Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

1975. augusztus 15. • PETŐFI NÉPE • 3 MARINA CSECSNYEVA: Kezdő orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek Nézz mindig bátran előre! Amikor Marina Pavlovna Csecsnyeva Kecskeméten be­lépett a fogadószobába, az el­ső pillanatban észrevehető volt, hogy nem mindennapi emberrel találkozunk. Hatá­rozott kézfogás, meleg, em­beri mosoly, egyszerűség, né­hány közvetlen ismerkedő szó, no meg a sok rendjel, mind-mind azt sejttették, hogy érdekes beszélgetésre kerül sor. Amíg Bács-Kis- kun életének érdekesebb adatait hallgatta, sokat jegy­zetelve és fejbólogatva érzé­keltette, hogy minden érdek­li, ami az emberek életével kapcsolatos. Minden érdekli, hiszen Marina Pavlovna 33 éve tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának, és ez­alatt olyan életutat tett meg, amely keveseknek adatik. Amikor megkérdeztük, hogy mondjon magáról valamit, el­sősorban arról beszélt, hogy mint újságíró és történész, és a Szovjetunió Háborús Veteránok Bizottsága elnökségi tagja, mit tesz a köz ügyéért, mit tesz azért, hogy a II. világháború emléke, éppen a békés jövő érdekében, el ne feledtessék. A sokszor szereplő közéleti ember magabiztos választékos­ságával fogalmaz. Szavaiból kiderül, honnan és mikor indult életútja és miként érkezett a mába. Szüleinek egyetlen gyermeke volt. Apja munkás. Részt vett a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban, s az utána követke­ző intervenciós ellen) orradalmi harcokban. Sajnos, a II. világhá­ború után bekövetkezett békét, az igazi nagy győzelmet nem ér­hette meg, ötvenévesen a Moszk­va alatti harcokban pusztult el. Marina Pavlovna már a szovjet­hatalom alatt született és így mindenkivel egyenjogúan indul­hatott az életbe. Valamennyi le­hetőség nyitva állt előtte, mint bármelyik szovjet ember számá­ra. Középiskolába járt, közben beiratkozott a repülőmodellező klubba. Nehéz volt, hiszen 16 éves fejjel eleget kellett tenni az iskolai követelményeknek, majd mindennap délután 5 órától a klubban repüléselméleti képzést kapott. Amikor a klub rendes tagja lett, nagyon félt ezt tudat­ni szüleivel. Érezte, hogy a csa­ládi légkörben ott van a ki nem mondott kérdés: ugyan hol tölti minden délutánját? Egyszer az­tán bevallotta. Apja kételkedve nézett rá, mire elvitte a klubba. Akkor így szólt az apa, akit ba­rátjának és elvtársának is érzett: „Marina, te választottad magad­nak az utat, s ha kiválasztottad, nézz mindig bátran előre!” Ezt a mondást azóta sem felejtette, és élete vezérfonalának tekintette. Az . elméleti tanfolyamok után az egyik repülőtér mellett ütöt­ték fel táborukat. Egy év múltán megkapta a pilótaképesítést, majd a következő év végén a re­pülőoktatói tanfolyamot is elvé­gezte. Ezután — mivel repülés nélkül már nem tudta elképzel­ni az életéi — a repülőmérnöki egyetemre készült, de kitört a háború. Marina Pavlovna rögtön a frontra jelentkezett, de minde­nütt azt válaszolták neki: le még gyerek vagy, a háború egyébként is a férfiak dolga. Az­tán egy neves repülőnő, Marina Raskova kérésére a kormány en­gedélyezte, hogy a szovjet hadse­regben létrejöjjön egy női repü­lőezred. Ennek ő is tagja lett, majd hat hónap alatt elvégezte a kétéves katonai iskola tananya­gát. S aztán kezdődött hosszan tartó repülőélete a fronton, majd később folytatódott, összesen 18 éven át. Az ezred, amely később megkapta a Gárdaezred elneve­zést, és kizárólag nőkből állt, ha­talmas harci feladatokat vállalt. Az egyik állandó feladat az volt, hogy éjszakai repüléssel a front mögötti területekre behatolva, bombazáport zúdítsanak az el­lenséges állásokra, objektumok­ra. A repülőgépek egészen kicsi­nyek és könnyűek voltak. Érde­kes dongásukrói kukoncamor- zsolónak is nevezték őket. A gép furnírlemezzel borítódott, és 150 lóerős motorjával kétfőnyi sze­mélyzettel, valamivel több mint 300 kiló bombaterhet tudott ma­gával vinni. Egészen alacsonyan szálltak a gépek, csupán száz ki­lométeres sebességgel. A háború elején a pilóták még ejtőernyőt sem öltöttek, hiszen annak mind­egyike 16 kilót nyomott. Inkább vállalva az életveszélyt, az ejtő­ernyők terhe helyett is bombát vittek. Az ezred 24 ezer harci bevetésen volt és a háború vé­géig csupán Marina Pavlovna egyedül 810 harci cselekmény­ben vett részt és 150 tonna bom­bát dobott a fasisztákra. Részt vett Sztálingrád, a Kau­kázus és Kubán fölötti bombá­zásokban és Krím területének felszabadításában. Innen az ez­redet felvezényelték a II. Bjelo- russz Front alárendeltségébe és részt vett Bjelor.usszia, Lengyel- ország és Németország felszaba­dításában. Számára a háború Észak-Berlinben fejeződött be. De még ezután is sokáig a repü­lésnek élt. Szervezete ■azonban nem viselhette nyom nélkül a megpróbáltatásokat, s amikor az orvosok megtiltották a további repülést, azt hitte, vége az éle­tének. Ez egyben annyit is je­lentett, hogy egy újabb nehézsé­get kell legyőznie. Elvégezte a pártiskolát, majd kandidátus lett a következő témából: A Szovjet­unió Kommunista Pártja, mint a harci hőstettek és a szovjet nők lelkesítője a Nagy Honvédő Há­borúban. Azután az írásnak és a történészkedésnek szentelte minden percét. 1960-ban jelent meg első könyve háborús repü­lőbajtársairól. Utána sok levelet kapott, hogy még bővebben ír­jon a repülőezred életéről. 1967- ben megjelent könyvének bőví­tett kiadása, majd 1970-ben az újabban feltárt dokumentum­anyagok figyelembevételével „Az ég a miénk marad” című könyve. De írói ambíciója nem lohadt. Nem sokkal később Vietnamot megjárva, megjelent a nagy si­kerű „Vietnam Elvtárs!” című kötete. Sokat és sok mindenről sze­retne írni még, elmondani gon­dolatait könyvben, cikkben, ta­nulmányban — ahogy mondja —, egészen az élete végéig. Es itt megint ismétli apja régi mon­dását: „Te választottad magad­nak az utat, ha kiválasztottad, nézz mindig előre!” W. D. Az idén a budapesti és vidéki orvostudományi egyetemeken kereken ezer általános orvos, 146 fog­orvos, és 210 gyógyszerész fejezi, illetve fejezte be tanulmányait. Az általános orvosok közül minden tizedik — társadalmi tanulmányi ösztöndíja révén — azokban a megyékben helyezkedik el, ahonnan ösztöndíját kapta. A kezdő orvosok számára kiírt többi mun­kahely 85 százaléka vidéki, zömében kórházi állás. A legtöbb orvost Szabolcs, Borsod, Békés és Nóg- rád megyében várják. Ezeken a helyeken az egye­dülálló kezdő orvosok számára a kórházak orvos- szállásain biztosítanak helyet. A házasoknak lakást is kínálnak, hogy ezzel is elősegítsék létepedésü- ket és az orvosellátottság javítását. A pályázatok elbírálása részben már befejeződött, akik nem nyerték el az óhajtott állásokat, újabb pályázatot nyújthatnak be a még üresen maradt munkahe­lyekre. Az idén végzett 146 fogorvos közül 131-en vár­nak elhelyezkedésre. Részükre az egyetemek 143 állást hirdettek meg, 136-ot vidéken. A friss diplo­mával rendelkező fogorvosok elhelyezkedéséről * a végleges kép előreláthatólag október végére ala­kul ki. Az idén végzett 181 gyógyszerész számára 422 ál­lást hirdettek meg; több mint hetvénet a budapesti gyógyszertárakban. Az Egészségügyi Minisztérium az idei tapaszta­latok alapján intézkedéseket tervez, hogy nagyobb összhangot teremtsenek a lakosság ellátásának te­rületi igényei és a friss diplomás orvosok elhelyez­kedési között. (MTI) Előkészületek az új tanévre Javítóvizsgák, pótbeírás, tanévnyitó értekezletek Augusztus az új tanév előké­szítésének hónapja. Az általános és a középiskolákban országszerte megtették azokat az intézkedése­ket. amelyek a tanév zökkenő- mentes megnyitásához nélkülöz­hetetlenek. A rendtartás előírásainak meg­felelően az általános iskolákban a javítóvizsga helye az az iskola, amelyben a tanulót javítóvizs­gára utasították. Ha időközben a diák más helységbe költözött, új iskolájában is leteheti a javító- vizsgát. A javítóvizsga ideje álta­lában augusztus vége, időpontját az igazgatók tűzik ki. Jelentke­zés a bizonyítvány benyújtásával történik A vizsga szóbeli, amely­nek során írásbeli feladatokat is lehet adni a tanulóknak. A feleletek maximális időtar­tama 10 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat továb­bi felkészülési idővel. A javító- vizsga nem nyilvános, díjtalan és nem ismételhető meg. A gimnáziumokban a javító- vizsgára utasított tanulók az igazgatók által megállapított na­pon általában augusztus végén tehetnek javítóvizsgát. Amennyi­ben a diák a kitűzött vizsgana­pon igazolt ok miatt nem tud megjelenni, az igazgatótól két hó­napig terjedő vizsgahalasztást kaphat. Az elhalasztott javító- vizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában. Az általános és a középiskolák­ban, ahol szükséges, pótbeíratá- sokat tartanak. A pótbeíratást a tanév megnyitását megelőző mun­kanapon kell megtartani azok számára, akik valamely ok miatt júniusban nem irakozhattak be. Az általános és a középiskolá­ban egyaránt augusztus utolsó he­tében, az igazgatók által kijelölt napon tartják meg a tanévnyitó értekezletet. Ezen az igazgatók értékelik a munkaterv nvári tel­jesítését, ismertetik az új tanév legfőbb feladatait, az iskola mun­katervjavaslatát. (MTI) FRISS DALLAMOKAT HOZOTT A TENGERI SZÉL Fesztiváldíjas együttes a Krímből Nagyon jó dolog, hogy egyre több szovjet kul­turális rendezvénynek tapsolhattunk az utóbbi hó­napokban. Kecskeméten járt a világhírű Alek- szandrov-együttes, mások nyári hangulatú esztrád- műsort mutattak be a megyei művelődési köz­pontban. Megélénkültek a testvérmegye, a Krím félsziget életéről hírt adó események is. Nemrég a képzőművészet sokszínűségét vonultatták fel a festők, grafikusok és szobrászok. Az V. Duna men­ti folklórfesztiválon kijevi, illetve a Krím félszige­ten működő együttesek vendégszerepeitek. A nem­zetközi Kodály-szímpozion résztvevői között ugyan­csak találhattunk egy szovjet csoportot. Most, az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság­fesztivál vendégei között érkezett hozzánk a „Brü- zi” nevű hangszeres énekegyüttes. Fantázianevük — ha mindenáron magyarra akarnánk fordítani — a tengeri szél egy fajtáját jelenti, amely hajnal­ban támad fel. A csoport nyolc tagja Bács-Kiskun testvérmegyéje, a krími terület hivatalos küldött­ségét kísérte el nyolcnapos magyarországi útjára. A Fekete-tenger mellett, a razdolnojei járás egyik falujában élnek. • A bajai víziszínpadon is sikert arattak a krími fiatalok. — A jelenlegi felállásban alig több mint egy éve zenélünk, éne­kelünk együtt. Első jelentősebb sikerünket idén a politikai dalok krími fesztiválján értük el, ame­lyet a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóján rendeztek meg. így egyúttal megváltottuk a be­lépőt az ukrán köztársasági szin­tű seregszemlére is, amelynek a hős város, Keres ad otthont szeptemberben — újságolta Vla­gyimir Andrejevics Uporov, a csoport 28 éves vezetője, aki je­lenlegi munkahelyétől elég mesz­s?e, a novoszibirszki konzervató­riumban tanult. Együtt muzsikál és énekel a razdolnojei járásban működő, Dicsőség nevű szovhoz ifjúmunkásaival. Lakatos és vil­lanyszerelő társai ugyancsak mestereivé váltak hangszereik­nek. A szerdán este Báján bemuta­tott műsoruknak á Duna-parti város közönsége tapsolhatott az ifjúsági nagygyűlést követően a víziszínpadon. Repertoárjukat úgy állították össze, hogy emlé­kezetes ízelítőt adhassanak egy háborús-hazafias ciklusból, a megzenésített mai szovjet költe­ményekből, valamint az orosz és ukrán népköltészeti átdolgozá­sokból. Énekeltek a fiatalság ere­jéről, a mezőn feltűnő ifjú szép­ségről és felcsendültek az isme­rős népdalok pezsdítő ritmusai. Mintha valóban a tengeri szél hozta volna valahonnan messzi­ről a tiszta dallamokat. A krími területi küldöttség és a „Bruzi” tagjai a testvéri Bács- Kiskunban korántsem csak a közönséggel vagy a programba iktatott épületek és műemlékek állóképeivel találkoztak. Az esz­mecserékről, valamint az intéz­mény- és üzemlátogatásokról a dinamikusan változó élet meg­annyi jelét viszik magukkal, s friss élményekkel szolgáltak a tiszteletükre rendezett néptánc­bemutatók, folklórműsorok is. Vlagyimir Andrejevics Uporov és társai a barátság érzését még- inkább átélve vehetnek majd részt Keres városában a politi­kai dalok köztársasági fesztivál­ján. Halász Ferenc KÖZÉLELMEZÉS FALUN III. Vendéglők A reggeli órákban érkeztem az egyik nemzetiségi nagyközségbe. Kitudódván, hogy hosszabb be­szélgetésre készülök a vb-titk'r udvariasan megkérdezte: t — A faluban szeretne ebédel­ni? — Igen, de maradhatunk még, messzi a déli harangszó. Autó van, ebéd nincs — Persze, persze, csak odaszó­lok a vendéglőbe, hogy számít­sanak egy plusz adagra. — Ha bejelentés nélkül top­pannék be ? — Előfordulhat, hogy éhkop­pon marad. A múltkor egy tűz­oltóautót kapott ajándékba a község. Gondoltuk meghívjuk ebédre az átadásra érkezett tisz­tet és a gépkocsivezetőt. Meg ta­nácselnöki tekintéllyel sem tud­tunk három többlet adagot kikö­nyörögni. Miért nem jelentettük be előre; hárították ránk a fe­lelősséget. Az igazsághoz tartozik, hogy én bejelentés nélkül is kaptam ízletes ebédet. Falujáró emberek tanúsíthatják, hogv a megye déli részéből hozott példa nem tartozik az elhanya­golható kivételek közé. A városiasodó Tiszakécskén — az üzemi étkezdéket kivéve — nincs előfizetéses ebéd, hiába foglalt áilást bevezetése mellett a községi tanács végrehajtó bi­zottsága. Meg rendszeres étkezés esetén is csak menü leérhető. Sajnos, a vendéglő elavult kony­hája kicsi, korszerűtlen. Talán az új ötéves tervben építenek mo­dern éttermet. • Tisztaság, virág fogadja a soltvad- kerti ÁFÉSZ- vendéglőben az ebédelőket. Eltérő vélemények Bácsalmáson is úgy vélekedett Kolár Józser vb-titkár, hogy az állami gazdaság üzemi konyhá­ján kiszolgált' ételek minősége és mennyisége meghaladja a ven­déglátó vállalatoknál kiszolgált adagokét. A nagyközségben az ÁFÉSZ több száz ember ebédjé­ről gondoskodik. A Szegedi Ru­hagyár bácsalmási üzemének a dolgozói, a Bajai Finomposztó Gyár itteni részlegének dolgozói munkások, alkalmazottak is földművesszövetkezeti vendég­lőben étkeznek. A resti a MÁV és a helyi Volán-telep munka- vállalóit szolgálja ki elsősorban. Soltvadkerten az elnök elvtárs szerint a földművesszövetkezeti vendéglő főztjével elégedetlenek a lakosok. Szívesebben keresik föl az egyik szakszövetkezeti kis­vendéglőt, vagy — aki teheti —, az iskola konyháját. Laták Ede tanácselnök szerint a Keceli ÁFÉSZ-vendéglőbén „kicsik az adagok” s alig tudják a szűk konyhán a napi 300—350 adagot előállítani. Átlagosan kétszázan; ebédelnek a fényesnek, kellemes­nek aligha minősíthető vendég­lőben, a többit elszállítják három szövetkezetbe. Ez. utóbbi jelző, ként az újságíró tartja a hátát: még az építkezés sem menti az I A soltvadkerti Nefelejcs ven­déglő fiatal főszakácsa. udvar elhanyagoltságát, a barát­ságtalan környezetet. Szabadszálláson kedvezőbb a kép: az ÁFÉSZ három helyen működtet étkezdét. Az előfizetők száma mintegy 260—280. Ebédel­ni lehet két termelőszövetkezet csárdájában is. Madarason mind­össze negyvenen — az Irudagép- technikai Vállalat dolgozói, ta­nácsi tisztviselők — veszik igény­be az ÁFÉSZ-nél a kedvezmé­nyes étkeztetést. Krizsák Károly tanácselnök elégedett munkájuk­kal. Helyben nem, Baján igen ? Balogh Mihály tanácselnök így foglalta össze a kunszentmiklósi földművesszövetkezeti vendéglő­ről a helybeliek véleményét: „Konyhájukat az elmúlt évben korszerűsítették, így most meg­felel az előírásoknak. Ebédlő­jük egyáltalán nem modem. Legtöbb gond az ebédek minő­ségével van. Kalóriaszegény. té­len úgy főznek, mint nyáron, összesen 450 embert látnak el, innen szállítják az ebédet a Villamos Berendezések és Ké­szülék Művek helyi telepére és a Temaforg Vállalat kunszet- miklósi gyáregységébe. Kiskunmajsán az ÁFÉSZ a mostani 200—220 előfizetőn kí­vül többet is el tudna látni, ha igényelnék. A Mélykúti Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezét helyben nem vesz föl előfizetést, mert kevesen igénylik. Némi­leg cáfolja ezt az érvet az a közlés, hogy naponta nyolcvan- száz ebédet adnak el helyben. Ugyanekkor Baján elvállalták a Kismotor- és Gépgyár üzemi konyhájának a fenntartását. In­nen hordanak ebédet több bajai iskolába is. összefoglalva;; megállapítható, hogy a földművesszövetkezetek általában mérsékelt sikerrel tesz­nek eleget a közétkeztetésben rá­juk háruló feladatoknak. Az okokról és a falusi üzemi étkezdékről a sorozat következő folytatásában írunk. Heltai Nándor l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom