Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET • IRODALOM • MŰVÉSZE I | SIMON ISTVÁN ~| Ősz felé Korán alkonyul, ősz lesz újra. Csatáit a nyár rég lefújta. Jön október szín-légiója, s megretten susog a diófa. Már a tücsök utolsó tust húz. megkezdődik a tarka cirkusz, s vén, hűvös napok úsznak lassan velem, hol vérben hol aranyban. S rázendít az eső is végre — táncol majd millió kezével, tar mezőkön tótágast állva, az ég végtelen óceánja... OLVASÓNAPLÓ Nagy Lajos írói eszközei Irodalmi köztudatunkban szin­te csak Móricz jelenti a klasszi­kus XX. századi hazai irodal­mai. Me“ Kosztolányi is „má­sodlagos” az olvasottságban. Nagy I-ajos pedig még kevésbé ismert. (És hol van mellettük a modern magyar próza sok ér­téke: Gelléritől Szép Ernőig?! A könyvkiadás sok mindent tesz Nagy l>ajos népszerűsítésé­ért. A közelmúltban jelent meg egy nagy kötetben válogatott müveinek gyűjteménye. A Ma­gyar Rádióban Gordon Etel elő­adássorozat hangzott el róla. Vajon milyen írói eszközökkel dolgozik Nagy Lajos, milyen a stílusa ? Egyik legismertebb. legna­gyobb hatású műve a Kiskun- halom. ez a szociográfiai fogan­tatásé szépirodalmi alkotás. Részben a szociográfia leíró, adatokat felhasználó módszeré­vel él. illetve kimondottan szép­irodalmi eszközökkel elevenít meg alakokat, össze szokták ha­sonlítani Roger Martin du Card: Vén Európa című könyvével, ami ' nem teljesen indokolatlan. Nagv Lajos nem a hagyományos regényformában akart írni az Alföldről. Arról vallott, hogy míg a regényben a mese elin­dul. aztán lezárul, addig a va­lóságban a folyamatoknak nincs efféle zárt kezdetük és végük. Az írót az foglalkoztatta, hogy a Kiskunhalomnak nem lesz fő­hőse. meséje. Bár Kiskunhalom­ról beszél, de valójában — s ez köztudomású — Após tagról al­kotott eredeti, szociografikus hi­telességű körképei. Az időrend tartja össze a művet. Egy napra szűkíti a cselekményt az író. .<$ napszakonként számol t>e a fa­luról. Az alakok és a jelenetek bemutatása a lényeg. Nézzünk meg egy parányi részletet! ..A két csendőr néz utána egy ideig, csak úgy szórakozásból. Olyan a távozó, amint kis.se fá- radtan szedi ma rád ózó lábait, kopottan, csapott vállal, hogy a kóbor kutyát juttatja az ember eszébe. A himlőhdfr'es csendőr amint néz utána, az egyik hideg kék szemét úgy hunyja be. mint ahogy célozni szokás a fegyver­rel.” A felszabadulás előtti falukép nem lenne teljes a fenyegető csendőr bemutatása nélkül, akii Nagv Lajos jelenetben állít elénk. Együtt jellemzi a munkát kereső hevesi embert és a csen­dőröket. A munkanélküli „fá­radtan szedi maradozö lábait”. Az elesettség képét elmélyíti két hátravetett határozóval: „kopot­tan. csapott vállal”. S egyben érzékelteti a nézőpontot, most a csendőr szemével követjük az eltávozó munkást. Ugyanak­kor jellemzi a csendőrt, is: „hi­deg kék szeme" van. es rögtön ellenszenvessé teszi egv jelzővel: „himlőhelyes”. Nagy Lajos kö­zel ált a brechti fölrázni akaró törekvéshez. A stílus számára nem a ..szépség” kifejező eszkö­ze. A hasonlat, nem az olanda- lítás lehetőségét jelenti, mint az impresszionistáknál. például Tóth Árpád verseiben. Nagy Lajos a vidéket járó munka­nélkülit u ..kólxir kutyához” ha­sonlítja. (nem igazi hasonlat: „a kóbor kutyát juttatja az ember eszébe".) S meg többet jelent e kis idézet befejező része. A csendőr úgv néz a munkanélkü­li után. ..mint ahogy célozni szokás a fegyverekkel.” Többek között épp itt lepett túl a ha­gyományos stíluson. A csendőr embertelenségét látszólag esz- köztelenül. minden látványos­ság nélkül érzékelteti, Illyés Gyula szerint Nagy Lajos mon­datai olyanok, mint a korbács- ülések, Csattannak. Hirtelen felráznak. Felébresztenek. Kosz­tolányi is észrevette ezt. az esz- köztelenséget. Így írt róla: ..Ko­pasz. templomban áldoz az ér­zésnek gondolatnak." Hasonló módon dolgozik a Ja­nuar című novellájában, amely teli van „információval" (Buda­pesten 1929. február 11-én. —25 fok alá . .Szinte Dos I’as- sosi filmszerűséggel — mint illés László is észrevette — vág­ja egy m:ts melle a részleteket. Olykor .elidegenítő' hatásokkal él. Megszakítja mÖndatai sodrá­sát. közbevet.' ..pontokba" sze­di megjegyzéseit. Kijelentő mondatait indulat hevíti.' ame­lyet visszafog, s így ráz fel ..Apánk újságpapírba pakolta lábát, anyánk régi rongyokkal teleaggatla magát, ott, ült a Hi­tetlen kályha mellett”. Nagy Lajos remekműveket adott, ki a kezéből. Érdemes gyakrabban olvasni. elgondol­kozni eredeti írói eszközein. Szekér Endre GÁL FARKAS: Arcunk aranyveretű Falevél, falevél volt-e tavasz, le.s~-e tél beomlott tűzhely a nyár szírem megfojtja a sár. Falevél, falevél kis tenyered mit ígér benned milyen szív dobog? Jég veri az ablakot. Ikrás lombok, koronák minden ág csak görbe ag minden szel csak port kavar ég az erdő. az arai- ég az ég. a jéghegyé vizet, vizet emberek vödröket, szikracsapfít én is gyúlékony vagyok... Rengő lombok. levelek merre indultam veled'.’ Plem pajtásom a remény a törvény csak az enyein isten a haragosom' elbocsájtott zsoldosom ki velem rég nem perel sátrát -máshol reite fel. Merre indultam veled? Halálom meg kisgyerek- arcunk arany veretű idő-tokban hegedij. Falevél, fateréi fejemen sisak a dér nem dajkálok haragot hullámtörö fal vagyok. A tárgyak lélekvándorlása A grafika mindinkább otthon­ra talál Kecskeméten. Ügy lát­szik, hogy ennek a műfajnak a fórumteremtő ápolására a me­gyei njűveiőciési központ vállal­kozott a maga eszközeivel. Itt mutatkoztak be az idén összefo- go-ttan a Bács-Kiskunbun élő al­kotók. A közös kiállításuk azóta megyebeli vándorútra indult. Az intézmény időnként kitekintő rendezvényeknek is teret ad. A kéthetes nyári szünetet megelőző utolsó megnyilatkozási alkalmat a fővárosban dolgozó Varga Uaszló kapta meg. aki áprilisban a Fészek müvészklubban szere­peli. s most 40 müvét hozta el Kecskemétre. Az építészmérnöki végzettségű. 45 éves művész 19(í2 óta foglal kozák behatóbban a grafikával. Illusztrációi vaj találkozhattunk: néhány Móra- és Magvető-kiad­ványban. Nagyobb nyilvánosság ele először 19(>7-ben. a Budapes­ten megrendezelt tavaszi tarla­ton lépett, majd a csönd. az. el­mélyülés évei váltottak egymást. Főleg az. érzékeny tolira jz.bnu és a montazs-tochiiikaban tálal­ta meg az. álomszerű, belső gyer­mekkori, lírai élményeket kivetí­tő kifejezésmódot. Nem törek­szik különösebben nagy. átfogó- szerkezetekre. A könnyed, oly­kor játékos vonalak Inkább az. emlékezet rétegeiből támasztják fel a képeket, ami egyébként megmaradhat a magánjelleg szintjén is. A meghitt hangulatú kamarukiallitásl egy kissé tény­leg gyanússá teszi a modern irányzatok kelléktáráiból elnbújt: • A fényké­pész. ■ Lokomotív divathölggyel. M eglehetősen boldogan gub­basztottunk a fedetlen te­herautó platóján. Késő ősz volt, de jól felöltöztettek ben­nünket. valami pokrócot is vetet­tek ránk. nem fáztunk. Mi tör­tént, nem igen fogtuk fel. Csak annyi volt egészen bizonyos, hogy hazavisznek. Alig három hónap után vége az iskolának. Hálisten- nek. Hosszabbra- rosszabbra számítot­tunk. Nagyi sírva enge­dett útra, haragu­dott anyánkra. Inté­zetbe dugja a gyere­keit, ahelyett, hogy maga törődne velük. A fiatalasszony! Hogy többet szórakozhasson. Meg a flanc! — mondogatta. Semmi kedvünk se volt az in­tézethez. hiába hallottuk félfül­lel mami védekezéséi, miszerint a legjobb helyre kerülünk, sváj­ci rendhez, csupa úri gyerek kö­zé. akármilyen holmit el se fogadnak a gyerekekkel. Előír­ják. miből mennyit vigyünk, mi­lyen legyen az ágynemű, a fe­hérnemű, a ruha. — Édesanya képtelen az uno­kái érdekét nézni — mondta mami élesen Nagyinak. — Ha Boriskáék ott nincsenek, hát so­se jutnak ilyen helyre az uno­kái. Nemhogy örülne. Nagyi ugyan elgondolkodott, de nem engedett a magáéból, hogy legjobb a gyereknek ott­hon. Velünk sírt, amikor végül- is elcipeltek bennünket. Egy csomó idegen gyerek kö­zé jutottunk, aki mind ugyan­annyinak számított, mint mi. Vad létezésük... Fenemód fenn- hordták az orrukat. Ámbátor, volt mire. Furcsa, idegen világ... Felso­rakoztunk az ebédlő mellett, ronda pléhtányérokkal a kezünk­ben. — Nagyi ugyan meg nem tűrte volna otthon, a kutya evett, ilyenből — a hazaiból kaptuk az uzsonnát. Mi. sajnos semmi­vel sem dicsekedhettünk. A há­zikolbász, Konrád bácsi műve, finom volt ugyan, de azt majd minden gyerek kapott otthon­ról. Marica csokija azonban... Pénzformájú tejcsoki, különle­gesség, drága lehetett. Mindig azt kértünk otthonról. Különben mindenből egyfor­mán kimért porciók. És miféle ételek! Odahaza sohasem ettünk rántott levest, különösen nem reggelire. Bögréből. Jaj, de rossz volt! És meg kellett inni. Dél­ben azok a zsíros lötlyök. Él nevezetük krispis-levesnek. Csak ,a pástétomot kedveltük. Ritkán adták, vacsorára. Ezt még so­káig emlegettük odahaza Na­gyinak. De nem lehetett megszokni sem az ételeket, sem az ebédlőt, sem a hálót, sem a tanulási, sem a többieket Az ebédlőben mindig fáztunk. Vasrácsok védték az ablakot. Vasrács volt a háló ablakán is. Esténként székre kellett rakni .a ruhát, kikészíteni a fehérne­műt másnapra. Akkor láttuk, hogy a többiek holmija fino­mabb. É.s mondták is a kedves nővérek, miért nem kérünk ott­honról szebbet? Mindenki szám­mal jelölte a holmiját. Mj nem tudtuk, hogy ezeket a számokat végtelen szalagokban árulják a boltokban, mi csak azt láttuk, hogy a többiek holmijába gyö­nyörűen varrták be a számokat.. Mami a miénkbe csak szülői lés­sel húzta be a jelel, a pirós fo­nal mosáskor összefogta , az anyagot. Éjjel kék lámpa égett az ajtó fölött, kísérteties fénybe vont mindent. Ha ki kellett men­ni. legfeljebb egymást kenhet­tük föl. Egyszer egyedül is ki­merészkedtem. Te jó isten. az a sötét folyosó! Mírt' éléit az ember lánya a mosdó ajtajához, a frász törte ki. Félelmetes sö­tétség odabent. Vissza rohantam a hálóba. Aztán reggel szégyen­kezhettem, mert a tiszt' Demel- , risz észrevette, mi történt. a nedves ágyról, ö volt a legszi­gorúbb nővér. Az esti ima nála tartott a legtovább, fohászt is rendelt, lisze Mirjam beérte a P u szí a mi a tv a n k k a I. Reggel iskolába kelleti men­ni, az épület kolosszus másik szárnyába. Ebédig. A többiek aztán mar szabadok voltak, de nekünk át kellett ballagni az öreg liszéhez. 'talán IKIemen- lisznek hívtak, franciaórára. Le- zanfaun — magyarul: gyerekek. — mondta a fit kialva. az orrából. Nagyon öj-eg. fehérárén ( apáca volt. Mi egyszerűen ki nem áll haltuk, hogy nyelvórára kell menni, tanulni iskola után is. A háború alatt egy zsidó me­nekült bácsi már nyúzott bennün­ket a lezanfaunnal, még arca is hasonlított az öreg tiszthez. Ez a tisze egyébként a tisztelendő nővér rövidítése volt. És a francia még csak beme­legítés lett volna. Állítólag, a télen már angolra is fog lapítani valaki más. Hát, szép kilátások. Az öreg zsidó bácsi hizlalt,-, fel mamit, hogy a gyerek fogékony, legjobb egyszerre harom-négv nyelvre járatni. Mami nagyon szerelte volna, ha megy nekünk a nyelv. „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy" — ismétel­geti e. „Az iparban nincs jövő. Nektek tanulnotok kell, külön­ben dolgozhattok tálastól vako­lásig. mint én a imihelytien" — ez. meg apánk szólásmonihisa Voll. Mire célozgatnak? Mi gyerekek vagyunk: Pisze Klemenlisz. után kelle mesebb percek következtek. Könyvel kertünk, es kint. az. udvaron, a hatalmas larakas te­tején. vagy aljaban olvashattunk. Csuda szop könyvekre bukan- lunk. Mire elsőbe kerültünk, már tudtunk olvasni. I aterka a játszóterek homokjába rajzolta nekünk a belüket, Junoku pedig falhat, krétát vásárolt ajándék­ba. így gyakoroltunk. Most nagy szerűen hasznai vettük ,, tudo­mányunknak. Hatalmas formájú, bőrbe knlötl. rézmetszetekkel il­lusztrált sorozatból legendás könyveket kaptunk. A (irat me sejét olvasgattuk legszívesebben. Ma is emlékszem egy kedves sorra: „Vágyódás- a Grál után Mimién ember l’arsz.ilal." De sze­rettük ezt a könyvel! Alig akar­tuk letenni amikor psz.u Mirjam mozsira hívott vagy játszani kel­lett menni ., többiekkel. Az. egesz. ház, az. udvar, a hátsó ve- I einen veskert. a függőkért. az intézet fallal körülvett park ia olyan igazi és titokzatos és kastély szerű volt. mini az Ari­im,- király vára leintett. Koros- luk. a földalatti alagutak bejára lát es a tiiko.s ajtók nyílását, n iáinkon I' ű'ys/x rrsjik fogyni keztefok inni- lölünk a gyerekek, üorisk.-, né- nenk átjön. hozott egy kis sző lót a mózsiboz. VmliteMe, lebet hogy hazavisznek bennünket. Másnap délután pedig már pa­kollak is teherautóra az. idegen •emberek, akik elhanyagolt, nyi­tott nagy kabát ban, csoportosan jöttek tje az. aulába, némelyiknek puska volt: a vállán. Olyasmit beszeltek, hogy legjobb lesz a gyerekeket hazavinni, úgyis a pestiek maradtak már itt. a csomagokért majd később eljön nek a szülök. Az. apácák nem mutatkoztak Miközben pakoltak fel bennün­ket. Horiska nőnénk a sofőrrel beszélgetett. — Államosítják az intézetet, apácáik itt többe nem lesznek A falusi gyerekek járnak .majd ule A pajta! lebontjuk . . — De a nővérek.... Hová lesz ii ok ? — Mehetnek Svájcba neve­tett a sofor — meg maradhatnak is. Kivet köznek, lorjhoz mennek, gyereket szülnek, amelyik akar. laníthal. is. biztosan — mondta lóivá Író) az. ismeretlen li'ekó. Horiska nőnénk együtt há­borgott Kismarival. aki most ott segédkezett, máskor kony­hán dogozott. — lossznskam. „a de ilyes­mit ! Szóval, ez az államosítás, ,-,mi- r"! a jó isten se tudta, hogy micsoda, ez. vili. haza bennünket. Valaki, ügy látszik, értesítette az otthoniakat, meri tjont, 1 v.*- ten már vártak, {fagyi is kijött elénk, öleltek, csókollak, haza­mentünk. aztán még jó idei-; nme. kellett iskolát, ;t j;,r„j. cirkuszi eleinek, álarcok, bohoe figurák isinél lndesv4 Nem egy­szer tapasztaltuk már a legkii- tniiljöz.óljh művészeti agukban, hogy a modorosságok is képcsők: bonyolult, mélylélektani köntös­ben jelentkezni. Varga László sziinealisztilai- san. ösztönös modo,, „írja ki’’ az élményeit. Ili liszt rueioi is lier- kett-hez Kafkához kapcsolódnak, akik anélkül hoztak leire művé ­szi értékeket, hogy reálisták tel tek volna. A grafikus képzelete! a hu - gyük lelek vándorlása izgatja leg­erősebben. Mintegy rajzos hason tatokat, metaforákat hoz leire. toll például hajotcslte. iaeiill;* alakot át. a sz.abóollo érdes to- gaz.atol kap. a gőzhajó kémény«; 1 idinbitara emlékeztet, egy régi komod a tv lelonkozpontnak szol­gai keret ill. a fényképész va/aja olyan, mintha női csizma lenne. A pantomim-figurák is ug.v je­lennek meg. mint a szellemek A technikai es lormai kísérli-- iczes nyomai közölt a groteszk ábrázolás játékos, ironikus és le Iclmcs halasai érvényesülnék. A Lokomotív divalliöigg.vvl vonói lap azt sugallja, hogy a gdzmoz- (lon.v lékelő tömege elviszi az idő sínéin a magul pózba vugo. a mull szazadból való — es a mindenkori - csinibabát. A ié- gi témák határozott, éles kör­vonalakkal jelennek meg. a mai uk viszont inkább valamiféle iz­gatott g.imolygasbol valnak ki. az. arcok és álarcok egy inasba nur in-k. Égy fújt a figyelmeztetés ez. a megértés os a niegkül-uiisiztr les felelősségen-. S az. egyensú­lyozás látványának gyakori visz s/alérése is világunk törékeny stabilitását juttatja eszünkbe A furcsa Injukat, gyermekkori játszótereket, a babokat, a sz.a- bnmúhelv próbababuit. a nagv ha­jú. mókás figurákat az lendíti saját maguk fölé ezen a grafikai kamarakiallitason. hogy Varga László megpróbálja érlel mérni az emberi helyzeteket a világban játékosán, ironikusan és néha a szenvtelen tudomásulvétel f, í, l (nőiességével. Il.il.is/, l-'i-rrm BENCZE KLÁRA: Lezanfaan tt

Next

/
Oldalképek
Tartalom