Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-26 / 199. szám
r 1975. augusztus 26. • PETŐFI NEPE • 6 — Mi lesz a sorsa ennek afc épületnek az új könyvtár meg- nyitása után? — Remélhetően félmillió kötetre tervezik az új bibliotékát. Ak. kor is hasznosítható ez az épület. Nincs területi tárolónk. Más könyvtárak is helyhiánnyal kínlódnak. Gátéren még további 10—25 ezer könyv fér el. Itt őrizzük majd régi folyóiratainkat. Természetesen itt várják a selejtezést az elrong.yolódott kötetek. A gátéri iskola ma is a kultúrát szolgálja. Elismerés illeti ezért a kezdeményezőket. Heltai Nándor Térképdivat, térképrégiségek Az egész világon divatba jött a lakások régi térképek másolataival történő díszítése. A régi, kézzel rajzolt térképek csaknem elérhetetlenek. A drezdai szász könyvtárat elözönlik a turisták, minthogy a könyvtár egyik részlegében több mint 58 000 régi térképet őriznek. A gyűjtemény büszkesége Magdeburg 1587-es térképe. • A közép-kinai Hupej tartományban egy nyolcszáz esztendős sír feltárásakor a régészek az égboltunkon látható világ- egyetem aprólékosan kidolgozott térképére bukkantak. A térkép 268 bolygó és csillag helyzetét mutatja be. , KÖNYVRAKTÁR TANYAI ISKOLÁBÓL ; Ma is a kultúrát szolgálja •j * » Szép csendben búcsúznak a kis tanyai iskolák. Amikor először fogytak el a gyerekek valamelyikből, amikor először tömörítette egy diákotthon a környéken élő tanulókat, még eltűnődtünk az idők változásán, a különleges eseményt illető figyelemmel foglalkoztunk az üggyel. Jelképnek, az életformaváltást szimbolizáló eseménynek tekintettük. Mostanában a volt iskolaépületek jövője, hasznosításuk lehetősége váltja ki érdeklődésünket. Kitűnő megoldásokról hallottunk. Kisszálláson szolgálati lakást alakítottak ki a hajdani tantermekből, másutt a termelőszövetkezet formált belőlük raktárakat. A kiskunma jsaiak művésztelepet szerveznek a2 elhagyott épületben. Kunszentmiklóson pompás tanyai klubot varázsoltak a valamikori oskolából. A gátéri iskolában 35 ezer kötet könyvnek találtak otthont. Lisztes László, a megyei könyvtár igazgatója szívesen tájékoztatott arról, hogy miért éppen itt létesítettek egy új raktárt. — Ismeretes, hogy intézményünk alapterülete egytizede n szükségesnek. Súlyos helyhiánynyal küszködünk. A szabadpolcos részen viszonylag kis állományból válogathatnak látogatóink jogosan hiányolták sokan az olvasótermet. Korszerű könyv, tárépületet csak évek múltán kapuik. valamit tennünk kellett. A vámosban hiába kerestünk raktárnak alkalmas helyiséget. Ezért kértük a megyei és a városi tanácsot. hogy egy megszűnt tanyai iskolát bocsássanak rendelkezésünkre. A legnagyobb készséggel, megértéssel támogatták ügyünket. A gátéri elég jó állapotban van, száraz és aránylag nincs messze Kecskeméttől. Ezt választottuk. A bent felszabaduló teret a szabadpolcos rész bővítésére, olvasóterem kialakítására használtuk fel. Most már kedvezőbbek a körülményeink, mint ezt a Petőfi Népe is megállapította. — Nyilván a felesleges, vagy a kevésbé keresett könyveket szállították ide. Milyen szempontok szerint válogatták a központból kivont állományt. — A Gátéren elhelyezett kötetek túlnyomó része most is kölcsönözhető. Adataik szerepelnek a központi katalógusokban. Minden hétfőn kimegy egy könyvtáros az előző héten összegyűlt kérőlapokkal és beviszi a kívánt művet, amely tehát néhány nap alatt eljut így is az olvasóhoz. Úgy gondolom, hogy kevés olyan igény mutatkozik, amit csak onnan teljesíthetünk. A tároló raktárban őrzött művek nagy százalékát senki se kereste az elmúlt évtizedben. Itt kaptak helyet ma már kevésbé • Csitári József gyorsan megtalálj« a keresett művet. • Csendes a régi-régi iskola. népszerű könyvek harmad-, negyedpéldányai. Valamennyi pontos raktári redben, „pillanatok alatt” visszakereshető állapotban sorakozik a polcokon. — Nagy munka lehetett ennyi könyv rendszerezése. Nem ment mindez a benti munka rovására? — Jó. áldozatkész munkát végeztek az ezzel megbízott könyvtárosok. Megkönnyítette a dolgukat a Katona József Gimnázium 10 tagú KISZ-brigádjának hozzáértő és lelkes segítsége. Bodor Éva alapszervi titkár. Király Györgyi, Nagy Márta és Panko- tai Csaba tüntette ki magát különösen, de a többiek is derekasan dolgoztak. String Ügy látszik, minél inkább a hosszú s forró nyarak rabigájába dőlnek korunk női, antul forróbbak lesznek /rajtuk a forrónadrágok is. E feltételezést nemcsak a minden lében kanál férfiszemek tapasztalatai támasztják alá, hanem a forrónadrág, valamint a női fürdőruha” pályafutását tükröző divathírek is. Hogy mást ne mondjak. A nyugat-német Stern szerint ismét kopogtat a változatosságra érzékeny férfiszemeken a forrónadrágocs- ka. Igen — nadrágocska, azaz vérnyomást szabályozó elődjénél, a forrónadrágnál kitanultabb, dörzsöltebb, rafináltabb, mondhatni — szemtelenebb. Napjainkban már az anyaga is más, mint a két évvel ezelőtti forrónadrágoké: szatén, valamint csipke; és alattomosan elegáns. Inkább fehérnemű jellege van. Na hogy ez mire vezet a férfivilágban, azt csak napnyugtával tudjuk meg. Mikor így is kaszálja soraikat az infarktus! Napnyugtát említettem, ugye? Nos, a nyugati utcákon általában elfogadott viselet lett a hálóing, a fűzős stafírung és a kombiné. Olyik férfi ezen még el-elcsodál- kozik, de a nőket ez mit sem zavarja. Mennél több leeső féiíiáll csapja körülöttük a szelet, annál elégedettebbek. Inkább attól sajog a szívük már előre, hogy minden csoda csak három napig tart Nyugaton is. Ha pedig a felsőruhák elfajzá- sában így állunk, lehet-e meglepődni a fürdőruhák újabb módosulásain? „Miért vásárol kétrészes fürdőruhát? — szögezi a kérdést a nők mellének az Elle —, amikor a melltartót úgysem használja, hiszen már csak a nadrágra van szüksége”. S ajánlja a különböző színű nadrágocská- kat, mondván, hogy higgyék el, ez a divat, csak erre lesz szükségük. S tudják-e, hogy Angliát és Nyugat-Európa jó részét megejtette a Brazíliából származó új női fürdőruha-divat, a „string”, vagyis zsinór. Olvashatnak erről a Quick-ben. A „string” csakugyan alig több egy spárgánál. Ám míg Brazíliában még a nők hátsó felén is volt valami kis anyag, az angol nők kispolgári túlzása ezt már úgy módosította, hogy hátul csak a zsineg maradt. Mert hát ugye valaminek meg kell őriznie a fürdőruha elejét — a leeséstől. Tessék, kérem. Pont az angoloknál, akikről épp a Ludas Ma- tyiban olvastuk, hogy Stoke-on- Trent nevű kisvárosukban a tanács urai a helyi múzeum igazgatójával különleges adományozásra kérték fel a városka höl* gyeit. Szíveskedjenek a múzeum rendelkezésére bocsátani megunt alsóneműiket. 2000-ben, tudniillik, egy kiállítást akarnak rendezni, amelynek tárgya: Hogyan öltözködtek az angol nők három évtizeddel ezelőtt? Még csak 1975-öt írunk. De könyörgöm, mlf képesek leadni alsónemű címén pont azok a divathölgyek, akik utcai ruhaként hordják a hálóinget, kombinét? S hol tartanak 10 év múlva, amikor a fürdőruha is egy „string”, egy zsineg mindössze. Tudnak-e megfelelő vállfát tartalékolni korunkból — 2000-re, amelyre majd a mai teljes-egy öltözet madzag- fürdőruhát fölakasztják? Miket képzelnek majd 2000 fiataljai a mai nőkről, testi felépítésükről, akiknek — az alsónemű sajátos válfajaként — megfelel egy spárga is, hogy eltakarják vele kismindenüket. —th — n. Film készül a filmek szinkronizálásáról Azok a kiemelkedő színművészeik lépnek fél a magyar híradó- és dokumentumfilmgyár most készülő dokumentum-játékfilmjében, akik a külföldi filmek magyarra szinkronizálásában is a legsikeresebbnek bizonyultak. Az „Egy nyelven beszélünk” című filmet a Pannónia Stúdióban, a magyar szinkron- filmgyártás fellegvárában és a televízió stúdióiban forgatják, hogy megismertesség a nézőt a magyar szinkron történetével és műhely- titkaivaló A film forgatókönyvét Gombos László írta. Rendezi: Borsodi Ervin. A filmet várhatóan ősszel mutatják be. Művészi fafaragással díszített házak Egy Penza melletti ősi település, Russzkij Kameskir számos házát csipkéhez hasonló művészi fafaragás díszíti. A minták változatosak. A látogató nem talál a faluban két egyformán mintázott házat. A házakat kiváló szakemberekből álló ácsbrigád készíti. Hírük az egész pénzai területen elterjedt. Rájuk bízták az egyik turistabázis épületeinek díszítését, és az ő kezük munkáját dicséri az „Aranykakas” stilizált étterem is. (Képünkön.) Az ácsok most az egyik penzai ház felújításán dolgoznak, melyben a tervek szerint iparművészeti múzeumot létesítenek, hogy azután ismét visz- szatérjenek mindennapi munkájukhoz, a kolhozparasztok számára épített, művészi fafaragással díszített házak építéséhez. álom I Főszerepben Anthony Quinn. akinek élete egyik napról a másikra úgy zajlik, hogy a környező valóság sivárságát egy mesterséges álomvilág nagyszerűsége feledteti. Derűs optimizmusa, a köznapok eseményeit átlényegítő képzelete a mese és a realitás sajátos keveredését eredményezi. A hétköznapok ismétlődésének sivár valósága ilymódon felesége, Kalíiopé vállára nehezül. A család megélhetésének egyedüli támasza a velük lakó öregasszony szűkös életjáradéka, s ebből igyekeznek meggyógyítani súlyosan beteg kisfiúkat, Sztravoszt. A „királyi vér” egyetlen örökösének gyógyíthatatlan betegsége az apa legnagyobb konfliktusa. Ez a realitással való megmérkő- zésre kényszeríti Matszukaszf. Pénzre akar szert tenni, hogy Görögországba vihesse gyermekét. De eszközei ismét csak a régiek; kölcsönkérés, nők megkörnyékezése. hamis szerencse- játék ... Ennek következménye erkölcsi elbukása is. amelynek súlyát a rendező egy váratlan fordulattal mégis elhárítja és az olymposzi napfény felé induló repülőgép derűs és érzelmes képeivel fejezi be művét. Richard H. Kline operatőr és a hollywoodi „biztonsággal" játszó színészek egyaránt jól feltalálták magukat, a díszletek és a kissé mesterkélt körülmények között. Közös munkájuk végeredménye egy filmalkotás, amelyet viszont nem lehet összetéveszteni a valósággal. Pavlovlts Miklós Egy királyi Az amerikai nagyvárosokat el özönlött külföldi bevándorlók két nagy csoportra oszlanak. Egy részük gyorsan asszimilálódva megtanult angolul, szakmát szerzett és minden igyekezetével azon volt, hogy elfeledje származását és beilleszkedjen a fejlett társadalom polgári körülményei közé. Ezen új-amerikaiakkal szemben nem volt jelentéktelen azoknak a száma sem, akut elutasították az új hazát és szoros összetartással őrizték meg régi nemzeti tudatukat. így alakultak ki a nagyvárosok olasz, kínai, arab, görög és egyéb negyedei. Dániel Mann rendező egy ilyen sajátos görög közösséget választott művének témájául. Mark Petrakis regényének alapján készült alkotásában azt vizsgálja, milyen lélektani, szociológiai hatások működnek közre azokban az emberekben, akik idegenek maradtak az amerikai „szuper” társadalomban, elutasító magatartásukat; a hazatelepülés vagy az ottmaradás közötti egy életen át tartó habozásukat milyen társadalmi és egyéni okok motiválják. Az eredeti történet nem minden érzelgősségtől mentes cselekményét a két kitűnő színész Irene Papas és Anthony Quinn markáns játéka eleveníti meg. Anthony Quinn Matszukasz szerepében egy kisstílű, de nagyvonalú szélhámost jelenít meg, NYELVŐR A IV. finnugor konferencia * Bölcsődék és óvodák társadalmi munkával Az NDK-ban sokszor megtörténik, hogy a legifjabbak szülei társadalmi munkában segédkeznek a bölcsődék és óvodák építésénél. vagy bekapcsolódnak a már meglevő hasonló intézmények felújítási munkálataiba. A népgazdasági terv az NDK 25. születésnapja tiszteletére idén 19 150 óvodai és 11100 bölcsődei férőhely létesítését irányozta elő. A papák és a mamák most mindent elkövetnek e terv túlteljesítése érdekében. Mindezek eredményeként a hallei körzetben az év első öt hónapjában 634 bölcsődei férőhelyet adtak át, azaz 225-tel többet a tervezettnél. Csaknem ezer új óvodai férőhely, amelyből 382 terven felül készült, segít az NDK nagy vegyipari vidéke dolgozóinak gyermekik elhelyezésében. A lakosság, valamint az üzemek kezdeményezésére és segítségével Erfurt közelében 862 óvodás gyermeket és 433 csecsemőt tudtak elhelyezni. Egy thüringiai kisváros, Waltershausen polgárai pedig nem kisebb dologgal büszkélkedhetnek, mint hogy az 1975-re tervezett 579 óvodai férőhely helyett már 1974 közepéig 620-at adtak át. Karl- Marx-Stadt körzetében elkészült a legmodernebb gyermekintézmé- nyék egyike, amelyet 144 óvodai és 64 bölcsődei férőhellyel Zwö- nitzben építettek, ugyancsak a lakosság aktív részvételével. Lip. cse vásárvárosában a lakosok 146 bölcsődei és óvodai helyiséget tataroztak, 46 kispólyás számára pedig terven felül teremtettek helyet. Munkájuk értéke összesen 320 000 márkát tett ki. A példákat vég nélkül lehetne sorolni. Mindezek az eredményele nagyban hozzájárultak a NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. vagyis ahhoz, hogy 1975-ben száz három évnél kisebb gyermekre 30 bölcsődei és száz iskola előtti korú gyermekre pedig 78 óvodai férőhely jusson. (BUDAPRESS—PANORAMA) A rádió ez év májusában rövid tudósításban hívta fel a hallgatók figyelmét arra. hogy szeptemberben Budapesten rendezik meg a IV. finnugor konferenciát. A finnugor népek közös eredetének bizonyítására és a kutatások eredményesebbé tételére 1960 óta rendeznek ilyen konferenciákat. Dr. Gulya János nyelvészünk adott rövid tájékoztatót arról, hogy a szeptemberi rendezvényre 24 országból 650 tudós érkezik hazánkba, többek között Finnországból, a Szovjetunióból, a két német államból, sőt még japánból is. A kísérőkkel és a kiküldött. tudósítókkal együtt kb. ezer résztvevőre számíthatunk. Eddig a rövid közlés. A konferencia jelentőségét nem is kell külön hangsúlyozni. A közös eredet megállapítása ma már elfogadott tény. A magyarság történelme során állandóan kereste nyelvrokonait, és mivel nem tudott róluk, különböző hamis, tudománytalan elképzeléseknek hó. dőlt be. Voltak, akik megállapították. hogy „a magyar testvér- télén ága nemének”. Mások a héberrel vagy régen kihalt nyelvekkel hozták kapcsolatba a magyar nyelvet. Keletről. Ázsiából eredeztettek bennünket. A török és mongol eredet is sokáig kísértett. Amikor aztán kétszáz évvel ezelőtt Sajnovics János nyomán bizonyossá vált, hogy a törökös, harcias magyar népnek a testvérei jámbor halászó-vadászó népek. nehezen akartak ebbe belenyugodni. De megindult a finnugor népek közös eredetének kutatása. Ma már sok minden tudunk róluk és kapcsolataikról, de nyelvészeink még nem mondták ki az utolsó szót. mert a kutatás nem áll meg, folyik tovább, és az újabb adatok fényében sok kérdésben világosabban látunk. A közös eredettel való foglalkozás kb. 6000 évre megy vissza, és ha figyelmbe vesszük, hogy írásos emlékeink csak az utolsó évezredből vannak, könnyen beláthatjuk, hogy nyelvünk és a rokon népek alapos ismeretére támaszkodva érhetük el eredményeket az ösz- szehasonlító nyelvtudományban. A japán tudósokat azért érdekelheti a finnugor ' konferencia, mert nyelvük eredetéről ma sem tudnak bizonyosat. Kapcsolatba hozták őket különböző török népekkel is, akikkel őseink is szoros kapcsolatban voltaik. Régen japán—magyar kapcsolatokról is beszéltek, de a közös nyelvi eredet tudományosan nem bizonyítható. Ma a japán nyelvet óvatosan külön nyelvcsoportnak veszik. A Japán tudósok érdeklődésének azonban szívből örülünk. Sokan fölvetik a kérdést: lehet-e eredménye egy ilyen konferenciának? A felelet egyértelműen csak az lehet, hogy e tudományág szempontjából nagyon nagy a jelentősége, összefoglalja az eddigi eredményeket, megismerteti a kutatások legújabb megállapodásait és kijelöli a jövő -feladatait is. A konferencia alkalmából rovatunk cikksorozatban foglalkozik nyelvtörténeti ismeretekkel. De ne gondolja senki, hogy így eltérünk a nyelvművelési kérdésektől. Amikor nyelvműveléssel foglalkozunk, tulajdonképpen akkor is minduntalan beleütközünk nyelvtörténeti ismeretekbe, hiszen a nyelvművelés általában nem nyelvérzéken alapszik, hanem inkább nyelvi tudatosságon, ezt pedig csak nyelvünk történetének ismerete nyújthatja. . A következőkben tehát a nyelvcsaládokkal, rokonnyelveinkkel, a finnugor és ugor kor nyelvi állapotával foglalkozunk, majd a magyar nyelv fejlődését követjük nyomon az ómagyar kor írásos emlékeiig. Legfontosabb feladatunk nyelvünk fejlődésének bemutatása lesz. így nemcsak új ismereteket szerzünk, hanem azt is tudatosítjuk, hogy anyanyelvűnk ápolása és eredeti sajátságainak megóvása mindannyiunk kötelessége. Kiss István
