Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

1975. augusztus 17. • PETŐFI NÉPE • X Fejlődésünk és feladataink vizsgázni keli az új kresz-mi ) A lrrtríl ltj IrXnlalvA/lAnUn- tnnuXa ialáaUn a /f In MVMMMaaatX! A A 3 írta: Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Az 1975. évi terv a termelési és felhasználási feladatokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének vizsgálatából kiindul­va irányozta elő, és követelményként jelölte meg a termelés és az életszínvonal emelését a gazdaságos — a belföldön és külföldön keresett —, termékek termelésének fokozását, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozását, a haté­konyság növelését, a belső tartalékok feltárását. Ennek meg­felelően a nemzeti jövedelemnek 1975-ben 5—5,5 százalék­kal kell emelkednie, és így az év folyamán megközelítőleg 400 milliárd forint új értéket kell létrehozni. A tervszerű fejlődéshez szük­séges eszközök folyamatosan ren­delkezésre álltak. Az év kezdetén a termelő állóeszközök (épületek, gépek, berendezések) értéke 1000—1100 milliárd forint, az anyagkészletek értéke, beleértve a befejezetlen és félkészterméke- ket, csaknem 200 milliárd forint volt. A társadalmilag szervezett munkában mintegy 5,1 millió dolgozó, a népesség 48,5 százalé­ka vesz részt, kiknek szakmai ta­pasztalata, szaktudása magasabb szinten áll, mint korábban. A foglalkoztatottak száma az adott népességösszetétel mellett 1975-ben nem változhat számot­tevően. Ez év kezdetén a mun­kaképes korú népesség száma va­lamivel kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatott­ság kismértékű növekedése az utóbbi években már kizárólag a nők fokozódó munkába állásából adódott, az aktív kereső férfiak száma csökkent. Az eddigi ada­tok arra utalnak, hogy 1975-ben az ipari és építőipari létszám együttvéve lényegében nem vál­tozik, a mezőgazdasági dolgozók száma tovább csökken, a szolgál­tatási ágazatokban a foglalkoz­tatottak száma pedig emelkedik. n. Az első félévben a termelés lé­nyegében az előirányzottnak megfelelően az iparban 6,0 szá­zalékkal, a kivitelező építőipar­ban pedig 7,0 százalékkal emel­kedett. Jelentősen nőtt a mező- gazdasági termékek felvásárlása. Az ipari termelés ez évi növe­kedése elsősorban a hazai és a szocialista piacok igényeinek bő­vülésével függött össze, a fejlett tőkés piacokon értékesítési lehe­tőségeink kedvezőtlenebbé vál­tak, tőkés exporttervünk nem teljesült. A beruházások és a szocialista viszonylatú export nö­vekedésének hatására legnagyobb mértékben a gépipar termelése nőtt. Folytatódott, ha nem is mindenütt a kívánt mértékben, a gyártmánycserélődés,' azaz a korszerű, új termékek gyártásba- vétele és az elavult, gazdaságta­lan termékek termelésének meg­szüntetése. A termékszerkezet­módosítás érdekében ebben az évben több nagy ipari objektum építését meggyorsították. Ipari anyagokból és termékek­ből a belföldi ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. Intézkedéseket dolgoztak kj az energia- és anyagtakarékos­ságra. Kedvező jelenség — és a takarékosabb anyaggazdálkodás­ra utal —, hogy a tőkés országok­ból származó anyagimport növe­kedési üteme az év folyamán mérséklődött. A legnagyobb fel­használók, az iparvállalatok, ki­sebb mértékben növelték vil­lámosenergia-felhasználásukat, mint a korábbi években." * A termelés növekedése az ipar­ban teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből adódott. Nemzetközi összehasonlításban azonban termelékenységi színvo­nalunk így sem kielégítő. Több országban az ipar termelékenyse- ge a magyar iparénak kb. két­szerese, két és félszerese. Az ipar műszaki színvonalának vizs­gálata azt mutatja, hogy az ala­csonyabb termelékenységi szín­vonal nemcsak a technika elma­radottságából, hanem más ténye­zőkből, a munkaidő és a kapaci­tások nem mindig és mindenütt megfelelő kihasználásából, a nem kielégítő munka- és üzemszerve­zésből adódik. A magyar ipar termékei a műszaki színvonal te­kintetében kevésbé maradnak el számos országtól, mint a terme­lékenység vonatkozásában. Ké­zenfekvő tehát, hogy a gazdasá­gosság, a versenyképesség foko­zása társadalmi fontosságú ügyünk. A mezőgazdaság termelése az utóbbi években folyamatosan emelkedett, és előreláthatóan eb­ben az évben is nő. Ezt azért helyénvaló hangsúlyozni, mert az időjárási körülmények ebben az időszakban gyakran voltak ked­vezőtlenek. Nem kedvezett a ta­lajelőkészítési és őszi vetésmun­káknak a múlt év végi rendkí­vüli csapadékos időjárás. Azóta egyes területeket árvíz, belvíz bo­rított el. A politikai céljainknak megfe­lelően az elmúlt években lénye­gében megoldódott az ország ke­nyér- és takarmánygabona-ellá­tása. Az idei' kenyérgabona-ter­més, bár a tavalyi és a tervezett szintet nem érte el, a hazai szük­ségletet fedezi. A cukorellátás biztosítása érdekében jelentősen növelték a cukorrépa vetésterü­letét. Az ipari növények, a kuko­rica, a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök hozamai általában kielégítőnek, illetve kedvezőnek ígérkeznek. Az eredményekben szerepe van az agrotechnika fej­lődésének, az iparszerű termelés, az ún. termelési rendszerek tér­hódításának, a mezőgazdasági dolgozók növekvő szakképzettsé­gének. Fejlődik és korszerűsödik az állattenyésztés is, javult az állat- állomány minőségi összetétele. A múlt évi visszaesés után — a Szovjetunió megrendelései jóvol­tából — együttvéve nőtt a Vá­gómarha- és marhahúsexport. Év közepén a sertés- és a koca- állomány kisebb volt az egy év­vel korábbinál, a nem kívánatos csökkenés megakadályozására in­tézkedések történtek. in. dett 1974-ben 7 százalékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőttek, eddig a tervezettnél is nagyobb mértékben, a lakosság jövedelmei, a munkabérből, me­zőgazdasági termelésből, társa­dalmi .juttatásból származó pénz­bevételek egyaránt. A társada­lompolitikai célokkal összefüg­gésben legjelentősebben a pénzbe- ni társadalmi juttatás nőtt. A nagyobb jövedelem kielégítő áru­ellátás mellett nagyobb fogyasz­tást tesz lehetővé. A kiskereske­delmi forgalom az I. félévben .folyó árakon számítva, 11,4 szá­zalékkal, az árszínvonal pedig 3,9 százalékkal emelkedett, így a vásárolt árumennyiség 7,2 száza­lékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszakában. IV. A belföldön felhasznált nem-* zeti jövedelemnek kb. háromne­gyede fogyasztásra kerül. A la­kosság fogyasztása az elmúlt években folyamatosan emelke­Gallé Tibor-emlékkiállítás nyílik Hartán Többször javasoltuk lapunk hasábjain, hogy kapjanak na­gyobb nyilvánosságot a megyé­ben született tehetséges képző­művészek, egyebek között Gallé Tibor, akire nemcsak a hartaiak lehetnek büszkék. Műveinek kecskeméti bemutatója óta csak­nem tíz esztendő telt el. Öröm­mel hallottuk, hogy a hartai köz­ségi tanács gondoskodott egy kü­lön épületről, amelynek három helyiségében hosszabb időn át otthont kaphatnak a Gallé-ha- gyaték értékes darabjai. Az augusztus 20-án megnyíló emlékkiállítást Sümegi György, a kecskeméti Katona József Mú­zeum fiatal muzeológusa rende­zi. A gazdag anyagból mit lát­hat majd a közönség? — Amennyire a hely és a ka­pott képanyag engedi, szeretném érzékeltetni Gallé Tibor művészi pályafutását. Bár nagyon szépek a rézkarc-lemezekről készített le­nyomatok, nem tehetjük köz­szemlére valamennyit, először is, mind a három termet betölte- nék, másodszor pedig ez a réz­karc-korszak mindössze 3—4 évet reprezentál Gallé művészetéből. — A kiállítási anyagban 50— 60 mű kapott helyet, a korai raj­zoktól kezdve a későbbi évek érettebb pasztelljéig sajnos, aránylag kevés olajképet tudunk csak bemutatni. Az akvarelt- festmények, linóleummetszetek jelentős részé viszont hartai ih­letésű. A képek nagy része a család tulajdonát' képezi. Emléktárgyak­kal nem színesítik a tárlatot? — Csak nagyon kevés tárgy maradt meg, néhány ecset, fes- tékfúvóka és a művész naolói. Az egyiket hadifogsága alatt ír­ta, a másik angliai tanulmány- útján készült és igen jó megfi­gyeléseket tartalmaz a londoni múzeumokban őrzött klassziku­sokról. Ezeket is kiállítjuk, va­lamint vázlatait, a festőiskolájá­ról szóló visszaemlékezéseit, né­hány plakátot. A kiállítás ugyan nem öleli fel az egész életmű­vet, de szeretném úgy csoporto­sítani, hogy a látogatók fogal­mat alkothassanak Gallé Tibor sajátos stílusáról, fejlődésének különböző állomásairól, helyéről a magyar képzőművészetben. Érdeklődve várjuk Gallé Tibor műveinek hartai bemutatóját és egyúttal máris a látogatók fi­gyelmébe ajánljuk. V. Zs. 1 A közúti közlekedésben január 1-én életbelépő' új szabályzat, az új KRESZ, sok vonatkozásban eltér a régitől. Ezért a koráDbi rendelkezés szerint szükség van arra, hogy a gépjárművezetők a változásokat megismerjék és ar­ról számot is adjanak. A hivatá­sos gépjárművezetők tájékoztatá­sát, oktatását szervezetten old­ják meg. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter — a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértés­ben — irányelveket adott ki, amely szerint a hivatásos gépjár­művezetőkkel el kell sajátíttatni az új KRESZ-t, s meg kell győ­ződni ismereteikről. A rendelke­zés célszerűnek tartja, hogy a közületek — ha tíznél több gép- járművezetőjük van — maguk szervezzék érintett dolgozóik ok­ítását és vizsgáztatását. Az ok­tatásba a gépjárművezetői mun­kakörben foglalkoztatott, vala­mint a közületi gépkocsivezetés­re jogosult dolgozókat kell be­vonni. A vállalati tanfolyamokon önkéntes jelentkezés alapján részt vehetnek a gépkocsivezetői engedéllyel rendelkező más dol­gozók is. Az irányelvek kívánatosnak tartják, hogy az új szabályokat olyan személyek oktassák, akik már megfelelő képzést kaptak. Ezért az autóközlekedési taninté­zet az oktatók képzésére megye- székhelyeken rendez tanfolyamo­kat, amelyekre szeptember 15-ig lehet jelentkezni. Az oktatás alapjául a közúti közlekedési sza­bályok szeptember végén megje­lenő tankönyve szolgál. A gép- járművezetők vizsgáztatását a tanfolyamok befejezése után, leg­később december 15-ig kell meg­tartani. A sikeres vizsgát tett gépkocsivezetők igazolást kap­nak. % Megyeszékhelyenként KRESZ- képző tanfolyamokat szervez az autóközlekedési tanintézet is azoknak a közületeknek a részé­re, amelyek járművezetőik kis száma miatt, vagy egyéb okok­ból saját hatáskörükben nem tudják megoldani az oktatást. A KPM tájékoztatása szerint a különféle társadalmi szervek, például a Magyar Autóklub, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a TIT és helyi szervei is rendeznek tanfolyamokat az új KRESZ oktatására, annak érde­kében, hogy a nem hivatásos gépjárművezetők is kellően meg­ismerhessék a közlekedés módo­sított szabályait és ezáltal is se­gítsék a közúti közlekedés biz. tonságát. 1974- ben a tőkés világpiacon az energiahordozók és a nyers­anyagok árai jóval nagyobb mér­tékben emelkedtek, mint az ipa­ri késztermékek és néhány kivé­teltől eltekintve a mezőgazdasági eredetű termékek árai. Az ilyen árváltozások, azokat az országo­kat, melyeknek importjában az energiahordozóknak és a nyers­anyagoknak. exportjukban pedig az ipari késztermékeknek és a me­zőgazdasági eredetű termékeknek van nagyobb súlya, kedvezőtle­nül érinti. Magyarország — ter­mészeti adottságai, gazdasági szerkezete miatt — közismerten ezek közé az országok közé tar­tozik így nem mentesült és nem is mentesülhetett a kedvezőtlen hatásoktól. 1974-ben a tőkés de­vizákban megvalósult behozata­lunk árszínvonala mintegy 40 százalékkal, kivitelünké ennél kevésbé: 19 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A kiviteli és a behozatali árin­dex hányadosa (119:140 = 0,85), az ún. külkereskedelmi csere­arány-mutató azt fejezi ki, hogy 1974-ben ugyanezért az egység- nyi importért 15 százalékkal töb- bet kellett exportálnunk, mint 1973-ban. A forgalom adott mennyisége mellett belföldi ára­kon az importban hozzávetőlege­sen 35 milliárd forint árveszte­ség, az exportban mintegy 15 milliárd forint nyereség, egyen­legében kb. 20 milliárd forint árveszteség keletkezett. 1975- ben, az eddig rendelkezés­re álló adatok szerint folytató­dott a behozatali áraknak a ki­viteli árakat meghaladó emel­kedése, de az 1974. évinél jóval kisebb mértékben. Előzetes szá­mítások szerint a cserearány­romlás 5—10 százaléknyira t be­csülhető. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét a szocialista or­szágokkal rubelben bonyolítjuk le. A rubelárak az elmúlt évek­ben, így 1974-ben is lényegében változatlanok voltak, ezért a cse­rearány is állandó volt. A tar­tós világpiaci árváltozások bizo­nyos idő elteltével a rubelárakat is érintik. így 1975-től a rubel­forgalomban is cserearány-rom­lással kell számolnunk. E cse­rearány romlása azonban lénye­gesen kisebb lesz. mint a tőkés devizák esetében volt. 4 Az első félévi fejlődésünk tö­retlen, tervünk reális. Az év hát­ralevő részében az erőket a nép- gazdasági tervben, a párt- és kormányhatározatokban megje­lölt feladatok következetes vég­rehajtására kell összpontosítani. ÖT ÉVTIZEDES KAPCSOLAT Lechner Ödön és Kecskemét Büszkén sorolhatjuk Kecskemét nevezetességei kö­zé Lechner Ödön remekét, a tanácsháza épületét. Ezer színben csillog a nap sugaraiban, ragyog, fénylik a dúsan tagolt homlokzat, a kakas taré jós párkány, az árkádos kocsifelhajtó. Súlyos tömegét a francia reneszánszra jellemző könnyedség, a hajlí­tott, kecsesen indázó növényfonatokat idéző orna­mentika .oldja. Más a hangulata holdvilágos éjszakákon. Szabó Pál első kecskeméti látogatásakor hegyeket képzelt mögé. Nincs az a pénz, amiért meg­válnánk tőle. Igen tőle. mert kö- zénkvalónak érezzük, mást el sem tudnók képzelni helyébe. A mű­vész születésének százharminca­dik évfordulóján jó ha tudjuk, hogy meg kellett küzdenie tervei elfogadtatásáért. Kisszerű érvek­kel támadták a megszokottba süppedt gondolkodásúak, a csá­szárváros, Pest „méltóságteljes”, ünnepélyeskedő épületeitől meg­rontott ízlésűek. Egyre többen csóválták a fe­jükét, amikor kibontakoztak a pa­lota körvonalai. A Kecskeméti Lapok 1895. szeptember 16-án meg is írja, hogy „a terv Kecs­keméten igen széles körben nem talált kedvező fogadtatásra”. Szá­mosán panaszolták, hogy miért a „mi pénzünkön” kísérletezik Lechner Ödön és társa. Pártos Gyula, a soha nem volt stílussal. A bírálók beleragadtak a részle­tekbe, s becsukták szemeiket az egészből áradó harmónia előtt. Mivel inzultálta, idegesítette né­mely kortársát az akkor már te­kintélyes művész? A szokott ál- ságok, tetszetős utánzatok he­lyett eredetit, újat, akart. A népi, nemzeti gondolatot tűzte zászla­jára. A megújuló hazai művé­szetet minden vonatkozásban szi­lárd alapokra próbálta helyezni. Az elsők között figyelt föl a századok lelkét őrző népművé­szetre. A motívumok felhaszná­lásában nem jutott el a nagy ösz- szefogásáig. az új — az európait és folklórt egyesítő — formanyel­vig, de ma is kőbe. majolikába örökítve díszlenek az alföldi nép egyszerű virágai a Lechener-pa- lotán. Tudatosan alkalmazta a szőtteseken, régészeti leleteken, faragványokon látott motívumo­kat. Aligha tévedünk, ha a kez­deti rosszallást éppen a népi kul­túra tiszta forrásaiból merített motívumok váltották ki elsősor­ban. A város vezetői a legteljesebb elismeréssel fogadták alkotását Jól ismerték, tisztelték, jo mun­kakapcsolat alakult ki kotvbbi munkakapcsolataik . során. Mintegy tíz évvel korábban már Lechner Ödönt és Pártos Gyulát bízták meg a 8-as hu­szárok laktanyájának a megter­vezésével, felépítésével. Erről ed-;, dig alig-alig esett szó. 1887 őszért népünnepéllyel adták át az izsáki úti kaszárnyát. Hét pályázó kö­zül a második fordulóban dön­töttek az ő terveik mellett. Les­tár polgármester az avatáskor elé­gedetten mondhatta: „városunk­nak valódi díszére fog szolgálni”. Lechner—Pártos harmadik kecskeméti háza a fővárosban áll. Ma is. Aki a Veres Pálné utcá­ban jár. nézze meg a 9-es számú saroképületet. A háromemeletes, reneszánsz hatásokat mutató pa­lotát a hírős város elöljárói ren­delték meg 1871-ben. Félszázados vita után ekkor dőlt el, hogy az akkori Zöldfa és Borz utca sar­kán levő rozoga, városcsúfja épü­letet lebontatják, az időközben vásárlással nagyobbított telken háromemeletes bérházat csinál­tatnak. a bizonytalan gazdasági helyzetben tartós értéket jelentő házba fektetik a pénzüket. Re­mélték, hogy a lakások később sok-sok pénzt hoznak a, konyhára. Az elképzelésekről tudomást szerzett a szomszédos telken épí­tő Lechner Ödön és Puczman (később Pártos) cég. Levélben ajánlották föl szolgálataikat. Né­mi huzavona után megkapták a megbízást és 1872-ben az or­szágos mérnökegyesület már di­csérettel ajánlotta elfogadásra a fiatal építészek munkáját. A tanács, minthogy Kecs­kemét Magyarország egy nagy emlékű területén, áll, kérte, hogy történelmi személyiségek szobrai­val díszíttessék az épületet. Azt javasolták, hogy a hét vezér. Hu­nyadi Jápos és Mátyás (a város földesurai voltak), I. Rákóczi György (a helybeli ref. egyházat segítette). Gróf Koháry István (a katolikusokat támogatta) és Ka­Képesített állategészségügyi őrök Az állategészségügy javítása, a betegségek megelőzése és gyó­gyítása nemcsak az orvosoknak mindennapi feladata, hanem a tenyésztőknek is. Az iparszerű telepek jövedelmezősége jórészt attól függ, hogy milyen a jószá­gok egészségi állapota. Ha az or­vosok mellett állategészségügyi őrök is tevékenykednek a gaz­daságokban, eredményesebb lesz a munka. Ezt felismerve a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állo­más kezdeményezésére a kiskun­félegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkáskép­ző Intézetben az állattenyésztő szakmunkások, valamint a kö­zépiskolát végzettek részére ké­pesítést adó állategészségügy-őri oktatást szervezte. Az öthetes, bentlakásos tanfolyamon ennek a hétnek a végén tartották a vizsgákat. Az első csoport 24 hallgatója nagy szakmai tudásról adott számot és jól vizsgázott. A tanulók elfoglaltsága a gya­korlati és az elméleti tárgyakkal együtt meghaladta a napi 10 órát. ami nagy megterhelést je­lentett számukra. Ezért a jövő­ben 10 hetesre tervezik az okta­tást. így a hallgatók jobban el­sajátíthatják az elméleti és szak­mai fogásokat. Méltó partnerei­vé válnak az állatorvosoknak a járványvédelemben, a fertőző be­tegségek megelőzésében és leküz­désében, a különösen nagy ve­szélyt jelentő állatbetegségek esetén pedig üzemen kívül is bekapcsolódnak a gyógyításba. tona József portréja készíttes­sék el. A kicsit szertelen, a megemész- tetlen berlini hatásoktól nehéz­kes tervet Ybl Miklós dicsérte: a fiatal alkotók szenzációsnak tartották. Véleményük később megváltozott. Mégis érdemes len­ne egy márványtáblán megörökí­teni Kecskemét pesti házbirtokai­nak rövid történetét. Jegyzőköny­vek tanúsítják, a XVII. század­ban az első házat egy török fő­tisztitől vásárolta a tisztelt kö­zösség, hogy a Pesten dolgaikat intéző kecskemétiek biztonságban tudják éjszaka magukat és lovai­kat. A száz esztendeje épített pa­lotában már nem volt a fogatok­nak hely. Szálljon meg a kecske­méti polgár a Gubacsi úti csár­dában — tanácsolta az öreg Hor- nyik főjegyző — és lófeiű vasút­tal menjen a fényes belvárosba. Pénzügyi gondok, Kada pol­gármester és Lecher Ödön halá­la miatt maradt el a negyedik kecskeméti terv kivitelezése. Mi­lyen kár! Képzeljük el, ha Kecs­keméten. a Rákóczi út elején egy 70 méter magas, tüzes majolika­mázzal díszített víztorony fogad­ja az érkezőket, adja meg a kör­nyék hangulatát, jellegét... Ez a Lechner-terv álom maradt, szép reménység. Kár. ma minden bi­zonnyal a megyeszékhely neveze­tességei közé tartozna. Heltai Nándor Szegedi naptár Augusztus 18. hétfő Kárpáti József orgonaestje. Közreműködik a lipcsei Gawand- haus kórus. Dóm, 20 óra. ■ Augusztus 19. kedd. Ibsen: Peer Gynt, dráma, Dóm tér, 20 óra. , Kajak-kenu verseny a Tiszán (augusztus 19—20.) Magyar—jugoszláv atlétikai verseny, SZEOL-sladion. Agusztus 20. szerda: Kodály: Háry János, daljáték, Dóm tér, 20 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom