Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Társadalmi törődés Ötvenezer pulykát nevel a kecskeméti Kossuth Tsz Szociálpolitika: segélyezettek Kecskeméten „Javítani kell a szociálpolitikai ellátást”, így határozott a párt XI. kongresszusa. Nagyobb segít­séget kell adni a magukra ma­radt idős embereknek, s mind­azoknak. akiknek az életkörül­ményei olyanok, hogy valamilyen formában segélyezésre szorulnak. Kecskeméten a 60 éven felüli­ek száma 16 ezer. Közülük 11 ezer személynek havonta nyugdí. jat kézbesítenek. A fennmaradó 5 ezerből — többségüknek az ellátása, egyébként valamilyen módon családon belül megoldha­tó — kerül ki a rendszeres, vagy alkalmanként segélyezett. A tanács szociálpolitikai segé­lyezési feladatainak pénzügyi feltételei évről évre javulnak. A rendszeres szociális segélyek ösz- szege egy év alatt havi 582 fo­rintról 710 forintra emelkedett. Az elmúlt esztendőben 301 sze­mély volt erre jogosult, ezen­kívül még 770-en részesültek rendkívüli segélyben az 1 millió 500 ezer forintos költségvetési ke­retből. A pénzügyi feltételek javulása azon is mérhető, hogy a segély­keret összege az idén már 1 millió 800 ezer forint. Ebből pél­dául 400 ezer forintot rendkí­vüli (esetenkénti segélyezésre) 50 ezret pedig TBC-s megbetegedet­tek segélyezésére használnak fel: 235 személy részesül rendszeres szociális segélyben, amely 1 millió 726 ezer forintot tesz ki majd aiz év végéig. Arra a megjegyzésre, hogy az imént felsoroltakat nem fedezi az 1 millió 800 ezer forint, el­mondta a tanácselnök-helyettes, a jóváhagyott költségvetési keret­nél évente általában többet hasz­nálnak fel, ugyanis pontosan elő­re nem tervezhető, hogy mikor jelentkeznek jogos segélyigények, kel, s miként alakul a rendsze­res és az alkalmanként segélye­zettek aránya. Az idei esőzések miatt például — néhány lakás időszakosan lakhatatlanná vált belvízkárra 12 igényjogosultnak 24 ezer 500 forintot utaltak ki. Cs. K. Az előző években 40—40 ezer, az idén 50 ezer Mecsek hibrid fajta pulykát ad át 4—4,2 kilo­grammos súlyban a Baromfifel­dolgozó Vállalatnak a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet Bács-Kiskun megyében ez a leg- “nagvobb pulykatenvésztő gazda­ság, hiszen a Pest megyei Magló, dón van még hasonló pulykate­nyésztő nagyüzem. A kecskeméti közös gazdaság korszerű körülményeket terem­tett az értékes fehér, hibrid­pulyka nevelésére. Az etetés, ita­tás, a világítás előre kidolgozott program szerint történik. A puly. kanevelő épületekben 38 fokos ál­landó hőmérsékletet kell tartani, hogy a napospulykák kellően át­vészeljék a számukra kritikus idő­szakot. A korszerű nagyüzemi technológia alkalmazása folytán az elhullás csupán 6—8 százalék körül van. _. A Kossuth Termelőszövetkezet baromfitelepén szakképzett gon­dozók dolgoznak, akik pontosan alkalmazzák a a Kisállattenyész­tési Kutató Intézetben kikísérle- tczctt és a gyakorlatba átültetett eljárásokat K. A. Üzemel a savgyár Péten Jelentős állomásához érkezett IV. ötéves tervünk jelentős ipari be­ruházása, az új Péti Műtrágyagyár építése. A karbamidüzem után megkezdték a savgyár folyamatos üzemeltetését is. Óránként 5000 köbméter ammóniát használnak el a nagy kapacitású műtrágyagyár ewségében — ami a teljes terhelésnek 90 százaléka. (MTI) »Melegítő lámpák alatt sütkéreznek a kényes apró jószágok. (Pásztor Zoltán felvétele.) FJELÜJlTAS KÖZBEN — B. MIKLI-TARLAT nyílik a kiskun múzeumban Cövekelik a szélmalom vályogfalát A kecskeméti megyei múzeum belső, valamint a kiskunhalasi Thorma-múzeum folyamatban le­vő teljes külső-belső felújítása után arról számolhatunk be, hogy a kiskunfélegyházi Kiskun Mú­zeumot is rendbehozzák, megszé- pítik. t s A város építőipari szövetkezete júniusban kezdte meg és rióvéíli- berben fejezi majd be — a mű­emléki szempontok figyelembevé­telével — a patinás épületegyüt­tes felújítását. Az igényes munka mintegy egymillió forintba kerül. A pénzt erre is a megyei tanács adta. Űj külső falburkolatot kap köröskörül a főépület, a börtön­ügyi múzeum, s a hátsó udvar­ban levő eredeti kiskun szélma­lom is. Kijavítják a tetőket, fes­tik a főépület folyosóit. Ezúttal csak a kiállítótermek nem szorul­tak felújításra. A műemléki felügyelőség írta elő' a múzeumudvarba 13 éve be­épített szélmalom rekonstrukció­jának módját is. Máladozó falát a vályogig le kellett verni. Elő- s^ör^éiyvásv Wájd f«relié§iiá»ai' tapasztják be. S högy^áif-Űj-Bü?^ kólát tartóáabfr' áfegyétí1, éfőüüílég' sűrűn becövekelik a falat. Kicse­rélik a szélmalom korhadó faal­katrészeit is. Fazekas István igazgató el­mondta, hogy a nagy felfordulás ellenére gondoskodtak a látoga­tók folyamatos fogadásáról. Má­justól mostanáig körülbelül hat­ezren voltak kiváncsiak az állan­dó néprajzi kiállításra, az orszá­gos jellegű börtöntörténeti anyag­ra, a szélmalomra, valamint a négy hónapig nyitva tartott,-,Dél­alföldi cserépedények” című idő- ‘ szaki kiállításra. Az utóbbi külö­nösen sok érdeklődőt vonzott. Csak a napokban bontották le. Szeptember 28-án, a képzőmű­vészeti világhét utolsó napján — felújítás közben — B. Mikii Fe­renc festőművész alkotásaiból nyitnak kiáUálástcu&z lesz^az Ánn tézmény^a sj öonság&j / aa, Qkióbsrí múzeumbahóökpbaniiVA uművéSZ csaknem 70 olajfestménye, vegyes technikával készült képe, illetve grafikája szerepel majd a kiállí­táson. Megnyitására dr. Solymár Istvánt, a Magyar Nemzeti Galé­ria főigazgató-helyettesét kérték fel. A B. Mikli-tárlatot november végén a kalocsai városi művelő­dési központba viszik, s ott újra megnyitják. A kiállítás katalógu­sát közösen adta ki a két intéz­mény. Rapi Miklós Korszerűség, divat Eredményhirdetés az őszi BNV-n Csaknem három és fél száz jel­igével ellátott pályamunka érke­zett be a Könnyűipari Miniszté­rium V, Korszerűség-divat” cím­mel a tavasszal meghirdetett nyilvános modellpályázatra. Az e héten összeülő bíráló bizottság elé azonban mintegy 600 női, férfi, és gyermekruházati termék kerül, mivel a oályázók közül sok tervező több darabbal is jelent­kezett. A modellek többsége többré­szes, egymással jól variálható darabokból áll. Míg a múlt évi pályázaton a kismamaruhák kap­ták a főszerepet, az idei központ­jában a 14 éven aluli korosztály öltözködése áll. A pályázók gon­doltak a ruházkodási kiegészítők­re is, a zsűrinek mintegy 70 cipő-, táska, és kalapmodellt kell elbírálnia, köztük egész iskolaci- pő-sorozatot is. A pályázat eredményét az őszi BNV-n hirdetik ki. (MTI) 1975. szeptember 24. © PETŐFI NEPE • 3 I elkészült a kongresszusi tanterv Októberben kezdődik az új pártoktatási évad Októberben országszerte meg­kezdődik az új pártoktatási évad. Az 1975/76-os tanévre — előzetes jelentések szerint — a tavalyinál is több érdeklődőt, több mint 525 ezer vállalati, intézményi, ter­melőszövetkezeti dolgozót várnak. A hallgatók népes tábora a kö­vetkező hetekben, hónapokban már a XI. pártkongresszus jegy­zőkönyve és az elhangzott korre­ferátumok alapján módosított tananyaggal ismerkedhet meg. A pártoktatás tematikájának kor­szerűsítéséről az MSZMP KB agi- tációs- és propagandaosztályának illetékesei nyilatkoztak Győri Margitnak, az MTI munkatársá­nak. — A pártoktatás, a politikai képzés valamennyi területén a KI. kongresszus óta eltelt rövid időben gondos munka előzte meg a hamarosan megkezdődő új ok­tatási évadot. A politikai oktatás sajátossága, hogy minden esz­tendőben korszerűsítjük a tanter­vit: a tananyag az aktuális kül- és belpolitikai eseményeknek megfelelően módosul. Ebben az esztendőben a tavalyinál több, összesen 10 témában szervezünk szemináriumot. A feldolgozás során mindenütt a kongresszus határozatát és a Központi Bizottság beszámolóját állítjuk a középpontba. Célunk az, hogy tudatosodjon a hallgatókban: további eredményeink záloga, a kongresszus határozatainak kö­vetkezetes végrehajtása. Ezzel összefüggésben azonban nagyon fontos, hogy előtérbe kerüljenek a helyi tennivalók, amelyeket a kongresszust követően jelöltek ki a pártszervezetek és a különböző szintű pártbizottságok. — Az új tanévben az eddigi, jól bevált gyakorlatnak megfele­lően úgy választottuk meg a tan­folyamok témáját, hogy azok le­hetőséget teremtsenek a dolgozók politikai ismereteinek folyamatos továbbfejlesztéséhez. Ezúttal há­rom, úgynevezett alapozó tanío- lyamot indítunk, amelyek min­denekelőtt átfogó ismereteket ad­nak az érdeklődőknek. Tovább gazdagodott a szocialista társada­lom fejlődésének kérdéseivel fog­lalkozó szeminárium tananyaga. A jelzések szerint mintegy 70 ezer érdeklődőt vonzó tanfolyam leg­főbb célja, hogy tájékoztatást nyújtson a marxizmus—leniniz- musnak a társadalomra vonatko­zó alapvető tanításairól. Az „Uj párttagok tanfolyama” címmel ugyancsak először meghirdetett tanfolyamon előreláthatólag 20 ezer ifjú párttag ismerkedik meg a párt szervezeti szabályzatával, elemzi a fő dokumentumokat. Mintegy 40 ezer dolgozót várnak az „Előadások a magyar forra­dalmi munkásmozgalom történe­téből” című tanfolyamra, amelyen a magyar párt tevékenységét, haréait kísérhetik végig a hall­gatók, a megalakulástól napjain­kig. Az egy-egy főbb témakörrel be­hatóan foglalkozó, úgynevezett továbbképző tanfolyamok sorába tartozik a gazdaságpolitika ipari és mezőgazdasági tagozata. E tanfolyamokon újdonságnak szá­mít, hogy egymásból nem elkülö­nítve, hanem szerves egységben taglalják majd az országos és a helyi gazdasági kérdéseket. Ezen * évről évre legnépesebb tanfolya­mokra most országosan több mint 120 ezren jelentkeztek. A résztvevők az új oktatási évben többet foglalkoznak majd a kongresszusnak a szocialista demokráciával kapcsolatos meg­állapításaival. Fő törekvésünk to­vábbá, hogy lényegre törő elem­zéssel mutassuk be a munkásosz­tály és a párt vezető szerepének érvényesülését, továbbá azt, hogy, politikánk a munkásosztály alap­vető történelmi céljainak a meg­valósulását, a munkás—paraszt szövetség, a szocialista népi, nem­zeti egység erősítését szolgálja. A témába vágó kongresszusi tud­nivalókkal egészült ki a pártirá­nyítás és a pártélet kérdéseivel foglalkozó szeminárium anyaga is, amely nagy súlyt helyez a kongresszus által megszabott fel­adatok elemzésére, a pártirányí­tás továbbfejlesztésére, a pártégy- ség kérdésére, a párt belső össze­tételéré, a kádérmunka javítására. A szocialista életmód, a munká­hoz való viszony kerül előtérbe a „Világnézet és etika” című tan­folyamon. A politikai oktatásnak Hathatós segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a párttagok, és a po­litikai kérdések iránt fogékony pártonkívüliek a valóságos té­nyeknek megfelelően ítéljék meg társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésünket: jobban értsék, hogy szocialista céljainkkal meg­egyezően milyen folyamatokat tá­mogatunk és milyen jelenségeket bírálunk, illetve utasítunk el. A kulturális kérdésekkel foglalkozó tanfolyamokon szeretnénk elérni, hogy a gyakorlati életből vett példákkal, a helyi eredmények, gondok elemzésével értsék és is­merjék meg a hallgatók pártunk legfőbb kultúrpolitikai céljait. A nemzetközi politika témakörét tárgyaló tanfolyamon ezúttal a . szocialista világrendszer politikai egységét helyezzük előtérbe, — Az elkövetkező öt esztendő­ben politikai oktatómunkánk ak­kor felelhet meg legjobban a kö- . vetelményeknek, ha témaválasz­tása a XI. pártkongresszus szel­lemében összpontosítja, kiemeli a társadalom előtt álló időszerű tennivalókat, és, ha az elméleti vitákhoz, eszmecserékhez' a való­ságból merít bizonyító anyagot. Ezért ebben az évben elsődleges, feladat a kongresszus anyagának tematikus megismertetése, a ké­sőbbiekben pedig a végrehajtás felhalmozódó tapasztalatok elmé­leti igényű elemzése és az új je­lenségek figyelmes tanulmányo­zása — hangsúlyozták végezetül az agitációs- és propagandaosz­tály illetékesei. (MTI) 3-ír - ■ ■ • i. _ ' _ • i£SuT»ii'li«ui|!|Hiiit'inn j rr j 11 t~'f j PT3 — ■ .1 • WELTHER DÁNIEL: Szibéria tájain 2. Gazdagodik az embléma De nemcsak olajból, gázból és szénből vannak itt hatalmas készletek, óriási a vízmennyiség is. Az Ob, Jenyiszej, az Angara, Léna és még sok más szibériai folyó rejtegeti a Szovjetunió vízkészletének, de vízenergiájá­nak is több mint felét. A folyók hossza összesen 950 ezer kilomé­tert tesz ki. Jelentőségük kü­lönleges tulajdonságaikban van. Legfontosabb az, hogy bővizűek, éppen ezért „elvenni” belőlük szinte vég nélkül lehet. Ugyanak­kor nagyon kicsiny a vízszintin- gadozásuk, tehát az erőműveken szinte állandó a nyomás, s az aggregátorok éven át teljes kapa­citással dolgozhatnak. Az egy kilowatt órára eső önköltség 3— 8-ször kevesebb, mint ä volgai erőműveken. Ezért a jövőben még újabbak épülnek. A víztükör méreteihez járul még a tavak szinte felmérhetet­len száma. A megközelítő pon­tosságú becslések szerint Nyu- gat-Szibériában egymillió, Kelet- Szibériában százezernyi található belőlük. Sok az artézi vízforrás. Ezek több mint 100—110 milliárd tonna édesvizet tartalmaznak, aminek óriási jelentősége van, hiszen édesvíz nélkül nincs élet, természetes fauna, anyagi ter­melés. Ez az édesvízmennyiség világviszonylatban is jelentős té­nyező. Éppen ezért ezek védel­me, állandó újjátermelése fontos vízgazdálkodási feladat. A Szov­jetunió édesvízkészletének négy­ötöde található Szibériában. Az olcsó elektromos energia lehetővé teszi Szibériában az alumíniumfeldolgozó művek lét­rehozását is, elsősorban Bratszk- ban, Krasznojarszkban és Sele- hovban. Annak ellenére, hogy a timföldet még az ország nyu­gati részéből szállítják oda, mert a helyben bányászott még kevés, de így is kifizetődő. Az elekt­romos energia elszállítása drá­gább volna, mint a timföld hely­be szállítása. A geológusok kuta­tása nyomán biztató bauxit- és zsírkőlelőhelyekre bukkantak. A közgazdászok szerint Kelet-Szi- béria rövidesen a Szovjetunió ailumíniumtermelésének három­negyedét fogja adni. Ezzel meg­változik Kelet-Szibéria emblémá­ja is. Annak ellenére, hogy a sok építkezés miatt temérdek az építődaru, de hatalmas tömege van már az olvasztott alumíni­umnak és a belőle készült tartá­lyoknak, amelyekre az van írva: Szibériai benzin. De az embléma tartozik még a cellulóztömb is és azok az óriási vagonok, ame­lyek majd tovaszállítják Szibéria kincseit. Nagy távlatokat nyújt á szov­jet iparnak az is, hogy nagy mennyiségben találtak magné­ziumot és titánt. Ezek a fémek nagy fontossággal bírnak, mert belőlük állítják elő azokat az ötvözeteket, amelyek nélkülöz­hetetlenek a modern techniká­ban. Például a magreakció biz­tosításában, a nagy teljesítmé­nyű gázturbinák működésében és a hangsebességnél gyorsabb repü­lőgépek gyártásában. Sok arany, foszfor és só is rejlik Szibéria méhében. Az An­gara és Jenyiszej területén klór- és foszfor-származékokat dolgoz­nak majd fel, ami segít például a viszkózagyártásban. Mi lesz a tajga sorsa? — kérdezhetnék sokan. Talán fur­csán hangzik, de a tajga átadja helyét a civilizációnak. Termé­szetesen nem máról holnapra, hanem jelentős időszakaszt igénybe véve. Főként a déli er­dők helyén települnek majd az új városok és az ipari üzemek. S minden bizonnyal elérkezik majd az az idő, amikor a tajgát természetvédelmi területté fog­ják nyilvánítani. Északon .első­sorban az aranytermelés, a szén­ás ércbányászat vesz el terüle­teket, ahol majd fafeldolgozó üzemeket is létesítenek a cellu­lóz, karton, papír és a műszál gyártása céljából. A számítások szerint 1980-ra Szibériában 23 millió ember él majd. Ehhez a lélekszámhoz ter­vezi és majd biztosítani is kell az élelmezést. Ügy tűnik, hogy Szibéria mezőgazdasága képes lesz erre az elhivatottságra, sőt az elképzelések szerint termékei­vel az ország belpiacain, de külföldön is jelentkezni fog. Ta­lán kevesen tudják, hogy valaha a századforduló táján Szibéria egyes mezőgazdasági termékek­ből exportképes volt. Igaz, hogy akkortájt az orosz muzsiknak alig jutott valami, de feljegyzés van arról, 1903-ban a szibériai vaj a francia vajjal versenyképes volt a londoni piacon. A szibériai vaj és tojás a század elején több aranyat hozott Oroszországnak, mint az egész aranytermelés. Máris, de később méginkább megváltozik a mezőgazdaság struktúrája. A szemtermés hek­táronként eléri a 25—30 mázsát. A termelésnek egyetlen gátja van, és még jó ideig megmarad, legalább is mindaddig, míg tech­k • Lakóépületek egy kelet-nibériftl városban. nikával nem ellensúlyozható; ez a munkaerőhiány. Szibériában kétszer rosszabb a munkaerő­ellátottság az országos átlagnál, és háromszor akkora terület jut egy földművelőre, mint az or­szág más tájain. A mezőgazda- sági gépipar segítsége, a techni­ka hozzájárulása, azonban meg­oldja ezeket a kérdéseket és le­hetővé tesz olyan terveket, ami szerint például a tejtermelés át­laga a jelenlegi 2700 literről 4000-re emelkedik. Tehát egész Szibéria jelene azt mutatja és méginkább olyan jö­vőt sugall, hogy megváltozik az emberi munka jellege. Az ember bonyolultabb eszközökkel dolgo­zik majd és a kézimunka foko­zatosan átadja helyét az auto- matizációnak. Most pedig vegyük újságírói jvárudorutunkat és látogassunk egyetlen terület, Irkutszk megye legérdekesebb tájaira. Az irkutsz- ki terület (nálunk megye) akko­ra, mint Franciaország, Hollan­dia, Belgium, Ausztria, Svájc és Dánia együttesen. Irkutszk Ke-' let-Szibéria központja, 65 kilo­méternyire van az Angara folyó eredetétől, annak két partján X Bajkál tavat övező hegyek nyúl­ványainál fekszik. Jelenleg több mint félmilliónyian laknak és a1 városban több mint 70 jelentős ipari üzem dolgozik. Gépgyárai készítik a hatalmas úszó-kotróha- jókat, az arany- és a gyémánt­bányászok számára, de gyárta­nak bányagépet, kardántengelye­ket, szerszámgépeket, ólom-, réz- és alumíniumöntő-gépeket. Igen fontos szerepet tölt be a környék a ritka és értékes ásványkincsét, a csillámot feldolgozó üzem, amely az egész szovjet híradás- technikai ipart ellátja ezzel a szigetelőanyaggal. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom