Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

* ® PETŐFI NÉPE 0 1975. augusztus 16. Befejeződött az I. magyar-szovjet i ifjúsági barátságfesztivál (Folytatás az I. oldalról.) ködési programot abból kiindul­va dolgozták ki, hogy 1976—1979 között a KISZ és a Komszomol a fejlett szocialista társadalom, il­letve a kommunizmus építésével kapcsolatos feladatok végrehaj­tására' összpontosítja erőit. A KISZ és a Komszomol a jövőben is következetesen erősíti a fia­talok kommunista nevelését a szocialista internacionalizmus, a Szovjetunió és Magyarország né­peinek megbonthatatlan barátsá­ga ■ jegyében. Messzemenően ki­használják az együttműködés közös formáit, fesztiválokat, ba­rátsági heteket, kulturális napo­kat, konferenciákat és szeminá­riumokat rendeznek, erősítik *a KISZ és a Komszomol alapszer­vezeteinek kapcsolatait, s szor­galmazzák az ifjúsági turizmus kölcsönös fejlesztését. A KISZ és a Komszomol in­ternacionalista kötelességének tekinti, hogy az ifjúság fokozott mértékben vállaljon részt a szov­jet—‘magyar gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés­ből adódó feladatok megvalósítá­sában. Ezért folytatják a koope­rációs szállításokban részt vevő ipari vállalatok KISZ- és Kom- szomol-szervezetei által vállalt védnökségeket, s a Komszomol szervezetei széles körű együttmű­ködést alakítanak ki az orenbur- gi gázvezeték építésén, illetve más KGST-beruházásokon dolgo­zó KISZ-szervezetekkel. A KISZ ifjúsági brigádokat küld a KGST-országok közreműködésé­vel készülő uszty-ilimi faipari kombinát építésére. A KISZ és a Komszomol meg­állapodásban rögzítette, hogy folytatja a tapasztalatcserét, a két ifjúsági szövetség szervezeti-po­litikai erősödését szolgáló tevé- keriységéről. Delegációkat cse­rélnek, konzultációkat folytatnak, s figyelembe veszik az ifjúság különböző rétegeinek nevelési sa­játosságait. Délben a Hotel Ifjúságban megtartották a fesztivál záró­sajtóértekezletét. A magyar és a szovjet újságírók kérdéseire válaszolva J. M. Tyazselnyikov igen eredményesnek minősítette a két ifjúsági szervezet küldöt­teinek egyhetes találkozóját. El­mondotta, hogy a fesztiválra ké­szülődve a küldöttek kiválasztá­sa okozta a legnagyobb gondot, hiszen a Komszomol 34 millió tagja közül alig ezren jöhettek Magyarországra. így azok kap­ták a megtisztelő megbízatást, akik jeles eredményeket értek el munkában és tanulásban, s szá­mottevő részt vállaltak a Kom­szomol közéleti tevékenységéből. Meggyőződésünk — hangoztatta J. M. Tyazselnyikov —hogy a fesztivál ismételten bizonyította a két nép, a két ifjúság barát­ságának megbonthatatlanságát. A KISZ és a Komszomol kiváló példát lát maga előtt: pártjaink, államaink testvéri kapcsolatait, együttműködését. — A fesztivál a fasizmus fe­lett aratott győzelem, s Magyar- ország felszabadulásának 30. év­fordulója jegyében zajlott — mondotta. Meggyőződhettünk ar­ról, hogy a magyar nép sikere­sen építi a fejlett szocialista tár­sadalmat, boldogan él. Láttuk, hogy a magyar fiatalok kegye­lettel ápolják a felszabadító szovjet hősök emlékét. Bármerre jártunk is, nagy-nagy szeretettel fogadták küldöttségünket, jó ér­zéssel tapasztaltuk ennek ezer­nyi jelét. A meleg fogadtatást mi úgy értékeljük, mint a Szov­jetunió, az SZKP és a Komszo­mol iránti megkülönböztetett fi­gyelem jelét. Dr. Maróthy László a sajtóér­tekezleten elmondotta, hogy a magyar és a szovjet nép, a két ifjúság barátságát nem kell bizo­nyítani, a fesztivál nem is ezt a célt szolgálta. Azért találkozott most a két ország ifjú nemzedé­ke, hogy a barátságot erősítse. Ez volt a cél a politikai kon­ferencián épp úgy, mint a kultu­rális rendezvényeken, a szerve­zett és a spontán programokon. Azt akartuk, hogy barátaink minél jobban megismerjenek bennünket, személyes tapasztala­tokat szerezzenek: hogyan élünk, hogyan dolgozunk. — Ha most, az utolsó napon elkészítjük a fesztivál mérlegét, megállapíthatjuk, hogy a talál­kozó elérte, teljesítette a kitű­zött politikai célokat. Eredmé­nyesen járult hozzá népeink, pártjaink, ifjúsági szervezeteink baráti kapcsolatainak erősítésé­hez, egymás még jobb megisme­réséhez. Nagyszerű demonstráció­ja volt közös céljainknak, a ben­nünket ösztönző testvéri barát­ságnak. A fesztivál gazdag ta­pasztalatokat adott, amelyeket jól tudunk majd munkánkban hasznosítani. Együttműködésünk, kapcsolataink bővülésére csak egyetlen konkrét példa: 1975-ben az Express Utazási Iroda szer­vezésében 13 000 magyar fiatal látogat el a Szovjetunióba, s ugyanannyi szovjet fiatalt látunk vendégül hazánkban. Ügy ter­vezzük, hogy 1980-ban a barát­ságvonatok, utazó csoportok lét­száma kölcsönösen eleri majd a 20—20 ezret. Dr. Maróth3’ László végezetül a személyes találkozá­sok felbecsülhetetlen értékét hangsúlyozta, majd bejelentette: két esztendő múlva a Szovjet­unió .látja majd vendégül a ma­gyar ifjúság küldötteit, 1977-ben Moszkvában rendezik meg a kö­vetkező, II. barátságit:;/ti vált. Számos kérdést kapott a fesz­tivál egyik díszvendége, a sajtó- tájékoztatón részt vevő A. Sz. Jeliszejev űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse, a Szojuz—Apolló. program földi irányítója is. Dél­után a szovjet tudomány és kul­túra házában ünnepélyesen be­zárták a fesztiválklubot, amely 7 napon át adott otthont a ma­gyar és a szovjet ifjúság talál­kozóinak, kiállításoknak, előadá­soknak, zene- és táncesteknek. A magyar és a szovjet delegáció ezt követően Kőbányára látogatott. Sok száz X. kerületi fiatal fogad­ta a delegátusokat a Magyar— Szovjet Barátság parkban, ahol a két delegáció képviselői koszo­rút helyeztek el a barátság em­lékmű talpazatán. Aztán egy jel­képes program: a fesztivál em­lékére a magyar és a szovjet küldöttség tagjai 30 fiatal fát ül­tettek el a parkban. A fesztivál ünnepélyes záró­aktusaként baráti nagygyűlést tartottak a Sportcsarnokban. A gyűlésen dr. Maróthy László és J. M. Tyazselnyikov mondott be­szédet. A szónokok summázták a hét­napos barátságfesztivál ered­ményeit, s megállapították, hogy hasznosnak bizonyult a két or­szág fiataljainak találkozása és eszmecseréje. Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizott­sága Gyenes András Elnökleté­vel penteken ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János és Inokai János, az országgyűlés alelnöke.-> A bizottság meghallgatta Púja Frigyes külügyminiszter beszá­molóját az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. A külügyi bizottság állást fog­lalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kap­csolatban, megelégedéssel álla­pította meg,, hogy az értekezlet sikerrel zárult. Történelmi je­lentősége abban áll, hogy lezárta a második világháború utáni európai fejlődés fontos szaka­szát, és utat nyitott a különböző rendszerű államok gyümölcsö­zőbb együttműködéséhez. A biztonsági és együttműködési értekezlet a szocialista országok kezdeményezésére, az enyhü­lés ellenfeleivel szemben foly­tatott kitartó politikai és ide­ológiai harcban jött létre. Ered­ményei megfelelnek földrészünk és az egész világ valamennyi népe érdekeinek, hozzájárulnak az európai béke és biztonság megszilárdításához és a nemzet­közi légkör általános javulásé-: hoz, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Azok az erők, amelyek síkra szállnak a béké­ért, a biztonságért, új helyzet­ben és jobb körülmények között folytathatják küzdelmüket, mint a?::értekezletet megelőző időszak­ban. A ’ külügyi bizottság megálla­pította, hogy a Magyar Népköz- társaság vezető szerveinek több állásfoglalása és széleskörű, ak­tív nemzetközi tevékenysége is hozzájárult a biztonsági értekez­let eredményeihez, s kifejezte tel­jes egyetértését Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának a bizottsági értekezleten elmondott beszédével és a ma­gyar küldöttség tevékenységé­vel. A külügyi bizottság meggyő­ződése, hogy áz értekezlet által előirányzott többoldalú tevékeny­ség eredményes lesz, s további hatékony lépések történnek — tcbbek között a politikai enyhü­lésnek katonai egyhüléssel való kiegészítése terén — az eny­hülés visszafordíthatatlanná téte­le és az európai biztonsági rend­ír megteremtése végett. (MTI) EGYSÉGET! EGYSÉGET! HARSOGTA A TÖMEG X. Kommunista nagygyűlés Lisszabonban Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: „A dolgozóknak minden egy­ségnél. helyőrségnél meg kell erősíteniük testvéri kapcsolatai­kat a katonákkal, hiszen minden újabb katona, akit megnyerünk a forradalomnak, közelebb hozza a végső győzelem perspektíváját. A népi tömegek a hadsereg ha­ladó részével együtt súlyos csa­pást fognak mérni a reakcióra” — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtit­kára azon a lisszaboni nagygyű­lésen. amelvet a sportcsarnokban tartottak péntekre virradó éjjel az antifasiszta egységfront kiala­kításának jegyében. A PKP kész összefogni a válság leküzdéséért mindenkivel. aki valóban érdekelt a forradalom folytatásában. „Forradalmunkat csak akkor folytathatjuk, ha szé­les népi egvségfrontot teremtünk és megerősítik a Fegyveres Erők Mozgalmát” — mondotta Cunhal az „Egységet, egységet!” harsogó tömeg felkiáltása közepette, majd leszögezte: a forradalmiság nem fér össze a kommunistaellenes­séggel. „A reakció a kommunista- elleoesség,jegitéheo akarja Izekre szabdalni az MFA-t" — muta­.föÄm*°ni3 gsaono . Cunhal elmondta, hogy a fa­sisztáknak az ország egyes vidé­kein átmenetileg sikerült íelszá- molníok a szabadságjogokat, majd a szélsőjobboldali provoká­torok, gyújtogatok példás meg­büntetését követelte. A fasiszták kihasználják a lakosság elégedet­lenségét ott. ahová még nem ju­tott el az április 25-i forradalom hatása. Hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy északon a nép „forradalmat csinál”: ami ott tör­ténik. nem forradalom, hanem el­lenforradalom. — mondta. Cun­hal „igen”-nel válaszolt arra a kérdésre, hogv vajon a fegyveres erők meg tudják-e védeni a de­mokráciát északon. Üdvözölte azokat a katonákat, akik becsüle­tesen megvédték a kommunista és a többi demokratikus párt he­lyiségeit a fasiszta támadókkal szemben. | NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Banglades, a szegénység jelképe Banglades hazánknál alig más­félszer nagyobb — 143 000 négy­zetkilométer — területű, lakos­sága azonban ,75 milliós, s az országban percenként hét gyer­mek születik. Alig négy éve füg­getlen, s a világ egyik legtúlné- pesedettebb, legfejletlenebb or­szága. Sorozatban sújtják termé­szeti katasztrófák s az ezek nyomán fellépő rossz termésered­mények, éhínség és leírhatatlan nyoiiTör. A DPA szerint az 1971- es véres függetlenségi háború óta az ország a szegénység jelképévé vált. ( Maja a háború több tízezer áldozatot követelt, a rá követke­ző év ászályt hozott rossz ter­méssel, és három alkalommal kellett az utóbbi években meg­küzdeniük az árvízzel. A napon­ta éhenhaló emberek számát még hozzávetőlegesen sem lehet fel­mérni. A munkaképes lákosságnak kö­rülbelül egyharmada munka nél­kül van, az egy főre eső jöve­delmet tekintve Banglades világ- viszonylatban a legutolsók kö­zött áll. Az ország megrázó helyzetének megítélésekor figyelembe kell 0 Mudzsibur Rahman sejket 55 éves korában érte a tragikus halál. Politikai ellenfelei öt gyermek apjának életét oltot­ták ki. venni az 1971 decemberi függet­lenségi háborút követő katasztro­fális indulási feltételeket: a köz­lekedési hálózat és az ország nagy része romokban hevert, a háborús pusztítások miatt hóna­pokig használhatatlanok voltak az ország legnagyobb kikötői. Az indiai menekülttáborokból csak­nem tízmillió embert kellett visszatelepíteni otthonába. Az amúgy is ingatag gazdasági életre teherként nehezedett az infláció, a devizahiány és a kor­rupció. S miközben az utóbbi években óriási mértékben emel­kedett a legfontosabb import­cikkek — a pamut, a gabona, a kőolaj — ára, Banglades fő kivi­teli cikkeinek — a teának és a jutának — az ára csaknem ugyanazon a szinten maradt. A mezőgazdaságban részben még mindig középkori módsze­rekkel dolgoznak; s a monszun­esők idején — június és szeptem­ber között — az ország területé­nek mintegy 30 százaléka víz alatt áll. Az ország gazdasági és szociá­lis válsága — a nyugati hírügy­nökségek szerint — áthidalhatat­lannak tűnik, Banglades gya­korlatilag a káosz szélén él. 1975 júliusának derekán egy interjúban Mudzsibur Rahman az ország káosszal fenyegető, sú­lyos gazdasági _gondjairól szólva megjegyezte: a bangladesi milli­ók tragikus jelenéért a múlt, az angol gyarmatosítók, a pakisztá­ni kizsákmányolok a felelősek. Mudzsibur Rahmant a bengá- liaíak nemzeti hősükként tisztel­ték. A sejk 1920-ban született egy kelet-bengáliai faluban, kö­zépbirtokos családból. Már diák­korában bekapcsolódott a moha­medán bengáliaiak jogaiért küzdő mozgalomba amely jelen­tős szerepet játszott a Kelet-Pa- kisztán önállóságáért vívott harc­ban. 1949-ben alakult meg az Ava­tni Liga amely titkárának az ak­kor még büntetését töltő Mudzsi- bur Rahmant választotta meg. A sejk egyébként 23 évi politikai pályafutásából tíz és felet bör­tönben töltött — mint maga mondotta a börtön szinte máso­dik otthonává vált. Az 1971-ben aratott győzelem után Rahman a Banglades Népi Köztársaság elnökeként tért vissza Daccába. Az ő vezetésével láttak hozzá a nemzetgazdaság fellendítéséhez, s 1973-ban kidol­gozták az ország első ötéves ter­vét. A politikai egység teljes meg­valósításának érdekében 1975. január 25-én az alkotmányozó nemzetgyűlés felhatalmazta Rah­mant, hogy a képviselőház ellen­őrzése nélkül maga gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Ezzel' egyidőben megalakították a mun­kás—paraszt népi szövetséget. A szövetség elnöki tisztét Rahman sejk töltötte be. A külpolitika terén Mudzsibur Rahman az el nem kötelezettség­nek, a minden országgal való együttműködésnek a híve volt. Banglades az utóbbi négy év so­rán jó kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. 1974-ben az orszá­got felvették az ENSZ-tagálIa- mok sorába. FESZTIVÁL-TANULSÁGOK A jól végzett munka öröme • Az utolsó napon valamennyi küldött arcán látszott a fáradt­ság. Titkolták, letagadták, mond­ván, az alvást lehet, pótolni, sem­miség az a néhány óra. az él­mény a fontos, a találkozó -si­kere. Azt semmi más nem pó­tolhatná, az egyedülálló volt. Ha­sonlóan vélekedtek a művész- együttesek tagjai, akik naponta többször is felléptek, a taps. a siker kárpótolta őket az elmaradt napozásokért, strandolásért, fe­ledtette velük a forró autóbuszt. A külső szemlélő az első ma­gyar—szovjet ifjúsági barátság­fesztivál kulturális programját, a politikai nagygyűléseket, a fel­vonulásokat vette észre elsősor­ban. A találkozók részvevői a bensőséges beszélgetéseket, a sze­mélyes kapcsolatokat és a poli­tikai eszmecserét sorolják a leg­fontosabb mozzanatok közé. A Magyarországra érkezett 880 szovjet fiatal kisebb-nagyobb csoportokban eljutott az ország minden részébe. A megyei talál­kozókat úgy szervezték, hogy vá­rosaink. községeink. gyáraink, termelőszövetkezeteink sikereiről, gondjairól hű képet kapjanak a vendégek. Ők cserében elmond­ták otthoni tapasztalataikat. • Fontos-e a közvetlen élmény, a gazdasági életünkbe való be­pillantás? Tudvalevő, hogy a KGST komplexum programjá­nak megvalósítását segítik a komszomolisták. a KISZ tagjai is. Ehhez a munkához ötletet, indítást ad a köznapi tevékeny­ség, a részletek ismerete. Aztán: mondjuk, hogy a fesztivál a. két nép, a két ifjúság — a két ifjú­sági szövetség — barátságát erő­sítette. A mondat azáltal nyert erlelmet, hogy megyei KISZ- bizottságok kötöttéi-, együttmű­ködést teslverszervezeteikkel. A Komszomolnak és a KISZ Köz­ponti Bizottságának több évre szóló, ugyancsak most aláírt cgyutlmúkoue.si terve ezekkel a megaliapodasokkal lelt teljes. Kerekasztal-beszélgetéseken vi­tatták meg a mozgalmi munka tapasztalatait. S hogy hány új gondolatot -fogalmaztak meg, hány új módszer kerül a KISZ vagy a Komszomol gyakorlatába a kötetlen társalgások jóvoltából — ki tudja ma még megmonda­ni? És — nyilván idő kell hozzá — -a keszthelyi politikai tanács­kozás legfőbb megállapításai is eljutnak majd a köztudatba. Az ifjúság részvétele a szocialista munkaversenyben, a fiatal alko­tók lehetőségeinek bővítése, a pá­lyakezdő ifjúmunkások segítése: mind-mind élő probléma. Bárme­lyik üzemi, iskolai, lakóhelyi KlSZ-alapszervezet meríthet a tapasztalatok gazdag forrásából. A fesztivál jelentősége — a nagygyűlések, a konferencia köz­ponti témái révén — túlnő a két ifjúsági szövetség körén. Azok a megállapítások, amelyek a világ haladó ifjúságának antiimperia- lista egységéről szóltak, vagy amelyek a fejlett szocialista tár­sadalom építésében jelölték meg a fiatalok feladatait, nem tekint­hetők csak a KISZ- és a Kom- szomol-tagságát érdeklő tézisek­nek. • A jó hangulat, a vidámság a fesztivál természetes velejárói. Mögötte azonban látnunk kell a jól végzett munkát, a hasznos eszmecserét is. Attól igazán jo­gos az Öröm. ÖTVENÉVES a Kubai Kommunista Párt 0 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságához intézett táviratban üd­vözölte a megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő testvérpártól. (MTI) Fél évszázaddal ezelőtt, 1925. augusztus 16-án alakult meg a Kubai Kommunista Párt A szi­getország egyik legdiktatóriku­sabb rendszere, a Machado-re- zsifn icjeien bontott zászlót. Az alapítok, a később meggyilkolt íratal^kbmVrttíhíst'á3, ‘Jüan Antonio Mella és a központi bizottság mai egyik titkára. Bias Roca és a többiek, olyan időszakban áll­tak Kuba első marxista—leninis­ta pártjának élére, amikor meg­kezdődött az észak-amerikai tőke nagyarányú behatolása, aminek következtében Kuba később tel­jesen USA-gyarmattá vált. A fiatal kommunista párt ala­pításától kezdve a földalatti mozgalom, a sztrájkok, a dolgo­zók jogos követeléseiért kibonta­kozott politikai harc élére állt. A negyvenes években, néhány esztendei legális ténykedés után, a Batista hatalomra kerülését követő nehéz szakaszban ismét föld alá kényszerült. Onnan tá­mogatta Fidel Castro felkelő hadseregének harcát, amely 1959 januárjában győzelemmel vég­ződött. Megalakult az amerikai föld­rész első szocialista állama, ame­lyet a washingtoni kormány sem­miféle mesterkedése, a politikai­gazdasági blokád szorítása, so­rozatos szabotázscselekmények sem tudtak letéríteni a maga vá­lasztotta útról. A szocialista kö­zösség. elsősorban a Szovjetunió politikai, anyagi, műszaki, er­kölcsi támogatásával túljutott a nehéz évekén, megkezdhette gaz­daságának erőteljes, lendületes fejlesztését — mint KGST-tag­ország — kihasználhatja a szocia­lista gazdasági együttműködés nyújtotta előnyöket. Kuba-szerte olyan időpontban kerül sor a párt jubileumának megünneplésére, amikor a kom­munisták a forradalom utáni első kongresszusukra készülnek. A befejezéshez közeledő alapszer­vezeti és járási választásokat a kubai nép nagyszerű országépítő eredményeinek a tudatában és fedezetével tartották meg. Az ország mintegy húszezer alap- szervezetében megvitatták a de­cemberi kongresszus asztalára kerülő dokumentumokat. A többi között az ország első ötéves ter­vének irányelveit, az új szocia­lista alkotmány tervezetét, a párt belső életéről szóló okmányokat. Szintén a kommunisták tanács­kozásainak napirendjén szerepel­tek az állami, munka fejlesztésé­vel, a gazdaság új irányítási rendszerével összefüggő kérdé­sek. A kubai dolgozók figyelme te­hát ezekben a hetekben a kö­zelgő pártkongresszus, a szocia­lista jövőt körvonalazó tervek felé fordul. Annak a pártnak a legfelsőbb fóruma felé, amely ötven évvel ezejőtt, elsőként bon­totta ki a forradalom zászlaját Latin-Amerikában. Most a szezon közepén ... de csak szeptember 30-ig a P—12 és P-21 Pannónia motorkerékpárokat 2500 forint árengedménnyel árusítják — OTP-hitelre is — a szaküzletei Kecskeméten Jármű-szaküzletek Rákóczi út. 5. Katona J. tér 12. Baján Iparcikk Aruház Béke tér Kiskunfélegyházán Vas-Műszaki Áruház Wesselényi 1. Kiskunhalason 11. Halas Aruház Lenin tér 1. Kalocsán Jármű-szaküzlet I. István u. 53. Motort csak szaküzletben és ... csak rendszámmal vásároljon I 993

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom