Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
im t Megtisztelő feladat, nagy felelősség Beszélgetés Raffai Saroltával az országgyűlés alelnökével Fafaragóink találkozója Kiskunmajsán Ismeretes olvasóink előtt, hogy 1975 július 4-én tartotta alakuló ülését az új parlament. Miután az országgyűlés a mandátum vizsgáló bizottság jelentését elfogadta, dr. Pesta László korelnök közölte az országgyűléssel, hogy az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az ország- gyűlés tisztségviselőire. A jaJ vaslatot Pávai Mária körjegyző ismertette, s azt az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően az országgyűlés elnöke Apró Antal, alelnöke Péter János. Raffai Sarolta és Inokai János lett. A választást követő szünetben próbáltunk rövid interjút készíteni Raffai Saroltával, azonban ezt lehetetlenné tette a sok gratuláció, a jókívánságait kifejezni akaró képviselőtársak, miniszterek, közéleti emberek. A napokban kalocsai lakásán kerestük fel az írónőt, az országgyűlés alelnökét, s megkértük, hogy néhány szóban beszéljen az alelnöki munkáról, a megbízatással járó feladatokról, az azzal kapcsolatos teendőkről. — Annyit mondhatok, hogy nagyon megtisztelő a feladat, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár. A választás után sokáig élt bennem a félelem,, hogy nem tudok megfelelni, hogy nem vagyok alkalmas erre a pozícióra. Nem mondom, hogy ez a félelem, vagy agogdalom teljesen elmúlt azóta, de igen sok segítséget, bátorítást kaptam a Központi Bizottság és a kormány tagjaitól, vezetőitől. Ezek a beszélgetések egyben ártól is meggyőztek, pontosabban fogalmazva megerősítették azt a hitemet, hogy írói munkámat jól végeztem, s továbbra is azon az úton kell haladnom, amelyen elindultam, s amelyen eddig elértem. De rátérve az alelnöki megbízatásra, ma már hiszem, remélem, hogy megfelelek ti bizalomnak, s erre erőim legjavával fogok törekedni. — Milyen feladatai vannak az országgyűlés alelnökének? — Nem tudnék fontossági sorrendet említeni, mert minden nagyon fontos. Az országgyűlés előkészítése és levezetésének rám eső része éppen úgy, mint a különböző bizottságok ülésein való részvétel. Az alelnöknek részt kell vennie a különböző külfödi küldöttségek fogadásán, s ami természetes, ismernie kell a fogadott személyek nevén túl az illető országot, annak gazdasági, politikai törekvéseit stb. Nekem mint az egyik alelnöknek, feladataim közé tartozik majd a hazánkból induló küldöttségek vezetése különböző országokba. De elmondom azt is, hogy hozzám tartozik az országgyűlés kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága is, amelyéknek az ülésein illik jelen lennem. Ugyanakkor képviselni fogom az országgyűlést több megye képviselőinek csoportülésein. Ilyen körülmények között valószínűleg Bács megyei képviselőtársaim kevesebbet találkoznak majd velem az itteni csoportüléseken, mint korábban. — Lehet-e az alelnökhöz javaslattal, beadvánnyal, kérelemmel, panasszal fordulnia az állampolgároknak? — Természetesn lehet. Az Országházban többek között minden alelnöknek van egy irodája, fogadószobája, ahol bárki felkereshet engem éppen úgy. mint társaimat. Ez a kifejezés. hogy bárki, azt jelenti: nemcsak a választókörzetem lakói, hanem az ország területén lakó állampolgárok'. Mint országgyűlési képviselő itthon, a választókörzetben tartok fogadónapokat éppen úgy, mint korábban is tettem. — Gondolkozott-e már azon, hogy lehet-e lesz-e kölcsönhatás az írói munka és az országgyűlés alelnöki tisztsége között? — Általában ezt úgy szokták kérdezni, hogy miként tudom egyeztetni a kettőt. Igaz? Meggyőződésem, hogy mint író, igen sok tapasztalatot fogok szerezni közéleti ténykedésem során. Az alelnöki tisztségből, ha úgy tetszik, „messzebb lát” az ember. Ugyanakkor az is meggyőződésem, hogy eddigi élettapasztalatomat hasznosítani tudom majd a közéleti feladatok megoldásánál éppen úgy, mint ahogyan eddig is hasznosítottam, a parlament alakuló ülése után Apró Antallal beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy én nem tudok méltóságteljes lenni, s ez talán hiba lesz. Azt a választ kaptam, hogy nem Is erre van szükség. Legyek csak természetes, mint eddig. Ez a beszélgetés, de a már említett bátorítás is megerősített hitemben, abban, hogy továbbra is az őszinteség, a közvetlenség és a tisztaság a leg- nnevohh emberi politikai erő. — Köszönöm a beszé'getést. Gál Sándor Pénteken este hangulatos tábortűz mellett ért véget az a háromnapos, változatos programú találkozó, amelyen Bács-Kiskun megye fafaragói vettek részt. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság kígyósi telepén, romantikus, gyönyörű környezetben ez alatt az idő alatt mintegy harminc olyan személy találkozott egymással, aki valamilyen fokon foglalkozik a népi művészetnek ezzel a mostanában meglehetősen felkapott ágával. Csörszné Zelenák Katalin, a Megyei Művelődési Központ munkatársa a tábor ünnepélyes befejezésekor elmondta, hogy minden szempontból kifogástalanul sikerült a találkozó. Ezért máris elhatározták, hogy évente hasonló formában megismétlik a táborozást. Azt szeretnék, ha ezzel is hozzájárulhatnának a népművészet további kibontakozásához. A Kiskunsági Nemzeti Park vezetői meglátogatták a fafaragókat, s felajánlották, hogy a jövőben kellő mennyiségű fát bocsátanak rendelkezésükre. A találkozó első napján meg- . nyitották a fafaragók együttes kiállítását a kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelődési Ház nr.OJ -érmében. Az itt nyújtott teljesítmények alapján a megyei tanács ezer-ezer forintos díjában részesültek az alábbiak: Kollár János, Kovács Ferenc, Pólyák Ferenc és Szőrös József. Bejelen• A faragók egyik csoportja. te' azt is, hogy hamarosan k; -un képes kiadványban ismertetik meg a nagyközönséggel a Bács-Kiskunban élő fafaragók tevékenységét. A háromnapos érdéi táborozáson több neves személyiség felkereste a fafaragókat, hogy kö• Buda Ferenc fafaragása. • Szőrös József: Táncoló nő. ai HU Ja;! írat "JAVULNAK A TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK Iskolakezdés előtt a kalocsai járásban TÖRVÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁROKÉRT IV. Rokkantsági nyugdíj Augusztus utolsó hetében az iskolák másodszor is „elcsendesednek”. Elvonultak vagy elvonulnak a festő, kőműves, parkettázó mesteremberek. A folyosókat, tantermeket a takarítók veszik birtokukba. Az intézmények felújítási, karbantartási munkálatai befejeződnek. Az épületek felfrissülve várják a szeptemberi tanévkezdést. A pedagógusok nyári „mozgása" is véget ért. A tantestületekben már az órarendek ösz- szeállításán dolgoznak. □ □ □' A kalocsai járás községeinek általános iskoláiban a tatarozások mindenütt időben befejeződtek. ,Az intézményeknek — illetve a fenntartó tanácsoknak — volt elegendő anyagi fedezetük a szükséges felújítások megrendelésére. Sokfelé a helyi költségvetési üzemek szakemberei végezték el a meszelés, festés, falazás, mázolás munkálatait. Szeptemberben a tavalyinál mintegy nyolcvan kisdiákkal kevesebb kezdi meg iskolai tanulmányait. A tanulócsportok száma a járás területén nem változik, és így a pedagógusok több időt tudnak majd szentelni a gyerekekkel való egyéni foglalkozásokra. □ □ □ Az Oktatási Minisztériumban 1973-ban összeállították a legfontosabb taneszközök úgynevezett I. számú listáját. Az ebben felsorolt magnetofonok, lemezjátszók, televíziós készülékek, diasorozatok és térképek mindegyikét már az elmúlt év végén megkapták az iskolák. Az idén megkezdődött a II* számú jegyzék 147 különféle tanszerének beszerzése is. A listán szereplő eszközökből a kalocsai járás iskoláiban viszont mintegy két és fél millió forint értékű hiány mutatkozott. Ezek pótlására csaknem egymillió forintot fordítanak. A megrendeléseket az intézmények még kora tavasszal elküldték. Az igényelt írásvetítőket, kazettás magnetofonokat, ismerethordozó diaés magnószalagokat. illetve egyéb cikkeket a TANÉRT Vállalat folyamatosan szállítja. A nyári szünet alatt is sok küldemény érkezett. így szeptemberben számos új szemléltető és kísérleti eszköz szolgálja a tanulóifjúság munkáját. A beszerzések külön csoportjába tartoznak a tornaszerek. Több helyen a községi művelődési intézmények nagytermeit is felhasználják a testnevelés céljaira. Bátyán, Dunaegyházán, Hartán. öregcsertőn és Homok- mégyen külön forrásokból is kiegészítették a gyermekek testi fejlődését szolgáló vásárlási kereteket. □ □ □ Az elmúlt tanévben a járás iskoláiban húsz, tanulmányait levelező úton végző képesítés nélküli nevelő tanított, akift szeptembertől már friss diplomával kezdenek dolgozni. A pedagógusok elvándorlásából, áthelyezéséből adódó létszámhiány azonban még nem szűnt meg teljesen. Több .iskolában ismét szakképzettség nélküli nevelők szerződtetésére kényszerülnek. Számuk a tavalyi negyvenhatról harmicnégy- re csökkent. Az ősztől szerződtetett fiatalok többsége felvételi vizsgát tett valamelyik pedagógiai felsőoktatási intézményben, és megfelelően szerepelt. Jelentkezésüket helyhiány miatt utasították vissza. Így szinte biztosra vehető, hogy levelező úton továbbtanulnak a pedagógus- képző intézményekben. □ □ □ Az oktatásügy, a nevelői munka minőségi előrelépését jelzik a javuló tárgyi és személyi feltételek. A kalocsai járás több iskolájában szaktantermeket alakítottak ki. További segítséget jelent, hogy a szakkörök tanulói, a szülői munkaközösség tagjai és az általános iskolákat támogató szorialista brigádok — a tanárok útmutatásával — sokfelé készítenek társadalmi munkában ötletes és praktikus eszközöket. Az oktató-nevelő munka megkönnyítésére és hatékonyabbá tételére. P. M A törvény egységesíti a rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételeit. Ennek megfelelően a mezőgazdasági szövetkezeti tag akkor, is jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha megrokkanása után rendszeresen már nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A fiatalokorban megrokkantak érdekében a törvény — a korábbi szabályoktól eltérően — úgy rendelkezik, hogy két évnél rö- videbb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki 22 éves kora előtt megrokkan, feltéve, hogy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül munkába lépett. Üj intézkedés a rokkantsági nyugdíj összegének újbóli megállapítása a nyugdíjazást követő 36 havi kereset alapján. Erre korábban csak az öregségi nyugdíjnál volt lehetőség. Uj rendelkezés az is, amelynek az értelmében a rokkantsági nyugdíj mértékét az öregségi nyugdíjra jogosított életkor betöltése után állapotváltozás miatt nemcsak felemelni, hanem leszállítani sem lehet. Aki cseléd, napszámos volt Lényeges változás, hogy az 1929 után munkaviszonyban töltött idő akkor is szolgálati időnek számít, ha a dolgozóra a kötelező öregségi biztosítás annak idején nem terjedt ki, illetve a munkaviszony nem járt nyugdíj- jogosultsággal. Az új szabály mindenekelőtt a volt mezőgazdasági cselédeknek és napszámosoknak biztosít több jogot. A végrehajtási rendelet szerint az ilyen dolgozók szolgálati idejét — az 1948 előtti munkaviszonyban töltött időt — egykorú okirati bizonyíték alapján szolgálati időként kell figyelembe venni. Bizonyító okiratnak számít a községi, nagyközségi, városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, a munkáltató megnevezését, a munkaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését feltüntető hatósági bizonyítványa. A fent említett munkaviszonyban 1938. 'ecember 31-e, nő dolgozó esc ben 1945. augusztus 31-e után eltöltött idő egykorú okirati bizonyítékokon kívül egyéb hitelt érdemlő módon is bizonyítható. A sorkatonai és tartalékos katonai szolgálat figyelembevételét a törvény — a korábbi szabályozástól eltérően — nem teszi attól függővé, hogy az igénylő 1960 előtt, vagy után vonult be katonai szolgálatra, továbbá, hogy katonai szolgálata előtt dolgo- zot-e vagy sem. Akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét továbbra is abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után újabb 5 évig szolgálati időt szerez, vagy ezen az időn belül az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjra a joga megnyílik. Özegyi nyugdíj A törvény a feleség, az elvált nő, az élettárs és a férj számára biztosít özvegyi nyugdíjat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától 1 évig jár. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságot a törvény a több mint 20 éve változatlanul érvényes feltételekhez köti, vagyis ahhoz, hogy a feleség az 55. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy a férj jogán árvaellátásra jogosult legalább 2 gyermek eltartásáról gondoskodik. A mező- gazdasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjkorhatárának a leszállításával összhangban a tör- ■ vény az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatárt is leszállítja 1976. január 1-től, 5 éven át, évente 1—1 évvel. A törvény a korábib jogszabállyal egyezően korlátozza az özvegyi nyugdíjra jogosultságot abban az esetben, ha a férj a házasság megkötésekor az öregségi korhatárt már elérte. A családjogi szabályokra figyelemmel a törvény az elvált és az egy évnél hosszabb ideje különélő nő özvegyi nyugdíjra jogosultságát az általános feltételeken túl további feltételekhez köti. Ilyen esetben a jogosultsá- - go az alapozza meg, ha az igénylő a férjétől annak haláláig tar- tásdíjbn részesült. Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár abban az esetben is, ha az igénylő tartásdíjat ugyan nem kapott, de számára a bíróság vagy bírósági egyezség tartásdíjat állapított meg. Tartásdíj hiányában az állandó özvegyi nyugdíj részben szigorú, részben enyhébb feltételek szerint jár. Állandó özvegyi nyugdíj ugyanis ilyen esetben csak azt illeti meg, akinek a férje a különéléstől számított 15 éven belül halt meg és az igénylő az említett időn belül az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy megrokkant. Amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel, nyugdíjra akkor jogosult, ha tartásra való érdemtelenségét bíróság nem állapította meg. Az özvegyen maradt férj ideiglenes özvegyi nyugdíjra nem jogosult, állandó özvegyi nyugdíjra pedig csak a munkaképtelen, eltartott férj részesíthető. Méltányos rendezés A korábbi rendelkezéseknek megefelelően ha egyidejűleg az , özvegy és az elvált nő, illetve az elvolt és különélő nő is jogosult özvegyi nyugdíjra a törvény szerint köztük általában egyenlő arányban kell megosztani a nyugdíjat. Kérelemre a bíróság — a jogosultak ráutaltságának figyelembevételével — az övegyi nyugdíjat más arányban is megoszthatja. Méltányosan rendezi a törvény az özvegyi nyugdíjra jogosultságot arra az esetre, ha az özvegy házasságot köt. Az általános szabályoktól eltérően lehetővé teszi az állandó özvegyi nyugdíj to- vábbfolyósítását arra az esetre, ha az özvegyi nyugdíjas a korhatár beltöltése után köt házasságot. Ezzel az időskorúak körében elősegíti — az élettársi kapcsolat helyes — egymásnak házassági kötelékben való támogatását. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész (Folytatjuk) zelebbről ismerkedjék munkásságukkal. Ellátogatott hozzájuk többek között Bálint Sándor nyugdíjas egyetemi tanár, Juhász Antal néprajzkutató és Lükő - Gábor kandidátus. A fafaragók közül többen elismeréssel szóltak a sikeres találkozóról. , Szőrös József szerint „Remek volt ez a három nap. Meg kellene ezentúl sokszor ismételni”. Pólyák Ferenc ezt mondta: A népművészetnek szüksége van a pártfogókra. Kellenek az ilyen alkalmak a közös tevékenységre”. Nagy Péter volt már Tolnában, Sárospatakon és másutt hasonló találkozókon, s e mostaniról is jó szívvel nyilatkozott: „Nem bántam meg, hogy eljöttem. Jó megismerni egymást. Hatunk egymásra így, ami hasznos lehet számunkra. Hisz hogyan fejlődjön az egyes ember, ha magára marad?” V. M. Mi a helyzet Kecskeméten a leninvárosi toronyházak ügyében? Kecskemét közvéleményét élénken foglalkoztatja, hogy mi lesz a leninvárosi toronyházakkal? Mikor kezdik meg a tartószerkezetek megerősítésének munkálatait? A 9-es számú ház első három emeletéről készenléti lakásokba költöztetett 13 család mikor kapja vissza “redeti otthonát? Mi lesz? Mi van? Mikor? Ezek a kérdések. Mi is ezeket tettük fel az illetékeseknek. A toronyházi lakások falkidő- lései és falrepedései miatt szükségessé vált a legkülönbözőbb szakértői vizsgálatok, intézkedések átiratai és leiratai, a tárgyalások, megbeszélések jegyzőkönyvei, stb. több kilónyi aktahalommá nőttek. Még a főbb mozzanatok ismertetésére sem vállalkozhatunk. A Bács-Kiskun megyei Tanács vb Építési Közlekedési és Vízügyi Osztályán, a Kecskeméti Városi Tanács vb műszaki osztályán, és az Ingatlankezelő Vállalatnál arról tájékoztattak bennünket, hogy korábban nem volt nézetazonosság a műszaki szakértői véleményekben. Nem jutottak közös nevezőre abban, hogy a felújításból milyen rész terheli a házakat tervező és az építést kivitelező vállalatokat, s abban sem, hogy a megerősítés munkálatait szakaszosan — az első három emelet kiürítésével — végezzék, vagy egyszerre egy egész házon végezzék el a munkát? Ennek is és angak is akadálya van. Ha ugyanis az első három emeletet ürítenék csak ki, gondot jelentene, hogy hol járnak föl és le a lakók, amikor, az első három szinten dolgoznak a szakemberek. Ugyancsak gondot okozna ebben az esetben a víz, a gáz és a villanyvezetékek áthelyezése, hiszen ha laknak az épületben, ezeket kikapcsolni nem lehet. Kérdéses, hogy ezeket az áttelepítéseket ki végezze el? A másik megoldásnak — mármint, hogy az egész házból kiköltöztetni a lakókat — szintén van akadálya. Egy-egy toronyházban lakó 36 család elhelyezésére ugyanis az Ingatlankezelő Vállalatnak nincs készenléti lakása, átmeneti szállása. Az említett megyei tanácsi és városi tanácsi illetékesek most egy olyan felterjesztésen dolgoznak, amelyben a Pénzügyminisztériumtól, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól 67 készenléti lakás megépítésére kérnek pénzt, valamint engedélyt. Ha ezt megkapja a város, akkor a második elképzelés szerint végzik el a felújítást, tehát mindenkit kiköltöztetnek, s így folyamatosan mennek majd házról házra. Cs. K.
