Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

I 1975. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE • 3 lÉiiilil Bajától Szibériáig A fenti címmel azt jelezzük, hogy az utóbbi napokban a tele­vízió jóvoltából szűkebb hazánk­kal épp úgy ismerkedhettünk, mint a tőlünk meglehetősen tá­voleső vidékekkel, országokkal, népekkel. Sorozatok Kezdjük a legnagyobbal, s bi­zonyára a legtöbb nézőt magához édesgetővei: a Balzac-sorozattal. Csaknem két hónapon át, min­den csütörtökön a készülék előtt ültek a világirodalom óriásának tisztelői és a romantikus, szerel­mi történetek kedvelői. A héten láthattuk az Egy taní­tó naplója című olasz tévéfilm­sorozat első részét. Aligha hi­szem, hogy aki ezt megnézte, ér­zéketlen maradt a pedagógiai kérdések iránt. Izgatottan várjuk a folytatást. Szurkolunk a nemes törekvésű fiatal tanítónak, aki nemcsak a szülők értetlensége és a gyerekek „elvetemültsége” el­len kezdett harcba, hanem kollé­gáinak elavult nézetei ellen is. Folytatták Komlós János Mon­dom a magamét című emlékező sorozatát, a publicisztikai igény­nyel színre lépő humorista szel­lemes összekötő szövegével, s a régebbről már ismert betétek, je­lenetek, tréfák előadásával. Az eddigiek alapján érdemes lesz a következő adások alkalmával a készüléket bekapcsolni. A hét két utolsó estéjén meg­hallgattuk — és nézhettük — A jejvízvédelmi kutatóintézet jelen­téseit. Az író-rendező Szabó Sí­pos Tamás hangja ezekben tán az eddigieknél is keményebbre változott. Kíméletlen nyíltsággal, s nem kevés ellenszenvet keltve irántuk, társadalmunk elfajult gondolkozású, és mohón harácso­ló embereit vette célba. Gondo­lom, sokakat mélységesen elgon­dolkoztat mindaz, amit ez a so­rozat a szatíra eszközeivel sugall. Egy nyugtalanító riport Szombaton Győztesek címmel dokumentumjellegű portréfilmet sugárzott a televízió. Az országos építőipari vetélkedő egyik győz­tes brigádját igyekeztek bemutat­ni családi körükben, mindennapi életükben, a lakkozás nélküli őszinteség igényével. A negyvenperces nagyriport, végén az derült, ki, hogy a dol­gos, becsületes és értelmes fiatal szakmunkások erejüket megfe­szítve végzik napi munkájukat. Ha kell „ráhajtanak", külön fel­adatokat vállalnak, nem idegen­kednek akár a legkeményebb munkától sem. S ezért természe­tesen anyagi juttatásokat, meg­emelt keresetet várnak. Ez így • rendben is lenne. Másvalami az, ami nyugtalanítja mégis a nézőt. A riporteri közbeszólás, közbe- kérdezés megannyi lehetőséget, alkalmat kínált, a riportalanyok­nak arra, hogy egyéb dologról is beszéljenek. Alig szóllak valami érdemlegeset ilyen esetekben, sőt. Egyikük nyíltan megmondta, hogy ő külföldi utazásra azért nem költ pénzt —, bár megtehet­né -v, mert amit ott kap, „nem lehet megfogni”. A megvásárol­ható tárgyakat értékeli csupán. Amikor egy másik alkalommal elhangzott a kérdés azzal kap­csolatban, hogy a szerzési vágy mellett vagy közben hol helyez­kedik el és milyen a szellemi igény, hallgatás volt a válasz. E győztes brigád életének be­mutatásakor szó sem volt mű­velődésről, mozgalmi életről, if­júsági szervezetről, a szabad idő értelmes eltöltéséről, de még a sportról sem. Csaknem kizárólag és mindvégig az anyagiak körül folyt a beszélgetés. S ebben nem csak a tévések a hibásak. Hanem a valóság, amely az alkalommal is figyelmeztet bennünket. A bajai példa A televízió pedagógiai témájú riportfilmje akár a fenti címet is viselhette volna. Hiszen a Pe­dagógusok fórumában vetített A továbbképzésről — négy tételben című film az immár tíz évre visz- szanyúló jó tapasztalatokat pró­bálta országosan elterjeszteni, közkinccsé tenni. A Bács-Kiskunból és Csongrád- ból Bajára összesereglett pedagó­gusok, a Tanítók Nyári Akadé­miájának hallgatói, s vezetői mondták el véleményüket a to­vábbképzés jelenlegi rendszerével kapcsolatban. Többen hangsúlyozták az elmé­leti és gyakorlati képzés szoro­sabb összhangját. Javasolták, hogy helyezzék jobban előtérbe a komplexitást. S az is felmerült,- hogy egy idő után tegyék köte­lezővé a fiatal nevelők szervezett továbbképzését. A bajai pedagó­gusok közül néhányan elgondol­koztató dolgokat mondtak a vi­tában. Dr. Ili Mártonné, Bényi Lászlóné, Gaszner István, Márity Jánosné, Heincz József né és má­sok siettették a továbbképzési rendszer javítását. S abban vala­mennyien megegyeztek, hogy a bajai tapasztalatok biztatóak. A változatos Hét ■ Sugár András vezetésével is­mét sok érdekes helyre vitte el a nézőket a Hét. Jártunk D.él- Amérikában, ahol a remekül tájé­kozott Horváth János volt a.szel­lemes kalauzunk. Sok fontos és érdekes dolgot sikerült megtud­nunk erről a forrongó földrészről. Eljutottunk a távoli Szibériában élő rokonainkhoz is, a hantikhoz és a mansikhoz. S valljuk be, megdobogott a szívünk, amikor a múlt évezredeket idézve e távoli népek fiaitól a magyar nyelv egyes szavait hallottuk, szoros kötelékeink bizonyítékául. Töb­bek között megragadott, hogy mi­lyen elevenen él, mennyire virág­zik távoli rokonaink népi kultú­rája. Varga Mihály Épül a ceglédi hordógyár A hazaszeretet forrásvidéke A Bues megyei Állami Építő­ipari Vállalat nemcsak'megyénk­ben, hanem Nagykőrösön és Ceg­léden is vállal munkát. A két vá­rosban már lakások százait adták át. de több üzem építésével se­gítették a két város iparosodását is. Jelenleg az egyik legnagyobb munkájuk a ceglédi hordógyár építése. A fővárosi üzem több szakaszban települ Ceglédre, s ehhez a Bács 'megyei építők te remtenek lehetőséget. Az építke­zés 1972 elején kezdődött, s 197-1-^ ben már használatba vehették a fűrészcsarnokot, kazánházat, négy gőzölő kamrát és más létesítmé­nyeket. Ebben az első szakaszban készült el az irodaépület, amely­ben helyet kapott az öltöző és fürdő -is. Most a második szakaszban 80x36 méteres hordógyártó csar­nokot és más üzemi épületeket építenek, s ezeket a tervek sze­rint szeptember 30-ra adják át rendeltetésüknek. Már megkezdő­dött' a gyárépítés harmadik üte­mének tervezése, s két év múlva mintegy 250 dolgozót foglalkoztat a Bács megyei építők által létre­hozott új ceglédi hordógyár. 9 Felvételünkön Kosa Károly, az Ady Endre nevét viselő 'ácsbrigád vezetője az épülő csarnok tetején dolgozik. Opauszky László felvétele Hat és fél száz korszerű üzemház Félidőben az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja Ez év végére félidejéhez érke­zik az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja. Teljesítésé­ről most készítik a felmérést az OKISZ-ban. Mivel a program egyik fő célja a szociális létesít­ményeket nélkülöző, szétaprózott, korszerűtlen munkahelyek felszá­molása a kis. és középüzefrii adottságokra* épülő korszerű, ha­tékony szövetkezeti .termelés, je. lentős eredménykéűt könvvetik el, hogy 1975 végén már 066 ipari szövetkezet dolgozhat saját üzem­házában. A tízéves fejlesztési program jóváhagyásának idején 1107 ipari szövetkezet működött, s jelenleg 1060 szövetkezeti kollektívát tarta­nak számon. A fejlesztés szaka­szos megvalósításával ez év június 1-ig 587 szövetkezet kapott vég­leges telephelyet és még az idén 79 szövetkezetben fejeződik be a rekonstrukció. A jelenlegi tervidő­szakban megkezdődött és a követ­kező öt évre áthúzódó 102 re­konstrukciót az, V. ötéves tervben további 156 szövetkezet fejleszté­se követi. A IV. ötéves tervidőszakban az. ipari szövetkezetek összesen 1,6 milliárd forint értékű hálózatfej­lesztést valósítottak meg. Jól föl­szerelt, korszerű műszaki beren­dezésekkel ellátott 30 ú.i autószer­viz. 37 korszerűsített autójavító áltgépkocsttu lajdbnnsnifsrrrrgfr. latára. A mosást, vegytisztüásf Jrl új és í) felűjü'írtt-4é>rt'MfezJiíór szá­lon segíti elő. Av ót év mérlegé­hez tartozik, hogy az ipari szö­vetkezetek 55 új szolgáltatóház­zal. 365 új fióküzlettel'és felvevő­hellyel állnak a lakosság rendel­kezésére. A következő tervidőszakban folytatják a tízéves fejlesztési program megvalósítását; különö­sen erőteljesen bővítik a szolgál­tató tevékenységet. Sok helyen tervezik új létestmén.vek: textil­tisztító szalonok, mosodák és autó- és motorkerékpár-szervizek üzembe helyezését. Számottevően bővítik a szolgáltatóházak és egy­ségek hálózatút is. (MTI) • „A községek, nagyközségek településfejlesztési munkája és eredményei a IV. ötéves terv idő­szakában olyan óriási, mértékben növekedtek, ami messze túlszár­nyalja a megelőző időszakok fej­lesztési ütemét”. Ezekkel a sza­vakkal kezdte beszámolóját Bene András, a megyei tanács kecske­méti járási hivatalának elnöke — a járás településfejlesztési hely­zetéről. a társadalmi munka szer­vezésének tapasztalatairól, a nép­frontbizottságok tevékenységéről ebben a munkában. A járási népfrontelnökségi ülés résztvevői — mint tisztségviselők, maguk is tevékeny kovácsai a si­kereknek — bizonyára kellemes érzésekkel figyeltek fel e beveze­tőre. Jóllehet, a tényt maguk is éppen úgy tudták, mégis, a leg­közvetlenebb partner, a tanács egyik vezetőjének szájából halla­ni az elismerést tükröző összege­zést — jólesett. Meg a jelző —, hogy óriási mértékben léptek előre. Érezték, hogy az így hasz­nált kifejezésben most mindany- nyiuk öröme ég. Miként igazolják ezt a tények? A kecskeméti járásban a tervidő­szak településfejlesztési feladatai­nak végrehajtására közel 122 mil­lió forint kiadást terveztek. Most már bizonyosnak vehető, hogy ez az összeg a IV. ötéves tervciklus végére 322 millió forintra rúg, ami 265 százalékos megvalósítást jelent. Ez csakugyan igen jelentős tervi últe] jesítés. 9 Milyen „közbejön”, előre nem számított tényezők játszottak vajon közre abban, hogy a terv­időszakra számított fejlesztési ki­adást ennyire megtetézték? Azt nem gondolhatjuk, hogy „rosszul" számollak”, tehát mintegy me­netközben jöttek rá — „ni, hiszen nekünk nem is annyi pénzünk van, hanem több mint kétszer annyi!" — Ilyen naivságok egy terület gazdálkodásában nem for­dulhatnak elő. De akkor mégis, miért lehetett az eredetileg elképzelt 122 millió­val szemben 322 millió forintot fejlesztésre költeni? Bene elvtárs tájékoztatójának további részeiben egyik igen döntő magyarázatra találunk. A lakosság részéről megmutatkozott áldozatkészségben. A járás népe a közel 46 millió forint kötelező községfejlesztési hozzájáruláson felül — kerek számban kifejezve — 21 millió forinttal önkénte­sen megemelte a. fejlesztésre szánt összeget. • Mindemellett: a.községek, nagy. községek "ieSyi'e hatékonyabbá» gyümölcsöztelik at településfej­lesztés szolgálatába állítható tár­sadalmi munkát, illetve az ebben rejlő lehetőségeket. A társadalmi munka szervezésében, irányításá­ban. a tettekben s-zéles körű tár­sadalmi összefogás realizálódik, válik valósággá. Benne van ebben a pál l, a tanácstagok és népfront­aktivisták fáradozása, a helyi gaz­dasági vezetők, fiatalok. KlSZ-is. ták készsgge. a lakosság szorgal­ma. Ez vezetett oda. hogy a já­rásban végzett társadalmi munka értéke a IV. ötéves terv végére várhatóan eléri a 230 millió fo­rintot. Társadalmi munka keretében történik évente a községi földutak járhatóvá tétele, egészségügyi és gyermekintézmények zöménél az eszközök karbantartása, játszóte­rek, parkok kialakítása, gondozá­sa. utak. járdák, szennyvízcsator­nák karbantartása s tisztítása — és így tovább. Az egy főre jutó társadalmi munka értékének vál­tozása® is mondanak valamit. Ez az összeg 1971- ben 223. 1972- ben 414. 1973- ban 689, 1974- ben 535 forint volt. Az egy emberre eső társadalmi munkateljesítménnyel szinte minden évben kiemelkedett Ja- kabszállás. Kunadacs. Kunbaracs, Kunpeszér, Nyárlőrinc. Orgovány, Városföld, község, illetve Tisza- kécske. Kerekegyháza. Szabad- szállás, Lajosmizse nagyközség. 9 A jó „csapatmunka” — együttműködés — bizonyítéka, hogy a kecskeméti járás egymást követő 4 évben ért el első helye­zést a településfejlesztési ver­senyben, Ez az erkölcsi elismerés mellett természetesen (milyen jó, hogy ezt így mondhatjuk; termé­szetesen (anyagi támogatást is je­lentett a helyezett községek ré­szére. A településfejlesztési ver- senyben Tiszakécske és Kerekegy<- háza 4, Kunpeszér 3. Kunadacs, Városföld és Jakabszállás 2—2, Nyárlőrinc. Szabadszállás és La­kitelek 1—1 alkalommal került „dobogóra”. A helyezésekkel elért verseny jutalom összege járási summában 3 millió 650 ezer fo­rint. Leegyszerűsítve a sokrétű fo­lyamatok, összefüggések kölcsön­hatását. a gazdálkodás összetett­ségét —. az eddigiek alapján Is • leszűrhetjük, ahol ennyi áldozat- készséggel, mérhető forintértékkel járul hozzá a lakosság a szülő­föld. a szűkebb haza, a közvetlen környezet fejlesztéséhez —, nyil­ván több jut és több minden­re az állami, tanácsi pénzből. 9 Persze, a megye többi járá­sában — városában — hasonló el­vek válnak gyakorlattá. Hogy a kecskeméti járásban ilyen sike­resen történt eddig, mint már utaltunk rá. a jó összmunka kö- vekezménye is. Ezt pedig elősegí­tették — többek közt — a jó nép­frontmódszerek. Például: tapasz-« talatcserét, nemes rivalizálásra ' "sérkerifő erőt 'égyáfánt hordozáál? magukban az úgynevezett; jfiáer lyézétt járási népfrontelnökségi, esetenként bizottsági — ülések. Meg az a gyakorlat, hogy egy-egy alkalommal 2—2 községi nép­frontbizottság munkásságát veszik számba... A. helyszíneken körül lehet nézni, saját szemmel „össze­szedhető”. mi újat csinálnak itt, ami nálunk is beválna; összeha­sonlíthatnak, mi — miért megy jobban itt, mint. másutt — és vi­szont Ha jól belegondolunk, mindez a hazaszeretet egyik fő forr.ásvi- déke. Mert. hogy i 11 kezdődik —, nem kétséges. —th —n (7.) Már messziről látszanak az ország déli, tengerparti és keres­kedelmi hajózása központjának toronyházai, az építődaruk gém­jei. A modern lakótelepeken húszemeletes házak magasodnak a város fölé. Hatalmas építkezés, mint az országban mindenütt. Észak felé fordulunk. A város tengerpart felőli határában só­lepárló telepek. Két-három mé­ter magas, hat-tizenkét méter hosszú szürkésfehér gúlákban tengervízből nyert sóhalmdk, a felparcellázott víztükör pariján. A parcellákba bevezetik a vizet, a tűző nap elpárologtatja, s ott­marad a kikristályosodott só. Ezt aztán összegyűjtve gúlákba rak­ják. Évente másfél ezer tonnát. így mutatkozott be a tenger. Mint egy kémény néjküli gyár, vegyész nélküli laboratórium. Nemsokára a Naposparton az­tán belevetettem magam a hűsí­tő ölelésébe. 9 A Napospart Mit mondhatok róla? Valóban Partnak fordulok. Hátára vesz , sós, mindig hullámzik, ‘ sohasem egy hullám, beletempózok, hogy hangtalan. Bátorítóan erős, köny- segítsen. Még néhányszor ugyan­ilyenén tart a felszínén. De vég- ez, már szinte a parton vagyok, télén hatalmas és ez óvatosságra Lábam homokot ér a víz alatt. , int. Mozdulatlanságában is örök- S ahogy a hullám megtörik \ a ké mozgó, változatlanságában is parti fövenyről visszahúzódó elő­szüntelen változtatja az arcai. -ző hullám vízfodrán, tajtékos ha­Egy kis figyelmetlenség, máris bot göndörít, barátságosan a há­átcsap rajtam egy göndör hűl- tamra dől, majd zúgva, sistereg­lám és csípi a sósvísftiez nem ve felgördül a homokpadra. szokott szemem. Kiismerve a hűl- Enyhén, fokozatosan mélyül a lámzás ritmusát, ket-harom lem- tengerfenék, a part vize ettől póval is me te re kel lendít eloie. melegebb. Biztonsággal ismerked­Ráfekszem a hatara 1 PSa • hetnek a gyermekek is a tenger­le-föl, ahogy alamlut es elhagy ,.el Tetszik is vidám, .játékos egy-egy hullám. Nem hideg, üde pancsolásuk, próbálkozást!? de­és üdítő. rűre hangolja a szemlélőjét. Körülöttem fürdőzők tarkálla- Ahogy egy-egy hullámot telugor­nak, vízibiciklik döcögnek taraj- va, sikongva legyőznek, s ha ról hullámvölgybe. Beljebb ví- . feldönti őket. megnyalják szájuk zisízőket vontat a fürge motor- sós szélét, a felfedezők, a bátrak csónak. A horizonton vitorlák. boldogsága csillog a szemükön, villantják lepkeszurnyijkat. A És újra és megint várják a hul­motoros kisvártatva visszafelé támot. Alig lehet kicsalogatni vontatja ügyes hullámlovasát. őket a számukra pajkos lenger­Mögötte ékalakban vízfodor nyi- bői. lik, mindjobban kitárul, közelít. Ahol a víz kifut a homokra, fár peremén balra: Neszeber 9 Vidám játék a hullámokkal könnyű a járás. Feljebb éget a part, csak hozzászokott láb tapos­hatja. Jó nagy ez a strand, any- nvi bizonyos. Százötven méter széles és hat kilométer hosszú. Közepén végig öt sor napernyő, oázis a forró homokon. A parttól jócskán eltávolodott kopárkás hegyek tág síkságot nyitnak a tengerig. Az egykor gyökeret vert kis erdő mellé nyarfást telepítettek, de még ezek is erőtlenek a déli nap ostromló hevével szemben, amely erősen hevíti a környék homokdűnéit, a selymes homokú tengerpartot. Valóban Napospart. Bulgária legnagyobb fürdő- üdülőhelye. Toronyrftagas modern szállodák sora, 98 szállodája, bun­•, ’ó\ kempingjei 27 ezer vendé­get fogadnak egyszerre. Ma! — mert még fejlődik. Most is lát­ható épülő szálloda. A pezsgő életű város a fiatalság, újdonság, frisseség képét sugározza. De hát valóban fiatal, hiszen az elmúlt nyolc esztendő alatt több mint negyven modern szálloda épült itt, bővült a kempingtelep, új bungalók keletkeztek — nem szól­va az éttermekről, bárokról, sőt a kaszinóról. Nem csoda, hogy mind több külföldi keresi fel Svédországtól az Egyesült Álla­mokig a kellemes üdülést, válto­zatos szórakozási lehetőségeket nyújtó Napospartot, amelyre oly büszkék a bolgárok, hogy új Ne- szebt-rnek is becézik. Budavári Antal (Folytatjuk) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom