Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idd, inkább csak az ország keleti felén eső, zivatar. A Dunántúlon élénk, helyenként megerősödő, észak nyugatira forduló szél. Hajnalban és reggel párás levegő, néhány helyen köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 24—29 fok között, a nyugati megyékben 20 fok közelében. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP KACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 208. szám Ára 90 fillér 1975. szeptember 5. péntek Tizennégyféle paradicsom- vetőmag Teljes műszak a kecskeméti magüzemben Kecskeméten, az ország egyedüli paradicsommag-feldolgozó üzemében megkezdődött a főidény. A speciális gyár fenntartója, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet, naponta négy vagon paradicsomból nyer itt magot. Az intézetben az idén, a tavalyinál többet, 14 hazai és külföldi paradicsomfajtát szaporítanak a zöldségtermelő gazdaságok részére. Ebből tízet a jó hírű Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézetben állítottak elő, négynek pedig a fajtafenntartását látják el. Az idei termésből mennyiségre és választékra elegendő vetőmagot nyernek, amit fémzárolva adnak át a kereskedelemnek. A paradicsommag feldolgozása után az intézetben nemesített uborka- és dinnyemag előállítására is itt kerül sor. Megyeszerte szüretelik a téli almát CUNHAL: AZ ERŐVISZONYOK MÉG KEDVEZNEK A FORRADALMI ERŐKNEK Ma összeül az MFA közgyűlése LISSZABON: Csütörtökre virradóra fejezte be tanácskozását a portugál hadiflotta közgyűlése. Közleményt még nem adtak ki, de az O Seculo lisszaboni lap tudni véli, hogy „teljes volt az egység és forradalmi módon foglaltak állást”. Csütörtök délutánra összehívták a harmadik haderőnem, a légierők közgyűlését is. Mint ismeretes, Morais da Silva tábornok, a légierő főparancsnoka hétfőn .közölte, nem támogatja Goncal- •ves vezérkari főnökké történő kinevezését. A 'tábornok utasítást adott a légierő egységeinek, hogy .konzervatív tiszteket küldjenek az MFA pénteken összeülő közgyűlésére a haladó katonák és tiszthelyettesek helyett. A légierő egységeinél szerdán tanácskozásokat tartottak és több helyütt megbélyegezték da Silva magatartását. A sintrai, Monte Real-i és egyes lisszaboni alakulatok, továbbá a tancosi ejtőernyősök tiszthelyettesei és katonái után szerdán a montejuntói és mon- santói egység tiszthelyettesei is visszautasították főparancsnokuk jobboldali törekvéseit. * Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára szerdán délután fogadta Simó EndGyermekgondozásra: 106 millió forint A társadalombiztosítás megyei mérlege Az előző évi mintegy 43 mil- liárddal szemben 1974-ben országosan 50,2 milliárd forintot tett ki a társadalombiztosítással kapcsolatos kiadások összege. Ebből az emelkedésből 1,6 milliárd forint jut a népesedéspolitikai határozatok társadalombiztosítást érintő rendelkezéseinek költségeire. Sokat mondó arány, hogy míg 1973-ban a nemzeti jövedelem 12, addig tavaly már a 13,2 százalékát fordították társadalombiztosítási kiadásokra. Bács-Kiskun megyében — a SZOT megyei társadalombiztosítási igazgatóságának a napokban megjelent évkönyve szerint — az elmúlt évben a megelőzőhöz képest a társadalombiztosításba befontak száma nem változott •■ugyan (553 ezer), ezzel szemben a rájuk fordított kiadások össze- ge 400 millió forinttal emelkedett és megközelíti a 2,2 milliárdot. Tavaly egyébként a megyében táppénzre átlagosan 171 ezren, családi pótlékra 204 ezren, anyasági segélyre 318 ezren voltak jogosultak. Mint az évkönyv adataiból kitűnik,. az év során több mint 2 millió 600 ezer napra folyósítottak táppénzt, ami a korábbihoz viszonyítva 10 százalékos emelkedést jelent. A szakisai megoszlást alapul véve. a legnagyobb mértékben az élelmiszer- és a ruházati ipar dolgozói részesültek táppénz-segélyezésben, a legalacsonyabb pedig a vegyiparban dolgozók, illetve a művészek táppénzes arányszáma. Gyermekgondozási segélyre 106 millió forintot fordítottak, s a segélyezettek létszáma az 1974. decemberi állapot szerint 10 700 volt. Családi pótlékban 66 700 gyermek Befejezés előtt az őszi szántás Tiszthelyettes- és szakmunkásképző iskola kezdődött Szabadszálláson .. 3. oldal Üzemi étkezdék 4. oldal Megtanulod a rendet!-l. alflH B A kunfehértói Előre Tsz-ben az utolsó száz hold szántását végzi Hanák látván, Karazsi István és Fodor Gyula. or Zoltán felvétele) 4975 HEKTAR NAGYÜZEMI ÜLTETVÉNY- • Hamar megtelik a szedőputtony a piros almával. rét, az MTI lisszaboni tudósítóját és a Magyar Filmhíradó két kiküldött operatőrjének kamerája előtt válaszolt kérdéseire. „Ügy vélem, hogy noha a politikai helyzet általában romlik, az erőviszonyok még kedveznek a forradalmi erőknek. Persze az ellentmondások igen nagyok, ha azonban a forradalmi erők egyesülnek és meg tudják őrizni leglényegesebb szervezeteiket, akkor képesek biztosítani a szocializmus felé mutató forradalmi fejlődést” — mondotta Alvaro Cunhal. A főtitkár hangoztatta, (Folytatás a 2. oldalon.) A kertészeti növényeket leginkább károsító tavaszi fagyot, nyári jégverést és a sűrű esőzést elég nehezen viselték el a gyümölcsösök. Ez az oka annak, hogy a téli almafajtákból a tervezett mennyiségnél kevesebb termett a megyében. Pedig a szövetkezetek, állami gazdaságok gondosan elvégezték a talajerő-pótlást, növényvédelmet a gyümölcsösben. Az idén 75 ezer tonna téli almára számítanak Bács-Kiskun megyében. A legkorábban érő fehér almafajtákat javában szedik, Helvécián a jonatánt is szűr retelik. Nagy igyekezettel dolgoznak a Hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaságban, ahol iparszerű termelési eljárást alkalmaznak az almáskertekben. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek ez évben 4975 hektár ültetvény almgtermését szedik le és gyűjtik a tárolókba, vagy szállítják exportra. Bács- Kiskun megye almatermésének a legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, ahová a napokban elindultak az első szállítmányok. A nagy mennyiségű friss áru kezelése nem könnyű, hiszen kevés a munkaerő és az alkalmas gép. A gazdaságok ezért sok helyen újításokkal igyekeznek pótolni a rakodógépek hiányát. A Helvéciái Állami Gazdaságban más célra már nem alkalmas, könnyű traktorokat alakítottak át rakodógépekké olyan sikeresen, hogy az állami gazdaság brigádja a napokban az országos gyümölcsrakodási és szállítási versenyen Mátészalkán az első lett, és értékes díjat kapott. A nagyüzem teljesen gépesíthette az almatermés szállítását, rakodását. A gazdaság hel- véciai kerületében felállított fogadóállomásra egyre-másra érkeznek az almával telt tartályládák. Mivel az üzemnek nincs hűtőtárolója, október közepéig minden termést el kell szállítania nemcsak az ültetvényekről, hanem az osztályozó és csomagolótelepről is. Erre a gazdaság saját járművei nem elegendőek. A napokban kap három nyergesvontatót, azonkívül a Volán szegedi vállalata besegít néhány járművel az 5100 tonna alma elszállításába. A Helvéciái Állami Gazdaság- , nak négy kerületében összesen 420 hektár almaültetvénye van. A termés szüretelésében az állami gazdaság állandó és idénymunkásain kívül több száz középiskolás diák is részt vesz, akik a szőlőszedés idején szintén ott tevékenykednek majd a helvé- ciai nagyüzemben. K. A. • A Helvéciái Állami Gazdaság jakabszállási kerületében 272 hektár almáskert van Százan szedik a gyümölcsöt. Eddig 500 tonna almát szállítottak el a kerületből, túlnyomórészt tartályládával. után több mint 33 ezer család részesült. Ami a gyógyszerstatisztika mutatóit illeti, egy év alatt a kiadott vények darabszáma mintegy 400 ezerrel emelkedett, s 1974-ben elérte a 7 és fél milliót. A gyógyszerköltség növekedésének összege 25 millió forintot tesz ki. A gyógyászati segédeszközök igénybevételéről mondjuk el, hogy az előző évihez képest 1974-ben több gumiharisnyát, hallókészüléket, tolókocsit, haskötőt, lúdtalp- betétet és ortopédcipőt, viszont kevesebb szemüveget szolgáltattak ki. A nyugdíjasok száma egy év alatt kis híján 4 százalékkal emelkedett. s az év végén meghaladta a 86 ezret, vagyis a lakosság 15,2 százaléka élvez megyénkben nyugellátást. J. T. A lakások felújításáról, karbantartásáról tárgyalt a megyei népi ellenőrzési bizottság Megközelítő adat szerint Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben több mint kétszázezer lakás van. Ezeknek a lakásoknak csupán elenyésző hányada található olyan állapotban, hogy néhány évig, legföljebb azonban egy évtizedig nem igénylik az alaposabb felújítást, az átfogó tatarozást. A többi viszont úgyszólván „követeli” a kőműveseket, a festőket, mázolókat, a burkolókat stb. Van-e megfelelő, az igényeket kielégíteni tudó karbantartói kapacitás a megyében? Erre a kérdésre keresett választ a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság amikor tegnapi ülésén megvitatta azt az összefoglaló jelentést, amelyet a témáról készítettek, s amelynek előadója, egyben a vizsgálat vezetője Sándor Béla, a megyei tanács osztályvezetője volt. A NEB tegnapi ülésén Miklós Zoltán elnökhelyettes köszöntötte a testület tagjait, s az érdekelt szervek — a KIOSZ, a KISZÖV, a MESZTjV, az OTP, az illetményhivatal —„képviselőit, majd Sándor .Béla rövid szóbeli kiegészítőjét követően megindult a jelentés vitája. A felszólalók elmondották, hogy a lakosság körében nagy igény mutatkozik a lakások karbantartása iránt, különösen az úgynevezett kisjavításokat illetően. Erre azonban egyre ritkábban, vagy egyáltalán nem találnak kivitelezőt. A jelenség okát abban jelölték meg, hogy a vállalatok, szövetkezetek nem tartják gazdaságosnak ezeket a javításokat, de ezen túl munkaerővel sem győznék a megrendelések teljesítését. Az építőipari tevékenységet folytató kisiparosok száma 1974. december 31-én meghaladta az 1500-at a megyében, s ők a lakáskarbantartási tevékenységnek az ot- ven százalékát végzik Bács-Kis- kunban. E jelentős és mindenképpen hasznos tevékenységnek azonban mindenben nem tudnak eleget tenni, ugyanakkor árajánlati, díj megállapítási stb. gondok is adódnak. Éppen ezért — hangsúlyozták a felszólalók — arra van szükség, hogy a szakemberek utánpótlásával, a gépek, felszerelések számának emelésével, bővítésé- vel fokozni kell a szervezett kar- bantártást, a szocialista szektorok által végzendő jávításokat. Erre annál inkább szükség van, mert a szervezett ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó ipar nem tudja az igényeket kielégíteni, s elszaporodott a kontárkodás, és az alkalmilag vállalkozó, de szakképzetlen emberek gazdag „zsákmányt” találnak ezen a területen. Összességében megállapítható — hangsúlyozza a jelentés is — hogy noha az utóbbi években javult a szolgáltató tevékenység, annak fejlesztésére azonban továbbra is nagy szükség van. A vitában felmerült kérdésekre Sándor Béla adott választ, a témát pedig Miklós Zoltán foglalta össze. Az ülés további részében beszámoló hangzott el A két NEB-ülés közötti munkáról, majd a testület tanácskozása bejelentésekkel zárult. G. »S. Találkozó A hatos szám önmagában nem nagy. Egy nagyszerű rendezvénysorozatról szólva mégis tiszteletet kelt. Mától a hatodik alkalommal találkoznak Bács-Kiskun megye székhelyén a népi énekesek, zenészek és mindazok a kutatók, művészek, pedagógusok, akik fölismerték a folklór ezen ágából adódó hagyományápolási lehetőségeket. A szakemberek az 1967-es kezdet óta a kecskeméti találkozókat az eredeti népi források iránt megnyilvánuló figyelem fölkeltői közé sorolják. Teljes joggal. Időnként elhangzik a panasz, hogy miközben a Kodály nevével fémjelzett, örömfakasztó zenepedagógiai módszert exportáljuk, idehaza olykor „jujdecicás”, kávéházi- cigányzenés stílus, erőltetett hangszeres kíséret tűnik fel. Remélhetőleg mind ritkábban találkozhatunk a népdalok operettesített, vagy magyarnó- tásított változataival. Ezt szolgálja a Pávakörök mozgalma, a szolfézs- és népdalversenyek sorozata, az igényesebb iskolai oktatás, a korszerűsödő pedagógusképzés és kórusmunka. És korántsem utolsó sorban a kecskeméti rendezvénysorozat, amely Bartók és Kodály tanítása szerint az idén is felsorakoztatja az egységes magyar — országhatárokon túlmutató — népzenei nyelv képviselőit. , Mától egymást követik a tudomány, az esztétika és nevelés, valamint az ifjúság és közművelődés napjai. A zenében megnyilvánuló nemzeti öntudat felmérésének nagyszerű alkalmai következnek. A népi értékek mindig maradandóbbak a divatjelenségeknél. Az eredeti stílust, felfogást háromszáz meghívott „adatközlő” közvetíti a ma embere számára. És nemcsak a helyszínül kijelölt megyei művelődési központban. Ellátogatnak iskolákba, gyárakba és tanyaközpontokba is. A legfiatalabbak számára gyermektáncház nyílik. Az ismerkedés megannyi személyes hatása kínákozik, ami az élményszerűség pótolhatatlan érzését adja. A VI. Kecskeméti Népzenei Találkozó többrétegű találkozásokat ígér. A gyűjtők fáradságos utat tesznek meg, amíg felkeresik, megtalálják és dalra bírják az előadókat. Most három napon át az ország minden részéből idese- reglenek a hiteles előadók, hogy megosszák hamisítatlan kincseiket. Megszólalnak azok is, akik sokáig „némák” maradtak a nyilvánosság számára. Érdemes tehát külöri szervezéssel hívni-mozgósítáni a bemutatkozásokra mindazokat, akik fogékonyak a szépre, köztük főleg a felnövő nemzedék tagjait. Köszöntsük hát az ízlésnevelés, a „tiszta forrásból” táplálkozó zenei megújulás — a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt szóló közművelődés — három napos kecskeméti alkalmát, a hatodik népzínei — találkozót. H. F.
