Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

1975. szeptember 28. • PETŐFI NEPE • 3

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának VII. küldöttértekezlete

Bátrabban éljenek jog- és hatáskörükkel

A választásokon sok hozzászóló foglalkozott a szakszervezeti testületek tevékenységével. Elismeréssel szóltak arról, hogy a testületek eredményesen tevékenykedtek a munkahely gazdasági és szociális fejlesztése érdekében; javult- érdekvédelmi munkájuk. Sok bírálat is elhangzott, ami arra mutat, hogy a tagság a kettős hivatás még következetesebb teljesítését várja a testületektől. Több helyen, ahol a dolgozók azt tapasztálták, hogy a politikai bátortalanság, vagy a gazdasági függőség miatt a tisztségviselők nem képviselik következetesen a dolgozók érdekeit, személyhez szóló bírálat is elhangzott. A tagság egyértelműen azt követelte, hogy szakszervezeti szerveink éljenek jog- és hatáskörükkel, segítsék elő és biztosítsák az egész dolgozó kollektíva bevonását a lényeges kérdések eldöntésébe, megfelelő tájékoztatást adjanak az adott munkahely helyzetéről, a jövő elképzeléseiről, a tervekről.

Általában sok bírálat hangzott el a szakszervezeti üdültetésről. Nyári szezonra kérnek több családi és házaspári beutalót. A szakszervezet is szeretné kielégíteni ezt az igényt — mutatott rá a szónok —, azonban e vö- natkozásban gyors fejlődésre nem számíthatunk. A társadalmi igényeket rangsorolni kell. Mindenki számára érthető, hogy a lakásépítés, a gyermekintézmények és az egészségügy fejlesztését, valamint a nagycsaládosok helyzetének javítását tartjuk elsődlegesnek; új üdülőtelepek kialakítására csak kismértékben lesz módunk. Azt viszont biztosítanunk kell, hogy a meglevő lehetőségekkel igazságosabban gazdálkodjunk, s mindenekelőtt a munkában kitűnt fizikai dolgozókat részesítjük előnyben.

Az észrevételeket az SZMT összegyűjtötte, azokat értékeli, s az illetékes szerveket kötelezte arra, hogy minden szóvátett problémával érdemben foglalkozzanak.

A választások eredményének ismertetése során elmondotta

Borsodi elvtárs, hogy több mint 18 ezer választott tisztségviselője van a mozgalomnak a megyé- oen. Ürömmel számolt be arról, hogy a munkások aránya 7,2 százalékkal emelkedett. Minden szervben növekedett a nők aránya is, a fiataloké azonban egykét tizedszázalékkal visszaesett.

A következőkben azokra a tennivalókra tért ki Borsodi György, melyek további fejlődésünk biztosítása szempontjából a szak- szervezetekre várnak és különösen fontosak. Ezek: a szakszervezetek hatékonyabb gazdasági segítő munkája, feladatai az érdekvédelmi munka fokozásában, az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésében, a dolgozók nevelésében. Pártunk XI. kongresszusa ezekben határozta meg és kérte elsősorban a szakszervezetek még hatékonyabb közreműködését.

Ezt követeli népgazdaságunk jelenlegi helyzete is, melynek összefüggései pártunk XI. kongresszusának dokumentumaiból, s a Központi Bizottság 1974. évi december 5-i határozatából népünk előtt ismertté váltak.

Gazdasági előrehaladásunk és vele együtt az életszínvonal tervszerű fejlesztése elsősorban attól függ, milyen mértékben tudjuk a munka középpontjába állítani a gazdasági hatékonyság növelését, a takarékos gazdálkodást, a tartalékok feltárását — emelte ki az SZMT vezető titkára, majd így folytatta. — Ez év elején a központi irányító szervek és a gazdálkodó vállalatok kidolgozták intézkedési terveiket az anyag- és energiatakarékosságra, az eszközök, a munkaerő jobb kihasználására. Ezek máris éreztetik hatásukat: országosan 7 milliárd forint megtakarítást eredményeztek. Megyénkben is javult a helyzet; a termelés növekedése döntő mértékben a munkatermelékenység növeléséből következett be, s több figyelmet fordítunk a hatékonyság növelésére is. Vállalati szakszervezeti szerveink is részt vettek az intézkedési tervek kimunkálásában, azok végrehajtásában és az ellenőrzés megszervezésében.

Még csak a kezdetnél tartunk

Az eddig megtett intézkedések azonban még nem elégségesek — emelte ki nyomatékkai a ■ vezető titkár. A tervek egy része formális, nem fordítanak kellő gondot a végrehajtásra, annak ellenőrzésére. Gyökeres fordulat még nem következett be a gazdálkodás, a vezetés minőségében. Több helyen a munkások, dolgozók sem érzékelik, hogy az élet- színvonal növelésének biztosítása az eddiginél nagyobb erőfeszítést, fegyelmezettebb munkát követel meg.

A tények mutatják, milyen feladatokkal kell megbirkóznunk, hogy további előrehaldásunk díjából minél hamarabb elhárítsuk a zökkenőket. Ilyenekre hívta fel a figyelmet Borsodi György.

A megyében egyébként is alacsony a korszerű termelőeszközök száma, de ezek kihasználtsá. ga sem megfelelő. Az átlagos műszakszám 1,4. — Sok helyen hiányzik a munkaerő a több műszak bevezetéséhez, ugyanakkor a meglevő munkaerő sincs mindenütt jól kihasználva — szervezetlenség és a fegyelem hiányosságai miatt. Felmérések szerint munkahelyeinken az átlagos napi dolgozói létszám 86 százalék; sok az indokolatlan hiányzás, de nagy a munkaidő-kiesés a késések, napközbeni eltávozások miatt is. Több üzemünknél mindez a napi munkaidő 10—12 százalékát is kiteszi. Arra kevés példát tudunk felsorolni, hogy a fegyelmezés eszközeivel élnének a vezetőik, pedig az utóbbi időben éppen a becsületes munkások teszik egyre több helyen szóvá az említett jelenségeket.

Elsősorban a neveléssel, a jó munkahelyi légkör kialakításával, szervezettebb munkával, de szükség esetén a fegyelmezés

eszközeivel is kell változtatni ezen a helyzeten. A szakszervezeti szervek támogassák a gazdasági vezetők ilyen irányú erőfeszítéseit, s biztosak vagyunk benne, hogy számíthatnak a lelkiismeretes dolgozók segítségéire.

Később arról beszélt az SZMT vezető titkára, hogy a munkaversenyt, az újítómozgalmat a megye minden üzemében sokkal jobban a termelés hatékonyságának növelésére a műszaki színvonal emelésére, a KB tavaly december 5-i határozatában foglalt feladatok végrehajtásának szolgálatába kell állítani. A munkások szeretik a nyílt, őszinte beszédet. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megértik a nehézségeket is, ha azok a szépítés, kendőzés nélkül jutnak tudomásukra. Azt tanácsoljuk az üzemekben működő szakszervezeti bizottságoknak — húzta alá Borsodi elvtárs —, hogy a gazdasági vezetéssel együtt — beszéljék meg a szocialista brigádokkal a jelenlegi követelményekből fakadó közvetlen és konkrét tennivalókat. Tegyenek meg mindent hogy elhárítsák az akadályokat az eredményes, céljainkat szolgáló szocialista munkaverseny elől. Megyénk munkásosztályának 60 százaléka részt vesz e mozgalomban, s hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaveirseny lendülete törés nélkül folytatódjon, igazítsuk céltudatosan az új helyzethez a dolgozók nemes törekvéseit.

A továbbiakban nyomatékkai hívta ,.fel a figyelmet a szónok, milyeii nagy hiba származna abból, ha bárhol is eluralkodna most olyan szemlélet, hogy a gazdasági feladatokra való hivat, kozással háttérbe szorulhat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztése.

Ahol növelni kell erőfeszítéseinket

A munkásosztály vezető szerepének erősítése, a dolgozók aktivitásának még fokozottabb kibontakoztatása érdekében növelni kívánjuk az üzemi, munkahelyi demokráciát. Az érdekvédelmi munka egyes területeire az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. Fokozni kell az erőfeszítéseket egyik legnagyobb társadalmi gondunk, a lakásépítés segítése céljából. A szakszervezetek a munkáslakások építésének szorgalmazásával, a vállalati erőforrások mozgósítása terén tudnak legtöbbet tenni. E vonatkozásban értünk el bizonyos eredményeket az elmúlt években, de a gondok nem csökkentek.

Lassú a fejlődés az üzemegészségügy terén, az egészséges munkakörülmények megteremtésében és fejlesztésében, a munkaártalmak megelőzésében. Sok beruházásnál tapasztalható, hogy a szociális létesítmények elkészítése késik legtöbbet; nehezen lépünk előre üzemorvosok beállításával. Több textil-, ruházati és élelmi- szeripari üzemünkben — ahol szalagszerű termelést vezettek be — az igen jelentékeny zaj-, por- és hőártalom, a nagyfokú leterheltség, valamint a munka monotonsága következtében növekszik a munkaártalom miatti megbetegedések száma. Ezeken a helyeken elsősorban nőket foglalkoztatnak, tehát különösen fontos a helyzet javítása.

A következőkben arról beszélt Borsodi György, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen előtérbe került a szocialista demokrácia, mindenekelőtt az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztése. A párt- és KISZ- szervezetek mellett a szakszerve. zetek kaptak nagy szerepet e feladat teljesítésében. Az elmúlt időszakban rendszeresebbé váltak a szakszervezeti alapszervezeti taggyűlések. Az SZMT is jelentősen erősítette az alsóbb szervek részére a helyi, konkrét segítség- adást, s némileg csökkent az írásos munka, a határozatok gyártása. Javult az üzemi szakszervezetek mozgalmi, politikai tevékenysége, kezdeményező készsége, érzékenysége a helyi problémák felismerésére és megoldására. Ezt a folyamatot kell tovább erősíteni, s megszüntetni az „üresjáratokat”, minél többet a dolgozók között munkálkodva megismerni gondjaikat, válaszolni kérdéseikre, kialakítani a helyes állásfoglalást — az egységes cselekvés biztosítására.

Szocialista életideál

Beszéde befejező részében hangsúlyosan foglalkozott a szak- szervezetek nevelő tevékenységével a vezető titkár. Ennek jelentősége a megye társadalmi viszonyaiból is következik. Megyénk munkásosztálya az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött. Ebből adódik, hogy munkásosztályunk fiatal, sókat kell fejlődnie. Az is tény, hogy szakképzettség dolgában, a megyék sorrendjében utolsó helyen vagyunk. Az általános műveltség, a szakmai képzettség színvonalának emelése szorosan összefügg a munkásosztály vezető szerepének fokozottabb érvényesülésével, s az üzemi demokráciá fejlesztésének is fontos előfeltétele. A XI. kongresszuson is előtérbe kerültek a szocialista életmód kialakításának kérdései. Azt kívánjuk elérni, hogy mindenki a legjobb tudása szerint dolgozzon, törődjön a közösség, a társadalom ügyeivel, legyen tevékeny a munkahelyén és a közéletben — így erősödik az emberek életében a szocialista jelleg. A szocialista életmód általánossá válásának folyamatát jelentősen befolyásolja, hogy mire tanítjuk az ifjúságot, hogyan foglalkozunk a pályakezdőkkel, milyen érvényesülési lehetőséget biztosítunk számukra. Ebből a szempontból is meghatározó a szakszervezetek szerepe, az idősebb dolgozók aktivitása, felelőssége, példamutatása. Az ifjúság számára a lét- biztonság, a demokrácia jelenlegi szintje, az anyagi jólét, jobbára már nem mint a küzdelem eredménye jelenik meg. Eléjük tehát olyan vonzó távlatokat kell állítani, amelyek az ifjú nemzedéket szocialista forradalmiság- ra, a társadalmunk előtt álló feladatok megoldására ösztönzi. A szakszervezeti nevelő munka során újra és újra _ tudatosítani kell, hogy a szocializmus nemcsak a termékek bőségének megteremtésére, a- fogyasztás magas színvonalára törekszik, hanem ennél többre: az emberhez méltó életre — mondotta többek közt beszámolója befejező részében Borsodi György.

Borsodi György szóbeli beszámolója után Szabó Pál terjesztette elő az SZMT számvizsgáló bizottságának beszámolóját.

Szünet után Fülöp Gyulának, a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentését halgatla meg a küldöttértekezlet, majd megkezdődött a beszámolók feletti vita. ... ....

Felszólalt Illés István, az Április 4. Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának dolgozó- pa, Búzás János, a kecskeméti dolgozók gimnáziumának igazgatója, Ökrös Júlia, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója, Kmeto- vics János, a ZIM szocialista brigádjának vezetője, Benke Mária, a Bajai Finomposztó Vállalat dolgozója. Őket követően Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra.

Horváth István felszólalása

Horváth István elvtárs, a megyei pártbizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a küldött- értekezletet.

Méltatta a tanácskozás politikai jelentőségét, a megye közéletében s aláhúzta, milyen hatalmas politikai, társadalmi erő, amit a szakszervezeti mozgalom — 140 ezer szervezett dolgozójával képvisel. Olyan időben és helyzetben, amikor Bács-Kiskun megye társadalmában a munkásosztály, amelyp a vezető szerep és létszámában is a megye legszámot- tevőbh osztálya. Ezt olyan politikai és társadalmi körülmények között érte el, hogy közben megőrizte és megerősítette azt a szövetségi, baráti kapcsolatot, amely a többi dolgozó osztályhoz és társadalmi réteghez fűzi. Mindenekelőtt a megyében továbbra is nagy létszámú, társadalmi és gazdasági téren jelentős szövetkezeti parasztsággal erősödött az összefogás, ami a szociam

lizmus útján járó társadalmak jellemzője.

Ezután arról beszélt, hogy nagyon jó politikai és általános körülmények közepette került sor erre a tanácskozásra. Ez volt az alapállása az SZM1 beszámolójának is. Utalt a XI. pártkongresszussal betetőződött nagy ösz- szegezésre 30 éves munkánk eredményeiről, amikor is — jogos büszkeséggel •— nemcsak ünnepeltünk, hanem volt bennünk józan tárgyilagosság is, hogy szembenézzünk gyengeségeinkkel, hibáinkkal. Ez fontos tényező abban, hogy az MSZMP betölti szerepét, hivatását, irányít és kezdeményez, s a magyar társadalom fejlesztésének azokat a kérdéseit tűzi napirendre, amelyek biztosítják, hogy állandóan, a társadalmi, gazdasági élet minden területén — előbDre lépjünk.

Ma olyan időket élünk — fejtegette ezután —, amikor a politikában és tanácskozásokon legtöbb szó a gazdaságról esik. Nem azért, mintha a kommunisták, a szervezett dolgozók számára az élet többi kérdése nem volna jelentős. Jól ismertek társadalmunk előtt azok a jelenségek, az új problémák, a magunkkal hozott régi terhek, melyek indokolják, hogy politikánkban az alapvető vizsgálódást a gazdasági élet előbbreha.ladásával összefüggő kérdésekre összpontosítsuk. Hogy ismereteink gazdasági helyzetünkről, eredmé- ínyeinkről, gyengéinkről precí - zéóbek legyenek, mind a vezetők, de még inkább a munkások körében. Világosan kell értelmeznünk és képviselnünk, amit eddig is hangsúlyoztunk — s ez az a fő szempont, amiért nyugalommal szemlélhetjük helyzetünket —, hogy a magyar népgazdaság dinamikusan fejlődő, szocialista. Hogy azonban eddigi pozíciónkat megőrizve előbbre tudjunk lépni a fejlődés útján, erre a gazdaságra —; külső és a gazdaságban régebben meglevő nehézségek miatt — következetesebben kell figyelmet fordítani. A gazdaságirányító munka igen bonyolult — és differenciáltnak kell lennie. Arra van szükség, hogy folyamatosan, következetesebben, hatékonyabban morzsoljuk le a gazdasági szférákban meglevő gyengeségeket.

Hangsúlyozta Horváth elvtárs, hogy gazdaságunk továbbfejlődésének nagyon jelentős tényezője a magyar—szovjet gazdasági egyezmény.

Fontos, hogy ezeket az alapvető nézeteket a kommunisták, s mindenekelőtt a párthoz legközelebb álló szakszervezeti tagság, az aktivisták tudatosítsák. Itt mi vagyunk felelősek, ipi vállaltuk Bács-Kiskunban a gazdaság, a társadalom, a kultúra ügyeinek olyan gondozását, hogy a párt politikájának megfelelően a megyében élő emberek érezzék a szocializmus mindannyiunkra kedvező fejlődését. Ehhez haladást kell elérnünk a minőségi és mennyiségi követelmények va- lóraváltásában. A tíz-tizenöt évvel ezelőtti viszonyokhoz képest mérsékeltebb, jobban szelektált, adottságainkhoz célszerűbben alkalmazkodó iparfejlesztés szükséges. A mezőgazdaságot tekintve, a fejlesztésben — mennyiségi tekintetben — ismerve hazai és nemzetközi szükségleteinket, kötelezettségeinket — mondhatni, nincs felső határ. Használjunk ki minden lehetőséget, hogy mező- gazdaságunk — itt sokat számít megyénk is — teljesítse a népgazdaság, az ország iránti kötelességeit.

A fejlesztés kérdéseiről szólva, többek közt elmondotta Horváth elvtárs. hogy a beruházások növekedési üteme mérsékeltebb lesz, némileg alacsonyabb, mint a IV. ötéves tervben. Bízhatunk azonban abban, hogy a megye vezető szervei, a gazdasági élet irányítói, mint eddig, rendelkezni fognak azzal a készséggel, hogy megfelelő kezdeményezéssel, kockázatva Palással, fantáziával — a gazdasági élet és környezet pontos ismeretében és figyelemmel kísérésével — kihasználják a helyi lehetőségeket. a társadalmi, gazdasági kollektívákban rejlő óriási erőt. összefogást.

Majd a bérpolitikát érintve, a gazdálkodó egységek, szakszervezeti szervek és tisztségviselők felelősségét húzta alá a megyei ' pártbizottság első titkára. Fontos feladat, megakadályozni a mun-* kafedezet nélküli indokolatlan pénzkiáramlást. Ugyanakkor úgy kell alakítani a bérpolitikát, hogy biztosítsuk a bérből és fizetésből élők. az üzemekben dolgozó munkások életszínvonalának emelkedését, és hogy ez szolgálja a megyei bérszínvonal és az országos átlagbérek között levő. indokolatlan különbségek megszüntetését

Céljaink elérésében nagy erőkre támaszkodhatunk — hangoztatta befejező szavaival Horváth elvtárs, és rámutatott, hogy ezek sorában ott vannak a magyar szakszervezetek, s köztük a Bács- Kiskun megyei szakszervezeti tagság. az aktivisták ezrei. A mostani küldöttértekezlet is tanúsítja, hogy a szakszervezet jelentősen előrelépett ezen az úton, megtalálja sajátos feladatát, önálló arculatát és szerepét. Mindezt jól szolgálják az SZMT határozatában foglalt javaslatok.

Végezetül további sikeres tanácskozást kíyánt a küldöttértekezletnek. 1

A megyei pártbizottság első titkára után dr. Fára Zsófia, a Kecskeméti Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Csapiár Vilmos, a kecskeméti Katona József Színház szb-titká- ra, Siklós János, a SZOT elnökségének tagja, Lénárt Kálmánná, a Bajai Állami Gazdaság dolgozója, Szabó Tibor, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szak- szervezeti tanácsának titkára, Simon, Károlyné, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének munkásellátási előadója, 'Szabó Júlia, a MÉSZÖV előadója, Iglói Béla, az ÉPFA bajai gyárának szb-titká- ra és dr. Papes Béláné, a HVDSZ küldötte szólalt fel, majd Borsodi György, az SZMT vezető titkára

foglalta össze a vitát.

*

A vita lezárását követően a küldöttek megválasztották az új vezető testületeket, a szakszervezetek megyei tanácsát és a számvizsgáló bizottságot.

Az ötvenhárom tagú SZMT megtartotta alakuló ülését, és saját soraiból megválasztotta a tizenhét tagú elnökséget.

A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnökévé Neiner Jánost, vezető titkárának Borsodi Györgyöt, titkárának Némedi Sándort és Princz Lászlót választották. Az elnökség tagjai: Neiner János, Borsodi György, Némedi Sándor, Princz László, Benke Mária, Berta László, Egyel Ferenc, Fülöp Gyula, Kmetovics János, Laczi Endre, Leskowszky Albert, Mora- vecz Józsefné, Palsovics József, Sáfár József, Szabó Ferenc, Szűcs Sándor, Tóth Lajosné.

A héttagú számvizsgáló bizottság elnökének Szabó Pált választották meg.

Kedvező feltételek a kukorica betakarítására

(Folytatás az 1. oldalról.) órás műszakban váltják egymást, és éjjel-nappal dolgoznak. Szerencsiére az iparszerűen termesztett ‘kukoricafajták jól átvészelték a csapadékos időszakot, egy szál sem dőlt meg a bajai szövetkezet földjén. Farkas József, Weiz András, Novák Mihály, Horváth Sándor, Péter János, Kuris István kombájnosok és társaik helytállásán múlik, hogy a legkedvezőbb időszakban helyezzék biztonságba a jó kukoricatermést a bajai szövetkezetben. A termés raktározása bizony elég nagy gond, hiszen az Augusztus 20. Tsz-nek 500 vagon termény elhelyezésére alkalmas tárolótere van, az ezen felüli mennyiséget egyelőre nem tudja raktározni. Hasonló gondokkal küszködnek Bácsalmáson és másutt is, ahol hektáronként 62— 68 mázsás szemtermést takarítanak be kukoricából a szövetkezetek és az állami gazdaságok.

A termény tárolását azonban meg lehet oldani. A betakarítás sokkal inkább sürgető feladat, hiszen a jelenleginél már csak rosszabb időre lehet számítani.

1 Gyűjtik és fóliával takarják be a szőlőtörkölyt az állami gazdaságok társulása kunfehértói borkősavfizemében. Eddig 70 ezer mázsa alapanyagot tároltak be a későbbi feldolgozásra.

Ezért dicséretes a bajai Augusztus 20. Tsz gazdáinak korai munkakezdete, amelyet a bácskai szövetkezetek 16,5 ezer hektáron iparszerűen termesztett nagyüzemi kukorica területén másutt is követnek.

Kiskunfélegyházán és környékén a kenyérgabona vetését is szorgalmazzák a gazdaságok. Az előirányzott területnek eddig 13 százalékán, több mint hatszáz hektáron került földbe a búzavet- mag. A talajelőkészítés üteme

pedig sokkal jobb a tavalyinál. Így a munka folyamatosságát nem gátolja.

*

A jászszentlászlói termelőszövetkezetben az idén csaknem 1200 hektáron kell földbe juttatni a gabonát. E nagy területből 700 hektáron rozsot, 500 hektáron pedig búzát termelnek. A műtrágyaszórók és talaj előkészítő gépek éjiéi— nappal dolgoznak, hogy időben földbe kerülhessen a mag. A búza alá mintegy 100 hektáron istállótrágyáznak, kiküszöbölve ezzel a gabona gabona után történő vetésének kedvezőtlen hatását, ami a két helyi gazdaság egyesülésével vált elkerülhetetlenné. A megnő-, vekedett gazdaság a nagyobb termelésbiztonság és a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve a területeket tömbösítette. Éz meggyorsította a munkát is, és a három Lajta-típusú vetőgép eddig már 580 hektáron vetette el a rozsot, a nagy teljesítményű talajelőkészítő gépek most a búza vetéséhez készítik elő a talait és ha az időjárás továbbra is kedvező marad, akkor október 25-ig ez is földbe kerül. K. A.