Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1975, szeptember 3. A garai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága nemrég ünnepelte a közös gazdaság megalakulásának negyedszázados évfordulóját. 1950. augusztus 20-án 28 család határozta el, hogy új • útra lép. Egészen kis területen, mintegy 190 hektáron kezdtek el gazdálkodni. Ennek fele volt csak a tagok által behozott föld. Ebből is látszik, hogy nagyreszt nincstelenek, akkor földhöz jutottak léptek a közösbe. A visszaemlékezések szerint az összes vagyon: 9 lo, négy szarvasmarha, 4 lőcsös kocsi és kisebb gazdasági felszerelések. A belépők által összeadott pénzből 55 süldőt vásárolták. Három nyelven - egy akarattal Később a fejlődés során sokat gyarapodtak. Voltak visszaesések is. Az évek folyamán a kisebb szövetkezetek egyesültek a községben. A garai Partizán 1967-ben egyesült a Kossuth-tal. majd 1969- februárjában a szomszédos község. Bácsszentgyörgy Ezüstkalász nevű termelőszövetkezetével. Megfontolt politikai és gazdasági előkészítés után 1974. január 1-vel egyesült a két garai termelőszövetkezet Vörös Csillag néven. Jelenleg a területük 4500 hektár, a taglétszám 850, ebből a nyugdíjasok aránya meghaladja a 40 százalékot. A közös vagyon jmmár közelíti a 80 millió forintot. Gara és Bácsszentgyörgy lakossága három nemzetiségből tevődik össze. A két község mintegy fele magyar, a többi a délszlávok és a németek között oszlik meg. A szövetkezeti egyesüléseknek nem volt akadálya a több nemzetiség. A tagság három nyelven, de egv akarattal mondta ki. hogy egyesítik a szellemi és az anyagi erőket. Az alapító tagok közül néhá- nyan most is a szövetkezetben tevékenykednek. Az elnök. Matos Iván maga is könyvelőként kezdte 25 esztendővel ezelőtt. — Az eltelt két és fél évtized kemény harcban telt el. A munkában sokat elfáradtak, megöregedtek. néhányan elhaltak. A küzdelem nem volt hiábavaló, ezt bizonyítják az eredmények. Termelőszövetkezetünk fiataljai nagy elismeréssel szólhatnak az idős tagokról, az alapítókról —, hangoztatta a jubileumi közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke. Hosszú ideig tartana két és fél évtized munkájának összefoglalása, Ha a fejlődés ütemét nézzük, abból indulhatunk ki. amit a szövetkezet vezetősége is megállapított: az utóbbi öt esztendőben gyorsabb az előrehaladás, mint az előző 20 év alatt. Megépítették a gépműhelyt, korszerű gépparkot hoztak létre, Szakosí tott szarvasmarhatelepet építettek, ezenkívül sorra bővítették az állattenyésztés fejlesztésének megfelelően a férőhelye- lyeket. Megoldották a termények tárolását A főbb növények termésátlagait megkétszerezték. Az ünnepi közgyűlésen 190-en kapták meg a 25. a 20. a 15, illetve a 10 éves termélőszövetkezeti tagsággal járó törzsgárdajelvényt. Ez is azt bizonyítja, hogy a gazdák nagyobb része hűséges a szövetkezethez. öt miniszteri kitüntetés, két miniszteri dicséret, huszonkét Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó jelvény átadása jelzi még a jó munka megbecsülését. A szövetkezet fejlődése hatással vap a falu életére. Ahogy emelkedett a tagság jövedelme, jóléte, úgy fejlődött a község. Az egy tagra jutó éves jövedelem 10 esztendő alatt, több mint kétszeresére nőtt. Mivel a fejlődés az utóbbi öt' esztendőben gyorsult meg, mégpedig a termelőszövetkezeti egyesülések hatására, a községben az építkezés is az elmúlt fél évtizedben haladjt legjobban. Ismeretes az is. hogy a lakosság is szívesen közreműködik Garán a község fejlesztésében. Az elmúlt évi társadalmi munka alapján a községfejlesztési versenyben Gara megyei első lett. Ezzel elnyerte a településfejlesztésben kiválóaknak járó zászlót és a kétszázezer forint pénzjutalmat. A jó munka, és üzemszervezés-' nek köszönhetően az idén a tervezettnél több mint három és fél millió forinttal nagyobb bevételre számítanak. Az időjárás eddig nem kényeztette el a garaiakat sem. hiszen még augusztus 18-án is volt jégverés. Igyekeznek azonban a tartalékok kiaknázásával a lehetőségek felkutatásával tovább növelni a bevételeket és csökkenteni a költségeket. Matos Iván elnök: — összegezve az eddigi fejlődést. megállapíthatjuk, hogy a sok gond ellenére termelőszövetkezetünk gyorsabb fejlődésének megvannak a feltételei. K. S. • A termelőszövetkezetben évről évre fejlesztették a zöldségkertészetet Is. Képünkön: öntözik a fólia alatt termesztett paradicsomot. Távirányítású munkagép Előfordulhat, hogy nagy teljesítményű gépekkel úgy kell megoldani bizonyos feladatokat, hogy az irányítást végző személy még védőöltözetben sem tartózkodhat a gép kezelőfülkéjében, ilyen eset állhat elő például az atomreaktorok üzemeltetése közbeni baleseteknél, a földgáz- és olajkutak begyulladásánál, robbanásveszélyes körülmények között stb., E célra nyugatnémet szakemberek olyan távirányítású munkagépet fejlesztettek ki, amely akár 1—1,5 kilométer távolságról is működtethető. A konstrukciós feladat nem volt egyszerű, hiszen a robotgépnek sokféle, egymással összhangban álló bonyolult műveletsort kell elvégeznie nagy biztonsággal, amelyhez a parancsokat rádióhulláitok útján kapja a távolban tartózkodó személytől. A 22 tonna súlyú, nagy méretű rakodóval ellátott munkagépet az NSZK magkutató központja vette használatba, egyelőre rádió- aktív anyagok szállítását * végzik vele. GABONASILÓK - SOROZATBAN 0 Ménfőcsanakon nyolc, egyenként 23 méter magas gabonaslló-tartály épül a Gabonafelvásárló Vállalat részére. A 16 millió forintos be- ruházást decemberben adják át. KÖZÉLELMEZÉS FALUN (IV.) Igények és lehetőségek Legutóbb azzal zártuk cikkünket, hogy a gazdaságok, üzemek konyháin általában jobban főznek, bőségesebb adagokat tálalnak. Sokan elégedetlenek a szövetkezeti vendéglőkben felszolgált ételek mennyiségével, minőségével., Több étel fogy Tapasztalataink szerint az észrevételek indokoltak, a falusi vendéglők csak részben teljesítik a növekvő igényeket. Tudják ezt a MÉSZÖV vezetői. Több elnökségi ülésen foglalkoztak a falusi közélelmezéssel. Arra ösztönzik a fogyasztási szövetkezeteket, hogy növeljék az „ételforgalmat”. Megállapítható, hogy ez a törekvés, a biztatás javulást eredményezett. 1970-ben 28 millió forintnyi meleg ételt adtak el. Egynegyedét előfizetéses ebédekért fizették be. Tavaly már 44 millió forint volt az összbevétel, ennek kétharmada előfizetéses vásárlóktól származott. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy mind többen igénylik az előfizetéses étkezést. 1975 első félévében minden eddigit meghaladó ütemben növekedett az „ételforgalom”. 1970-től 1975-ig az italforgalom 9, míg a> meleg ételek kereslete 15 százalékkal emelkedett. Sajnos a kép nem olyan biztató, amilyennek az első pillanatban látszik. Évente 25—28 millió forinttal több italt — főként szeszes italt — vásárolnak a szövetkezeti vendéglőkben. 1974- ben 100 ezer hektoliter bor fogyott ... Meleg ételeknél 3—4 millió a növekedés évi üteme. Még több ital A bevételi arányok ilyetén alakulásában közrejátszott árpolotikánk is. Az étkezési költségeket a kormányzat igyekezett a meglevő szinten, vagy ahhoz közel tartani. (Az állam hozzájárul a vendéglőkben fogyasztott ételek költségeihez.) A tömény italok drágulása részben az alkoholellenes küzdelem következménye. Az illetékesek arra számítottak, hogy borsos árak elriasztják a pálinka-, konyak-, rumkedvelőket. A gyakorlat alig-alig igazolta a logikusnak látszó elképzelést, mert az italkedvelőknél az észszerűség nem sorolható a legfontosabb szempontok köré. Zsámboki Antal, a MÉSZÖV titkárhelyettese kérésünkre elmondta, hogy a jelenlegi árviszonyok mellett a szövetkezetek anyagilag kevéssé érdekeltek a közétkeztetés gondjainak csökkentésében. A főtt ételek árusítása keveset hoz a „konyhára”, sok helyüti ráfizetéses. Dicséret és forint Tapasztalataink szerint a közérdeket össze kell kötni az anyagi érdekeltséggel. A MÉSZÖV, a helyi közvélemény megdicséri azokat a vendéglátó helyeket, ahol kulturált körülmények között szolgálják fel az ízletes ebédet, vacsorát. Ügy véljük, hogy a szép szó — bármennyire is jól esik — r.em elég a megélhetéshez. A szövetkezetek természetesen igyekeznek bevételi tervüket teljesíteni, túlhaladni. Ennek a szempontnak az érvényesítése különösen napjainkban fontos, amikor a MÉSZÖV érdekeltségéhez tartozó szövetkezeti ágazatok közül itt növekedett leginkább a ráfordítás és csökkent — viszonylag — a haszon. Minden rosszban van valami jó.- A kiadások növekedése nagyobb gondoskodást, korszerűbb körülményeket is jelent. L.ajos- mizsén, Solton, Tiszakécskén új vendéglőt építettek, másutt, többet korszerűsítettek. A megyei tanácsadó szerv illetékesei jó ügyhöz méltó buzgalommal próbálják a lakossági igényeket a szövetkezetpolitikai elveknek megfelelően érvényesíttetni. Kedvező hatású az a rendelkezés, hogy az italforgalom után egy-másfél, a saját készítésű ételek után tíz-tizenháróm százalék a forgalmi jutalék. Évente összehívják a vendéglátó egységek vezetőit s szorgalmazzák az egészségesebb étkeztetést. Sajnos, a rossz hagyományok miatt, főként a megye déli részén többnyire ma is fűszeresen főznek. Ellenőrzéseik során meggyőződnek arról, hogy kapható-e menü. Mivel kevés a szakképzett szakács, időnként tanfolyamot szerveznek a szükséges elméleti ismeretek megtanítására. Üjabb kalkulációt Van tehát javítani való bőséggel. Mégis hamis látszatot keltenénk, ha azt állítanók, hogy a szövetkezetek, a vendéglők önmaguk lényegesen javítani tudnának az ellátás színvonalán. Az előfizetéses étkezésnél és a menünél egy-egy adag nyersanyag értéke a központi támogatással sem haladja meg a nyolc forintot. A kevésből csak kévését adhatnak. Elkerülhetetlen a kalkulációs normák felülvizsgálata. A MÉSZÖV terveinek az ismeretében kijelenthetjük, hogy remélhetően ügyesen hasznosítják majd a bizonyára változó feltételek adta lehetőségeket, s így megközelíthetik a több szempontból kedvezőbb körülmények között levő üaemi, főként állami gazdasági, termelőszövetkezeti étkeztetést. Heltai Nándor 0 „Hagyományos” konyha Apostagon. 0 Korszerűbb felszerelés Soltvadkerten. (Szilágyi Mihály felvételei.) KENDŐZETLENÜL Kérek zöldséget! Éppen a napokban írtunk arról, hogy megyénkben kielégítő a zöldség-gyümölcs ellátás, noha időnként vannak hiányosságok, különösen, ami a zöldségféléket illeti. Egy ilyen „hiányossági napon” álltam sorban Kecskeméten, a Nagykőrösi utca elején levő MEZÖTERMÉK tulajdonát képező zöldség-gyümölcs boltban, hónom alatt egy hét kilós diny- nyével. Előttem, mögöttem hasonló sorstársaim, akik szintén dinnyét cipelve reménykedtek abban, hogy talán fél óra múlva mérlegre tehetjük a portékát, ami ha csupán négy-öt kilós is, de fél óráig ölben tartva meglehetősen próbára teszi a súlyemeléshez nem szokott dolgozót. Valaki meg is jegyezte, hogy miért nem lehet a dinnyét külön mérni, ott a polcon, amelyet elárasztott a dinnye, mozogni is alig lehetett tőle. A kérdés ózonban csupán szónoki maradt: senki nem válaszolt rá. Talán azért mert ebben a pillanatban lépett az üzletbe egy hetven körüli bácsi, s egyenesen a pulthoz tartott. A sorban senki nem nehezményezte ezt, hiszen a kor tiszteletet parancsolt. Nos, a bácsi odalépett az elárusítóhoz és „soron kívül” megkérdezte: — Zöldséf* van-e, tessék mondani? — Zöldségünk sajnos nincs — hangzott az udvarias, de mégis lesújtó válasz. — Maga el van tévedve, papa! Zöldségboltban keres zöldséget — tréfálkozott egy fiatalember Az idős ember ezt már bizonyára nem hallotta, mert lesújtva ballagott ki az üzletből. Nekem azonban sértette a fülem a megjegyzés. Hogy lehet valaki ennyire cinikus, mint ez a fiatalember. Körülnéztem a boltban, s hamarosan egyetértettem a tréfálkozóval. Mert zöldség valóban nem volt — kivéve a zöldbabot és néhány uborkát. Viszont annál több másféle áru kínálta magát a polcokon. Ez a „másféle” áru az üzletnek mintegy kétharmadát foglata el, egy- harmad pedig maradt a szőlőnek, almának, zöldbabnak, körtének. Nem lehet vitatni, hogy a kétharmad részben is olyan termékek voltak, amelyek ki- sebb-nagyobb áttétellel a mező- gazdaságból erednek, (de van-e olyan, amelyik nem onnan ered és élelmiszer?) Mi volt a polcokon? Bor minden mennyiségben! Továbbá kávé, befőttek garmadája, cukor, liszt, cola, márkafélék stb. De minden említett cikkből rengeteg. Nem vitatjuk, hogy ez is kell, hogy ez is profilja a boltnak, de talán . mégis a zöldségféléket kellene elsősorban árusítani, különösen akkor, ha szezonja van azoknak. Mert bort, lisztet, cukrot a csemegeüzletben is talál a vásárló —, hogy csupán a legközelebbi lehetőségeket említsük. De ha zöldséget akar venni, bekanyarodik a inár jó hírű MEZÖTER- MÉK-szaküzletbe. Mert valljuk be' jó híre van a boltnak (nem csupán ennek az egynek), s ezt kár elrontani, vagy kisebbíteni olyan jelenetekkel, mint az idézett öreg bácsi esete. Talán nyáron tanácsos lenne nagyobb teret engedni a zöldségnek, gyümölcsnek, mert az emberek ezért mennek be — dorgál — Jégvédelmi rakéták Mielőtt a gomolyfelhők zivatargócokká, alakulnának, széles frekvenciasávban elektromágneses hullámokat kezdenek sugározni — állapították meg lenin- grádi kutatók. E sugárzás speciális készülékek segítségével kimutatható. Ismerve a felhők zivatar előtti rádiósugárzásának jellemzőit, előrejelezhető a zivatar, vagy a jégeső képződésének lefolyása is. Bebizonyított tény, hogy korszerű rádiólokációs eszközökkel már ma is nagy pontossággal meghatározható a zivatargócok elhelyezkedése és szerkezete. Ez többek között a tengeri és a légiközlekedés biztonságának fokozása szempontjából nagy jelentőségű. Szovjet tudósok ezenkívül zivatarveszélyes felhők felderítését, és aktív kémiai anyagokkal való eloszlatását szolgáló módszereken is dolgoznak. Ennek alapján a Szovjetunióban szerveztek először — rakéták segítségével — nagy területeknek jégeső ellen védelmet nyújtó elhárító rendszereket. A szovjet tapasztalatokat Bulgáriában már évek óta hasznosítják, s jelenleg áll szervezés alatt a 11 állomásból kialakítandó magyar jégelhárító szolgálat. A rendszer néhány állomása már elkészült, működtetni azonban csak az egész hálózat kiépülése után kezdik.
