Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B*ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 210. szám Ára: 90 fillér 1975. szeptember 7. vasárnap Mongóliába utazott A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülésszakára szombaton küldöttség utazott Ulánbátorba Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a bizottság magyar tagozata elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Polinszky Károly oktatási miniszter és Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. Ott volt az elutazásnál Jadamin Si- rendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Borbándi János „Bögre-csárdák” a kiskőrösi járásban .1. oldal Megkezdődött a búzavetés ( • A búza vetéséhez készítik a magágyat Beck Ferenc és Hirth István traktorosok a hajósi József Attila Tsz-ben. • 150 hektáron termeszt silókukoricát a császártöltési Kossuth Tsz. Traktorosai három géppel takarítják be az értékes takarmányt. Megkezdődött a kenyér- és a takarmánygabona vetése Bács-Kiskun megyében. A homokhátsági gazdaságok fogtak először hozzá, hogy a szüret idejére legalább az árpának és a rozsnak jórészét földbe tegyék. A kiskőrösi járásban szeptember első hetében 30 hektár búzát is elvetettek. A mai napig félezer hektár kalászos került a földbe a kecskeméti és a kiskőrösi járásban. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon látottakon felbuzdulva a bácskai szövetkezetek szívesen vásárolnának Rába-Steigert, vagy más nagyteljesítményű erőgépet, de munkagépeket nem tudnak beszerezni. Nincs megfelelő eke. vagy vető- gép hozzá. K. A. A búza vetését még nem szorgalmazzák a mezőgazdasági nagyüzemek hiszen arra a hűvösebb szeptember vége és október a legalkalmasabb. Addig elég sok munkát kell elvégezni. Bár az előirányzott 106,4 ezer hektár talaj-előkészítésnek 90 százalékát elvégezték a mezőgazdasági szövetkezetek, szeptember első napjaiig 50 ezer hektár vetőszántás lett készen. Egyelőre a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat szállítja a jó minőségű, fémzárolt vetőmagot azokba a szövetkezetekbe, ahol saját termésből nem tudtak megfelelőre szert tenni. Élvek során át bebizonyosodott, hogy milyen döntő szerepe van a magas termésátlagok elérésében a vetőmagnak. A megye gazdaságai ezért az idén 6960 tonna kalászos gabonát rendeltek a termeltető vállalattól, hogy ősszel elvessék. A Bácskában egyelőre 18 ezer hektár kukorica betakarítására készülnek a szövetkezetek. Ebből 800 hektárt az IKR, 6500-at a BKR és 8 ezer hektárt a nádudvari módszer szerint termesztettek. Műszakilag általában minden gazdaság megtett minden tőle telhetőt. Az alkatrészellátás hiányosságain azonban nem tud segíteni. A sükösdi Május l Tsz* nek alkatrészhiány miatt több mint egy hete áll a nagy teljesítményű K—700-as traktora. Hiába járják a kereskedelmi vállalatok lerakatait a tsz anyagbeszerzői, nem kapják meg a keresett cikket. • Hiba nélkül, nagy gyakorlattal dolgozik Agárdi László traktoros a kunszállás! Alkotmány Tsz cukorrépaföldjén. Társával együtt naponta 7—800 tonna répát gyűjt össze, de csak 500 tonnát tud átvenni a cukorgyár a közös gazdaságtól, (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvétele) I AZ ESZTÉTIKA ÉS A NEVELÉS NAPJA — TÁNCHÁZ GYEREKEKNEK ÉNEKESEK AZ ÜZEMEKBEN, ISKOLÁKBAN Vándorolt a népzenei találkozó A hatodszorra njegrendezett kecskeméti népzenei találkozó első, pénteki napjára hangulatos — balladákkal, varázslóénekekkel, táncokkal fűszerezett — irodalmi est tett pontot a megyei művelődési központban. Igazából nemzedékek adtak egymásnak randevút, akárcsak az üzemi és iskolai látogatásokon. A közönség soraiban sok volt az ifjú arc, és szinte jelképes erejűnek látszott, amikor a 71 esztendős Bu- jáki Gergely az ősi magyar verbunkos lépéseit ropta-lejtetteszökellte a fiatalokból álló Szur- di-együttes muzsikájára Tegnap .reggel az ország különböző részeiből és a határainkon túli magyar nyelvterületről érkezett csoportok „foglalkozási órán” folytatták bemutatkozásaikat. Ezzel együtt megnyílt az ősi népi hangszereket felvonultató kiállítás a művelődési központban, alhol a havasi kürttől kezdve a pánsípig sok érdekesség látható. Majd szó volt a pentatónia néhány elméleti kérdéséről, felhangzottak Bartók és Kodály népzenei feldolgozásai, hogy aztán megvitassák a jövő pedagógusainak, dalterj észtéinek képzési tennivalóit, akik majd továbbadják a következő nemzedékeknek a romlatlan előadásmódot. Az esztétika és nevelés szombati napján több mint 10 előadás és hozzászólás hangzott el, amit vita és a javaslatok összegezése követett. Az általános iskolások nagy örömére megnyílt a „gyer- mektáncház”. ahol Kórsai Zsigmondinak, a népművészet mesterének vezetésével — neves együttesek közreműködésével —, (Folytatás a 3. oldalon) Jó szerencsét! Szerte az országban a bányászokat köszönti népünk ezen a napon. A tárnák, az olaj- és földgázmezők dolgozói nehéz, megbecsülésre méltó munkát végeznek, amiért méltán megérdemlik, hogy az év egy napján — az 1919. szeptember 6-i tatabányai csendőrsortűz évfordulóján — külön őket ünnepeljük. Éppen negyedszázada annak, hogy a párt és a kormány szeptember első vasárnapját bányásznappá nyilvánította. Ezzel a magyar munkásosztály egyik legáldozatosabb munkát végző, legforradalmibb rétegének adta meg a politikai, erkölcsi és anyagi elismerést. A bányászokra mindig számíthatott dolgozó népünk. Kinek ne jutnának eszébe ebből az alkalomból a széncsaták hősei? Mert amikor — ha nehezebb időszakokban fázott az ország — a bányászok sohasem maradtak restek, tonnaszám küldték felszínre a meleget, az energiát adó szenet. A tárnák és az olajmezök dolgozóinak szerepe, munkájuknak fontossága azóta sem csökkent, sőt, inkább növekedett. A világban — főként a nyugati tőkés országokban — egyre nagyobb méreteket ölt az energiaválság. S hogy hazánk lakossága ebből alig érez valamit — az a Szovjetunióiból távvezetékeken érkező olajon és földgázon kívül — annak köszönhető, hogy a szén- és szénhidrogén-bányászok manapság is keményen helytállnak posztjukon. Márpedig energiából egyre nőnek az igények. Mind több az új üzem, a korszerű háztartás, a gépjárművek száma. Egyre kevesebb munkát végez az ember izomerővel, ezt a szerepet a gépek vették át, az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás és az élet minden területén. A gépeket, berendezéseket mozgató energiát pedig a bányászok teremtik elő. Bács-Kiskun megyében mintegy tízéves múltra tekint vissza a bányászat. A vastag homoktakaró alatt a föld mélye nálunk nem szenet, hanem — a XX. század energiahordozóját — a földgázt és a kőolajat rejtette sok-sok évezreden át. A szanki mező feltárása óta több milliárd köbméter földgázt és csaknem másfél millió tonna kőolajat adott. Jelentősége hazánk energiaellátásában egyre nő. Ma már Szánk az ország harmadik legnagyobb gázmezője, s az ott épült földgázüzemet éppen az- egy évvel ezelőtti bányásznapon avatták fel. Megyénk lakossága néhány év óta mind nagyobb mértékben élvezi a szénhidrogénbányászat áldásait. Több városunkban és községünkben ugyanis sok ezer lakásban már földgázzal fűtenek. Még több azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben propán-bután gázzal főznek, a szobában pedig olajtüzelésű kályha ontja a meleget. Nem is olyan régen még sokkal kényelmetlenebb volt a helyzet, amikor hagyományos fűtőanyagokat használtak. Most mégis nagyon furcsa lenne az új energiahordozókról visszatérni a régi tüzelőanyagokhoz. Bács-Kiskun nehéziparának büszkeségére, a szanki olaj- és földgázüzemre az ötödik ötéves terv időszakában az eddigieknél még nagyobb feladatok várnak. Az Orenburg» gázvezeték elkészültéig tovább kell fokozni a termelését, hozzájárulni az ország növekvő energiaigényének kielégítéséhez. Tudjuk, hogy bizhatunk bányászainkban, hiszen az elmúlt években, különösen pedig a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben helytállásukkal már számtalanszor bizonyítottak. Köszöntjük tehát megyénk bányászait a 25. bányásznapon, s kívánunk nekik sok sikert, bpldogságot, s ahogy ők köszöntik egymást: Jó szerencsét! „ N. O. Két hét múlva boltokban az új paprika „Paprikaországban” teljes ütemben végzik a termésbetakarítást. így tehát mostanra folyamatossá vált az a „futószalag”, amelyen a paprika a földekről a gyárba jutva, az ottani feldolgozás után hamarosan mint csomagolt áru foglalja el helyét az üzletek polcain. Ebben az évben összesen mintegy 3200 vagon nyersárut várnak a termelőktől a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat központi üzemébe, illetve a gyár telephelyeire. A szállítás ritmusa szerint naponta 20—25 vagon nyersáru beérkezését jelenti ez. A termékmennyiség 40 százaléka Kalocsára, 25—25 százaléka Miskére, illetve Dunapatajra, 10 százaléknyi pedig Sükösdre kerül. A paprikaszállítmányok háromféle állapotban érkeznek a gyárba, illetve a telepekre: 40 százalékuk félkész termékként, azaz őrlésre előkészítetten, a többi nyersen, valamint szikkasztott, utóérlelt' állapotban. A vállalat legnagyobb szállító- partnerei, a dusnoki Munkás-Paraszt. a miskei Március 15. a döm- södi Petőfi Termelőszövetkezetek, a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet, valamennyien hordják már a termést, de hasonlóképpen érkezik az áru más szakszövetkezetektől, egyéni termelőktől is. Illetékesek elmondották, hogy T- ezúttal főként a tavaszi időjárási viszonyok miatt — mennyiségben nincs meg a tavalyi hozam. Minőség dolgában azonban sokkal jobb az idei paprikatermés a múlt évinél. Lemérhető ez a festéktartalmon, amely az elmúlt esztendőben — a „bőrben” — 2— 2,5 gramm volt kilogrammonként, • A géppel válogatott, csipedett, felszeletelt nyersáru igy kerül a Számum típusú szárítóba. Farkas Ferencné és Almás! Ilona teríti szalagra a terméket. az idén pedig 3—4,5 között mozog. A megfelelően előkészített paprika őrlése folyamatos, és a csomagolás is olyan ütemű, hogy szeptember közepétől már a boltokban lesz kapható az új termésből nyert fűszerpaprika. Amiből elsősorban Bács-Kiskun megye üzleteit látja el az üzem. 35 vagonnyi áru pedig szeptember végén indul exportra — az NSZK-ba, Hollandiába, Ausztriába. Felvételeink a gyári feldolgozás néhány fázisáról készültek. 9 Végvári István igazgató — Zelenák János papri. kamolnárral az őrleményt vizsgálja. 9 Vincce Lászlóné laborvezető elégedett a festék, tartalommal (Tóth Sándor felvételei)
