Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra ér­kezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és fe­lesége. Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh ide­genforgalmi- és polgári repülés­ügyi államminiszter, V. C. Tri- vedi külügyminiszter-helyettes, K. Balachandran, az elnöki tit­kárság vezetője, A. M. Abdul Hamid, az elnök sajtótitkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köz­társaság magyarországi nagykö­vete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A vendégék fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Lo_ sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és felesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés, és postaügyi miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Marjai József külügyminisztériumi ál­lamtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagy­követe, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége, a tá­bornoki kar több tagja. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repülő­gépből kilépő indiai kormányel­nököt, feleségét és kíséretét. Dísz­jel harsant, a katonai egység pa­. Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvi­tatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, 'Németh Károly és Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. ELFOGADTÁK A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁT TÖR VÉNYBE IKTATTÁK A MÚLT ÉVI KÖL TSÉG VETÉS VÉGREHA JTÁSÁ T Az ülést Péter János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter volt. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évf. 227. szám Árai 90 fillér 1975. szept. 27. szombat Budapestre érkezett az Indiai Köztársaság elnöke rancsnoka jelentést tett F. A Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el á magas rangú vendég tiszteletére. Fakhruddin Ali Ah­med Losortczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. Fehérin- ges, vörös nyakkendős úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Az ünnepélyes fogadtatás a ka­tonai egység díszmenetével fe­jeződött be, majd a vendégek gépkocsikba ültek, s a magyar államférfiak társaságában — rendőri díszmotorosok kíséreté­ben — szállásukra hajtattak. (MTI) A mezőgazdaság — a szántóföl­di növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek ter­melése, mindezzel együtt a ter­mékfeldolgozás és -forgalmazás — a felszabadulás óta eltelt há­rom évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésátlagok, erről tanúskodik az árutermelés. A termelési mutatók, a technoló­giai paraméterek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek a társa­dalmi változások, s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára, azaz egymillióra tehető a mezőgazda- sági keresők aránya, illetve szá­ma. Abban az országban tehát, amelyben még nem is olyan ré­gen minden második ember a mezőgazdaságban dolgozott, most csak minden ötödik található ott. — Szeretnék az elmondottak­hoz három következtetést a tisz­telt országgyűlés figyelmébe ajánlani és a következtetéseket megindokolni. Először: a mező- gazdasági népességnek ez a lét­szám- és aránycsökkenése. és ezzel egyidejűleg a mezőgazda- sági termelés említett növekedé­se úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi munka­megosztás lényegesen fejlődött, mélyült. A második következtetés szo­rosan összefügg az előzőekkel. A mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való termelés csökkenésével, az. zal, hogy növekszik az igény a feldolgozott, rendszeresen for­galmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen birkózik a meg­növekedett föladatokkal, jólle­het, szintén nagyot lépett előre. A lakossági igények, hazai adottságaink. külkereskedelmi lehetőségeink egyértelműen in­dokolják a mezőgazdasági fel­dolgozóipar továbbfejlesztését, azt, hogy a kormány munka­Dr. Romány Pál felszólalása programjában elhangzottaknak megfelelő figyelemben részesül­jön a következő években. Helyzetünk megítéléséhez fű­zött harmadik következtetésként a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelésének és gazdálkodásának egyre fokozódó fontosságára szeretnék utalni. A mezőgazdaság bruttó terme­lési értékének kétharmadát állít­ják elő a nagyüzemek. Termé­szetesen van olyan termék is, ahol csaknem 10« százalékát, de olyan is. ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. A többit a háztáji és kisegítő gazdaságok adják. — Több jel arra mutat, hogy a saját fogyasztásra való kerté­szeti termelés nemcsak számot­tevő, hanem napjainkban nö­vekszik is. Nem ez a helyzet azonban az állattenyésztés több olyan ágazatában, amelyre a la­kóhely- és foglalkozásváltás, az előrehaladó urbanizáció erőteljes hatással van, és csökken­ti azt. A csökkenést a nagyüzemi termelés bővítésé­vel, kapacitásának növelésével lehet és kedl ellensúlyozni, pó­tolni. Figyelmünk előterében tehát a nagyüzemi termelés fejleszté­sének kell állnia. Ez a figyelem a meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítását és újabb nagy­üzemi kapacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az ál­lattenyésztésben. Gazdaságpoli­tikánk látómezejében kell ma­radnia az összes termelési lehe­tőségnek, a több szektorú me­zőgazdaságnak, hogy a mezőgaz­dasági lakosság csökkenését ne kövesse közvetlenül a mezőgaz­dasági termelés hasonló arányú, pótlást igénylő csökkenése — hangsúlyozta dr. Romány Pál, majd így folytatta: — A gazdasági ágazatok fej­lesztésében nagy fontosságot tu­lajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem leg­alább ennyire a helyes szemléle­ten és az erre támaszkodó konk­rét szervezésen múlik. Ez mond­ható el az összességében sike­res, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak te­kinthető tapasztalat birtokába ju­tottak az üzemek. Éppen ezért az új rendszerek indokolatlan létre­hozása helyett sokkal inkább a jó tapasztalatok hasznosításához, általánossá tételéhez adjuk meg a kellő támogatást. Méltán léphetünk fel a be­fektetés hasznosításának foko­zott igényével, sőt; e tapasztala­tok jól kamatoztathatók a régeb­bi termelési eljárások tartalékai­nak kiaknázásában is. A fejlő­dés követelményéből természet­szerűen következik, hogy gazda­ságain^ a korszerűnek ítélt mód­szereket is továbbfejlesztik és új módszerek bevezetésén dolgoz­nak. Eközben nagy hiba lenne azonban, ha elkerülnék a fi­gyelmünket a hagyományosnak ítélt, de a fejlődés szolgálatába állítható nagyon is fontos, terme­lési eljárások. — örüljünk annak, hogy kez­dünk gvorsak lenni a tudomá­nyos-technikai haladás eredmé­nyeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha las­súak vagyunk szocialista lehető­ségeink hasznosításában — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rámutatott: — Ott érdemes és ott kell be-, ruházni, ahol ezzel jelentős több- leleredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjessé­gét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés területér, ruházunk be. A társadalmi-gazdasági fejlő­dés olvan szervezetek további kialakítását is igényli, amelyek­ben jobban összehangolható a munka, tovább erősíthető az élelmiszer-termelés folyamata, tovább erősíthetők a szocialista vonások, a közösségi kapcsola­tok. ) — Életszínvonal-politikai cél­jaink elérésében, fizetési mérle­günk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszeriparnak jelentős a feladata. Mindezt á beruházáspolitikában is érvény­re kivánjuk juttatni. A kormányprogramok szintjé­re emelt fejlesztési elgondolások — a szarvasmarha-tenyésztés, a zöldségtermelés és más ágaza­tok — megkülönböztetett figyel­met kapnak a oeruházási prog­ramok kidolgozásánál. — A mezőgazdasági szövetke­zetek szocialista jellege — mon­dotta a miniszter — tovább erő­södött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak. A szö­vetkezetek többségében már ki­alakult a nagyüzemi termelésre alkalmas területnagyság amely tág teret nyit a termelőerők fej­lődésének. Közös gazdaságaink átlagos te­rületnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mintegy 6000 kataszteri holdra — növekedett és újabb egyesülési közgyűlések­ről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek száma ez év elején már 2 ezer­nél kevesebb volt. Az egyesülési tapasztalatok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azonoan tenni néhány kedvezőtlen jelen­séget, annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, hanem általában ä gazdasági méretek növelésével kapcsolato­sak, és az állami gazdaságoknál is előfordulnak. így — több esetben olyankor is a közigazgatási határhoz iga­zodnak a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná. Találkozni olyan nézettel, hogy a két-háromezer hektáros gaz­daság kisüzemnek számít. Nem szorul bizony itásra, hogy szá­munkra kedvezőtlenebb a tízezer hektáros alacsony termelékeny­ségű gazdaság, mint a területben ennél kisebb, de termelési érték­ben fajlagosan nagyobb, haté­konyába gazdaság. Helyenként tapasztalható, hogy táblásítás. szakosítás címén egyik-másik gazdaság népgazda­ságig fontos termelést is meg­szüntet. s ennek termelését köz­ben senki sem veszi át. Más okokkal együtt, ennek a gyakor­latnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erő­sen visszaesett, és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970- ben volt. — A nagy méretű gazdaságok kialakulása után, több helyet* városlakó lett a gazdaságvezetés, (megnövekedett az irodai lét­(Folytatás a 2. oldalon.) BORSOD MEGYÉBE LÁTOGATOTT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK KÜLDÖTTSÉGE Munkásnagygyűlés Leninvárosban A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának hivatalos, baráti láto­gatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége, P. M. Maserovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga póttagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának a Belorusz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Borsod megyébe látogatott. Kétnapos vi­déki útjára elkísérte a delegá­ciót Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Inakai János, az országgyűlés al­elnöke és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. A kedves vendégek pénteken délelőtt Miskolcon, a Borsod me­gyei Tanács székházában talál­koztak a megye és Miskolc város vezetőivel. Délután Leninvárosba látogat, tak, ahol a Derkovits Gyula Mű­velődési Központban nagygyűlé­sen találkoztak a város lakóinak és a Tiszai Vegyi Kombinát dol­gozóinak képviselőivel. A nagy­gyűlés első szónoka Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnö­ke volt, aki időközb.en Leninvá­rosba étkezett. Méltatta az olefinegyezményt, amely megvalósult Leninváros és Kalus között, megemlékezett a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. év­fordulójáról, és hangsúlyozta a Szovjetunió békepolitikájának fontosságát. Ezután P. M. Maserov szólalt fel. IsnVertette hazánkban folyta­tott tárgyalásait, s kijelentette, hogy a magvar népnek a szo­cializmus építésében elért sike­rei büszkeséggel töltik el a szov­jet embereket is. Hangsúlyozta a két ország közötti együttműködés fontosságát. A nagygyűlés után a küldött­ség felkereste a Tiszai Vegyi Kombinátot, az üzemlátogatás után Tokajhegyaljára utazott. Katonai akciócsoport a portugáliai incidensek megfékezésére Rövid közleményt adott ki pén­teken hajnalban véget ért ülésé­ről a portugál Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács. A közlemény leszögezi: tekin­tettel a jelenlegi súlyos politikai­katonai helyzetre, amelyben az ország életéhez szükséges közren­det és nyugalmat értő incidensek történtek és történnek, a Legfel­sőbb Forradalmi Tanács elhatá­rozta, hogy azonnali hatállyal ka­tonai bevetésre kész csoportot hoz létre. E csoport a szárazföl­di hadsereg, a haditengerészet és a légierő harci alakulataiból áll, közvetlenül Costa Gomes köztár­sasági elnöknek — aki egyúttal a fegyveres erők vezérkari főnö­ke — van alárendelve. A közlemény szerint a katonai csoport új parancsnoka Nuno Vi- riat o Tavares de Meló dandár- tábornok, aki máris átvette tisz­tét. Tízezer katona meg több tíz­ezer munkás és értelmiségi vo­nult föl csütörtök este Lissza­bonban, tiltakozva a fasiszta és a jobboldali erők szervezkedése és a forradalom vívmányai ellen irányuló támadásai miatt. A nagygyűlés éjféltájban feje­ződött be. Ezután a tömeg egy része autóbuszokat eltérítve, a Tejo folyó túlsó partján fekvő Trafaria börtönéhez vonult, hogy követelje annak a két katonának a kiszabadítását, akit azért tar­tóztattak le, mert a „Katonák összefogva győznek” nevű anti­fasiszta szervezet tagjai és ezt a mozgalmai a jobboldali parancs­nokok törvénytelennek tartjuk. A portugál fővárosban ma ’ délutánra a Portugál Kommu­nista Párt hívott össze nagy­gyűlést, hogy Lisszabon dolgo­zóinak támogatásáról biztosítsa azokat a délvidéki parasztokat, akik régi földesuraik támadá­saival szemben védelmezik a földreformmal megszerzett föld­jüket. A Május I. stadionban megtartandó nagygyűlésen beszé­det mond Alvaro Cunhal is. (MTI) , SZMT-küldöttértekezí et /N Nagy jelentőségű politikai esemény színhelye lesz ma Kecskemét, ahol a dolgozók legnagyobb tamegszervezeté- nek tanácskozására kerül sor. A megye 140 ezer szervezett dolgozójának küldöttei hall­gatják meg a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsá­nak számvetését az elmúlt négy év munkájáról, s vá­lasztják újjá a tisztségviselő­ket. A szakszervezeti mozgalom ’ nagy hagyományokkal rendel­kezik Bács-Kiskunban. Már a felszabadulás előtti évtizedek­ben harcos tevékenységet fej­tett ki a dolgozók érdekeinek védelmében. Az igazán nagy­szerű eredmények azonban a felszabadulás után születtek, amikor a párttal és a helyi államhatalmi szervekkel szo­rosan együttműködve segített az ipar létrehozásában és a korszerű mezőgazdaság meg­teremtésében. A szakszervezetek igen sok szakma, illetve foglalkozási ág dolgozóit tömörítik magukban. Az SZMT VII. küldöttértekez­lete nem kis büszkeséggel ál­lapíthatja meg, hogy a miin- kásosztály ma már számát tekintve a megye legnagyobb létszámú osztálya. Jelenleg az ipari tanulók száma maga­sabb, mint 1945 előtt a megye összes ipari foglalkoztatottjáé volt. Az ipari fejlődés üteme gyorsabb az országos átlagnál és az utóbbi két ötéves terv­ben is elérte az évi ti—10 szá. zalékot. Természetesen a me­zőgazdasági termelés jelentő­sége nem csökkent — sőt nö­vekedett — hiszen a megye több termék előállítása telein. tétében az ország éléskamrá­jának számit. A Vll. küldöttértekezlet résztvevői előtt a Szakszerre­zetek Megyei Tanácsa arról adhat számot, hogy jól kép­viselte a dolgozók érdekeit. Ugyanakkor a dolgozók moz­gósításával, alkotó kezdemé­nyezésének kibontakoztatásá­val eredményesen vett részt a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok végrehaj­tásában. Ami az érdekvédelmet ille­ti, csupán néhány adat a tel­jesség igénye nélkül. Az el­múlt négy év alatt a munka­bérek évi átlagban 7—ti szá­zalékkal növekedtek. A dol­gozók túlyomó többségét érin­tőén bevezették a 44 órás munkahetet. Jelentősen javul­tak a munkahelyi körülmé­nyek. A vállalatok, intézmé­nyek 4 év alatt 110 millió fo­rintot juttatlak dolgozóik la­kásépítésének támogatására. Az életszínvonal emelését a szakszervezetek a termelés fel­lendítésére tett kezdeményezé­sekkel igyekeztek megalapoz­ni. Mozgósították a dolgozó­kat a szocialista munkaver­senyre, a termelés hatékonysá­gának növelésére, a minőség javítására, a takarékos gaz­dálkodást pedig közüggyé tet­ték. Ennek kézzelfogható ered­ménye, hogy a XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadu­lása 30. évfordulója tisztele­tére kibontakozott versenyhez soha nem tapasztalt lelkese­déssel csatlakoztak a megye iparának és mezőgazdaságá­nak dolgozói. A szakszerveze­tek is büszkék lehetnek tehát arra, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának oklevelét négy, a megyei pártbizottság oklevelét tizenkét brigád nyer­te el. a Volán Vállalat Má­jus 1. szocialista brigádját a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntették ki. 31 vál­lalat és szövetkezet pedig ki­váló címet nyert. Sokat tettek a szakszerve- jzetek az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséért. A mun­kások véleményének meghall­gatása, javaslataik érvényesü­lése jelentősen javította a munkahelyi légkört. Eredmé­nyek születtek az általános szakmai és politikai művelt­ség emelésében, a szociális el­látásban és még hosszan so­rolhatnánk, hol, milyen mér­tékben léptünk előbbre. Az SZMT jelentése a kül­dötteknek nyilvánvalóan a hi­bákról, hiányosságokról is számot ad, s ezekről a felszó­lalók sem fognak hallgatni. Az is biztos azonban, hogy a küldöttek a XI. pártkongresz- szus határozatainak szellemé­ben szabják majd meg az el­következő évek feladatait, hogy tovább erősödjön a mun. káshatalom, még gyorsabb ütemben haladjon a szocializ­mus építésének útján. N. O

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom