Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
“2 • PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 26. Töretlen lendülettel építjük a fejlett szocialista társadalmat (Folytatás az 1. oldalról.) népgazdaságunk szilárdságát. Fejlődésünk folyamatos, és meg vagyunk győződve, hogy ha jól dolgozunk, az is marad. De hiba lenne, ha terveinkben, fejlesztési elhatározásainkban figyelmen kívül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat. Számításba kell vennünk, hogy ar KGST-országok egymás közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában. A KGST-országok viszonylatában újonnan megállapított export-importárak lényegese^ kedvezőbbek, mint amelyeKet a tőkés piacon elérünk. Forgalmunk ismert struktúrája miatt azonban a cserearányok terhűnkre változnak, és időre van szüség ahhoz, hogy megfelelő mértékben növelni tudjuk exportteljesítményünket. Az ebből származó nehézségek áthidalását megkönnyíti, hogy — mint mindig — most is számíthatunk a Szovjetunió megértésére és segítőkészségére. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a kialakult körülményeket, és nagy fontosságú határozatában kijelölte — ez év júliusi ülésén pedig ismét megerősítette — a tennivalókat. Azt a feladatot tűzte ki hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartalékaink mozgósításával továbbra is biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének kielégítő ütemét és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyreállításának feltételeit. A Központi Bizottság útmutatásaira alapozva, a kormány részletes és konkrét programban írta elő az ez évre szóló feladatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok teljesítését. A tények elemzése arra mutat, hogy bár a végrehajtás szervezetten megkezdődött, a társadalTerveink reálisak Tisztelt országgyűlés! Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtása meillett megfelelő figyelmet fordítunk a jövő előkészítésére is. A kormánynak az a szándéka, hogy néhány hónap múlva az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervezőmunkában azokat a gazdaságpolitikai irányelveket ér vényesítjük, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely összhangban áll a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehetőséget ad a legszükségesebb méretű felhalmozásra, és megfelelő feltételeket teremt az egyensúly fokozatos helyreállításához. Az anyagi termelésben olyan minőségi és strukturális változást kell megvalósítanurtk, amely biztosítja a hatékonyság gyors és állandó növekedését. A hatékonyság növelésének meggyorsítását sürgeti többek között az, hogy az elkövetkező években még tovább fog növekedni gazdaságunkban a külkereskedelem amúgyis magas részesedése, és nem függetleníthetjük magunkat a világgazdaság folyamatairól. A külső gazdasági feltételekkel egyidőben módosulnak egyes — a növekedésre ható — belső tényezők is. Minthogy a nem termelő _ és szolgáltató ágazatok munkaérőellátását feltétlenül javítani kell, az anyagi termi termelés az előirányzottnak megfelelően növekszik és vannak más kedvező jelek is, de az eddigi eredmények még nem biztosítják valamennyi fontos követelmény kielégítését. Lassú az előrehaladás a termelési szerkezet, az üzem- és munkaszervezés, általában a munkaerőgazdálkodás javítása terén. Még csak szerény eredményeket értünk el a beruházási munka javításában és továbbra sem kielégítő a helyzet a készletgazdálkodásban. A legnagyobb gondot azonban továbbra is az okozza, hogy a tőkés kereskedelmi áruforgalom — elsősorban a kivitel — a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Mindez arra int, hogy nem csökkenthetjük, ellenkezőleg fokoznunk kell erőfeszítéseinket a határozatok következetes végrehajtásáért, és ha szükséges, további intézkedéseket kell tennünk ez évi tervünk teljesítésének érdekében. A középpontban álló legfontosabb feladat változatlanul az, hogy célravezető és gyakorlati intézkedéseket tegyünk export- képességünk növelésére, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztésére és termelésének növelésére. Az elkövetkező hónapok másik kiemelkedően fontos feladata az őszi mezőgazdasági munkák szervezett és tervszerű lebonyolítása. Gondoskodtunk arról, hogy a betakarításhoz, a jövő évi termés megalapozásához minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a betakarított termést veszteség nélkül megóvjuk és gazdaságosan feldolgozva, értékesítsük. Az irányító szerveknek, a felvásárló- és értékesítő vállalatoknak, az élelmiszeriparnak egyaránt elsőrendű kötelessége, hogy ezt minden módon elősegítse. Ez évi feladataink nehezek, s amint látható, még sok a tennivaló, de bízunk benne, hogy fegyelmezett és javuló munkával, a lendületesen folytatódó szocialista munkaverseny segítségével további eredményeket érünk el a tartalékok feltárásában, nép- gazdasági tervünk teljesítésében. melés bővítésének a létszám növelése már nem lehet forrása, a növekedést teljes egészében a termelékenység emelésévéi kell megalapozni. Ezért nem halaszthatjuk tovább, hogy határozott lépéseket tegyünk a munkaerőgazdálkodás megjavítására, a munkaidőalap jobb kihasználására. El kell érnünk, hogy az üzem- és munka- szervezés fontos és állandó elemévé váljon a vállalati irányító munkának. Az előttünk álló időszakban a mennyiségi' növekedést még inkább, mint eddig, minőségi változásokkal kell egybekapcsolni, olyan gazdaságfejlesztést kell megvalósítanunk, amely egyre jobb feltételeket teremt a hatékonyság növeléséhez. Elengedhetetlenül szükséges, hogy társadalmi mértékben fokozzuk a szervezettséget, meggyorsítsuk a műszaki-tudományos eredmények gyakorlatba való átültetését, szervesebben kapcsolódjunk be a szocialista integráció előre vivő folyamatába, általában jobbam használjuk ki a tervgazdálkodás adta lehetőségeket. A következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években — a megtermelt nemzeti jöyedelmet nem fordíthatjuk teljes 'egészében felhalmozásra és fogyasztásra, hanem egy meghatározott hányadát, a cserearányok romlásának ellensúlyozására kell fordítanunk. Ez jól megvilágítja, hogy az V. ötéves terv időszakában az eddiginél is okosabban kell beosztani erőinket, takarékos gazdálkodásra kell berendezkednünk. A nemzetközi együttműködés növekvő szerepe A nemzeti jövedelem növelésének, az egyensúly javításának feltételeit az anyagi termelés, elsősorban az ipár és a mezőgazdaság lendületes — a változó követelményekhez igazodó — fejlesztésével kell megteremtenünk. Most és a következő években az az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy meggyorsítsuk a termelési szerkezet korszerűsítését. Az iparban és a mezőgazdaságban tervezett fejlesztésről a következőket., mondhatom: Nagy figyelmet fordítunk az Ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére. Mint már "utaltam rá, ez a beruházások igen gyors növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Az Intenzív hazai kutatások és termelésfejlesztés ellenére, energia- ellátásunkban a jövőben is — sőt fokozódó mértékben — a behozatalra kell támaszkodnunk. A legfőbb forrás a jövőben is a Szovjetunió, ahonnan a következő öt év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtőanyag-behozatalunkat. A KGST legutóbbi tanácsülésén egyetértettünk abban, hogy országaink energiaszükségletének kielégítésére összehangolt intézkedéseket és közös erőfeszítéseket teszünk. De egyetértettünk abban is, hogy saját tartalékainkat és lehetőségeinket az eddiginél jobban kiaknázzuk. Ebben jelentős szerepet szánunk a szénbányászat fejlesztésének, a szénbázisra épülő villamoserőműveknek. Azt tervezzük, hogy a jövőben a kőolajat elsősorban az ún. fehéráruk, azaz - üzemanyag-előállításra és a vegyiparban használjuk fel, és mérsékeljük annak energetikai célú felhasználását. Emellett is fejlesztjük az olajfeldolgozást és jelentősen bővítjük a gázfelhasználást. Erőteljes ütemben építjük első atomerőművünket, amelyet mielőbb bővíteni kívánunk. Minőségileg új feladatokat kell megoldanunk a vaskohászatban. Hengereltacél-szükségletünket a jövőben kevésbé tudjuk import útján kielégíteni, ezért új, korszerű eljárások bevezetésével igen gyors ütemben korszerűsíteni kell acélműveinket. Folytatjuk az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtását, előtérbe helyezve a feldolgozás fejlesztését. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program következő lépcsőjeként új PVC, polipropilén és műszálgyártó kapacitást tervezünk létesíteni. Fontos szerepet szánunk a gyógyszer- iparnak, nemcsak gyógyszerek, hanem növényvédőszerek, állat- gyógyászati és takarmánykiegészítő szerek gyártásában is. A gépiparban az eddiginél határozottabb és konkrétabb lépéseket tervezünk a termelési szerkezet korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Azzal számolunk, hogy a köny- nyűiparban továbbra is korszerűsítés lesz a fejlesztés fő iránya. Az élelmiszeriparban a húsipar fejlesztésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Gondoskodunk a hazai szükséglet teljes kielégítését biztosító cukorrépatermelés gazdaságos feldolgozásáról. Üj kapacitások létrehozását tervezzük a növényi és állati eredetű fehérjék hazai termelésének bővítésére. Az építőiparban a nagy létszámú és magas műszaki felszerelt- ségű vállalati szervezetek továbbfejlesztésével meg kell oldanunk az egyre nagyobb és bonyolultabb beruházások gyorsabb kivitelezését. Az V. ötéves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. A szocialista nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket is úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy mind jobban ki tudjuk használni azokat a kedvező természeti adottságokat, amelyekkel országunk a mező- gazdasági termelés növelésével rendelkezik, és amelyek előnyösen hozzájárulhatnak importunk tehermentesítéséhez, devizabevételeink fokozásához. Fontos feladatunknak tartjuk azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a korszerű iparszerű termelési rendszerek hatékonyságának növelését és további megalapozott kiterjesztését, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazását. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztése mellett kellő figyelmet kívánunk fordítani a háztáji gazdaságok jelentős termelő tevékenységének további elősegítésére. Azt tervezzük, hogy meggyorsítjuk a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését, a raktári és a hűtőhálózat bővítését. A közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem és a szolgáltató ágazatok fejlesztésére a következő években is a beruházásoknak az utóbbi években jelentősen megnövelt hányadát tervezzük fordítani. Fejlesztési terveink reális megalapozásában fontos és növekvő szerepet szánunk a nemzetközi együttműködésnek, a külkereskedelmi forgalom bővítésének. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrásaink mozgósítása mellett ,egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek tudatos és kezdeményező kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és ezen belül elsősorban a szocialista gazdasági integrációra alapozva tudunk a gazdasági fejlődést meghatározó ágazatokban előre lépni. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is korrekt és megbízható kereskedelmi partnere kíván lenni mindazoknak, akik a kölcsönös előnyök alapján készek velünk gazdasági kapcsolatokat teremteni, azokat bővíteni. Külföldi üzletfeleink jól tudják, hogy mint a múltban, a jelenben is pontosan teljesítjük szállítási és fizetési kötelezettségeinket, biztosan számíthatnak rá, hogy így lesz ez a jövőben is. Jövedelempolitikánk biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését .íjuOiiiijj.» *3 lábUjigóilá Xáil Kedves elvtársak! A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítések lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervező munkában a XI. kongresszuson elfogadott életszínvonal-politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb; de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalban és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, nogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. Lehetőségeinkkel arányban tovább kívánunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek megérnek, tovább javítunk a gyermekek s családok és az idős korúak anyagi helyzetén. Üjabb intézkedéseket tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagy ipari központokban. A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javulnak mind a városi, mind a falusi lakosság, élet- körülményei. Az új követelményekhez igazodva Tisztelt országgyűlés! A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító- és szervezőmunkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változtatásokra. Viszont szándékunk hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételeikhez és az újonnan jelentkező követelményekhez, hogy minden olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a hatékonyság megnövekedett követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az árrendszerben és a konkrét termelői árakban ólvan módosításokat és változásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. A már említett okok, mindenekelőtt a támogatások ugrásszerű növekedése következtében az elmúlt években olyan helyzet állt elő, hogy csökkent a költségvetésnek a vállalati gazdálkodásból származó pénzbevétele, miközben a vállalatok jelentősen növelni tudták pénzalapjaikat. Ez a helyzet nem tartható fenn, ezért a pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem központosított hányadának növelése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is még kell oldani. Ugyaniakkor növelni kell a vállalatok érdekeltségét a költségek csökkentésében, a gazdaságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság javítása tartalékaink teljesebb kiaknázása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tervszerűség és a szervezettség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámolását. A központi és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a terhelés korszerűsítésének és a műszaki haladás meggyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségének biztosítását, a munkaerőgazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szervezettségének és a munkafegyelem Javításának feladatait kell előtérbe állítani. A Minisztertanács munkájában még inkább, mint eddig arra fogunk törekedni, hogy a valóság ismeretére alapozzuk döntéseinket és következetesen érvényt szerezzünk azoknak. Hogy gyorsaoban és hatékonyabban reagáljunk a társadalmigazdasági fejlődés keletkező ellentmondásaira, intézkedéseink világosak, közérthetőek legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bürokratikus vonásoktól. Határozottabban érvényt kívánunk szerezni a központi döntéseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozó vállalatok, a vezetők felelős munkájára kezdeményezéseire, mert felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülésének. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a növekvő szakmai tudásra, a dolgozó emberek alkotó erejére. A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fejlesztésre, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista országban találunk. A kormány megelégedéssel tapasztalja. hogv tudósaink, kuta- , tóink érdeklődése megnövekedett társadalmi életünk, a gazdasági fejlődés problémái iránt. A korábbinál jobb a tudomány és a termelés szakembereinek a kapcsolata, aktívabb együttműködésük. Számításba kell •- vennünk, hogy a célravezető megoldást egyre több területen a nemzetközi együttműködésben találjuk meg. Különösen a testvéri szocialista országok kínálta lehetőségeket kell jobban kihasználnunk. Egyre növekvő igényekkel fordul népünk a társadalomtudományok művelői felé. A szocialista tudat elmélyítését, a társadalmi fejlődés új kérdéseinek megválaszolását várja tőlük. Az elmúlt években sokat tettünk az oktatás fejlesztése, az oktatási intézmények működési feltételeinek javítása, fokozatos ki- egyenlítése érdekében. Különös figyelemmel, indokolt támogatással segítettük a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbjutását a felsőfokú tanintézményekbe. Előre léptünk a tananyag korszerűsítésében. A kormány nagy fontosságot tulajdonít a szakmai képzésnek és továbbképzésnek és úgy kívánja tovább fejleszteni, hogy az még jobban alkalmazkodjék népgazdaságunk, társadalmunk mai és távlati igényeihez. Az élet minden területén, széles körű társadalmi felelősség és koordinált összefogás alapján bővítenünk kell, és jobban ki kell aknáznunk az iskolán kívüli művelődés — mindenekelőtt a munkásosztály és az ifjúság művelődésének — lehetőségeit. Tudomány, kultúra, A Magyar Népköztársaság szocialista állam, kormánya központilag irányítja az állami szerveket, segíti és szervezi a szocialista építés feladatainak megvalósítását. A néphatalom további erősítésének fontos eszköze az állami élet, az államigazgatás, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejlesztésének folyamatában — eddigi eredményeinkre támaszkodva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munkájukat, hogy a szocialista demokrácia szellemében növeljék a tanácsi munkában tevékenyen résztvevők számát. Az állami munka hatékonyságának fokozása és a szocialista demokrácia fejlesztése két egymással szorosan összefüggő felszakmai képzés adat. Mi most és a következő években különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Az államélet fejlesztésével, a gazdasági építőmunkával, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátással összefüggő állami feladatok megvalósításában fontos szerepe van a jogalkotásnak. Ezért az elkövetkező esztendőkben a jelenleg hatályos jogi rendelkezések korszerűsítését, illetve ahol erre szükség van, újak megalkotását tervezzük. Ezek közül kiemelem az állam- igazgatási eljárásról, a városépítésről, a honvédelemről, az állami vállalatokról, a környezet védelméről, és az államháztai tásról szóló törvények tervezett megalkotását. Folytatjuk eredményes külpolitikánkat A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredményes volt, ennek folytatásához kérjük az országgyűlés támogatását. Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa •tépünk békés, alkotó munkájához. A szocialista országok, a haladó, békeszerető tömegek erőfeszítéseinek eredményeként mindinkább sikerült e feltételek létrehozása, a béke és a biztonság megszilárdítása. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait széles körűen fejlesszük. Különösen fontosnak tartjuk testvéri viszonyunk ápolását és fejlesztését igaz barátunkkal, a szocialista világrendszer fő erejével, a világbéke megőrzésének legfőbb támaszával, a Szovjetunióval. A szocialista országokkal való szoros egységünk és sokrétű együttműködésünk jól szolgálja mind népünk nemzeti, mind a szocializmus nemzetközi érdekeit. Híven teljesítjük a Varsói Szerződés iránti kötelezettségeinket, s törekszünk munkájának tökéletesítésére. Népünk érdekeinek megfelelően, aktív részt vállalunk a KGST munkájában és erősítésében, a komplex program megvalósításában, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Segítjük harcukat az imperializmus, a neo- kolonializmus ellen, a teljes politikai és gazdasági függetlenség kivívásáért, népeik társadalmi felemelkedéséért. Az utóbbi években számos bonyolult nemzetközi problémát sikerült rendezni, s jelentősen javítani a nemzetközi légkört, különösen Európában. Ékes bizonyítéka ennek a Helsinkiben sikeresen lezajlott európai biztonsági értekezlet. Az európai és az észak-amerikai államok legmagasabb rangú képviselőinek aláírásával ellátott záróokmány elveinek megvalósítása nemcsak Európa, de az egész világ békéjét és biztonságát szolgálja. Helsinkiben ott volt a Magyar Népköztársaság küldöttsége is, s kifejtette népünk álláspontját: saját történelmünk tanított meg bennünket arra, hogy ne a fegyverek összecsapásában, hanem az együttműködésben, a vitás kérdések békés megoldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a biztató jövőhöz. Ha egy pillanatra arra gondolunk, hogy milyen európai helyzetről adhatott számot a kormány az országgyűlésnek tíz-tizenöt évvel, vagy akár öt évvel ezelőtt is, akkor tudjuk igazán, kellően értékelni a Helsinkiben létréjött megállapodás horderejét. Természetesen nem feledkezünk meg arról sem, hogy a tőkés országokban nem mindenki híve az enyhülésnek, a békés együttműködésnek, s e körök ellenállásával a jövőben is számolni kell. Ez arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy lankadatlanul munkálkodjunk az eddig elért eredmények megszilárdításáért, az enyhülés folyamatának elmélyítéséért és visszafordíthatatlanná tételéért. Tisztelt országgyűlés! Tisztelt képviselőtársaim! A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a fejlettség magasabb foka felé haladva és a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk « álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. Kérjük a Hazafias Népfront aktivistáit, a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és valameny- nyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához • igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a tisztelt országgyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány programját. Köszönöm figyelmüket.
