Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október lfl. önellenőrzés - önbecsülés Pontosan nem emlékszem már, kitől hallottam, de arra igen, hogy az év elején a kecskeméti járási pártértekezletének egyik szünetében említette valaki a kunszent- miklósi küldöttek közül: aVÁV helyi gyáregységének munkáskollektívája „felmondott” a blokkoló órának, bevezette az önellenőrzést, ami igen jó hatású a munkafegyelemre. Akkor határoztam él, hogy alkalomadtán megtudakolom a legérdekeltebbektől, ml adta az ösztönzést a blokkolás szokásának megszüntetésére, s milyen tapasztalatokkal szolgál az önellenőrzés bevezetése. < A minap délután, amikor a műszak végét követő percekben a gyáregységbe látogattunk, adódott is erre alkalom. Garai Józseftől, a Petőfi szocialista brigád tagjától — aki ugyancsak az üzemben dolgozó feleségével együtt már távozóban volt hazafelé — az udvaron kérdeztük megítélése szerint bevált-e az új módszer? ö önérzetesen felelte: — A módszer nálunk már régen nem új. De lehetne-e ott fegyelmezett munkáról beszélni, ahol a munkás nem tudja, mi a pontosság? Mi hatkor kezdünk, természetes, hogy az ember itt van. Inkább néhány perccel előbb. Ezzel önmagámnak tartozom. Különben a brigád se venné jónéven. A késés rossz pont!... Acél István lakatos csoportvezetőt két-három társával még a műhelycsarnokban találtuk. íme, az ő véleménye: — Az embernek a saját tiecsü• Garai József. • Acél látván. • Vasa Ferenc. lete szerintem többet jelent, mint a blokkoló óra. A mi óránk különben is megbízhatatlan volt, gyakran szorult javításra. Sokkal jobb így, hogy nem kell használni. Csoportom hat óra előtt pár perccel együtt van, ez a legjobb ellenőrzés. Aki szabadságra megy, megbetegszik,, esetleg váratlan problémája adódik, úgyis bejelenti. Azt hiszem, mindent elmondok, ha hozzáteszem, hogy a Kossuth szocialista . brigádban, amelyhez én is tartozom, tavaly egész évben egyetlen késés nem fordult elő! f> hadd halljuk végül a főművezető Vass Ferenc vélekedését: — A kezdeményezést — ha egyáltalán annak nevezhető — tulajdonképpen a véletlen szülte annak idején. Előzménye, hogy gyakran volt rossz a blokkoló óra és csakis a kollektíva nevelő erejére lehetett apellálni. A pontatlanság — fegyelmezetlenség; a fegyelmezetlen ember a közösség munkáját akadályozza, világos, hogy a kollektíva ezt nem engedi. Senki nem örül a közösségtől kapott 'fejmosásnak. Egyébként üzemünk tizenhét szocialista brigádja a munkások körülbelül 95 százalékát tömöríti. Es ahogyan én a mi kétszáz dolgozót számláló gyáregységünket megítélem: talán éppen azért, mert nem hiányzik az önellenőrzés, 'munkáskollektívánk tagjainak egyre erősödő jellemvonása az önbecsülés. Ez megmutatkozik a munkában; a termelési eredr ményéinket tekintve a közepesnél jobbak közé tartozónak vallhatjuk magunkat. p. m A napkisugárzás tanulmányozása A Tadzsik Tudományos Aka- démj Fizikai 'és Műszaki Intézetének fiatal munkatársai és a moszkvai Atomenergiai Intézet tudósai immár negyedik éve tanulmányozzák a kérdést, hogyan fejthetnék meg a titkot: miért növekszenek oly rohamosan és miért oly magas a terméshozamuk a növényeknek a magas hegyek között? A napkisugárzás mérése céljából a Pamir hegységben két berendezést szereltek fel: a Pamir—71-et és a Pamir— 72-őt. Ezeket a berendezéseket, Amelyek felfogják a kozmikus sugarakat, különböző szinteken helyezték el- Ezen a nyáron még egy sugárfogót szerelnek fel: a Pamir—73-átTTSz már 5 ezer méter tengerszint fölötti magasságban működik majd. A kísérletekben részt vesznek , a bolgár és lengyel tudósok is. Komfortos traktor A traktoros munkájának megkönnyítése a célja a több országban jólismert „Belorusz” gépeket gyártó minszki traktorgyárnak. Most új rtiodell, az „MTZ-80” kibocsátására készülnek. A vezetőfülkét gumi rezgéscsillapítókra szerelik, izolálják a benzintartályoktól, akkumulátor-telepektől és a motortól, speciális berendezés fogja tisztítani a levegőt. A szakemberek egy univerzális. távirányítású fülkén dolgoznak, melyét más mezőgazdasági gépeken is lehet alkalmazni. A PETŐFI NEPE f%KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KÖVETÉSI TÁVOLSÁG, HANGJELZÉS (19.) Arcok a földekről Az Az emberek már fázósan húzzák össze kabátjukat az utcán, a lakások ablakát zárva tartják, latolgatják, nyújt-e még némi jó időt az október. A mezőgazdaság dolgozói mégis zavartalanul végzik munkájukat, dolgoznak, hogy időben betakarítsák a föld termését és jó magágyba kerüljön az őszi vetés. Gépszerelő a traktoron A kecskeméti Magynr-Szovjet Barátság Termelős-övetkezet. . szántóföldjén hatalmas | traktor küszködik. Kissé erősebben duruzsol a kelleténél, nehezen húz- . za a disktlllert. Fiatal. 20 éves legény ül a nyeregben, fehér sapkája félrevágva, alóla kikandikál hosszú szőke haja. Arcát pofaszakáll díszíti. — Egyébként mezőgazdasági gépszerelő a szakmám. Viszont itt a nagy dologidő és magágyat kell készíteni az őszi gabonának, a traktoros mefc kevés. Így aztán vállaltam, hogy ' gépce ülök, ami már nem először ‘fordul elő az életemben. A nyáron például kombájnoltam is. Ha minden jól megy, még egy hét. és megyeit vissza a műhelybe, tovább iaví-' tom a gépeket. — mondja Schei- ner János. — A határban többet kell dolgozni? — Előfordul. Hattól-hatig van a 'munka, de ha az időjárás engedi, tovább is kint maradok. Ma sem megyek már haza idejében, mert délelőtt volt egy kis eső, és most nagyon jól megy a munka, a talajművelőgép könv- nyen széttöri a rögöket. — Ilyenkor mire kell vigyázni a legjobban? — A művelési mélységre és a beállításra, de nem szabad elhanyagolni a gép karbantartását •aem. A hét elején összetört az egyik kerék csapágya, amit fél óra alatt kicseréltem. Igaz, akkor -közvetlen a műhely mellett műveltem a földet, így helyben volt minden szerszám. Ettől függetlenül kisebb javításokat, ha távoKéz kezet mos A jakabszállási határban a Helvéciái Állami Gazdaság földjén Bodor Sándorné magányosan gyűjti a lucernaszénát. — A gazdaság 40 forintért adja mázsáját a takarmánynak, de nem magamnak rakom petrencé- be, hanem az üzem egyik dolgozójának. Kéz kezet mos alapon. Mi ugyanis egyéni gazdálkodók vagyunk és a tíz holddal külső segítség nélkül nem tudnánk megbirkózni. Az uram is öreg már, 75 éves és egyre nehezebben bírjuk a munkát. — Gyerekek nincsenek? — Vannak, csak hát ők már nem lettek parasztok. Amikor idejük van. segítenek, de állandóan nem számíthatunk rájuk. Nekik is megvan a maguk gondja. ü __ Mennyi szénát kell összegyűjteni? — Egy kocsiravalót. Most már ■csak az uramat várom, hogy jöjjön a lóval, mert holnap meg szüretelni megyünk, és arra is fel kell készülni. Még jóformán be sem fejeztük a beszélgetést, amikor a kocsi Számos gyermek szenved gyakran visszatérő krónikus náthában, amelyet olykor légcsőhurut' vagy tüdőgyulladás is kísér. A megbetegedés okát sokszor a leggondosabb orvosi vizsgálattal sem sikerül megtalálni. Érthető tehát, hogy sok orvos allergiára gondol, s talán nem is ok nélkül. Kanadai kutatók ugyanis meglepetéssel állapították meg néhány ilyen kór eset kapcsán, hogy a betegek egyszerre panaszmentessé váltak, amint étrendjükből kij| iktatták a tehéntejet és valameny&* nyi tejterméket. Figyelmet érdemlő egy szovjet kutatónak az a feltételezése is, miszerint a tüdőasztmát és más allergiás betegségeiket valószínűleg a ■ vérben levő abnormálisán sok nikkel es. ólom váltja ki. A vér vegyi és szinképelemzési eredményei, valamint jl kórtünetek egybevetése révén jutott erre a felismerésre. Amerikai tudósok legújabb kísérletei - szerint ■ megszüntethető, vagy legalábbis lényegeden visszaszorítható az allergia, ha a kezelés során inaktivált allergént — ún. allergoidot — fecskendeznek a beteg szervezetében. Az allergoidot 32 napon át 30 C-fokos hőmérsékleten kell .formplinban tárolni. Így szétkezetipl' változások jönnek benne létre, s idegen szervezetekbe fecskendezve nemaller- gikus tüneteket okozó hatóanyagok képződését váltják ki, hanem normális antitestek szintézisét hozzák létre. (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött — ennek hirtelen fékezése esetében is — meg lehessen állni. A szabály nem új: a legkisbb követési távolság függ a járművek sebességétől, az adott forgalmi és útviszonyoktól, s nem lehet kevesebb, mint a féktávolság. Gyakorlatilag elfogadható az a szabály, hogy a követési távolság fele annyi méter legyen, mint ahány kilométeres sebességgel halad a jármű. Az egyenletesen haladó forgalomban a távolság kisebb lehet, de nyálkás ..itó.i a felével, jeges úton pedig háromszorosával kell növelni a követési távolságot A hirtelen fékezésre mindig számítani lehet, ha az ú: beláthatatlan, útkereszteződésnél.. veszélyes helyet jelző táblánál és sorolhatnánk tovább. Az elöl fékezők mögött az időben történő megállásnak | valóban mögötte nem pedig kikérő lveö mellésorolva kell megtörténnie. Nyilvánvalóan megszegi a szabályt, aki csak úgy tudja az előtte fékezővei a hátulról történő belerohanást elkerülni, hogy a fékezéssel egyidejűleg kikerüli (2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot, vagy hosszúsága a 10 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy — előzést .végrehajtó — személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Nincs szükség ilyen követési távolság tartására a) ha a vezető előzésre készül fel. b) ba az úton a megfelelő irányú forgalom számára legalább két forgalmi' sáv áll rendelkezésre, az elűzés tilos, vagy a forgalom mindkét irányban olyan sűrű, hogy előzni nem lehet, c) a fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között. A rendelkezés^, tulajdonképpen a forgalom, gyorsítását és biztonságosságát szölgSljíRi Az 'énírt- távot a fel ;röt'. járműveknek nemcsak egymás között, hanem bármilyen más jármű követése esetén is tártaniok kell. A megkívánható minimális követési távolság kétszerese plusz egy személygépkocsi hossza. Mondani sem kell, ha a szabályos követési távolságot tartó járművek közé egy vagy több előzést végrehajtó személygépkocsi besorol, először a normális, majd az előírt követési távolságra kell csők., kenteni a távolságot. Ez a műi vetet a megelőző jármű zavarásának 1 nem tekinthető. Melyik jármű készül fel az előzésre? Az amelyik már irányjelzéssel je-,, lezheti előzési szándékát, tehát az • összes előfeltétel adott. (3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy-, vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. A saját hibából előállt veszély- helyzetet természetesen megengedi a hirtelen fékezést, ám baleset eseté oen ez a járművezető is felelős, de az is, aki nem tartja be a követési távolságot. A hirtelen fékezés akkor is tilos, ha nincs a jármű mögött másik jármű. Itt. visszautalnánk a közle. kedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezésekre, amely szerint más a közlekedésben résztvevő megijesztése is tilos. A jogszabályból pedig egyértelmű, hogy csak - veszélyhelyzetnél lehet hirtelen fékezni, tehát tilos azért, mert a gépjárművezető későn veszi észre, hogy rossz irányban halad. (1) A féklámpával fél nem szerelt motorkerékpár vezetője köteles a fékezést felemelt karral kellő időben és jól észlelhető módón jelezni. Ebből logikusan következik, hogy a féklámpával felszerelt mj tor kerékpár vezetője ha fék--' lámpája nem működik, szintén köteles n megállást karral jelezni. A hin í jelzéssel kapcsolatos jogszabály megváltozott. Továbbra is csak balesetveszély esetében. a baleset megelőzésé érdekében, valamint lakott területen kívül az előzési szándék jelzésé céljából szabad. Ebből az következik, hogy lakott területén belül és kívül egyaránt kell kürtölni, ha ezzel veszélyt hárítok ni, A lakott 'területen kívül előzés esetében megengedett a hangjelzés. s csúpán tanácsoljuk, fogy ezt nem érdemes elmulaszt tani. Mindezekből azonban az következik, hogy indokolatlanul hosszantartó hangjelzést még veszély esetén sem szabad adni* arról nem is beszélve, hogy á gépkocsivezetők egymást sem üdvözölhetik ezután , ilyen módod. Üt a társadalmi egyenlőséghez • Gondolni kell t gép karbon* * tartására is. labb dolgozom is, meg tudom csinálni a gépen. — Akkor most miért csöpög az üzemanyag? — Sajnos, ehhez a 90 lóerős Dutrához nem kaptunk adagolóelemeket és tápszivattyút. A traktor viszont nélkülözhetetlen az őszi csúcsmunkában. Égért csurog az üzemanyag, ami nagy veszteség, mert naponta 20 liter is elfolyik belőle. Mindent megpróbáltunk már a szerelőtársakkal, hogy valamilyen formában megjavítsuk a traktort, de a régi alkatrészek cseréje nélkül nem megy. | * • Szaporodik a pctrenoo, megvan a kocsi rakománynak való. (Kotroczó István felvételei) befordult a táblára és a két idős ember, serényen dolgoztak tovább. Béna Zoltán • A társadalmi egyenlőség követelése mindig is központi szerepet játszott a marximus eszme- rendszerében. Napjainkban azonban különösen aktuális a társadalmi egyenlőség problémája. A szocialista fejlődés azon szakaszába jutottunk ugyanis, amikor az előző társadalmaktól örökölt ' alapvető osztályegyenlőtlenségek felszámolásán túljutva fokozatosan csökkennek, a még meglevő osztályjellegű, illetve osztályeredetű különbségek. A marxizmus klasszikusai elsődlegesen az osztályok megszüntetésének követelésében látták a proletár egyenlőség reális tartalmát. Ma, az osztálykülönbségek végleges felszámolásának időszakában tehát' jogosan vethető fel a kérdés: Mit jelent számunkra, Itt és most a társadalmi egyenlőség követelése? A hétköznapi gondolkodás j— sőt egyes teoretikusok — számára az egyenlőség ■ az emberek közötti mindenfajta társadalmi (gazdasági, kulturális stb.l különbség megszüntetését jelenti, és az egyenlőség felé vezető úton a fokozatos nivelláláson — nivellálódáson keresztül képzelik el. • Lenin egyik beszédében hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy „azt állítani, hogy mi minden embert egymással egyenlővé teszünk, ez a leg- üresebb frázis és ostoba kitalálás”. A marxizmus éppenhogy minden egyes ember szabad fejlődését tűzi ki célul, és élesen elutasítja az- egyformaság falanszter-utópiáját. Az egyéniséget megszüntető egyformaság közösségével szemben a jövő kommunista közösségeinek az alapja — Marx szavaival élve — „az emberek olyan egysége az emberekkel, amely az emberek közötti reális különbségeken alapul”. S itt a „reálisan” van a hangsúly. Ebből következik, bogy féladatunk nem a társadalmi különbségek megszüntetése „általában”, hanem azoknak a társadalmi egyenlőtlenségeknek a felszámolása, amelyek az egyéniség szabad kifejlődését, a lehetőségek különbsége révén akadályozzák. Többek között ezért sem egyszerűen a társadalmi különbségek fokozatos nivellálása jelenti elsődlegesen a társadalmi egyenlőség megvalósításának útját. Egyfelől léteznek az emberek között olyan különbségek, amelyek sohasem szüntethetők és szünte- tendők meg. Pusztán példaként utaljunk itt az egész történelmeit végigkísérő társadalmi egyenlőtlenségre, a nemek közötti egyenlőtlenségre. A nemek valóságos egyenjogúsága- nem alapulhat á férfi és a nő közötti tényleges különbségek figyelmen kívül hagyásán, ellenkezőleg: a férfi és a nő közötti egyenlőség előfeltétele, hogy a közöttük levő reális különbségekből induljunk ki. Másfelől napjainkban léteznek olyan társadalmi különbségek, amelyek ugyan egyenlőtlenségeket teremtenek, mégis a társadalmi haladás'feltételeit jelentik,: és így fenntartásuk a személyiség kibontakozásának, a jövőbeni tényleges egyenlőségnek is a feltételei. A munka szerinti elosztás elvéből például nyilvánvalóan egyenlőtlenségek következnek. A társadalom ányagi gazdaságának fejlődése azonban mégis ezen egyenlőtlenségeket is eredményező elv mind következetesebb érvényesítését, nem pedig mellőzését követeli. A társadalom anyagi gazdaságának szüntelen növelése nélkül pedig elképzelhetetlen azoknak' a feltételéknek a kibontakozási«, amelyek . hiányában az egyéniség szabad kifejlődése'helyébe áz. egyéniség el- szürkülése, az anyagi 'és kulturális érelemben egyaránt vett „kollektív szegénység” lépne. Harmadrészt a nivellálás sok esetben egyáltalán nem a tényleges társadalmi különbségek megszüntetését eredményezi. A szocialista 'fejlődés korábbi tapasztalatai is mutatják, hogy például a nivellálás igényével fellépő bérpolitika a gazdaságilag szükséges anyagi ösztönzést olyan béren kívüli juttatások felé terelheti, amely azután az indokoltnál nagyobb, (a társadalmi igazságosságot is sértő) egyenlőtlenségeket eredményezhet. Bármennyire is különösen hangozzék tehát, a társadalmi egyenlőség megvalósulásának a társadalmi egyenlőtlenségek tudatos kezelése az előfeltétele. Egyszerűbben fogalmazva: bizonyos egyenlőtlenségeket' tudatosan- támogatnunk kell ahhoz, hogy hatékonyabban léphessünk fel a szocialista céljainknak nem megfelelő egyenlőtlenségekkel szemben. 0 Napjainkban például a magasabb képzettség általában a társadalmi munkamegosztás rendszerében jobb pozíciót eredményez. Ebből magasabb jövedelem, jobb életkörülmények következ- nek, és a jobb körülmények között levő szülők jobb esélyekkel segíthetik gyermekeiket a magasabb képzettséghez. Az egyenlőtlenségek egymásra épülésének ebben a sorozatában csak az utolsó láncszem teremt szocialista célkainkkal ellentétes egyenlőtlenségeket. Éppen ezért igyekszünk csökkenteni a gyermekek továbbtanulási esélyeiben a szülők.-társadalmi helyzetéből következő egyenlőtlenségeket. A képesség, a szorgalom, a rátermettség különbségeit akarjuk mind erőteljesebbek érvényre juttatni azáltal, hogy a szülők társadalhil helyzetének a továbbtanulásra gyakorolt hatását csökkenteni szándékozunk. Marx a gothai program kritikájában rámutatott, hogy a szocializmus egyik, lényegi sajátossága a munka szerinti egyenlőség megvalósulása, illetve a munka szerinti elosztás elvéből : következő egyenlőtlenségek egymásra épülése. Az egyenlőtlenségek tudatos - kezelésében tehát alapvető szempont a munka szerinti elosztás elvéből következő egyen? lőtlenségek következetes vállalá. sa, és az ezt akadályozó egyenlőtlenségek háttérbe szorítása. • Az egyenlőtlenségek meg? szüntetésének fő területe ugyanis nem az elosztás területén keresendő. Az elosztásból érvényesülő egyenlőtlenségek alapja magának a munkavégzési folyamatnak az egyenlőtlensége. A tényleges ■ társadalmi egyenlőség megvalósulásának a. tevékenységek szerkezetének radikális átalakítása a feltétele. Ameddig élesen elkülönül egymástól a magasan kvalifikált és á képzettséget sem igénylő, az egyszerű és a bonyolult, az alkotó és a rutinszerű munka, addig mindig is fenn fog állni az. e munkákat végzők csoportjai közötti eeyenlőtlenség. Bármeny? nyire is népszerűnek tűnnek azok a nézetek, amelyek például a fizikai munka jobb megbecsülésének igényét a minden munka egyenlő elvével cserélik fel, ji segédmunkás és a professzor közötti egyenlőtlenség akkor is fennmaradna, ha mindketten ugyanannyi fizetést kapnának és álladóan csak azt hangoztatnánk — ami külöben igaz —. hogy mindkettőjük munkájára egya- I ránt szükségé van a társadalominak. A tényleges egyenlőséghez tehát a társadalmi munkamegosztás rendszerének kelj átalakulnia, amihez történelmileg ishosz- szú idő szükséges. K. T.