Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A barátságfesztivál nyitánya Szovjet fiatalokat várunk Bács-Kiskun megyébe PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 186. szám Ára: 90 fillér 1975. augusztus 9. szombat Tegnap szovjet fiatalok érkeztek hazánkba. A lenini Kom- szomol harmincnégymilliós tagságának küldötteit Záhony­ban és a Ferihegyi repülőtéren fogadták a magyar ifjúkom­munisták. Megkezdődött az augusztus 8-tól 16-ig tartó I. magyar—szovjet barátságfesztivál, amely csupán jellegét te­kintve első, mert tartalmát, célját illetően töretlen folytatása a régi barátságnak. Régi ismerősöket, jó baráto­kat fogadnak Bács-Kiskun me­gye ifjúkommunistái is. akik a nagyszabású fesztivál alkalmá­ból baráti látogatásra meghívták a Krím területről hazánkba ér­kezett komszomolistákat. A meg­hívásnak eleget téve hétfőn dél­előtt 9 órakor M. Szabanov- nok, a Krím Területi Komszomol Bizottság rnásodtitkáránnk veze­tésével huszonhét tagú delegá­ció érkezik Bács-Kiskun megyé­be A megyehatáron az ifjúsági szövetség vezetői várják a Bu­dapestről érkező szovjet fiatalo­kat, akik szállásuk elfoglalása után koszorút helyeznek el a A PÁRTHATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA Biztató kezdet, de sok még a tennivaló Tegnap délelőtt ülésezett a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége. Az első napirendi pont keretében — Leskowsky Albertnek, az ÉDOSZ megyebizottsága titkárá­nak előterjesztésében — az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatának végrehajtásában való szakszervezeti részvétel tapasztalatairól tárgyalt — a megye jelentősebb élelmezés­ipari vállalatainak vonatkozásában. A határozat szerint, mint tud­juk, népgazdaságunk, az IV. öt­éves tervnek megfelelően fejlő­dött, egyensúlyi helyzete azon­ban az előirányzottnál kedvezőt­lenebb. Mivel a kedvezőtlen kül­gazdasági hatások várhatóan hosszabb ideig hatnak, a nép­gazdaság egyensúlyának helyre- állítása nehezebb körülmények között történhet. A helyzet ja­vítása ezért folyamatosan való­sítható meg és hosszabb távon kell megtervezni a szükséges in­tézkedéseket. A szakszervezetek­re komoly feladat hárul a vég­rehajtás megszervezésében. Je­lentős segítséget kell adniok a hatékonyság fokozásához, a tar­talékok feltárásához és hasznosí­tásához, a takarékos gazdálko­dáshoz; mindenekelőtt ezt kell szem előtt tartamok, s e tenni­valók szolgálatába kell állítani a szocialista mun ka versenyt. A szakszervezeti szerveknek sokat kell tenniök azért, hogy a ha­tározat végrehajtásból eredő fel­adatok tudatosuljanak a dolgozók körében. Ösztönözni kell őket a munkaidő és a termelési esz­közök fokozott kihasználására, a termékek minőségének megtar­tására, illetve javítására. Minthogy a megye fejlődő me­zőgazdaságára épülő élelmezés­ipar a lakosság ellátásában és az export teljesítésében jelentős helyet foglal el, nyilvánvalóan fokozott feladatokat rónak a határozat megállapításai me­gyénk üzemeire is. Az Állatforgalmi és Húsipari, a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó, a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál és annak kis­kunhalasi gyáránál, a Bajai Hűtőháznál, a Paprika és Kon­zervipari Vállalatnál, a Kecske­méti Konzervgyárnál, a Közép­magyarországi Pincegazdaságnál és a sütőipari vállalatoknál tar­tott segítő vizsgálat tapasztala­tai alapján megállapítható, hogy a december 5-i határozat végre­hajtása folyamatban van. Az eddig elért eredmények bizta­tóak. Előbbre lépett az Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat a melléktermékek kitermelésében és értékesítésében. Csökkentet­ték a hulladékot a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat­nál. Ugyanezen két vállalatnál, valamint a Kecskeméti Baromfi­Vigyázzunk egymásra! Az elmúlt héten nem volt olyan nap, hogy ne történt volna halálos szerencsétlenség a megye közútjain. Idősek, ja- vakorabeli emberek, gyerme­kek lelték halálukat a szürke betoncsíkon, vagy a fekete makadámúton. Érdemes meg­vizsgálni, hogy milyen ténye­zők idézték elő ezeket a tra­gédiákat, melyek voltak azok a közreható okok, amelyek a legdrágábbat, az emberi életet oltották ki. A balesetek elem­zése soráh kiderült, hogy a tragédiákat általában két fő ok köré lehet csoportosítani: a szabálytalan előzéshez, a szabálytalan kanyarodáshoz. A közlekedésrendészeti sza. bályok közül alapvető tétel az előzés öt feltételének betartá­sa. Nos, ezek közül — főleg az E—5-ös útvonalon — ket­tőt általában nem tartanak be: a szembejövő forgalom elen­gedését és a szabályszerű visszatérést a menetirány sze­rinti jobb oldalra. Ennek kö­vetkeztében adódtak elő olyan helyzetek, hogy az előzés töb­bi feltételeit is megszegik. Gondoljunk csak a szombaton este az E—5-ösön történt ket­tős halálos szerencsétlenség­re, amikor egy bolgár állam­polgár a szembejövő forgalom ellenére előzött, s a szemoe- jövő magyar gépkocsi nekiüt­között. Igaz, hogy az előzést kezdeményező vezető látta, hogy már „cviklibe” i'an. ezért fékezett, ám a nagy se­besség a volán hirtelen félre- rántása a gépkocsi csúszását eredményezte, s ezen már a hirtelen fékezés nem hogy se­gített volna, hanem még in­kább rontott a helyzeten. A másik ok, amit legtöbben elköi'etnek, a szabálytalan, a figyelmetlen kanyarodás. Nem nehéz felidézni a fülöpszállá- si lömegszerencsétlenséget, amikor is egy munkagépvezető durván megsértette a KRESZ előírásait, balra kis ívben ka­nyarodott. Ezt meg akkor sem szabad elkövetni, ha közel­ben nincs jármű. Am a mun- gép vezetője egy olyan úton követte el e szabálytalansá­got, ahol rendkívül nagy — különösen így nyári időszak­ban — a forgalom. Nem né­zett körül, nem győződött meg a kanyarodás veszélyte­lenségéről, s a szabálytalansá­gokat még azzal is tetézte, hogy utasokat szállított a munkagépen. Ha az okok elemzésénél tar­tunk, nem érdektelen megem­líteni a gyorshajtás és az el­sőbbségi jog meg nem adásá­nak szabályszegését sem. Az előbbiből adódott pénteken es­te az E—5-ösön egy tragikus gázolás, amikor is egy cseh­szlovák állampolgár nem az út-, látási és forgalmi viszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel hajtotta járművét. Sze­retnénk felhívni a figyelmet, hogy a gyorshajtás nem azt jelenti, hogy valaki■ száz. vagy százhúsz kilométeres sebes­séggel száguld, a gyorshajtás fogalmát kimerítheti a negy- ven kilométeres sebesség is, ha olyanok a forgalmi, látási és útviszonyok. Az E—5-ösön olykor lehet száz kilométeres sebességgel közlekedni, ám különösen a lakott helyek kö­zelében — a városok előtt és után — ez a sebesség túlzott, ugyanis az út szélén vagy az útpadkán gyalogosok, kerék­párjukat toló emberek is le­hetnek, akik este nincsenek megvilágítva — nem is lehet­nek —, s ezáltal a balesetek közvetett előidézőivé válhat­nak. Az elsőbbségi jog meg nem adása, az 'Állj, elsőbbségadás kötelező! vagy az Elsőbbség- adás kötelező! jelzőtáblák fi­gyelmen kívül hagyása a fi­gyelmetlenségre, a nagy hely­ismeretre vezethetők vissza, amikor a gépkocsivezető ön­magában kijelenti, itt úgy sincs forgalom, tehát szükségtelen megállni, vagy az áthaladás veszélytelenségéről meggyő­ződni. Emiatt történt baleset Fajszon és Kecskeméten uz elmúlt héten. A másik ilyen elsőbbségi szabály megszegé­se az egyenrangú útvonalak kereszteződésében történik. Dávodon egy ember vesztette életét, mert nem ismerte a jobbkéz szabályt, nem tudta, hogy egyenrangú útvonalak kereszteződésében mindig an­nak van elsőbbsége — füg­getlenül attól, hogy milyen irányban kíván továbbhalad­ni — aki jobbról érkezik. A fentiekből kitűnik, hogy a közúti közlekedési szeren­csétlenségek, tragédiák okozói elsősorban azok az emberek, akik durván megsértik a köz­lekedési szabályokat, eszeve­szetten száguldoznak, vagy minden elméleti felkészültség nélkül ülnek1 fel motorkerék­pár nyergébe, a volán mögé. Nem az ellenőrzések sűrítését, szigorúságát kívánjuk a tra­gédiák megelőzése érdekében, hiszen a rendőrség bevonva az önkéntes rendőröket is, a nap minden órájában végzi ezt a munkát. Az emberek, a járművezetők lelkiismereté­re szeretnénk apellálni, ami­kor azt mondjuk: mindenki szeretne épségben hazaérkez­ni családjához, szeretteihez, s ezért vigyázzunk egymásra a közutakon is. G. G. kecskeméti szovjet hősi emlékmű­nél. Ezt követően a megyei párt- bizottság székhazában lesznek látogatást. Délután a/. ifjúsági szövetség megyei irányítói bará­ti beszélgetésre otthonukba hív­ják a komszomolistákat. Érdekes, változatos lesz a szov­jet fiatalok keddi programja is. A Kecskeméti Konzervgyár meg­tekintése utón Bajára utaznak a Bács-Kiskun megyei fiatalok ba­rátai. Meglátogatják a Petőfi- szigeti KISZ-vezetőképző tábort, melynek sportpályáján szovjet— (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első titkára Ferihegyen üdvözli J. M. Tyazselnyi- kovot, a Komszomol KB első titkárát, a politikai küldöttség ve­zetőjét. (MTI-fotó — Benkő Imre felv. — KS) feldolgozó V-nál intézkedtek a termelőberendezések jobb ki­használására, üzem- és munka- szervezéssel. Figyelmet fordítot­tak a normák felül' izsgálatára, karbantartására a munkaidő jobb kihasználása céljából. Sorolhat­nánk még rés zeredményeket más üzemekből is. Élénkült az újítómozgalom. Az eredmények kivívásához meghatározóan járult hozzá a szocialista munkaverseny. A szocialista brigádok vállalásai­nak súlypontjában, a termelési feladatok megoldása mellett, a hatékonyság emelése, a takaré­kosság, a költségek csökkentése szerepelt. Megállapította azonban az el­nökség — s erre a , jelentés is utal —, hogy még korántsem tettünk eleget az MSZMP 1974. évi december 5-i határozatának sokrétűen következetes végre­hajtásáért. Igaz, a szakszerveze­ti szervek a fórumok széles ská­láját — termelési és brigádve­zetői tanácskozásokat, bizalmiak csoportétekezletei — használták fel a gondok, tennivalók meg­beszélésére. A szakszervezeti vá­lasztások politikai előkészítése, lebonyolítása során is rendsze­resen téma volt a termelés nö­velése, jobb minőségű, export­képes áruk gyártása, a gazda­sági termelés visszaszorítása és a nem piacképes gyártmányok elhagyása, a termelékenység nö­velése, az importáruk behozata­(Folytatás a 2. oldalon.) Az utcákon sétaidőben tovagördülő nagyszámú gyermekkdcsi és a játszóparkokban hancúrozó ap­róságok csapatai láttán úgy tűnik, hogy a ked­vező népesedéspolitika kivédhetetlen csapást mért az egyke-szemléletre. Ennek olyan kereskedelmi „bizonyítékai” is vannak, mint például az. hogy az év elején a hiánycikkek listájára került a gye- rekágy, és hogy kevés az üzletekben a gyermek­cipő. Ami az utóbbi baj orvoslását illeti, az állam gavalléros megoldást választott: kapacitásuk növelésére támo­gatást nyújtod a gyermekcipőt gyártó vállalatoknak. A Kecs­keméti Cipész Szövetkezet például kétmillió forintot kapott a Beruházási Banktól. Ez a kétmillió „sürgeti” a termelés bővítését, ugyanis amennyiben 1976*ban az ezévi 200 ezer helyett nem lesz képes a szövetkezet 300 ezer pár gyermek­cipő előállítására, vissza kell fizetnie az összeget az állam­nak. Több lesz a gyermekcipő Kétmilliós „sürgetés” hasznúi termékeihez. A különfé­le velúr, box és lakk felsőbőrök­kel. valamint a mikroporózus gumi talpanyagokkal való takar- rékoskodásra prémiumrendszert vezettek be a szabászaton. Az a szabász, akinek a teljesítménye elén a kívánt szintet, s betart­ja az anyagnormákat és a minő­ségi követelményeket, havonta 700—íí()0 forint többletjövedel­met érhet el. Ugyanakkor az el­követett hibákért anyagi felelős­séggel tartozik. Az új ösztönző­rendszer eddigi eredményei vára­A szövetkezet műszaki vezető­jétől. Sági Károlytól megtudtuk, hogy a kétmillióból másfelet már elköltötték; talpszélmaró, csiszo­ló. íelsőrész-siríelő. tűző-, és cikk-cakk varrógépek, valamint porelszívó berendezések érkeztek eddig a műhelyekbe. További tíz, különféle típusú célgépet is meg­rendeltek már. Ezzel a szövetke­zeti iparon belül közepesnél fej­lettebb lesz a műszaki színvonal. Csakhogy ez még nem elég a szövetkezet „üdvösségéhez": szük­ség van egy új üzemházra is. A félmilliót erre tartották meg. de ez ideig még nem sikerült meg­vásárolni a kiszemelt épületet, amellyel a munka tervezett át­szervezéséhez r.agyobbítani lehet­ne a termelő területet, A belső tartalékok feltárásán és kihasználásán kívül kisebb lét- számgyarapításra lesz szükség, mert a mostani 170 dolgozó csak nagy erőfeszítések árán tudná ellátni a tetemesen megnövekvő feladatot. A technológia nem igé­nyel szakmunkásokat, a gyártási folyamat egy-egv részműveletét kétheti tanulással el lehet sajátí­tani. Szakmunkások csak a szö­vetkezet szolgáltató részlegében dolgoznak. A jó gyerekcipő hajlékony, pu­ha, lábra illő. és amellett eszté­tikailag is kifogástalan — hallot­tuk Sági Károlytól. A kecskemé­ti szövetkezet nagy gonddal fej­leszti gyártmányait: az idén ké­szülő húszféle szandál, fél- és magasszárú gyermeklábbeli mind­egyike tetszetős kivitelű. A Ma­gyar Divatintézet budapesti kiál­lításán nemrégiben bemutatott kollekció is tetszett a látogatók­nak, üzletembereknek. Az új mo­dellek minőségét a szövetkezet „házilag” ellenőrzi: a mintadara­bokat próbaviselésre adja ki dol­gozói gyerekeinek, illetve agy bölcsődének. A meghatározott ideig használt cipőket alaposan megvizsgálják, mielőtt a gyártá­sukkal kapcsolatos lépéseket meg­tennék. A szövetkezet néhány apró kel­lék kivételével hazai anyagokat kozáson felüliek. A Kecskeméti Cipész Szövetke­zet dolgozói az év hátralevő ré­szében tovább készülnek a ter­melés jövő esztendei „felfutásá­ra”. Sági Károly elmondta, hogy a keresletet a 300 ezer párás ter­meléssel sem tudják majd kielé­gíteni. ezért céljuk a jövőben is az árumennyiség növelése lesz. A termelés folyamatos bővítését a hazai piac igényein kívül ex­portlehetőségek is indokolják. A. T. S. A szövetkezet tüzödéje. Az idei termékek munkaigényessége miatt ebben a műhelyben kétműszakos termelésre tértek át Dobos Illésné, a talpvarrásban szerzett tapaszta­latait átadja a fiataloknak, köztük Fekete Ilo­nának is. • Mák Istvánné a cipőtalpat az úgynevezett köz- talpra rápréselő gépet kezeli. (Opauszky László felvételei) Csemegekukorica-konzerv exportra Megkezdődött a csemegekuko­rica feldolgozása a Kecskeméti Konzervgyárban. A vállalat leg­újabb termékéből, amelynek ve­vőköre van a tőkés piacon, az idén már száz vagonnyi készter­méket állítanak elő. Erre a cél­ra a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban — 200 hektáron — ter­melik a sárga, gyöngyszemű amerikai kukoricát. A csütörtö­ki első szállitfnányt követően naponta 3—4 yagonnvai zsenge ‘szemű zöldkukorica érkezik a gyárba, ahol speciális géppel morzsolják, s konzerválják a köretnekvalót. A vevők igénye szerint fél-, illetve egykilogram- mos dobozokban, enyhén cukro­zott vízben tartósítják a vékony­héjú csemegekukorica-szemeket. Az áru nagyrésze angol, illetve NSZK megrendelésre készül. V. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom