Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig, változóan felhős idő, szórványosan kialakuló záporral, zivatarral. Mérsékelt, időnként élénk északi szél. Zivatar idején átmeneti szélerösödés. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet 24—28 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A tavalyinál több zöldségfélét exportált a HUNGAROFRUCT A MEZÖTERMÉK szövetkezeti közös vállalaton kívül, tíz állami gazdaság, három mezőgazdasági szövetkezet és a kiskunhalasi ÁFÉSZ áll évek óta szerződéses kapcsolatban a külkereskedelmi vállalattal. A HUNGAROFRUCT a tavaszi szezonban kétmillió csomó retket, 638 ezer fej salátát, félmilliónál több karalábét vásárolt tőlük, és továbbított az NDK-ba, valamint Csehszlovákiába. Kevesebb volt az őszi. téli csapadék. Ezért úgy tűnt, hogy Bács-Kiskun megyében az idén alig terem majd spárga. A későbbi esőzések azonban gyökeresen megváltoztatták a helyzetet. A tápanyagokban igen gazdag, cie itthon alig keresett fehérspárgából a kirendeltség végül is 537 tonnát szállított el u skandináv országok, valamint az NDK és az NSZK. fogyasztóinak. A megyében a jég több helyen elverte a földiepret. A termés a vártnál szerényebb lett. A Homokhátság legnagyobb szamócatermesztő szövetkezetének, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek 150 tonna termését pusztította el a jég. A hazai fogyasztók ellátása érdekében csökkenteni kellett az exportot, ezért a vállalat összesen 50 tonna ' földiepret küldött a határon túlra. A csonthéjas gyümölcsök közül a cseresznye 110 tonnás mennyiséggel szerepelt az" exportlistán. A HUNGAROFRUCT azonban csak a környező országokba szállította, mert az esős időszakban érett termés még hűtővagonokban sem bírta volna ki a négy-öt naDos vasúti fuvarozást. Meggyből ezzel szemben a cseresznye mennyiségének a sokszorosa jutott el a szomszédos államokba. A második félévi export a sárgabarackkal kezdődött. Még a AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 183. szám Ára 90 fillér 1975. augusztus 6. szerda Zöldáruval telt vagonok gördülnek ki nap nap után a vasúti rakodóhelyekről. Viszik a Homokhátság, a Duna- mellék és a Bácska földjének termését a határon túlra. A friss árut, a sok ezer állami gazdasági, szövetkezeti dolgozó kétkezi munkájának gyümölcsét a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltsége küldi Európa számos országába. A vállalat nemrég összegezte áruforgalmát. Gyenes István kirendeltségvezető tájékoztatása szerint az első félévi zöldség- és gyümölcsexport kedvezően alakult. Nagy mennyiségű árut kaptak a környező szocialista országok. Ezenkívül 1974 első félévi forgalmához képest 550 tonnával több terméket küldött a HUNGAROFRUCT Bács-Kiskun megyéből a tőkés államokba. • Nagyság szerint válogatva gyűjti a gép az export- ládába a sárgabarackot a MEZÖTERMÉK kecskeméti tárolójában. (Szilágyi Mihály felvétele) • Szabó József esányi dinnyekertész a lászlófalvi Egyetértés Tsz földjéről küldi a plrosbélü görögdinnyét a MEZÖTERMÉK hűtő- házába. (Pásztor Zoltán felvétele) gyümölcsérés előtt üzembe helyezték a MEZŐTERMÉK új, gyümölcsosztályozó gépét a vállalat kecskeméti telepén. Segítségével csaknem kétszer gyorsabb a sárgabarack válogatása és exportcsomagolása, mint korábban. Az új berendezésnek nagy hasznát valószínűleg csak a következő évben vehetik, mert az idei szerényebb kajszitermés miatt Bács-Kiskun megye mintegy háromezer tonnával kevesebb sárgabarackot exportálhat a baráti szocialista országokba, valamint a tőkés államokba. Megkezdődött az őszibarack külföldre szállítása is. Eddig a legnagyobb mennyiséget a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK-ba irányította a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat. \ K. A. A MÁSODIK FÉLÉVBEN Tizenkét lakáskulcs munkáscsaládoknak Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában műszaki konferenciát tartottak a napokban. Hajba Ottó igazgatóval és Besze Mihály gazdasági igazgatóval arról beszélgettünk, hogy a közel har- minctagú irányító kollektíva miről tárgyalt ezen a konferencián. — Három fő napirendi pontunk volt — tájékoztatott elöljáróban Hajba Ottó, igazgató. — Megbeszéltük, az első félévi eredményeket, s részleteiben elemeztük azokat az akadályokat, amelyek terveink megvalósítását gátolták. A továbbiakban tárgyaltunk a második félév feladatairól, s a végén szó esett az 1976-os év előkészítéséről. — Hogyan sikerült az első félév? — Nem a vártnak megfelelően. Éves tervünk 340 millió forint, s ebből június végéig 116,5 millió forintot teljesítettünk. Objektív akadályok tették lehetetlenné az időarányos tervteljesítést. Nem volt elegendő alapanyagunk, a kooperációs partnerünk nem tudta teljesíteni vállalását és nem utolsósorban ezek miatt az eredeti programunkat menet közben módosítani kellett. Szovjet megrendelésre saválló acélból kellett volna készítenünk az első félévben különböző tartályokat és berendezéseket. Anyaghiány miatt kénytelenek voltunk alacsonyabb értékű szénacélból dolgozni, s természetesen ez a mutatószámainkat is megváltoztatta. Ljj*í 1 • Csík István Hegesztő brigádvezető az egyik 240 köbméteres sörtartályon dolgozik. # Igen gondos megmunkálást igényelnek a tej tárolására készített tartályok. Csáki István csiszológépével a belső felület csiszolását végzi. hárítani, s minden jel arra mutat, hogy december végéig teljesítjük eredeti éves tervünket. — A második félévi feladatokkal kapcsolatban arról tárgyaltunk —• veszi át a szót Besze Mihály gazdasági igazgatóhelyettes —. hogy mindent el kell követnünk az ütemes, program szerinti termelés megvalósításáért. Most Vnár szinte minden feltételünk adott, hogy idejében elkészüljünk például a 60 milliós szovjet megrendeléssel. a 47 millió forint értékű villamos távvezeték-oszlopokkal. s minden mással. A konferencia résztvevőinek figyelmét felhívjuk arra, hogy a ránk váró feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a belső kooperációt, az üzremrészek közötti kapcsolatot is tovább javítjuk. A korábbinál is nagyobb gondot kell fordítanunk a mun- (Folytatás a 2. oldalon.) Az első félév végére már sikerült a jelentősebb akadályokat el• Nyomáspróbára készíti el« Csenki Antal és Fricska Sándor az egyik tartályt. Augusztus ötödiké emlékezetes dátum a kecskeméti Liszt Ferenc utca 29-es számú ház lakói számára. Évek óta várták azt a pillanatot, amikor átvehetik saját otthonuk kulcsát, amiko'' megkezdhetik a költözést. Három órával többet tölthet naponta családjával Király Ferenc irodagép-műszerész, ennyiével több idő jut művelődésre, szórakozásra. Kiskunfélegyházáról járt eddig munkahelyére, s a hosszú úton azon töprengett, hogy feleségével, két apró gyerekével mikor mondhat búcsút az albérlő-sorsnak. A lassan két évtizede a vállalatnál dolgozó Csapó István villanyszerelő tízesztendős kérvénye került az elintézettek közé. A sok-sok társadalmi munkát teljesítő Tóth Rózsa, a számviteli osztály dolgozója végre saját elképzelései szerint rendezhet be egy garzonlakást,. Kicsit meghatottan, figyelmesen hallgatják ők is. a többiek is dr. Gátay Ferencnek, a Kecskeméti Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatójának szavait. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlett technika korszakában is az ember a termelés legfőbb tényezője. Nyilvánvaló, hogy az élet- körülmények befolyásolják a köz- érzetet, a közérzet a munkateljesítményt. Jól felfogott érdeke tehát minden vállalatnak a lakás- építési akciók támogatása. Meg- győződésem. hogy közvetve-köz- vetlenül gyorsan megtérül az a különböző alapokból 12 dolgozónk részére megszavazott 346 ezer fo- . rint kölcsön, & a közművek elké• A megtestesült remény: 12 család új otthona. • Egy kézfogás és egy kulcs dr. Gátay Ferenc igazgatótól. szttesere fordított 180 ezer forint. Így csökkentve az önköltséget értük el, hogy egy-egy lakás építési költsége az átlagosnál valamivel alacsonyabb, mintegy 260 ezer forint. Először fordult elő. hogy a jogszabályoknak és az útmutatásoknak megfelelően, gondos környezettanulmányok után, a párt- és KISZ-vezetőség. a szakszervezeti bizottság javaslatainak messzemenő figyelembevételével döntöttünk a kedvezményes lakások A takarékosság törvénye Ne magyarázkodjunk: manapság takarékoskodik az egész világ. Például a svéd parlament júniusban tízéves energiatakarékossági programot fogadott el, s ebben egyebek között meghatározta az energiafelhasználás évi növekedési ütemének mérséklését — az eddigi ■ négyről két százalékra —, o munkahelyek és lakóépületek fűtésének korszerűsítését, s július elsejétől tetemesen emelte a magánfogyasztók villanyáram-, benzin- stb. díjszabását. Nem azért utalunk, erre. hogy azt mondhassuk, no lám, a gazdag svédek is. Sokkal inkább annak érzékeltetésére: a jelenlegi világgazdasági helyzetben törvényszerű jobban sáfárkodni mindazzal, amit emberi kéz alkotott, amit földünk nyújthat. Számunkra e törvényszerűség még nyomatékosabb, hiszen anyagaink, energiaforrásaink javát vásároljuk, s hogy megvehessük, ellenértékét meg kell termelnünk, a jobb energia- és anyaghasznosítás követelménye szorosan összefonódik az ésszprűséggel, akik tehát kerül amibe kerül alapon akarnak takarékoskodni, azok nem értik vagy félreértik az ésszerű gazdálkodás lényegét. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése, s a XI. kongresszus határozata, miközben erőteljesen figyelmeztetett a takarékosság szükségességére, többszörösen aláhúzta annak fontosságát, hogy ez terveinkkel összhangbein, minden esetben a hatékonyságot segítve menjen végbe. Nem a lényeggel törődnek azok, akik „legyünk túl ezen a kampányon is” felkiáltással csak látszatintézkedéseket tesznek, s közben hagyják, hogy továbbra is hulladékba kerüljön a nagy értékű acélötvözet sok-sok tonnája a forgácsolóüzemből, kilowattok százait nyeljék el a szükségtelenül forgó villanymotorok, a senkinek se világító égők. I Persze, nagy baj lenne, ha csupán a takarékosság címkéjével ellátott csacskaságokra figyelhetnénk fel. s nem kerülnének szemünk elé nagyon is biztató tények. Mint például az, hogy az ország erőműveiben mérséklik a fajlagos hőfelhasználást, hogy az idén már — tekintélyes tőkés behozatalt fölöslegessé téve — az ipar teljes petrolkémiai termékigényét 58 százalékban fedezi a hazai gyártás, hogy kimozdult a holtpontról a másodlagos nyersanyagok, a hulladékok hasznosításának — főként összegyűjtésének —ügye. Az ésszerű, az érdekeket jól egyeztető takarékosságra nagy számban lelhetünk tényeket a gyógyszer-, a műszeriparban, — így a röntgenberendezések eddig importból származó bizonyos alkatrészeinek hazai előállítása egymillió devizaforint kiadásának elkerülését teszi lehetővé —, azaz előre haszétosztásáról. Akik most nem vehetik át jelképesen a kulcsot, reálisan remélhetik kérésük teljesítését, mert az új ötéves tervben 126 lakást építünk dolgozóink részére, az úgynevezett „címzett" OTP-lakásakció keretében. (A vállalat az OTP közvetítésével értékesíti a saját dolgozóknak épített lakásokat.) Ennek az előnyeiről dr. Orosz Antal osztályvezető tájékoztatta egy példával munkatársunkat. A háromgyerekes, eddig albérletben élő Virág János ács lakása 269 ezer forintba került. A gyerekek után 90 ezer forint kedvezményt kapott, mint fizikai munkás 60 ezret. A vállalattól húsú százalékos kamatmentes kölcsönt vett föl — ezért tíz esztendőn keresztül mindössze 198 Ft-ot térít havonta — így csak. 12 ezer forintot kellett befizetnie. A kulcsátadási ünne-ség után majd mindenki sietett a Liszt Ferenc utcába, hogy birtokába vegye kényelmes, kellemes lakását. Rokonok, munkatársak segítségével kerülnek a régi és új bútorok a szobákba, egymást segítve rendezkednek be a közös összefogás hasznát példázó szép épületben. H. N lad, bővül, s mindeközbe szilárdul a takarékosság szemléletének, gyakorlatának frontja, de ... de ne feledkezzünk el azokról, akik csupán felmutatni akarnak valamit. Megelégednek bármivel, csak hivatkozni lehessen rá, nem veszik észre — vagy nem akarják? — hogy a náluk jól mutató takarékosság más vállalatoknál, iparágakban zavart, esetleg többszörös kárt okoz. Ok azok, akik ..leállítanák az importot”, akik szám- lálhatatlanul sorolják a tippeket, mit kellene a takarékosság érdekében másutt tenni, ám saját munkahelyükön a legelemibb dolgok, sem kapnak figyelmet, ott pazarlódik anyag, energia, munkaerő, még pgy műszakban is akadozva dolgoznak a gépek.., Nem ilyen ötletadókra, nem kibicekre van szükség, hanem cselekvőkre, józan mérlegelőkre, elemzőkre, akik értik az összefüggéseket, társítják az utakat és módszereket, akik tudják, hogy a takarékosság folyamat, állandó kísérője mindenfajta — azaz nemcsak a termelő — tevékenységnek. Sokan vannak ilyenek? Igen, sokan. Csak nem mindenütt kérdezik őket. s ha kéretlenül mondanak valamit, süket fülekre találnak. Munkások, mérnökök, tisztviselők, szövetkezeti tagok nagy tábora ez. vezetőké és beosztottaké, akik jól érzékelik, hol húzódik a vízválasztó ésszerűtlen és ésszerű, tényleges és látszat között. Figyelmet az ő szavuk, szabad utat az ő cselekedetük érdemel. M. O. Egyenletessé vált a termelés
