Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

im t Megtisztelő feladat, nagy felelősség Beszélgetés Raffai Saroltával az országgyűlés alelnökével Fafaragóink találkozója Kiskunmajsán Ismeretes olvasóink előtt, hogy 1975 július 4-én tartot­ta alakuló ülését az új parla­ment. Miután az országgyűlés a mandátum vizsgáló bizottság jelentését elfogadta, dr. Pesta László korelnök közölte az országgyűléssel, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­gától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az ország- gyűlés tisztségviselőire. A jaJ vaslatot Pávai Mária körjegy­ző ismertette, s azt az ország- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta. Ennek megfelelően az országgyűlés elnöke Apró Antal, alelnöke Péter János. Raffai Sarolta és Inokai Já­nos lett. A választást követő szünetben próbáltunk rövid interjút készíteni Raffai Saroltá­val, azonban ezt lehetetlenné tette a sok gratuláció, a jókí­vánságait kifejezni akaró képviselőtársak, miniszterek, köz­életi emberek. A napokban kalocsai lakásán kerestük fel az írónőt, az or­szággyűlés alelnökét, s megkértük, hogy néhány szóban be­széljen az alelnöki munkáról, a megbízatással járó feladatok­ról, az azzal kapcsolatos teendőkről. — Annyit mondhatok, hogy nagyon megtisztelő a feladat, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár. A választás után sokáig élt bennem a félelem,, hogy nem tudok megfelelni, hogy nem va­gyok alkalmas erre a pozícióra. Nem mondom, hogy ez a féle­lem, vagy agogdalom teljesen el­múlt azóta, de igen sok segítsé­get, bátorítást kaptam a Közpon­ti Bizottság és a kormány tagjai­tól, vezetőitől. Ezek a beszélge­tések egyben ártól is meggyőz­tek, pontosabban fogalmazva megerősítették azt a hitemet, hogy írói munkámat jól végez­tem, s továbbra is azon az úton kell haladnom, amelyen elindul­tam, s amelyen eddig elértem. De rátérve az alelnöki megbíza­tásra, ma már hiszem, remélem, hogy megfelelek ti bizalomnak, s erre erőim legjavával fogok tö­rekedni. — Milyen feladatai vannak az országgyűlés alelnökének? — Nem tudnék fontossági sor­rendet említeni, mert minden nagyon fontos. Az országgyűlés előkészítése és levezetésének rám eső része éppen úgy, mint a kü­lönböző bizottságok ülésein való részvétel. Az alelnöknek részt kell vennie a különböző külfödi küldöttségek fogadásán, s ami természetes, ismernie kell a fogadott személyek nevén túl az illető or­szágot, annak gazdasági, politi­kai törekvéseit stb. Nekem mint az egyik alelnöknek, feladataim közé tartozik majd a hazánkból induló küldöttségek vezetése kü­lönböző országokba. De elmon­dom azt is, hogy hozzám tarto­zik az országgyűlés kulturális, valamint a szociális és egész­ségügyi bizottsága is, amelyék­nek az ülésein illik jelen lennem. Ugyanakkor képviselni fogom az országgyűlést több megye képvi­selőinek csoportülésein. Ilyen körülmények között valószínűleg Bács megyei képviselőtársaim kevesebbet találkoznak majd ve­lem az itteni csoportüléseken, mint korábban. — Lehet-e az alelnökhöz ja­vaslattal, beadvánnyal, kérelem­mel, panasszal fordulnia az ál­lampolgároknak? — Természetesn lehet. Az Or­szágházban többek között min­den alelnöknek van egy irodája, fogadószobája, ahol bárki felke­reshet engem éppen úgy. mint társaimat. Ez a kifejezés. hogy bárki, azt jelenti: nemcsak a vá­lasztókörzetem lakói, hanem az ország területén lakó állampol­gárok'. Mint országgyűlési kép­viselő itthon, a választókörzet­ben tartok fogadónapokat éppen úgy, mint korábban is tettem. — Gondolkozott-e már azon, hogy lehet-e lesz-e kölcsönhatás az írói munka és az országgyű­lés alelnöki tisztsége között? — Általában ezt úgy szokták kérdezni, hogy miként tudom egyeztetni a kettőt. Igaz? Meg­győződésem, hogy mint író, igen sok tapasztalatot fogok szerezni közéleti ténykedésem során. Az alelnöki tisztségből, ha úgy tet­szik, „messzebb lát” az ember. Ugyanakkor az is meggyőződé­sem, hogy eddigi élettapaszta­latomat hasznosítani tudom majd a közéleti feladatok megoldásá­nál éppen úgy, mint ahogyan ed­dig is hasznosítottam, a parla­ment alakuló ülése után Apró Antallal beszélgettünk. Elmond­tam neki, hogy én nem tudok méltóságteljes lenni, s ez talán hiba lesz. Azt a választ kaptam, hogy nem Is erre van szükség. Legyek csak természetes, mint eddig. Ez a beszélgetés, de a már említett bátorítás is meg­erősített hitemben, abban, hogy továbbra is az őszinteség, a köz­vetlenség és a tisztaság a leg- nnevohh emberi politikai erő. — Köszönöm a beszé'getést. Gál Sándor Pénteken este hangulatos tábortűz mellett ért véget az a háromnapos, változatos programú ta­lálkozó, amelyen Bács-Kiskun megye fafaragói vet­tek részt. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kígyósi telepén, romantikus, gyönyörű környezetben ez alatt az idő alatt mintegy harminc olyan személy találkozott egymással, aki valamilyen fokon fog­lalkozik a népi művészetnek ezzel a mostanában meglehetősen felkapott ágával. Csörszné Zelenák Katalin, a Megyei Művelődési Központ munkatársa a tábor ünnepélyes befeje­zésekor elmondta, hogy minden szempontból kifo­gástalanul sikerült a találkozó. Ezért máris elhatá­rozták, hogy évente hasonló formában megismét­lik a táborozást. Azt szeretnék, ha ezzel is hozzá­járulhatnának a népművészet további kibontako­zásához. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetői meg­látogatták a fafaragókat, s felajánlották, hogy a jövőben kellő mennyiségű fát bocsátanak rendel­kezésükre. A találkozó első napján meg- . nyitották a fafaragók együttes ki­állítását a kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelődési Ház nr.OJ -ér­mében. Az itt nyújtott teljesít­mények alapján a megyei ta­nács ezer-ezer forintos díjában részesültek az alábbiak: Kollár János, Kovács Ferenc, Pólyák Ferenc és Szőrös József. Bejelen­• A faragók egyik csoportja. te' azt is, hogy hamarosan k; -un képes kiadványban ismer­tetik meg a nagyközönséggel a Bács-Kiskunban élő fafaragók tevékenységét. A háromnapos érdéi táborozá­son több neves személyiség fel­kereste a fafaragókat, hogy kö­• Buda Ferenc fafaragása. • Szőrös József: Táncoló nő. ai HU Ja;! írat "JAVULNAK A TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK Iskolakezdés előtt a kalocsai járásban TÖRVÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁROKÉRT IV. Rokkantsági nyugdíj Augusztus utolsó hetében az iskolák másodszor is „elcsende­sednek”. Elvonultak vagy elvo­nulnak a festő, kőműves, par­kettázó mesteremberek. A fo­lyosókat, tantermeket a takarí­tók veszik birtokukba. Az in­tézmények felújítási, karbantar­tási munkálatai befejeződnek. Az épületek felfrissülve várják a szeptemberi tanévkezdést. A pedagógusok nyári „moz­gása" is véget ért. A tantestüle­tekben már az órarendek ösz- szeállításán dolgoznak. □ □ □' A kalocsai járás községeinek általános iskoláiban a tatarozá­sok mindenütt időben befeje­ződtek. ,Az intézményeknek — illetve a fenntartó tanácsoknak — volt elegendő anyagi fedeze­tük a szükséges felújítások megrendelésére. Sokfelé a helyi költségvetési üzemek szakembe­rei végezték el a meszelés, fes­tés, falazás, mázolás munkála­tait. Szeptemberben a tavalyinál mintegy nyolcvan kisdiákkal kevesebb kezdi meg iskolai ta­nulmányait. A tanulócsportok száma a járás területén nem változik, és így a pedagógusok több időt tudnak majd szentel­ni a gyerekekkel való egyéni foglalkozásokra. □ □ □ Az Oktatási Minisztériumban 1973-ban összeállították a leg­fontosabb taneszközök úgyneve­zett I. számú listáját. Az ebben felsorolt magnetofonok, lemez­játszók, televíziós készülékek, diasorozatok és térképek mind­egyikét már az elmúlt év végén megkapták az iskolák. Az idén megkezdődött a II* számú jegyzék 147 különféle tanszerének beszerzése is. A lis­tán szereplő eszközökből a ka­locsai járás iskoláiban viszont mintegy két és fél millió forint értékű hiány mutatkozott. Ezek pótlására csaknem egymillió fo­rintot fordítanak. A megrende­léseket az intézmények még ko­ra tavasszal elküldték. Az igé­nyelt írásvetítőket, kazettás mag­netofonokat, ismerethordozó dia­és magnószalagokat. illetve egyéb cikkeket a TANÉRT Vál­lalat folyamatosan szállítja. A nyári szünet alatt is sok külde­mény érkezett. így szeptember­ben számos új szemléltető és kísérleti eszköz szolgálja a ta­nulóifjúság munkáját. A beszerzések külön csoport­jába tartoznak a tornaszerek. Több helyen a községi művelő­dési intézmények nagytermeit is felhasználják a testnevelés cél­jaira. Bátyán, Dunaegyházán, Hartán. öregcsertőn és Homok- mégyen külön forrásokból is kiegészítették a gyermekek testi fejlődését szolgáló vásárlási ke­reteket. □ □ □ Az elmúlt tanévben a járás iskoláiban húsz, tanulmányait levelező úton végző képesítés nélküli nevelő tanított, akift szeptembertől már friss diplo­mával kezdenek dolgozni. A pedagógusok elvándorlásá­ból, áthelyezéséből adódó lét­számhiány azonban még nem szűnt meg teljesen. Több .iskolá­ban ismét szakképzettség nél­küli nevelők szerződtetésére kényszerülnek. Számuk a tava­lyi negyvenhatról harmicnégy- re csökkent. Az ősztől szerződte­tett fiatalok többsége felvételi vizsgát tett valamelyik pedagó­giai felsőoktatási intézményben, és megfelelően szerepelt. Jelent­kezésüket helyhiány miatt uta­sították vissza. Így szinte biz­tosra vehető, hogy levelező úton továbbtanulnak a pedagógus- képző intézményekben. □ □ □ Az oktatásügy, a nevelői munka minőségi előrelépését jel­zik a javuló tárgyi és személyi feltételek. A kalocsai járás több iskolájában szaktantermeket alakítottak ki. További segítséget jelent, hogy a szakkörök tanulói, a szülői munkaközösség tagjai és az általános iskolákat támogató szorialista brigádok — a taná­rok útmutatásával — sokfelé készítenek társadalmi munká­ban ötletes és praktikus eszkö­zöket. Az oktató-nevelő munka megkönnyítésére és hatékonyab­bá tételére. P. M A törvény egységesíti a rok­kantsági nyugdíjra jogosultság feltételeit. Ennek megfelelően a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor, is jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha megrokkanása után rendszeresen már nem dolgozik, vagy keresete lényegesen keve­sebb a megrokkanás előtti kere­seténél. A fiatalokorban megrokkantak érdekében a törvény — a koráb­bi szabályoktól eltérően — úgy rendelkezik, hogy két évnél rö- videbb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki 22 éves kora előtt megrok­kan, feltéve, hogy iskolai tanul­mányai megszűnését követő 180 napon belül munkába lépett. Üj intézkedés a rokkantsági nyugdíj összegének újbóli meg­állapítása a nyugdíjazást köve­tő 36 havi kereset alapján. Er­re korábban csak az öregségi nyugdíjnál volt lehetőség. Uj rendelkezés az is, amelynek az értelmében a rokkantsági nyug­díj mértékét az öregségi nyug­díjra jogosított életkor betöltése után állapotváltozás miatt nem­csak felemelni, hanem leszállí­tani sem lehet. Aki cseléd, napszámos volt Lényeges változás, hogy az 1929 után munkaviszonyban töl­tött idő akkor is szolgálati időnek számít, ha a dolgozóra a kötele­ző öregségi biztosítás annak ide­jén nem terjedt ki, illetve a munkaviszony nem járt nyugdíj- jogosultsággal. Az új szabály mindenekelőtt a volt mezőgaz­dasági cselédeknek és napszámo­soknak biztosít több jogot. A végrehajtási rendelet szerint az ilyen dolgozók szolgálati idejét — az 1948 előtti munkaviszonyban töltött időt — egykorú okirati bi­zonyíték alapján szolgálati idő­ként kell figyelembe venni. Bi­zonyító okiratnak számít a köz­ségi, nagyközségi, városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltün­tető hatósági bizonyítványa. A fent említett munkaviszonyban 1938. 'ecember 31-e, nő dolgo­zó esc ben 1945. augusztus 31-e után eltöltött idő egykorú ok­irati bizonyítékokon kívül egyéb hitelt érdemlő módon is bizonyít­ható. A sorkatonai és tartalékos ka­tonai szolgálat figyelembevételét a törvény — a korábbi szabá­lyozástól eltérően — nem teszi attól függővé, hogy az igénylő 1960 előtt, vagy után vonult be kato­nai szolgálatra, továbbá, hogy katonai szolgálata előtt dolgo- zot-e vagy sem. Akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét tovább­ra is abban az esetben lehet fi­gyelembe venni, ha a megszakí­tás után újabb 5 évig szolgálati időt szerez, vagy ezen az időn belül az öregségi, illetve a rok­kantsági nyugdíjra a joga meg­nyílik. Özegyi nyugdíj A törvény a feleség, az elvált nő, az élettárs és a férj számá­ra biztosít özvegyi nyugdíjat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától 1 évig jár. Ideiglenes özvegyi nyug­díjra az a feleség jogosult, aki­nek a férje a haláláig az öreg­ségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megsze­rezte, vagy öregségi (rokkantsá­gi) nyugdíjasként halt meg. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságot a törvény a több mint 20 éve változatlanul érvé­nyes feltételekhez köti, vagyis ahhoz, hogy a feleség az 55. élet­évét betöltötte, vagy rokkant, vagy a férj jogán árvaellátásra jogosult legalább 2 gyermek el­tartásáról gondoskodik. A mező- gazdasági szövetkezeti tagok öreg­ségi nyugdíjkorhatárának a le­szállításával összhangban a tör- ■ vény az állandó özvegyi nyug­díjra jogosító korhatárt is le­szállítja 1976. január 1-től, 5 éven át, évente 1—1 évvel. A törvény a korábib jogszabállyal egyezően korlátozza az özvegyi nyugdíjra jogosultságot abban az esetben, ha a férj a házasság megkötésekor az öregségi kor­határt már elérte. A családjogi szabályokra fi­gyelemmel a törvény az elvált és az egy évnél hosszabb ideje kü­lönélő nő özvegyi nyugdíjra jo­gosultságát az általános feltéte­leken túl további feltételekhez köti. Ilyen esetben a jogosultsá- - go az alapozza meg, ha az igény­lő a férjétől annak haláláig tar- tásdíjbn részesült. Ideiglenes öz­vegyi nyugdíj jár abban az eset­ben is, ha az igénylő tartásdíjat ugyan nem kapott, de számára a bíróság vagy bírósági egyezség tartásdíjat állapított meg. Tar­tásdíj hiányában az állandó öz­vegyi nyugdíj részben szigorú, részben enyhébb feltételek sze­rint jár. Állandó özvegyi nyug­díj ugyanis ilyen esetben csak azt illeti meg, akinek a férje a különéléstől számított 15 éven belül halt meg és az igénylő az említett időn belül az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító kor­határt betöltötte vagy megrok­kant. Amennyiben ezeknek a fel­tételeknek megfelel, nyugdíjra akkor jogosult, ha tartásra való érdemtelenségét bíróság nem ál­lapította meg. Az özvegyen maradt férj ideig­lenes özvegyi nyugdíjra nem jo­gosult, állandó özvegyi nyugdíj­ra pedig csak a munkaképtelen, eltartott férj részesíthető. Méltányos rendezés A korábbi rendelkezéseknek megefelelően ha egyidejűleg az , özvegy és az elvált nő, illetve az elvolt és különélő nő is jogo­sult özvegyi nyugdíjra a törvény szerint köztük általában egyenlő arányban kell megosztani a nyugdíjat. Kérelemre a bíróság — a jogosultak ráutaltságának fi­gyelembevételével — az övegyi nyugdíjat más arányban is meg­oszthatja. Méltányosan rendezi a törvény az özvegyi nyugdíjra jogosultsá­got arra az esetre, ha az özvegy házasságot köt. Az általános sza­bályoktól eltérően lehetővé teszi az állandó özvegyi nyugdíj to- vábbfolyósítását arra az esetre, ha az özvegyi nyugdíjas a korha­tár beltöltése után köt házassá­got. Ezzel az időskorúak körében elősegíti — az élettársi kapcso­lat helyes — egymásnak házassá­gi kötelékben való támogatását. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész (Folytatjuk) zelebbről ismerkedjék munkássá­gukkal. Ellátogatott hozzájuk többek között Bálint Sándor nyug­díjas egyetemi tanár, Juhász An­tal néprajzkutató és Lükő - Gá­bor kandidátus. A fafaragók kö­zül többen elismeréssel szóltak a sikeres találkozóról. , Szőrös József szerint „Remek volt ez a három nap. Meg kel­lene ezentúl sokszor ismételni”. Pólyák Ferenc ezt mondta: A népművészetnek szüksége van a pártfogókra. Kellenek az ilyen alkalmak a közös tevékenységre”. Nagy Péter volt már Tolnában, Sárospatakon és másutt hasonló találkozókon, s e mostaniról is jó szívvel nyilatkozott: „Nem bántam meg, hogy eljöttem. Jó megismerni egymást. Hatunk egymásra így, ami hasznos lehet számunkra. Hisz hogyan fejlődjön az egyes ember, ha magára ma­rad?” V. M. Mi a helyzet Kecskeméten a leninvárosi toronyházak ügyében? Kecskemét közvéleményét élén­ken foglalkoztatja, hogy mi lesz a leninvárosi toronyházakkal? Mikor kezdik meg a tartószer­kezetek megerősítésének munká­latait? A 9-es számú ház első három emeletéről készenléti la­kásokba költöztetett 13 család mikor kapja vissza “redeti ott­honát? Mi lesz? Mi van? Mikor? Ezek a kérdések. Mi is ezeket tettük fel az illetékeseknek. A toronyházi lakások falkidő- lései és falrepedései miatt szük­ségessé vált a legkülönbözőbb szakértői vizsgálatok, intézkedé­sek átiratai és leiratai, a tárgya­lások, megbeszélések jegyző­könyvei, stb. több kilónyi akta­halommá nőttek. Még a főbb mozzanatok ismertetésére sem vállalkozhatunk. A Bács-Kiskun megyei Tanács vb Építési Közlekedési és Víz­ügyi Osztályán, a Kecskeméti Városi Tanács vb műszaki osztá­lyán, és az Ingatlankezelő Vál­lalatnál arról tájékoztattak ben­nünket, hogy korábban nem volt nézetazonosság a műszaki szak­értői véleményekben. Nem jutot­tak közös nevezőre abban, hogy a felújításból milyen rész terhe­li a házakat tervező és az épí­tést kivitelező vállalatokat, s abban sem, hogy a megerősítés munkálatait szakaszosan — az első három emelet kiürítésével — végezzék, vagy egyszerre egy egész házon végezzék el a mun­kát? Ennek is és angak is aka­dálya van. Ha ugyanis az első három emeletet ürítenék csak ki, gon­dot jelentene, hogy hol járnak föl és le a lakók, amikor, az első három szinten dolgoznak a szakemberek. Ugyancsak gondot okozna ebben az esetben a víz, a gáz és a villanyvezetékek át­helyezése, hiszen ha laknak az épületben, ezeket kikapcsolni nem lehet. Kérdéses, hogy eze­ket az áttelepítéseket ki végez­ze el? A másik megoldásnak — mármint, hogy az egész házból kiköltöztetni a lakókat — szin­tén van akadálya. Egy-egy to­ronyházban lakó 36 család elhe­lyezésére ugyanis az Ingatlanke­zelő Vállalatnak nincs készenléti lakása, átmeneti szállása. Az említett megyei tanácsi és városi tanácsi illetékesek most egy olyan felterjesztésen dolgoz­nak, amelyben a Pénzügymi­nisztériumtól, az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztériumtól 67 készenléti lakás megépítésére kérnek pénzt, valamint enge­délyt. Ha ezt megkapja a város, akkor a második elképzelés sze­rint végzik el a felújítást, tehát mindenkit kiköltöztetnek, s így folyamatosan mennek majd ház­ról házra. Cs. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom