Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1975. szeptember 19. Munkás-paraszt antifasiszta tüntetés a portugál fővárosban Lisszabonban csütörtök este nyolc órakor egységes munkás— paraszt antifasiszta tüntetést tar­tottak. A megmozdulást 40 gyár üzemi bizottságai kezdeményez­ték a múlt heten, azért, hogy a munkásosztály és a parasztság harcának összefogásával fellépje­nek a belső és a nemzetközi tő­ke forradalomellenes offenzívája ellen. 40 lisszaboni üzem dolgo­zói közös titkárságot alakítottak, a jobboldali támadás elleni harc megszervezésére. A titkárság kül­dötteket menesztett a délvidéki paraszttanácsokhoz, hogy meg­szervezzék a közös akciót. A Reuter hírügynökségnek a Magyar-NDK. tervegyeztetés • Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Gerhard Schü­rer, az NDK miniszterelnök-helyettese csütörtökön az Országos Tervhivatalban aláírta a Magyar Népköztársaság és az NDK 1976— 80. évi népgazdasági terveinek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet. (Képünk az aláírás után készült.) Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Gerhard Schürert. Afroázsiai szolidaritási értekezlet • Mint Moszkvában megnyílt az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet tanácsának 12. ülésszaka, melynek munkájában hetvennél több küldöttség vesz részt. A képen F. Tabejev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja üdvözli a konferencia részvevőit. (Telefoto — TASZSZ— MTI—KS) ESEMÉNYEK SOROKBAN BUDAPEST. Az európai bizton, ság és együttműködés nemzet­közi bizottságának soron követke­ző ülésére csütörtökön Várnai Fe­renc alelnök vezetésével elutazott Brüsszelbe a magyar nemzeti bi­zottság küldöttsége. • MOSZKVA. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédel­mi. minisztere meghívására szep­tember második felében hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunió­ba utazik Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nem­zetvédelmi minisztere. A hírt csü­törtökön jelentették be (TASZSZ * SZÓFIA. Todor Zsivkov, a bol­gár államtanács elnöke csütörtö­kön fogadta a Bulgáriában hiva­talos látogatáson tartózkodó Ro­bert Ingersoll amerikai külügymi­niszter-helyettest. A konstruktív légkörben lezajlott megbeszélésen megvitatták a két ország, az ipa­ri, a mezőgazdasági, tudományos, technikai és kulturális kapcsola­tainak időszerű kérdéseit. A ta­nácskozáson jelen volt Petr Mla- denov böleár külügyminiszter is. • ATHÉN. Csütörtök délelőtt megkezdődtek a hivatalos tárgya­lások a francia elnök és a görög vezetők között. Mint jelentettük, Valéry Giscard d’Estaing.Jean Sauvagnanuies külügyminiszter kíséretében szerda délután érke­zett Athénbá. * BUKAREST. Csütörtökön Bu­karestben Nicolae Ceausescu ro­mán államfő és Harold Wilson angol miniszterelnök román—an­gol nyilatkozatot irt alá. Ebből az alkalomból mindkét politikus rö­vid beszédet mondott. A tárgya­lásokról közös közleményt, vala­mint a román—brit kapcsolatok fejlesztését célzó egyéb doku­mentumokat írt alá. (Agerpress) LIMA. A perui kormány meg­hívására Callao kikötőjébe ér­kezett a szovjet haditengerészeti flotta. „Leonyid Szoboljev” nevű oceonográfiai kutatóhajója. Á szovjet kutatóhajó látogatása nagy érdeklődést váltott -ki a pe­rui fővárosban. .(TASZSZ) * KHARTOUM. Nimeri szudáni elnök szerdán jóváhagyta azt • az új törvényjavaslatot., mely a jö­vőben szabad kezet biztosití a kormánynak minden általa felfor­gató elemnek minősített személy tevékenységének ellenőrzésére. Az új tprvény értelmében bárkit meghatározatlan ideig és indoko. lás nélkül házi őrizetben, illetve megfigyelés alatt lehet .tartani, ha tevékenységét az illetékes szervek valamilyen szempontból gyanús­nak találják. (AP) 1 NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Válság Libanonban jobboldali Demokratikus Nép­párt köreiből szerzett- értesülése szerint a köztársasági elnök pa­lotájában szerdán lefolytatott bi­zalmas megbeszélések eredmé­nyeként kezd körvonalazódni Jó­sé Pinheiro de Azevedo tenger­nagy, kijelölt miniszterelnök új kormányának összetétele. Amerikai-izraeli összhang Az Egyesült Államok kötelez­te magát, hogy „összehangolja” álláspontját Izraellel a genfi közel-keleti békekonferencia összehívásának kérdésében. Ez tűnik ki abból az izraeli—egyip­tomi csatpatszétválasztási meg­állapodás kapcsán született em­lékiratból, amely csütörtökön ke­rült először nyilvánosságra, a New York Timesban. Az okmány szerint az Egye­sült Államok nemcsak arra vál­lalt kötelezettséget, hogy izraeli egyetértés nélkül nem hívja össze a genfi békekonferenciát annak társelnökével, a Szovjet­unióval, hanem arra is, hogy nem ismeri el és nem tárgyal a Palesztin Felszabadítási Szerve­zettel mindaddig, amíg a PFSZ nem ismeri el Izraelt. Washington vállalta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában el­lenez és — szükség esetén — szavazatával (azaz vétójával) megakadályoz minden olyan kez­deményezést, amely ellentétes az ENSZ eddigi határozatainak, il­letve az első genfi konferencia okmányainak izraeli értelmezé­sével. Miután elég széles körű bírálat éri a kormányt az Izraelnek Ígért több milliárd dollár ér­tékű, legkorszerűbb rakéták és egyéb fegyverek szállítása miatt, Kissinger külügyminiszter ismé­telten ezt nevezte a „leggazda­ságosabb” megoldásnak. Emlékez­tetett rá, hogy az Egyesült Álla­mok az 1973-as háború után két milliárd dollár értékben szállí­tott fegyvert Izraelnek, az olaj­embargó pedig további tízmilli- árdba került — az ezzel is kap­csolatos infláció pedig még töb­be. A külügyminiszter és a Pen­tagonhoz közelálló körök szerint nem lesz akadálya annak, hogy Izrael kaphasson az évtized vé­gére sorozatgyártásra kerülő „Q—16-os” vadászgépekből. Az ugyancsak a legkorszerűbbek kö­zé tartozó, atomtöltetek továbbí­tására is alkalmas Pershing-tí- pusú föld-föld rakéták szállítá­sát Washington „még tanulmá­nyozza”. Néhány hét óta ismét harcok folynak Libanon különböző ré­szein a keresztények és a muzul­mánok között. Az összetűzéseknek eddig 400-nál több áldozata van. Szerdán éjjel a fővárosban újabb súlyos utcai harcok rob­bantak ki. A szembenálló felek Bejrút különböző körzeteiben ra­kétákkal, aknavetőkkel és gép­fegyverekkel támadtak egymásra. Ez év áprilisában, májusában a „Libanon mindenek előtt” elvet valló maronita-keresztény közép- osztály és kispolgárság reakciós színezetű pártjának — a Fallan- gista Pártnak — barnainges ro­hamosztagai palesztin harcosok­kal ütköztek meg. Az összecsapá­sok hátterében a gazdasági élet nagy részét — az ipart, kereske­delmet és a pénzügyi életet — el­lenőrző korosztály kisebbség és a muzulmán többség ellentétei hú­zódnak meg. Az ország déli része ellen vég­rehajtott izraeli támadások afz 1970. szeptemberében a jordánjai bázisokról elűzött, működési lehe­tőségeiktől megfosztott palesztin menekültek és erők dél-libanoni táborai ellen irányulnak. Az iz­raeli nyomás Libanon belső poli­tikai és társadalmi egyensúlyá­nak megbontására törekszik. Libanon a Földközi-tenger ke­leti partján Szíria és Izrael kö­zött helyezkedik el, 10 400 négy­zetkilométer területű, 3,5 millió lakosú ország. A népesség 93 szá­zaléka arab, a többi görög, török, perzsa, örmény, kurd és cserkesz. Az országban élő 190 ézer palesz­tin fele menekülttáborokban la­kik. A lakosság két főcsoportra kü­lönül: mohamedánokra és keresz­tényekre. Ez a felekezeti megosz­tottság az ország politikai, állami, gazdasági életére is hatással van, és 1943 óta az állandó ellentétek forrása. Az országot a kedvező közleke­dési. stratégiai helyzete a nép- vándorlások állandó célpontjává tette. 1941-től formálisan függet­lenné vált, a teljes önállóságot 1943. november 22-én nyerte el. 1946 decemberében a II. világhá­borúban az országot megszálló brit és francia egységek elhagyták Li ­banont. Az uralkodó osztály im­perialistabarát politikájának tá­mogatására és az iraki forrada­lom elszigetelésére 1958. július 15—október 25. között amerikai tengerészgyalogosok tartózkodtak az országban. 1966. február 18-án Libanon elítélte, a Szaúd-Arábia által javasolt reakciós Iszlám Paktum tervét. Az 1967-es arab— izraeli háború óta Izrael ismétlő­dő fegyveres akciókat folytat Li­banon ellen, amivel szemben^ az alig 15 ezer fős hadsereg tehei- tetlen. Semleges politikája, kitűnő közlekedési, távközlési összekötte­tései, Európával, Közel-Kelettel és Észak-Afrikával. az országot a térség kereskedelmi és pénz­ügyi központjává tette. Libanon fejlődő agrárország. A nemzeti jövedelem 40 százaléka a turizmusból és a tranzitfor­galomból, 30 százaléka kereske­delmi és a bankügyletekből szár­mazik. A gyengén fejlett ipar 21, a mezőgazdaság csak 9 százalék­kal részesedik, annak ellenére, hogy az aktív munkaerő felét foglalkoztatja. Az ország területének körülbe­lül 20 százalékán folytatnak föld­művelést. A földterület 16 száza­léka a nagybirtokosok, az egyház és az állam birtokában van. A termelés a lakosság élelmiszer­szükségleteit nem elégíti ki, a citrus-, és főzelékféléket exportra termelik. Temészeti kincsek (szén, vasérc, mangánérc, uránérc) kiák- , názása a közelmúltban kezdődött meg. Bizonytalan, rövid tűzszünet Bejrútban A csütörtökre virradó éjszaka Bejrútban lezajlott súlyos fegy­veres összecsapások után, ame­lyek egyes jelentések szerint 12, mások szerint legalább 26 halá­los áldozatot követeltek, a bej­rúti rádió délben bejelentette, hogy a harcokban érdekelt ösz- szes felek egyetértésével tűzszü­net jött létre. A nyugati hírügy­nökségek jelentései alapján félő, hogy ez a megállapodás is az elő­ző ilyen jellegű egyezmények sorsára jut, sikertelen lesz. Jó Ütemben végzik az őszi munkákat Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) felelően felkészültek az őszi nagy munkára, s ezt a kezdeti ered­mények is igazolják. Az előző évihez képest javultak a munka anyagi-műszaki feltételei is. Az őszi betakarításhoz igen sok munkáskéz kell, de ha szerve­zetten veszik igénybe a rendel­kezésre álló munkaerőt, akkor nem lehet hiány. A gazdaságok­nak elsősorban a saját munka­erő, a nyugdíjasok és a faluban lakó szabadságon levő dolgozók folyamatos foglalkoztatásáról kell gondoskodniuk, s csak akkor várhatnak idegen segítséget, ha igy nem győzik. Bejelentette az államtitkár, hogy kormányhatározat bővítet­te ki az iskolások mezőgazdasági foglalkoztatásának lehetőségeit, a főiskolások, az egyetemisták is bevonhatók az őszi munkákba. Egyben felhívta a gazdaságok fi­gyelmét arra. hogy teremtsék meg a fiatalok, a kisegítők szá­mára a jó munkafeltételeket. Ja­vult, a gépellátottság is. Jelenleg a cukorrépa, a kukorica, a rizs, a burgonya betakarítását a nagy­üzemek 90 százalékában gépesí­tették, elérték a gabonabetakarí­tás színvonalát. Az alkatrészellá­tásban a nyári szintet tudják tartani, a munkákat nag3’obb mér­tékben akadályozó alkalrészprob- léma nincs. Műtrágyából az őszi igényeknek megfelelően teljes el­látáshoz elegendő a készlet, s a mezőgazdaság rendelkezésére áll mindenfajta üzemanyag — ami annál örvendetesebb, meri. az őszi munkák igényelnek legtöbb energiát —, a gazdaságoknak kell gondoskodniok arról, hogy min­dig legyen megfelelő készletük. Az államtitkár elmondotta, hogy egy-két munkától eltekint­ve kedvezőnek ítélik meg az őszi munkák helyzetét, a betakarítás eddigi eredményeit, figyelmezte­tett'azonban arra, hogy az esz­tendő sikeres befejezése nem tűr késlekedést. A vetőszántás 55 százalékával, az őszi mélyszántás 20 százalékával végeztek a gaz­daságok, a nyár végi és a kora őszi növények vetése befejeződött. Ki­fogásolta az államtitkár, hogy a jól előkészített, talaj ellenére az őszi árpának meg csak a tíz százalékát vetették el. s elmara­dás tapaszt a Ilia to a rozs veté­sénél is. A búza vetése rendben megindult. Megkezdődött valamennyi őszi termény betakarítása, a munka üteme megfelel az érés ütemé­nek, sőt az eiőzö hetek kedvezőt­len időjárása következtében a kényszer-betakarítás miatt he­lyenként meg is gyorsult. A do­hány 90 százalékát letörték, a silókukorica 55 százalékát, a burgonya 45—50 százalékát, a cukorrépa tíz százalékát betaka­rították. Tavaly ilyenkor a sző­lőnek mindössze 1—2 százalékát szüretelték le, most — sok he­lyen a rothadás miatti termés­mentés, egy-két területen feles­leges aggodalom miatt is —. már a 20 százalékánál tartanak. A vöröshágymatermés jónak mond­ható, a minőség, a használható­ság azonban fertőzés miatt gyen­ge. Almából a tavalyinál vala­mivel kevesebb termett, a fon­tos gyümölcs minősége viszont jobb a tavalyinál. A paradicso­mot és a paprikát erősen megvi­selte a kedvezőtlen időjárás, de utószedéssel, válogatással még megnyújlhaló a lakosság ellátá­sát szolgáló idény. Évek óla elő­ször burgonyatöbblet jelentke­zik a belső ellátásban. A jó ter­més nyomán intézkedtek a bur­gonya kötelező átvételére. ex­portjára, s egyéb módon való hasznosítására. Az államtitkár befejezésül az állattenyésztés és a takarmányo­zás helyzetéről, problémáiról, s azokról a tervekről beszélt, ame­lyek megvalósításával a követ­kező tervidőszakban a népgazda­ság és a lakosság igényeinek meg­felelően fejleszthető a mezőgaz­daság termelése. (MTI) Dr. Ortulay Gyula elnökleté­vel csütörtökön a Parlamentben illést tartott az országgyűlés kul­turális bizottsága. A tanácskozá­son — amel.yen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Madarasi Attila pénzügyi ál­lamtitkár is — a képviselők az államháztartás elmúlt évi zár­számadását elemezték, ezen be­lül is részletesen megvitatták az Oktatási Minisztérium, a Kultu­rális Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Or­szágos Testnevelési és Sporthiva­tal, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió kiadásainak, bevételei­nek egyenlegét. A bizottság tagjai kézhez kap­ták azt az írásos jelentést, amely részletes, ágazati bontásban elemzi a kultúra, a művelődés- ügy 1974-es költségvetésének egyenlegét. Ehhez fűzött szóbeli kiegészítést dr. Garamvölgyi Ká­roly oktatási miniszterhelyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Csomó Ist­ván, a Magyar Tudományos Aka­démia főosztályvezető-helyettese és dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese. Az oktatási intézmények ta­valyi költséggazdálkodását alap­vetően a IV. ötéves tervben elő­írt tennivalók, az oktatási párt- határozatból eredő feladatok és az ifjúságpolitikai célok megva­lósításához szükséges anyagi esz­közök határozták meg. A Kulturális Minisztérium munkájához, a közművelődési feladatok szervezéséhez újabb lendületet adott az 1974 márciusi közművelődési párthatározat: a szocialista brigádmozgalom ki­bontakoztatásával tovább széle­sedett a munkások körében foly­tatott kulturális tevékenység, fo­kozódott az iskolai végzettség megszerzésére való ösztönzés, új felnőttoktatási formákat keres­tek. A minisztérium véleménye szerint mindez a munkásművelő­dés társadalmi funkciójának, po­litikai fontosságának növekedé­sét jelzi. A magyar tudomány — társa­dalmunk egészéhez hasonlóan — az. alkotó, termékeny évek idő­szakát éli — állapította meg a képviselők számára készített je­lentés, amely azt is hangsúlyoz­ta, hogy a hazai tudományos életben mindinkább a társadal­mi igények fokozottabb kielégí­tésének szükségessége kerül elő­térbe. Tavaly az Akadémia, il­letőleg az intézmények felada­tában alapvető változások kö­vetkeztek be: módosították a ku­tatóintézetek gazdálkodási rend­szerét, bevezették a feladat sze­rinti fiananszírozást, felülvizs­gálták és részben átszervezték a tanszéki kutatóhelyek tevékeny­ségét. A testnevelésre, sportra jutó költségvetési összegek felhasz­nálásával főként az olimpiai sportágak fejlesztésére, a hazai élsport nemzetközi rangjának emelésére törekedtek és foko­zott gonddal törődtek a tömeg­sporttal és a testedzési lehető­ségek bővítésével. Az előterjesztéseket, kiegészí­tőket követő vitában a képvise­lők hangsúlyozták: az elmúlt esztendő számszaki összegzése jelentős fejlődésről tanúskodik az oktatás, a kultúra csaknem valamennyi területén. Ahogy fo­galmaztak: ezekben az ágazatok­ban az lehet a zárszámadás mér­céje, hogy mennyire szolgálta a társadalom tagjai szellemi, er­kölcsi és testi épülését, s mi­után a bizottság tagjai az 1974- es esztendőről szóló jelentéseket elfogadták, a zárszámadás ennek a magasra tett mércének is meg­felelt. (MTI) A Magyar Olimpiai Bizottság ülése Csütörtökön ülést tartott a Ma­gyar Olimpiai Bizottság elnöksé­ge. Napirend ^lőtt megemlékez­tek a közelmúltban elhúnyt Ma­tura Mihályról. a MOB elnöksé­gének tagjáról, aki több évtize­den át munkálkodott eredmé­nyesen a magyar olimpiai moz­galom fejlődéséért. Az elnökség meghallgatta és tudomásul vette a Montrealban járt MOB-küldöttség jelentését, majd két sportegyesület, a Tata­bányai Bányász, és az FTC el­nökségének beszámolóit vitatta meg az olimpiai célkitűzések megvalósításának helyzetéről. A Magyar Ökölvívó Szövetség ve­zetői az olimpiai felkészülésről adták számot, majd az olimpiá­val kapcsolatos agitációs és pro­pagandatevékenységről hozott határozatot az elnökség. (MTI) Irodalmi lapok főszerkesztőinek tanácskozása A szocialista országok irodalmi lapjainak főszerkesztői csütör­tökön Szófiában tanácskozásra ültek össze. A találkozón, ame­lyen bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, mongol, román és szovjet újságírók vesznek részt, napjaink irodalmáról és társadalmi problémáiról lesz szó. (TASZSZ) A szovjet nők készülnek a világkongresszusra Moszkvában Kirill Mazurov- nak. az SZKP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a miniszterta­nács első elnökhelyettesének ve­zetésével megtartották a nők nemzetközi évének lebonyolításá­val foglalkozó bizottság ülését. A szovjet nők most készülnek a nők nemzetközi évének legna­gyobb jelentőségű eseményére, az október 20—24. között Berlinben megrendezésre kerülő világkong­resszusra. A felszólalók rámutattak, hogy a. szovjet nők az ország társadal­mi-politikai életének tevékeny résztvevői. Ennek ragyogó alá­támasztása részvételük az állam- hatalmi szervek" munkájában. (TASZSZ) Filmkoktél a csehszlovák sajtó napja alkalmából A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagykövetsége a cseh­szlovák sajtó napja, valamint a Rudé Právó megalapításának 55. évfordulója alkalmából csütör­tökön filmkoktélt rendezett. A vendégeket dr. Václav Moravec nagykövet köszöntötte. A film­koktélon bemutatták a „Csehszlo­vákia tegnap és ma” című fil­met, amely az ország utóbbi $0 esztendőben elért fejlődését mu­tatja be. A koktélon megjelent dr. Fo­dor László, az MSZMP KB agi­tációs- és propagandaosztályának helyettes vezetője, Pálfy József, a Magyar Újságírók Szövetségé­nek elnöke. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom