Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nap Kunfehértón A megyei szakszervezeti és if­júsági napok programja tegnap Kunfehértón a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság központi klubjá­ban megkezdődött A vitaindító fórumon Várnai Erzsébet, az MSZMP Kiskunhalasi Járási Bi­zottságának munkatársa tartott előadást. Hogyan kell szocialista módon dolgozni, élni címmel. Ez­után Ország Antal, az állami gaz­daság szakszervezeti titkára kö­szöntötte a résztvevőket. Elmond­ta. hogy 1959 márciusában a cse­peli munkások kezdeményezésére alakították meg az első szocialis­ta brigádot a gazdaságban. Azóta 104-re szaporodott a brigádok száma. Ez a dolgozók több mint ,80 százalékát foglalja magában. A szocialista brigádok többsége az aranykoszorús brigádjelvény tulajdonosa. örvendetes, hogy a fiatalok már nem akarnak segédmunká­sok lenni, még a könnyebb fizi­kai munkát kínáló kertészetben sem. Ennek ellenére gondot okoz, hogy 110 dolgozónak nincs meg a 8 általános iskolája. A 104 bri­gádból csak 3—4-nek a tagjai tartoznak a. KlSZ-korosztályhoz, ami szintén kedvezőtlen. A moz­galom e gondok ellenére is kiáll­ta a próbát, amit bizonyít, hogy a gazdaság 14 millió forintos ta­karékossági tervéből eddig már 9 milliót teljesítettek, a szocialis­ta brigádok. A vietnami nép meg­segítésére rendszeresen társadal­mi munkát vállaltak és a május 9-i kommunista szombat már ha­gyománynak számít a gazdaság­ban. A vitaindító után a tanácsko­záson megjelent ifjúsági brigád- vezetSk. szocialistabrigád-tagok. szakszervezeti küldöttek szám szerint nyolcvanan 844 szocialista brigád képviselőjeként szóltak hozzá a vitához. Az elhangzot­takból kitűnt, hogy a fiatalok ko­molyan veszik a rájuk bízott fel­adatokat. Kicserélték tapasztala-* tálkát és átadták egymásnak a jó termelési és vezetési módsze­reket. Délután Ifjúságpolitika a meg­valósulás útján címmel hang­zott el vitaindító előadás. Este Dinnyés Józséf pol-beat énekes szórakoztatta a jelenlevőket. Ma a kunfehértói tóparton at­létikai és tréfás sportversenyek­kel folytatódik a program, dél­után Fórum a közművelődésért címmel, este a Tolcsvay- és a Rok­ka-együttes. valamint a kecske­méti tanyaszínház művészei ad­nak műsort. A vasárnapi program zenés éb­resztővel kezdődik. Az ünnepé­lyes megnyitó után a sportver­senyekkel folytatódik. Lesz mun­ka- és védőruha-bemutató, fel­lépnek a balotaszállási. a jász- szentlászlói művészeti együttesek és Fenyvesi Jánosné népdáléne- kes. A műsor közben lesz a sport- verseny eredményhirdetése, a plakettek, valamint a sportérmek átadása is. B. Z. „Helsinki jelenlétem jelképezi, hogy az Egyesült Államok a le­hető legnagyobb mértékben ér­dekelt Európa jövőjében.” Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazdasá­gi felvirágzása, biztonsága mind szorosabban összefonódik Euró­pa gazdasági prosperitásával és biztonságával — folytatta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Államoknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja.” Ford Washington szövetsége­seihez intézve szavait, megnyug­tatta őket afelől, hogy az Egye­sült Államok továbbra is „part­nerük” marad, akire támaszkod­ni lehet, majd azt fejtegette, hogy az európai stabilitás megkövete­li „az egyensúly fenntartását.” Kijelentette, jjogy az Egyesült Államok számára nem üres frá­zisok a konferencia által jóvá­hagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszült­ség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldásá­ra.” A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai sta­bilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta — „itt az ideje, hogy mindkét fél jelen­tős arányban csökkentse fegyve­res erőit”. A Bécsben folyó haderőcsök­kentési tárgyalásokról úgy nyi­latkozott, hogy az Egyesült Ál­lamok kész hozzájárulni e tár­gyalások előbbreviteléhez, majd leszögezte: „a kölcsönös biztonsá­got megszilárdító megállapodás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egyesült AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. «0. szám. Ára: 90 fillér 1975. augusztus 2. szombat KOMMUNÁLIS BERUHÁZÁSOK A MEGYÉBEN 560 kilométer vízvezeték Víz és út. Az elemet és a mű­tárgyat mindennapi életünk, moz­gásunk legkevésbé nélkülözhető feltételei között tartjuk számon, s így a kommunális ellátottság­nak is sarkalatos, sok gonddal járó. áldozatokat igénylő össze­tevői. Éppen ezért érthető, ha most, a IV. ötéves terv utolsó félévében érdeklődünk a megyei tanácsnál az öt évvel ezelőtt ki­tűzött megyei fejlesztési célok közelségéről, elérhetőségéről. Sávolt János, a tervosztály cso­portvezetője elégedetten sorolta a véglegesnek ugyan még nem mondható, de decemberig minden bizonnyal realizálódó számokat: — Ivóvíz-előállító kapacitásun­kat a tervidőszak során — egy napi termelést alapul véve — 25 100 köbméterrel kívántuk bő­víteni. Ezzel szemben, várhatóan 35 ezer lesz. A több mint 10 ezer köbméteres túlteljesítést minden­képpen jóleső érzéssel könyvel­hetjük el. A két legjelentősebb beruházás: a 13 ezer, valamint az 5 ezer köbméter teljesítőké­pességű kecskeméti 2-es számú, illetve a kalocsai vízműtelep. A vezetékek kiépítése is hasonlóan kedvezően alakult: 340 kilomé­ter volt az előirányzat és 560 va­lósul meg. — S mi a helyzet a szennyvíz- tisztítással. illetve csatornaháló­zattal? — Jóformán csak a szennyvíz- tisztítás gondja felhőzi örömün­ket. Itt ugyanis jókora lemara­dást kell tudomásul vennünk. Igaz, tavaly elkészült a kiskun­félegyházi, a kalocsai és a kun- szentmiklósi. az idén pedig a kis­kunhalasi tisztítómű, ám mindez kevés. A tervben 17 300 köbméter napi teljesítménynövelés szerepel, az év végére mégsem tudunk 5140-nél többet felmutatni. Az ok: nem készült el a kecskeméti, 12 ezer köbméteres telep. Sajnos, csak valamikor 1977-ben helyez­hetjük üzembe. Az 1970-ben körvonalazott szennyvízcsatorna-létesítési el­képzelések viszont nemcsak va­lóra váltak, de túlteljesítésük meghaladja a 200 százalékot: 33 helyett 71 kilométer hosszúságú hálózatot fektettek le. a szerelők. — Szilárd burkolatú útjaink hossza mennyivel gyarapodik az öt esztendő alatt? — 148 kilométerrel, pedig csu­pán 25-öt kalkuláltunk. A ráfor­dított összeg sem lebecsülendő: 83 millióba kerül a tanácsoknak. A megye településeinek portala- nított járdái — melyek létesíté­sére 20 millió forintot szántunk és 22 milliót költünk — a felbe­csülhetetlen értékű társadalmi munkák miatt minden várakozást felülmúló ütemben növekedtek. K. F. Helsinkiben, a Finlandia-palota nagyter­mében felállított hosszú ív alakú asztalnál pénteken délután — helyi idő szerint 17 óra 10 perckor — a televíziós kamerák és film­felvevők pergőtüzében az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő 33 európai ország, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada legmagasabb szintű politi­kai vezetői megkezdték az értekezlet hat munkanyelvén készült záróokmány aláírását. A dokumentumot elsőként Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja írta alá, őt követően pedig valamennyi dele­gáció vezetője ellátta kézjegyével a halvány­zöld bőrkötésű okmányt. Az ünnepélyes ak­tuson a vendéglátó ország államfője, Urho Kekkonen elnökölt. A záróaktust megelőzőleg pénteken még megtartotta utolsó napi ülését a biztonsági konferencia zárószakasza. A délelőtti ülésen Walter Kieber liechtensteini kormányfő, dél­után pedig Harold Wilson brit miniszterei- nők elnökölt. Az első szónok Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg Helsinkibe, öt követte Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. Felszólalt Málta, Hollandia, Monaco, Norvégia, Romá­nia, Liechtenstein, San Marino, Luxemburg és a Vatikán képviselője. lamfő nagy ér­várt beszédé- KL-íÍBL, ben ismételten gosan követtük ^ és követjük a szuverén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avatko­zás és az összes népek önrendel­kezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán ala­puló külpolitikát” — mondotta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza eze­ket az elveket a nemzetközi kap­csolatokban. Méltatta a konfe­rencia záródokumentumában rög­zített tíz alapelv értékét és jelentő­ségét. A magatartás szabályozói­nak nevezte ezeket az elveket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szigorúan be kell tartaniok. A katonai aspektusok jelentőségét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkö­rének kialakításában kiinduló­pontul szolgálnak. NYOLCSZÁZNEGYVENNÉGY BRIGÁD KÉPVISELETÉBEN „Az enyhülésnek — folytatta Costa Gomes — tükröződnie kell1 az összes emberek mindennapi életében.” Kijelentette, hogy Portugáliát nagy elégedettséggel tölti el az az érdeklődés, amelyet a kon­ferencia a földközi-tengeri részt vevő államok és nem részt vevő államok közötti kapcsolatok iránt mutatott. „Reméljük — mondot­ta —, hogy a jelen konferencia eredményeképpen szorosabbá vá­lik az együttműködés a világ e térsége biztonságának megszilár­dításában is.” „Az új út, amelyre Portugália több mint egy évvel ezelőtt lé­pett — folytatta az államfő —, tette lehetővé Portugália tevé­keny részvételét a konferencia munkájának uolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Szakszervezeti Gerald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke bevezetőben hangsú­lyozta : 0 A magyar küldöttség a Finlandia-ház üléstermében. Baloldat a delegációnk ve­zetője, Kádár János. (MTI foto, Vigovszki Ferenc felvétele — KS.) „Helsinki jelenlétem jelképezi, Államok erőteljesen igyekszik hogy az Egyesült Államok a le- majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlá­tozásáról szóló újabb megállapo­dás tető alá hozásához, ez sza­vai szerint változatlanul „az ame­rikai politika elsőrendű célja marad”. Ford elengedhetetlennek minő­sítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsú­lyozta, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet-nyugati eny­hülésben részt vevő országok kö­rét. „Európában és másutt le­gyen mindenki szívügye az eny­hülési folyamatban való részvé­tel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sike­res, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés.” Az amerikai elnök emlékezte­tett arra, hogy a helsinki csúcs- találkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniök az általános békét. Mint mondotta, ez annak kö­szönhető, hogy az elmúlt 30 esz­tendő tapasztalatából valameny- nyien megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mér­téktartást és gyakorlati intézke­déseket követel. „Az aláírandó dokumentumok újabb előrelépést jelentenek az európai enyhülés és megbékélés folyamatában — mondotta be­fejezésül Ford elnök —, nagyon- is lehetséges, hogy a konfrontá­ció időszaka, amely a második világháború befejezése óta meg­osztotta Európát, egyszer és min­denkorra befejeződik. Ma az együttműködés új érzése domi­nál. Ezt itt valamennyien ismé­telten hangsúlyoztuk. Jómagamis osztom ezeket a világ jövőjéhez fűzött reményeket.” (Folytatás a 2. oldalon.) • Az ifjúsági fórum résztvevőinek egy csoportja. Hely a művelődésre Nem hiszem, hogy akadna olyan ember, aki megpróbál­ná elvitatni a meghitt kör­nyezet. a csend és a nyugalom szerepét az elmélyülésben, a gondolkodásban és művelő­désben. Nem valószínű. hogy akár a legmozgalmasabb élet kedvelői is kétségbe vonnák a nyugodt kikapcsolódás hasz­nosságát. Mert ki ne tapasz­talta volna már azt, hogy kellemesebb az olvasás, a ze­ne hallgatása vagy akár a meghitt beszélgetés, ha nem vonja el a figyelmet ezernyi más dolog. Ezért is volt elhibázott — sokan és sokat írtak már ró­la — az a gyakorlat, amelynek eredményeképpen a falusi mű­velődési házak „hodályokká” váltak, melyben a nagyterem kapta a legnagyobb szerepet —, hogy azóta legtöbbször üresen ásítozzon. így az a kívánalom, hogy napról nap­ra megteljenek a „dísztermek’’ az érdeklődő közönséggel, csak álom maradt legtöbbször. Szerencsére, sokan és sok helyen időben felismerték, hogy a korszerű társadalmi keretek között, a megváltozott viszonyok közepette mást igé­nyelnek a icultúrára szomjas emberek. Ettől kezdve ala­kultak sorra a klubok, szapo­rodtak a kis termek, a könyv­tári olvasószobák. Fokozato­san kialakultak a közművelő­désnek azok az „árnyas luga­sai”, ahol ki-ki kedvére gaz­dagodhat az olvasás, a csen­des beszélgetés, a vitatkozás és' az előadások hallgatása által. Amikor most ezeket a so­rokat írom, megpróbálom fel­eleveníteni a legutóbbi hóna­pok, évek emlékeit; azokat a látogatásokat, melyeket nem lehet egykönnyen elfelejteni. Mert a sok negatív tapaszta­lat, a nem kevés lehangoló látvány, melyben részem volt, nem fedte el előlem a szé­pet, a követendőt. Íme, csak néhány példa! Ha valaki bemegy a kibővített és otthonossá varázsolt solti könyvtárba, talál ott a köl­csönző helyiség mellett egy kicsi termet; olyat, ahol ha leül az illető, egy időre elfe­lejtheti a kinti zajt, az utcai forgatagot, s ahol örömét lel­heti az olvasásban. A kiskő­rösi városi-járási könyvtár­ban a muzsikarajongó beme­het egy parányi szobába, ki­választhat egy hanglemezt, s zenehallgatás közben olvashat. A hartai művelődési ház és a könyvtár összekapcsolódó két kis intézmény. Itt is több meghitt sarkot, zugot talál bárki, aki szereti a nyugal­mat. S több tucat lap, folyó­irat közt válogathat akárki. A megyei művelődési központ folyóirat-olvasójában kényel­mes fotelokban élvezheti a Iá- fogató a lapozgatást. Tucatnyi példát lehetne fel­sorolni kapásból; csupa olyat, mely együttesen azt bizonyí­taná, hogy megyeszerte szapo­rodnak a közművelődés csen­des zugai; azok a kicsi helyi­ségek, ahol minden rendelke­zésre áll a zavartalan műve­lődéshez. Segít ebben az is, hogy ezek a helyiségek általá­ban kényelmesek és esztéti­kusak, tehát minden szüksé­ges kellék megvan bennük ahhoz, hogy falaik közt min­denki jól érezhesse magát. Természetesen a kicsi klu­bok, apró olvasótermek, a ke­vés személyt befogadó előadó­termek nem teszik felesleges­sé a nagytermeket; ez nem lehet feladatuk. Hiszen min­den városban, községben ma is szükség van — és lesz is — olyan helyiségre, ahol a na­gyobb ünnepségeket, táncos összejöveteleket le lehet bo­nyolítani. A színházi előadá­sok és a hangversenyek is követelik maguknak a nagy­termét. Azok járnak el helye­sen, akik arra törekszenek, hogy megteremtsék a nagy­terem és a kis helyiségek jó összhangját. Akár a jelenlegi épület átalakításával, akár pedig annak célszerű kibőví­tésével. Mindkettőre van pél­da Bács-Kiskunban is. Hang­súlyozni kell, hogy ott követ­nek el hibát, ahol be lenyug­szanak abba. hogy legtöbb­ször kihasználatlanul ásitoz- zon a művelődési ház „mam- mut terme”, vagy ahogy mon­dani szokás: az ürességtől kongó „hod&ly”. V. M. Ünnepélyesen aláírták Helsinkiben az EBK záróokmányát

Next

/
Oldalképek
Tartalom