Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B*ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 210. szám Ára: 90 fillér 1975. szeptember 7. vasárnap Mongóliába utazott A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság ülésszakára szombaton küldöttség utazott Ulánbátorba Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, a bizottság ma­gyar tagozata elnökének vezeté­sével. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Polinszky Károly oktatási miniszter és Gál Tiva­dar, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője búcsúztatta. Ott volt az elutazásnál Jadamin Si- rendev, a Mongol Népköztársa­ság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Borbándi János „Bögre-csárdák” a kiskőrösi járásban .1. oldal Megkezdődött a búzavetés ( • A búza vetéséhez készítik a magágyat Beck Ferenc és Hirth István traktorosok a hajósi József Attila Tsz-ben. • 150 hektáron termeszt silókukoricát a császár­töltési Kossuth Tsz. Traktorosai három géppel takarítják be az értékes takarmányt. Megkezdődött a kenyér- és a takarmánygabona vetése Bács-Kiskun megyében. A homokhátsági gazdaságok fogtak először hozzá, hogy a szüret idejére legalább az árpának és a rozsnak jórészét földbe tegyék. A kiskőrösi járásban szep­tember első hetében 30 hektár búzát is elvetettek. A mai napig félezer hektár kalászos került a földbe a kecskeméti és a kiskőrösi járásban. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon látot­takon felbuzdulva a bácskai szö­vetkezetek szívesen vásárolnának Rába-Steigert, vagy más nagytel­jesítményű erőgépet, de munka­gépeket nem tudnak beszerezni. Nincs megfelelő eke. vagy vető- gép hozzá. K. A. A búza vetését még nem szor­galmazzák a mezőgazdasági nagy­üzemek hiszen arra a hűvösebb szeptember vége és október a leg­alkalmasabb. Addig elég sok munkát kell elvégezni. Bár az előirányzott 106,4 ezer hektár ta­laj-előkészítésnek 90 százalékát elvégezték a mezőgazdasági szö­vetkezetek, szeptember első nap­jaiig 50 ezer hektár vetőszántás lett készen. Egyelőre a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalat szállítja a jó minőségű, fémzárolt vetőmagot azokba a szövetkeze­tekbe, ahol saját termésből nem tudtak megfelelőre szert tenni. Élvek során át bebizonyosodott, hogy milyen döntő szerepe van a magas termésátlagok elérésében a vetőmagnak. A megye gazdaságai ezért az idén 6960 tonna kalászos gabonát rendeltek a termeltető vállalattól, hogy ősszel elvessék. A Bácskában egyelőre 18 ezer hektár kukorica betakarítására készülnek a szövetkezetek. Ebből 800 hektárt az IKR, 6500-at a BKR és 8 ezer hektárt a nádud­vari módszer szerint termesztet­tek. Műszakilag általában minden gazdaság megtett minden tőle telhetőt. Az alkatrészellátás hiányosságain azonban nem tud segíteni. A sükösdi Május l Tsz* nek alkatrészhiány miatt több mint egy hete áll a nagy teljesít­ményű K—700-as traktora. Hiába járják a kereskedelmi vállalatok lerakatait a tsz anyagbeszerzői, nem kapják meg a keresett cik­ket. • Hiba nélkül, nagy gyakorlattal dolgozik Agárdi László traktoros a kunszállás! Alkotmány Tsz cukorrépaföldjén. Társával együtt na­ponta 7—800 tonna répát gyűjt össze, de csak 500 tonnát tud át­venni a cukorgyár a közös gazdaságtól, (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvétele) I AZ ESZTÉTIKA ÉS A NEVELÉS NAPJA — TÁNCHÁZ GYEREKEKNEK ÉNEKESEK AZ ÜZEMEKBEN, ISKOLÁKBAN Vándorolt a népzenei találkozó A hatodszorra njegrendezett kecskeméti népzenei találkozó el­ső, pénteki napjára hangulatos — balladákkal, varázslóénekek­kel, táncokkal fűszerezett — iro­dalmi est tett pontot a megyei művelődési központban. Igazából nemzedékek adtak egymásnak randevút, akárcsak az üzemi és iskolai látogatásokon. A közön­ség soraiban sok volt az ifjú arc, és szinte jelképes erejűnek lát­szott, amikor a 71 esztendős Bu- jáki Gergely az ősi magyar ver­bunkos lépéseit ropta-lejtette­szökellte a fiatalokból álló Szur- di-együttes muzsikájára Tegnap .reggel az ország kü­lönböző részeiből és a határain­kon túli magyar nyelvterületről érkezett csoportok „foglalkozási órán” folytatták bemutatkozásai­kat. Ezzel együtt megnyílt az ősi népi hangszereket felvonultató kiállítás a művelődési központ­ban, alhol a havasi kürttől kezd­ve a pánsípig sok érdekesség lát­ható. Majd szó volt a pentatónia néhány elméleti kérdéséről, fel­hangzottak Bartók és Kodály népzenei feldolgozásai, hogy az­tán megvitassák a jövő pedagó­gusainak, dalterj észtéinek képzé­si tennivalóit, akik majd tovább­adják a következő nemzedékek­nek a romlatlan előadásmódot. Az esztétika és nevelés szomba­ti napján több mint 10 előadás és hozzászólás hangzott el, amit vita és a javaslatok összegezése követett. Az általános iskolások nagy örömére megnyílt a „gyer- mektáncház”. ahol Kórsai Zsig­mondinak, a népművészet mes­terének vezetésével — neves együttesek közreműködésével —, (Folytatás a 3. oldalon) Jó szerencsét! Szerte az országban a bá­nyászokat köszönti népünk ezen a napon. A tárnák, az olaj- és földgázmezők dolgo­zói nehéz, megbecsülésre méltó munkát végeznek, ami­ért méltán megérdemlik, hogy az év egy napján — az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz évfordulóján — külön őket ünnepeljük. Éppen negyedszázada annak, hogy a párt és a kormány szep­tember első vasárnapját bá­nyásznappá nyilvánította. Ez­zel a magyar munkásosztály egyik legáldozatosabb munkát végző, legforradalmibb réte­gének adta meg a politikai, erkölcsi és anyagi elismerést. A bányászokra mindig szá­míthatott dolgozó népünk. Kinek ne jutnának eszébe ebből az alkalomból a szén­csaták hősei? Mert amikor — ha nehezebb időszakokban fázott az ország — a bányá­szok sohasem maradtak res­tek, tonnaszám küldték fel­színre a meleget, az energiát adó szenet. A tárnák és az olajmezök dolgozóinak szerepe, munká­juknak fontossága azóta sem csökkent, sőt, inkább növeke­dett. A világban — főként a nyugati tőkés országokban — egyre nagyobb méreteket ölt az energiaválság. S hogy ha­zánk lakossága ebből alig érez valamit — az a Szovjetunió­iból távvezetékeken érkező olajon és földgázon kívül — annak köszönhető, hogy a szén- és szénhidrogén-bányá­szok manapság is keményen helytállnak posztjukon. Márpedig energiából egyre nőnek az igények. Mind több az új üzem, a korszerű ház­tartás, a gépjárművek száma. Egyre kevesebb munkát végez az ember izomerővel, ezt a szerepet a gépek vették át, az ipar, a mezőgazdaság, a szál­lítás és az élet minden terüle­tén. A gépeket, berendezése­ket mozgató energiát pedig a bányászok teremtik elő. Bács-Kiskun megyében mintegy tízéves múltra tekint vissza a bányászat. A vastag homoktakaró alatt a föld mélye nálunk nem szenet, hanem — a XX. század ener­giahordozóját — a földgázt és a kőolajat rejtette sok-sok év­ezreden át. A szanki mező feltárása óta több milliárd köbméter földgázt és csak­nem másfél millió tonna kő­olajat adott. Jelentősége ha­zánk energiaellátásában egy­re nő. Ma már Szánk az or­szág harmadik legnagyobb gázmezője, s az ott épült földgázüzemet éppen az- egy évvel ezelőtti bányásznapon avatták fel. Megyénk lakossága néhány év óta mind nagyobb mér­tékben élvezi a szénhidrogén­bányászat áldásait. Több váro­sunkban és községünkben ugyanis sok ezer lakásban már földgázzal fűtenek. Még több azoknak a háztartások­nak a száma, amelyekben propán-bután gázzal főznek, a szobában pedig olajtüzelésű kályha ontja a meleget. Nem is olyan régen még sokkal kényelmetlenebb volt a hely­zet, amikor hagyományos fű­tőanyagokat használtak. Most mégis nagyon furcsa lenne az új energiahordozókról vissza­térni a régi tüzelőanyagokhoz. Bács-Kiskun nehéziparának büszkeségére, a szanki olaj- és földgázüzemre az ötödik ötéves terv időszakában az eddigieknél még nagyobb fel­adatok várnak. Az Orenburg» gázvezeték elkészültéig to­vább kell fokozni a termelé­sét, hozzájárulni az ország növekvő energiaigényének ki­elégítéséhez. Tudjuk, hogy bizhatunk bányászainkban, hiszen az elmúlt években, kü­lönösen pedig a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben helytállásukkal már számtalanszor bizonyítottak. Köszöntjük tehát megyénk bányászait a 25. bányászna­pon, s kívánunk nekik sok sikert, bpldogságot, s ahogy ők köszöntik egymást: Jó sze­rencsét! „ N. O. Két hét múlva boltokban az új paprika „Paprikaországban” teljes ütemben végzik a termésbeta­karítást. így tehát mostanra folyamatossá vált az a „futósza­lag”, amelyen a paprika a földekről a gyárba jutva, az ottani feldolgozás után hamarosan mint csomagolt áru foglalja el helyét az üzletek polcain. Ebben az évben összesen mint­egy 3200 vagon nyersárut várnak a termelőktől a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat központi üzemébe, illetve a gyár telephelyeire. A szállítás ritmusa szerint naponta 20—25 vagon nyersáru beérkezését jelen­ti ez. A termékmennyiség 40 szá­zaléka Kalocsára, 25—25 százalé­ka Miskére, illetve Dunapatajra, 10 százaléknyi pedig Sükösdre kerül. A paprikaszállítmányok há­romféle állapotban érkeznek a gyárba, illetve a telepekre: 40 százalékuk félkész termékként, azaz őrlésre előkészítetten, a többi nyersen, valamint szikkasz­tott, utóérlelt' állapotban. A vállalat legnagyobb szállító- partnerei, a dusnoki Munkás-Pa­raszt. a miskei Március 15. a döm- södi Petőfi Termelőszövetkezetek, a csólyospálosi Kunsági Szakszö­vetkezet, valamennyien hordják már a termést, de hasonlóképpen érkezik az áru más szakszövetke­zetektől, egyéni termelőktől is. Illetékesek elmondották, hogy T- ezúttal főként a tavaszi időjá­rási viszonyok miatt — mennyi­ségben nincs meg a tavalyi ho­zam. Minőség dolgában azonban sokkal jobb az idei paprikatermés a múlt évinél. Lemérhető ez a festéktartalmon, amely az elmúlt esztendőben — a „bőrben” — 2— 2,5 gramm volt kilogrammonként, • A géppel válogatott, csipedett, felszeletelt nyersáru igy kerül a Számum típusú szárítóba. Farkas Ferencné és Almás! Ilona teríti szalagra a terméket. az idén pedig 3—4,5 között mo­zog. A megfelelően előkészített pap­rika őrlése folyamatos, és a cso­magolás is olyan ütemű, hogy szeptember közepétől már a bol­tokban lesz kapható az új termés­ből nyert fűszerpaprika. Amiből elsősorban Bács-Kiskun megye üzleteit látja el az üzem. 35 vagonnyi áru pedig szeptem­ber végén indul exportra — az NSZK-ba, Hollandiába, Ausztriá­ba. Felvételeink a gyári feldolgozás néhány fázisáról készültek. 9 Végvári István igazgató — Zelenák János papri. kamolnárral az őrleményt vizsgálja. 9 Vincce Lászlóné laborvezető elégedett a festék, tartalommal (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom