Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Cb Várható időjárás ma estig: tóként nap­pali felhőképződés, inkább csak észak- ------------------------------------------ keleten néhány helyen záporral, zi­vatarral. Mérsékelt, időnként élénk, északi, északkeleti szél. Leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13-18, a legmagasabb nappali hő mérséklet 26—30 fok között. (MTI) I DŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 179. szám Ára 90 fillér 1975. augusztus 1. péntek VÉGET ÉRT A KÉTHETES YÁRI SZÜNET A megyei művelődési központ tervei Amint azt annak idején meg­írtuk lapunkban, a megyei mű­velődési központban július má­sodik felében kéthetes nyári szü­netet tartottak, s ez alatt az idő alatt az intézményben nem szolgáltak a közönségnek a már 'megszokott változatos progra­mokkal. Ezt az időt ugyanakkor felhasználták arra, hogy még szebbé., tisztábbá és otthonosabbá varázsolják az amúgy is kívüjL- belül .etszetős épületet. Gila Já­nos igazgató elmondta, hogy hol­naptól kezdve naponta várják ismét -i vendégeket. Augusztus hónapi a is — mint az elmúlt léi esztendőben, az ünnepélyes átadás óta — különféle összeté­telű és tartalmú műsorokat, ren­dezvényeket kínálnak a kultúrá­ra szomjas, igényes embereknek. Ma este nyolc órai kezdettel a rövid néhány esztendős, de si­kerekben bővelkedő budapesti Uszt Serene Kamarazenekar vendégszerepei az intézmény elő­csarnokában. Sándor Frigyes ve­zényletével Mozart-műveket ad­nak elő a kecskeméti zeneked­velőknek. Negyedikén, hétfőn es­te ugyancsak nyolc órai kezdet­tel a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola hallgatóinak Ko- dály-estjére kerül sor a kama­rateremben ; majd másnap az emeleti előcsarnokban megnyit­ják a Kodály Zoltán-emlékkiál- lítást. Hetedikén este a megszokott időpontban a híres Tátrai Vq- nósnégyes játékában gyönyörköd­het a közönség. Műsorukon Haydn, Kodály és Bartók mű­vei szerepelnek. Augusztus 15-én . délután négy órakor nyitják meg azt a tűz­zománc-művészeti kiállítást, amelyen összesen tizenhét alko­tó mutatja be műveit. Majd rá két napra a földszinti előcsar­nokban Gódor József városi ta­nácselnök megnyitja a Munká- csy-díjas Melocco Miklós szob­rászművész egyéni tárlatát, dél­előtt tizenegy órakor. Több érdekes találkozóra is sor kerül az intézmény falai kö­zött a hónap folyamán. 19-én, kedden este a megyeszékhely üzemi dolgozói és tsz-tagjai talál­koznak egymással, amelyen sok közös téma, probléma szóba ke­rül majd. S 25-én este hat órai kezdettel a kecskeméti színház­hoz szerződött Gábor Miklós színművésszel válthatnak szót a kecskemétiek. A hónap legutolsó napján viszont Melocco Miklós szobrász találkozik — műveinek társaságában — a képzőművészet barátaival. Csillagászati nap — augusztus 28-án —. orgonaest — 16-án —, táncest, szabadtéri filmvetítés és ismeretterjesztő előadás teszi még változatosabbá a havi prog­ramot. SZERVEZETTEN, GYORSAN, HATÉKONYAN Változó termelési szerkezet az építőiparban Az idén már a Kecskeméti Házgyárra is számítanak EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KONFERENCIA A második munkanap Helsinkibe Tegnap — helyi idő szerint néhány perccel fél tíz után — folytatta munkáját Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia, melyen 33 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada csúcsszintű delegá­ciója vesz részt. A délelőtti ülésen Joszip Broz Tito jugo­szláv államfő elnökölt. A felszólalások eredeti sorrendjét a csütörtöki ülésen nem tudták betartani. Costa Gomes portugál államfő ugyanis a tegnapi ülésre nem tudott megérkezni a finn fővárosba. így csütörtökön délelőtt a következő volt a szónokok sorrendje: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Edward Gierek, a IJF.MP KB első titkára, Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, Liam Cosgrave ír miniszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője. A délután folyamán lépett a szónoki emelvényre Jugo­szlávia, Törökország, Dánia, Belgium, Svédország, Ausztria és Finnország küldöttségének vezetője. Kádár János felszólalása ► Betonadagoló gép a panelsablon fölött a'kecskeméti házgyárban. Az állami építőipar részaránya az építőipar szocialista szektorán belül ez év végére várhatóan az 1971. évi 57,2-ről 63.2 százalékra emelkedik. így főbb arányaiban az ágazati céloknak megfelelően alakulj az építőipar termelési struktúrája. Az építőipari szerve­zetek differenciált állami támo­gatásával, a kivitelezési jogosult­ság szabályainak módosításával, a szabályozórendszer egyes ele­meinek kiterjesztésével és szük­ség esetén közvetlen beavatkozás­sal segítette az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium a struktúra átalakítását, hogy az építési munkák mind nagyobb részét,' a legjelentősebb feladato­kat a legjobban fölszerelt, s en­nél fogva magas hatékonysággal dolgozó nagy építőipari szerveze­tek végezzék, a kevésbé termelé­keny építési szervezetek, részle­gek pedig ne vállaljanak felké­szültségüket meghaladó felada­tokat. Ennek megfelelően az építő­ipar szocialista szektorán belül az állami építőipar fejlődött a leggyorsabban, évente átlagosan 7 százalékkal növelte termelését, ugyanakkor a termelőszövetke­zetek közös építőipari vállalko­zásainak fejlődése átlagosan 1 százalék. Lényegesen csökkentet­ték, illetve megszüntették ugyanis azokat a feszültségeket, bérezési aránytalanságokat. amelyek a tervidőszak elején a tsz közös vállalkozások indokolatlanul gyors növekedését okozták. Az építőiparban is a termelés tömegszerűségének, ipari jellegé­nek. tehát a sorozatgyártásnak a fejlesztése, vagyis az építésipa­rosítás járult hozzá a legjobban a termelési szerkezet korszerűsí­téséhez. A lakásépítésnél a leg- (Folytatás a 3. oldalon.) Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogattá az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet tevékenységét. Történel­mi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiá­bavaló,í^az összes érdekelt egyet­értésével most összeült a bizton­sági értekezlet legfelsőbb szintű zárószakasza. A népek várako­zásait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és kétség­telen, hogy Európa történelmé­nek új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. 1 A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntőm a küldötte­ket, az értekezlet minden részt­vevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Nép- köztársaság és a magyar nép ne­vében köszönetét mondok a Szov­jetunió, valamennyi európai or­szág, az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let létrejöttéhez. Szívből köszön­tőm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házi­gazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Tisztelt küldőitek! ~ Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanács­kozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsá­ga a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a ma­gyar nép esetében, amely év­századokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mér­hetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és meg­őrizze államát a fenyegető pusz­tulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló ál­dozatai után a vesztes Magyar- ország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a máso­dik világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesz­tette felnőtt lakosságának 8 szá­zalékát és az ország romhalmaz­zá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koa­líció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk terüle­téről a hitleri fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti független­ségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad ma­gaválasztotta útján, s ma á fej­lett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Minden­ki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, bizton­sága, barátsága és együttműködé­se nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyug­vó, hosszűtávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései a két vi­lágháború rettenetes pusztításai; az a tény, hogy a két világhábo­rú földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt fi­gyelembe véve, hogy a felhalmo­zott korszerű fegyverek konflik­tus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fe­nyegetik Európa és a világ né­peit, minden ország felelős té­nyezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utób­bi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szi­lárd legyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében vég­zendő további munkától függ né- , peink, földrészünk, Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jö­vője. Az általunk képviselt né­pek reménye az, hogy az érte­kezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar elvek — mint a szuverén egyen­lőség, az erőszaktól való tartóz­kodás, a határok sérthetetlensé­ge és a többi alapelv — tiszte­letben tartása és gyakorlati ér­vényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktuso­kat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek követ­kezetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által tör­ténő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez meg­könnyíti az európai fegyveres erők, és azok fegyverzetének ész­szerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a ke­reskedelmi együttműködésre ki­dolgozott ajánlásokat is. Magyar- ország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkameg­osztásban. A Magyar Népköztár­saság elvi okokból híve, és adott­ságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék. Ügy véljük, hogy ál­talában az ál­lamok, s kü­lönösen a kü­lönböző társa­dalmi rendsze­rű országok po­litikai kapcso­latait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttmű­ködés. küldöttség azt a megbízást kap­ta, hogy járuljon hozzá az érte­kezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság ren­díthetetlen híve a külöfibözö tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialis­ta országokkal együtt egyik kez­deményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biz­tonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az érte­kezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előké­szítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beter­jesztett okmány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközé­sekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új vi­lágháború lehetőségének kikü­szöbölése érdekében. Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az ál­talános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly le­szerelési törekvést, így támogat­juk a Szovjetunió javaslatát le­szerelési világkonferencia össze­hívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatá­rozónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, meg­állapodásukat és további tárgya­lásaikat a stratégiai támadó fegy­verek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alter­natívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tár­gyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítá­sa, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok ren­dezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság en­nek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, te­vékenykedik az Egyesült Nemze­tek Szervezetében, s közel hat­száz más nemzetközi szervezet­ben. Az értekezlet okmánya az euró­pai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar kül­döttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó el­vek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 35 szu­verén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem Szocialista, el­kötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó Magyaror­szág kész a hátrányos megkülönböz­tetésektől men­tes, kölcsönö­sen előnyös, hosszú távú megegyezések­kel is szabá­lyozott gazda­sági együttmű­ködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek eb­ben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése so­rán sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az aján­lások kidolgozása az európai or­szágok kulturális együttműködé­sére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizo­nyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Népköztár­saság kész az e kérdésekre vo­natkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsola­tok fejlesztésére. A magyar kormány meggyőző­dése, hogy a békés egymás mel­lett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben le­hetővé is teszi az államok termé­keny együttműködését a tudomá­nyok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyete­mes tudománynak, áz emberiség javát szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyá­junknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók ki­válóan véghezvitt közös program­ja. A magyar társadalom az embe­ri kultúra minden valódi érté­két a sajátjának tekinti. Az egye­temes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvaló­sítjuk, amikor Dante, Shakes^ peare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhető­vé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az embere’ közötti kapcsolatok, a nemzet-l közi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világotlátás további könnyítésének. A Magyar Nép- köztársaságban gyakorlatilag mm-| den ember nyitott kaput talál aki becsületes szándékkal érke zik hozzánk. Szocialista és ner szocialista országok viszonylata ban egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le: a tízmilh liós lélekszámú Magyarországri évente több mint 8 millió kül­földi látogató érkezik, és három milliónál több magyar állampol­gár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság marj a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi for-| galom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami elősegíti aj népek és országok kölcsönös, jobb| megismerését. E téren is csa' akkor és úgy lehet további, elő-l revezető lépéseket tennünk, ha| kölcsönösen tiszteletben tartjuk partner országok szuverén jogait,! törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényelj minden részt vevő államtól. A kulturális együttműködés, az| információk cseréje kapcsán je­lentkeznek különösen az ideoló­giai különbségek. Mi is, akik itt] tanácskozunk, különböző ideoló-j giájú pártokat, különböző politi­kai rendszerű országokat képvise­lünk. De világos, nem azért jöt­tünk össze, hogy elfogadjuk egy­más ideológiáját vagy állami, po­litikai rendszerét. Népeink, ame­lyeket képviselünk, azt várják tő­lünk, hogy a valóban létező ide ológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefog junk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európá­ban béke és biztonság legyen hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtárs, tisztelt küldöttek Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet mostani, harmadik szaka­száig eljutottunk. Sok tanácsko zás, vita van mögöttünk, harcol nunk is kellett. Az enyhülésnek a békének nemcsak hívei, ellen zői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, bé­késebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt. országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az érte­kezlet okmányával egyetért, küH döttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érde­kelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizs­gálja a teendőket. Szeretném biz­tosítani önöket arról, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a béke­szerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! L. I. Brezsnyev felszólalása Mi. az európai biztonsági és együttműködési konferencia záró- szakaszának összes résztvevői ér­zékeljük ennek az eseménynek különleges jellegéi és politikai horderejét. Meggyőződéssel állithatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson részt vevő orszá­gokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tuda­tában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az érdeklő­désnek. amely a teremben jelen­levő magas rangú politikusok és államférfiak tanácskozása iránt megnyilvánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetséges! döntéseit követő idő­szakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűsé­geit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értel­mét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedéknek eszéhez és szívéhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogo­san úgy érzi. hogy ez másképp nem is lehetne* Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború idején. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely {Folytatás a 2. oMtalOnJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom