Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

1975. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE 9 5

NEGYEDIKESEKNEK

A felvételi vizsgák tapasztalatai

Benépesülnek a felsőoktatási intézmények, 14 ezer új elsőéves nappali tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemeken és főiskolákon. Kívánjuk, hogy sikerrel állják meg helyüket, gyarapítsák tudásukat mind a maguk, mind a társadalom javára. De most

mégsem hozzájuk akarok szólni, hanem a mostani negyedikes középiskolásokhoz és szüleikhez, mert az idei felvételi vizsgák tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy sajnos, sok helyen érettségizett diák nem került be felsőoktatási intézménybe, akinek pedig ott volna a helye.

VÁLTOZATLANUL igaz az a megállapítás, hogy a felsőoktatási intézményekbe nem mindig a legjobbak, a legrátermettebbek kerülnek be. A panaszkodó, az elkeseredett szülők ilyenkor igazságtalanságról, protekcióról, felvételi vizsgarendszer helytelenségéről beszélnek. Igazuk alátámasztására példákat is sorolnak, hogy gyermekük osztálytársát, aki nem is volt olyan szorgalmas — sőt, kétségbevonják annak képességeit is —, felvették.

Évente kb. 50—60 ezer diák érettségizik. Vannak, akik nem akarnak továbbtanulni, viszont nem kevés azoknak a száma, akik a korábbi években érettségiztek és újból próbálkoznak. Így megközelítőleg az érettségizettek számával lehet számolni, viszont a felvehetők száma évek óta a 14 ezer körül mozog, vagyis csak minden negyedik pályázó tanulhat tovább, a népgazdasági igény többre nem ad lehetőséget.

Hol van a baj? Kezdjük a szülői házzal. Tudjuk és természetes, hogy él a szülőkben egy vágy, egy elképzelés gyermekük életpályájával kapcsolatban. Ez az elképzelés nem mindig esik egybe gyermekük képességeivel. Sok szülő nem tudja — sok esetben nem is tudhatja —. hogy óhajuk irreális, hogy gyermekük a választott pályára nem alkalmas, hogy tudása és képességei nem elégségesek ahhoz, hogy síKopj ások

Erről a filmről már mindent elmondtak a kritikusok. Elmarasztalták a rendezőt, Palásthy Györgyöt,' aki maga irta a forgatókönyvet is Berkesi András és Kátdöts György azonos cimű' regényéből. Nem illették sok jó szóval a népes szereplőgárdát sem. Támadták a szegényes kiállítást, az emberábrázolás realitásának hiányát, az ötlettelenséget és a se- kélyes tartalmat. És nem alaptalanul. A „Kopjások” filmváltozata a regénynél szegényesebb, elsősorban azért, mert míg a prózai mű célja és tartalma megfelel könyvbeli műfajának, a filmről ugyanez nem mondható el.

A pergő filmszalagra fényképezett elbeszélések mindig veszítenek eredeti tartalmukból. A szorosan vett cselekmény megelevenítesz óhatatlanul egyszerűsítést igényel, a kamera nem alkalmas az írói monológok, egyéni mondanivalók leképezésére, csupán mozgó, illetve látható jelenségeket tolmácsolhat. A saját műfaji törvényszerűségnek megfelelően

kerrel felvételizzen a kiszemelt felsőoktatási intézményben. , Éppen ezért az iskolának, a társadalomnak nagyon tapintatos, de határozott felvilágosító munkát kell végezni. Kevesebb csalódott, csellengő 18 évessel találkoznánk nap mint nap, ha elfogadnák azokat a jótanácsokat, amelyeket az iskola, a felsőoktatási intézmények adnak.

Diákjaink nagyon jól ismerik azokat a felvételi pontszámokat, amelyekkel be lehet kerülni az egyes felsőoktatási intézményekbe. Ismerik a vizsgatárgyakat, tudják, hogy a középiskolából megközelítőleg hány pontot kell vinni ahhoz, hogv sikerrel pályázzanak. Tudják azt is, hogy egy-egy egyelem, főiskola egyes szakára hány pályázót vesznek fel. Mégis amikor kitöltik a jelentkezési lapot, már akkor vi-, lágos, hogy alig van esélyük.

AZ IDÉN az orvosegyetemekre minimálisan 19 pont kellett a felvételhez. Ha a középiskolából 8 pontot visz a pályázó, akkor felvétele még a felvételi vizsgán nyújtott maximális 5-ös osztályzatok esetében sem lehetséges. A tudományegyetemek egyes szakpárosítására a (vitt) maximális 10 ponthoz is szinte minden felvételi osztályzatnak ötösnek kell lenni. Ugyanez mondható el a jogtudományi egyetemekről is. Mindehhez azt is hozzá kell venni, hogy a felvételi v:zsgán — csak a legjobbak a

kivételek —, 1—2 ponttal kevesebbet szereznek a vizsgázók, mint ahányat magukkal visznek a középiskolából.

Egészen más a helyzet a műszaki egyetemeken és főiskolákon. A rádió, a televízió és az újságok is közzétették, hogy például a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára még annyian sem jelentkeztek, mint ahányat felvehetnek. A villamosmérnöki kar és az építészeti kar kivételével — ahová 17 pont körül lehetett bejutni —, 10 és 15 pont között is már felvették a jelentkezőt.

TAGJA VOLTAM a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar felvételi bizottságának, ahol 13,5 ponttal már felvettünk pályázókat. Azok a diákok, akik a középiskolában csak jó-közepes tanulók voltak, de vaíamelyilc műszaki felsőoktatási intézményt választották, bejutottak. a náluknál szorgalmasabb. jobb képességű, de humán jellegű felsőoktatási intézménybe jelentkezők viszont nem.

Mi az oka, hogy diákjaink többsége mégsem a műszaki pályák felé orientálódik? Kétségtelen tény, hogy félnek a matematika-fizika felvételi vizsgától.. Pedig a közepesre megírt matematika-fizika dolgozat már nagyobb esélyt jelent, mint egy

4-es 5-ös magyar-történelem dolgozat a jogi karon. Sokan nem veszik számításba, hogy például

I II MJI (ÍYZI I

nagy nyelvcsaládok

azonban a film olyan mélységeket tárhat jel, amelyek pótolják, illetve helyettesítik mondjuk az általános társadalomrajzot, az alkotói hitvallást, vagy lélekábrá- zolást.

A mű főszereplője Rajnay Ákos a regényben és a filmben egyaránt a Horthy-rendszer legsötétebb titkos szervezetének, a Kopjás mozgalomnak fáradhatatlan harcosa. Egyéniségét szinte csak negatív jelzőkkel lehet leírni.' Szereplőtársaival egyetemben gátlástalan, aljas, becstelen — következetessége csupán egyetlen területen, a kommunizmus elleni harcban mutatkozik meg.

A könyv lapjain ezek az írói önkénnyel összehordott jellemvonások kevéssé zavarónk. A fordulatos, bűnügyi elemekkel átszőtt történetek olvasói inkább az izgalom, mintsem a szereplők jellemvonásainak belső logikájára összpontosítanak.

a bölcsészkar magyar-történelem szakára csak 10, a jogi karokra 250, az orvosi karokra kb. 100, a műszaki egyetemekre és főiskolákra pedig több mint 5000 pályázót vesznek fel.

MI TEHÁT a mi feladatunk? Hatékonyabb felvilágosító munkát kell végeznünk. Az üzemek vezetői is keressék fel a középiskolákat szakembereik pótlására, ajánljanak társadalmi tanulmányi ösztöndíjai. A pályaválasztási intézetek terjesszék ki munkájukat a középiskolákra is. Kapjanak a középiskolák időben az Oktatásügyi Minisztériumtól olyan információs anyagot, amelynek alapján konkrét tényekkel és számokkal lehessen meggyőzni a diákokat a helyes pályaválasztásról. A középiskolák tanárai és osztályfőnökei — akik a legtöbbet tehetik diákjaik érdekében —, már az első osztálytól kezdve irányítsák tanítványaik pályaválasztását.

Néhány hónap múlva dönteni- ök kell a negyedikes diákoknak. Azt tanácsolom nekik, hogy a realitásokból induljanak ki. Fogadják el a műszaki és agrár- egyetemek és főiskolák illetékeseinek tanácsát, a felvételi előkészítő tanfolyamokon vegyenek részt. Sok minden pótolható az előttük álió tanévben matematikából és fizikából.

AZT SZERETNÉNK, hogy valóban a legrátermettebbek kerüljenek be a. felsőoktatási intézményekbe, hogy Bács-Kiskun megyében mihamarabb megszűnjön az égető műszaki szakember- hiány. hogy 1976 augusztusában több boldogságtól sugárzó szülővel és diákkal találkozhassunk.

Gyöngyösi János

a GAMF tanulmányi osztályvezetője

A filmben azonban alakot öl-, tenek Rajnay Ákos úr és „dicső” társai; Titusz, Kaposy, Perédy és a többnyire csinos nők. A rendezőnek így választani kellett, cselekményes krimit, vagy annál mélyebb és igényesebb megfo- galmazásní művet kíván forgatni. Ezenkívül el keílét.t i-plná döntenie, kihez kíván szólni? Az ifjúság számára akarja-e bemutatni kalandos formában az utóbbi fél évszázad magyar reakcióját, avagy a felnőttek számára készít fordulatos bűnügyi filmet, sok sex, hulla és á többi szokványos kellék kíséretében.

A film alkotói e dilemmát, nem oldották meg. Müvük az ifjúság számára sem ajánlható olyan nyugodt lelkisineretlel, mint a szocialista országok több hasonló céllal készült, de a Kópiásoknál sikeresebb alkotása — és a felnőtteket sem vonzzák a mozivásznon kibontakozó események: az .elnagyolt társadalmi küzdelmek és a sematikus alakok.

A főszerepeket Bálint András. Kálmán György, Moor Marianne, Bánsági Ildikó és Oszt er Sándor játssza, operatőr Forgács Olló.

P. M.

IffiÉÚ legfrissebb felmérések ada- lÉKifZerint az emberiség jelenleg mW- nyelven beszél. Akinek gya- |É;'ez a pontós szám,, mondhat- fjjgfeftt is, hogy csaknem 3000 a íi&ég nyelveinek száma. Sokszor ;Émon nehéz eldönteni, hogy két •«JÍRr külön nyélv-e vagy csak hyel v j árás nak tekinthető. Az

amerikai indiánok kb. 800 nyelven beszélnek. Nehéz lenne utánaszámolni. De így vagyunk az afrikai négerekkel is (500 nyelv). Sokszor nehéz eldönteni az egyes nyelvek hovatartozását. Pl. az eszkimók nyelvét is nehéz valamelyik nyelvcsaládba sorolni. Szóba jött az altáji nyelvcsalád, mások szerint a paleoszibériai nyelvek közé tartozik, mint a ma már kihalófélben levő jukagir és a ma is élő ázsiai csukcs nyelv,

S

elyek szavaival finnugor ere- 3 szavaink is egyezést mutálnák.

$®ikar beszélhetünk tehát rtyfeivcsaládokról ? Ha kimutatható, hogy a rokon nyelvű népek valamikor együtt éltek, vagy nagyon szoros kölcsönhatás volt közöttük, és csak később szakadtak el egymástól, de a közös nyelvet továbbvitték, és természetesen fejlesztették is. Minél régebben váltak szét a nyelvcsalád tagjai, annál nagyobb közöttük a különbség. Amelyek később Váltak el, könnyen fölismerhető- én hasonlítanak egymáshoz.

Minket elsősorban az európai nyelvek érdekelnek, mivel a mi Üfjfelvtink is európai nyelv. Jöve- ^étiVázavaink jelentős része is ezékéői a nveivekből származik. Az európai nyelvek nagyon nagy föfbsége az indoeurópai nyelv- ftsáíádba tartozik. Az elnevezés Összefoglaló- indo-feurópai. Tagját Európában a germán, új-latin vagy román, szláv és balti nyelvek, de ide soroljuk a görög, albán, örmény és a kelta nyelvek maradványait Franciaországban és Angliában. Ázsiai tagjai az iráni és nz indiai nyelvek. Ez a hj?ielvcsalád szinte az egész világot behálózza. Az angol és spa’Jp.m

nyol nyelv szinte az egesz világon ismert. Az orosz és az in- doiráni nyelveket is nagyon sóban beszélik. Európában élnek kaukázusi népek is (a grúzok). A Franciaország és Spanyolország határán élő baszkok nyelvét egy nyelvcsaládba se lehet sorolni, de annyit megállapítanak róla, hogy nagyon régi nyelv.

Meg kell említeni, az altáji nyelvcsaládot is. mivel a török nyelvekkel szoros kapcsolataink voltak. Régebben a mi nyelvcsaládunkat összevonták az altáji- val, így uráli-altáji nyelvekről beszéltek. Ma már külön tárgyalják őket. Altáji nyelvek a török-tatár, a mongol és a mand- zsu-tunguz.

Nagyon elterjedt nyelvcsaládok a kínai-tibeti, az indonéz, a sé- mi-hámi, az ausztráliai és pápua, az afrikai néger és a már előző cikkünkben említett japán nyelv.

A nyelvrokonság kutatásában a felötlő egyezéseket nem lehet figyelembe venni. Vannak véletlen egyezések is. A fiú és év sző megvan a románban is (fiú, ev), a ház és a föld németül Haus és Feld, a toszkánaj olaszban hasa, a mordvin mon, ton. son (én, te, 6) írásban pontosan egyezik a franciával (enyém, tied, övé), a lapp mo-kum. to'kum, so-kum, egyezik a latin me-cum, te-cum, se-cum (velem, veled, magával) szavakkal. De ezek alapján naiv- ság lenne még csak feltételezni is. hogy a magyar nyelv a románnal, némettel és olasszal, a mordvin a franciával, a lapp pedig a latinnal egy nyelvcsaládba tartozik. Ilyen felötlő véletlen egyezéseket bármelyik két nyelvben találhatunk. A finnugor nyelvrokonság tárgyalásakor

majd kitűnik, hogy csak elfogadható bizonyítékok alapján beszélhetünk nyelvrokonságról.

(A középiskolák számára készült Földrajzi Atlasz egyébként a 15. és 60. oldalon színes térképvázlatokkal nagyon szemléletesen mutatja be a világ nyelvcsaládjait. Kiss István

v HÍREK A BAJAI JÁRÁSBÓL Ijjgy üttműködés az ismeretterjesztésben

A minél hatékonyabb együtt- JSj^ftködés érdekében a TIT bajai járási szervezetének vezetőséggé több mfeé'áHápodást^ J<ezdémé- f hyezett. A líISZ jáfási bizottságával augusztus 4-én írták alá az éves szerződést. A járási , sportfelügyelőséggel kötött szerződés alapján 20 előadást tartanak sportfelügyelőségekben jä: \ tudományos ismeretterjesztő tagjai,

kidolgozták a városi-járási íyvtárral közösen tartandó íjdezvények tervét. Egyeztet- ’ az író—olvasó találkozókkal 'á könyvhéti eseményekkel jcsolatos teendőket. A Haza- ... JK" Népfront járási szervezetéig» kötött megállapodás leg- ■f^fiosabb pontjai a honismereti '«Söpörtök támogatására, a hazafias és internacionalista nevelés erősítésére vonatkoznak.

Eredményesnek ígérkezik az MHSZ területi szervezetével kialakuló együttműködés. Tíz községben rendeznek előadássorozatot az új közművelődési évadban. A Vöröskereszt és a TIT járási szervezet 3 évre állapodtak meg a közös teőfíiva- 'tékbarí ‘ kölcsönösen tájékoztatják egymást és a TIT előadások térítésénél kedvezményt kap a Vöröskereszt. A Közlekedésbiztonsági Tanács helyi vezetőivel a 12 előadásból álló sorozat tematikáját dolgozták ki. Ezt tíz községben rendezik meg.

Elkészültek az oktatási intézményekkel, a polgári védelmi törzsparancsnoksággal történő együttműködés módszereit, formáit. tartalmát rögzítő szerződések tervezetei is.

Az alapos előkészületek ismeretében bizakodva várhatja a bajai járás lakossága az új köz- művelődési évadot, A TIT és előadások szervezésével is foglalkozó intézmények, szervezetek összefogtak a mutatkozó igények minél színvonalasabb kielégítésére, a felesleges párhu-* zamosságok elkerülésére.

H. N.

fcsregeMy

(7.)

Négyet is csörgött a huszonné- gyes telefon, amíg felvette az ügyeletes.

— Ml van ott, kérem? Ugyeletet tartunk, vagy alszunk? — kérdezte ingerülten az őrnagy, mert hozzá volt szokva, hogy azonnal felveszik a belső hívást. A vonal túlsó végén levő ügyeletes rendőr bizonyára megismerte a hangját, mert a következőt mondta:

— őrnagy elvtárs! Éppen most volt itt egy villanyszámlás és jelentette, hogy a Lőwy utca háromban lakó...

Az ügyeletes nem tudta befejezni, mert az őrnagy közbevágott.

— Hozzám is éppen onnan érkezett bejelentés telefonon. Kérem, menjenek ki és nézzék meg a helyszínt. Sosem lehet tudni.

Lehet, hogy az öreg egyszerűen csak elutazott.

— Értettem, őrnagy elvtárs! — hallatszott a megkönnyebbült válasz a vonal túlsó végén, s mindketten letették a kagylót. A tanácskozásnak- véget vetettek, hiszen korai lett volna még nyomozási módszerekről tárgyalni, amíg semmi bizonyíték nincs, csupán egy holttest és egy hajszál.

Közben egy Zsigulival két rendőr a megadott címre indult. Borongós idő volt, de nem esett az eső, ködöt sem lehetett észlelni. A városban szokásos nagy forgalomban kanyarogtak.

— Ezekkel az öregekkel van a legtöbb baj. Elfelejtenek mindent, aztán nekünk kell helyretenni a dolgokat. A múltkor is, emlékszel arra* az öregasszonyra? Elkezdett rikácsolni, hogy eltűnt az arany nyaklánca. Felhajtottuk az egész házat, mire kiderült, hogy az unokájának adta érettségi ajándékba. Csak elfelejtette — dohogott a főtörzsőrmester, de a gépkocsit vezető őrmester nem vette a lapot.

— Édesapám! Ha közben nem halsz meg, te megöregszel. S ahogy így elnézlek, nem jósolok nagy jövőt a memóriádnak — s mindketten jóízűt nevettek.

De már meg is érkeztek a Lőwy utca három elé. Az öreg Lánczos Arnold lakása valóban le volt zárva, kulcs belül sem volt. Először érdeklődtek a hirtelen összefutott lakóktól, hogy- vajon nem utazott-e el az öreg? Mindannyian azt mondták, hogy nem szokott sehová sem menni, vagy ha négy-öt évenként- mégis, akkor a szomszédjára bízza a lakást, hogy öntözze a virágokat, etesse a papagájt, s pénzt is ad, ha időközben valamilyen számla esedékes. De most egyiket sem tette.

— Hát akkor, nézzük meg! — javasolta a főtörzs és először u függöny fölött próbált benézni, de a konyhát látta csupán, ahol semmi gyanúsat nem észlelt. Nézegette a zárat. Azt így is meg lehetett állapítani, hogy csak az egyiket zárták be. A másikat, a kilincs fölött felszerelt biztonsági zárat nem fordították el, tehát viszonylag könnyű dolguk lesz a kinyitásnál. Egyikük olt maradt, az őrmester pedig visz- szament az öreg Samuért!

Dolgozott ugyanis a rendőrség állományában egy Andai Simon

nevű, hallatlanul ügyes ember. Régen túl volt már a nyugdíjkorhatáron, de a rendőrség a világért sem akarta elengedni, s szerencsére ez találkozott az öreg szándékával, mert ő hallani sem akart a nyugdíjról. Igaz, hogy Simonnak hívták, de mindenki Samu bácsinak szólította. Nem volt az a zái. amit rövid idő alatt ki ne nyitott volna a hajdani órásmester és műszerész. Híre, ügyessége, abszolút megbízhatósága országosan ismert volt a belügyi szerveknél. Nem egyszer előfordult. hogy Samu bácsi háza elölt este tizenegykor megállt az URH-kocsi, s már vitték is valahová, sürgős munkára.

— Samu bácsi, rá kellene lehelni egy ajtózárra! —1 tájékoztatta az őrmester, amikor (beért a rendőrségre.

— Kérj el a főnöktől, gyermekem! — hangzott a válasz és az öreg föl sem' nézett a munkájából: egy rádiót javított és a szerkezeti visított, nyávogott, verlyo- gott a keze alat. Mindenkit legezett Samu bácsi, még az örna- _ gyokat, alezredeseket is, Ezért senki nem neheztelt rá, sőt az újonnan bekerült vagy máshonnan ideirányított rendőrök alig várták, hogy az öreg tegezze őket.

— De éppen a főnök mondta, hogy nyissuk ki az ajtót!

— Hát akkor nyissátok ki. Nekem nem mondta. Esetleg hozzátok be az ajtót és itt kinyitom,

mert a Gyurka kijelentette, hogy addig nem mozdulhatok a helyemről, amíg ezt meg nem csinálom.

A „Gyurka” az ezredes volt, a kapitányság vezetője. Az öreg felnézett, s látta a kétségbeesett Őrmestert.

s— Na. várjál fiam, majd beszélek vele.

— Gyurikám! — szólt be Samu bácsi a kagylóba — itt válami ajtót kellene sürgősen kinyitni — mondta és az. őrmesterhez fordulva megkérdezte, hogy hol az .az ajtó.

'•'ú— a Lőwy Sándor utcában. USfgy .mennyi időre? Hát az. oda- fljjKZn utat számítva, tíz perc. Jó,, ídfiílben — s tetette a kagylót. Izét megtörölte egy rongyba, (•bébe kotort, s indulhattak is. irány pere múlva az ajtó sar- tarull a rendőrök előtt. Ott- |yta a fötörzsnek a kulcsot, s az autó visszavitte az. öreget a kapitányságra. A fötör/.s elküldte,'a kívánesiikodókat, bement a lakásba, de nem volt türelme megválni, amíg kollégája visszatett. Bezárta belülről az ajtót és körülnézett.

teöba-konyhas lakás volt, s parányi fürdőszoba, zuhanó tálcával. A szobában meg- ilta az öreget. Feküdt a heve- g a szabályosan megvetett ágy- Nyakán egy női harisnya, jtt volt. Nem kellett orvosértőnek lenni ahhoz, hogy ^állapítsa: megfojtották. Az

erre utaló nyomok egyértelműen látszottak az áldozat nyakán. A főtörzs nem volt meglepődve, hiszen számított erre is, noha feltételezései között nem ez szerepelt az első helyen. Fölhajtotta a puha paplant, s nézte a pizsamába öltözött öregembert. Kezei szorosan összekulcsolva a mellén nyugodtak.

Mire az őrmester visszatért, tulajdonképpen végzett is, de azért megmutatta a társának is a halottat.

— Az. idén nagyon rossz lesz it bűnözési statisztikánk —szögezte le az őrmester, miközben bezárták az ajtót, s igyekeztek az életvédelmisekhez. Mert a továbbiak rájuk tartoztak.

Benke őrnagy meglepődött azon, hogy a bejelentés ilyén „eredménnyel” járt. Azonnal be is vetette legjobb embereit, hogy vizsgálják át tüzetesen a lakást, kérdezzék ki a szomszédokat, az áldozatot pedig vitessék ki a rendőrségi boncolóorvoshoz.

A szomszédok nem sokat tudtak mondani. Tulajdonképpen azt ismételgették, amit a bejelentés is tartalmazott. Nem láttak ott senki, de nem is szokott az öreghez jönni senki. Három-négy évenkén jött el a lánya Debrecenből, de most azt sem látták. Közben a holttest „külszíni” vizsgálatánál feltűnt, hogy az öreg ujjúról hiányzik egy gyűrű, amelynek jól látszott a nyoma.

(Folytatjuk.)