Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-15 / 191. szám
1975. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE 0 5 A szocialista gyermekirodalom fejlődése A jó gyermekkönyvek szinte az első sze- júsági irodalomba kóstoltam bele. Amit ak- relemhez fogható, elemi erejű irodalmi él- kor a szegényes házikönyvtár magyarázott, ménnyel lepnek meg. Máig fülembe cseng ma már a szeretetteljes jóindulattal sem anyám hangja, ’amint egy régi kiadású, pi- menthető pedagógiai járatlanság kontójára ros vászonkötésű, metszetekkel díszített Mó- kellene írni. Napjainkban‘a 3—5 éveseknek fa-kötetből olvasott fel, majd a Kincskereső Móra Ferenctől inkább a Hol volt, hol nem kis ködmön lapjait vette sorra. S csak ké- volt és a Csengőbarack köteteinek meséit sőbb döbbenhettem rá — a másodszorra meg- ajánlják a szakemberek, hogy megkíméljék a rendezett óvodapedagógiai nyári egyetem legifjabb nemzedéket a koravénség idő előtti előadásait jegyezgetve a kecskeméti Tudó- kísérőjelenségeitől. mány és Technika Házának kongresszusi Dr.. Losoncz Mihályné szakcsoportvezető termében —, hogy miközben a regényhős, tanár felkérésünkre elemző cikkben tekinti Gergő sorsáért izgultam gyermekfejjel, lé- át a bekövetkezett fejlődést, s hasznos aján- nyegében egy következő fokozatba, az if- lásokat is közread. H. F. A könyvkiadó vállalatok államosítása után fordulat következett be a gyermekirodalomban is. Felismerték a didaktizmus, a közvetlen oktatás és nevelés időszerűtlenségét, ugyanakkor a művészi, költői, esztétikai igények fontosságát, valamint a gyermek- irodalorn és az ifjúsági irodalom közötti különbségtételt. Ugyanis csak az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, megfelelő műfajú alkotásokkal lehet fejleszteni a gyermek személyiségét. Leporellók, lapozgatok A leporelló: irodalmi játékszer, amely a legkisebbekhez szóló irodalom terjesztésére hivatott. A művészi megoldású, de a gyermeki látásmódhoz alkalmazkodó színes képek, ábrák, rajzok alatt közölt szöveg — akár vers, akár néhány soros próza — sem játszhat alárendelt szerepet. A lapozgatok témaköre meglehetősen szűkre szabott, hiszen a gyermeket körülölelő világ is eléggé korlátozott. Nem véletlen például az állatvilág sokféle költői feldolgozása. Közismert tény a kisgyermek vonzódása a gyámoltalan, gondozásra szoruló állatokhoz. Az elmúlt 30 esztendő gazdag terméséből kiemelkednek Kormos István, Nemes Nagy Agnes, Gazdag Erzsi, Osvát Erzsébet, Varga Katalin Zelle Zoltán házi- és kölyökállatokról, valamint az egzotikus állatvilágról szóló lapozgatói. Versek, verseskönyvek A vers a gyermekirodalom legvitatottabb, a legtöbb bizonytalanságot hordozó műfaja. A pedagógiai és a pszichológiai kutatások azt igazolták, hogy több nyomot hagy a gyermekben a képzeletét, az érzelmeit megmozdító költészet. Meg kell adni a szavakkal való játék lehetőségét, a szó zengésének örömét, a ritmus, a dallam muzsikájának élményét. Az óvodáskorú gyermeknek az erőteljes költői képek, az eleven mozgást, dinamizmust sugárzó, érzéseket, érzelmeket kiváltó művek nyújtják az igazi versélményt. Korunk gyermekköltészete, a szocialista típusú gyermekvers mondanivalója, hangja merőben eltér a múlt hagyományos, gyakran oktatást és nevelést sulykoló, jellegtelen tanverseitől. Az óvodás korú gyermek nem olvasó, hanem hallgató, ezért a lírában megjelenített esztétikai élménynek auditív módon válik részesévé. így a gondosan csiszolt nyelvi eszközök nélkülözhetetlen elemek. A jó költemény nem tűr pongyola rímet, hevenyészett ritmust, elnagyolt képet, szürke hasonlatot, semmitmondó megszemélyesítést vagy üres közhelyet. A felszabadulás után kibontakozó gyermekköltészet első tétova lépései még csak jószándékú kísérleteknek minősíthetők. Csanádi Imre Kossuth-díjas költőnk lírája viszont már gyermekközeli költészet. Azokat a pillanatképeket, impressziókat, hangulatokat ragadja meg, amelyeket a gyermek is lát, érez, tapasztal, csak éppen nem figyel rájuk, mert megszokta a körülötte zajló élet apró élményeit, ismétlődő eseményeit. Kormos István, József Attila- díjas költő megteremtette halhatatlan mackóhősét, a gyerekek kedvenc Vackorát. A tréfás mackók című könyvében. A verses mesék egyikében már ott téblá- bolt a kedves kis medvebocs, majd önállósodott, s kalandjait mondja el a Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról és a Vackor világot lát című kötet — muzsikáló ritmusú, rövid sorokkal, tréfás ráütő rímekkel, játékos fordulatokkal. Mándy Stefánia A cinóber- piros madár és Nemes Nagy Agnes Lila fecske című verseskötete között némi témaköri rokonság fedezhető fel. A „madaras" könyvek versei megelevenítik a sok színben tündöklő és sokszólamú szimfóniát zengő természetet. Tamkó Sirató Károly harsányabb hangon jelentkezett a gyermekirodalomban. Csibészes hetykeségű verseiben mintegy összekacsint a gyerekkel, hogy lám, ilyen érdekes az élet! Tele van furcsasággal, mókás, mulatságos eseménnyel. A Tengerec- ki Pál meg a Pinty és ponty című kötetek sajátossága a humor, a komikum, amelyet még fokoz a pajkos ötletekből eredő sok szellemes csattanó, a kifogyhatatlan nyelvi leleményesség. Weöres Sándor gyermekköltészetünk élő klasszikusa. Játék, valóság, mese, fantázia, álom, látomás, hangulat káprázatos kaleidoszkópja tárul fel műveiben, s ezek a gyermeki érzelemvilág számára is megközelíthetők, mert varázslatosan megelevenednek a képek, s érzékelhetővé válik az ábrázolt világ tarka forgataga, dinamikus lüktetése, szivárvá- nyos látványossága. Verses antológiák A Móra Kiadó arról is gondoskodott, hogy a versek színe-java antológiáik formájában a gyermekkorosztály rendelkezésére álljon. Ilyen gyűjtemény a Cifra palota, az Aranykapu, a Bóbita álmos, a Lagodai pagoda, az An- tanténusz, szórakaténusz, a Cini- cini muzsika. A kötetek nagy része életkorok szerint rendszerezte és témakörökként csoportosította a költeményeket. A Zöld levelecske című válogatásban a Kecskeméten élő Buda Ferenc népi ihletésű gyermekversei is megtalálhatók. A remek ritmusú Kicsi versek közül íme egy kis miniatűr ízelítőül: Hajlik a fűzfa, földig fátyol, gólya a vízben térdig Iából. Most ide pillant, most oda, nézd! Csőribe kapja a ■ béka-vitézt! Attól a költőtől, aki tréfás kedvében ilyen képet varázsol elénk, joggal várhatjuk a hasonló színvonalú folytatást, gyermekeink örömére. A mese nélkülözhetetlen eszköze a nevelésnek. A mai gyermek is szomjazza a tündérmeséket, az Óperenciás tengeren túli világ csodáit. Hiszen belőlük ismeri meg a küzdelem nagyszerűségét, a hősi helytállást, a győzelem mámorát, az igazság uralmát. A mesék tanítják meg például az olyan erkölcsi fogalmakra, mint a bátorság és gyávaság, ragaszkodás és hálátlanság, szeretet és önzés, szorgalom és lustaság, testvériség ós irigység. Mesék, gyűjtemények A felszabadulást követően könyvkiadásunk egyrészt a könnyen elérhető és kitűnő — elenyészően kevés kivételtől eltekintve — szocialista nevelésünknek is megfelelő Móra-me- sékhez nyúlt, másrészt mindenfajta irodalom ősi és eredeti forrásához, a népköltéshez folyamodott közrebocsátható anyagért, így jelentek meg ismét Arany László, Benedek Elek, Berze Nagy János népmesegyűjtései jobbnál jobb válogatásokban. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című kötetének átdolgozott és felfrissített kiadása az egyik legszebb gyűjteményünk. A Kisgyermekek nagy mesekönyve, az Első meséskönyvem, a Csupa mese a magyar és a világirodalom, a múlt és a jelen népmeséit, illetve szerzői meséit tartalmazza hatalmas mennyiségben, a bőséges válogatás lehetőségével. Az Icinke-picinke meséit életkorok szerint rendezve kapja kézhez az óvónő vagy a gyerekeknek mesélő felnőtt: szülő, nagyszülő, olvasásban már jártas, idősebb testvér. Hárs László tudatos gyermekírónak vallja magát. Talán leginkább ő modernizálta a mese műfaját tartalmi és formai szempontból is a Híresincsi szélmalom, Az egyetlen tündér, Az égből pottyant nagyapa és a 10x10=100 mese című kötetében. W. Petrolay Margit szocialista gyermekirodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja. A népköltészet tisztaságát idéző meséi, a mai élet ünnepi és hétköznapi eseményeit ábrázoló elbeszélései a gyermekepika szép példái. Akár versben, akár prózában beszél, a klasszikus mesenyelv elemeiből építkezik, megtartja a folklór hamvas báját, üde frissességét, s ezt gazdagítja saját palettájának festői színeivel, többek között A királyné libái, A szél nótája, A vásárfia, az Erdei kalács című könyveiben. Hasonló erények jellemzik Tordon Ákos munkásságát is. Az utolsó oroszlán című kötetének derűs nyugalma, tömör stílusa a népi mesemondók módján szemléletes és .egyszerű, de nem leegyszerűsített. Szocialista gyermekirodalmunk fejlődése elszakíthatatlanul hozzátartozik irodalomtörténetünk egészéhez, valamint a művészetpolitikai és közművelődési irányelvek megvalósításához, az olvasómozgalom széles körű kibontakoztatásához. Ebből a felelősség- teljes politikai munkából kivette méltó részét a könyvkiadás. Dicséret, elismerés illeti az óvónők százait és ezreit is, akik névtelenül, nehéz körülmények között dolgozva formálták gyermekeink esztétikai ízlését, közvetítették és terjesztették a szocialista humánum irodalmi alkotásokban megnyilvánuló mondanivalóját és eszmeiségét. Dr. Losoncz Mihályné Sümegi változások A tapolcai medencében fekvő Sümeg nagyközség arculata jelentősen megváltozott az elmúlt öt évben. A myemlékházak sokaságát magába foglaló település köré új családi házak, modern lakótelepek épültek. A képünkön látható új KISZ- I lakótelepen eddig 112 lakást adtak át az ifjú tulajdonosoknak. A saját erőből és OTP-támogatással épülő lakótelep kivitelezője a Veszprém megyei Építőipari Vállalat sümegi építésvezetősége. A tervek szerint 400 fiatal család lakóhelyét kívánják itt kialakítani. (MTI Fotó — Kozák Albert Jelv. — KS) HARTAI [MÓDSZEREK A közművelődési munka segítése Új emlékmű Győrben • Pátzay Pál, Kossuth-díjas szobrászművész új emlékművet alkot Győr város részére. Képünkön: a művész az emlékmű kicsinyített másával. (MTI-fotó — KS) A legjobb Carmen Jelena Obrazcovát, a moszkvai Nagy Színház szólistáját minősítették a legjobb Carmennek azon a fesztiválon, amelyet a „Bizet- év” jegyében a barcelonai Liceo Színházban rendeztek meg az azonos című opera előadóművészeinek közreműködésével. Carmen szerepét Jelena Obraz- cován kívül a Metropolitan Opera három híres szólistája — Rosalind Elias, Joyce Davidson és Grace Bumbry — énekelte. A spanyol sajtó megállapítása szerint a szovjet énekesnő hatalmas feltűnést keltett. Rendkívül finoman interpretálta szerepét és megdöbbentő természetességgel vitte el hősnőjét a tragikus végkifejletig. Ez a szép és lenyűgöző nő nemcsak Jósét és Escamillót bűvölte el, hanem a színház egész közönségét. Jelena Obrazcova hihetetlenül pontosan juttatta kifejezésre Bizet elképzelését. (BUDAPRESS—APN) Harta község’- lakosainak többsége a két helybeli termelőszövetkezetben dolgozik. A gazdaságok eredményei lehetővé tették hogy egy-egy függetlenített ügyintéző végezze azt a fontos munkát, amit eddig a tsz-ek kulturális bizottságai végeztek, társadalmi munkában. Ezt a tagság megnövekedett igényei is megkövetelték. Az Erdei Tsz-ben a kulturális ügyintéző Bíró Gézáné, aki a nőbizottságban és a szövetkezet vezetőségének munkájában is részt vesz. Elmondta, hogy a művelődést szolgáló anyagi lehetőségek egyre jobbak. A tagok évi keresetének 1 százalékát kulturális célokra fordítják. Mindenki kapott egy kérdőívet, melyen ismertették kulturális elképzeléseiket, a lehetőségeket, így mindenki maga dönthette el, mire költi a pénzét. Mivel a tsz-nek már 1 millió forintja van erre a célra, gazdag válaszékkal állhatták a tagság elé. Színház- és mozilátogatások, kirándulások szerepelnek a programban. Nemrég megnézték közösen Kecskeméten az Europe Eistheater műsorát, s a Katona József Színház előadásait is rendszeresen látogatják Emellett napilapokra, folyóiratokra is előfizetnek. Vörös Mihályné. a Lenin Tsz kulturális bizottságának elnöke ugyanilyen eredményekről beszélt. Elmondta, hogy munkájukat a KISZ-szervezetek, a nőbizottság és a szocialista brigádok segítségével végzik. A művelődési otthon és a KISZ-szervezet pinceklubja számos rendezvénynek ad otthont. A községnek 11 ezer kötetes könyvtára van 520 beiratkozott olvasóval. Sokan napilapokat, folyóiratokat is olvasgatnak a könyvtárban. Negyvenhárom folyóirat közül választhatnak, köztük — nemzetiségi község lévén — német nyelvűek is vannak. Fő. ként a mezőgazdasági jellegű kézikönyvek iránt nagy az érdeklődés. A szocialista brigádok kulturális vállalásai révén egyre bővül a olvasók tábora. A szép eredmények a szövetkezetek, a KISZ, a nöbizottság, a kulturális területen dolgozók lelkiismeretes munkáját dicsérik. Biológiai szemléltető eszközök az iskoláknak • Az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat 2. számú gyáregységében évente 35 millió forint értékben készítenek iskolák részére biológiai szemléltetőeszközöket, köztük műanyagból emberi csontvázakat is. (MTI-fotó — telefotó — KS) Nyári szabadtéri műsorok Békés megyéből érkezett az egyik lány, Győr mellől a másik. Két hétre szobatársak lettek egy üdülőben, amely az egyik hegynek futó budai utca magasából néz le a fővárosra. A Győr mellől érkezett lány, aki korábban is gyakran járt színházba, a második héten azt javasolta, hogy üljenek be valamelyik szabadtéri színpad nézőterére. Az üdülőhöz legközelebb található Városmajori Színpadot választották. A békési lány korábban csak a televízióban látott szíhházi előadást. Mindez tavaly történt, maga a békési lány mesélte ez év tavaszán a békéscsabai Jókai Színház előcsarnokában. A budapesti élmény óta ugyanis színházbérlete van. □ □ □ Számos hasonló példát sorolhatnék annak igazolására, hogy a nyári szabadtéri műsorok nemcsak a pillanatnyi időtöltés, az egy estre szóló szórakozás eszközei lehetnek, hanem művészi kisugárzó erejükkel — ha színvonalasak! —, ízlésformáló hatásukkal segíthetik közművelődési céljaink mielőbbi valóra váltását is. □ □ □ Gondolatban sorra veszem az idén nyáron örvendetesen meg- szoporodott szabadtéri műsorokat. A hangversenyek — köztük növekvő arányban a komolyzeneiek — száma olyan nagy, hogy a puszta fölsorolásukra sem vállalkozhatok. Egyre jobban kihasználjuk az amatőr művészeti együttesek kínálta lehetőségeket Is. Mindez, továbbá a nagyszínpadi produkciókra alkalmas játékhelyek szaporodása, no meg a fajsúlyosabb művek válogatása azt eredményezte, hogy az utóbbi két-három évben a nyár megszűnt a „haknik évada” lenni. Gyulán Veress Dániel történelmi drámájával, a „Véres far- sang”-gal kezdtek. Szentendre utcaköivei a „La Mancha Lovagja” hangjait verik vissza. Az előbbinél a mű erősebb, a színpadra állítás gyengébb. Az utóbbinál ismert a téma, nem hat újdonság erejével, az előadás viszont — a szabadtéri produkciókra rendkívül alkalmas környezetben — remek. A fertőrákos! Barlangszínházban magasra emelték a mércét a két Iphigeneia- előadással. Üj nyári szabadtéri színpadunk is született, Égerben. Soha alkalmasabb környezetet régi iskoladrámák népi színjátékok, passiók felújításához! A hely kiválasztása telitalálat, dicséretes a szándék is, hogy az imént sorolt műfajuk rangosabb darabjait közel hozzák a mai nézőkhöz. Az idén látható „András kovács királyságáénál még jobb műveket kívánok az egri közönségnek. □ □ □ Szeged idei bemutatói rangosak, de új szellemi izgalmat alig kaptak a Dóm tér rendszeres látogatói. Több „új”, azaz a Dóm téren még nem látott művet kellene műsorra tűzni. Budapest nyári szabadtéri színházi életére is inkább az egyhelyben állás jellemző, mint a haladás. Nem rosszabb az idei összeállítás a tavalyinál és a tavalyelőttinél, de nem is jobb, nem is más, nem is érdekesebb. A rutin és a kényelem az ilyen produkciók szervezésénél ellenséggé válik. □ □ □ Nagyon fontos a főváros nyári szabadtéri műsórrendje. Nem feledhetjük, hogy a vidéken élők közül nagyon sokan Budapestet keresik fel országjárásaik során. A fővárosi üdülőkben is sok ezer ember tölt két-két hetet hazánk minden tájáról. A budapesti színpadokon ezen a nyáron jobbára a látványra építő, egy estére szóló műsorok dominálnak. Látható továbbá' az „Aida” sokadszor), a „Pillangókisasz- szony” (nem éppen szabadtérre való), az „Agyagtáblák üzenete” (rangos szöveg, vitatható színházi produkció), a .^Bolond vá^ sárnap” (A Városmajorban még mindig csak ez) és néhány táncos-zenés összeállítás. □ □ □ Több kimondottan szabadtéren érvényesülő művet kellene találni (vagy akár íratni!), ha azt akarjuk, hogy a főváros nyári szabadtéri műsorai kimozduljanak az állóhelyből. S ami ugyancsak fontos; a mostaninál jobban ki kell használni a meglevő szervezési kapacitást, a színházi kultúra megismertetése és terjesztése érdekében. Szinte szólni is röstellek arról, hogy milyen alapvető dolgok hiányoznak. A fertőrákosi nyári évadnak még mindig nincs megfelelő írásos propagandanyaga. Olyan, amely a közművelődési-ismeretterjesz- tési követelményeknek is eleget tesz. És Budapesten? A Fővárosi Szabadtéri Színpadok egyik munkatársától olyan tájékoztatót kértem, amely a teljes nyári műsorrendet — az Aidától a Múzeum kerti hangversenyekig — tartalmazza. Azt a választ kaptam, hogy ilyen az idén nem készült. Próbáljam összeszedni több helyről, összeszedtem. De állítom, hogy akit még ezután kell megnyernünk a színművészetnek, az nem fog vesződni az ösz- szeszedéssel. Miért nem segítünk neki? E lehetőség elmulasztása antipropaganda. □ □ □ Nem holtszezon már a nyár, nem is haknik uralják, mondhatjuk ismételten és összegezésül. De még sokat kell tenni, hogy a szabadtéri produkciókat jobban a közművelődés céljainak szolgálatába állítsuk. Kiválasztásuktól a közönségszervezésig. A nyári szabadtéri évadot olyan egységben kell látni, mint az ősztől tavaszig tartó közművelődésit. Egy-egy városban is és országosan is. Erről az oldalról nézve egyszerre biztatók és figyelmeztetők az idei nyár szabadtéri műsorai. Biztatók, mert lám lehet másképp és jobban csinálni, mint öt-hat éve. Es figyelmeztetők, mert a kivívott rang kötelez a továbblépésre. (mátyás)
