Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

I Szolidaritás a chilei néppel Testvérvárosi kapcsolatok 3. oldal A Szakszervezetek Országos Tanácsának nyilatkozata Tilosán, kárt okozva 4. oldal Kádár János látogatása a mezőgazdasági kiállításon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 213. szám Ára: 90 fillér 1975. szeptember 11. csütörtök Tegnap a déli urakban, clr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnö­kének társaságában Kecskemétre érkezett dr. Pavel Tonhauzer, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnöke és Imrich Mikus. a szövetség titkárságának vezetője. A pártbizottság székházá­ban Horváth István, az MSZMP Bacs-Kiskun megyei Bizottságának első titkára fogadta a küldöttség tagjait, és szívélyes baráti beszélge­tést folytatott velük. Részt vett a fogadáson Ispánorits Márton, a MÉSZÖV elnöke. A vendégek délután megtekintették az Alföld Szö­vetkezeti Áruházat, majd az UN I VER Szövetkezet kertészeti szakbolt-1 jában tettek látogatást. Képünk a delegáció fogadásán készült. i (Pásztor Zoltán felvétele) Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Po­litikai Bizottság tagjai és Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke szerdán ellá­togatott a mezőgazdasági kiállí­tásra, ahol dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Földes Lász­ló, a HUNGEXPO vezérigazga­tója fogadta őket. A vendégek megtekintették a kiállítás főpavilonjának anyagát, amely a magyar mezőgazdaság 30 éves fejlődését szemlélteti. Felkeresték a KGST-országok csarnokát, majd az élelmiszer- ipari pavilonba látogattak, ahol a vállalatok több ezer termékét sorakoztatták fel, közöttük az élelmiszeripar újdonságait is. Megtekintették a növénytermesz­tés és kertészet szakmai anya­gát, a szabadtéri bemutatók lát­nivalóit, az AGROMASEXPO ki­állítását, s végül a bemutató­pályát keresték fel. (MTI) Két éve annak, hogy a chilei fasiszta junta megdöntötte a chilei Népi Egység kormányát, meggyilkolta az ország törvé­nyes elnökét, Salvador Allendét, és véres terrorhadjáratot indított a chilei hazafiak ellen. Törvény­telenül börtönben tartja Luis Corvalánt és a chilei hazafiak ezreit, közöttük a Chilei Dol­gozók Egységes Központja szá­mos aktivistáját és vezetőjét. Megsemmisítette a demokratikus és szakszervezeti jogokat, a chilei nép vívmányait. Példátlan káoszt, inflációt, munkanélküli­séget és éhínséget teremtett az országban. A fasiszta junta azonban a kül­ső imperialista segítség ellenére sem tudja megszilárdítani ha­talmát. A Chilei Dolgozók Egy­séges Központja vezetésével el­szánt, kitartó küzdelmet folytat­nak a diktatúra ellen, a demok­ratikus szabadságjogokért a chilei dolgozók. A fasizmus el­leni harc széles méreteket ölt az országban. A junta gaztettei fo­kozásával sem képes gátat vetni az erősödő népi mozgalomnak. Csatlakozva a Szakszervezetek Világszövetsége felhívásához és a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet állásfoglalásához, az egész haladó világ chilei szolidaritási mozgalmához, határozottan el­ítéljük a chilei fasiszta junta gaztetteit. Követeljük a szak- szervezeti és demokratikus sza­badságjogok azonnali helyreál­lítását. Luis Corvalánnak. s a börtönben sínylődő chilei haza­fiak ezreinek szabadon bocsá­tását. Szolidárisak maradunk a jövőben is a chilei nép. a chilei dolgozók igazságos harcával, amélj' győzelmet arat a fasizmus fölött. (MTI) ŰJ TECHNOLÓGIA, DIVATOS TERMÉKEK Befejeződött a kecskeméti cipőgyár rekonstrukciója Harmincéves az MDDSZ Az ünnepség előkészületéről tanácskoztak Csárolyon Megalakulásának 30. évfordulójára készül a Ma­gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Ennek előkészítésére operatív bizottságot hoztak lét­re, amelynek feladata az évforduló ünnepségének megszervezése, méltó keretek között történő meg­rendezése. , A csávolyi általános iskola könyvtártermében megtartott operatív bizottsági ülésen Mándics Mi­hály, az. MDDSZ főtitkára beszámolt a szövetség fennállása óta végzett szervező és tartalmi mun­káról. Tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a szö­vetség fennállásának 30 éves évfordulójára kiad­ványt jelentetnek meg, amely áttekintést nyújt az eredeti doku­eddig megtett útról, fényképek mentumok felhasználásúvnl. Ezután ismertette azt a gazdag programot, ame­lyet az október 15-én Baján megrendezendő 30 éves jubileumi ünnepségre állítottak össze. Az ünnepsé­get a Bajai Városi Tanács dísztermében rendezik. A program előterjesztése után az operatív bizott­ság tagjai javaslataikkal kiegészítve elfogadták a tervezetet, majd megtekintették a kozstjg különbö­ző intézményeit, az iskola pinceklubját, padlás­múzeumát és tájékoztatót hallgattak meg a hely­beli tsz eredményeiről. Sz. F. Az Alföldi Cipőgyár kétezer dolgozójával jelentős szerepet tölt be a cipőellátásban. Éves termelésének 55 százalékát a belföldi kereskedelem kapja, 45 százalékát pedig exportálják. S Kádár olVtárs és kísérelt' a tenyészállat-bemutatón. • Korábban igen nehéz volt kéz­zel kihúzni az uj cipőből a kaptafát. A rekonstrukció során erre a célra is új gépet állítot­tak be. Felvételünkön Borsos József dolgozik az új géppel. 1300-r.i növelni. Jelentős, hogy megszűnt a zsúfoltság az üzem­ijen és a korábbival azonos mennyiségű cipő elkészítéséhez húsz dolgozóval kevesebbre van szükség, tehát valamennyire eny­hült a létszámgond is. Az év végéig lánykacipőből 130, fiú- cipőből pedig 112 ezer párat gyártunk. Mindkét termékből 25—25 ezer pár már az üzletek­be került. A félegyházi és kecskeméti gyár után a következő ötéves terv első időszakában a tatai gyárban is teljes rekonstrukciót hajtunk végre. Már az év végéig is kapnak új, korszerű gépeket, s bízunk abban, hogy ez a gyár« is tovább tudja növelni a ter­melését. Az év első felét nem zártuk rosszul. A múlt év első felében egymillió 245 ezer pár cipőt gyártottunk, 1975 első felében pedig egymillió 293 ezer párat. A tervek szerint december végéig a tavalyi kettőmillió 360 ezer párral szemben elérjük a kettő­millió 700 ezer párat — mondot­ta befejezésül az igazgató. O. L. A kecskeméti, kiskunfélegyhá­zi és tatai gyárban készült mint­egy 111 modell között az idősek és fiatalok, nők és férfiak válo­gathatnak. Hegedűs Menyhért igazgatóval arról beszélgettünk a napokban, hogyan tudja a gyár kielégíteni a mennyiségi és mi­nőségi igényeket. — Három gyárunk termelése évről évre növekszik — mon­dotta az igazgató. — Mégsem tu-, dunk annyi cipőt készíteni, amennyire szükség lenne. A ko­rábbi években és jelenleg is nagy gondunk volt a létszám- hiány. Ehhez az is hozzájárult, hogy gépeink, berendezéseink már nem feleltek meg a köve­telményeknek. Először Kiskun­félegyházán sikerült előrelépni. A negyedik ötéves tervidőszak­ban mintegy 50 millió •forintos beruházással nagyszabású kor­szerűsítés történt és a létszámot is sikerült mintegy 300 dolgozó­val növelni. Ez azonban még ke­vés, a hat közül egy szalag csak egy műszakban tud dolgozni, leg­alább 150—180 dolgozót tud­nánk azonnal foglalkoztatni. Termelésünk szempontjából igen jelentős lenne ez, mert évente mintegy 300 ezer pár cipővel többet tudnánk gyártani. Az idén tavasszal végre sör kerülhetett a kecskeméti gyár fejlesztésére is. A Bőripari Kuta­tó Intézel szervező csoportjának segítségével megkezdődött a tel­jes átszervezés. Erre azért is szükség volt, mert a Minőségi Cipőgyár már nem győzte kielé­gíteni a divatos lánykacipők iránti igényeket és ezt a termékét átadta a kecskeméti gyárnak. Ebben az üzemben, ahol 1948 óta csak varrott lábbelik készül­tek, nem volt könnyű feladat megszervezni a ragasztott tech­nológiával készülő cipők gyártá­sát. Üj gépekre volt szükség és a dolgozóknak is meg kelleti ta­nulni az új technológiái. Mintegy 25—30 dolgozónk töltött eg.v-egy hetet az ország három cipőgyá­rában tanulással. Július 29-én végre megkezdőd­hetett az új termék gyártása. Az első hónap tapasztalatai biz­tatóak: egy műszak alatt ezer pár cipő készült, s bízunk ab­ban, hogy sikerül ezt a tervezett ® A meósok — Kovács Ferenc, Pulai Józsefné és Deák Istvánná — a divatos Iánykacipőket vizsgálják. SZAKSZERVEZETI BEUTALÓ EZERHÁROMSZÁZ GYERMEKNEK ült az idei üdültetés — Azl hiszem, minden ablakot kinyithat luk. gyerekek — szólta tanai vagy tanító bácsi az osz­tálynak. mikor a hűvös, esős dél- elöttök után ismét napfényes me­leggel köszöntött ránk szeptem­ber. S ugrottak a szélső padokban ülök. a többiek pedig ragyogó képpel követték az. ablaktárók mozdulatait. Pár percre vissza- csöppenhottek a nyárba... Akik pedig Balatonon, hegyek közt szakszervezeti beutalóval üdültek, boldog szívdobogással emlékeztek: „De jó is volt.... Csak jöjjön el újra a nyári' — És valahogy jobb kedvvel ügyel­tek ezután, szívesebben jelent­keztek felelésre. Még ü nyaralás gondolatára is frissebbek lettek. Meg aztán maguk mutogatták egymásnak a szünetben, ki hogy barnult ly, mennyivel vastagod­tak jz.maik. Bácsr Kiskun megyéből 90(i gyermek üdült — 2—2 hetes tur­nusokban -—- a nyáron. Közülük 357-en a balatoni szakszervezeti üdülőkben, a többiek Kőszegen. Röjtökmuzsajon. Tóalmáson. Pá­rádon. Pnrad-Sa.svárün. s másutt, hegyek, erdők közölt. Ennyien nyaraltak tehát a Hagyva Rációban. A tavaszon 294 gyerek iskolaidőben 3 Inéiig üdült és 136-an ugyanennyi ideig most az őszön pihennek. Szanatóriumi körülmények kozott, összesen te­hát 124(i gyerek kapott, illetne kap ebben az. évben üdülési be­utalót. —• Nagyon örülünk ennek az évnek — kezdte információját a gyermeküdültetési szezonról Vegh Pál, az SZMT Társadalombizto­sítási Bizottságának elnöke, és hozzáfűzte: — Ebijen egyaránt osztozunk szakszervezeti vezetők, aktivisták, szülök, vállalatok. Ta­hin — az utóbbi éveket tekintve — legjobban sikerült mindent, szervezési, összedolgozást megol­dani — munkahelyi szakszerve­zetekkel, szülőkkel, társadalmi munkásokkal, vasutasokkal. Va­lahogy úgy jellemezhetnénk az idei lebonyolítást, hogy mindenki aterezte: a, szakszervezet „saját" gyerekeiként törődik a kisdiá­kokkal, így segítjük mi is fára­dozásait. Az üzemek, vállalatok, munka­helyek alapos felelősségérzettel választották ki, kiknek juttassák a beutalókat. Örvendetes, hogy többségében fizikai dolgozók gye­tekéire. nagycsaládosokéra esett a választás, illetve olyanokra, akik­nek meg sosem volt része e ked­vezményben. Vagy ahol mindkét s/ülö dolgozik — és jól dolgozik —. törzsgárdatag, és a szociális körülmények is indokolttá lettek ezt u könnyítést. No és a gyere­kek tanulmányi eredményei . . . Kedvezményről beszélünk. s igazán az, hogy napi 10 forintért — amiben az utazás költségéi is bennfoglaltatnak Kecskeméttől számítva ’■— kiváló ellátásban fe­szesül a gyerek, pedagógusuk gondos felügyelete mellett élvezi a játékot, fürdést, társas együtt- létet. Voltak csaladok, ahonnét egyszerre 2—3 gyerek üdült. összefogást is említettünk. El­mondotta Végh Pál: a vállalatok nagy többsége, egymagában vagy társulva, gondoskodott róla, hogy autóbusszal, egyéb járművel be­juttassa a gyerekeket Kecskemét­re — a megye különbözöjtájai­tól: Számos üzemből önkéntes kí­sérőit jönnek a beutaltakkal. Így jár -veiuk évek óta a bajai Fi- nomposztóbol Gál Mária, vagy a Városföldi Állami Gazdaságból Takács Ferencne. Ök, s a többi­ek sokat segítenek ezzel az SZMT 16 aktivistájának, aki társadalmi munkában viszi-hozza a nyaraló tanulókat. Köztük is legismertebb Horváth Sándorné. tiki 25 év óta csinálja ezt nagy szeretettel. Méltán honorálta lelkes fárado­zását a mozgalom, amikor az idén megkapta a Szakszervezeti munkáért kitüntetés ezüst foko­zatát. Készségesek, bölcsek voltak a szülök. Nem pakolták meg a gyerekeket fölösleges nagy ter­hekkel, útravalókkal s akinek gép­kocsija van, szívesen hozla-vilte sajátjával a mások gyerekét is. Türelemmel, készséggel intézték a nyaraló kisdiákok útnak indí­tását például a kecskeméti vas­útállomás dolgozói. Á főnök, s a szakszervezeti titkár személyesen közreműködött, hogy minél gyor­sabb, zavartalanabb legyen az el­helyezkedés. Még azzal is tö­rődtek. hogy a gyorsvonat előre lefoglalt kocsijai ott álljanak meg, ahol a gyerekek felsorakoz­tak . . . S ha problémáról szólunk, csak egyetlent említünk: jó vol­na, ha főleg induláskor, a gyere­kek — 300—400-ról van szó egy­szerre — számbavétele, elrende­zése nem a vasútkertben, hanem a MÁV kultúrotthonában történ­hetne. Ennyit mondhatunk a szak­szervezeti gyermeküdültetésről. Ezenkívül körülbelül 4000 gye­rek nyaralt a megyéből vállalati, üzemi üdülőkben, tőleg szülők­kel. de külön gyermeküdültetés keretében is. Ugv igaz. hogy mindez a szülök, s az (izem kap­csolatát.. a dolgozók meggyöke- rezodését éppúgy szolgálja, mint ahogy az üdültetett gyerekben is kialakul a vonzalom a munka­hely iránt, arrtely öt mar iskolás korában nyaraltatja. Ez a vonz­erő egyik forrása is a munkaerö- utánpóthídnak. T. I. Csehszlovák szövetkezeti i delegáció Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom