Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

1975. július 16. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGJEGYZÉS Dugó Nem palack lezárására szolgáló dugóról van szó, hanem a kecskeméti, Ceglé­di úti vasúti sorompó okozta . gyakori forgalmi dugóról. A meglehetősen nagy for­galom résztvevői megértő- ek. Legalábbis megőrzik nyugalmukat, ha csak tíz percen belüli a kényszerű rostokolás időtartama. Mi mást tehetnének? Átmene­tileg, de még tartósan ez az egyetlen lehetőség kí­nálkozik a Kecskemét— Cegléd, illetve Kecskemét— Békéscsaba, közötti közúti közlekedésre. Mondom: tizpercnyi vá­rakozás a sorompón innen és tál, nem éppen örömte­li időtöltés, igy hát, ha ne­hezen is. de győzik türe­lemmel a járművezetők. Hanem egy félórás vára­kozás — hát, kérem, az már túlságosan sok a rossz­ból! Tanulságos lett volna hallaniuk az illetékeseknek az ez idő alatt keletkezett forgalmi dugó miatt elemi erővel kitört káromkodó szellemet __ A z eset július 10-én, csü­törtökön 16 óra 15 perckor kezdődött. És gyülekeztek, szaporodtak a sorompó mi­att leálló járművek 16 óra 45 percig. Az első öt-tíz perc nyugalommal telt el. A továbbiakban azonban mind többen hagyták el a járművüket, meggyőződni róla, tudatja-e tábla a so­rompón, hogy tíz percen túl is leeresztve tartható. S a nem éppen hízelgő vélekedések az átjárótól visszakocogók ajkáról röp­pentek el. Mert táblát ugyan nem találtak a so­rompón, ellenben meggyő­ződtek a forgalmi dugó. okáról. Katonatelep felől jövet, a sorompó közelében lerobbant a teherszerel- vényt vontató Diesel-moz­dony. És félórába telt, mi­re a pár száz méterre levő vasútállomásról egy pöfö­gő másikat küldtek a sze­relvény bevontatásárg,!,, A történet szerencsére nem mindennapos, de an- ‘liál tanulságosabb. Nem­csak a közúti forgilmi du­gó miatt. Legalább annyi- ra a cselekvés lassúsága miatt. Hiszen az egyetlen sínpáron, ahol a lerobbant mozdonyú szerelvény ros­tokolt, meglehetősen nagy vasúti forgalom bonyoló­dik le. A szerelvény elvon- tatását követő percekben a Budapest—Szaged irányú személyvonat érkezése volt esedékes ... Negyvenhét személygép­kocsi, 27 teherjármű — kö­zöttük földmarkolóval a „fedélzetén” talán éppen belvízsújtotta területre igyekezett volna —, szá­mos motorkerékpáros és lovas kocsi — ennyit szá­moltam. meg a sorompó felhúzását, követőén, Ceg­léd felé haladva. A rosto­koló kocsisor vége a bé­késcsabai úton volt. A so­rompó város felöli olda­lán bizonyára a Rákóczi útig is elért. Nem szólva a Bethlen körút Budai kapu felé 'eső részéről... Egy bizonyos a legszeré­nyebb órabérrel számolva is tekintélyes summára rúgna, ha a várakozásra kényszerülök félóráit ösz- szegezetten kellene kifizet­ni... —y —n Lelkesen készülnek az alapszervezetek a Szelidi-tavi ifjúsági találkozóra amiifnímism «oiiMHffis Országúti közérzet Az ifjúkommunisták politikai fesztiváljára készülnek Bács-Kis- kun megye ipari üzemeiben, a szövetkezetekben és az intézmé­nyekben. Az augusztus 2—3-i se­regszemle a magyar—szovjet ba­rátságot, az ántiimperialista szo­lidaritást, a békét és az emberi haladást demonstrálja. Az ötö­dik találkozó előkészületei jól szervezett közösségi munkát igé­nyelnek. Az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatokról, az alapszerveze- lek eredményeiről beszélgettünk Farkas Gáborral, a KISZ megyei bizottságának titkárával és Laka­tos Lászlóval, a KISZ Kalocsai Járási Bizottságának titkárával. — A politikai találkozó meg­szervezése részben a megyei KlSZ-bizoittság feladata. Ezen belül az operatív tennivalók a kalocsai városi és a járási alap­szervezetekre hárulnak, gondo­lok itt az anyagi és tárgyi felté­telekre, a szállás és az étkezés megszervezésére, a községekben — Dunapatajon, Hartán, Hajó­son, Úszódon és Fajszon — a progarmok lebonyolítására. A Barátság domb, amit a fesztivál ideje alatt építenek — tíz mé­ter átmérőjű, három méter ma­gas, a körülvevő három lépcső a felszabadulás után eltelt három évtizedet jelképezi, tetején pe­dig krómacélból készült csillag — Ke/rényi József, Ybl-díjas épí­tész munkája. A kőműves mun­kákat a BÁÉV ifjúkommunistái végzik el, de az emlékdomb, amely a népművészeti ház és a szabadtéri színpad közti téren emelkedik, összesen száz fiatal társadalmi munkáját dicséri. — Az ifjúmunkás napokon a „Szakma ifjú mestere” cím el­nyerésére vetélkedőt rendeztek a nőifehémemű-készítőknek, ame­lyen az volt a gyakorlati feladat, hogy varrjanak ingeket ötven darab készült el, s ezt a fesztivál szolidaritási pavilonjában eladás­ra kínálják; a bevételt — ötezer forint — befizetik a Vietnamban épülő ezer személyes szakmun­I Képünk a legutóbbi fesztiválon készült. Spanyol, görög, vietnami és magyar nyelven — latin-amerikai hangszeres kísérettel — ének­lik a DIVS7. indulóját. kásképző egyszámlájára. Az Al­földi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységének kiszesei díszes bőr ajándéktárgyakat, a kecsket- méti Habselyem Kötöttárugyár ingeket, á Habselyem kerekegy­házi üzeme úszónadrágokat ké­szít a pavilon részére és ennek bevétele is a vietnami számlára kerül — mondta a megyei titkár. _ — Milyennek ítéled a felké­szülést, mely a labszer vezetek dolgoznak a legeredményeseb­ben? — kérdeztem Lakatos László járási titkártól. — Nyugodtan elmondhatom, hogy lelkesen készülnek az alap­szervezeteink a Szelidi-tavi ifjú­sági találkozóra. Számunkra ez minden évben erőpróba és ün­nep is. Jó érzés az országból összesereglett fiatalokat fogadni; éppen ezért kicsit presztízskér­dés, hogy minden feladatot ma­radéktalanul megoldjunk. A KISZ KB vörös vándorzászlajá­val kitüntetett fajszi Kilián György alapszervezet vállalta a rendezői feladatokat. Az apostagi Duna Termelőszövetkezet ki­szesei a nyaralóhelyre bevezető út fölé öt méter magas diadal­kaput építenek. A kalocsai Fó­rum ifjúsági klub, a textilüzem, alapszervezete, a hajósi fiatalok, a solti Űj Egység Ktsz, valamint a dunavecsei PNYV-üzem ki­szesei a szolidaritási pavilon ré­szére 600 sapkát, 500 zászlót, 350 bőrjelvényt készítenek. A rész­telekiek és a drágszéliek tányé­rokat festenek. Mind-mind a szolidaritási pavilonba kerül és árát a vietnami számlára utal­juk át. Talán ez a felsorolás is érzékelteti, hogy nem tétlenke- dünk, nálunk nincs uborkasze­zon, s remélem, hogy az előbbi jó példák másokat is munkára serkentenek. Mi is reméljük, tudjuk, hogy az ötödik fesztiváL élményeivel, politikai tartalmával gazdagab­bak leszünk; de addig is a moz­galmi munka, az egyéni és a kö­zösségi feladatvállalások — ép­pen a fesztivál hagyományai mi­att — köteleznek: szebben, job­bat, mint tavaly. Csató Károly JAVULÓBAN A VÁLLALATOK SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÉSZSÉGE, DE... A gazdasági ítélkezés tapasztalataiból Gyakorlati hasznú — egyes vállalatoknak intelinül is szol­gáló — tapasztalatok gyűltek össze a gazdasági ítélkezés so­rán azóta, hogy az ilyen ügyekben is (1973. január 1-től kez­dődően) bíróságok járnak el. A Legfelsőbb Bíróságon e té­mával kapcsolatban egyebek között arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a rendelkezésre álló — 1973—1974- ről összesített — adatok szerint két év alatt összesen 91 000 gazdasági per indult; ebből 25 400 a járásbíróságokhoz, 64 900 az első fokon eljáró megyei bíróságokhoz és mintegy 700 a Legfelsőbb Bírósághoz érkezett. A legmagasabb bírói fórumhoz eljutott ügyek száma — 5 661 fellebbezés és 120 törvényességi óvás folytán — 6 480-ra alakult, s ezeknek (első fokon megállapított) perértéke több mint 25 milliárd forint volt két esztendő alatt. Pozitív tapasztalat — mondták a Legfelsőbb Bíróságon —, hogy- az ügyekből a vállalatok szer­ződéskötési készségének javulá­sára lehet következtetni, külö­nösen a beruházások területén. A kívánt teljesítés lehetetlensé­gére vagy gyártási kapacitás hiá­nyára hivatkozás viszonylag ritkán fordult elő. A vállalatok­nak a szerződéses kapcsolataik­ban megnyilvánuló gazdasági tö­rekvései — irányukban és ará­nyaikban — nagy többségükben már megegyeztek a népgazdasági terv célkitűzéseivel. Ennek elle­nére a felek — s ezért fordultak a bírósághoz — számos esetben nem tudták a szerződésüket meg­egyezéssel maguk létrehozni. Az okok között előfordultak koope­rációs ellentétek és haszonszer­zési törekvések is. Az utóbbi je­lenség miatt volt nagyobb a szerződési ár- és vállalkozási- díj-viták hányada. Ez — más ol­dalról nézve — kedvezőnek is minősíthető jelenség, mert azt mutatja, hogy a megrendelők, a beruházók fokozottabban ellen­őrzik és már a szerződéskötés al­kalmával vitatják a kivitelezők, szállítók — gyakran túlzott — költségszámításait. Erre való te­kintettel viszont a vállalkozók, a szállítók is mindinkább fontos­nak tartják — a későbbi számlá­ik kifizetésének biztosítása érdé-; kében — a szerződésben az el­lenérték, az egységár, a vállal­kozói díj, a különös körülmények miatti pótlékok mértékének meg­határozását. A Legfelsőbb Bíró­ság véleménye szerint azonban ezen a téren a helyzet még nem teljesen kielégítő. A szerződéskötési kötelezett­ség körén kívül eső — kizárólag a felek megegyezésével létrehoz­ható — szerződések helyzetét a bíróság rendszerint csak utólag, a szerződések teljesítésével kap­csolatos perek anyagából, közvet­ve észleli. E körben több eset­ben nem kívánatos szerződés nélküli kapcsolatokat is tapasz­taltak. Előfordult például, hogy építőipari vállalat tudatosan nem akart számára következmények­kel járó szerződéses kötelezett­séget vállalni, újszerű technoló­giával- készülő épület kivitelezé­sére, de azt megvalósította. Az is a bírósági tapasztalatok közé tartozik, hogy a felek kap­csolatát még sok esetben a vál­lalkozók, a szállítók gazdasági erőfölénye jellemzi. Ezért a több-’ csatornás termékforgalmazási rend is inkább csak jogi lehető­ség. Ügy látszik, hogy a terme­lők még nem eléggé érdekeltek kínálatuk választékának a kiszé­lesítésében és más feltételeiknek a javításában. A piaci kínálat ugyan egészében bővebb, mint korábban volt, de viszonylag még gyakori a korszerűbb áruk Iránti átmenetileg kielégítetlen kereslet. • Benne járunk a legnagyobb nyárban, az országutakon általá­ban kétszeresére duzzadt a for­galom a Balatonhoz és a népsze­rűbb üdülőhelyekre vezető uta­kon a többszörösére. A zsúfolt betoncsíkok, az időjárás szeszé­lyei glaoosan próbára teszik a közlekedő ember idegeit, ideges­sége t okozód ik. a baleseti hely­zetek sűrű ismétlődésétől szikrá­zik a levegő. Régi és megbízható rendőri és orvosi tapasztalat, hogy a közlekedő ember köz­érzete a nyár időszakában ha­nyatlik, az indulatok hamarabb felforrnak, a baleset veszélye a levegőben lóg. Alapos félreértés lenne azon­ban a közlekedési veszélyek fo­kozódását kizárólag a sűrűbb for­galom és az időjárási ártalmak nyakába varrni. Országúti közér­zetünk alakulása e külső ténye­zők mellett legalább annyira függ a közlekedésben részt vevő ember magatartásától: elsősor­ban attól, mennyire képes a köz­lekedő egyén alárendelni magát a közösség érdekeinek. Sok szó esett erről a létfontosságú kér­désről az elmúlt években, tudo­mányos tanulmányok és elkese­rítő statisztikai adatok bizonyí­tották súlyos bajok vannak a köz­lekedési morállal, a balesetek túl­nyomóan abból adódnak, hogy az autósok, többsége nem áll azon az erkölcsi magaslaton, amelyet közlekedésünk mai helyzete meg­követelne. A sebességkorlátozás bevezetése óta autópályán száz­húsz, egyéb közutakon óránként száz kilométer a gépkocsik meg­engedett legmagasabb sebessége, a motorkerékpároké alacsonyabb. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a korlátozás betartását, szellemes készülékek segítségével kiszűri a forgalomból a száguldókat, s a büntetés nem is csekélység. Ezzel tehát minden rendben van? • A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a sebességkorlátozást betartó, nagy konvojokban is ál­landóan ott, bújkál a rossz köz­lekedési közérzet árnya: az ál­landó bizonytalanság, a váratlan meglepetések áramütései. Külö­nös dolog, de a pszichológusok megalapozott véleménye szerint a legtöbb ember a közlekedés sűrűjében is érzi az elmagányo­sodás nyomasztó feszültségét. El­lentmondás rejlik ebben a meg­állapításban? Legfeljebb látszó­lag, mert azok a gépjárműveze­tők, akik erről a sajátos lelkiál-' lapotról vallottak, azt állítják, hogy minél sűrűbb a körülöttük zajló forgalom, annál elhagyot­tabbak. védtelenebbnek érezték magukat. Vajon miért? „Azért — hangzott a válasz — mert a forgalomból nem lehetett kiérezni a kölcsönös segítőkész^ séget, a megértést, azt a partneri ' kapcsolatot, amely a bizonságos közlekedés kialakulásához elen­gedhetetlenül szükséges”. Egysze­rűbb szavakkal kifejezve, a gép- járművezető azért érzi a magány szorítását, mert egyedül van, ma­gára utalva. Ez a közlekedési kórtünet nem vet valami jó fényt közlekedésünk belvilágára, morá­lis és etikai állapotára. Sokan, nagyon sokan úgy közlekednek, mintha egyedül lennének az or­szágúton, s ráadásul, az az or­szágút saját tulajdonuk lenne. • Az országúti közérzet állan­dó romlását a legtöbb esetben azok az önző emberek idézik elő, akikben az ellentmondás szelleme uralkodik. S minden helyzetet úgy látnak, ahogy nekik tetszik — s nem úgy, ahogy kialakult — s végül a „villogok”, akik me­rész közlekedési trükjeikkel elis­merést szeretnének ' aratni, de csak balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő. Minden országúton, minden időszakban megtalálhatók ezek­nek a kategóriáknak „jeles” kép­viselői. Az önző. aki egy centi­méterrel sem hajlandó elhúzód­ni. hogy segítse a másikat, az akiből a saját hibája is dühöt vált ki — mások ellen, az örök „nagvokos”, aki mindent jobban tud és a „nagymenő”, aki min­dent kockáztat. E kategóriákon belül számtalan változata van a közlekedés közellenségeinek, akik sűrű időközökben hozzájárulnak ahhoz, hogy a többi közlekedő, ember vérnyomása felszökjön, közérzete lehervadjon, mert hi­szen azt tapasztalja, hiába tart­ja be lelkiismeretesen a közleke­dési szabályokat, hiába alkalmaz­kodik emberségesen a közösség érdekeihez, mások percenként sodorják veszélybe. A közlekedés egyre sűrűbb, a veszély fokozódik. • Á védekezés egyik módja a példamutatás, amely már kezdi megteremni a maga gyümölcseit, az udvariasság és előzékenység „gyógyító járványa” kezd elter­jedni. A másik a gyors, igaz­ságos és szigorú : büntetés, ami annál hatékonyabb, minél ha­marabb utoléri az országúti köz­érzet megátalkodott rongálóit. Lehetőleg az elkövetés után azonnal, amikor még fel sem ocsúdtak az életveszélyes bravúr mámorából. B. G. Sok komolyság, kevés humor A televízió harmadik negyedévi műsorából Lehet véletlen, hogy éppen a legnagyobb kánikulában látha­tunk olyan tartalmas, komoly műsorokat, amelyeket a hűvö­sebb, „tévécentríkusabb” hóna­pokban oly sokszor hiányoltunk? Pedig köztudott, hogy a nagy melegben inkább fürödnek, ki­rándulnak, vagy kerthelyiségek­ben, s nem a készülékük előtt üldögélnek az emberek, illetve késő estig dolgoznak a mezőgaz­daságban. Így aztán komolyan aggódha­tunk, hogy értékéhez mérten ke­vesen nézik majd a tévé aktuá­lis politikai műsorait, holott fontos, közérdekű témáickal fog­lalkoznak. Az üzemi demokrá-. ciáról szóló vitaműsor például gyakorlati példákkal, az általá­nos fejlődéshez kapcsolódó ér­telmes helyi kezdeményezések ismertetésével kívánja elősegíte­ni a kongresszusi határozatok megvalósulását. A Miből élünk?­Jól halad a csatorna- és útépítés Az utóbbi években sok lakás épült Kiskunhalason. A csapa­dékvíz elvezetéséhez, a városi ta­nács megrendelésére, a múlt év őszén a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat csatornázási munkába kezdett. Az új lakótelepek csapa­dékvizét a 3 kilométerre levő Dongéri csatornába vezetik. A kivitelezés költsége 10 millió fo­rint, a határidő: 1975. szeptem­ber 30. Király Istvántól, a vál­lalat főmérnökétől kértünk tá­jékoztatást az építkezésekről: — Az utolsó 200 méteren kell lefektetnünk a csatornát és hely­reállítani az útburkolatot. Jól ha­ladunk a munkával, s hogy mi­előbb befejezzük, tavasszal több brigádot is ide irányítottunk. A szokásostól eltérő az alkalmazott technológia, ugyanis közel halad az útfelszínhez a csatorna, így alá és fölé vastag betont is kell építeni. A sok eső hátráltatta az építkezést és anyaghiánnyal is küszködünk. Nem kapunk kö­vet, pontosabban vagonhiány miatt nem tudnak a kőbányák szállítani. Ezen úgy segítünk, hogy teherautókon hozzuk Halas­ra az útépítéshez szükséges kö­vet. A Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat halasi körzeti üzemének környékén tartanak a csatorna- és útépítéssel. Sokan aggódtak, hogy a munka zavarja majd a járműforgalmai, a ga­bonaszállítást. — Amikor megkezdtük a ga­bonafelvásárló mellett a csator­naépítést, a körzetvetővel egyez­tettük az elképzeléseinket, s mindenben eleget tettünk kéré­süknek — mondotta a főmérnök. — Például egy hónapra kaptunk vágányzárra engedélyt — ez alatt a malomba nem mehetett vagon —, de brigád- i-,et hét alatt átvezették a sínek alatt a csatornát, s így a vasúti szállítás folytatódhatott. A malomhoz vezető Felszabadu­lás utcát fél szélességben lezár­tuk, az üzem kérésére a másik felét salakkal borítottuk, el­egyengettük úgy, hogy itt is za- zartalan a közlekedés. A malom melletti Fenyő utcában az útépí­tők derekasan dolgoznak. Ha nem lett volna a július eleji fel­hőszakadás, jóval előbb tarta­nánk. Szeptember végéig biztosan elkészülnek, de szeretnénk, — ha csak közbe nem jön újabb eső­zés — jóval a határidő előtt át­adni. Az üzemnek egyébként mind a négy kapujához különö­sebb gond nélkül eljuthatnak a járművek. Biztonsági okokból, nem várható esetre — újabb fel­hőszakadásra, belvízre gondolok — a malom megközelítésére a forga nolterolési terv készen van. Me yug Király István IA malom melletti Fenyő utcában határidő előtt szeretnék elkészí­teni az utat. szavai. A vállalat vezetői eddig sem tettek felelőtlen ígéreteket. Megbízható, jó minőségű munká­juk nemcsak Halason, de a kör­nyéken is elismert. Cs. I. sorozathoz nem is kell kommen­tár, egyebek között olyan „ne­héz kérdésekre” igyekszik vá­laszt adni: miként alakul hosz- szabb távra az energia- és alap­anyag-ellátásunk, mit jelent a szocialista országok segítése a világgazdaság gondjainak köze­pette? Az Ütonlevök című műsor a bejáró munkások életkörülmé­nyeivel foglalkozik. Egy másik pedig, a Könnyebb együtt, ar­ról számol be, hogy milyen buk­tatókkal és előnyökkel jár a szövetkezetek egyesítése. Augusz­tusban a Kertészeti Egyetem dísztermében lesz a tsz-fiatalok vetélkedője, erről egyenes adás­ban tudósítják a nézőket. A tudományos és ismeretter­jesztő műsorok ugyancsak nem adnak okot panaszra. Különösen figyelemre méltó A munka és az embor című sorozat, amely megismerteti a nézőket a mun­kával kapcsolatos alapfogalmak­kal, az erővel, a forgatónyoma­tékkai, az egyszerű gépekként használt eszközökkel. Sokat beszélünk mostanában az új lakótelepek, nagyközségek, kisvárosok oktatási, közművelő­dési gondjairól. Keeelen már megoldást is kerestek, olyan új nevelési központot létesítenek, amelyben helyet kap az iskola, a községi könyvtár és a műve­lődési otthon. Ezzel a létesít­ménnyel foglalkozik a Nevelési központok című tévéműsor. Vetélkedő is lesz, mégpedig sorrendben a negyedik Riporter kerestetik. Újítás, hogy a döntő nem egy adásból áll majd, a jelöltek kiesés nélkül ismét 4—5 műsorban mérhetik össze tudá­sukat, tehetségüket. A tanulóif­júság érdekében okos ötlet volt, Jókai Mór születésének 150. év­fordulója alkalmából, sorozat­ban bemutatni a műveiből ké­szült filmeket. A gyerekek bizo­nyára egyet sem mulasztanak majd el a vasárnap délelőttön­ként sorra kerülő filmekbőL A felnőtteknek szóló filmműsor mindössze egy * szórakoztató film­vígjátékot helyez kilátásba, címe: Bízzanak bennem, A betörő az albérlőm — történetének francia filmváltozatát. Ráadásul ez is egy színházi előadás rögzítése. V. 'Ás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom