kat kínálják, de minthogy a jó bornak is kell cégér, a leg­ismertebb termékekből néhányra ezúton is felhívjuk kedves olvasóink figyelmét. Divatcikkek minden alkalomra NEGYEDSZÁZAD EGY ÜZEM . A termékstruktúra kialakítását, a mai napig bosszú útkeresés előzte meg. A huszonötéves fejlődésre» a teljesség igénye, n^lkijj érdemes .Visszapillantani. „ í 3 » Saját géppel, közös összefogással 1950 májusában Baján 15 sza­bósegéd vállalkozott arra, hogy saját varrógépével és egyéb munkaeszközeivel egy önálló részleget hoz létre, amely felső­ruha varrással foglalkozik. A kis csoport a Bajai Föld- művesszövetkezet keretében kezdte meg munkáját a mai Uránia mozi mellett, a volt Der- mata cipőbolt helyiségében. Az egyes darabokat egyenként szab­ták ki, minden műszaki leírás nélkül, saját elgondolásuk sze­rint. Az újdonságoknak hamar híre ment a városban. Egymás után érkeztek a megrendelések és a varrással foglalkozó mun­kanélküli szabók, varrónők. A Bajaf Földművesszövetke­zet termékei Iránt egyre növe­kedett az érdeklődés. A műhely hamarosan kicsinynek bizonyult, s ezért a Munkácsy Mihály utca 8. szám alá költöztek. A gyors létszámnövekedés és a sokasodó megrendelések arra késztették a szövetkezet vezetőit, hogy tovább terjeszkedjenek, s így lett üze­mük újabb állomása a Kölcsey Ferenc utqai, akkor üresen álló iskola, amelyből a mai gyár ki­fejlődött. Ekkor már szakképzett szabá­szuk is volt, s a mindenki min­dent helyett részfeladatokat vé­geztek a dolgozók, amely a ter­melés meggyorsítáisához vezetett. Hírnevük messze túlnőtt Baján, hiszen ekkor már Pécsről és Sze­gedről Is érkeztek megrendelések a Baján készülő ruházati cikkek­re. A létszám ekkor már hatvan fölé emelkedett. A tulajdonkép­peni fejlődést a földművesszövet­kezét kezdeményezése nyomán az 1950. október 2-i államosítás hozta. Ezt a gyökeres változást az üzem nevével is kifejezésre kívánták juttatni. A Bajai Kon- fekcióüzem Állami Telep tulaj­donképpen. innen kezdve számít­ja megalakulását. Az ekkor több mint száz dol­gozóval termelő üzem legnagyobb volumenű termékét továbbra is a mi kádó kabát jelentette. Ter­mészetesen többfajta felsőruha és gyermekkabát- is készült itt. Igaz, a varrógépek jó részéi még láb­bal kellett hajtani, de a megren­delések növekedésével, a terme­lés fejlődésével lépést tartva ki­alakult a műszaki gárda, amely • ben már megtalálhatók voltak a teremmesterek, szalagvezetők, meósok és technológusok. Rövi­desen megjelentek aj villanymo­torok a vattatűzőgépeken. 1951 végén a varrógépek mintegy 60 százaléka már motormeghajtás­sal működött. 1951 végére már 165 dolgozó készíti a különböző termékeket, amelyből évente mintegy tízezer darab került ki az üzemből. A termelési érték meghaladta a 4 millió fori.ntot./Az üzem rentabi. litását jelentette az is, hogy a dol­gozók a bevitt saját gépeinek árát visszakapták. Az üzembe rövide­sen kiváló szakemberek érkeztek, akik sokat tettek azért, hogy át­térhessenek a nagyüzemi terme­lésre. 1951-ben létrejött a termelést szervező és irányító politikai erő, az MDP üzemi alapszervezete és a szakszervezeti üzemi bizottság. Tovább bővült a termékválaszték Alig kétéves fennállása után jelentős változás következett be az üzem életében. Megszüntették a felsőruházati termékek gyártá­sát és megkezdték a gyermek- és férfifehérnemű készítését. Ez kezdetben nehézségeket okozott, mivel a régi begyakorlott felső­ruhaszabó szakmunkások jó ré­sze nem vállalta a könnyűkon­fekció varrását, mondván, hogy az kifejezetten női munka. Ezért sokan inkább munkahelyet cse­réltek. Ez újabb, főleg mezőgaz­daságból jött női szakmunkások betanítását tette szükségessé, ami átmenetileg lassította a terme­lést, viszont ezekből a mezőgaz­dasági munkásokból olyan női munkásgárdája nevelődött ki az üzemnek, amely szilárd bázisát képezte a mai Férfifehérnemű- gy árnak. Közülük sokan kerültek vezető beosztásba. A testvérüzemekből érkezett munkamódszer-átadók szívesen tanították be az ittenie­ket a fehérneművarrás különbö­ző munkafázisaira. Fokozta a munkakedvet az is, hogy a szemet rontó sárgaíényű villanyégők helyett a városban elsőként neon világítótesteket szereltek a munkatermekbe, ami a jobb látási viszonyok mellett barátságosabbá tette a munkahe­lyeket. 1953 októberétől ismét új nevet kapott az üzem, s ekkor ELETEBOL (te^ztak ,r a WmM .ÄÄÄÄa tagokon... ekK0ir,*4iyeííjiery»gítKeT, férfi hálóingeket, gyermekpizsa­mákat, tipegőket, hálózsákokat és ágyneműt készítettek. A ruhaüzem termelésének fel­futása már lehetőséget nyújtott arra is, hogy szociális létesítmé­nyeket, öltözőt, és zuhanyozót építsenek. Ekkor üzemi könyv­tárral is rendelkeztek és a sport­körön belül röplabda, labdarúgó és asztalitenisz csapatok alakul­tak. Színjátszó és tánccsoport is működött már ekkor. A létszám 1954-ben már elérte a 277-et, s ezzel együtt szükségessé vált. az üzem újabb bővítése is. Speciális gépeket állítottak be, amelyek mind-mind a termelé­kenység növelését segítették. A Bajai Ruhaüzem termékei a nagy­porlcikkek gyártása. Az első megrendelő a Szovjetunió volt, majd néhány szoteiaHsta ország­nak, később a nyugati lökésor- szágoknak is szállított a gyár férfiinget és más ruházati cik­keket. A munkakörülmények ja­vulásával lehetővé vált 198B-ban a szabad szombatok bevezetése is. 1969. január 1-től pedig a 44 órás munkahét. Ugyanebben az évben a készáruraktárban meg­alakult a gyár első szocialista brigádja, amelyet rövidesen kö­vettek a többiek. 1970. a jubileumok jegyében kimagasló munkasikerekkel, a szocialista munkaversehy kiszé­lesedésével telt el. A gyár fenn­állásának 20. évfordulóját újabb Elüzem címmel ünnepelhette, s a termékek darabszáma 3 millió 640 ezerre emelkedett. Ekkor a termékeinek csaknem fele már exportra készült. A IV. ötéves tervre való felkészülés újabb fel­adatokat rótt a gyárra, amit si­keresen oldottak meg évről év­re. 1972—73. a termékek korszerű­sítését, a vezetés színvonalának emelését, a szakmai ismeretek bővítését, új . külső üzem .beindí­tását ■* jelentette. A nagy re­konstrukció során a bajai gyár 260 új gépet kapott és két év alatt szinte a gyár egész gép­parkja kicserélődött. A nődolgo­zók aránya 95 százalékra emel­kedett. A gyár 1974-ben hetedszer is elnyerte az Elüzem kitüntetést. A mai létszám már közel jár az 1500-hoz, s ezenkívül csaknem 500 bedolgozó háziasszonynak is kereseti lehetőséget nyújt a Fér­fifehérneműgyár. Az átlagbér az 1968. évi 17 ezer forintról ,26 602 forintra emelkedett, ami­hez hozzájárul évente 750 forin­tos textilutalvány. Rendszeressé vált a nyereségrészesedés, ami az utóbbi években másfél- kétmil­lió forint, a nyereség jutalom pe­dig évente mintegy 600—700 ezer forint. • Rövid ujjú női Fékonka. Űj távlatok a bajai gyár előtt Míg 1974-ben a termelési ér­ték 276 millió, 1975-ben várha­tóan 320 millió forint lesz, vál­tozatlan létszám mellett. Ez rész­ben a gyár termékstruktúrájá­nak, részben a hatékonyság nö­vekedésének eredménye. A gyár­nak jelenleg 48 szocialista bri­gádja Van, s az összes dolgozók­nak mintegy 80 százaléka törzs- gárdatag. Az V. ötéves terv kidolgozásán jelenleg fáradoznak a gyár ve­zetői, s ebben fő feladatként je­lölik meg a termelés hatékony­ságának növelését, a tartalékok feltárását. Fő törekvés a jelenle-, gi létszám megtartása, az üzemi légkör további javítása. A közel­jövő feladatai között szerepel a gyártmánystruktúra további kor­szerűsítése, az export növ'elése, a versenyképesség és rugalmasság mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Ami a divatszakmában első­rendű követelmény, évente 5 százalékkal növelni kívánják az értékesítést. A gyár vezetői a közeljövőben döntenek arról, hogy milyen irányban változzon a termékösszetétel. Az V. ötéves .terv végére a jelenlegi termelést mintegy 30—40 százalékkal kíván­ják növelni. A gyár távlati céljainak meg­valósítása az egyre terebélyesedő törzsgárdatagság, a szocialista brigádok további jó munkájával biztosítva van, amelyhez hozzá­járul a fiatalok a gyár iránti hűsége. (x) kereskedelmi vállalatok megren­delései ólján mái' az ország több megyéjében közismertek voltak. A gyártmányok jó minősége és gyorsan. emelkedő darabszámú 1 §54" VégéreT az" ÉTyzérn cím el- nJfferisafilR Oezéteftet «SsWemun* kás sztahanovista, illetve Ki­váló dolgozó kitüntetést ka­pott. Ez év végére készült el a várva-vár.l üzemi konyha, ami a dolgozó háziasszonyok munkáját jelentősen megkönnyítette. A következő évben az első ne­gyedév végén újabb Élüzem cím fémjelezte a Bajai Ruhaüzem jó munkáját. Ide került a Mi­nisztertanács és a SZOT elisme­rő ojdcvele,J''y'^amint'á bajai váróit1 pártbi2öttsag: síasfelaja is, amelyet” a város” legjobb üzemé­nek adományozott. Az ugrássze­rű fejlődés mutatta, hogy a ter­melés az 1950 évi 10 ezer darab­ról 1955-re l millió darabra, a munkáslétszám 128-ról 275-re emelkedett. Visszaesés* és fellendülés Az 1956-os jeges árvíz a férfia­kat a gátakra szólította, míg a nők az üzemben próbálkoztak a nehéz feladatok végrehajtásával. A kétrészes női ruhák és kosztü­mök új termékként való megje­lenése visszaesést okozott a ter­melésben. 1957 már a hullámvölgyből va­ló kilábolás éve volt. A dolgo­zók összlétszáma, ekkor elérte a 694-et. A kormány rendelkezésé­re felemelt béreket, valamint a nyereségrészesedés bevezetését nagy örömmel fogadták a dolgo­zók. A fiatalok munkaversenybe kapcsolódását és szervezeti éle­tét meggyorsította, s egyben szer­vezte az 1957 tavaszán megala­kult KISZ. A gyors fejlődés to­vábbi üzembővítést vont maga után. A Honvéd utca 2. szám alatti épület lett az új telephely, s az itteni átalakítások és a ter­melőeszközök korszerűsítése fej­lett gyárrá alakította az üzemet. Rövidesen megszűnt a női-, leánykaruha és gyermekpizsamák gyártása, helyette apacsingekkel bővült a termékszerkezet. A Ba­jai Ruhaüzem 1962-ben már ne­gyedszer nyerte ej az Elüzem címet. A következő év a buda­pesti, a békéscsabai és bajai kö­zös profilú üzemek összevonásá­nak éve volt. Megalakult az ipa­ri nagyvállalat, -melynek 1963. ja­nuár 1-től a Férfifehérnemű­gyár bajai gyáregysége egyik részlege lett. A bajai gyár mun­káslétszáma UOO-ra emelkedett. A fejlődés ezután meggyorsult. A háziasszonyoknak is megnyílt a lehetősége a bedolgozásra. 1967-ben megkezdődött az ex-t. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom